S ZÉCHENYI ISZI
I-1
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Bevezetés _______________________________________________________________ I-6
I.
A. A felhasznált jogszabályok _____________________________________________________ I-7
II. Helyzetelemzés__________________________________________________________ II-9 A. Az intézmény adatai _________________________________________________________ II-9 B. Az iskola irányítási- szervezeti struktúrája _____________________________________ II-10 a)
Szervezeti felépítés és egységek ____________________________________________________ II-10
C. Személyi feltételek __________________________________________________________ II-12 (a) Pedagógusok összetétele végzettség szerint _____________________________________ II-12 Tanulói összetétel _________________________________________________________________ II-13
2.
D. Tárgyi feltételek ____________________________________________________________ II-14 Tárgyi adottságok jellemzése ________________________________________________________ II-14
1.
E. Az iskola képzési szerkezete __________________________________________________ II-16 1. a) b) c) 2. 3. 4.
Képzési formák, oktatott szakok, szakmák ______________________________________________ Szakiskola _____________________________________________________________________ Szakközépiskola ________________________________________________________________ Felnőttoktatás __________________________________________________________________ A képzés belső szerkezete ___________________________________________________________ Megjegyzések ____________________________________________________________________ A csoportképzés elvei a 9. évfolyamon _________________________________________________
II-16 II-16 II-16 II-17 II-18 II-18 II-19
F. A szakképzési évfolyamokon tanulható szakmák követelményének rövid leírása ______ II-20 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Informatikai képzés ________________________________________________________________ Kereskedelmi képzés (szakiskolai, szakközépiskolai és technikus) ____________________________ Ruhaipari képzés (szakiskolai és technikus) _____________________________________________ Közlekedési képzés (szakközépiskola) _________________________________________________ Gépészeti képzés (szakközépiskola) ___________________________________________________ Géplakatos képzés _________________________________________________________________ Villanyszerelő képzés ______________________________________________________________ Autószerelő képzés ________________________________________________________________ Mezőgazdasági-gépész képzés _______________________________________________________ Asztalos képzés _________________________________________________________________ Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő __________________________________________________ Kőműves ______________________________________________________________________ Vízvezeték-és központi-fűtés szerelő ________________________________________________ Fémforgácsoló (esztergályos) ______________________________________________________
II-20 II-20 II-20 II-21 II-21 II-21 II-21 II-21 II-21 II-22 II-22 II-22 II-22 II-22
Célmeghatározás _____________________________________________________III-23
III.
A. Oktatási, képzési célok ______________________________________________________ III-23 1. 2. 3.
Szakiskolai képzés ________________________________________________________________ III-23 Szakközépiskolai képzés ___________________________________________________________ III-23 Felnőttoktatás ___________________________________________________________________ III-23
B. Nevelési alapelveink: ________________________________________________________ III-23 1.
Legfontosabb nevelési célok: _______________________________________________________ III-24
C. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: _______________________ III-24 D. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ____________________________________ III-26 E. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ______________________________ III-28 F. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere _____ III-30 G. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei _________________________________________________________________________ III-38 H. Oktatási, képzési feladatok ___________________________________________________ III-39
S ZÉCHENYI ISZI
I-2
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A nevelömunka legfontosabb feladatai _________________________________________ III-40
I.
A pedagógiai célok megvalósulása az egyes szakaszokban _________________________ III-42
J.
9 - 10. évfolyam :_________________________________________________________________ 11 - 12. évfolyam ( középiskolai ) évfolyam : ___________________________________________ 11 - 12. alapfokú szakképző évfolyam : _______________________________________________ 13 - 14. középiskolai szakképző évfolyam : ____________________________________________ Felnőttoktatás ___________________________________________________________________
1. 2. 3. 4. 5.
III-42 III-42 III-42 III-43 III-43
K. A személyi és tárgyi feltételek javítása _________________________________________ III-44
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM __________________________________ IV-46
IV.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Helyzetelemzés __________________________________________________________________ Az iskola helye: __________________________________________________________________ Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ____________________________________ A környezeti nevelés színterei iskolánkban _____________________________________________ Erőforrások _____________________________________________________________________ Iskolán kívüli együttműködés _______________________________________________________ Iskolai büfé _____________________________________________________________________ Anyagi erőforrások _______________________________________________________________ Alapelvek, jövőkép, célok __________________________________________________________ A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. ________________ Az iskola környezeti nevelési szemlélete ____________________________________________ Tanulásszervezési és tartalmi keretek _______________________________________________ Iskolai környezet _______________________________________________________________ Minőségfejlesztés ______________________________________________________________ Továbbképzés _________________________________________________________________
IV-46 IV-47 IV-47 IV-47 IV-48 IV-49 IV-49 IV-50 IV-50 IV-50 IV-51 IV-52 IV-53 IV-53 IV-54
V. Egészségnevelési program _________________________________________________V-55 A. Iskola-egészségügyi szolgálat _________________________________________________ V-56 B. Osztályfőnöki óra __________________________________________________________ V-57
A tanulók fizikai állapotának mérése _____________________________________ VI-58
VI.
A. Az első végtag dinamikus erejének mérése ________________________________________ VI-58 B. A vállövi és -karizmok erő- állóképességének mérése _______________________________ VI-58 C. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése. ________________________________ VI-58 D. A hasizmok erő- állóképességének mérése ________________________________________ VI-59 E. A hasizmok erő- állóképességének mérése ________________________________________ VI-59
VII. A képesség-kibontakoztató , integációs képzés _____________________________ VII-63 A. Célok ____________________________________________________________________ VII-63 B. Bevezetési terv ____________________________________________________________ VII-63 C. A jelentkezés _____________________________________________________________ VII-65 D. Együttműködési módok ____________________________________________________ VII-66 E. Együttműködési terv _______________________________________________________ VII-67 Problémamegoldó fórumok ___________________________________________________ VII-67
F.
G. A tanári együttműködés formái ________________________________________________ VII-68 1. 2.
A/ Értékelő esetmegbeszélések ______________________________________________________ VII-68 Hospitálás ______________________________________________________________________ VII-68
H. Beiskolázási terv __________________________________________________________ VII-69 I.
Humánerőforrás, strukturális háttér__________________________________________ VII-70
S ZÉCHENYI ISZI
I-3
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A kompetenciafejlesztő programok és programelemek ______________________________ VII-71
J.
K. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok ___________________________________ VII-71 L. Patrónusi rendszer ________________________________________________________ VII-72 M.
Egyéni haladás, differenciált tanulásszervezés _________________________________ VII-72
N. Értékelés _________________________________________________________________ VII-73 O. Multikulturális tartalmak ____________________________________________________ VII-74 P. Pályaorientáció ____________________________________________________________ VII-75 1. 2. 3.
Az iskolai pályaorientációs tevékenység tartalma: _______________________________________ VII-75 A pályaorientáció módszertani alapjai: ________________________________________________ VII-75 Pályaorientáció, mint az esélyegyenlőség biztosításának egyik eszköze. ______________________ VII-75
Q. Továbbtanulásra felkészítő program ___________________________________________ VII-76 R. Várható eredmények________________________________________________________ VII-76
VIII. Az iskola tantárgyi- és ÓRAterve ______________________________________ VIII-78 A szakközépiskolai képzés óratervei _________________________________________________ VIII-78 a) Informatika szakmacsoport ______________________________________________________ VIII-78 b) Kereskedelem-marketing szakmacsoport ___________________________________________ VIII-79 c) Kereskedelem-marketing szakmacsoport /nyelvi előkészítő évfolyammal/ „A” változat ______ VIII-80 d) Közlekedési szakmacsoport ______________________________________________________ VIII-82 e) Könnyűipari szakmacsoport _____________________________________________________ VIII-83 f) Gépészet szakmacsoport ________________________________________________________ VIII-84 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------g) Felnőttoktatás nappali képzés ____________________________________________________ VIII-85 h) Felnőttoktatás: esti képzés _______________________________________________________ VIII-86 i) Felnőttoktatás: levelező képzés ___________________________________________________ VIII-86 2. A szakiskolai képzés óratervei______________________________________________________ VIII-87 a) Géplakatos „A” változat ________________________________________________________ VIII-87 b) Nőiruha-készítő „A” változat ____________________________________________________ VIII-88 c) Asztalos „B” változat___________________________________________________________ VIII-89 d) Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő „B” változat ______________________________________ VIII-90 e) Gépi forgácsoló „B” változat _____________________________________________________ VIII-91 f) Géplakatos „B” változat ________________________________________________________ VIII-92 g) Kőmüves „B” változat __________________________________________________________ VIII-93 h) Mezőgazdasági gépész „B” változat _______________________________________________ VIII-94 i) Nőiruha-készítő „B” változat _____________________________________________________ VIII-95 j) Villanyszerelő „B” változat ______________________________________________________ VIII-96 k) Vízvezeték- és központifűtés-szerelő „B” változat ____________________________________ VIII-97 l) Szakiskolai fejlesztési program 9-10.évfolyam NAT alapján történő képzés ________________ VIII-98 3. Szakmai programok óratervei, érettségi utáni szakképzés _________________________________ VIII-99 a) Számítástechnikai szoftverüzemeltető ______________________________________________ VIII-99 b) Rendszerinformatikus __________________________________________________________ VIII-99 c) Gazdasági informatikus ________________________________________________________ VIII-101 d) Gazdasági informatikus ________________________________________________________ VIII-102 e) Műszaki informatikus _________________________________________________________ VIII-103 f) Kereskedelmi technikus ________________________________________________________ VIII-104 g) Marketing-reklámügyintéző ____________________________________________________ VIII-104 h) Autószerelő _________________________________________________________________ VIII-105 i) Autóelektronikai műszerész ____________________________________________________ VIII-105 j) Ruhaipari technikus ___________________________________________________________ VIII-106 1.
B. A tanulói jogviszony, a továbbhaladás feltételei _______________________________ VIII-106 1. 2. 3. 4.
Belépés feltételei _______________________________________________________________ VIII-106 A továbbhaladás kritériumai ______________________________________________________ VIII-110 Átjárhatóság ___________________________________________________________________ VIII-110 Gyakorló hely biztosítása ________________________________________________________ VIII-110
S ZÉCHENYI ISZI
I-4
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
C. A tanulók értékelése _____________________________________________________ VIII-111 1. 2.
Ellenőrzés, értékelés a pedagógiai folyamatban _______________________________________ VIII-111 Az iskolai értékelés alapelvei és formái _____________________________________________ VIII-112 a) Tanórai értékelés _____________________________________________________________ VIII-112 (1) Ki értékel? ______________________________________________________________ VIII-112 (2) Az értékelés rendszeressége ________________________________________________ VIII-112 (3) Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés _________ VIII-113 (4) A magatartás és szorgalom értékelése _________________________________________ VIII-113 (5) Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái _______________________________________ VIII-114 b) Az iskolai beszámoltatás _______________________________________________________ VIII-115 c) Záróvizsgák _________________________________________________________________ VIII-117 (1) Alapműveltségi vizsga ______________________________________________ VIII-117 (2) Szakmai vizsga __________________________________________________________ VIII-117 (3) Érettségi vizsga __________________________________________________________ VIII-117 (a) Az érettségi tárgyai: _____________________________________________________ VIII-117
A tankönyvrendelés ________________________________________________ VIII-119
IX.
X. Tanórán kívüli tevékenység, szolgáltatások _________________________________ IX-122 A. Tehetséggondozás,felzárkóztatás, hagyományápolás_____________________________ IX-122 Tehetséggondozás _______________________________________________________________ Tehetséggondozás színterei ______________________________________________________ A tehetséggondozást alapvetően meghatározó körülmények ____________________________ 2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok __________________________________________ a) A hagyománykialakítás, illetve ápolás színterei ______________________________________ b) Néhány kiemelkedő hagyományos rendezvény: ______________________________________ 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje _________________________________ a) Nem kötelező tanórai foglalkozás _________________________________________________ (1) Korrepetálás, felzárkóztatás, konzultáció _______________________________________ 4. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok __________________________ a) Szakkörök ___________________________________________________________________ b) Ifjúsági klub __________________________________________________________________ c) Könyvtár ____________________________________________________________________ d) Diáksport ____________________________________________________________________ (1) A mindennapi testedzés formái _______________________________________________ (2) Sportegyesületek és az iskola ________________________________________________ e) Tanulmányi versenyek __________________________________________________________ (1) Célja: ___________________________________________________________________ (2) A versenyek rendezésének határideje: __________________________________________ f) Műveltségi vetélkedők __________________________________________________________ g) Éves eseménynaptár ___________________________________________________________ (1) AUGUSZTUS ____________________________________________________________ (2) SZEPTEMBER ___________________________________________________________ (3) OKTÓBER ______________________________________________________________ (4) NOVEMBER _____________________________________________________________ (5) DECEMBER _____________________________________________________________ (6) JANUÁR ________________________________________________________________ (7) FEBRUÁR _______________________________________________________________ (8) MÁRCIUS _______________________________________________________________ (9) ÁPRILIS ________________________________________________________________ (10) MÁJUS _________________________________________________________________ (11) JÚNIUS _________________________________________________________________ 1.
a) b)
IX-122 IX-123 IX-123 IX-123 IX-124 IX-124 IX-125 IX-126 IX-126 IX-126 IX-127 IX-128 IX-128 IX-128 IX-129 IX-129 IX-130 IX-130 IX-130 IX-130 IX-131 IX-131 IX-131 IX-131 IX-131 IX-132 IX-132 IX-132 IX-132 IX-132 IX-132 IX-133
B. Pályaorientáció, pályaválasztás ______________________________________________ IX-133 C. Gyermek és ifjúságvédelem _________________________________________________ IX-133 D. Az iskola kiegészitő tevékenysége ____________________________________________ IX-135 1. 2.
Oktatás ________________________________________________________________________ IX-135 Szolgáltatás ____________________________________________________________________ IX-136
S ZÉCHENYI ISZI XI.
I-5
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Az iskola kapcsolatai __________________________________________________X-136
XII. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ______________________________ XI-138 XIII. A Pedagógiai Program mellékletei: ____________________________________ XII-140 A. Az iskola vezetési szerkezete ________________________________________________ XII-140
S ZÉCHENYI ISZI
I.
I-6
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
BEVEZETÉS
Iskolánk a dél-borsodi régióban, a népművészetéről és gyógyvizéről méltán híres Mezőkövesden található. Itt két iskola és egy kollégium tartozik a középfokú intézményrendszerhez, ezen belül ipari szakképzéssel csak a mi iskolánk foglalkozik. A városban a XX. század eleje óta bizonyíthatóan folyt szakképzés. Az akkori mezővárosi jellegű településen a helyi kisipar és a kereskedelem igényelte elsősorban a szakmai oktatást. A gyakorlati oktatást mesterműhelyekben, kisiparosok mellett kapták a tanulók, a felügyeletet pedig a helyi ipartestület gyakorolta. Természetesen az azóta eltelt évtizedek alatt rengeteg változáson ment át a szakmák oktatásának jellege, rendszere, s napjainkban is többféle módszer próbatétele zajlik párhuzamosan. A hatvanas évek közepétől a vállalati és szövetkezeti ipar fejlődése miatt a tanulólétszám gyorsan nőtt, sorra létesültek a gazdálkodói tanműhelyek. A nyolcvanas évek elején a nevelőtestület a város támogatásával célul tűzte ki az iskola önállóvá válását, megszüntetve ezzel a miskolci anyaiskolához fűződő szálakat. Az iskola 1983-ban teljes önállóságot kapott, amelyet követett az új iskolaépület átadása 1987-ben, négy év múlva pedig már saját tanműhellyel is rendelkeztünk. Az új épületben a hagyományos szakmunkásképzés mellett elindult a szakközépiskolai képzés előbb levelező tagozaton, majd 1990-től nappali tagozaton is. Most új változások előtt állunk. A Széchenyi István Szakképző Iskola csakúgy, mint minden más szakképző intézmény, nagyon fontos átalakulások közben végzi mindennapos munkáját. Ez részben a Közoktatási Törvény és a Nemzeti Alaptanterv elfogadása, illetve hatályba lépésének, részben a Szakképzési Törvény előírásainak, részben pedig a helyi körülmények megváltozásának köszönhető. A szakképzés tartalmilag megújul, kezdete pedig a tanulók tizenhatodik életéve utánra tolódik. Tudatában vagyunk annak, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit jelentősen növeli, ha az oktatás a munkaerő-piacon feltehetően keresett szakmákra szerveződik. Nagy kihívást jelent a magyar szakképzési rendszernek, ezen belül iskolánknak is, hogy hazánk 2004. májusában az Európai Unió tagjává válik. Az oktató-nevelő munka tartalmi reformja mellett ezért szükséges az eddigi szakmai struktúra módosítása, folyamatos reformja. Az oktatási rendszerben és a helyi társadalmi környezetben zajló változás az iskolától szerkezeti, szervezeti megújulást is kíván, amely elől kitérni nem lehet. Ha rosszul sikerül az átalakítás, az iskola elveszítheti a nehezen megszerzett tekintélyét, tanulóinak nagy részét, a gazdasági környezet és a szülők bizalmát, így saját dolgozóinak hitét, munkakedvét, sőt megélhetési lehetőségét is. Ha ellenben sikerül helyes választ adni az új kihívásokra, amit az átalakuló társadalmi környezet, termelési és foglalkoztatási szerkezet jelent az iskola számára, akkor az átalakulás nem visszafejlődést, hanem minőségi előrelépést, korszerű szakképzési központ kialakításának irányába tett jelentős haladást eredményezhet, amelynek hasznát nemcsak az iskola tanulói és dolgozói, hanem maga a város és annak környezete is hosszú távon élvezheti. Az iskolai tantestület és a teljes dolgozói közösség képes volt egy nehéz helyzetű kis iskolából felépíteni a város és környékének korszerű, többfunkciós szakképzési intézményét. Meg vagyunk győződve arról, hogy az elkövetkező időszakban képes lesz sikeresen modernizálni - a
S ZÉCHENYI ISZI
P EDAGÓGIAI
I-7
PROGRAM
törvények előírásainak megfelelően - mind az iskolaszerkezeten belüli, mind az azon kívüli közismereti és szakmai képzést is.
A.
A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK
Törvények
Módosítások
Az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról
többször módosított. 2000. évi CXXXIII. tv.
Az 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről
1994. évi XVI. tv. 1995. évi LXXXIV. tv. 1997.évi LV. tv. 1998. évi LXXXVI. tv.
Az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról
többször módosított 1999. évi CXXV. tv.
Rendeletek
Módosítások
11/1994. sz. MKM 130/1995. sz. Korm. r. a NAT kiadásáról 24/1997. sz. MKM. r. Az alapműveltségi vizsga szabályzata 100/1997.sz- Korm. r. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata 7/1993. sz. Mü.M. r. ( OKJ )
22/1997. (XII.30.) MüM rend.
10/1993. sz. Mü.M. r. a szakmai vizsgáztatás szabályairól és eljárási rendjéről 28/2000. OM rendelet a kerettantervek bevezetéséről és alkalmazásáról B-A-Z megyei Fejlesztési terv 2003. évi LXI. Tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Módosításáról 42/1999. OM rendelet az Országos Szakértői Névjegyzékről 24/2003. OM. Rendelet a kerettantervek kiadásáról Környezetvédelmi tv. 1995. Természetvédelmi tv. 1996.
S ZÉCHENYI ISZI
I-8
Állatok védelméről szóló tv. 1998. Hulladékgazdálkodási tv. 2000. Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002. Nemzeti Környezeti Nevelési stratégia 1998.
Iskolai szabályzatok
Szervezeti és Működési Szabályzat ( SZMSZ )
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
S ZÉCHENYI ISZI
II.
II-9
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
HELYZETELEMZÉS AZ INTÉZMÉNY ADATAI
A.
Az intézmény neve : Széchenyi István Szakképző Iskola Székhelye : 3400. Mezőkövesd, gróf Zichy János út 18. Működési területe : Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartója : Mezőkövesd Város Önkormányzata Az intézmény jogállása : önálló jogi személyként működő költségvetési szerv Gazdálkodása : önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező maradványérdekeltségű költségvetési szerv Az iskola feladata tevékenységi köre: -
informatika, közlekedés és kereskedelem-marketing és gépészet szakterületen szakközépiskolai nevelés és oktatás – négy általános műveltséget megalapozó évfolyammal – szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra,
-
A felnőttképzésben az iskola pedagógiai programja három képzési formát tartalmaz: nappali képzés, esti és levelező oktatás a 2002/2003. tanévtől. A felnőttképzésben azoknak a fiataloknak, fiatal felnőtteknek és felnőtteknek biztosítunk lehetőséget az érettségi bizonyítvány megszerzésére, akik sikeresen elvégezték az általános iskolát, vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.
-
A pedagógiai program három képzési formát tartalmaz, nappali, esti és levelező. A tantestület a fenntartóval együtt dönti el, hogy mely képzési formát indítja be egy-egy tanév elején
-
Az érettségire épülő szakképzési évfolyam az OKJ-ben és a megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára,
-
A kis- és nagyüzemi ipari, kereskedelmi (kiskereskedelmi) képesítések területén szakiskolai nevelés és oktatás. A szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A kilenc-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra,
-
A tankötelezettség megszűnése után az egy vagy több szakképzési évfolyamon az OKJ- ben a megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerinti szakmákban – a képzési időben – felkészít szakmai vizsgára,
-
A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális
S ZÉCHENYI ISZI
II-10
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
kiegészítő ismeretek átadása céljából a Közoktatási Törvényben meghatározott időkeretben, -
egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Közoktatási Törvényben meghatározott időkeretben.
Kiegészítő tevékenységként végezhető: - Művészeti, sport, nyelvi és egyéb tanfolyamok szervezése. Az iskola rendelkezésére álló helyiségeket, eszközöket egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra – vagy alkalomszerűen – bérletbe adhatja, ha az nem akadályozza az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, sporttevékenységet. Részt vehet az iskolarendszeren kívüli oktatásban, továbbá az iskolai tanműhelyekben az alaptevékenységgel összefüggő vagy azt kiegészítő – ruhaipari, fémipari, gépjármű és mezőgazdasági gépszerelő, gépjármű vizsgáztatási – tevékenységet végezhet. 3.B. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI- SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA a)
Szervezeti felépítés és egységek
Az iskola belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjének meghatározásánál alapelv, hogy a feladatokat zavartalanul és a legeredményesebben láthassák el, a szakmai felkészültségüknek megfelelően. Igazgató Az iskola igazgatója – a Ktv. 54. Paragrafusa alapján – a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a kollektív szerződés, vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait, a Ktv., valamint a fenntartó határozza meg. Feladatköre: -
az intézmény képviselete,
-
a szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása,
-
a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,
-
a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,
-
a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján,
-
a folyamatos belső ellenőrzés,
-
kiadmányozás,
-
együttműködés az iskolaszékkel,
-
a Pedagógus Szakszervezettel ,
-
a Közalkalmazotti Tanáccsal,
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
II-11
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
-
a diákmozgalommal,
-
a szülők képviselőivel,
-
a fenntartóval a jogszabályokban rögzítettek szerint,
-
a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.
-
A reál tantárgyi munkaközösség munkájának irányítása
Az iskola az alábbi szervezeti egységekre tagolódik (részlegek): Általános igazgatóhelyettes A tanügyi feladatok szervezése, a megoldás irányítása (tantárgyfelosztás, órarend, tanulói jogviszony, statisztikák, tanügyi adminisztráció). Az érettségi vizsgák szervezése. A levelező tagozat irányítása, a felnőttképzés vezetése. A humán tantárgyi és az idegen nyelvi munkaközösségek irányítása. Nevelési igazgatóhelyettes Az intézmény minőségbiztosítási feladatainak ellátása, irányítása. A pályaválasztási tevékenység koordinálása, irányítása. Feladata a ruhaipari, kereskedelmi szakmai- és osztályfőnöki munkaközösségek, az ifjúságvédelmi és egészségnevelési terület, valamint a ruhaipari tanműhely és szakmai gyakorlat irányítása. Az órarend készítése, a testnevelés és a természettudományos szakterületen, a tanórán kívüli munka, illetve a sportmunka irányítása Műszaki igazgatóhelyettes A gépész asztalos szakmai munkaközösség vezetése, a szerelő tanműhely és a ruhaipar területén kívül eső szakmai gyakorlat irányítása, szakmai vizsgák szervezése és a fémipari alapképző tanműhely vezetése. Gyakorlati oktatásvezető Az informatika-villamos szakmai munkaközösség vezetése, az érettségi utáni szakképzés feladatainak koordinálása, irányítása. Szakmai vizsgák szervezése. Gazdasági vezető A gazdasági, adminisztratív csoport és a gondnok munkájának irányítása. Tanműhelyvezető Az iskolai autószerelő-és alapképző tanműhely feladatainak koordinálása, irányítása. Gondnok A karbantartók és a takarító személyzet irányítása.
S ZÉCHENYI ISZI
II-12
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A részletes feladat meghatározás a munkaköri leírásokban található ( SZMSZ ). A Vezetési szerkezet a pedagógiai program 1.sz. melléklete C.
SZEMÉLYI FELTÉTELEK (a)
Pedagógusok összetétele végzettség szerint
A nevelőtestület szakmai felkészültsége a mai alapvető elvárásoknak megfelel, így a tanórák szakos ellátottsága teljes körű. A közismereti tárgyat tanítók több mint 65%-a rendelkezik a szakközépiskolai oktatásra képesítő végzettséggel (ez főként egyetemi végzettség), a többiek jelenleg a szakmunkásképzős osztályokban foglalkoztathatók. A szakmai elméletet tanítók közül 60 % két diplomás, (van 3 diplomás is!), közel 17% főiskolai végzettségű műszaki oktató. A szakoktatók is felsőfokú végzettségűek. A továbbtanuláshoz, továbbképzéshez egyébként is az átlagostól jobb hozzáállás tapasztalható, és ez reményt nyújt arra, hogy a nevelőtestület meg tud birkózni a rá háruló feladatokkal. Értékes adata a testületnek a kor és a nem szerinti összetétel. Fontos, hogy a korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok mellett mind a munkabírásuk teljében lévő középkorúak, mind a nagy élet- és pedagógiai tapasztalattal rendelkező idősebbek is megfelelő arányban vannak jelen. A nemek szerinti összetétel szinte ideális, s ez a nevelésben érezteti jótékony hatását. A nevelőtestület fő kérdésekben egységes, részleteiben viszont nagyon színes, sokoldalú. Annak ellenére, hogy az életkortól az iskolai végzettségig nagyon különböző egyénekből áll, mégse jellemző a szembenálló csoportokra bomlás. A pedagógusok közösséget alkotnak, szívesen segítik egymást pedagógiai, módszertani kérdésekben és a magánéletben is. A tanári szoba jó légköre kihat az iskolai élet egészére. Mindezek következtében hosszú idő óta minimális az elvándorlás. A szakközépiskolai képzés meghonosítása, az érettségi utáni szakképzés és a technikusképzés beindítása, a világbanki tanterv szerinti új típusú szakközépiskolai képzés meggyökereztetése, mind-mind bizonyítják a testület kreativitását, új iránti fogékonyságát és az iskola fejlődéséért érzett felelősségét is. A felnőttképzési rendszer kidolgozása, a képesség kibontakoztató, integrációs képzés meghonosítása is bizonyítja a nevelőtestület szakértelmét, kreativitását és tenni akarását.
S ZÉCHENYI ISZI 2.
II-13
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Tanulói összetétel
Tanulóink 1/3-a a városból, a többiek döntő része a volt kövesdi járásból kerül az iskolánkhoz, de jelentős a régi mezőcsáti járásból és a szomszédos Heves megyei településekről érkezők száma is. A vidékiek negyed része veszi igénybe a középiskolai kollégiumot, a többiek naponta járnak be Mezőkövesdre. A bejáró tanulók nemcsak sok időt veszítenek az utazással, hanem körükben kevésbé érvényesülhet a tanórán kívüli nevelés személyiségfejlesztő hatása is. A diákság összetétele a szülői háttér, az előzetes ismeretek, a viselkedés és a motiváltság szempontjából is igen heterogén. Főleg a szakközépiskolai osztályokban találhatók olyanok, akik már az általános iskolában is átlag fölötti teljesítményt nyújtottak. A nappali tagozatos tanulók többsége közepes képességű és szorgalmú, akik általában jobban állnak hozzá a gyakorlati képzéshez, mint az elméleti tanuláshoz. A szakközépiskolások családi körülményei általában kedvezőbbek a szakmunkástanulókénál, ahol sok gondot jelent a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett környezetben élő tanulók viszonylag magas száma. A társadalom bizonyos részénél érzékelhető anyagi-erkölcsi leépülés visszatükröződik tanulóink állapotára is. Elég sok az olyan család, ahol az egyik, esetleg mindkét szülő munkanélküli. Sokszor válik problémák forrásává a szülők válása, és még nagyobb baj, ha valaki a családban alkoholista. A szakmunkásképzős osztályokban gyakran találkozunk írás-olvasási, számolási problémákkal, ezért itt nélkülözhetetlen a felzárkóztatás, bár a korábban kialakult hátrányt így is nehéz bepótolni. Ennek következtében viszonylag magas a lemorzsolódás aránya. Mindezek ellensúlyozása érdekében meghonosítottuk az integrált képesség kibontakoztató képzési formát intézményünkben. Az elmúlt három években a szakközépiskolai tanulmányi átlag 3 körül mozgott, az elméleti átlag valamivel kevesebb, a gyakorlati viszont lényegesen jobb, 4 körüli volt. Az érettségi vizsgát – kevés kivételtől eltekintve- eredményesen fejezik be a jelöltek. A szakmunkástanulók átlaga szintén 3 körüli, ettől az elmélet 2-3 tizeddel rosszabb, a gyakorlat viszont 7-8 tizeddel jobb. A szakmunkásvizsgán a bukási arány 3-7% között változik. Akadnak azonban kiugró teljesítmények is. Évente több tanulónk jut a tanulmányi versenyek országos döntőibe, ahol megfelelő színvonalon teljesítenek. A jó példával élenjáró tanulóink teljesítménye ösztönzőleg hathat a többiekre, egyben bizonyíték a tehetségesekkel való eredményes foglalkozásra is.
S ZÉCHENYI ISZI
II-14 D.
3.1.
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
TÁRGYI FELTÉTELEK Formázott: Felsorolás és számozás
Tárgyi adottságok jellemzése
Az iskola beépített alapterülete
:
890 m2
A tanműhely alapterülete
:
375 m2
Az udvaron bitumenes kézilabdapálya került kialakításra. A szabadtéri iskolai ünnepségek rendezésére 300 m2 alakuló tér szolgál. Tantermek száma : Előadó terem: Média terem: Csoportfoglalkoztató: 9 idegen nyelvi) Tornaterem : Könyvtár : Tanműhelyek :
15 2 1 (ebből 4 számítógépes, 1 1 1 (15300 kötet) ruhaipari fémipari alapképző autószerelő taniroda villamos mérőterem
Öltöző
:5
Az iskolai szertárakban az oktatáshoz szükséges legfontosabb szemléltető eszközök megtalálhatóak.( TV, videó, írásvetítő). Az iskola hosszú évtizedekig mostoha körülmények között élt. Minőségi változást az 1987-ban átadott új iskolaépület jelentett, a tanműhely 1992-ben kezdte meg működését. Az iskola épületének állaga jó. Céltudatos nevelőmunkával, rendszeres karbantartással sikerült elérni, hogy mind a tantermek, mind az egyéb helyiségek ma is megfelelnek az egészségügyi előírásoknak és az esztétikai, szakmai követelményeknek is. Az elméleti épület - ma zsúfoltabb, mint átadását követően - továbbra is alkalmas a közismereti és a szakelméleti oktatásra, azonban átalakításra, bővítésre a következő években is szükség lesz. Kisebb hiányosságok tapasztalhatók, ilyen pl., hogy a tantermek műanyag burkolatát több helyen javítani, ill. cserélni kell, de ezek saját erőből is kijavíthatók. A tantermek felszereltsége viszont ma már nem mindenben korszerű. A nyelvi laboratóriumra kialakítása javította a nyelvoktatás helyzetét. A fizikai és a kémiai előadótermekben hiányzik a tanulói asztalok bekötése villanyra, gázra, vízre, s ez akadályozza a tanulói kísérletek végzését.
Számítógépparkunk a végrehajtott fejlesztések eredményeként darabszámra és minőségre nézve is kielégíti az igényeket, azonban nagy szükség van a szoftverállomány és a kiegészítő berendezések - nyomtatók, kivetítők, stb. - fejlesztésére
S ZÉCHENYI ISZI
II-15
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A tanműhely teljes kiépítésére kétlépcsős fejlesztési terv készült az anyagi lehetőségek szűkössége miatt. Az első ütemben a gépjármű-technikai szerelő-és a ruhaipari tanműhely készült el. Nagyon hiányzott egy fémipari alapképzést szolgáló műhely és egy hegesztőműhely is. A fémipari alapképző 1997-ben átadásra került. Ennek emeleti részén berendeztük a tanirodát. Mindezek mellett sikerült kialakítani egy mechanikai mérőtermet, és tervezzük egy szabályozástechnikai laboratórium kialakítását a következő években. Fontos feladat a műhelyek gépparkjának, munkaeszközeinek, műszerparkjának folyamatos fejlesztése, mert a technikai eszközök gyorsan avulnak el, és cseréjük a színvonal megtartása érdekében indokolt. A számítástechnikai eszközök kiemelt fejlesztése az informatika szakmacsoporton belüli szakközépiskolai oktatáshoz nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli infrastruktúra kiépítettsége és műszaki állapota megfelel a magyar szakképző iskolák átlagának, de mind a nyugati országok iskoláihoz képest, mind a szakképzéssel szemben támasztott igényekhez képest elmaradott.
S ZÉCHENYI ISZI
P EDAGÓGIAI
II-16
PROGRAM
AZ ISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE
E.
3.1.
Képzési formák, oktatott szakok, szakmák
a)
Formázott: Felsorolás és számozás
Szakiskola
8. osztály utáni - általános műveltséget megalapozó - képzés ( képzési idő : 2év ) Évfolyamonkénti osztályok száma
Összes osztály
3
6
10. osztály utáni szakképzés szakk. szintje
tanulm. terület
sorszám Szakképesítés megnevezése
Képzési Évfolyam- Összes idő ( év ) oszt. sz. osztály
31
5233
4
géplakatos
2
1/2
1
33
5262
1
asztalos (magyar)
2
1/2
1
33
6280
1
mezőgazdasági gépész
2
1/2
1
33
5276
5
nőiruha-készítő
2
1
2
33
5216
3
villanyszerelő
2
1/2
1
3
6
Összesen
Választható szakképesítések (igény szerint - fenntartói engedéllyel - a fentiek helyett) szakk. szintje
tanulm. terület
sorszám Szakképesítés megnevezése
33
7862
1
élelmiszer- és vegyi áru- keresk 2
-
-
31
5233
2
esztergályos
-
-
b)
Képzési Évfolyam- Összes idő ( év ) oszt. sz. osztály
2
Szakközépiskola
8. osztály utáni általános műveltséget megalapozó képzés (képzési idő: 4 év ) Szakmacsoport
Évfolyamonkénti száma
osztályok Összes osztály
informatika
1
4
közlekedés*
1
4
kereskedelem-marketing
1
4
Összesen
3
12
könnyűipari*
* a 2002/2003-as tanévtől 0,5-0,5 osztály
S ZÉCHENYI ISZI
P EDAGÓGIAI
II-17
PROGRAM
Érettségi utáni szakképzés szakk. szintje
tanulm. terület
sorszám Szakképesítés megnevezése
Képzési Évfolyam- Összes idő ( év ) oszt. sz. osztály
51
5241
2
autószerelő
2
1
2
54
4641
1
informatikus
2
1
2
52
7862
2
kereskedelmi technikus
2
1
2
52
3435
4
marketing- és reklámügyintéző 1
52
4641
3
számítástechnikai szoftv. üzem 2
1
1
4
7
Összesen
Választható szakképesítések (igény szerint - fenntartói engedéllyel - a fentiek helyett) szakk. szintje
tanulm. terület
sorszám Szakképesítés megnevezése
51
5241
1
autóelektronikai műszerész
2
-
-
54
3434
2
kereskedelmi menedzser
2
-
-
52
5411
8
ruhaipari technikus
2
c)
Képzési Évfolyam- Összes idő ( év ) oszt. sz. osztály
Felnőttoktatás
Képzés típusa
Képzés formája
Felnőtt
Nappali
Felnőtt
Esti
Felnőtt
levelező
Képzési idő
Osztály/évfolyam
Összes osztály
4*
1
2
4*
-
-
4*
1
2
* A képzési idő megrövidíthető megfelelő végzettséggel vagy különbözeti vizsga letételével.
S ZÉCHENYI ISZI
II-18
3.2.
A képzés belső szerkezete
3.
Megjegyzések
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Az új iskolaszerkezet kialakítása hosszú folyamat, a Nemzeti Alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek előírásait és az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést csak fokozatosan lehet érvényesíteni. Az elkövetkező években, ha lassúbb ütemben is, de tovább csökken a 8. évfolyamot elvégző tanulók száma, ezzel párhuzamosan térségünkben is csökkenni fog a középiskolai képzésben résztvevők aránya. Szerencsére ennek a folyamatnak kedvezőtlen hatásait ma még csak áttételesen érezzük. A felnőttek képzésével, átképzésével - az igényeknek megfelelően - a későbbiekben is foglalkozni kell. A területi igényekhez kell alakítani a szakképzés szerkezetét a gazdálkodó szervezetekkel és a gazdasági kamarákkal szoros együttműködésben. Erősíteni kell a szakképzés iskolai rendszerben történő alapozását, a speciális képzés időszakában a gazdaság szerepét. A profilváltás, módosítás során törekedni kell a folyamatos, felmenő rendszerű átalakításra a pedagógusok foglakoztatásának biztosítására.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
II-19
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. 2004-ig kifutó rendszerben átdolgozott tantervek alapján történik a nevelő-oktató munka (korábban használt átdolgozott tantervek) 2001/2002. tanévtől a 9. évfolyamon, majd fokozatosan a 10-12. évfolyamokon is a Nemzeti Alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek előírásai határozzák meg a nevelő-oktató munka követelményeit. Az általános műveltséget megalapozó képzés mellett 9-10. évfolyamon szakmai orientációs, a 1112. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A 10. évfolyam eredményes elvégzése után a tanuló szakközépiskolai osztályokban folytathatja tanulmányait, vagy bekapcsolódhat a szakképzésbe. Érettségi után a felsőfokú továbbtanulásra nem jelentkezők a középfokú szakképzésbe (technikus képzés) kapcsolódhatnak be. A szakképző évfolyamokon ( általában két év ) történő képzés időtartamát az elmélet-gyakorlat arányát az OKJ határozza meg, a tananyagot a szakmai követelményekre és a központi programra épített helyi program határozza meg. A képzés szakmai vizsgával zárul. 3.4.
A csoportképzés elvei a 9. évfolyamon
Külön osztályba kerülnek azok, akik középiskolai- és külön osztályba soroljuk be azokat a tanulókat, akik szakiskolai végzettséget kívánnak szerezni. A 10. osztály utáni továbblépés feltételei külön szabályozottak. A 11 - 12. osztályok szervezése szakmák szerint történik. Az osztályok kialakítását befolyásolhatja: -az induló osztályok száma -továbbtanulási szándék -idegen nyelv választás A szakképző évfolyamokon a bontás szakmák szerint történik.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
F.
II-20
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKON TANULHATÓ SZAKMÁK KÖVETELMÉNYÉNEK RÖVID LEÍRÁSA
1.
Informatikai képzés
Az élet minden területén széleskörűen alkalmazott számítógépek működéséhez szükséges korszerű szoftver és hardver ismeretek szerzése angol nyelvű kommunikációs készséggel párosítva. El kell sajátítani a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő, a műszaki rajzoló, a kiadványszerkesztő, a folyamatirányító, az adatbázis-kezelő programok alkalmazási szinten történő használata. Bevezetés a programkészítés világába, elektronikai, telekommunikációs és adatátviteli rendszerismeretek szerzése. A szakképzési szakaszban az informatikai szakcsoporthoz tartozó szakmákban szakképesítés, illetve informatikára épülő felsőfokú képesítés szerzése. 2.
Kereskedelmi képzés (szakiskolai, szakközépiskolai és technikus)
A boltok, áruházak berendezéseinek, gépeinek ismerete, rendeltetésszerű használata. Az áruk, illetve azok minőségi követelményeinek, árának ismerete. Az eladással, raktározással, tárolással az áru- és göngyöleg forgalommal kapcsolatos feladatok végzése, a munka során a higiéniás követelmények betartása. A vevők kulturált, figyelmes kiszolgálása. A technikus képzésben marketing, számviteli, könyvviteli, vállalkozási és boltvezetői ismeretek is szerepelnek. A szakközépiskolai képzésben a kereskedelem alapvető elméleti ismereteit, közgazdaságtani összefüggéseket, marketing stratégiákat és az alapvető kereskedelmi környezetben kialakult magatartási, kommunikációs és viselkedési szabályokat sajátítják el a diákjaink.
3.
Ruhaipari képzés (szakiskolai és technikus)
Az alsó és felsőruházati termékek készítése. A ruhák szabásmintáinak kialakítása, a modellek alkatrészeinek kiszabása és a korszerű ruhaipari gépek-berendezések megismerése után a termékek megvarrása. A nagyipari technológia mellett a méretes ruhakészítés alapismereteinek elsajátítása. Az érettségizett jelentkezők modellező-technikus oklevelet kapnak, mely alapja a szakirányú felsőfokú továbbtanulásnak vagy a sikeres mestervizsgára való felkészülésnek.
S ZÉCHENYI ISZI 4.
II-21
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Közlekedési képzés (szakközépiskola)
A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejleszteni, formálni a tanulók közlekedési szemléletét. Az általános természeti és gazdasági földrajzi ismeretekre alapozva a tanulók megismerik a közlekedés folyamatainak térbeli eloszlását, a közlekedési alágazatok és a természeti-gazdasági földrajzi tényezők kölcsönhatását, a különböző szállítási módok kapcsolódási pontjait, a belföldi és nemzetközi szállítási útvonalakat. A szakmai idegen nyelv tanítása során a tanulókkal megértetjük az idegen nyelv használatának jelentőségét szakmájukban. 5. Gépészeti képzés (szakközépiskola) A négy éves képzési idő alatt a tanulók széleskörű ismereteket szerezhetnek a GÉPIPAR területéhez kapcsolódó témakörökből, az érettségire való felkészítés mellett. Az érettségi megszerzése után az iskolában biztosított további, az érettségi vizsgához kötött szakmai képzésben részesülhetnek, az autószerelő, és autóvillamossági szerelő szakmákban. A képzés igen jó alapot biztosít a különféle gépészeti jellegű műszaki főiskolai, illetve egyetemi tanulmányokhoz. Fő szakmai tantárgyak: gépészeti ismeretek, méréstechnika, gyártás-technológia, számítógépes tervezői ismeretek 6. Géplakatos képzés Egyszerű kézi szerszámok, gép- és szerkezeti alkatrészek elkészítése. Egyszerű gépi mechanizmusok, gépszerkezetek szét- és összeszerelése, javítása. Fémforgácsoló szerszámgépek, dugattyús erőgépek, szivattyúk, turbinák, stb. szerelése. 7. Villanyszerelő képzés A villamos készülékek és berendezések szerelése, javítása, üzembe helyezése. A műszaki dokumentációk alapján sínrendszer kialakítása, erőátviteli, jelző- működtető vezetékek szerelése, jelző-regisztráló műszerek bekötése, ipari fűtőberendezések szerelése, beszabályozása, emelő- és szállító berendezések áramköreinek kialakítása, lakások villamos hálózatának kiépítése. 8. Autószerelő képzés Gépjárművek alváz- és karosszériaelemére szerelt valamennyi fődarab le- és felszerelése, hibakeresés. Hatósági műszaki vizsgára való felkészítés. Gépjárművek szervizmunkái, diagnosztikai rendszerek szakszerű alkalmazása a vizsgálati eredmények szerinti hibák elhárítása, javítási és szabályozási munkák elvégzése. 9. Mezőgazdasági-gépész képzés A mezőgazdasági erőgépek, kombájnok, egyéb önjáró betakarítógépek és a mezőgazdasági munkagépek megismerése, beállítása, üzemeltetése és javítása. Mezőgazdasági ismeretek keretén belül növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, szőlő- és gyümölcstermesztés megismerése. A KRESZ és a mezőgazdasági vontató vezetésének elsajátítása, vezetői engedély megszerzése.
S ZÉCHENYI ISZI 10.
II-22
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Asztalos képzés
Az asztalos tevékenység önálló végzése, műszaki dokumentáció alapján különféle faipari termékek, székek, szekrények, asztalok, ajtók és ablakok gyártása, a minőségi munka elvégzése. Lakások, középületek fa és fa alapanyagú burkolatainak elkészítése mind a külső, mind a belső térben. Kellő ismeret szükséges tömörfából, lapokból és lemezekből készült asztalosipari termékek gyártásához, szereléséhez és javításához 11.
Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő
A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő munkaterületének megfelelő munkaköröket. Olyan kereskedők képzése, akik ismerik a korszerű eladói technikát, az eladásra kínált áruk választékát, tulajdonságait, valamint képesek a statisztikai számítási módszerek alkalmazásaival elemezni és értékelni a bolt gazdasági folyamatát. Iskolai előképzettség: 10 osztályos alapfokú iskolai végzettség és alapvizsga letétele. A szakmai képzés ideje: 2 év 12.
Kőműves
A szakmai képzés a 11. és 12. évfolyamon történik. A képzés során a tanulók megismerkednek az építőiparban, az épületszerkezetek kialakítása során használt anyagok tulajdonságaival, az alkalmazott technológiákkal. Lehetőség nyílik kiegészítő ismeretek elsajátítására is (hideg burkolás, gipszkarton szerelés, stb.) 13.
Vízvezeték-és központi-fűtés szerelő
Szakmai képzés 11-12. évfolyamon történik. A tanulók általános épületgépészeti ismereteket is szerezhetnek a speciális vízvezeték szerelői ismeretek mellett. A szakmai bizonyítvány megszerzésével alkalmassá válnak lakossági szolgáltatások, intézményi, vállalati karbantartási munkák elvégzésére. 14.
Fémforgácsoló (esztergályos)
Új szakmaként jelent meg az OKJ képzési rendszerben az esztergályos, marós és köszörűs szakmák összevonásával. A szakmát elsajátító tanulók képesek lesznek a fémiparban használatos alapanyagok forgácsolással történő megmunkálására egyszerű és CNC megmunkáló gépeken. Széleskörű alapozó ismeretet kapnak a CNC gépkezelői és programozói szakma elsajátításához. Iskolai előképzettség: Alapfeltétel a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor, valamint meg kell felelni a szakmai alkalmassági követelményeknek. A szakmai képzés ideje: 2 év
S ZÉCHENYI ISZI
III.
III-23
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
CÉLMEGHATÁROZÁS
A.
OKTATÁSI, KÉPZÉSI CÉLOK 3.1.
Szakiskolai képzés
Formázott: Felsorolás és számozás
Az általános műveltséget megalapozó 9-10. évfolyam indítása (pedagógiai szakasz). A 11-12. évfolyamon felkészítés a szakmai vizsgára (szakképzési szakasz). 3.2.
Szakközépiskolai képzés
A négy évfolyamos általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a két éves szakképző évfolyamokon (szakmunkás, vagy technikus) vizsgára felkészítő oktatás szervezése. 3.
Felnőttoktatás
Az általános iskolát végzett tanulók és a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok, felnőttek érettségi vizsgára való felkészítése 4 éves nappali, 4 éves esti és levelező rendszerű oktatás keretén belül. Tanulók általános műveltségének elmélyítése és felsőfokú oktatásra való előkészítése is célja a képzésnek. A különböző képzési formákra való belépés feltételei évenként a pályaválasztási füzetben kerülnek nyilvánosságra.
B.
NEVELÉSI ALAPELVEINK:
A nevelő-oktató munka meghatározója kell, hogy legyen az európai, humanista értékrend, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése mindannak, ami az egyén (a személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI 3.1.
III-24
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Legfontosabb nevelési célok:
A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése pedagógiai munkánk legfontosabb célkitűzése, ami az iskolai élet valamennyi területére, a tanórai nevelés valamennyi tantárgyára feladatokat ró. Ez magába foglalja a tehetségek gondozását és a hátrányos helyzetűek segítését is. A részterületek közül az egészséges életmódra nevelés kiemelt céljaink közé tartozik, hiszen azt szeretnénk, ha a felnövekvő nemzedék a mostanitól hosszabb ideig őrizné meg egészségét és munkaképességét, életvidámságát. Tanítványainkat a szülőföld és a haza szeretetére, az iskolai hagyományok őrzésére és ápolására neveljük. Célunk, hogy minden tanuló megismerje kulturális örökségünk leginkább jellemző sajátosságait, szűkebb környezetünk történelmi, népművészeti és más emlékeit, értékeit. A sikeres pályaorientáció az általánosan képző időszak fontos célkitűzése. Ennek érdekében lehetővé kell tenni az iskolán belüli átjárhatóságot a szakiskolai és a szakközépiskolai osztályok között, figyelembe véve a tanulók személyiségének fejlődését, érdeklődésének módosulását. Fontos célkitűzés az iskola regionális szakképzési központ jellegének megőrzése és megerősítése a módosított közoktatási és szakképzési törvény keretei között. A szakképzés szerkezetét a szolgáltatási szférához tartozó, ill. az érettségihez kötött szakmák javára kell módosítani. C.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK:
Iskolánk pedagógiai programja és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - A kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét,
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
III-25
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
- világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - sportnak, játéknak - munkának, - fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat, - járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, - egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelem kiművelése területén elvégezendő feladatok: - megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, A segítő életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is, A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, - az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása,
S ZÉCHENYI ISZI
III-26
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Pszichikus rendszerek, komponensek
Évfolyam
SZÍNTEREK tanórai feladatok
tanórán kívüli iskolán kívüli iskolai feladatok feladatok
Az értelem motívum.fejl. kiművelése képességfejl. Segítő életmotívumfel. módra nev. képességfejl. Egészséges és motívumkulturált fejlesztés életmódra képességnevelés fejlesztés Minden osztályfőnök a fenti táblázat segítségével tanévkezdéskor megtervezheti, hogy az osztályfőnöki órákon milyen módon kívánja a nevelési programjában a fenti célokat megvalósítani. D.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli foglalkozások - séta, tanulmányi kirándulás, - szakkörök (igény szerint - évente változó) - sportkörök - énekkar - diák-önkormányzati munka, - szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
S ZÉCHENYI ISZI
III-27
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával Az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; másság iránt, becsülje meg ezeket, - Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, - Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, - Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, - Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, - Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, - Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, - Tanuljon meg tanulni, - Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, - Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik
S ZÉCHENYI ISZI
III-28
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A tananyag elsajátítása - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulók a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, - és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, - során kapjon átfogó képet a munka világáról, - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. - otthoni felkészülés keretében képes legyen feldolgozni a tananyagot és elsajátítani azokat az ismereteket, amelyeket a helyi tanterv előírásai megkövetelnek elsősorban a felnőttképzésben résztvevők számára. E.
A SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉG
HÁTRÁNYOK
ENYHÍTÉSÉT
SEGÍTŐ
Mint az a helyzetelemzésből is olvasható iskolánkban fokozatosan csökken a tanulólétszám és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma: Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését.
S ZÉCHENYI ISZI
III-29
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja: - segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemű fejlődését akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek - családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) - munkanélküli szülők gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött (új) tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait: A program távlati ütemterve (évi program): időpont feladat felelős március-április a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása (mellékelt adatlapon május a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre szeptember a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése, 9. évf. tanulóinak helyzetfelkészítése október tevékenységi formák megvalósítása ütemterv június szerint május eredmények számbavétele fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre Szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése (korrepetálások igény szerint) 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Drog- és bűnmegelőzési programok (melléklet) 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 6. Fesztiválok, bemutatók 7. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél, ellenőrző könyv) 8. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 9. Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön. 10. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal. 11. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.
S ZÉCHENYI ISZI
III-30
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
12. Táborozási hozzájárulások. 13. Ösztöndíjak. 14. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. F.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
A módosított közoktatási törvény pontosan meghatározza mindhárom fogalmat, ellenőrzés, értékelés és minőségbiztosítás pontjaiban. A három fogalom a gyakorlatban a következő egymással összefüggő feladatokat jelenti: - a közoktatás rendszerének, és az egyes intézményeknek az elvárásoknak megfelelő működését, - a törvényes működést és - a megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosítása az érdekeltek számára. A. ELLENŐRZÉS: "A közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján" Tehát az ellenőrzés nem más, mint a normáknak, jogszabályoknak való megfelelés. Az ellenőrzés területe többszintű: KÜLSŐ - ágazati ellenőrzés (Oktatási Minisztérium, OKÉV szakértők bevonásával) - fenntartói ellenőrzés (szakértők, gazdasági vezetők, jegyző...) BELSŐ (intézményszintű) ellenőrzés. 1.1 KI végzi az ellenőrzést? Vezetők: - igazgató - igazgatóhelyettes (általános-, műszaki, pedagógiai-, gazdasági-) - gyakorlati oktatásvezető munkaközösség-vezető Függetlenített belső ellenőr (megbízás alapján a szakértői listáról választott szakértő) 1.2. KIT ellenőriz? - pedagógusokat (munkaközösség-vezetőket, osztályfőnököket, szaktanárokat, - technikai dolgozókat (adminisztráció, titkárság, takarítók, karbantartók...) - tanulókat (mely osztályokat, évfolyamokat, csoportokat) 1.3. MIKOR történik az ellenőrzés? - a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok (tanévkezdés, félévi értékelés, tanév zárása) - tevékenység befejezésekor (kimenet szabályozás), - tevékenység közben (folyamatellenőrzés). 1.4. MIT ellenőriz? Intézményműködést: - szakszerű, törvényes működést, - takarékos gazdálkodást, - gyermek és ifjúságvédelmi feladatok, - egészséges és biztonságos munkafeltételek meglétét, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának elvégzését, - az intézményi vagyontárgyak használatának szabályszerűségét, - a tervezési és beszámolási feladatok teljesítését,
S ZÉCHENYI ISZI
III-31
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
- adminisztráció pontos vezetését, - gazdálkodási, ügyviteli tevékenységet (számviteli tev., pénzkezelés, munkaerő és bérgazdálkodás, készletgazdálkodás, beruházások, felújítások, vagyonvédelem, élelmezési tevékenység...) - tankötelezettségről szóló törvény maradéktalan érvényesülését tartalmi és formai szempontból, - helyettesítésének, túlórák vezetését, bizonylatolást, - előírt nyomtatványok használatát, Pedagógiai tevékenységet: - tantárgyfelosztást, munkabeosztást (tartalmi, formai szempontok alapján) - az óraszám tervezésének törvényi megfelelősségét, - az órarendet (órakedvezmények, tantárgyak sorrendisége, - szakkörök ütemtervét, - szabadidős programokat, - szakmai jellegű kirándulások tervezését, tanári felügyelet meglétét, - ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat, - határidők betartását, - végrehajtások színvonalát, - tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetését (naplók, anyakönyvek, tanulónyilvántartások, osztályozó-, javítóvizsgák jegyzőkönyveit...) - tanterveket, tanmeneteket, - tanítási órákat, foglalkozásokat (kötelező, nem kötelező órákat, szakköröket, tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozást...) - osztályfőnöki teendőket, - tanórán kívüli tevékenységeket (könyvtár, tanfolyamok, ügyelet...) - munkatervi iratok vezetését, - értekezletek jegyzőkönyveit, - osztályozást, értékelést, - belső méréseket, - tanulmányi eredményeket...
1.3. HOGYAN milyen módszerrel? - folyamatos adatszolgáltatás elemzése, - munkafolyamatba épített ellenőrzés során (az új munkafázis az előző munkafázis ellenőrzésével kezdődik) - adatellenőrzéssel, - tevékenységellenőrzéssel (funkcionális ellenőrzés), - beszámoltatás, - aláírási jog gyakorlása, - helyszíni ellenőrzés, - határidő nyilvántartási rendszer alapján, - óralátogatás, - dokumentum (iratok, okmányok) ellenőrzése tételesen vagy szúrópróbaszerűen, formailag vagy tartalmilag, folyamatosan vagy alkalomszerűen. Intézmény-működési, ellenőrzési terv.
S ZÉCHENYI ISZI
III-32
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
B Értékelés: "a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével" Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Az értékelés jelenti - végzett munka során adódó eredmények számbavételét, - hibákkal való szembenézést, - amely minősíti a munkában résztvevő személyeket is, - feltárja a vezető lényeglátását, feladatkijelölő készségét. 1. KI végzi az értékelést? - igazgató - igazgató helyettes -munkaközösség-vezető -tanár
KIT értékel? valamennyi közösséget és egyént irányítása alatt dolgozó személyeket vezetése alatt álló pedagógusokat a kollégákat és a diákokat
A tanév kezdetén a táblázat alapján terv készül: 1. KI 2. KIT 3. KINEK
4. MIKOR
5. MIT
6. FORMA
7. CÉL
8. SZEMPONT
Ezen kívül még értékeljük: - a nevelők: - felkészültségét, - felkészülését, - tanítási kultúrát, - tanítás eredményességét, - tevékenység, magatartás és az iskolai célok értékek összhangját, - az emberi kapcsolatokat. MILYEN FORMÁBAN? KÜLSŐ értékelés: az adott rendszer működésében egzisztenciálisan és szűkebb szakmai érdekek alapján nem érdekelt szakemberek végzik. BELSŐ értékelés: a programban, az oktatás-nevelésben résztvevő személyek végzik az értékelést és a célokat, az értékelés szempontrendszerét az intézményben határozzák meg. Az értékelés történhet: - különböző jellegű értekezleteken, - megbeszélés során, - négyszemközti beszélgetés alkalmával, - beszámolók alapján, - minősítés során, - jelentés(ek) alapján, - csoportos értékelés keretében, - kérdőíves módszerrel, - klímateszt alapján összegező értékelés során, - minőségi értékelés alapján,
S ZÉCHENYI ISZI
III-33
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
- mennyiségi értékelés (megítélés, becslés, mérés) során. 7. MILYEN CÉLLAL? A cél lehet: - a kitűzött célok, feladatok teljesítésére való ösztönzés, - a munkavégzés hatékonyságának javítása, - problémák, eredményének feltárása, - a továbbfejlesztés lehetőségeinek megbeszélése, - a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése, - a tanórai munka hatékonyságának növelése, - az adminisztrációs munka pontossága, - a határidők pontos betartatása, - az ideális pedagógus - tanuló viszony erősítése, - az iskola belső légkörének (pedagógus-pedagógus viszony) javítása, - a pedagógus-szülő kapcsolat formáinak gazdagítása, - az iskola nyitottságának fokozása... 8. MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN ÉRTÉKELÜNK? Az értékelés szempontjai lehetnek: - a munkaköri leírásban szereplő elvárások teljesítési szintje, - a nevelőmunka színvonala, eredményessége, - az oktatómunka minősége, eredményessége, - a munkához való viszonyulás, - a tanulókkal való bánásmód, - a kollégákkal való kapcsolat, - az új módszerek iránti fogékonyság, - az önképzés iránti igényesség, (továbbképzés), - a kezdeményezőkészség, - az aktivitás, - a konfliktuskezelési képesség, készség, - tolerancia, - önállóság, - nyitottság, - empátia, - szervezőképesség, szervezőkészség... MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS "Az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából". A minőségbiztosítási/minőségfejlesztési rendszer I. Intézményi modelljének fontos eleme az IRÁNYÍTOTT ÖNÉTÉKELÉS: az intézmény feladata az irányított önértékelésre vonatkozó eljárásrend meghatározása és írásba foglalása, amely az alábbi elemeket kell, hogy tartalmazza: - A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében - Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása - A meglévő folyamatok szabályozottsága
S ZÉCHENYI ISZI
III-34
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
- A szabályozási rendszer teljes körűsége Az erőforrások figyelembevételének módja - A partneri igények figyelembevételének módja - A munkatársak bevonásának mértéke - A folyamatos fejlesztés eredményei - A partnerek elégedettsége - A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága - A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei - A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei - A kitűzött célok elérése, megvalósítása - Az erőforrások felhasználásának hatékonysága Iskolánk nevelőtestülete a COMENIUS 2000. minőségbiztosítási rendszer I. intézményi modelljének kialakítása mellett kötelezte el magát. Az intézmény a következő ütemben kívánja bevezetni a partnerközpontú működés elemeit. Modell INTÉZMÉNYI MODELL
Tartalma PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS (RÁHANGOLÓDÁS A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSRA) - Önértékelés, helyzetfelmérés - Az érdekelt felek (partnerek) azonosítása - Igényfelmérés - Célmeghatározás - Intézkedési terv
Ütemezése INDÍTÁS: 2001. szeptember. 2001-2002. első félév második félév 2002-2003. első félév második félév 2003-2004.
S ZÉCHENYI ISZI
III-35
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Eszközjegyzék A közoktatási törvény 38. § (1) bekezdése szerint: "A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel." A feltételek közé tartoznak az intézmény épületei, helyiségei, eszközei, felszerelései. A kötelező, (minimális) - fenntartótól független - minden intézményben kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló: 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet (amely a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet módosította) 7. sz. melléklete határozza meg. A rendelet mellékletével együtt a kihirdetést követő 10. napon lépett hatályba. Vagyis: - az 1998 júliusa után alapított intézmények már csak a rendeletben meghatározott eszközök megléte esetén kezdhették meg működésüket. - az 1998 szeptember 1-je előtt működő intézmények számára a jegyzékben foglaltak alkalmazása a kihirdetést követő ötödik évben, azaz 2003. szeptember 1-jétől kötelező. (K. t. 124. §. (20) A fenntartónak már 2000. július 31-ig el kellett készíteniük azt az ütemtervet, amelyben meghatározzák, hogy milyen ütemben hajtják végre az 1/1998. (VII. 24.) OM rendeletben foglaltakat, és azt el kellett küldeni az illetékes területi Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontnak. Eszközjegyzékünk alapja lehet ez az elkészített ütemterv is. A két szabályozó mellett (1/1998. (VII. 24.) OM rendelet + ütemterv) a taneszköz készlet meghatározásához a Funkcionális taneszköz jegyzék nyújt segítséget, amely a Okt. Közlöny 1998. 2/II. számában jelent meg, "hiszen taneszközre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg." (1/1998. VII. 24.) OK. rendelet) A következő oldalakon látható ESZKÖZJEGYZÉK tételesen tartalmazza a rendeletben előírt: - eszközöket, felszereléseket, - a rendelet szerinti mennyiségi mutatóak (hány eszközre van szükség?) - a 2000. szeptember elsejei leltár szerinti állapotot (hány eszközünk van?) - a fejlesztési ütemtervet (a határidőig - 2003. szeptember 1-jéig milyen ütemben kívánjuk beszerezni a hiányzó eszközöket?) A beszerzés megvalósulhat: - egy adott gazdasági éven belül vagy lehet (kisebb értékű beszerzések) - áthúzódó beruházás (nagyobb értékű fejlesztések). Mivel minden beszerzésnek pénzügyi vonzatai vannak, azokat meg kell tervezni az évente készített költségvetésben is. A költségvetés eszközjegyzéket érintő részének összhangban kell lennie az eszközjegyzékkel. A költségvetést a fenntartó hagyja jóvá. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert:
S ZÉCHENYI ISZI
III-36
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
- egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - másrészt mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét, - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. 4.4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: Az alapelvek megfogalmazása már meghatározza a célokat is. Mégis a célok kijelölésénél gondolnunk kell már arra is, hogy nevelési programunk része a minőségbiztosítási rendszer. Mivel leegyszerűsítve a minőség nem más, mint a célnak való megfelelés nagyon fontos, hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé, mit akarunk elérni. A célt pontosan és világosan kell meghatározni, mert csak így tudjuk megállapítani az adott tevékenység eredményességét. Gyakran előfordult, hogy az egyes pedagógiai programokban a célok és a feladatok keveredtek. Valójában a kiadott kerettantervek bevezetőiben megfogalmazott pedagógiai célok és feladatok sem különülnek el egymástól, így az egyes tantárgyi kerettantervekben nem találunk külön célokat és feladatrendszert. Tisztázzuk tehát e két fogalmat: cél: az a végső állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. feladat: azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végezni. A nevelő-oktatómunka mindennapos feladatai a kitűzött célok lebontásából adódnak. Természetesen a célok nagyon változatosak és különbözők lehetnek főleg az egyes iskolatípusok között, de az azonos iskolatípusok is más-más célt tűzhetnek ki maguk elé. Más a célja az általános iskola első (alapozó) szakaszában folyó nevelő-oktatómunkának, más a második szakasz célja és merőben más célokat tűz ki maga elé a gimnázium vagy éppen a szakiskola. A lényeg, hogy a cél világos, tömör, mindenki által érthető legyen. Az eddig leírtakból ezeket lebontva (feladatok) valósítsa meg elképzeléseit. A célok lehetnek általános és konkrét célok. Az iskola célja, hogy: - A társadalom számára hasznos embereket neveljen tanítványaiból. vagy - Boldog, boldogságra képes embereket neveljen tanítványaiból. - Olyan felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz.
S ZÉCHENYI ISZI
III-37
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
vagy - Olyan felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban. - A magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel emelje tanulók tárgyi tudását. vagy - A magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitást. Az előzőekben felsorolt célokat párba állítottam, hiszen el lehet dönteni, hogy a két alternatíva kö6ül mi mit tartunk fontosnak (társadalom számára hasznos embereket neveljünk, vagy egyénileg boldog, elégedett embereket,) vagy éppen mindkettőt egyszerre. Ekkor viszont el kell dönteni, hogy melyik célnak milyen súlyt tulajdonítunk. Az iskola kitűzhet olyan célokat is, amelyek mellé nem állíthatunk (illetve nem érdemes) alternatívákat. Íme néhány példa még mindig az általános célok közül: Az iskola célja: hogy: - Felkészítse diákjait arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban. - A tanítványok az iskolából kikerülve nem pusztán az életben legyenek képesek érvényesülni, hanem a társadalomba is be tudjanak illeszkedni. - Segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak. E néhány példa is mutatja, hogy egy iskola sokféle általános célt tűzhet ki. A sort természetesen folytathatnánk még olyan jellegű célokkal, mint: - egy bizonyos meghatározott tudásszint elérése, - az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: - a tudás, - a fegyelem, - a továbbtanulásra való felkészítés fontossága - a sikeres életpályára való felkészítés
S ZÉCHENYI ISZI
G.
III-38
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység, - feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, - eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az alábbi két témakör köré rendeztük: 1. A szülők részéről - a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélést, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást, 2. Iskolánk (pedagógus) - a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - nyílt napok, - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, - előadások szervezése - nevelési tanácsadó - pszichológus - egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás - közös kirándulások, 3. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve - szülői munkahelyeken üzemlátogatás - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével,
S ZÉCHENYI ISZI H.
III-39
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
OKTATÁSI, KÉPZÉSI FELADATOK
A 9-10. évfolyam tananyagát úgy kell összeállítani, hogy az átjárhatóság a 10. évfolyam végéig biztosítható legyen iskolán belül. Az átmeneti időszakban szükséges elvégezni a tananyagtartalom és szerkezet korszerűsítését (informatika, nyelvoktatás, vállalkozói ismeretek oktatása, stb.). A számítástechnikai és idegen nyelvi oktatás folyamatos fejlesztése a középtávú feladatok között elsőbbséget élvez. Erősíteni kell a szakképzés iskolai rendszerben történő alapozását, a specializáció szakaszában a gazdaság szerepét. Ki kell terjeszteni az érettségizettek szakmai képzését. A képzési szerkezetben bekövetkező változásokhoz igazodó személyi és tárgyi feltételek kialakítása: - A profilváltás, módosítás során törekedni kell a folyamatos, felmenő rendszerű átalakításra a pedagógusok foglalkoztatásának biztosítására. A továbbképzési lehetőségek kihasználásával elsősorban a saját testületből kell a NAT követelményeinek eleget tevő szakembereket biztosítani. -A pályázati lehetőségek és a Szakképzési Alapra az iskolánkhoz érkező befizetések célszerű felhasználásával fejleszteni az elméleti és a gyakorlati oktatáshoz szükséges tárgyi eszközrendszert. A tanműhelyek eszközrendszerének kiegészítése, korszerűsítése kiemelt feladat (stratégiailag fontos szakmák: az informatikai, a kereskedelmi és a közlekedési szakcsoport szakmái). A gazdálkodó szervezetekkel, gazdasági kamarákkal szoros együttműködést kell kialakítani. A felnőttoktatást mindaddig meg kell tartani, amíg arra igény mutatkozik. Törekedni kell saját bevételeink növelésére: -A tanműhelyekben készült termékeket értékesítése pedagógiai (produktív gyakorlat) és gazdasági szempontból egyaránt fontos. -Növelni kell bevételeinket (autós tanműhely, tanfolyami oktatás), amelyek az alaptevékenységünkhöz kapcsolódnak. -Termek bérbeadásával szintén bevételre lehet szert tenni. Keresni kell az iskola számára előnyös külföldi iskolai kapcsolatot, ezzel is segítve tanulóink felkészítését az Európai Unióba való belépés utáni időre.
S ZÉCHENYI ISZI
I.
III-40
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A NEVELÖMUNKA LEGFONTOSABB FELADATAI
A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a segítő életmódra nevelés és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik. Az értelmi nevelés során nagyon fontos a szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, ezen belül a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése és ébrentartása. Ne hagyjuk a tanítványainkat unatkozni! Olyan gazdag, változatos tevékenységet kell kínálni, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére való elfoglaltságot. Ma ez nem tűnik könnyű feladatnak, hiszen gyakran találkozunk közömbös, érdektelen és igénytelen magatartással. A ma még magas bukási arányon feltétlenül javítani kell. Ehhez a tanórán kívüli egyéni és kiscsoportos foglalkozások segítséget nyújthatnak. A tehetséges, jó tanulóknál viszont az alkotásvágyat nemcsak felfedeznünk, hanem fejlesztenünk is kell mind az elméleti, mind a gyakorlati órákon. Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen a jól fejlett szóbeli közlési, írási és olvasási képesség. Ennek fejlesztése nem fejeződik be az első nyolc évfolyamon. Ma még sok tanulót akadályoz a szakmai ismeretek elsajátításában is a gyenge olvasási készség. Egyrészt ennek fejlesztéséről nem mondhatunk le, másrészt a pedagógiai folyamatban gyakrabban kell élni a képi szemléltetéssel működő modellek bemutatásával, célirányos tanulmányi kirándulások szervezésével. Az érettségire való felkészítés, valamint a szakképzés évfolyamain pedig nagyon fontos a táblázatok, a formalizált szövegek, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok, könyvtárak, stb. olvasása, használata. Az alapvető tanulási módok tananyaghoz illő gyakoroltatásával változatosabbá és hatékonyabbá válhat a tanulás. A fogalmi szintű tapasztalati tanítás-tanulás mellett tehát a cselekedtető, szemléltető és értelmező mód is kapjon nagyobb szerepet. Növendékeinket az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, s az ehhez szükséges önfegyelemre, az igazság feltétlen tiszteletére, az erkölcsös cselekvés feltétlen igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásokban megjelenő szépség értékelésére, valamint tevékeny és alkotó életre kell nevelni. Fontos, hogy kialakuljon bennük az iskolához, s azon belül egy-egy pedagógushoz való kötődés, amely a kölcsönös bizalomra épül. Az iskolán belül lehetőséget kell teremteni arra, hogy a fiatalok olyan csoportokhoz kötődjenek, amely nem a másik csoport lenézésében, a szembenállásban, az előítéletekben, a gyűlöletben nyilvánulnak meg, hanem a megértésben. Ma még ezen a téren is sok a teendő. Az osztályok többségében nincs olyan húzó mag, amelyik pozitív példájával tudna hatást gyakorolni a többiekre. Nagyobb támogatást kell adni azoknak, akik többet akarnak az elégségesnél, akikben egészséges küzdőszellem él. A családi életre való nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók megismerjék és megértsék a szilárd, kiegyensúlyozott, boldog családi élet kialakításának, elsajátításának feltételeit, módjait, sokfajta akadályát, veszélyét. Ez is sok nehézséggel járó feladat, mert sok tanulónk érkezik problémás, szociálisan hátrányos, esetleg csonka családból. Az osztályfőnök és az ifjúsági
S ZÉCHENYI ISZI
III-41
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
védőnő egyéni törődéssel is segítheti a családból hozott tapasztalatok feldolgozását, a gondok megoldását. Sokat kell tenni azért, hogy tanulóink megértsék a felelősség és a hűség fontosságát a párkapcsolatokban, hogy ezzel nagyon sokat tehetnek az AIDS veszély ellen is. El kell érnünk, hogy a ma még 1-2 osztályban folyó egészségi nevelési program az egész iskolára kiterjedjen. A pedagógus-tanuló viszony demokratikus és segítő legyen, ahol a pedagógus tekintettel tud lenni arra, ha a tanuló önhibáján kívül nem képes a megállapodás szerint eljárni, teljesíteni, ahol egymás véleményét, meggyőződését kölcsönösen tiszteletben tartják. Fel kell készíteni tanítványainkat az élet gyorsan változó viszonyaira, melyhez az esetleges többszöri szakmaváltás is hozzátartozik. Az iskola több lehetőséget is nyújt tanulóink számára. Az iskolai évek alatt a tantervi anyagon túlmutató ismeretek adásával javítjuk az elhelyezkedési esélyeket (számítógép-kezelés, hegesztő és gépjárművezető tanfolyamok). Lehetővé tesszük a másodszakmai képzést, a technikusi képzést a kereskedelem területén és a ruhaiparban is az érettségizettek szakmatanulását. Minél több tanulónknál el kell érni a vállalkozói szemlélet és gondolkodásmód kialakítását, a bekövetkező nehézségek önálló megoldási képességének fejlesztését, az önképzés, a továbbtanulási igény kialakítását. Az eredményes nevelőmunka feltétele a jó munkafegyelem. A tanítási-tanulási folyamatban ez mindkét fél részéről fontos. A hiányzások ma még sok osztályban indokolatlanul magasak, ezen feltétlenül változtatni kell. A tanulók magatartását, feladatait szabályozza a házirend, amelyet a tantestületnek következetesen és egységesen, a részletekre is odafigyelve kell betartani. A pedagógus legfontosabb nevelőeszköze pedig a személyes példamutatás, ezért az a testület minden tagjától fokozottan elvárható. A helyi tantervek kidolgozásában döntő szerep hárul a munkaközösségekre. Fontos feladatuk a párhuzamosságok, a korszerűtlen, felesleges ismeretanyag kiszűrése, kiküszöbölése. A tantervi szabadság és az iskolai önállóság kihasználásával, az igényesség és a szakszerűség messzemenő figyelembe vételével elérhető a tartalmi fejlesztés, melynek révén a tanulókat életszerű, praktikus ismeretekhez juttatjuk. A lelkiismereti szabadság jegyében a helyi tantervben biztosítani kell a tananyag, a vallási, illetve világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítését, gondoskodni kell az alapvető erkölcsi értékek elsajátíttatásáról. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók a szülők vallási meggyőződésének megfelelő fakultatív hit- és vallásoktatásban vehessenek részt.
S ZÉCHENYI ISZI
J.
A PEDAGÓGIAI SZAKASZOKBAN 3.1.
III-42
CÉLOK
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
MEGVALÓSULÁSA
AZ
EGYES
9 - 10. évfolyam :
Formázott: Felsorolás és számozás
-lezárja az általános képzést, felkészít az alapműveltségi vizsgára -megalapozza, előkészíti a szakképzést -pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról, személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése -tanulási technikák kialakítása -a tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket -patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása -az egyetemes nemzeti értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés -a másság elfogadására, toleranciára nevelés -egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása -kommunikációs készségek kialakítása -a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása ( udvariasság, figyelmesség, köszönés ) 3.2.
11 - 12. évfolyam ( középiskolai ) évfolyam :
Érettségi vizsgára felkészítés -a tehetséges tanulók továbbtanulásra, versenyekre való felkészítése -a középfokú általános műveltség kialakítása -megalapozza a középfokú szakképzésbe való belépést -gyakorlati tapasztalatokat szereznek a tanulók a választott szakirányról -a demokratikus polgártudat és az identitástudat magasabb szintre emelése 3.
11 - 12. alapfokú szakképző évfolyam :
-a más iskolákból érkezők felzárkóztatása a szakmai előkészítő ismeretekből ( tanóra, egyéni foglalkozás, fakultatív óra keretében ) -a tanuló elsajátítja a választott ( alapfokú végzettséghez kötött ) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai vizsgára -a helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeket figyelembe vevő képzésben részesülnek -olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére -a szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
3.4.
III-43
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
13 - 14. középiskolai szakképző évfolyam :
- a tanuló elsajátítja a választott (középfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai, illetve a technikusminősítő vizsgára, e közben helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeket figyelembe vevő képzésben részesül -olyan szakmai alapismeretek kialakítása a tanulónál, amellyel képes a szakmai helytállásra és további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére -a szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye -a jövendő technikusok legyenek képesek az önálló munkavégzésre, a kreatív gondolkodásra -felkészítés a szakirányú továbbtanulásra -a fizikai állóképesség szinten tartása, lehetőség szerinti fejlesztése
5.
Felnőttoktatás
- az általános iskolát végzettek és a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tanulók számára az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a lehetőségek biztosítása, alkalmazkodva a növekvő tanulói és a szülői igényekhez, - a későn érő tanulók továbbfejlődésének, továbbtanulási lehetőségének biztosítása, - a középfokú általános műveltség kialakítása, - az érettségi vizsgára való intenzív felkészítés, - a demokratikus polgártudat és az identitástudat magasabb szintre emelése, - a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés biztosítása, - olyan alapismeretek megszerzése, amelyek alkalmassá teszik a tanulót a középfokú szakképzésbe való bekapcsolódásra, - az önismeret fejlesztése, a kulturális értékek felé orientálás, - az egészséges életmód igényének ébren tartása. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
K.
III-44
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA
Az iskola- és szakmaszerkezetben bekövetkező változások érintik a tantestületet. A középiskolai képzés kiszélesítése, az érettségizettek szakmai képzésének és a technikusi képzésnek a meghonosítása szükségessé teszi a nevelőkkel szembeni elvárások növelését. A készségtárgyak kivételével a közismereti tanárok alkalmazásánál követelménnyé kell tenni az egyetemi végzettséget. A műszaki tanárok alkalmazásakor a döntő a szakmai alkalmasság legyen, beleértve a szakmai felsőfokú végzettséget. Az alkalmazott szakembereket azonban, ha nem pedagógus végzettségűek, kötelezni kell a pedagógus végzettség megszerzésére. A szakoktatók felvételekor a kinevezésben szintén kötelező előírásként kell szerepeltetni a főiskolai végzettség meglétét, illetve határidőre történő megszerzését. A stabilitás érdekében ösztönözni kell a főiskolai végzettségű tanárok egyetemi továbbtanulását, illetve esetenként a második szakmai diploma megszerzését. A diplomát adó formák elsődlegessége mellett ösztönözni kell a szakvizsgára való felkészülést, a számítástechnikai, idegen nyelvi képzést is. Az új szakmák indításához meg kell találni a szakembereket (mezőgazdaság, kereskedelem). Ezek egy része iskolai közalkalmazottként, másik részük iskolai óraadóként, egy jelentős részük pedig a képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek alkalmazottjaként segítheti az új szakmák meghonosítását. Növelni kell a pedagógus szabadságát a pedagógiai munkában, hogy saját maga dönthessen az alkalmazott módszerekben, s a helyi tantervek kialakításába legyen beleszólása. A nevelő munkájának megítélésekor a legfontosabb szempont az eredményesség vizsgálata legyen, de hogy azt milyen úton kívánja elérni, ebben legyen az övé a döntési lehetőség. A továbblépés érdekében minden munkaközösségben szükség van olyan tanárokra, szakoktatókra, akikben belső igényként jelentkezik az önképzés, a szakirodalomban való jártasság, az átképzésre, továbbképzésre való fogékonyság, mert mindez innovációs, kreatív erőket mozgósít, amelyekre pedig nagy szükségünk lesz a közeljövőben. Az iskola vezetésének feladata, hogy ezeket a pedagógusokat segítve, eredményeiket megbecsülje és anyagilag is elismerje. Olyan légkört kell teremteni, hogy az másokat is követésre ösztönözzön. A sikerhez elengedhetetlen, hogy együtt dolgozni tudó, szakmájukat és a tanulókat szerető pedagógusok tanítsanak az iskolában. A munkaközösségek a jövőben még inkább az iskolán belüli szakmai központok lesznek. Döntően esik véleményük latba a pedagógiai program és a helyi tantervek kidolgozásakor. Saját területük módszertani központjává, alkotó műhelyévé kell válniuk a tagok érdeklődésének felkeltésével, érdekeltségének megteremtésével. A munkaközösségek vezetőinek fontos szerepe lesz a pedagógiai munka belső ellenőrzésében is. Pedagógiai kérdésekben az iskola legfelsőbb szerve a tantestületi értekezlet. E fórum döntései a vezetésre is kötelezőek. A vezetés kötelessége, hogy folyamatos és nyílt tájékoztatást adjon az iskola helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, a meglévő feszültségekről, gondokról, s ezáltal a testület aktív részesévé válhasson a döntés-előkészítésnek és a döntéshozatalnak is. A tanórán kívüli nevelés során lehetőleg olyan ismereteket kell nyújtani, hogy az iskola elvégzése után a diákok kedvezőbb pozícióba kerüljenek a munkaerő-piacon.
S ZÉCHENYI ISZI
III-45
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Tovább kell szélesíteni az informatikai, számítástechnikai, idegen nyelvi képzésben résztvevők körét, fejleszteni a képzés tárgyi és személyi feltételeit. A vállalkozási ismeretek oktatását általánossá kell tenni. A felnőttek át- és továbbképzésében is növelni szükséges az iskola szerepét. Kiemelten fontos tennivaló az előző években kialakult képzési szerkezetnek megfelelő tárgyi feltételek kialakítása, kereskedelmi kabinet berendezésének korszerűsítése, a kémiai, fizikai előadó felszerelése, hegesztő műhely, és szabályozástechnikai laboratórium létrehozása. Ezt a pályázati lehetőségek kihasználásával, a Szakképzési Alapra történő befizetések célszerű felhasználásával is tudjuk segíteni. A tanműhely, a későbbi tanbolt eszközrendszerének kiegészítése, korszerűsítése kiemelt feladat (a kereskedelmi és az autószerelő képzés stratégiai szakmák). Növelni kell bevételeinket (ruhaipari és autós tanműhely, tanfolyamok, bérleti díjak), amelyek az alaptevékenységünkhöz kapcsolódnak, a tanműhelyekben készült termékek értékesítésével, a szolgáltatások körének bővítésével. A gazdálkodó szervezetekkel, gazdasági kamarákkal szoros együttműködést kell kialakítani, ez segítheti a képzés tárgyi feltételeinek javítását is. Keresni kell az iskola számára előnyös külföldi iskolai kapcsolatot.
S ZÉCHENYI ISZI
IV.
IV-46
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
Törvényi háttér: 2003. évi LXI. Tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról 42/1999. OM rendelet az Országos Szakértői Névjegyzékről 24/2003. OM. Rendelet a kerettantervek kiadásáról Környezetvédelmi tv. 1995. Természetvédelmi tv. 1996. Állatok védelméről szóló tv. 1998. Hulladékgazdálkodási tv. 2000. Települési környezetvédelmi program Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002. Nemzeti Környezeti Nevelési stratégia 1998. 1.
Helyzetelemzés
Mezőkövesden a század eleje óta folyik szervezett keretek között szakképzés. A kezdeti lehetőség igen szűkös volt, 1955-ig a gyakorlati képzés főleg mestereknél, az elméleti oktatás bérelt termekben folyt. Ennek ellenére, pl. 1950-ben 35 szakmában 116 tanuló végzett. 1955-től az iskola neve M. Ü. M. 120. sz. Helyiipari Iskolája lett, és ekkor kapta a Mártírok úti épületet négy tanteremmel. Az iskola felügyeletét a miskolci 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet látta el. 14 szakmában folyt az oktatás, évfolyamonként 70 fővel. 1979-ben az iskola ismét költözött, ezúttal a Mátyás király úti épületébe, de a tanulólétszám emelkedésével lassan ez a hely is szűkösnek bizonyult. 1983-ban önálló lett iskolánk, és a 120. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola nevet kapta. Az osztályok elhelyezésének gondjai azonban egyre sokasodtak. 1987-től végre méltó körülmények közé kerültünk. A megye egyik legkorszerűbb középiskolájának számított az átadott új épület, melyben modern eszközökkel felszerelt tanműhely, tágas tantermek, tornaterem és további fejlesztésre alkalmas könyvtár kapott helyet. Az iskola tanulólétszáma ekkor 500 fő volt. 1987-ben elindult a képzés a Szakmunkások Szakközépiskolája 3 éves levelező tagozatán, ahol a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tanulók érettségi bizonyítványt szerezhetnek. 1990-ben iskolánk felvette a legnagyobb magyar nevét, Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola lett. A képzés struktúrája a kor igényeinek és a régió követelményeinek megfelelően folyamatosan változott. A hagyományos szakmunkásképzés mellett meghatározóvá vált a szakközépiskolai nappali tagozatos szakmai képzés, sőt a technikusi és a felsőfokú szakképzés új perspektívát nyújt a végzős szakközépiskolai tanulóknak. Iskolánk a modern kor követelményeinek megfelelően új, informatikai szakcsoportot indított 1996-ban, egyre növekvő számítógépes bázissal, szakközépiskolai keretek között a világbanki projekt keretében kifejlesztett tantervek alapján.
S ZÉCHENYI ISZI
IV-47
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Majd 1998-tól kereskedelem-marketing és közlekedés szakon szakközépiskolai osztályok indultak. Azt itt érettségiző tanulók a választott szakmában középfokú, ill. informatikus szakon 2000-től felsőfokú végzettséget is szerezhetnek. Jelenleg a Széchenyi István Szakképző Iskola tanulólétszáma 940 fő fölötti. Az elméleti képzés mellett a gyakorlati oktatás az iskola tanműhelyeiben, helyi vállalatoknál és vállalkozóknál folyik a kor követelményeinek megfelelő színvonalon. 2.
Az iskola helye:
Iskolánk Mezőkövesden található a matyó népművészet és kultúra fővárosában. A természet, a táj szépsége, környezetünk harmóniája több neves képzőművészt ihletett meg. A matyó ember és táj szeretete jellemzi Takács István életútját. Mezőkövesd, Dél-Borsod kapuja, a város a Bükk hegység lábánál terül el, meleg, gyógyhatású források teszik kellemessé az itt töltött időt. A Bükki Nemzeti Park, a természet értékei, a népművészet hagyományai, az itt alkotó művészek ragaszkodása a tájhoz és néphez teszi igazán értékessé Mezőkövesdet. Iskolánk 1987-es átadása óta sokat változott, az infrastruktúra fejlődött, bővült a szakmai paletta. Az iskola épületén mindig van mit alakítani annak érdekében, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Iskolánk helye, az épület sajátosságai meghatározzák az itt folyó környezeti nevelési munkát. 3.
Az iskola működése környezeti nevelési szempontból
Az iskolában a nevelőtestület közel 10 százaléka foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Kollégáink több városi akcióban részt vettek a környezet megóvása érdekében. A környezeti nevelés olyan területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan, lépésenként lehet előrehaladni. A további munkában is szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés osztályfőnöki órákon, földünk és környezetünk órákon, illetve környezetvédelmi akciókban és iskolai kampányokban valósul meg. Ennek a munkának a koordinátora a nevelési igazgatóhelyettes, a humán munkaközösség földrajzi szakmacsoportja és az osztályfőnöki munkaközösség pedagógusai, illetve azok a kollégák is részt vállalnak a feladatokból, akik elkötelezett hívei a környezetvédelemnek. 4.
A környezeti nevelés színterei iskolánkban
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, laboratóriumban: - A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az ónálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
S ZÉCHENYI ISZI
IV-48
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Nem hagyományos tanórai keretben - A tanév során minden osztály múzeumlátogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. - Az iskola évente legalább egy alkalommal környezetvédelmi akciót szervez. Tanórán kívüli programok: - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. - Idegen nyelveken fordítási versenyt szervezünk, ahol szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. - Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában, megírásában. - Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában különböző gyűjtési akciókat (elem-, használt háztartási zsiradék és papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. Tanulóink sok környezetvédelemmel foglalkozó csoport akcióiban vállalnak komoly feladatokat. 5.
Erőforrások
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskola földrajzi munkacsoportja látja el. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.
S ZÉCHENYI ISZI -
-
-
-
-
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt, és kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. 6.
-
IV-49
Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
7.
Iskolai büfé
Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.
S ZÉCHENYI ISZI 8.
IV-50
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Anyagi erőforrások
Saját erőforrások - Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit. - Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. 9.
Alapelvek, jövőkép, célok
Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejlődés, - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, - demokrácia, - elővigyázatosság, - biológiai és társadalmi sokféleség, - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, - a rendszerszemléletet, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
10. -
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban.
alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
S ZÉCHENYI ISZI -
IV-51
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége. 11.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán vagy azon kívül megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése, - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap, - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára, - a környezet nevezetességeinek feltérképezése, - az iskola hírességeinek élete – kutatás, - verseny szervezése, - drog-prevenciós program folytatása, - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
S ZÉCHENYI ISZI
IV-52
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérései módszerei), - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik), - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre, - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok), - tanórán kívüli szakórák szervezése, - természetvédelmi versenyekre felkészítés, - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon, - a számítógép felhasználása tanórákon. 12.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”, - modellezés, - múzeumlátogatás, - versenyek, - szakkörök, - iskolazöldítés, - témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.), - DÖK-nap, - Néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése, Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, - játékok, - modellezés, - riportmódszer, - projektmódszer, - terepgyakorlati módszerek, - kreatív tevékenység, - közösségépítés, - művészi kifejezés.
S ZÉCHENYI ISZI
IV-53
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Taneszközök Az iskola részben rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza. 13.
Iskolai környezet
Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, halott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képességek napjainkban nélkülözhetetlenek. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, - házi dolgozat készítése, - poszterek készítése és bemutatása, - iskolarádió felhasználása híradásra, - diákújságban történő népszerűsítése a környezetbarát magatartásnak, - faliújságon közölt információk készítése, - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel, - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 14.
Minőségfejlesztés
Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.
S ZÉCHENYI ISZI
IV-54
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. 15.
Továbbképzés
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben– évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.
S ZÉCHENYI ISZI
V.
V-55
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos-cselekvés tanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, cselekvés-biztosakká váljanak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik. A követelmények mozgósító hatása testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el. A testnevelés és sport követelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze: tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Elsősorban a koordinációs képességek szenzitív időszakban történő fejlesztésével (különös tekintettel a koordinációs képességekre, amely megközelítőleg 12 éves korig tart) lehet javítani a tanulók esélyegyenlőséget. A NAT- követelmények mérsékelni igyekeznek azt a gyakorlatot, amely a képességfejlesztés „önmagáért való” fejlesztésére állít be feladatokat. Előtérbe helyezik azokat a sportági tevékenységeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. Ugyanakkor számolnak a becsületes verseny jellemformáló erejével is. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is. Iskolánkban a mindennapos testnevelés lehetőségét a tanórán kívüli tömegsport órákkal, a diáksport szakosztályi foglalkozásokkal (labdarúgás, kézilabda, úszás, sakk) a diákok érdeklődésének megfelelően biztosítja. A gyógytestnevelés heti 2 alkalommal járul hozzá a szervi bántalmakkal rendelkező tanulók fejlesztéséhez. Az iskola rendezvényein különböző szabadidős sportokat űzhetnek a tanulók, valamint különböző háziversenyeken mérhetik össze tudásukat változatos sportágakban.
S ZÉCHENYI ISZI
V-56
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Ezen hagyományos sportrendezvényeinkkel helyes alternatívákat állítunk tanulóink egészséges életmódra nevelésében. Ezekkel a programokkal lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a rendszeres testedzésre, ugyanakkor a megyei középiskolai bajnokságokban és versenyekben is rendszeresen részt vehetnek. Mindezeket a feladatokat egy kinti bitumenes kézilabdapályán és egy 24 x 12 m-es tornateremben végezzük több mint 900 tanulóval. A testnevelés órák után lehetőség van az öltözőkben a higiéniás szokások kialakítására. Az órákon kötelező fehér póló és rövidnadrág szintén higiéniás célokat szolgál. A testnevelés óra alóli felmentések kérését a háziorvos javaslatára az iskolaorvos négy csoportba sorolja a testnevelés órán való részvétel szempontjából: A könnyített testnevelésre besorolt tanulókat az órán differenciáltan kell foglalkoztatni. Szülői igazolás a tartós betegség esetén nem fogadható el, csak alkalmi egészségi problémáknál vehető figyelembe.
A.
ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT
A 9. és 11. évfolyamon az iskolaorvos a védőnővel közösen végzi a szűrővizsgálatokat A 10. évfolyamon a szakiskolai osztályokban pályaalkalmassági vizsgálatot végeznek szakmacsoportonként. Ennek a munkának nagy szerepe van a testnevelés órai és gyógytestnevelési foglalkozások korrekciós és prevenciós folyamatában. Az ifjúsági védőnő heti egy alkalommal 2 óra fogadóórát tart az iskolában. Az egészségnevelés színterei: - Szűrővizsgálatok, egészségügyi ellenőrzések - Osztályfőnöki órák - Egyéni beszélgetések - Iskolai figyelemfelhívó programok - Sportnap, egészségügyi nap - Előadások Nemzeti Egészségügyi Program- az „Egészség évtizede” meghirdetésével- a következő témakörökre fordít kiemelt figyelmet: - káros szenvedélyek megelőzése - egészséges táplálkozás - szűrővizsgálatok kiterjesztése – prevenciós céllal – daganatos betegségek korai felismerése
Kéthetente lehetőségük van a tanulóknak az orvosi vizsgálat igénybevételére.
S ZÉCHENYI ISZI
V-57
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Minden osztály évente fogorvosi szűrésen vesz részt, melyen a szakorvossal megbeszélik a további teendőket, illetve elvégzik a gyors beavatkozást igénylő kezeléseket.
B.
OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA
Az iskolai egészségnevelés alapvető feladatának tekintjük, hogy a felnövekvő nemzedéket egészségmagatartásuk formálásával előkészítsük arra, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában, megőrzésében. Az egészség érték! A család, mint elsődleges szociális közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában. Az iskola szintén nagyon fontos színtere az egészséges készségek kialakításának. A csoporthoz tatozás és az abban való megmérettetés, a társas közeg, a szorongások, félelmek kiegyenlítésének szükséglete életkori sajátosság. Ha az igények kielégítésére nincsenek alternatívák, akkor a már dohányzó, alkoholizáló, drogfogyasztó csoportok vonzó hatása érvényesül. A csoportba tatozás vágyának erőssége kényszeríti ki a dohányzásra való rászokást, az alkohol, a kábítószer kipróbálást, fogyasztását. Az iskola más jellegű, az életkori igényeknek megfelelő alternatívák nyújtásával képes lehet megelőzni ennek kialakulását. Ki kell emelni a közös élményeket megalapozó, majd továbbépítő kirándulások, szakkörök, versengések, sporttevékenységek által nyújtott lehetőségeket. Az osztályfőnök vagy felkért szakember segít a tanulók káros szenvedélyének leküzdésében vagy prevenciójában. Egészséges szemléletű pedagógusokra van szükség ahhoz, hogy a tanulók egészségmagatartása eredményesen formálódjon, mivel a tanár személyisége mintaadó a tanulók számára. Mindezen megelőző és segítő tevékenységekhez nélkülözhetetlen a szervezetünk és a benne lezajló folyamatok tisztán látása. Ehhez az elméleti ismereteket a biológia órán szerezhetjük meg, ahol összekapcsolódnak az ismeretek a helyes szokások és készségek kialakításával. Ehhez járul hozzá a minden tananyagrész után található egészségnevelési koncepció. Ennek tudatában a tanulókban olyan meggyőződés kell hogy kialakuljon, hogy felelősséggel részt tudjanak vállalni egészségmagatartásuk kialakításában. Az egészségügyi ismeretek nemcsak testi vonatkozásúak, hanem sokrétű lelki egészségtartalmat is hordoznak. Több más mellett harmónia, kiegyensúlyozottság, önmegvalósítás, önismeret helyes társas kapcsolatok egyaránt benne foglaltatnak.
S ZÉCHENYI ISZI
VI.
VI-58
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A TANULÓK FIZIK AI ÁL LAPO TÁNAK MÉRÉSE
Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formában mérhetők. Az iskolai testnevelés és sport keretén belül fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos fejlesztése kiemelt feladat. Eddigi vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt – a „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő, képesség szerinti differenciált, terheléssel – még a leggyengébb testi-biológiai-fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is fejleszthető a neki megfelelő szintre. A fizikai állapot mérésére a következő módon kerül sor: - A tanév folyamán két alkalommal, őszi és tavaszi időszakban végzünk méréseket. A.
AZ ELSŐ VÉGTAG DINAMIKUS EREJÉNEK MÉRÉSE
Helyből távolugrás A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: az elugró vonal mögött oldalterpeszállás Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: Az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük. B.
A VÁLLÖVI ÉS -KARIZMOK ERŐ- ÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE
Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (max. időtartam: leány 1,5 perc, fiú 3 perc) Gyakorlat végrehajtása Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól – a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítás – és nyújtást végez.
Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. C.
A VÁLL- ÉS A TÖRZSIZMOK DINAMIKUS EREJÉNEK MÉRÉSE.
Tömött labda dobás két kézzel fej fölött hátra Gyakorlat végrehajtása: Kh: A tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé.
S ZÉCHENYI ISZI
VI-59
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Feladat: A dobó előrehajlítás közben karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. Értékelés: A dobóvonal és a labda talajérési távolságát mérjük. D.
A HASIZMOK ERŐ- ÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (Maximális időtartam 4 perc) Gyakorlat végrehajtása 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés (hajlított karral) 2. ütem: karleengedéssel könyök érintése az áll alatt 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. E.
A HASIZMOK ERŐ- ÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK MÉRÉSE
Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam 4 perc. Gyakorlat végrehajtása Kh: tanuló a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, lábfejeket felteszi a bordásfalra. Feladat: A nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel, hogy a combokat azonos oldali könyökével érintse meg, majd hanyattfekvés, felülés. Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Általános értékelés a ponttáblázat alapján.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A középfokú oktatásnak meg kell teremteni azokat a feltételeket és kereteket, amelyek lehetővé teszik a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrálását az adott osztályközösségbe, szakmai csoportba. A két kategóriát nem célszerű külön kezelni, hiszen a két probléma általában együtt jelentkezik. A beilleszkedési magatartási nehézségekkel küzdő tanulók szocializációs felzárkóztatását kell biztosítani úgy, hogy az osztályközösség teljes értékű tagjaként képesek legyenek tartalmas és értékes munkavégzésre az adott területen. A beilleszkedési magatartási nehézségek okai igen szerteágazóak, célszerű az okok vizsgálatánál három kategóriát kialakítani, hiszen így lehetőség nyílik arra, hogy ezeket a problémákat egymástól elkülönítetten mégis egységben látva megtaláljuk a problémamegoldás ??????? A beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók egy része a családi élet kereteiben nem kapta meg azokat a szocializációs tartalmakat, amelyekkel az egyén a közösségbe léphet. Ezeket a gyerekeket az otthoni létforma képességei kibontakoztatásában gátolta, ingerszegény szociokulturális környezete jelentős hátránnyal ruházta fel. A családi környezetben felhalmozott
S ZÉCHENYI ISZI
VI-60
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
hátrányok nehezen leküzdhető akadályokat gördítenek a közösségbe beilleszkedni nehezen tudó tanulókra. A másik csoportba azok a tanulók tartoznak, akik a nevelés-oktatás különböző színterein szenvedték el nagy kudarcaikat, így a közösségbe nehezen vállalják fel saját személyiségüket, félnek az újabb kudarcoktól és gátlásokkal terhesen, feszülten vannak jelen a közösségben. Ezek a problémák főleg a rendszer által kibontakoztatni képtelen, személyiségjegyek fejletlenségében gyökereznek, hiszen a nevelő-oktató személyzet nem mindig szán időt és energiát a fejlődésben lemaradó, lassúbb haladási sebességre képes tanulókra. Ezek az óvodai, de főleg iskolai kudarcok jelentős problémákat okozhatnak még akkor is, ha a tanuló egyébként képes lenne a tananyag elsajátításra és az alapvető viselkedési és magatartási normák követésére, alkalmazására. A harmadik csoportba azok a tanulók tartoznak, akik valamilyen belső pszichikai problémával küzdenek, képtelenek megfelelően a csoportba való beilleszkedésre, képtelenek a közösség által adott jelzések fogadására és feldolgozására. Az ilyen jellegű problémával küzdő tanuló a legnehezebben kezelhet, csak szakember, pszichológus képes a probléma kezelésére. Ezek az esetek igen ritkán jelentkeznek szerencsére. A magatartási nehézségekkel küzdő tanulók közül intézményünkben a legjellemzőbben az első két kategóriát képviselő tanulók kerülnek, de sajnos van példa a harmadik kategóriába tartozó tanulók jelenlétére is. Mindenesetre az intézményünk alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat kezelje, megtalálja a lehető legjobb megoldási módokat a problémákkal küzdő tanulói számára. Természetesen a problémamegoldást meg kell hogy előzze a problémával küzdő tanulók viselkedési zavarának azonosítása, a problémák gyökereinek a feltárása. A problémafeltárás: A problémafeltárás az iskola pedagógusainak a feladat, természetesen a szülői házzal és a kortárs csoportokkal való kapcsolattartás és információszerzés, tapasztalatcsere segítheti az ezirányú tényfeltárást. A pedagógusok közül a legmélyebb kapcsolata az osztály tanulóival az osztályfőnöknek van. A beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulót az osztályfőnökkel kell azonosítani, de ha ez nem történik meg a szaktanárok óráin is lehetőség van erre a feladatra. A pedagógiai munka során számos olyan megnyilvánulással találkozik a pedagógus, amely utalhat a beilleszkedési és magatartászavarra: - a tanuló túlságosan visszahúzódó - nem keresi a kapcsolatot társaival, nevelőivel - a tanuló képtelen a tanórai munkaritmus felvételére, ez a folyamat ismétlődik - túlságosan aktív, állandóan fel akarja magára hívni a figyelmet - gyakran zavarja az órák természetes rendjét nem odatartozó megjegyzésekkel - többször kerül konfliktusba diáktársaival, pedagógusaival - a túlzott aktivitás vagy a túlzott passzivitás egész iskolai tevékenységére jellemző szélsőséges módon - az osztály kiközösíti a tanulót. A felsorolt példákon túl még számos megnyilvánulási formája létezhet a beilleszkedési és magatartási zavarnak. A problémafeltárás után a szülőt azonnal értesíteni kell és jelezni a felmerült problémát. Ezután a szülőkkel közösen keresni a probléma gyökereit és felvázolni a megoldási módokat.
S ZÉCHENYI ISZI
VI-61
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Ha az osztályfőnök vagy szaktanár magatartási vagy beilleszkedési nehézséget észlele a tnaulónál egyéni elbeszélgetés során fel kell tárni azokat az körülményeket, amelyek kivásltják a tanulónál a problmémát. Az egyéni, négy szem közötti elbeszélgetés fontos része a pedagógiai folyamatnak. Mindez6ek mellett az osztályfőnököknek és a szaktanároknak folyamatosan konzultálni kell az érintett tanulóról és közösen fellépve az osztályban tanító kollégákkal segíteni kell a tanulót gondjainak megoldásában. Indokolt esetben a nevelési igazgatóhelyettest is tájékoztatni kell a megfelelő titoktartási szabályok betartása mellett. Megoldási módozatok: - interjú a tanulóval, bizalmas beszélgetés - beszélgetés a szülőkkel, barátokkal, kollégákkal - beszélgetés az osztály közösségben a felmerülő problémákról (ha ez lehetséges) - meggyőzés - csoportos foglalkozásokba bevonni az érintett tanulót vagy tanulókat - szerepjáték az osztályközösségen belül (sajátos helyzetek megoldási lehetőségei) - külön feladatok adása az érintett tanulóknak - egyéni feladatokkal való megbízás - önfejlesztő csoportfoglalkozásokon való részvétel. - Sporttevékenység végzésére való orientálás (egyéni vagy csapat) - Önismereti tréningen való részvétel - Jelentősebb problémák esetén szakember tanácsának kikérése vagy szakember gondjaira bízni a tanulót. A fenti esetekben rendkívül fontos a bizalmas, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat tanár és diák között. A megoldásból természetesen nem lehet kihagyni a hozzátartozókat sem. Csak ebben az együttműködési hálóban van lehetőség és remény arra, hogy az adott problémát kezelni tudjuk. Minden tanuló értékes tagja az iskolai közösségnek. Alapelvünk: nemcsak megnyerni kell a tanulót intézményünknek, de meg kell tartani őt úgy, hogy értékei kibontakoztatásában a lehető legjobb eredmény érje el. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. Azoknál a tanulóknál, akik helyzetüknél és képességeiknél fogva megfelelnek a feltételeknek, részt vehetnek a képesség-kibontakoztató integrációs képzésben. Ebben a képzési formában szervezett keretek között, a hagyományos óravezetési stratégiáktól eltérően foglalkoznak a pedagógusok a tanulási nehézségekkel küzdő diákokkal. Akik eben a képzési formában nem vesznek részt, de fennállnak azok a tanulási nehézségek, amelyek hátráltatják a tanulót képességei kibontakoztatásában bekapcsolódhatnak a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programhoz. A tanulási nehézségek igen sokrétűek lehetnek és több területen is jelentkezhetnek. Megnyilvánulhat az alapvető készsége, képességek hiányosságában, de a tartós figyelem, koncentráció hiánya is okozhat problémákat. Mindezek mellett a motiváció, az érdeklődés hiánya is hátráltató tényező. A felsoroltakon kívül természetesen még számtalan okra lehet visszavezetni a problémát. A pedagógus feladata, hogy feltárja a tanulók készségeit, képességeit, figyelje az esetlegesen felmerülő problémákat, azokra megfelelő megoldást találjon.
S ZÉCHENYI ISZI
VI-62
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Pedagógusaink első alaklommal a felvételi döntés utáni időszakban ismerhetik meg diákjaink előzetesen végzett munkájának érdemjegyeit. A beiratkozáskor az osztályfőnököt és néhány szaktanár az első ismerkedési, kapcsolat teremtési lehetőséggel élve megismerheti a tanuló külső személyiségjegyeit. Az osztályfőnök az első osztályfőnöki órák alkalmával, illetve az első hetek időszakbán ismerheti meg osztályát, mérheti fel tanuló képességeit. A tanév eleji szintfelmérő dolgozatok képet adnak a tanuló előzetes ismereteiről, az adott osztály belépési paramétereiről a középfokú oktatás rendszerébe. A feladatok kiértékelése után a haladási ütem, a pedagógia stratégia kialakításakor a szaktanár figyelembe véve az előzetes ismeretanyagot kidolgozza pedagógiai rendszerét az adott osztályra. Már az első alkalmakkor, az első néhány kapcsolatfelvétel után felmérhető, hogy kik azok a tanulók, akikkel külön kell foglalkozni, vagy egyéni feladatok adásával felzárkóztatni az osztályszinthez. Kiemelkedő feladata a pedagógusnak, hogy az adott osztályt megfelelő eszközökkel képes legyen motiválni, hiszen ha ezt a feladatot megfelelően végrehajtja a szaktanár jóval kevesebb problémával kell szembenéznie. A motiváció kialakítása az új ismeretek átadási stratégiája, az osztályközösség érdeklődésének felkeltése, majd szinten tartása igen összetett, nehéz pedagógiai feladat. Ha a fent vázolt tényezők alkalmazása sikere is vezet, maradnak olyan tanulók, akikkel egyéni foglalkozások alkalmával még dolgozni kell. A tanórán kívüli időszak alapvető pillére az otthoni tanulás és az iskola által szervezett felzárkóztató foglalkozások. A felzárkóztatás azonban csak akkor lehet sikerese, ha a szaktanár a tanulás tanításának kialakításával kezdi el a foglalkozásokat. Ez a feladat megvalósítása után válik lehetségessé a tananyag elsajátítása, az otthoni feldolgozási módszerek átadása. Fontos, hogy a tanórai folyamatban a pedagógusok felvállalják, hogy a lassúbb haladási ütemre képes tanulókat is időről-időre bevonják az osztályszintű szakmai, pedagógiai munkába. Ha ez megtörténik a pozitív elemek kiemelésével, hangoztatásával biztatni a tanulókat a továbbiakra. Ha a tanuló vagy szülő kéri a felzárkóztató foglalkozások beindítását, az intézmény minden esetben partner ebben. Lehetőség van arra is, hogy a szaktanár javaslatára kijelölt tanulóknak szerveződjön a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozás. A tanórai tevékenységeken túl kiemelt feladata az osztályfőnöknek, hogy megtalálják azokat a tanulókban rejlő lehetőségeket, amelyek más területen kiemelhetőek az egyéni és közösség szempontjából. A közösségi életbe való aktív részvétel az osztályrendezvények szervezése lebonyolítása kohéziós erő, megfelelő figyelemmel az osztályfőnök és a szaktanárok megtalálhatják a más területen esetleg gyengébb tanulók értékeit. Ebből a szempontból a sportnak kiemelkedő jelentősége van, hiszen a tanuló értékes részévé válhat az iskolai vagy osztálycsoportnak és képes lehet más területen is jobb, teljesebb eredmény produkálására. Fontos tényezője a folyamatnak az is, hogy szaktanáraink, osztályfőnökeink felismerjék a tanulási nehézségek kiváltó okait, és ha szükséges a megfelelő szakemberhez, szakértőhöz továbbítani a tanulókat. A dislexia, disgraphia, discalculia sajnos egyre több tanulónál előfordul, de ha időben felismerik pedagógusaink, majd a szakemberek elkészítik a megfelelő méréseket kezelhetővé válnak az alapvető problémák.
S ZÉCHENYI ISZI
VII-63
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Bármelyik területen is valósul meg a fejlesztés, megfelelő figyelés, törődés és gondoskodás nélkül nem érhetünk el eredményeket. Szülő, diák és pedagógus együttműködése ezen a területen elengedhetetlen, hiszen a megfelelő gondoskodás csak a fent említett háromszögben valósulhat meg.
VII.
KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ,INTEGRÁCIÓS KÉPZÉS A.
CÉLOK
A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató fejlesztés szervezése. A tanuló egyéni képességeinek kibontakoztatása, tehetségeinek feltárása, értékeinek megismerése. A tanulók fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz való felzárkóztatása. A tanulási, továbbtanulási esélyek kibontakoztatása, fejlesztése. A tanuló személyiségének fejlesztése, kreatív, harmonikus, a munkáját szerető személyiség kibontakoztatása. A pozitív énkép erősítése. Képes legyen a tanuló beilleszkedni az osztályközösségbe, értékeivel, véleményével teljes jogú tagjává váljon közösségének. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. A szociális hátrányok enyhítése. Jó kapcsolat kialakítása az intézménynek, a szülői házzal az érintett szervezetekkel. A tanulók lemorzsolódási arányának a csökkentése, annak érdekében, hogy minél több tanuló maradjon bent az iskolarendszerben. Az integrációs képzés kialakítása, megvalósítása és működtetése. B.
BEVEZETÉSI TERV
2003-2004. I. félév A I. Az integrációs stratégia elhárítása Helyzetelemzés elkészítése A célok megfogalmazása Bevezetési terv készítése - szervezetfejlesztési terv - erőforrásterv - továbbképzési terv A II. Az adott képzésbe való bekerülés feltételei - szervezési feladatok - technikai feltételek kialakítása A III. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése - szülői házzal - gyermekjóléti szolgálattal - szakmai szolgálatokkal
S ZÉCHENYI ISZI -
kisebbségi önkormányzattal civil szervezetekkel
VII-64
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
S ZÉCHENYI ISZI
VII-65
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
B A tanítást-tanulást segítő értékelő eszközrendszer kialakítása B1 Kompetencia fejlesztő programok és programelvek - Kompetenciákat fejlesztő programok elkészítése - Tanórán kívüli feladatok meghatározása, amelyek az integrációt segíthetik. - Patrónusi vagy mentori rendszer kiépítése B 2. Az integrációt segítő módszerek - differenciált tanulásszervezés - az egyszerű haladási ütem biztosítása - kooperativitás kidolgozása - projektmódszerek kidolgozása - drámapedagógia B 3. Műhelymunka kialakítása – a tanulási együttműködés formáinak kidolgozása - értékelő esetmegbeszélések - problémamegoldó fórumok - hospitálásra épülő együttműködés kialakítása B 4. Háromhavonta kötelező kompetencia alapozó értékelési rendszer kialakítása - szöveges értékelés - egyéni fejlődési napló B 5. Multikulturális tartalmak megjelenítése B 6. A továbbtanulás feltételeinek testre szabása C.
A JELENTKEZÉS
A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt, ha – a (/) bekezdésben meghatározott kivétellel – megfelel a következő feltételeknek: A/ A törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, továbbá B/ a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. 6. Az iskola igazgatója felveheti a képesség kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki az 5. bekezdés a. - b. pontjában meghatározott feltételek közül az egyiknek nem felel meg. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. 7. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.
S ZÉCHENYI ISZI
D.
VII-66
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MÓDOK
A/ A szülői házzal való kapcsolattartás formái Kommunikációs terv: - a szülővel rendszeres kapcsolatot kell tartani, melynek formái a következők: - személyes találkozás az osztályfőnökkel, szaktanárokkal - szülői értekezleteken információcsere - családlátogatás - egyéni, személyre szabott tájékoztatás meghatározott időszakonként - telefonon történő tájékoztatás - az iskolai dokumentumokon keresztül történő információ továbbítás - levelezés a szülővel - nyitott, nyilvános tanórák szervezése szülőknek A szakiskolai képzésben résztvevő tanulók szüleit május 1-ig értesíteni kell a képesség kibontakoztató-integrációs képzés feltételéről, a diákok felvételének módozatáról. Május 20-ig a szülői nyilatkozatok regisztrálása a hozzánk érkező nyolcadik osztályt elvégzett szülőket a felvételi értesítéssel együtt tájékoztatjuk a lehetőségről, majd a beiratkozás napján kell leadni a szülői nyilatkozatokat a programba való bekapcsolódásról. Az érintett osztályfőnöknek kötelessége a rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, ez a kötelezettség a szaktanárokra. A fogadóórák és a szülői értekezletek mellett a hozzám havonta kötelező személyre szabott értékelésnél is jelen kell lenni az érintett osztályfőnöknek. A képesség kibontakoztató képzésbe bekapcsolódó tanulók körülményeiről félévente egy-egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni a családlátogatásokon tapasztaltakról. A szülők tájékoztatását minden esetben meg kell oldani, ha a tanuló tanulmányi előmenetelében hirtelen romlás következik be, vagy magatartása a megszokottól eltérően változik. Mindkét fél (a szülői ház, osztályfőnök) szempontjából fontos, a pontos reális információk átadása a tanuló fejlődésének érdekében.
Gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés kialakítása Az intézmény ifjúságvédelmi felelőse és az érintett osztályfőnök együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval. Az együttműködés rendszeres, félévi gyakorisággal cserélik ki az érintett tanulókról az információkat a szakszolgálat illetékesei és az intézményünk fent nevezett felelősei. Minden tanulóviszonyban bekövetkezett változást iskolánk azonnal megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak. A szakmai szolgálatokkal való együttműködés eredményeként lehetőség nyílott arra, hogy tanulóinkról rendszeres tájékoztatást kapjunk a mért képességekről, mért eredményekről. A gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolattartás azokban az esetekben – ami rendszeresen és folyamatosan zajlik már évek óta – amikor kimarad a tanuló, vagy iskolából igazolatlanul hiányzik tartósan. Felvenni a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzattal minden olyan esetben, amikor a tanuló érdekei azt megkívánják. Szociális segítségnyújtás, támogatás a családnak erkölcsi és anyagi értelemben…
S ZÉCHENYI ISZI
E.
VII-67
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERV
A rendszeres, szakmai kapcsolaton alapuló kapcsolattartás kialakítása, fejlesztése. Az információk, vélemények kicserélése félévente legalább egy alkalommal, melyről jegyzőkönyv készül. A tanuló fejlődésével, előrehaladásával kapcsolatos cselekvési terv készítése. A tanulók lemorzsolódásának csökkentése, az egyéni ütemű tananyag-elsajátítás feltételrendszerének kialakítása. A felmerülő problémákról a tanulók életkörülményeiben, szociális helyzetében bekövetkezett változások továbbítása az érintett felekkel. A tanuló tanulmányi előmenetelével kapcsolatos információk átadása. A társadalom számára hasznos, megfelelő ismeretekkel, képességekkel felruházott szakemberek képzése. Harmonikus, a környezetével jó viszonyt kialakítani képes, pozitív énképpel rendelkező személyiség kialakítása.
F.
PROBLÉMAMEGOLDÓ FÓRUMOK
Azokban az esetekben, amikor felmerül egy vagy több konkrét probléma a tanulási folyamatban vagy a magatartási helyzetben jelentős romlás mutatkozik, a tanuló hosszabb időn keresztül nem látogatja a tanítási órákat, igazolatlanul van távol. Az osztályfőnöknek a fenti esetekben össze kell hívni az osztályban tanító, oktató kollégákat annak érdekében, hogy a felmerülő problémákat kezelni lehessen. Az esetmegbeszéléseken már felmerült problémák megoldására kezelésére is a problémamegoldó fórumon kell, hogy sor kerüljön. A felmerülő problémák köre: - magatartási gondok - tanulmányi előmenetelben bekövetkezett negatív változások, - beilleszkedési nehézségek - a családi gondok által kiváltott tanulói magatartás kezelése - egészségügyi problémák miatt jelentkező tanulási nehézségek - igazolatlan hiányzások - váratlanul bekövetkezett konfliktushelyzetek - a hátrányos helyzetből adódó iskolai problémák kezelése, megoldása - a pedagógus és tanítvány között kialakult konfliktushelyzetek kezelése Az értékelő esetmegbeszélések mellett sor kerülhet a problémamegoldó fórum munkájának lebonyolítására is. A problémamegoldó fórum összehívásának gyakorisága függ a fent vázolt problémák jelentkezésétől.
S ZÉCHENYI ISZI
G.
VII-68
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 1.
A/ Értékelő esetmegbeszélések
Az osztályokban tanító kollégák a nevelési igazgatóhelyettes irányításával az ifjúságvédelmi felelős részvételével legalább három havonta egy alkalommal esetmegbeszélést tartanak. Az esetmegbeszéléseken kerül sor a tanuló által nyújtott teljesítmény értékelésére. A felmerülő problémákat megbeszéli a csoport, majd javaslatot tesz a megoldásra, cselekvési tervet állít fel. A személyre szabott esetmegbeszélésekre azért van szükség, hogy lehetővé váljon a későbbi időszakban a hasonló problémákkal küzdő tanulók gondjainak megoldása, a felmerülő hibák kiküszöbölésére a nevelési folyamatban sor kerüljön. Az esetmegbeszélések előtt az együttműködő szervezetekkel fel kell venni a kapcsolatot, és ha van információjuk a tanulókkal kapcsolatban, az intézményi teamnek rendelkezésére bocsátják. A kapcsolatfelvétel az érintett osztályfőnök feladata. Szempontok a tanuló értékeléséhez: - magatartás - szorgalom - aktivitás - tanulmányi teljesítmény - kapcsolattartás diáktársaival - kapcsolattartás tanáraival - iskolalátogatás gyakorisága - a szülői házzal való kapcsolata - a pedagógus-szülő viszonya - részvétel a tanórán kívüli tevékenységben Azonnal össze kell hívni a fórumot, ha a tanuló érdekének védelme ezt megkívánja, azon az érintett pedagógusok részvétele kötelező. Ellenkező esetekben, ha halaszthatatlan probléma nem merül fel a fórum összehívására 3 havonta kell sort keríteni. 2.
Hospitálás
Az érintett osztályokban, ahol képesség kibontakoztató képzés folyik, meg kell valósítani a rendszeres hospitálások gyakorlatát. A nevelési igazgatóhelyettes és az érintett tanári közösség közösen készíti el a hospitálási rendet. Megszervezi a bemutató órákat, majd az esetmegbeszélésekkel egy időben vagy külön szervezett programmal feltárja az órák tapasztalatait, továbbfejlesztési lehetőségeit, az esetleges korrekciókat. Különösen figyelmet kell fordítani az egyéni haladási tempó megvalósítására, a differenciált osztályokban módszerének a kialakítására. A hospitálások gyakorlatát az intézményben elkészített vezetői, területfelelősi, munkaközösségvezetői gyakorlathoz kell igazítani. Természetesen a hospitálások gyakorisága az érintett pedagógus csoport igényeitől, felkészültségétől, és a kialakított munkamódszerek hatékonyságától is függ. Tananyag-szervezési módszerek
S ZÉCHENYI ISZI
VII-69
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Pedagógiai módszerek: - csoportmunka - differenciált osztálymunka - kiselőadás - tantárgy-koncentráció - szerepjáték - egyéni tanagyag-feldolgozási módszerek - forrásfeldolgozás - rajzolás, plakáttervezés - manuális készségek feltárása
H.
BEISKOLÁZÁSI TERV
Felvett tanulók 2001/2002. 828 fő
2002/2003. 856 fő
2003/2004. 946 fő
Tervezett tanulólétszám 2004/2005. 1000 fő
2005/2006. 994 fő
2006/2007. 980 fő
A tanulólétszám az általános népesedési tendenciák ellenére az előző tanévekben folyamatosan növekedett. Miközben Mezőkövesden folyamatosan csökken a tanulólétszám az általános iskolákban, addig intézményükre dinamikus növekedési tendencia jellemző. Ez valószínűleg az elkövetkező években változni fog, és hosszabb távon fel kell készülni a tanulói létszám csökkenésére. Ez a folyamat több tényező együttes hatásaként formálódott az előző években. - A beiskolázási területről, a dél-borsodi régióból egyre több tanuló érkezik hozzánk. - A korábbi években beindított képzések felkeltik az ifjúság érdeklődését és alkalmazkodnak a munkaerő-piaci igényekhez. - A szolgáltatói szektor jelentősége megnőtt, amit iskolánk vezetése és nevelőtestülete felismert és ennek megfelelően építette ki a képzések egymásra épülő rendszerét a kereskedelem-marketing szakmacsoportban. Népszerű képzés a felnőttoktatás nappali és levelező ága, amelyben az érettségire történő, általános műveltséget megalapozó felkészítés zajlik. - Az érettségi utáni szakképzések a szakma megszerzésének lehetőségét biztosítják a bizonyítvánnyal rendelkező diákjaink számára. - Az iskola belső motivációs tevékenysége, és a tanári kar önképzése a fejlődés mozgatója. - Több kiemelkedő eredményt is produkáltak tanulóink az előző években mind közismereti, mind szakmai téren, ami szakmaválasztásnál fontos szempont lehet az ide jelentkezőknél.
S ZÉCHENYI ISZI
VII-70
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Mindezen tényezők együttes hatása azt mutatja, hogy a következő tanévben még növekszik a tanulólétszám, és osztály növekedés is várható, előre láthatólag a jelenlegi struktúrára 33 osztály még 2 évfolyam kapcsolódik, így 35 osztállyal vágunk neki a 2004/2005-ös tanévnek, ami ezer fő körüli tanulólétszámot valószínűsít. A következő években már osztálynövekedésre nem lehet számítani, így hasonló érdeklődés fennmaradása mellett stagnálás várható, tehát a 980-1000 fő körüli tanulólétszám reális elvárás lehet. Amennyiben az iskola tovább finomítja kapcsolatrendszerét, hatékonyan képes felmérni az igényeket, úgy hosszú távon biztosítható, lassú csökkenés mellett a 960-980 fős tanulólétszáma. Tehát az elkövetkező években jelentős változásokra, az előre látható tendenciák figyelembe vételével nem számolunk. A képzési szerkezetet a lehetőségekhez mérten összhangba kell hozni a gazdasági környezet elvárásaival, és ki kell elégítenünk több területen a régió munkaerő-piaci igényeit is.
I.
HUMÁNERŐFORRÁS, STRUKTURÁLIS HÁTTÉR
A helyzetelemzésből világosan látható az a folyamat, ami jellemzi iskolánk nevelőtestületét. A továbbtanulás, a továbbképzéseken való részvétel meghaladja az országos átlagot. Népszerűek pedagógusaink körében az informatika és idegen nyelvi továbbképzések, de sokan vállalkoznak szakmai módszertani továbbképzésekre is. Az iskolánk bekapcsolódott a Szakiskolai Fejlesztési Program munkájába, ami lehetővé teszi a szakiskolai képzés strukturális fejlesztését. Mindezek mellett a közismereti képzés módszertani megújítására törekszik és külföldi és hazai továbbképzések szervezésével betekintést ad kollégáinknak a modern oktatási módszerek rendszerébe. A nevelőtestület innovatív készsége is meghatározó. Képes arra, hogy munkamódszerek átvételével, átdolgozásával a helyi gyakorlatának megfelelő rendszert építsen ki. A jövő szakiskolája az új módszerekre és új eszközökre épül, alapvető cél, hogy Európai Unió elvárásainak szakképzésünk meg tudjon felelni, és olyan szakembereket tudjunk biztosítani, a munkaerőpiacnak, akik magas szintű szakmai ismeretekkel, nyelvismerettel és az állandó Továbbképzéseken való részvétel igényével rendelkeznek. Nevelőtestületünk az új kihívásokra felkészült, módszertani tárháza egy-két területen még bővítésre szorul, de meg van az igénye arra, hogy versenyképes tudást adjon át diákjainknak, és hasznos polgárokká, és jó, törvénytisztelő emberekké nevelje fiataljainkat. Az intézmény erőforrásait az épület, eszközök folyamatos megújításra szorulnak, de alapvetően képesek betölteni szerepüket a képzési rendszerben. Intézményünk 31 tanteremmel, tornateremmel, sportudvarral, tanműhelyekkel áll a tanulóifjúság rendelkezésére. A mechanikai mérőterem, a CNC terem és az öt számítógépes tanterem, a kereskedelem-marketing taniroda, a gyakorló bolt mind-mind a képzés szolgálatába vannak állítva.
S ZÉCHENYI ISZI
VII-71
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Minden szertár az alapvetőeszközökkel fel van szerelve, és rendelkezik korszerű számítógépekkel, amelyek része az iskolai belső hálózatnak, amely a világhálóra való rákapcsolódást teszi lehetővé. Szakmai képzésünk 25 gazdasági társaságra, szövetkezetre, vállalkozásra épül, ezek segítik diákjainkat a szakmai (képzési) feladatok megismerésében, a szakma elsajátításában. Természetesen ezen a területen is van mit fejleszteni annak érdekében, hogy a szakmai képzés színvonala folyamatosan emelkedjen.
J.
A KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK
Az önálló tanulást segítő fejlesztés - a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok - az önálló tanulási képességet kialakító programok - a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások - a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztés - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok - komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - előítéletek kezelését szolgáló programok.
K.
AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK
A képzésbe bekapcsolódó diákjaink részt vesznek a tanórán kívüli foglalkozásokon. Felzárkóztatási, tehetséggondozási órákon vesznek részt, ahol a képzés ütemét az egyéni haladási ütem határozza meg. Időszakonként /havonta egy alkalommal / mentálhigiénés szakember, védőnő és ifjúságvédelmi felelős tart foglalkozásokat és minden félévben egy alkalommal személyiségfejlesztő tréningen vesznek részt diákjaink, melyet az erre képesítést szerzett pedagógusaink végeznek. Mindezeken túl bekapcsolódhatnak az iskolai sportkör munkájába, és egyénileg sportolhatnak is, ha erre igény van. Az iskolai tömegsport foglalkozásokon való részvétel meghatározó lehet az integráció segítése szempontjából. A szakkörök, diákkörök munkájának is aktív részesei lehetnek megfelelő tanári felkészítő foglalkozások szervezése után. Mindezek a tevékenységek csak az érintett osztályfőnökök koordinációs munkájával, segítőkészségükkel és szakmai elkötelezettségükkel valósítható meg.
S ZÉCHENYI ISZI L.
VII-72
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
PATRÓNUSI RENDSZER
A programban részt vevő diákoknak a mentorai: az adott osztály osztályfőnökei. Az osztályfőnök feladata a diákok fejlődésének nyomon követése, a fejlődési vagy lemorzsolódási tendenciák figyelemmel kísérése. A tanulók beilleszkedésének aktív támogatása. Ezt a feladatot az ifjúságvédelmi felelős, a védőnő, a mentálhigiénés szakember és a nevelési igazgatóhelyettes támogatja, munkájával részt vállal a problémák megoldásában. Az osztályfőnökök a felmerülő problémákat az osztályfőnöki munkaközösség ülésén vitatják meg, illetve a nevelési igazgatóhelyettes iránymutatásait figyelembe véve keresnek megoldást a gondokra.
M.
EGYÉNI HALADÁS, DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS
Az érintett osztályokban az elméleti órákon meg kell valósítani, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók képesek legyenek elsajátítani a tanórai anyagot. Mivel ezek a tanulók többnyire lassúbb, vontatottabb tananyag-elsajátításra képesek, ezért, hogy aktívan részt tudjanak venni a tanóra munkájában, sajátos pedagógiai módszerrel kell megszervezni az órai munkát. Mindezt úgy, hogy a normál ütemben haladó diákok is képesek legyenek a tananyag elsajátítására, de a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak is megadjuk a sikeres tananyag-feldolgozás élményét. Mivel különböző a haladási sebesség a tananyag elsajátításban, ezért kívánatos módszer a tanóra differenciált munkarend szerinti szervezése. A tanóra előkészítése során az elsajátítandó tananyag minimumát meg kell határozni, amit a továbbhaladás érdekében minden tanulónak el kell sajátítania, és külön kell meghatározni azokat a tananyagrészeket, amelyeket a normál haladási sebességgel dolgozni képes tanulók az alapanyag mellett el tudnak sajátítani. A tanórai anyagot elsajátításához szükségesek a szertárakban található segédanyagok, képi, hang és audiovizuális tansegédletek, amelyek színesíthetik a tanóra menetét. Alkalmazott tanulásszervezési módszerek: - Egyéni felkészülés, önálló tananyag-feldolgozás - Házi dolgozat készítése az adott tantárgyi témában. - Differenciált tananyag-feldolgozás, csoportmunka - Kiselőadás - Forrásfeldolgozás, cikkel, szakmai anyagok feldolgozása - Kiscsoport munka – csoportos tananyag-feldolgozás - Múzeumlátogatás, kiállítások, tárlatok megtekintése - Közös alkotások készítése. A kialakított munkamódszerek hatékonyságát a munkaközösség időszakonként értékeli, újragondolja és továbbfejleszti. A fent említett módszerek mellett alkalmazható a kooperatív tanulásszervezés, a projektmódszer és a dráma pedagógia.
S ZÉCHENYI ISZI
VII-73
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A csoport összetételétől, a tanulók felkészültségi szintjétől, a megtanítandó, elsajátítandó tananyag minőségétől, mennyiségétől és a pedagógus felkészültségétől függ, hogy melyik módszert tartja legcélravezetőbbnek.
N.
ÉRTÉKELÉS
A tanulók teljesítményét a tanórai értékelés mellett háromhavonta értékeli a tanári csoport. Az értékelésen a különböző órákon a tanulmányi előmenetelt, a munkához való viszony változásait, a személyiségfejlődésben bekövetkezett módosulásokat veszik elemzés alá. Fontos feladata a bizottságnak, hogy az előző időszak teljesítményével összevesse az adott, aktuálisan vizsgálandó időszak eredményét, tendenciákat állítson fel és cselekvési terveket fogalmazzon meg a tanulók továbbfejlődése érdekében. Az osztályban tanító kollégák mellett az érékelő megbeszélésen részt vesz az ifjúságvédelmi felelős. A pedagógus a tanórán érdemjeggyel értékel, azt a munkát, amelyet a tanuló önállóan elvégez, feladatot megold, vagy más módon ad számot tudásáról. A háromhavonta történő értékelés szöveges értékelés, melyet az érintett osztályfőnöknek dokumentálni kell. Ha a tanórai és a szöveges értékelés között lényeges eltérés mutatkozni, meg kell vizsgálni az eltérés okát, és a tanuló számára kedvezőbb értékelési szempontot kell figyelembe venni. Az értékelésnél mindig szempont kell, hogy legyen a tanulók, akik a programban részt vesznek lassúbb, vontatottabb haladásra képesek. Ezért elegendő időt kell a tanuló rendelkezésére bocsátani a feladatok megoldására. Az érintett tanulóknál a sikerélmény szerzése alapvető élményforrás kell, hogy legyen, hiszen ha fejlettségi, értelmi szintjének megfelelő feladatokat kap, azt nagy valószínűséggel meg is képes oldani, így az előrejutás garantált. A fokozatosság figyelembevételével, a tanulói aktivitás növekedésével a tanulóknak adott feladatok nehézségi foka is változhat, így képessé válhat arra, hogy bonyolultabb, átfogóbb összefüggéseket is megértsen, és nagyobb tananyagmennyiséget is el tud sajátítani. Az értékelési területbe be kell vonni a tanórán kívüli munkát, az egyéb iskolai feladatok végrehajtását. Az értékeléseknél a tanuló személyiségét tanulmányi előmenetelét, tanórán kívüli feladatait komplexen kell értékelni, hiszen csak így kaphatunk teljes képet diákjaink fejlődéséről. Az osztályfőnök a képesség-kibontakoztató oktatásban részt vevő diákjairól egyéni fejlődési naplót vezet. A napló tartalmazza a tanulókkal kapcsolatos alapvetőadatokat, a fejlődési tendenciákat, a háromhavonkénti értékkelések tanulóra vonatkozó legfontosabb információit, az esetmegbeszélések tapasztalatait és a szaktanári értékeléseket is. Az osztályfőnök a szülőket tájékoztatja a gyermeke haladási irányáról, a szülő külön kérésére bevonja az értékelő csoport munkájába az érintett szülőket, reális tájékoztatást ad a gyermek fejlődéséről, a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók eredményéről.
S ZÉCHENYI ISZI O.
VII-74
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK
A sokszínű kulturális életet, a tudomány legfrissebb eredményeit, a gazdasági és társadalmi változások törvényszerűségeit az általunk oktatott tantárgyak részben tükrözik. A matematika, fizika, földrajz, biológia az alapvető természettudományos összefüggésekre hívja fel a figyelmet, de a természettudomány legújabb eredményeit a pedagógusok adják át az érdeklődőd diákok számára. A kultúra, tudomány és társadalom sokszínűségét egy-egy tantárgyon belül is be kell mutatni. Ezért nagy jelentősége van a tanórai foglalkozások megszervezésének,irányításának. Mindezek mellett nagy jelentősége van a tantárgyi koncentrációnak, a multikulturális tartalmak megjelenésének. A tanári sokoldalúság, műveltség és tájékozottság lehetővé teszi, hogy ez elérni kívánt teljesítmény felszíne hozásához aktuális tudományos, kulturális történelmi vagy kortárs csoportok érdeklődési körében elő példákon keresztül valósuljon meg a kívánt eredmény. Törekedni kell arra, hogy tanulóink megismerjék és értékeljék más népek, nemzetiségek és nemzeti kisebbségek kultúráját, szokásait és értékeiket. Tiszteletben tartva mindazt, ami az európai népek sokszínűségére jellemző. A tantárgyi koncentrációban meg kell jeleníteni a mulitkulturális tartalmakat.
S ZÉCHENYI ISZI
P.
VII-75
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
PÁLYAORIENTÁCIÓ
Pályaorientáció: információ nyújtás a pálya- munka világáról a tanuló individuális igényeinek megfelelően. Pályaorientáció célja: a pályaviteli kultúra megalapozása, a pályatervezési készség kialakulásának támogatása és az első pályaválasztási (szakmaválasztási) döntés előkészítése. 1. -
-
Az iskolai pályaorientációs tevékenység tartalma:
A munka-pálya világában kiemelten szükséges önismeret-fejlesztés, személyiségjellemzők minőségének tudatosítása. Az öndefiníciós képesség megalapozása. Pályaismeret, mint a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges konkrét ismeret a munka világáról. Az érdeklődés szerepe a kiemelt pályakörök megismerésében. A képességek, készségek szerepe a pályaszintek vállalásában. Tervek megvalósításának útjai, lehetőségei. A célok szerepe az életpálya tervezésben. A társadalmi, környezeti tényezők. Képzési és munkaerő-piaci ismeretek Önértékelés: én milyen vagyok, helyes önértékelés, öntudat, öndefiníciós képesség kialakulása, mit nem szeretek. 2.
A pályaorientáció módszertani alapjai:
Egyéni igények felkeltése Egyéni tervek, produktumok létrehozásának ösztönzése Csoport munka – önálló munka támogatása Támogató tanári tevékenység (moderáció) 3.
Pályaorientáció, mint az esélyegyenlőség biztosításának egyik eszköze.
Számítógéppel támogatott orientáció Internethez kapcsolódó lehetőségek. A pályaorientáció azt a célt szolgálja, hogy tanulóink betekintést nyerjenek a szakma világába, megismerjék alapvető fogásait, nyelvét, működését és felkészüljenek a munka világába való bekapcsolódásra. A pályaorientáció főleg a manuális készségeket igénylő terület, ötvözve azzal az elméleti alapokkal, amelyeket a 9-10. évfolyam óráin sajátítanak el. Tanulóinknak ezen tantárgyon belül van a legnagyobb sikerélménye. Mivel a foglalkozások csoportbontásban szerveződnek, ezért van lehetőség az egyéni haladási ütem kivitelezésére. Többnyire a szakmai alapfogások elsajátításával foglalkoznak tanulóink. Mivel sokan szeretnek barkácsolni az itt szerzett ismeretek csak részben újak, így lehetőség nyílik arra, hogy az otthoni
S ZÉCHENYI ISZI
VII-76
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
és az általános iskolai technika oktatás eredményére ráépítve eredményes oktatást tudjuk folytatni. Ezen a területen van lehetőség a legnagyobb sikerélmény biztosítására és a szakma szeretetének kialakítására. A gyakorlatorientált alapismeretek kiemelik a tanulókat az iskolai mindennapok ütemes ismétlődéséből, és más élményforrást biztosítva lehetővé teszik az ismeretek hatékony elsajátítását. Egy-egy szakmai fogás megtanítására több idő jut, így lehetőség nyílik az egyéni haladási ütem biztosítására, ami a hatékonyságot növeli. Q.
TOVÁBBTANULÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAM
Tanulóinknak több lehetősége van intézményünkben képzési formát váltani. Így az átjárhatóság biztosított. Kiemelt feladatként kell kezelni a tehetséges tanulók oktatási rendszerben tartását, és meg kell teremteni a lehetőséget a továbbtanulásra. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinkat arra bíztatjuk, hogy érettségizzenek le, vagy újabb szakma megszerzésével javítsák pozíciójukat a munkaerőpiacon. Intézményük ezért plusz órák tartásával segíti azon tanulók felkészítését a továbbtanulásra, akik a fenti célok valamelyikét tűzik maguk elé. Természetesen a szülő, a szaktanárok és az osztályban tanító pedagógusok bevonásával és a tanuló céljainak ismeretében kell meghozni a tanuló számára legjobb legelőnyösebb döntését. A felkészítői programot a tanórákon kívül, szaktanárok segítségével kell megszervezni. A diák és a szülő beleegyezésével.
R.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik: - A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. - Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma
S ZÉCHENYI ISZI -
VII-77
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-78
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
VIII. AZ ISKOLA TANTÁRGYI- ÉS ÓRATERVE 3.1. a)
A szakközépiskolai képzés óratervei Informatika szakmacsoport
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Magyar nyelv 74(2) 74(2) 37(1) 32(1) Történelem és állampolgári ismeret 74(2) 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 185(5) 160(5) Matematika 111(3) 111(3) 148(4) 128(4) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 37(1) 37(1) 74(2) 64(2) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) Biológia 92,5(2.5) Kémia 92,5(2.5) Informatika 37(1) 37(1) Informatikai szakm.csop. alapozó ism. 74(2) 74(2) 111(3) 64(2) a műszaki pályák világa 37(1) anyag- és eszközismeret 37(1) a műszaki ábr. és képfeld. alapjai .37(1) számítógép-programozás 111(3) 32(1) adatbázis-kezelés 32(1) Informatikai szakm.csop. alapozó gyak. 111(3) 111(3) 185(5) 192(6) számítástechnikai gyakorlatok 111(3) kép- és hangfeldolg., multiméd. alk. 111(3) számítógép-programozási gyak. 185(3) 96(3) hardverismeret és gyakorlat 96(3) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1110(30) 960(30) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgyak ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Első idegen nyelv kieg. óra* 37(1) 37(1) Magyar nyelv kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Matematika kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Második idegen nyelv** 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*Órarendbe épített kötelező órák **ha az első idegen nyelv nem angol, akkor a 9. és a 10. évfolyamon kötelező második idegen nyelvnek az angolt választani.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
b)
VIII-79
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Kereskedelem-marketing szakmacsoport
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Magyar nyelv 74(2) 74(2) 37(1) 32(1) Történelem és állampolgári ismeret 74(2) 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 185(5) 160(5) Matematika 111(3) 111(3) 148(4) 128(4) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) Biológia 92,5(2.5) Kémia 92,5(2.5) Informatika 37(1) 37(1) 74(2) 64(2) Gazdasági-szolgáltatási orientációs ism. 74(2) 74(2) gazdasági környezetünk 74(2) 74(2 -) Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyak. 111(3) 111(3) információkezelés 74(2) 74(2) viselkedéskultúra 37(1) kommunikáció 37(1) Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap. ism. 222(6) 192(6) közgazdaságtan 111(3) 96(3) marketing 74(2) 64(2) szakmai idegen nyelv 37(1) 32(1) Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap gyak 74(2) 64(2) tanirodai gyakorlatok 74(2) 64(2) --------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1110(30) 960(30) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgyak ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Első idegen nyelv kieg. óra* 37(1) 37(1) Magyar nyelv kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Matematika kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Második idegen nyelv 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*Órarendbe épített kötelező órák
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-80
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
c) Kereskedelem-marketing szakmacsoport /nyelvi előkészítő évfolyammal/ „A” változat ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. 13. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Magyar nyelv 111(3) 74(2) .37(1) 37(1) 32(1) Történelem és állampolgári ismeret 74(2) 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 536(14,5) 185(5) 185(5) 185(5) 160(5) Matematika 111(3) 74(2) 111(3) 148(4) 128(4) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) Biológia 92,5(2.5) Kémia 92,5(2.5) Informatika 148(4) 74(2) 64(2) Gazdasági-szolgáltatási orientációs ism. 74(2) 74(2) gazdasági környezetünk 74(2) 74(2) Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyak. 111(3) 111(3) információkezelés 74(2) 74(2) viselkedéskultúra 37(1) kommunikáció 37(1) Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap. ism.-222(6) 192(6) közgazdaságtan 111(3) 96(3) marketing 74(2) 64(2) szakmai idegen nyelv 37(1) 32(1) Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap gyak- 74(2) 64(2) tanirodai gyakorlatok 74(2) 64(2) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1130(30) 1110(30) 960(30) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgy -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Második idegen nyelv 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-81
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Kereskedelmi-marketing szakmacsoport /nyelvi előkészítő évfolyammal/ „B” változat ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. 13. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Magyar nyelv 111(3) 74(2) 37(1) 37(1) 32(1) Történelem és állampolgári ismeret 74(2) 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Első idegen nyelv 314(8,5) 185(5) 185(5) 185(5) 160(5) Második idegen nyelv 222(6) Matematika 111(3) 74(2) 111(3) 148(4) 128(4) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) Biológia 92,5(2.5) Kémia 92,5(2.5) Informatika 148(4) 74(2) 64(2) Gazdasági-szolgáltatási orientációs ism. 74(2) 74(2) gazdasági környezetünk 74(2) 74(2) Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyak. 111(3) 111(3) információkezelés 74(2) 74(2) viselkedéskultúra 37(1) kommunikáció 37(1) Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap. ism.-222(6) 192(6) közgazdaságtan 111(3) 96(3) marketing 74(2) 64(2) szakmai idegen nyelv 37(1) 32(1) Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap gyak- 74(2) 64(2) tanirodai gyakorlatok 74(2) 64(2) -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1130(30) 1110(30) 960(30) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgy -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Második idegen nyelv 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
d)
VIII-82
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Közlekedési szakmacsoport
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Magyar nyelv 74(2) 74(2) 37(1) 32(1) Történelem és állampolgári ismeret 74(2) 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 185(5) 160(5) Matematika 111(3) 111(3) 148(4) 128(4) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 37(1) 37(1) 74(2) 64(2) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) Biológia 92,5(2.5) Kémia 92,5(2.5) Informatika 37(1) 37(1) Műszaki orientációs ismeretek 74(2) 111(3) műszaki pályák világa 37(1) anyagismeret 37(1) műszaki ábrázolás alapjai 111(3) Műszaki orientációs gyakorlatok 111(3) 74(2) anyagmegmunkálási gyakorlatok 111(3) információkezelés 74(2) Közl. szakmacsoportos alapozó ismeretek 222(6) 160(5) közlekedési alapismeretek 111(3) 64(2) közlekedési földrajz 74(2) szakmai idegen nyelv 37(1) 32(1) általános jogi ismeretek 64(2) Közl. szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 74(2) 96(3) információ- és adatgyűjtési gyakorlatok 74(2) közlekedési motivációs gyakorlatok 96(3) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1110(30) 960(30) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgyak ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Első idegen nyelv kieg. óra* 37(1) 37(1) Magyar nyelv kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Matematika kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Második idegen nyelv 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*Órarendbe épített kötelező órák
S ZÉCHENYI ISZI
e)
VIII-83
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Könnyűipari szakmacsoport
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Magyar nyelv 74(2) 74(2) 37(1) 32(1) Történelem és állampolgári ismeret 74(2) 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 185(5) 160(5) Matematika 111(3) 111(3) 148(4) 128(4) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 37(1) 37(1) 74(2) 64(2) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) Biológia 92,5(2.5) Kémia 92,5(2.5) Informatika 37(1) 37(1) -Könnyűip.szakmacsop. alapozó ism. 74(2) 74(2) 222(4) 160(4) műszaki ábrázolás alapjai 37(1) munka- és környezetvéd. a könnyűiparban 37(1) könnyűipari technológia 37(1) 37(1) 32(1) könnyűipari gyártmány előkész. -szakrajz 37(1) 37(1)) 32(1) öltözködéskultúra 37(1) 32(1) könnyűipari anyagism. 37(1) 32(1) Könnyűip. szakmacsop. alapozó gyak. 111(3) 111(3) 148(4) 128(4) műszaki ábrázolási gyakorlatok 37(1) információ- és adatgyűjtési gyakorlatok 74(2) ruhaipari alapozó gyakorlatok 111(3) 148(4) 128(4) -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1110(30) 960(30) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgyak ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Első idegen nyelv kieg. óra* 37(1) 37(1) Magyar nyelv kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Matematika kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Második idegen nyelv 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*Órarendbe épített kötelező órák
S ZÉCHENYI ISZI f)
VIII-84
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Gépészet szakmacsoport
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12.oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Magyar nyelv 74(2) 74(2) 37(1) 32(1) Történelem és állampolgári ismeret 74(2) 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 185(5) 160(5) Matematika 111(3) 111(3) 148(4) 128(4) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 37(1) 37(1) 74(2) 64(2) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) Biológia 92,5(2.5) Kémia 92,5(2.5) Informatika 37(1) 37(1) Gépészeti szakm.csop. alapozó ism. 74(2) 74(2) 222(6) 160(5) műszaki ábrázolás alapjai 74(2) anyagismeret 74(2) anyag- és gyártásismeret 37(1) mechanika 74(2) géprajz 74(2) ember és környezete 37(1) gépelemek 64(2) alkalmazott számítástechnika 64(2) elektrotechnika 32(1) Gépészeti szakm.csop. alapozó gyak. 111(3) 111(3) 74(2) 96(3) műszaki ábrázolási gyakorlatok 37(1) információ- és adatgyűjtési gyak. 74(2) anyagmegmunkálási gyakorlatok 111(3) gépészeti mérések 37(1) géprajz gyakorlatok 37(1) gépi forgácsolási alapgyakorlatok 64(2) szerelési alapgyakorlatok 32(1) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1110(30) 960(30) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgyak ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Első idegen nyelv kieg. óra* 37(1) 37(1) Magyar nyelv kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Matematika kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Második idegen nyelv 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*Órarendbe épített kötelező órák
S ZÉCHENYI ISZI g)
VIII-85
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Felnőttoktatás nappali képzés
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom és műv. ism 148(4) 148(4) 185(5) 160(5) Anyanyelv és komm. 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) 111(3) 96(3) Filozófia 32(1) Idegen nyelv 148(4) 148(4) 185(5) 160(5) Matematika 111(3) 111(3) 148(4) 128(4) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Fizika 74(2) 74(2) 74(2) 32(1) Földünk és környezetünk 74(2) 74(2) 37(1) 64(2) Biológia 74(2) 74(2) 37(1) 32(1) Kémia 74(2) 74(2) 74(2) 32(1) Informatika 37(1) 37(1) 74(2) 64(2) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 999(27) 999(27) 1110(30) 960(30) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Választható tantárgyak ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Első idegen nyelv kieg. óra* 37(1) 37(1) Magyar nyelv kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Matematika kieg. óra* 18(0,5) 18(0,5) Második idegen nyelv 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*Órarendbe épített kötelező órák
S ZÉCHENYI ISZI
h)
VIII-86
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Felnőttoktatás: esti képzés
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom és műv. ism 111(3) 111(3) 111(3) 96(3) Anyanyelv és komm. 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) 74(2) 64(2) Filozófia 32(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 111(3) 96(3) Matematika 111(3) 111(3) 111(3) 96(3) Fizika 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Földünk és környezetünk 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Biológia 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Kémia 37(1) 37(1) 37(1) 32(1) Informatika 37(1) 32(1) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 592(16) 592(16) 629(17) 576(18) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------i)
Felnőttoktatás: levelező képzés
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar irodalom és műv. ism 74(2) 56(1,5) 56(1,5) 64(2) Anyanyelv és komm. 19(0,5) 19(0,5) 19(0,5) 16(0,5) Történelem és társadalomismeret 37(1) 37(1) 74(2) 48(1.5) Filozófia 16(0,5) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 111(3) 96(3) Matematika 56(1,5) 74(2) 56(1,5) 48(1,5) Fizika 19(0,5) 19(0,5) 19(0,5) 16(0,5) Földünk és környezetünk 19(0,5) 19(0,5) 19(0,5) 16(0,5) Biológia 19(0,5) 19(0,5) 19(0,5) 16(0,5) Kémia 19(0,5) 19(0,5) 19(0,5) 16(0,5) Informatika 19(0,5) 16(0,5) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 370(10) 370(10) 389(11) 352(11,5) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
3.2. a)
VIII-87
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A szakiskolai képzés óratervei Géplakatos „A” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 18,5(0,5) 18,5(0,5) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Informatika 37(1) 37(1) Természetismeret /Egészségtan/ 111(3) 111(3) Pályaorientáció 74(2) Gépészeti szakmai alapozó ism. 111(3) 185(5) mérések 37(1) anyagok 74(2) mechanika 74(2) műszaki ábrázolás 111(3) Gépészeti szakmai alapozó gyak. 111(3) 111(3) Szakmai számítás 35(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Műszaki ábrázolás 74(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Szakrajz 70(2) Anyagismeret 74(2) Szakmai alapismeret 37(1) Műszaki alapismeret 37(1) Irányítástechnikai alapismeret 37(1) Szakmai ismeretek 175(5) Minőségbiztosítás 35(1) Műszaki mérések 74(2) Szakmai alapgyakorlatok 518(14) Szakmai gyakorlat 560(16) Hegesztési gyakorlat 185(5) 175(5) Nyári gyakorlat 140(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
b)
VIII-88
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Nőiruha-készítő „A” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 18,5(0,5) 18,5(0,5) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Informatika 37(1) 37(1) Természetismeret /Egészségtan/ 111(3) 111(3) Pályaorientáció 74(2) Könnyűipari szakmai alapozó ism. 74(2) 148(4) könnyűipari anyagismeret 37(1) 37(1) gyártási alapismeretek 37(1) 74(2) rajz- és vizuális kultúra 37(1) Könnyűipari szakmai alapozó gyak. 148(4) 148(4) Szakmai számítás 74(2) 35(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Szabás-szakrajz 111(3) 70(2) Ruhaipari anyag- és áruismeret 37(1) 70(2) Ruhaipari technológia 74(2) 105(3) Ruhaipari géptan 37(1) 35(1) Szakmai gyakorlat 777(21) 735(21) Nyári gyakorlat 140(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
c)
VIII-89
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Asztalos „B” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Faipari szakmai alapozó ismeretek 74(2) 111(3) rajzi alapismeretek 37(1) faipari szakrajz 74(2) faipari anyagismeret 37(1) 37(1) Faipari szakmai alapozó gyakorlatok 111(3) 148(4) Szakmai számítás 74(2) Szakmai számítástechnika 35(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Faipari szakmai és gépismeret 111(3) Asztalos szakmai ismeret 105(3) Faipari szakrajz 37(1) Asztalos szerk. szakrajz 105(3) Faipari anyagismeret 74(2) Asztalos anyagismeret 70(2) Faesztergályozás technológiája 37(1) Szakmai gyakorlat 777(21) 735(21) Nyári gyakorlat 140(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
d)
VIII-90
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő „B” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Ker-marketing, üzl. adm. szakmai alap ism. 111(3) 111(3) gazdasági környezetünk 37(1) kommunikációs és viselkedéskultúra 74(2) kereskedelem általános ismeretei 111(3) Ker-marketing, üzl. adm. szakmai alap gyak. 74(2) 148(4) gépírás 74(2) 74(2) kereskedelmi alapgyakorlatok 74(2) Kereskedelmi és vállalkozási ism. 148(4) 105(3) Élelmiszer- és vegyi áru áruismeret 148(4) 105(3) Szakmai idegen nyelv 111(3) 105(3) Dekorációs ismeret 35(1) Iskolai csoportos kereskedelmi gyakorlat 130(3,5) 122(3,5) Bolti gyakorlat 647(17,5) 613(17,5) Nyári gyakorlat 140(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
e)
VIII-91
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Gépi forgácsoló „B” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Gépészeti szakmai alapozó ism. 74(2) 148(4) mérések 37(1) anyagok 37(1) mechanika, gépelemek 74(2) műszaki rajz 74(2) Gépészeti szakmai alapozó gyak. 111(3) 111(3) Alkalmazott számítástechnika Gazdasági alapismeretek 35(1) Műszaki ábrázolás 74(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Szakrajz 70(2) Anyagismeret 74(2) Műszaki alapismeret 37(1) Irányítástechnikai alapismeret 37(1) Szakmai ismeretek 74(2) 140(4) Minőségbiztosítás 35(1) CNC alapismeretek 37(1) 105(3) Szakmai gyakorlat 592(16) 560(16) CNC programnyelvek, -gépkezelés 185(5) 175(5) Nyári gyakorlat 140(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
f)
VIII-92
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Géplakatos „B” változat
--------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. --------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Gépészeti szakmai alapozó ism. 74(2) 148(4) mérések 37(1) anyagok 37(1) mechanika, gépelemek 74(2) műszaki rajz 74(2) Gépészeti szakmai alapozó gyak. 111(3) 111(3) Szakmai számítás 35(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Műszaki ábrázolás 74(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Szakrajz 70(2) Anyagismeret 74(2) Szakmai alapismeret 37(1) Műszaki alapismeret 37(1) Irányítástechnikai alapismeret 37(1) Szakmai ismeretek 175(5) Minőségbiztosítás 35(1) Műszaki mérések 74(2) Szakmai alapgyakorlatok 518(14) Szakmai gyakorlat 560(16) Hegesztési gyakorlat 185(5) 175(5) Nyári gyakorlat 140(35) --------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI g)
VIII-93
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Kőmüves „B” változat
--------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Építészeti szakmai alapozó ism. 111(3) 148(4) bev. az építészeti szakm. számításokba 37(1) építészeti alapismeretek 74(2) építészeti műszaki rajz 74(2) építőanyagok 74(2) Építészeti szakmai alapozó gyak. 74(2) 111(3) Vállalkozási ismeretek 35(1) Építési munkák szakszámításai 35(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Műszaki rajz 74(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Építészetek szakrajza 37(1) 70(2) Építőipari anyag- és gyártásismeretek 74(2) 34(1) Építőszerkezetek, építési technológiák 37(1) Kőműves szakmai ismeretek 111(3) 140(4) Szakmai gyakorlat 917(21) 735(21) alapgyakorlatok 259(7) kőműves szakmai gyakorlatok 518(14) 735(21) nyári összefüggő gyakorlat 140(35) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
h)
VIII-94
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Mezőgazdasági gépész „B” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Gépészeti szakmai alapozó ism. 74(2) 148(4) mérések 37(1) anyagok 37(1) mechanika 37(1) műszaki rajz 111(3) Gépészeti szakmai alapozó gyak. 111(3) 111(3) Mgi ismeretek 74(2) 70(2) Gazdádálkodási ismeretek 35(1) Mechanika 37(1) Gépelemek 37(1) Munka- és környezetvédelem 37(1) Anyagismeret 37(1) 37(1) 35(1) Járművezetési ismeretek 37(1) Szakmai számítás 37(1) 35(1) Mezőgazdasági erőgépek 74(2) 70(2) Mezőgazdasági munkagépek 74(2) 70(2) Mezőgazdasági gépek javítása 70(2) Szakmai gyakorlat 777(21) 735(21) Nyári gyakorlat 140(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szabadon választható
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------Anyagismeret 37(1) Műszaki rajz 37(1) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
i)
VIII-95
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Nőiruha-készítő „B” változat
----------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Könnyűipari szakmai alapozó ism. 111(3) 111(3) könnyűipari anyagismeret 37(1) 37(1) gyártási alapismeretek 37(1) 37(1) rajz- és vizuális kultúra 37(1) Könnyűipari szakmai alapozó gyak. 111(3) 148(4) Szakmai számítás 74(2) 35(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Szabás-szakrajz 111(3) 70(2) Ruhaipari anyag- és áruismeret 37(1) 70(2) Ruhaipari technológia 74(2) 105(3) Ruhaipari géptan 37(1) 35(1) Szakmai gyakorlat 777(21) 735(21) Nyári gyakorlat 140(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI j)
VIII-96
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Villanyszerelő „B” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek 74(2) 148(4) anyagok 37(1) rajz és ábrázolás 37(1) villamos szakrajz alapismeretek 74(2) villamosságtani alapismeretek 74(2) Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok 111(3) 111(3) mérések 37(1) villamos mérések 111(3) anyagalakítás és megmunkálás 74(2) Szakmai számítás 74(2) Szakmai számítástechnika 30(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Műszaki rajz 37(1) Anyagismeret 37(1) Elektrotechnika 74(2) 70(2) Szakismeret 111(3) 210(6) Szakmai gyakorlat 777(21) 735(21) Nyári gyakorlat 140(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
k)
VIII-97
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő „B” változat
---------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Fizika 74(2) 74(2) Biológia, egészségtan 37(1) 37(1) Kémia 37(1) 37(1) Földünk és környezetünk 74(2) Ének-zene 37(1) 37(1) Rajz és vizuális kultúra 19(0,5) 18(0,5) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Gépészeti szakmai alapozó ism. 74(2) 148(4) mérések 37(1) anyagok 37(1) mechanika, gépelemek 74(2) műszaki rajz 74(2) Gépészeti szakmai alapozó gyak. 111(3) 111(3) Szakmai számítás 35(1) Gazdasági alapismeretek 70(2) Műszaki ábrázolás 74(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Szakrajz 70(2) Anyagismeret 74(2) Szakmai alapismeret 37(1) Műszaki alapismeret 37(1) Irányítástechnikai alapismeret 37(1) Szakmai ismeretek 175(5) Minőségbiztosítás 35(1) Műszaki mérések 74(2) Szakmai alapgyakorlatok 518(14) Szakmai gyakorlat 560(16) Hegesztési gyakorlat 185(5) 175(5) Nyári gyakorlat 140(35) -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
l)
VIII-98
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Szakiskolai fejlesztési program 9-10.évfolyam NAT alapján történő képzés
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Idegen nyelv 111(3) 111(3) 74(2) 35(1) Matematika 111(3) 111(3) Ember és társadalom 74(2) 74(2) 37(1) Ember a természetben 148(4) 148(4) Földünk és környezetünk 74(2) Művészetek 45,5(1,5) 45,5(1,5) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 37(1) 35(1) Informatika 37(1) 37(1) Testnevelés 74(2) 74(2) 74(2) 70(2) Életvitel és gyakorlati ismeretek 185(5) 259(7) Gazdasági alapismeretek 70(2) Szakmai elméleti ismeretek 296(8) 280(8) Szakmai gyakorlati ismeretek 777(21) 735(21) Nyári gyakorlat 140(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1017,5(27,5) 1435(35) 1225(35) -----------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-99
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Szakmai programok óratervei, érettségi utáni szakképzés
3. a)
Számítástechnikai szoftverüzemeltető
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Tantárgyak Évi (heti) óraszámok ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Számítástechnikai alapismeretek "A+B" 296 (9) Szövegszerkesztés 112 (3.5) Táblázatkezelés 112 (3.5) Adatbázis ismeretek "A" 128 (4) Prezentáció és grafika 32 (1) Operációs rendszerek 32 (1) Hálózati ismeretek 32 (1) Angol 128 (4) Szervezési alapismeretek 64 (2) Testnevelés 64 (2) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Mindösszesen 1000 (31) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------b)
Rendszerinformatikus
---------------------------------------------------------------------------------------------------------Tantárgyak Évi (heti) óraszámok --------------------------------------------------------------------------------------------------------Számítástechnikai alapismeretek „A” 111(3) Számítástechnikai alapismeretek „B” 74(2) Szövegszerkesztés 74(2) Táblázatkezelés 74(2) Adatbáziskezelő rendszer „A” 74(2) Operációs rendszerek 74(2) Hálózati ismeretek 94(2,5) Rendszeradminisztrátori ismeret 296(8) 980(28) Matematika 70(2) Angol 105(3) Élet- és pályatervezés 74(2) Testnevelés 74(2) 70(2) Bevezetés a magasszintű programozási nyelvbe 130(3,5)Gyakorlati vizsgára felkészítés és konzultáció 111(3) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Mindösszesen 1258(34) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-100
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
S ZÉCHENYI ISZI
c)
VIII-101
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Gazdasági informatikus
Számítástechnikai szoftverüzemeltető vagy informatika szakmacsoportos szakközépiskolai végzettség beszámításával (13. évf.)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------Tantárgyak Évi (heti) óraszámok 1/13 2/14 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Számítástechnikai alapismeretek "A+B" 333 (9) Szövegszerkesztés + Táblázatkezelés 259 (7) Adatbázis ismeretek A 148 (4) Adatbázis ismeretek B 140 (4) Matematika 35 (1) Szervezés A 74 (2) Szervezés B (Esettanulmányokkal) 140 (4) Prezentáció és grafika 37 (1) Operációs rendszerek 37 (1) Hálózati ismeretek 37 (1) Gazdasági ismeretek A és B 74 (2) 666 (19) Közgazdaságtan A+B 74 (2) 70 (2) Statisztika A+ B (Üzleti statisztika) 105 (3) Pénzügyi és adózási ismeretek 70 (2) Beruházás értékelés 18 (0.5) Marketing A+ B(stratégiák) 70 (2) Jogi ismeretek 70 (2) Adatvédelmi (és jogi) ismeretek 18 (0.5) Számvitel 140 (4) Mikrogazdasági rendszerek működtető folyamatai 53 (1.5) Irodai gyakorlatok 52 (1.5) Angol nyelv 148 (4) 70 (2) Élet- és pályatervezés 35 (1) Testnevelés 74 (2) 70 (2) Szakdolgozat konzultáció 35 (1) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen 1221(33) 1191 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------14. évfolyamra lépés feltétele: közgazdaságtan 13. évfolyam tananyagából sikeres vizsga letétele
S ZÉCHENYI ISZI
d)
VIII-102
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Gazdasági informatikus
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Tantárgyak Évi (heti) óraszámok 1/13 2/14 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Számítástechnikai alapismeretek "A+B" 259 (7) 70 (2) Szövegszerkesztés + Táblázatkezelés 185 (5) 70 (2) Adatbázis ismeretek A 148 (4) Adatbázis ismeretek B 140 (4) Matematika 53 (1.5) Szervezés A 74 (2) Szervezés B (Esettanulmányokkal) 105 (3) Prezentáció és grafika 37 (1) Operációs rendszerek 35 (1) Hálózati ismeretek 35 (1) Gazdasági ismeretek A és B 296 (8) 385 (11) Közgazdaságtan A+B 74 (2) 70 (2) Statisztika A+ B (Üzleti statisztika) 74 (2) 35 (1) Pénzügyi és adózási ismeretek 70 (2) Beruházás értékelés 18 (0.5) Marketing A+ B(stratégiák) 74 (2) Jogi ismeretek 70 (2) Adatvédelmi (és jogi) ismeretek 18 (0.5) Számvitel 74 (2) 70 (2) Mikrogazdasági rendszerek működtető folyamatai 53 (1.5) Irodai gyakorlatok 52 (1.5) Angol nyelv 148 (4) 70 (2) Élet- és pályatervezés 52 (1.5) Testnevelés 74 (2) 70 (2) Szakdolgozat konzultáció 35 (1) Összesen
S ZÉCHENYI ISZI e)
VIII-103
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Műszaki informatikus
---------------------------------------------------------------------------------------------------------Tantárgyak Évi (heti) óraszámok 1/13 2/14 -------------------------------------------------------------------------------------------------------Számítástechnikai alapismeretek „A” 166(4,5) Számítástechnikai alapismeretek „B” 165(4,5) Szövegszerkesztés 130(3,5) Táblázatkezelés 129(3,5) Adatbáziskezelő rendszer „A” 148(4) Operációs rendszerek 37(1) Hálózati ismeretek 74(2) Üzleti adminisztráció 74(2) Matematika 70(2) Műszaki programozás 280(8) Gazdasági és jogi ismeretek 70(2) Projectirányítás és minőségbiztosítás 70(2) Elektronika 88(2,5) Digitális technika 175(5) Számítógépes architektúrák 35(1) Számítógépes jelfeldolgozás 122(3,5) Mérőrendszerek 70(2) Folyamatirányítás 70(2) Telekommunikáció 70(2) Angol 148(4) Élet- és pályatervezés 74(2) Testnevelés 74(2) 70(2) Szervezési alapismeretek 74(2) Szakdolgozat konzultáció 35(1) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Mindösszesen 1295(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI
f)
VIII-104
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Kereskedelmi technikus
---------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 13. évf. 14. évf. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Osztályfőnöki 37(1) 35(1) Testnevelés 37(1) 35(1) Ker. és vállalkozási ismeretek 185(5) 175(5) Statisztika 74(2) Marketing 105(3) Külkereskedelmi ismeretek 70(2) Alkalmazott számítástechnika * 70(2) Könyvvitel 74(2) 70(2) Jogi ismeretek 37(1) Üzleti kommunikáció 74(2) Szakmai idegen nyelv * 185(5) 175(5) Áruismeret 222(6) 175(5) Közgazdaságtan 111(3) Vezetési ismeretek 35(1) Számítógépes bolti nyilvántartás * 35(1) Kereskedelmi gyakorlat 259(7) 245(7) Nyári gyakorlat ( 3 hét ) 40 ó / hét ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen óraszám : 1415(35) 1225(35) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------* csoportbontás g)
Marketing-reklámügyintéző
---------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 13. évf. --------------------------------------------------------------------------------------------------------Osztályfőnöki 37(1) Testnevelés 37(1) Gazdasági és vállalkozási alapismeretek 140(4) Statisztika 70(2) Reklám 175(5) Piackutatás 105(3) Jogi ismeretek 37(1) Szakmai idegen nyelv * 175(5) Alkalmazott számítástechnika * 105(3) Árutan 140(4) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen óraszám : 1015(29) -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------* : csoportbontás
S ZÉCHENYI ISZI h)
VIII-105
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Autószerelő
--------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 13. évf. 14. évf. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Osztályfőnöki 37(1) 35(1) Testnevelés 74(2) 70(2) Gazdasági alapismeretek: - gazdasági ismeretek 37(1) - vállalkozási ismeretek 70(2) Munkavédelem, környezetvédelem 37(1) Műszaki ábrázolás, szakrajz 74(2) 70(2) Anyagismeret 74(2) Gépészeti ismeretek - kötések modul 37(1) - hajtások modul 74(2) Mechanika 111(3) Elektrotechnika 111(3) Autó-szerkezettan 245(7) Autó-villamosságtan 105(3) Technológia 70(2) Közlekedési ismeretek 37(1) Szakmai gyakorlatok 592(16) 560(16) Nyári összefüggő szakmai gyakorlat ( 4 hét )35 óra/hét ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összes óraszám : 1295(35) 1225(35) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------i)
Autóelektronikai műszerész
--------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 13. évf. 14. évf. ------------------------------------------------------------------------------------------------Osztályfőnöki óra 37(1) 35(1) Testnevelés 74(2) 70(2) Munka- és környezetvédelem 74(2) Gazdasági alapismeretek 37(1) Műszaki ábrázolás 74(2) Műszaki dokumentáció 70(2) Anyagismeret 74(2) Műszaki fizika 185(5) Elektronika 111(3) Technológia 70(2) Gépjárműszerkezettan 175(5) Gépjármű-villamosságtan 140(4) Autóelektronika 140(4) Szakmai gyakorlat 518(14) 490(14) Nyári összefüggő szakmai gyakorlat ( 4 hét )35 óra/hét ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összes óraszám : 1184(32) 1190(34) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
S ZÉCHENYI ISZI j)
VIII-106
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Ruhaipari technikus
--------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) Tantárgyak 13. évf. 14.évf. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Osztályfőnöki óra 37(1) 35(1) Társadalmi ismeretek 37(1) Műszaki rajz 37(1) Szabadkézi rajz, modellrajz 37(1) 70(2) Művészettörténet, divattörténet 35(1) Vállalkozási, gazdasági és marketing ismeretek 70(2) Divatismeret 37(1) Ruhaipari anyag- és áruismeret 74(2) 35(1) Szabás-szakrajz 185(5) 175(5) Ruhaipari technológia 111(3) 105(3) Ruhaipari gyártásszervezés 54(1,5) 70(2) Ruhaipari géptan 70(2) Munka- és környezetvédelem 37(1) Számítógépes gyártáselőkészítés 35(1) Ruhaipari modelltervezés 74(2) Gyermekruha-szerkesztés, modellezés 37(1) 70(2) Angol nyelv 74(2) 70(2) Német nyelv 74(2) 70(2) Szakmai gyakorlat: 387(10,5) 245(7) Nyári gyakorlat 70(35) -------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1365(35) 1225(35) ---------------------------------------------------------------------------------------------
B.
óraszámok
A TANULÓI JOGVISZONY, A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 3.1.
Belépés feltételei
Az intézményre jellemző belépési pont a 9. évfolyam. A tanulók eltérő érdeklődését, szakmaválasztását és képességét az iskola a csoportképzésben, az osztályba sorolásakor veszi figyelembe. A 10. évfolyam végén, illetve az előtte lévő időpontokban gimnáziumból, szakközépiskola szakmacsoportjai között és szakiskolából biztosítjuk az átvételt a szakközépiskolába az alábbi feltételekkel: - a kérelemben szereplő szakmacsoportban legyen férőhely, - sikeres tanterv-különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. A 10. évfolyam kezdetéig a szakiskolába gimnáziumból, szakközépiskolából, és szakiskola más szakmacsoportjából a tanulók átvételét a szakközépiskolánál ismertetett feltételekkel tesszük lehetővé. A szakképző évfolyamokra lépés feltételeit a 10. és a 12. évfolyam után a lapon található táblázat szabályozza. A 10. és 12. évfolyam másik szakképző intézményben, illetve középiskolában is elvégezhető.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-107
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A más iskolából jelentkező tanuló felvételét az intézmény beiskolázási létszámkerete behatárolja. Eltérő helyi tanterv, vagy szak esetén az átvétel feltétele, a sikeres tanterv-különbözeti vizsga letétele is. A képesség szerinti differenciálás elve elsősorban a képzési szakaszhatárokon érvényesül, biztosítva a megfelelő szintű továbbhaladást és végzettség megszerzését. A továbblépés szakaszhatára a tanév. Különleges szakaszhatárt jelent a 10., illetve a 12. évfolyam, amikor a tanuló a szakképző évfolyamra lép át. A képzésbe való bekapcsolódás alapfeltétele az általános iskolai végzettség. Akik magasabb képzettséggel, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek a képzési idő egy tanévvel megrövidíthető, tehát a szakmunkások az esti és a levelező képzés 10. évfolyamára iratkozhatnak be, hiszen rendelkeznek azokkal az ismeretekkel korábbi tanulmányaikból, amelyek beépültek a 9. évfolyam követelményeibe. Az általános iskolát végzett tanulóknak különbözeti vizsgát kell tenni a kilencedik évfolyam tananyagából, tantárgyanként. A sikeres tantárgy különbözeti vizsga a 10. évfolyamba lépést eredményezi. A nappali képzési formába való bekapcsolódás a szakmunkás végzettséggel rendelkezők számára is a 10. évfolyam, de lehetősség van arra, hogy a 10. évfolyam követelményeiből tantárgy különbözeti vizsgát tegyen a jelentkező. Sikeres különbözeti vizsga esetén a 11. évfolyamon folytathatja tanulmányait. Ha sikertelen a különbözeti vizsga, akkor az esti vagy levelező képzés tizedik évfolyamára nyerhet felvételt. Az általános iskolát végzettek a nappali felnőttképzésbe úgy kapcsolódhatnak be, hogy tantárgy különbözeti vizsgát tesznek a 9-10. évfolyam követelményeiből. Azok a tanulók, akik nappali képzésben vettek részt és érvényes, lezárt évük van, bekapcsolódhatnak a nappali és az esti, levelező képzési formába is azt az évfolyamot követő tanévre, amit elvégzett.
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-108
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A felnőttképzésbe való bekapcsolódás Szakközépiskolából, gimnáziumból érkező tanulók Érvényes, eredményes 9. évfolyammal
10. évfolyamra csatlakozhatnak be az esti és levelező képzésben - a nappali képzésbe a 10. évfolyamra csatlakozhatnak be.
10. évfolyammal
A 11. évfolyamra kapcsolódhat mindhárom képzési formába.
be
Nappali, esti és levelező képzésbe 11. évfolyammal
A 12. évfolyamra kapcsolódhat mindhárom képzési formába.
be
Nappali, esti és levelező képzés. Ha a korábbi képzésben valamely tantárgyat nem tanulta a felvételt kérő, annak a tantárgynak a korábbi tanévekre lebontott követelményeiből tantárgy különbözeti vizsgát kell tennie. Szakiskolai végzettséggel rendelkező Érvényes: eredményes 9. évfolyammal
10. évfolyamra csatlakozhatnak be különbözeti vizsga letétele után a 9. évfolyam követelményeiből nappali, esti és levelező tagozaton. nappali képzési formára 9-10. évfolyam követelményeiből tantárgy különbözeti vizsga letétele után a 11. évfolyamra.
10. évfolyammal
nappali képzési formára 9-10. évfolyam követelményeiből tantárgy különbözeti vizsga letétele után a 11. évfolyamra 10. évfolyamra csatlakozhat be az esti és a levelező képzési formába különbözeti vizsga letétele nélkül
A belépési kedvezményre csak a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése jogosít fel, illetve az eredményes 9-10.évfolyam megléte. Minden ellenkező esetben a szakiskolai évfolyamokat elvégző tanulónak az átjelentkezéskor különbözeti vizsgát kell tennie.
S ZÉCHENYI ISZI
Szakképesítés azonosító száma szakk tanulszint mányi
P EDAGÓGIAI
VIII-109
Szakképesítés megnevezése
FEOR szám
Jegyzékbe
Képzési idő
Csak isk.
kerülés kép- évf zés éve
sorszám
PROGRAM
elm
terület
gyak
aránya
33
5262
01
Asztalos
a*
7341
1993.
2
40
60
33
5276
05
Nőiruha-készítő
a*
7321
1993.
2
40
60
31
5233
02
Esztergályos
a
7423
1993
2
40
60
33
7862
01
Élelmiszer és vegyi áru kereskedő
5111
1993
2
40
602
31
5233
04
Géplakatos
a
7421
1993.
2
40
60
33
6280
01
Mezőgazdasági gépész a*
8293
1993.
3
40
60
33
5216
03
Villanyszerelő
a* 7624
1993.
2
40
60
33
4641
01
Számítógép-kezelő a*
3139
1993.
0,5 40
60
51
5241
01
Autóelektronikai műszerész
7443
1993
i
2
55
45
k i
2
55
45
i
51
5241
02
Autószerelő
k
7431
1993.
54
4641
01
Gazdasági inform.
k
3139
1993
2
60
40
54
4641
03
Informatikus (a tev. megjelölésével ) k
3139
1993.
2
60
40
54
3434
02
Keresk. menedzser
k
3621
1993
52
7862
02
Keresk. technikus
k
3621
1993
i
2
70
30
52
5411
08
Ruhaipari technikus k
3114
1993.
i
2
70
30
52
4641
03
Számítástechnikai szoftverüzemeltető k
3139
1993
1
60
40
a = alapfokú iskolai végzettség a* = alapműveltségi vizsga előírható attól az időponttól, amikortól -jogszabály alapjánalapműveltségi vizsga legkorábban letehető. k = középiskolai végzettség
S ZÉCHENYI ISZI
3.2.
VIII-110
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A továbbhaladás kritériumai
Formázott: Felsorolás és számozás
A következő évfolyamra lépés alapfeltétele a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelmények teljesítése a kötelező tantárgyakból. Aki a minimális követelményszintet valamely tantárgyból nem teljesíti, 1 (elégtelen) osztályzatot kap (beleértve a javítóvizsga eredményét is), akkor tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az a tanuló, aki egy vagy két tárgyból megbukott a tanév végén, csak sikeres javítóvizsga esetén léphet magasabb évfolyamba. Ha az elégtelen osztályzatok száma kettőnél több, akkor a tanuló csak a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A 10. évfolyam végén a sikeres alapvizsga is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik alapvizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni. A vizsgán megbukott tanuló a következő évfolyamra léphet, de alapvizsgához kötött szakképesítést nem szerezhet mindaddig, amíg vizsgáit sikeresen nem teszi le. A javító alapvizsgára a tanuló térítési díj ellenében felkészítő foglalkozásokat vehet igénybe. A 12. évfolyam sikeres befejezését követően a tanuló érettségi vizsgát tehet, bekapcsolódhat a szakképzésbe. A 13. évfolyamon a szakközépiskola szakképző évfolyama kezdődik el. A csoportképzés, illetve az osztályok szervezése szakmák szerint történik. Ennek sikeres befejezése után szakmától függően technikus végzettséget vagy szakképesítést szerez a hallgató. A szakmunkások szakközépiskolájában (nappali és levelező tagozat) tanulhatnak tovább azok a végzett szakmunkások, akik érettségi bizonyítványt kívánnak szerezni, és a továbbtanulás követelményeinek megfelelnek. A szakképző évfolyamokon való továbbhaladás feltétele az egészségügyi alkalmasság, amit az orvos állapít meg. 3.
Átjárhatóság
Az iskola különbözeti vizsgára felkészítő rendszerével, a különbözeti vizsga előkészítésével és megszervezésével, fakultatív tantárgyak bevezetésével biztosítja bármilyen irányú átjárhatóság lehetőségét valamennyi képzési szakaszban. 3.4.
Gyakorló hely biztosítása
A szakképző évfolyamokra történő belépésnél előnyben részesülhetnek azok a tanulók, akik gyakorló hellyel rendelkeznek. Az iskola évenként a pályaválasztási kiadványban közli, hogy tanműhelyeiben, illetve vállalatoknál együttműködés keretén belül hány gyakorló helyet tud biztosítani az egyes szakmák esetében.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI C.
VIII-111
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE 3.1.
Ellenőrzés, értékelés a pedagógiai folyamatban
Az ellenőrzés feladata: a tanulókról, személyiségük fejlődéséről információk szerzése, mert csak ezeknek az adatoknak és teljesítményeknek az ismeretében valósítható meg a pedagógiai folyamatok soron következő szakaszának megalapozott, tartalmilag és módszereiben egyaránt célravezető irányítása. Az értékelés: a tanuló megnyilvánulásainak irányítása az elérendő, a pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez. Az értékelés funkciói: - tájékoztatja a pedagógust a munka eredményéről - tájékoztatja a tanulót a tanulásban elért eredményéről - mintát ad mások értékelésének módjára - alakítja a közösség mércéjét - tájékoztatja a szülőket - tájékoztatja a felsőbb iskolát, munkahelyet. Az oktatási folyamatban helyzetfeltáró, folyamatos, ún. formáló segítő és összegző-lezáró értékelésről beszélhetünk. Az értékelési folyamat alapvető eleme a számonkérés, mely több formában valósulhat meg: - írásbeli - szóbeli -gyakorlati, feladatmegoldó, ami gyakorlati oktatásnál munkadarab készítése, munkafolyamat végzése lehet. A munkadarab elbírálásánál lényegesek a minőségi mutatók: méretarányosság (méretpontosság), használhatóság, működőképesség, esztétikum. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái változatosak legyenek, és az alapvető készségek mindegyike megfelelő teret kapjon a lehetőségekhez mérten. Az értékelés szakaszai: - tanórai munka, - heti és havi teljesítmény a gyakorlati oktatásnál, - félévi munka, - év végi munka.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
3.2.
VIII-112
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Az iskolai értékelés alapelvei és formái
iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg -
az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános
-
a követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, és legyen gyermekközpontú
-
az értékelés történhet szóban, és érdemjegyek, osztályzatok formájában írásban a)
Tanórai értékelés
Az oktató- nevelőmunka alapvetően a hagyományos tanórai rendszerben folyik. Az iskola pedagógusai a tanulók tudását rendszeresen érdemjeggyel értékelik. Félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítik. Ezek a következők: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. Az év végi osztályzat megállapításánál az évközi érdemjegyeket, a különbözeti vizsgán, javítóvizsgán, osztályvizsgán nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak, szaktanárnak és a szülőknek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, és az iskolavezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul, de rendszeresen kiterjed a tanuló magatartására és szorgalmára is. (1)
Ki értékel?
A magatartás és a szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg, majd az osztályozó konferencián kerül véglegesítésre. A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályban tanító szaktanár állapítja meg. A gyakorlati oktatás esetén a szakoktató vagy a megbízott szakmunkás.
Vitás esetekben a Közoktatási törvényben meghatározott keretek között a nevelőtestület az év végi osztályzatokat felülbírálhatja. (2)
Az értékelés rendszeressége
Az iskola pedagógusai a tanulók tudását rendszeresen érdemjeggyel értékelik. Az egyes szaktárgyak területén minden tanulónak legalább három érdemjeggyel kell rendelkeznie, kivéve, ha a tanuló huzamos hiányzása miatt ez nem lehetséges. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-113
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Minden olyan esetben, ha a tanuló, a szülő ezt külön kéri, az adott érdemjegyeket és osztályzatokat a nevelőnek indokolnia kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket ellenőrző könyvbe kell írni, azt szükséges a szaktanárnak és az osztályfőnöknek rendszeresen kontrolálnia. (3)
Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés
A tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának mérése alapvetően érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik, azonban ezt hatékonyan egészítheti ki a célirányos szóbeli vagy írásbeli értékelés. A témazáró dolgozatokat szóbeli vagy írásbeli, míg a vizsgadolgozatokat írásbeli értékeléssel is el kell látni. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. Az egyes tantárgyaknál év közben alkalmazható számonkérési módokat és követelményszinteket az iskola helyi tanterve tartalmazza. (4)
A magatartás és szorgalom értékelése
Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztály tagjainak, az osztályban tanító tanároknak, szakoktatóknak illetve a munkahely javaslatának és a diákotthoni nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz. A magatartás minősítésének négy fokozata: 5 példás, 4 jó, 3 változó, 2 rossz. A szorgalom értékelése: 5 példás, 4 jó, 3 változó, 2 hanyag osztályzatokkal történik. A magatartás és a szorgalom jegyek kialakításánál súlyozottan szerepel a tanuló igazolatlan óráinak száma, valamint a fegyelmező és fegyelmi büntetések következményei. Következetes pedagógusi munkát igényel a dicséretek és büntetések kölcsönhatásának beépítése az osztályzatokba.
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-114
(5)
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái
Írásbeli számonkérés(írásbeli felelet) A tanár előzetes bejelentése nélkül bármely tanítási órán íratható (írásbeli felelet). Érintheti a tanulók egészét, vagy kisebb csoportját, de egyetlen diákot is. A számonkérés egy tananyagra, vagy tananyagrészre terjedhet ki. Az érdemjegy átlagszámítási súlya egyszeres lehet! Témazáró dolgozat Több tananyagrészt összefoglaló számonkérése. A pedagógus a tanév elején bejelenti, hogy hány témazáró dolgozatra lehet számítani a tanév folyamán az adott tantárgyból. A témazáró dolgozat megíratása előtt legalább egy héttel köteles újabb bejelentést tenni. Az osztály egészével íratható meg. Abban az esetben, ha valaki hiányzik, úgy lehetőséget kell biztosítani, hogy a témazáró dolgozatot pótolja. Az érdemjegy átlagszámítási súlya kétszeres. A naplóba piros színnel kerül bejegyzésre! Egy tanítási nap két nagydolgozatnál több nem íratható. Ha ütközés van, kötelesek az érintett tanárok egyeztetni, ha az egyeztetés nem jár eredménnyel, a kérdést az igazgatóhelyettes dönti el saját hatáskörében. Házi dolgozat Egy tananyag vagy tananyagrész kiegészítéseként íratható. Kézírással, írógéppel vagy szövegszerkesztővel elkészített példány adható be, illetve fogadható el. Az érdemjegy átlagszámítási súlya egyszeres! Félévente egy tantárgyból egy házi dolgozatot készíttethet el a szaktanár. Abban az esetben, ha a diák nem készíti el a dolgozatot, azt többszöri felszólítás után sem adja át a szaktanárnak, teljesítménye elégtelen. Félév végi összegző számonkérés Félévet vagy tanévet záró időszakban a jegyjavítási szándékkal jelentkező diákok a félév követelményanyagából adnak számot tudásukról. A tanév eleji feladatok részét képezi, hogy a szaktanár tájékoztatást adjon arról, hogy a dolgozat az átlagszámításnál milyen súllyal szerepel, továbbá a szaktanár tisztázza a jegyjavítás feltételeit, a számon kért tananyag mennyiségét és a megszerzett érdemjegy súlyát. A félév végi összegző dolgozat érdemjegye kétszeres súllyal szerepel az átlagszámításnál. A félév vagy tanév végi összegző dolgozat az adott aktuális félév vagy év vége előtt két héttel, illetve az adott időszak végéig egy tanulóval egyszer íratható meg. „Kisérettségi” 10-11. tanév végén – a 9–10-11. tanév kiemelt követelményéből – „kisérettségi” szervezhető. A szaktanárnak az adott tanév elején – szeptember hónapban – be kell jelenteni, hogy kíván-e élni a „kisérettségi” kínálta lehetőségekkel. Miután a diákközösségnek bejelentette a szaktanár, az első szülői értekezleten tájékoztatni kell a hozzátartozókat a „kisérettségi” követelményeiről, az érdemjegy súlyáról és a számonkérés menetéről. Ha a szaktanár elmulasztja az egyeztetéseket, nem ad tájékoztatást, számonkérés nem szervezhető! Ha a pedagógus tájékoztatta a tanulókat és a szülőket, a tanév elején meg kell jelölnie azokat a témaköröket, amelyekre a számonkérés épül. A kiadott témaköröktől való eltérés nem lehetséges. Ha erre sor kerül, figyelmen kívül kell hagyni az érdemjegyet. A „kisérettségi” érdemjegyének átlagszámítási súlya kétszeres!
S ZÉCHENYI ISZI
b)
VIII-115
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Az iskolai beszámoltatás
Célja: képet alkotni arról, hogy a tanulók a tanulási folyamat bizonyos szakaszában milyen szintet, eredményt értek el. A beszámoltatás többnyire az oktatási folyamat nagyobb részeit öleli fel, így többnyire az értékelés szummatív, vagyis az egész folyamatban elért eredményét méri a tanulóknak. Formái: -
osztályozó vizsga egy vagy több tárgyból
-
félévi, év végi beszámoltató vizsga
A tanulónak a félévi és év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tenni, ha: -
felmentették a tanórai foglalkozásokról
-
engedélyezték, hogy a tantárgyi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
-
a meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet
-
magántanuló
Mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzési ágon a tantárgyak egy részét moduláris keretek között sajátítják el tanulóink. Ez azt jelenti, hogy a szakmai alapozó tantárgy elméleti és gyakorlati része elemekre, tantárgyakra bomlik. Ezeket a tantárgyakat külön órákon tanulják diákjaink, de úgy, hogy ezek a tantárgyak fontos részét képezik az adott szakma alapvető ismeretanyagának. A naplóban, az ellenőrző könyvben a modultárgyak önállóan értékelt tantárgyak. Az év végi bizonyítványban azonban a szakmai alapozó tárgy a részjegyek átlagolása után kerül be a bizonyítványba és a naplóba meg a törzslapra is. Minden résztantárgy a modulnak egyszeres szorzóként és egyszeres osztóként vehető figyelembe az átlagszámításnál. Azonban, ha valamely modulrész elégtelen érdemjeggyel minősített, úgy a végső összesített átlag is elégtelen, függetlenül a többi modulrész eredményitől. A dokumentációban azonban az arra külön kialakított helyen részletezni kell a modul részeredményeit, annak érdekében, hogy az érintettek tisztában legyenek a modulrészek különböző tárgyakban nyújtott teljesítményükkel. Ha bármely modulrész-tantárgy elégtelen, a végső érdemjegy is elégtelen, de javítóvizsgán csak abból a modulrész-tantárgyból kell javítani, amelyből elégtelen születetett. A javítóvizsga részeredményét be kell vezetni a megfelelő dokumentumokba /jegyzőkönyv, törzslap, bizonyítvány/, majd újra kell számolni a modul részeredmények átlagát, melyet szintén be kell vezetni az említett dokumentumokba. Azokat a modultantárgyakat, szakmai elméleti vagy szakmai alapgyakorlati ismereteket, melyeket a diákok sikeresen elsajátítottak a szakmai alapozás időszakbán beszámíthatóvá tehetők a szakképzési szakon tanulása idején. A beszámíthatóság csak abban az esetben áll fenn,
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-116
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
ha a tantárgyi követelmények megfeleltethetők egymásnak. Ha a feltételek teljesülnek a tanulók számára az adott tárgy tanulása alól mentességet kaphatnak, de ez nem vonatkozik a vizsgakövetelményekre hiszen a vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell követni.
c)
Az előírt írásbeli és szóbeli feladatok az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai
A középfokú oktatást a záró szakaszban a közismereti érettségi és szakmai vizsgák határozzák meg. Mindkét esetben a tanulóknak a tanulási folyamat végén számot kell adniuk tudásukról, megszerzett ismereteikről. A különböző oktatási szakaszok tehát különböző tanulástechnikai feladatokat rónak tanulóinkra. Ezeknek a tanulástechnikai módszereknek a kidolgozása sok tényezőtől függ, de alapvetően a tanulói készsége, képességek, szorgalom és motiváció határozzák meg. A követelményszint adott, az ismeretek megszerzési formái különbözőek. Szaktanáraink az elérni kívánt célhoz rendelik hozzá azokat az eszközöket, melyekkel az ismeretek feldolgozása hatékonyan oldható mg. A tanulási folyamatok meghatározó eleme az otthoni tanulás, felkészülés az adott tananyagból az adott órára. Alapvető, hogy a szaktanár a tananyag elsajátítása érdekében nem mondhat el az otthoni felkészülés által elmélyített tudásanyagról. Tehát, minden tanítási óra végén a diákokra még otthoni feladatok is várnak az eredményes tananyag-elsajátítás érdekében. -
a tanítási órákra az előírt tananyagot a diákoknak az otthoni munka során el kell sajátítani, vagy el kell mélyíteni.
-
A házi feladat kiadása a tananyag-elsajátítás érdekében történik.
-
A tananyag minél sokoldalúbb elsajátítása érdekében mind szóbeli, mind írásbeli házi feladat előírható.
-
Tananyag vagy tananyagrészek elsajátítását, elmélyítését és elemzését is előírhatja az otthoni munkában a szaktanár
-
A diákok önkéntes jelentkezése alapján vagy a tanár kijeléölése után kielőadásra való felkészülés is része a házi feladatnak.
-
Úgy kell meghatározni a házi feladatban kiadott követelményeket, hogy az segítse a tananyag minél jobb szintű elsajátítását.
-
A házi feladat kiadásakor figyelembe kell venni a tananyag összetételét, az érintett és elsajátítandó anyagrészek „fajsúlyát” a tantárgy rendszerében
-
Érettségire, szakmai vizsgára való felkészüléskor előre be kell jelenteni a kidolgozandó tananyagok /tételek/ ütemezését, azt lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a tanulót ne érje aránytalanul nagy teher.
-
Törekedni kell a szaktanári együttműködésre a szakmai vizsgára és az érettségi vizsgára való
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-117
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
felkészülés időszakában -
A tanulói terhelést úgy kell kialakítani, hogy az összhangban legyen a tanuló képességeivel és az elsajátítandó ismeretanyag tanulási folyamatban betöltött szerepével. d)
Záróvizsgák
(1)
Alapműveltségi vizsga
Alapműveltségi vizsga a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után tehető. Az ennek meglétét igazoló bizonyítvány a jogszabályban meghatározottak szerint a szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. Az iskola a 10. évfolyam befejezését követően a művelődési és közoktatási miniszter 24/1997.(VI.5.) MKM rendeletében foglaltak szerint szervezheti meg az alapműveltségi vizsgát. (2)
Szakmai vizsga
Szakmai vizsgát a 10/1993.(XII.30.) MÜM rendeletében meghatározottak alapján tehetnek a tanulók. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott rendeletet az Országos Képzési Jegyzékkel együtt kell alkalmazni. (3)
Érettségi vizsga
Érettségi vizsgát a 100/1997.(VI.13.) Kormány rendeletben meghatározott vizsgaszabályzatnak és követelményrendszerének megfelelően kell előkészíteni és megszervezni. Az átmeneti időszakban belépő tanulók, azaz akik tanulmányaikat a 9. évfolyamon az 1998/99., az 1999/2000. és a 2000/2001.tanévben kezdik meg az érettségi vizsgára a GÉV követelményei szerint készülnek fel. 2005-től az érettségi vizsga két szinten szerveződik: középszintű emeltszintű ( a tanuló választása alapján ) A kétszintű érettségi között a különbség a követelményszintben van. (a)
Az érettségi tárgyai:
Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó az öt vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat.
KÖTELEZŐ VIZSGATÁRGYAK :
Az alább felsorolt kötelező vizsgatárgyakból emelt szinten is folyik felkészítés.
magyar nyelv és irodalom ( írásbeli és szóbeli ) történelem ( írásbeli és szóbeli ) matematika ( írásbeli, emeltszinten szóbeli is ) idegen nyelv: angol ,német( írásbeli és szóbeli )
S ZÉCHENYI ISZI
-
VIII-118
P EDAGÓGIAI
VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGYAK
EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA
PROGRAM
fizika informatika szakmai előkészítő földrajz testnevelés
Az iskola lehetővé teszi a kötelező vizsgatárgyak mellett az alábbi kötelezően választható tárgyakból is az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést: - fizika – szakmai előkészítő: informatika - testnevelés
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-119
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
IX A TANKÖNYVEK, TAN ULMÁNYI SEGÉDLETEK K IVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Az iskolai tankönyvrendelés a 26/2002. sz. OM rendelet 15. §-a alapján történik. Az iskolai tankönyvrendelést az elkészített, és október 31-ig közzétett ütemterv alapján kell lebonyolítani, megszervezni. Az ütemterv tartalmazza a tanulói igények felmérését, a pedagógus tankönyv kiválasztásának rendjét, a tankönyvrendelés összeállításának és egyeztetésének eljárását. Az intézmény november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Ezzel egyidejűleg felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló és milyen összegű tankönyvtámogatást igényel. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet és az iskolai szülői szervezetet, illetve a diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti az érintetteket. Az iskola minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát tartalmazza. A tankönyvrendelést úgy kell elkészíteni, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az iskola minden év február 28-áig megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval azon tanulók tankönyveire, akik az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, továbbá előszerződést köt az iskolába belépő új osztályok várható létszáma figyelembe vételével. Az iskolába belépő új osztályok tanulóival a felméréseket és igényeket a felvételi eljárás során kell elkészíteni, majd május hónapban kell megkötni - az előszerződéseknek megfelelően - a tényleges megrendelést magába foglaló szerződést. Az iskolának legkésőbb február 15-éig közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek. Tanulóink több jogcím alapján ingyenes tankönyvellátásban részesülhetnek. A jogcímek a következők: a szülő(k) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel(nek), három vagy több gyermek nevelkedik a családban, a szülő a gyermekét, gyermekeit egyedül neveli. Azok a szülők, illetve diákok, akik jogosultak az ingyenes tankönyvekre minden év február 15-ig jelentik be igényüket, majd május 1-éig juttatják el az iskolának a megfelelő nyomtatványokat.
S ZÉCHENYI ISZI
VIII-120
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Azok a tanulók, akik a következő tanévben új diákjaink lesznek a felvételi eljárás során kapnak tájékoztatást a lehetőségekről, jelenthetik be igényüket május 15-éig, majd az igazolásokat a beiratkozással egy időben juttatják el az iskolai illetékeseknek. Az iskolai tankönyvrendelést az intézmény vezetője által megbízott személyek koordinálják, a tankönyvrendelést az igazgatóhelyettesek és munkaközösség vezetők állítják össze a szaktanárok javaslatai alapján. Miután megjelenik a közoktatási és szakmai tankönyvjegyzék, a szaktanárok kiválasztják – az azonos szakkal rendelkezők közösen – a szükséges tankönyveket és segédleteket. Miután a munkaközösség szakmai csoportjai meghatározták a szükséges könyvek és segédletek, jegyzéket, a munkaközösség-vezető egyeztet az érintett területfelelőssel, megvitatják a rendelést, majd a munkaközösség tagjainak legalább 2/3-os részvételével döntenek a rendelésről. A végleges munkaközösségi tankönyvlistáról- és rendelésről többségi szavazással döntenek az érintett szaktanárok. Amennyiben vita merül fel a szakmai csoporton belül egy-egy tankönyv megrendelését illetően, a szakmai csoport szavazatai alapján dönt a munkaközösség- a szakmai csoport többségi véleményének figyelembe vételével - a rendelésről. Törekedni kell arra, főleg a közismereti tantárgyaknál, hogy azonos évfolyamon azonos szerző által jegyzett tankönyvcsaládot használjon az évfolyam. Miután jóváhagyták a munkaközösségek a rendelést, és rendelkezésre áll a megrendelt tankönyvek listája, átadják a szülői munkaközösségnek és az iskolai diákönkormányzatnak. Az említett szervezetek a véleményeket, a tankönyvrendeléssel kapcsolatos észrevételeket megteszik, és ha kifogást nem találnak egyetértő nyilatkozatot adnak ki. Ezután az összeállt tankönyvrendelést átadja az általános igazgatóhelyettes az intézményben a tankönyvrendelés lebonyolításával megbízott munkatársnak, aki a rendeletben foglalt határidőknek megfelelően elküldi a megrendelést a forgalmazóknak. A tankönyvrendelésnél és egyéb szociális juttatásoknál az 5/1999. sz. igazgatói utasítás és a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: - A választott tankönyv vagy tankönyvcsaládból megfeleljen az adott korosztály képzettségi szintjének. - A választott tankönyv vagy tankönyvcsalád tartalmazza a kerettantervi előírásokban, illetve a helyi tantervekben előírt tananyagokat. - A tankönyvhöz olyan tanulmányi segédanyagok választása célszerű, melyek lehetővé teszik a tananyag teljesebb, mélyebb megismerését és lehetőséget nyújtanak az önművelésre is. - A taneszközök kiválasztása a szaktanár feladata, csak olyan eszközök beszerzését lehet a tanulóknak kötelezővé tenni, amelyek nélkül az alapvető pedagógiai és oktatási célokat nem lehet elérni (ilyen pl. vonalzó, ceruza, körző, füzet, tornafelszerelés, toll..) - Az intézmény tanév végén minden esetben közzéteszi a különböző tantárgyakhoz szükséges taneszközök, felszerelések jegyzékét a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének bekérése után. - A tankönyvek, tanulmányi segédanyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni azok árait, és a hasonló színvonalú tudásanyagot tartalmazó, de olcsóbb árfekvésű tankönyvet célszerű kiválasztani. - A tankönyvrendelést és a kiválasztott segédanyagok jegyzékét a diákönkormányzat
S ZÉCHENYI ISZI
-
-
-
VIII-121
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
véleményei és a szülői munkaközösség is megteszi javaslatát. A tankönyvet a kitűzött és kívánatos pedagógiai cél megvalósítása érdekében a pedagógus választja ki figyelembe véve az osztály vagy évfolyam készségeit, képességeit és eredményeit. A kiválasztott tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek meg kell felelni a szakmai és érettségi vizsgakövetelmények elvárásainak és mindazoknak a feltételeknek, melyeket az előbbiekben felsoroltunk. Szaktanáraink a megfelelőszintű tájékozódás után közösen, az adott évfolyamokra azonos tankönyvcsaládot alkalmaznak A tankönyvek egy részét tartós tankönyvként is használni tudják az egymást követő korosztályok, a tartós tankönyvek a könyvtár állományába kerülnek és innen kölcsönzik a tanulók, amíg szükségek van rá.
S ZÉCHENYI ISZI
IX.
IX-122
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉK ENYSÉG, SZOLGÁLTATÁS OK
A.
TEHETSÉGGONDOZÁS,FELZÁRKÓZTATÁS, HAGYOMÁNYÁPOLÁS
Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: TIT, Vöröskereszt, stb.) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük a továbbiakban kötelező. Térítésmentesen vehetők igénybe azok a foglalkozások, tanfolyamok, szakkörök, stb., amelyeket az iskola a tanórán kívül felhasználható rendelkezésre álló órakeret terhére szervez. Ez az órakeret az indított osztályok és a mindenkori tantárgyfelosztás függvénye. A tanórán kívüli foglalkozások indítására - lehetőleg tanév elején - a szülők és a tanulók is javaslatot tehetnek. Térítési díj ellenében vehetőek igénybe azok a foglalkozások, amelyeket az iskola az igények ismeretében a fenntartó által engedélyezett fakultatív órakereten felül tud csak megszervezni. Térítésköteles a tanfolyami rendszerben szervezett szakmai oktatatás és vizsga is ( pl. a számítógép-kezelő, hegesztő, mezőgazdasági vontató vezető). Ugyancsak térítési díjat, illetve tandíjat kell fizetnie annak, akit jogszabály erre kötelez. Iskolánkban ez elsősorban azokat érinti, akik harmadik szakmájukat tanulják, illetve a felnőttoktatásban (11. évfolyam fölött) vesznek részt. 3.1.
Tehetséggondozás
A tehetséggondozás hatásos formáját az évek folyamán a makro- és mikrokörnyezet igényei szerint tanévenként újragondoljuk. Ennek színtereit az intézmény biztosítja, de alkalmazkodunk ahhoz is, hogy a tanulóink a lakóhelyükön más településeken elsősorban városunkban szervezett formában különböző öntevékeny körökben tehetségüknek és érdeklődési körüknek megfelelően tevékenykedjenek. Meghatározó az intézmény ez irányú irányító és koordináló szerepe.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Tehetséggondozás színterei
a) -
IX-123
tanórán és a gyakorlati képzésben egyaránt differenciált törődés ( csoportbontás, fakultáció stb. )
-
hagyományápolás
-
kollégium
-
szervezett tanórán kívüli foglalkozások
-
intézményen kívüli szervezetek, szakosztályok, diákkörök, egyesületek b)
-
-
A tehetséggondozást alapvetően meghatározó körülmények
az intézmény tárgyi, személyi, anyagi feltételrendszere ( érdekeltségi rendszer működtetése ) az oktató-nevelő munkát irányító tantárgyi és szakmai munkaközösségek ( kiválasztás, felkészítés, kapcsolattartás... ) diákkör, szakkörvezetők kiválasztása ( külső tagok bevonása ) tanórán kívüli tevékenység szervezettsége, megalapozottsága szabadidő-szervező munkája, felkészültsége osztályfőnökök ez irányú vezető szerepe ( tanulók elfoglaltsági térképének elkészítése, tanulásban, sportban tehetséget mutató gyermekek befolyásolása, irányítása, ajánlása, stb. ) iskola és kollégium hatékony együttműködése tartalmas együttműködés külső bázisszervekkel a diákközélet fejlettsége a szülői munkaközösség és az iskolaszék részvétele az intézmény oktató-nevelő munkájában az éves eseményterv tartalma, tagoltsága az intézmény testvérkapcsolatai ( külső-belső ) 3.2.
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
Valamennyi pedagógusnak, a diákönkormányzat vezetőinek, tagjainak támogatniuk kell minden egészséges hagyományteremtő kezdeményezést, a már meglévőket pedig erősíteni szükséges. Több évre visszatekintő, hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvényeink vannak, melyek változatosak, jellegüktől függően szolgálják az iskola névadójának megismerését a diákok hazafiságra, hazaszeretetre nevelését, , egészségi nevelését és szórakozását. Nemzeti ünnepeink méltó és színvonalas megtartására nagy hangsúlyt helyezünk, továbbá kiemelten kezeljük az iskolai emléknapok megszervezését, lebonyolítását.
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI
IX-124
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Ezek a következők: Széchenyi Napon megemlékezés történik az iskola névadójára, majd tantárgyi versenyek, sportvetélkedők következnek. Emlékezés az 1956-os forradalom eseményeire Verébavató - az elsős diákok avatására kerül sor Szalagavató - a végzős diákok színvonalas műsora Emlékezés 1848. március 15-ére Az aradi vértanúk emléknapja A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Megemlékezés a Holokauszt áldozatairól Diák Önkormányzati Napok Ballagás a)
A hagyománykialakítás, illetve ápolás színterei
-
iskolai ünnepségek és megemlékezések
-
tanulmányi versenyek és vetélkedők
-
sportmunkával kapcsolatos feladatok
-
kulturális rendezvények, seregszemlék
-
tanórán kívüli egyéb foglalkozások, üdülés, táborozás
-
kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel
-
diákközélet
-
szülők és az iskola együttműködése
-
hagyományos akciók ( tanévnyitó, nyílt nap, szalagavató, diák-önkormányzati nap...)
A hagyománykialakítás és ápolás színtereit az intézmény szervezeti és működési ( SZMSZ ) szabályzata 3.1-ben részletesen tartalmazza. b)
Néhány kiemelkedő hagyományos rendezvény:
Széchenyi Nap: megemlékezés az iskola névadójára, koszorúzás, majd az iskolai tantárgyi versenyek töltik ki a nap első felét. A nap második felében a sporté és a könnyedebb tréfás vetélkedőé a szerep. Hagyományosan megrendezésre kerül a Széchenyi Kupa, meghívott iskolák csapatainak részvételével. A vetélkedőn a diákok nemcsak az ügyességüket, hanem ismereteiket is versenyeztetik. Az este a zenés-táncos mulatságé.
S ZÉCHENYI ISZI
IX-125
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Megemlékezés az 1956-os forradalomra: irodalmi műsor keretében szokott megrendezésre kerülni, ahol a díszbeszéden kívül a verseket, prózát, dalokat a diákok adják elő. Verébavató az IDB szervezésében az elsős diákok avatása, bevezetése az iskolai diákéletbe. A délutáni program kizárólag elsősöknek szervezett mókás, tréfás, ügyességi vetélkedő, melynek lebonyolítását felsőbb évesek végzik. Az elsősök fogadalomtétellel válnak az iskolai diákélet részévé. A sikeres avatást táncos mulatsággal ünneplik meg a diákok. Októberben kezdődnek és a tanévben tartanak a diákvezető képzések (megyei, országos), melyen lehetőség szerint részt vesznek a küldöttek. December elején kerül megrendezésre a végzősök szalagavatója, melyen színvonalas műsorral mutatkoznak be a tanáraik, szüleik, rokonaik és a város előtt a diákok. Már második éve a Közösségi Házban kerül megrendezésre sikerrel. Hagyományteremtő szándékkal kerül megrendezésre a téli szünet előtt a karácsonyi focitorna. Februárban a tél búcsúztatása, a közeledő tavasz köszöntése egy farsangi bál keretében történik. Március végén, április elején rendezzük a Diák Önkormányzati Napokat. Ezen bizonyíthatja egy diákpárt (a győztes) a rátermettségét és a szervezőkészségét kiváló, szórakoztató programok szervezésével. 3.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje
Számítógép-kezelői alaptanfolyam, más szakmai tanfolyamok, előkészítők, szakkörök. Számítógép-kezelő tanfolyam elvégzése után szakmai vizsgára lehet jelentkezni. A továbbtanulás támogatása érdekében a szakközépiskolások 11-12. évfolyamán matematikából, esetleg más tantárgyból is felvételi előkészítő, illetve nyelvvizsga előkészítő szervezhető tanulói, illetve szülői igény alapján. A csoportok létszáma lehetőleg 10 főnél több legyen. Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományos, technikai) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május végéig tartanak. A foglalkozás időtartama legfeljebb heti 2 óra (2x45 perc), az iskola a szükséges feltételeket biztosítja. A működés feltételeit az iskolai költségvetésben biztosítani kell. A nem kötelező tanórai foglalkozásokat alapvetően a rendelkezésre álló időkereten belül szervezzük.
S ZÉCHENYI ISZI a)
IX-126
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Nem kötelező tanórai foglalkozás
Az intézet nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás és kiegészítő ismeretek átadása céljából is.
(1)
Korrepetálás, felzárkóztatás, konzultáció
A korrepetálások szervezésének főbb elvei: / felzárkóztató jellegű foglalkozások szervezhetők az I. évfolyamosok részére a szeptemberben megírt felmérő dolgozatok eredményei alapján a félév végéig, / a II. félévben valamennyi évfolyamra kiterjedően az I. félévi statisztikai adatok alapján történik a korrepetálások szervezése a tanulói és a szülői igények figyelembe vételével, / a negyedikes szakközépiskolások részére az érettségi tantárgyakból indokolt esetben már az első félévben is engedélyezhető korrepetálás, / az érettségire és a szakmunkásvizsgára készülők számára a vizsgákat megelőző időszakban konzultációs foglalkozásokat szervezünk, / a javítóvizsgára, osztályozó vizsgára utasított és a tanterv-különbözeti vizsgára készülők számára augusztus végén szervezzük a konzultációkat. Korrepetálás formái : a./ óradíjjal fizetett b./ társadalmi munkában végzett 3.4.
A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
Szakkör, diákkör, szakmai tanfolyam, sportszakosztály a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők, és a csoport létszáma lehetőleg 15 főnél több legyen. A tanuló az osztályfőnök engedélyével tetszőleges számú kör, ill. tanfolyam tagja lehet egyszerre. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. a tanulók valamely más intézmény, szerv, stb. munkájában az osztályfőnök tudtával és az igazgató engedélyével vehet részt -
a részvételhez a szülők beleegyezése szükséges
-
a tanuló tanórán kívüli elfoglaltsága nem haladhatja meg a heti 3 x 2 órát ( 2 szakkörtől többnek nem lehet tagja )
-
az igazgató az osztályfőnök javaslatára azt a tanulót, akinek az iskolán kívüli tevékenysége meghaladja a teherbíró képességét, káros a fejlődésére, szorgalmára, magatartására, meghatározott időre eltilthatja tevékenysége folyatásától
-
az eltiltásról a szülőt értesíteni kell
-
a tanulók nyári oktatási szünetben alkalmi, vagy rendszeres munkát csak az igazgató engedélyével vállalhatnak
Formázott: Felsorolás és számozás
S ZÉCHENYI ISZI -
IX-127
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
az iskolán belüli tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az IDB és a munkaközösség vezetők véleményének meghallgatásával az igazgató jelöli ki
-
a diákkörök szervezését az IDB, vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti
-
a diákkörök működésének engedélyezése - ha a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak - igazgatói hatáskörbe tartozik
-
diákkörök önköltséges alapon is szerveződhetnek
-
az engedély megadásának feltételei : -
a diákkör megnevezése, céljának megfogalmazása
-
a diákkör éves programjának elkészítése
-
a diákkör tárgyi feltételeinek biztosítása
-
a diákkör
vezetőjének megismerése ( ha nem az iskola dolgozója )
-
a diákkör
működéséhez szükséges anyagi feltételek megléte
Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. a)
Szakkörök
A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május végéig tartanak. A diákok érdeklődésének megfelelően és a szakember-ellátottságtól függően biztosítjuk a különböző szakkörök működéséhez a szükséges feltételeket ( vezető, helyiség, anyag-ellátás, stb. ) Az indításról a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatása után dönt az igazgató. Iskolánkban hagyományosan működő szakkörök már több éve szolgálják az ifjúság fejlődését. Biztosítanak lehetőséget az érdeklődő diákoknak, hogy a megszerzett ismereteiket elmélyítsék, illetve olyan ismeretekre tegyenek szert, melyeket nem oktatnak a tanórákon. Ilyen szakkörök: számítógépes szakkör, elektronikai szakkör. Plusz tantárgyi szakkörök keretében készítik a tehetséges diákokat a tanáraik a szakmai, illetve közismereti tantárgyi versenyekre: matematika fizika gépészeti ismeretek történelem Az ide járó diákok szép eredményeket érnek el a megyei és az országos versenyeken. Ez mutatja, hogy a szakkörök betöltik a nekik szánt szerepet.
S ZÉCHENYI ISZI b)
IX-128
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Ifjúsági klub
A diákok saját kedvtelésükre az ifjúsági klub keretében működő diákkörökben végezhetnek tevékenységet. Ezek a következők: Diákújságírók köre, mely az iskolában megjelenő újság szerkesztéséért felelős. Diákrádió, mely a napi zene, illetve az esedékes aktualitások lejátszásáért, illetve az ünnepségeken a hangosítás zökkenőmentes lebonyolításáért felelős. Sportfoglalkozások, ahol azok a diákok, akik igénylik a mozgást, de nem szerepelnek az iskola DSK csapataiban, lehetőséget kapnak a kora délutáni órákban a tornaterem használatára. Az ifjúsági klub vezetője a szabadidő-szervező tanár. Igénybevétel : -
a klubot évenként érvényesített igazolvánnyal lehet látogatni
-
a szórakoztató jellegű programokat minden nappali tagozatos intézeti tanuló látogathatja
-
osztály és egyéb rendezvények szervezése, külön engedéllyel, a klubra érvényes rend szerint
c)
Könyvtár
Külön működési szabályzat szerint tevékenykedik. A könyvtárállomány fejlesztése elsősorban a nevelő-oktató munkát kell, hogy szolgálja. A beszerzésnél előnyben kell részesíteni a házi olvasmányok jegyzékét, a kézikönyvtár korszerű fejlesztését és az osztályfőnöki, valamint egyéb munkaközösségek szakirodalomra vonatkozó kérését.
d)
Diáksport
A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör külön szabályzat szerint működik. Szakosztályait a tanulók javaslatát figyelembe véve az éves munkaterv rögzíti. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A DSE szakosztályai : kézilabda labdarúgás sakk
fiú - lány fiú fiú - lány
S ZÉCHENYI ISZI
IX-129
(1)
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A mindennapi testedzés formái
Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkör működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem - testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon, naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. A tanulók edzettségének biztosítása érdekében az iskolai sportkör házi bajnokságokat szervez. A házi bajnokságon részt vehet minden tanuló. Az iskolában működő diák sportegyesülettel való kapcsolattartást együttműködési megállapodás rögzíti, melyet minden tanév elején felül kell vizsgálni, és az igényekhez képest megfelelően módosítani szükséges. Tömegsportnapok : évfolyamonként kerül megrendezésre a tanév során. (2)
Sportegyesületek és az iskola
Városunkban több sportágban a versenyzés egyesületi keretek között zajlik. A legnagyobb hagyományokkal az Mezőkövesd Sportegyesület rendelkezik, de jelentős helyet foglal el az MKC és a mezőkövesdi sakk szakosztály. Az említetteken kívül több kisebb-nagyobb egyesület is található városunkban. Fontos szerepe van a Mezőkövesd környéki sportegyesületeknek is. Az iskola törekszik a sportegyesületekkel való tartalmas és eredményes együttműködésre. Az együttműködés azonban kötelezettségeket ró mind az egyesületekre, mind az iskolára és nem utolsó sorban a tanulóra. Célok: Elsődleges cél, hogy a tanuló elsősorban tanulmányi kötelezettségének tegyen eleget minél magasabb szinten. Ha ezen feltétel teljesül az iskola a sportnak is lehetőséget biztosít. Az egyesületekben sportoló fiatalok tudásukkal, képességeikkel öregbítsék az iskolai sport hírnevét, vegyenek részt a sportversenyeken és a versenyekre való felkészülésben. Az iskola kötelezheti a tanulót az iskola érdekeiért az iskolai sportban való részvételre abban a sportágban, amelyben a tanuló versenyzik. Lehetőséget adni arra, hogy a sportegyesületi igényeknek az iskola vezetése lehetőség szerint teret biztosítson. Olyan szakmai együttműködés kiépítése a testnevelők és az egyesületi szakemberek között, amelyben az iskolai sporttevékenység kiegészítheti, vagy alapjául szolgálhat az egyesületekben végzett munkának. Feladat: Év elején felmérni az egyesületekben sportoló tanulókat Felvilágosítani az iskolával szembeni kötelezettségekről a sport terén
S ZÉCHENYI ISZI
IX-130
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Aktív kapcsolattartás kiépítése a sportegyesületekkel A versenyfeltételek biztosítása A kiemelkedő teljesítményt elért sportolók elismerése, díjazása. e)
Tanulmányi versenyek (1)
Célja:
-
valamennyi tantárgy és szakma iránt felkelteni az érdeklődést, ösztönözni a tantervi követelmények alaposabb teljesítésére, lehetőséget nyújtani a tanulóknak adottságaik és képességeik kibontakoztatására, a tanult ismeretek önálló alkalmazására,
-
erősíteni a tanulók értelmi és érzelmi kapcsolatát a tanult szakmához és az iskolához,
-
a megyei és országos versenyeken való sikeres szerepléssel tanulóink növeljék iskolánk jó hírnevét,
-
a 9. és 10. évfolyamosok felkészítése a következő évek versenyeire,
-
mind a szakmunkás, mind a szakközépiskolai tanulók részére az országos kiíráshoz igazodva szervezzük a házi versenyeket. (2)
Szakmunkástanulóknak :
A versenyek rendezésének határideje:
december 6.-ig a 11 . évfolyam tanulói részére
március 16.-ig a 10. évfolyam tanulói részére Szakközépiskolás és egyéb versenyek határideje : a központi kiírás szerint f)
Műveltségi vetélkedők
-
a központi kiírás szerinti vetélkedőkre a diákbizottság egyetértésével lehet nevezni
-
részt veszünk a városi és megyei szintű, évente más - más témában meghirdetett vetélkedőkön ( tűzoltó, vöröskeresztes vetélkedők, stb. )
S ZÉCHENYI ISZI
g)
IX-131
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Éves eseménynaptár
Egy-egy tanév visszatérő eseményei, feladatai iskolánkban a következők : (1)
AUGUSZTUS
-
tanárok, oktatók jelentkezése
-
javítóvizsgák, bizonyítványosztás, pótbeiratkozás
-
tanévzáró - tanévnyitó értekezlet
-
tanévnyitó ünnepély
-
első tanítási nap, tankönyvek megvásárlása
-
naplók, csoportnaplók kitöltése, tanmenetek, munkatervek elkészítése
-
az éves munkaterv egyeztetése az iskolaszékkel
-
szakkörök, korrepetálások szervezése
-
első évfolyamos diákvezetők felkészítése az IDB tagok segítségével
-
osztályfőnöki tanmenetek ( kivétel I. évfolyam ), kirándulási tervek leadása
-
a tanulók iskolán kívüli tevékenységének engedélyeztetése
(2)
SZEPTEMBER
-
a szociális segély, tankönyvsegély és tandíj kérelmek elbírálása
-
Széchenyi Nap
(3)
OKTÓBER
-
szakmai érettségi és technikusi javítóvizsgák
-
megemlékezés az aradi vértanúkról
-
szülői értekezletek
-
az elsősök Verébavatója
-
szülői értekezletek a felsőbb évfolyamokon az osztályfőnökök tervezése szerint
-
nevelőtestületi megbeszélés
-
október 23. iskolai ünnepély
(4) -
NOVEMBER
nyílt napok a pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik számára iskolai közgyűlés tanulmányi versenyek iskolai fordulói ( februárig bezárólag )
S ZÉCHENYI ISZI
IX-132
(5)
P EDAGÓGIAI
DECEMBER
-
szalagavató
-
nevelési értekezlet
-
karácsonyi megemlékezés
-
téli szünet
-
téli szünet
-
a félév zárása
-
a félévi értesítők kiosztása
-
beiskolázás 9. és 10. évfolyamra
(6)
JANUÁR
(7)
FEBRUÁR
-
félévi nevelőtestületi értekezlet
-
megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól
-
szülői értekezletek az osztályfőnökök tervezése szerint
-
jelentkezés szakmai, érettségi és technikusi vizsgára (8)
MÁRCIUS
-
felvételi döntés I. forduló
-
márc. 15. előtt iskolai ünnepély
-
diákközgyűlés
-
felvételi döntés II. forduló
-
tavaszi szünet (9)
-
tavaszi szünet
-
felvételi döntés III. forduló -
-
ÁPRILIS
nevelőtestületi megbeszélés megemlékezés a holokauszt áldozatairól diák-önkormányzati nap (10)
MÁJUS
-
osztályozó értekezlet
-
a II. félév zárása az utolsó évfolyamokon
-
ballagás
-
érettségi írásbeli vizsgák
-
technikus írásbeli vizsgák
-
szakmai vizsgák írásbeli része
PROGRAM
S ZÉCHENYI ISZI
IX-133
-
közös érettségi írásbeli vizsgák
-
levelező érettségi írásbeli vizsgák
-
szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgák
(11)
PROGRAM
JÚNIUS
-
pedagógus nap
-
szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgák
-
osztályozó értekezlet
-
a II. félév zárása
-
szóbeli érettségi vizsgák
-
szóbeli technikus minősítő vizsga
-
levelező szóbeli érettségi vizsga
B.
P EDAGÓGIAI
PÁLYAORIENTÁCIÓ, PÁLYAVÁLASZTÁS
Az oktató-nevelő munka során kiemelt hangsúlyt kap iskolánkban a pályaorientáció. Ennek a tevékenységnek a célja olyan fiatalok nevelése, akik megfelelő pályaismeret és önismeret alapján a társadalom érdekeinek, lehetőségekkel és képességekkel összhangban felkészülten választják meg továbbtanulásuk irányát, pályájukat. A feladat nem egyszerűen a pályaválasztási elhatározás befolyásolása, hanem elsősorban az ezt megelőző és megalapozó személyiségfejlődési, pályaalkalmazkodási folyamat rendszeres nevelés útján való irányítása, ösztönzése. A hazai szakképzés átalakulásával - amelynek jellemzője a szélesebb alapú, szakmacsoportos képzés és az arra épülő specializáció - ez a feladat mindinkább az orientáló és az információkat szolgáltató funkció irányába mozdul el. Azaz olyan folyamatról van szó, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását, a lehető legszélesebb és legmélyebb információnyújtás révén. Ez a tevékenység be kell, hogy épüljön a konkrét tanórai munkába is, tehát tantárgyként is oktatni kell. A tanulókat itt és a tanórán kívüli nevelés adott színterein kell alkalmassá tenni arra, hogy képesek legyenek a munkaerőpiac kínálta lehetőségek figyelembevételével a rugalmas pályaválasztásra. C.
GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
S ZÉCHENYI ISZI
IX-134
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Tevékenységét az iskola vezetésével, egész nevelőtestületével, kiemelten az osztályfőnökökkel, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó külső szervezetek (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, stb.) közösen végzi. Tanévenként 2 alkalommal – félévkor és év végén - tájékoztatja a nevelőtestületet az iskola tanulóinak szociális állapotáról, a tanévben végzett ifjúságvédelmi munkáról. Az ifjúságvédelmi felelős tevékenységének folyamatos feladatai: -
-
-
-
-
-
-
Tanév elején a mindenkori új osztályokat (9. évfolyam) osztályfőnöki órán, valamint a tanulók szüleit az első szülőértekezleteken felkeresve tájékoztatja arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A hátrányos és veszélyeztetett tanulók év eleji felmérése az osztályfőnökök segítségével. Nyilvántartásba-vétel a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése további teendőkre javaslattétel. A nyilvántartásba vett tanulók magatartásának, tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján a megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. A felmerült problémában tanácsot ad, segíti a tanulókat, szülőket. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eset-megbeszéléseken. Részt vesz és képviseli a tanulók érdekeit a fegyelmi eljárásokon. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására (pl. ebéd térítési díj, kollégiumi díj). Tájékoztatja a rászoruló családokat a szociális ellátási lehetőségekről, és segíti őket érdekeik érvényesítésében. figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos témájú pályázati kiírásokat. A hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi pályázati lehetőségeiről tájékoztatja és segíti az érintetteket. Közreműködik az iskolai tankönyv-, vagy egyéb segélyek elbírálásánál. Együttműködik az iskola vezetésével, az osztályfőnökökkel, a kollégákkal, a családokkal és az illetékes szakemberekkel a problémák megoldásában. Indokolt esetben kéri annak a külső szervnek, illetékes szakembernek a segítségét, támogatását, aki segíteni tud a konkrét eset megoldásában (Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési Tanácsadó, pszichológus, TEGYESZ, Gyámhivatal, jegyző, hivatásos pártfogó, családgondozó, stb.) Ha szükséges, kezdeményezi a tnau8ló családi környezetéből való kiemelését (kollégiumi elhelyezés, állami gondozásba vétel). Felvilágosító tevékenységet folytat az egészséges életmóddal kapcsolatosan - dohányzás, italozás, drogfogyasztás káros következménye, - ismertetők, szóróanyagok, gyűjtése, közreadása - drogmegelőzési programban való részvétel). Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi felelős nevét, fogadó óráját, valamint a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. (Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési Tanácsadó, drogambulancia, pszichológus).
S ZÉCHENYI ISZI
IX-135
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A hátrányos helyzetű tanulók segítése A nehéz helyzetben élő családok anyagi segélyezése elsősorban társadalmi feladat, de mi iskolán belül is igyekszünk lehetőségeinket kihasználva támogatni a legrászorultabbakat. Iskolán belüli szociális szolgáltatások: Tanév eleji tankönyvsegélyezés a/
b./
A központi költségvetésből származó tanulói tankönyvtámogatások 25 %-át tartós tankönyvek vásárlására fordítjuk, mely könyvek az iskolai könyvtárból kölcsönözhetők. Ezen kívül iskolai költségvetésünkben is tervezünk évente kb. 100 000 Ft-nyi összeget a támogatásokra. Így szociális rászorultság alapon minden tanévben 30-50 tanulónk segélyezésére van lehetőségünk. (teljes tankönyvgarnitúra, vagy résztámogatási formában) Ebben a támogatásban azok részesülnek, akik családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum alatt van. A központi költségvetésből származó tankönyvtámogatás fennmaradó 75 %-át az egységes felosztás helyett a tankönyvcsomagok árának nagyságától függően differenciáltan juttatjuk el a tanulóknak.
Egyszeri szociális segélyezés a./ Decemberben a karácsonyi ünnepek előtt sokéves hagyományunkhoz híven szociális segélyben részesítjük azokat a tanulókat, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, és magatartásukkal, tanulmányi munkájukkal megérdemlik. Évente kb. 20 tanuló részesül ilyen támogatásban 3000-4000 Ft-os vásárlási utalvány formájában. b./
Osztályok tanulmányi kirándulásainál kb. 3000-3000 Ft-nyi összeggel tudjuk segíteni az arra rászorulókat. D.
AZ ISKOLA KIEGÉSZITŐ TEVÉKENYSÉGE 1.
Oktatás
Kihasználva a szakképzéshez rendelkezésre álló kondíciókat - tárgyi és személyi feltételeket bekapcsolódtunk a munkaerő-piaci képzésbe. Már a végzős tanulóink számára szervezünk olyan önköltséges tanfolyamokat, amelyek kiegészítik a tanult szakmát, kiszélesítik a tanulók végzés utáni elhelyezkedési lehetőségeit (hegesztő tanfolyamok, faesztergályos stb.) A felnőtt képzésben vállaljuk azoknak a szakmai tanfolyamoknak a megszervezését, amelyekre a régió munkahelyeit igényt tartanak (gépkezelő, hegesztő, vontatóvezető). Tervezzük azt, hogy hasonló tanfolyami jelleggel folyamatosan közvetítsük a legújabb szakmai, technikai ismereteket a már munkában álló szakembereknek is.
S ZÉCHENYI ISZI 2.
X-136
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
Szolgáltatás
Az iskola tanműhelyeiben található igen korszerű eszközöket folyamatosan pótolni és fejleszteni kell, amit éppen ezeknek az eszközöknek a vállalkozásokba való beállításával is segíthetünk elérni. Ez tette szükségessé, hogy az autószerelő műhelyben működő autódiagnosztikai berendezéssel vállalkozzunk a város és a környék igényeinek megfelelően a környezetvédelmi mérésre, és az időszakos műszaki vizsgáztatásra. Tanműhelyünk komoly hegesztő berendezésekkel rendelkezik, amelyekre szintén építhetünk az iskola kiegészítő tevékenysége során. Végső elképzelés az, hogy a tanműhelyeinkben oktatott szakmákhoz, tárgyi és személyi kapacitásunkhoz kapcsolódva egyre szélesebbé tegyük az iskola kiegészítő tevékenységét, ezzel is elősegítve a folyamatosan szükséges fejlesztéseket.
X.
AZ ISKOLA KAPCSOLATA I
Fontos feladat az iskolán belül működő felnőtt és diák érdekvédelmi szervezetek jogainak érvényesítése, aktív részvételük a tervezésben és a mindennapi munkában egyaránt. (Közalkalmazotti Tanács, Pedagógus Szakszervezet alapszervezete, Iskolai Diák Bizottság) A Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács (továbbiakban: KT) jogosítványait a Kjt. 16. és 17. §-a részletezi. Mivel az iskolában megkötött érvényes kollektív szerződés van, a KT jogosítványai az alábbi területekre terjednek ki: Egyetértési jogot gyakorol a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása érdekében. Véleményezési jogköre van több fontos kérdésben: a/ A munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezete b/ A munkáltató belső szabályzatának tervezete c/ A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezete pl.: átszervezés, átalakítás, szervezeti egység önállósítás d/ Korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések e/ Közalkalmazottak képzésével összefüggő tervek f/ A munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv A Közalkalmazotti Tanács tagjai rendszeresen együttműködnek az iskolában reprezentatív szakszervezettel, a PSZ-szel. Fontos feladatának tartja a KT a munkavállalók és a munkáltatók közötti kapcsolat javítását. Egyik oldalról a munkáltató elképzeléseinek pontos megismertetését a munkavállalók felé, másrészt a munkavállalók problémáinak - a törvény szabta keretek közötti - tolmácsolását a munkáltató irányában. A Közalkalmazotti Tanács működését két dokumentum szabályozza: a Közalkalmazotti Szabályzat és a KT ügyrendje. . A Közalkalmazotti Szabályzat a KT működésének törvényes feltételeit rögzíti: a fogalmak
S ZÉCHENYI ISZI
X-137
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
tisztázásától a munkaidő-kedvezmény igénybevételéig. A Közalkalmazotti Tanács ügyrendje a KT elnökének és tagjainak feladatait és kötelezettségeit szabályozza. Mivel az iskolai szakszervezet a munkavállalók érdekeit megfelelően képviseli, a KT szerepe a fellépő egyeztetésekben jelenik meg hangsúlyozottan. A társadalmi környezettel való kapcsolattartást jól szolgálhatja az Iskolaszék. Egyrészt biztosíthatja a szükséges társadalmi kontrollt, a folyamatos visszacsatolást a nevelőmunka értékeléséhez, tervezéséhez, másrészt segítheti a fejlesztési céljaink széleskörű megismertetését, aktív támogatását. Értékközvetítő, normaalakító feladatait az iskola mindig is a szülői háttérrel együttműködve próbálja elérni. A szülői házzal való kapcsolattartás hagyományos rendszerét (szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, írásbeli tájékoztatók, az iskolai Szülői Munkaközösséggel való együttműködés) fenn kell tartani. A szülők véleményét fokozottan figyelembe vesszük minden olyan döntés előtt, amely a családokra anyagi kihatással lehet. Véleményük meghallgatása nélkül nem szabad az iskolai Házirendet módosítani, s meg kell hallgatni őket a tanórán kívüli foglalkozások tervezésekor is. Olyan tudatosan felépített együttműködés szükséges a szülői házzal, amelyben a szülő érzékeli, hogy a középpontban az ő gyermeke, az ő problémái és annak megoldása áll. Várhatóan tovább nő a fokozott pedagógiai törődést igénylő fiatalok száma, s ezt a szülőkkel való kapcsolattartásban is figyelembe kell venni. Számunkra létkérdés a környezetünkben lévő vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel, vállalkozókkal való folyamatos együttműködés a gyakorlati képzésben. Ezt a széleskörű kapcsolatrendszert ápolni és fejleszteni kell, nagy figyelmet fordítva a gazdasági kamarákra is. Olyan együttműködés megteremtésére kell törekedni, amely a tantervi előírásokkal egybeeső folyamatos és lehetőleg produktív munkával történő gyakorlati képzést eredményez. A beiskolázási elképzelések realizálásához olyan információs rendszert kell létrehozni, amely biztos támpontot ad (általános iskolák, szülői közösségek, gazdasági kamarák, munkaügyi kirendeltség, Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet). Másrészről saját tanulóinkat széleskörűen tájékoztatni kell a továbbtanulási, továbbképzési lehetőségekről. A korrekt kapcsolat megőrzésére törekszünk a városban működő egyházakkal. Az iskolán kívül is keresni kell azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az iskolai sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segítheti, ill. az iskolai nevelőmunkát kiegészítik, biztosítva ezzel a tanulók szellemi-testi fejlődésének arányos egységét (közművelődési intézmények, kulturális és sport egyesületek). Táguló világunk, a nyugat-európai modell megismertetése a tanulókkal fontos feladat. Az EUcsatlakozás előnyei, hátrányai csak tankönyvi ismeretekkel kevésbé oldhatók meg, mint közvetlen tapasztalatokkal. Törekszünk kapcsolatfelvételre a PHARE program szerint oktató iskolákkal és a „testvérváros”ok iskoláival nemzetközi szinten. A nagyvilág megismerését szolgálhatja az INTERNET fokozottabb megismerése és megismertetése. Intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal, a város polgármesterével és jegyzőjével, az önkormányzat bizottságaival, a Polgármesteri Hivatal dolgozóival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eredményeiről, gondjainkról. Bízunk abban, hogy nemcsak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a további fejlődés feltételeit is.
S ZÉCHENYI ISZI
XI.
XI-138
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
AZ INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK
Intézményünkben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: - a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(11) bekezdés]; - a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első és a második szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és - a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz; - az első-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; - az 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is; - a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás; - a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat; - a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első és második szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; - az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; - sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás. (2) A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden esetben ingyenes. (3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele. (4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelésioktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. A térítésidíj-fizetési kötelezettség Intézményünkben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: - a 114. §-ban fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon. - a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével - felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy
S ZÉCHENYI ISZI
XI-139
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak. - szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a Kt.114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak; - Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell. (3) A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A tandíjfizetési kötelezettség A tandíjért igénybe vehető szolgáltatások: - a 114-115. §-ban meghatározott kivétellel szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak; - szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)c) pontjában meghatározottak; - a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. A 114-.§ (1) bekezdés d)-e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell. A térítési díj és a tandíj mértéke A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben; b) öt-tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál; c) tizenöt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál; d) húsz-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben; e) huszonöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben. (2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. (3) A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. (4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefüggő más szolgáltatás kivételével -, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. (5) Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről, és a befizetés módjáról az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője dönt.
S ZÉCHENYI ISZI
XII.
XII-140
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI: A.
AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE
S ZÉCHENYI ISZI
XII-141
P EDAGÓGIAI
PROGRAM
