Hulladékok
új utakon
2 Magyarország a XXI. század kezdetére a kor szellemének megfelelő színvonalú hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását tűzte ki célul. Az új stratégia mehatározását befolyásolta az is, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozással az ország elkötelezte magát, hogy elfogadja és érvényre juttatja az Unió környezetvédelmi politikáját. Ez a vállalás a szükséges jogi háttér megteremtése mellett számos új feladatot ró a magyar gazdaságra, közigazgatásra és a lakosságra. Az Unió irányelveinek magyarországi érvényesítésével olyan kötelezettségeket kell teljesíteni, amelyek alapvetően megváltoztatják az ország hulladékkezelésének korábbi gyakorlatát. A feladat nagyságát érzékelve a Magyar Köztársaság Kormánya a környezetvédelemért felelős tárca szakmai előkészítése mellett már az 1990-es évek közepén elkezdte a felkészülést. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény új, korszerű kereteket teremtett a szakterületek jogszabályainak megalkotására és meghatározta az eljárásrend legfontosabb előírásait. Következő lépésként a Parlament megteremtette a termékdíjas rendszer alapjait, amely érvényre juttatta a szennyező fizet alapelvet nagy mennyisége vagy veszélyessége miatt kiemelt figyelmet érdemlő termékek hulladékainak kezelése során, megteremtve egy gyártói felelősségen nyugvó rendszer alapjait, és forrásokat biztosított a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztéséhez. Az intézkedések eredményeként gazdaságosabbá vált és ezáltal kibővült az ipari szelektív hulladékgyűjtés, illetve az infrastrukturális beruházások nyomán, az ország egyes területein megindult a lakossági szelektív hulladékgyűjtés. A termékdíj hozzájárult a másodnyersanyag hasznosítás rendszerének kiépítéséhez, működtetéséhez. 1998-ban elfogadásra került az I. Nemzeti Környezetvédelmi Program, majd 2001-ben hatályba lépett a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény. A hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése érdekében olyan intézkedések váltak szükségessé, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország hulladékgazdálkodása „új utakra” lépjen. Az intézkedések a következők: I. A hulladékgazdálkodási tervezés alapjainak megteremtése; II. Az önkormányzatok, közszolgáltatók feladatainak tudatosítása; III. A komplex települési hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülésének támogatása; IV. A másodnyersanyag hasznosítás rendszerének az Európai Unió követelményei szerinti átalakítása; V. A lakosság megnyerése, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tudatformálás támogatása; VI. Az Európai Unió által biztosított támogatási források hatékony felhasználásának elősegítése, a különböző támogatási források összehangolása.
I.
A hulladékgazdálkodási tervezés
alapjainak megteremtése
A hulladékgazdálkodási tervek elsődleges feladata elősegíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Program hulladékgazdálkodási célkitűzéseinek teljesülését. A magyar hulladékgazdálkodási tervek rendszere ✦
biztosítja a hulladékgazdálkodási infrastruktúrafejlesztés szakmaiságát,
✦
meghatározza a szükséges a feladatokat, illetve végrehajtásuk módszereit,
✦
tisztázza az egyes tervezési szintek szerepét, biztosítva a szubszidiaritás elvének érvényesülését.
A hulladékgazdálkodási törvény három szintet határoz meg a hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére: ✦
Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készítette, amelyet a Magyar Parlament 2002. novemberében fogadott el.
✦
A Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek elkészítését a környezetvédelmi felügyelőségek végezték, amelyek kihirdetésére 2003. novemberében került sor.
✦
A tervezés utolsó lépcsőjeként az önkormányzatok a Helyi Hulladékgazdálkodási Terveket 2004. évben készítik el.
A tervek a 2008-ig tartó időszakot ölelik fel, felülvizsgálatukra kétévente kell sort keríteni. A hulladékgazdálkodási tervek jelentőségét az adja, hogy meghatározzák azokat a szakmai követelményeket, amelyeket a hulladékgazdálkodási beruházások elindítóinak figyelembe kell venniük. A tervek elfogadása után Magyarországon csak olyan hulladékgazdálkodási beruházás támogatható, amelyek összhangban vannak a hulladékgazdálkodási tervekkel. Így a hulladékgazdálkodási tervezés egyfajta szakmai minőségbiztosítási funkciót lát el.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek Helyi Hulladékgazdálkodási Tervek
3
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 4 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elemzi a magyarországi hulladékgazdálkodás helyzetét, meghatározza a 2003-2008 időszakban elérendő célokat, illetve felméri a finanszírozási forrásokat és a gazdasági szabályozás eszközeit. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb feladatok: ✦
csökkenteni kell a magas hulladékképződési arányt;
✦
emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt;
✦
meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagként történő felhasználását;
✦
minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát;
✦
növelni kell a hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét;
✦
fokozatosan fel kell számolni a veszélyeztető forrásokat és a szennyezett területeket;
✦
a környezettudatos és jogkövető magatartást erősíteni kell;
✦
teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert;
✦
növelni kell a szemléletformálás és szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát;
✦
erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét;
✦
fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérésellenőrzés) eszközrendszerét;
✦
gazdasági szabályozókkal is ösztönözni kell a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra;
✦
erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására;
✦
hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet.
5 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv hat szakmai programot ismertet, meghatározva ezek forrásigényét: Programok
Fejlesztési igények 2003-2008 között (2001. évi áron, millió Ft)
1. Ipari és egyéb termelési hulladék
64 500 – 70 100
2. Települési szilárd hulladék
126 900 – 131 000
3. Települési folyékony hulladék begyűjtése*
500
4. Inert/Építési és bontási hulladék
10 800 – 12 200
5. Veszélyes hulladék
100 900 – 102 700
6. Kiemelt anyag- és hulladékáramok
38 600 – 40 800
Összesen
342 200 – 357 300
* A begyűjtött hulladék kezelésének fejlesztése Magyarország Szennyvízelvezetési és Tisztítási Programjának részeként valósul meg (17,6 – 17,9 milliárd Ft tervezett költséggel).
A kiemelt anyag- és hulladékáramok közé a következő speciális hulladéktípusok tartoznak: ✦
Csomagolási hulladék
✦
Kiselejtezett gépjárművek
✦
Biológiailag lebomló hulladék
✦
Elektronikai hulladék
✦
Hulladék olajok
✦
Egészségügyi hulladék
✦
PCB tartalmú hulladék
✦
Állati eredetű hulladék
✦
Akkumulátorok, elemek hulladékai
✦
Növényvédőszer-hulladék
✦
Gumihulladék
✦
Építési és bontási hulladék.
Ezen hulladékáramok egy része esetében a kapcsolódó költségek más programok költségeibe kerültek beépítésre. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkülönítetten foglalkozik a tervezett programok megvalósításához szükséges intézményfejlesztéssel önkormányzati, illetve kormányzati szinten. Az intézményfejlesztést teljes egészében a költségvetés finanszírozza, melynek tervezett összege 2 425–2 725 millió Ft.
Regionális és Helyi Hulladékgazdálkodási Tervek A regionális tervek Magyarország hét statisztikai régiójára készültek, míg helyi terveket az önkormányzatoknak, önkormányzati társulásoknak kell készíteniük. A tervezési szintek az Európai Unió gyakorlatához igazodnak, megkönnyítve a támogatások igénybevételét. A regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek szerepe, hogy a helyi igények és lehetőségek figyelembe vételével valósuljanak meg az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései. Így lehet biztosítani, hogy a hulladékgazdálkodásban csak olyan helyi kezdeményezések szülessenek, amelyek megfelelnek a Magyarország által vállalt környezetvédelmi kötelezettségeknek.
II.
Az önkormányzatok, közszolgáltatók
feladatainak tudatosítása
6
A települési önkormányzatok, illetve a hulladékkezelést végző közszolgáltatók feladatait jogszabályok rögzítik. A jogszabályi előírások betartását a helyi közigazgatás, jegyzők, illetve közigazgatási hivatalok, valamint a szakmai felügyeletet képviselő környezetvédelmi felügyelőségek rendszere biztosítja. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladata kettős: ✦
Egyrészt biztosítaniuk kell a helyi közszolgáltatást, vagyis közigazgatási területükön a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését, valamint annak üzemeltetését, bizosítaniuk kell továbbá a közterület-felügyelet fenntartását, a közterület tisztántartását, és mindezeket a hulladékgazdálkodásról szóló helyi rendeletben kell szabályozniuk.
✦
Másrészt gondoskodniuk kell a helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítéséről, a terv megvalósításához szükséges hulladékgazdálkodási beruházásokról, fejlesztésekről és dönteniük kell arról, hogy egyedül vagy önkormányzati társulást létrehozva kívánnak megfelelni a jogszabályi követelményeknek. További feladatuk a hulladékkezelési létesítmények helyének kijelölése, a hulladéklerakók felülvizsgálata, a településen lévő illegális lerakók felszámolása.
A közszolgáltatók hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai: ✦
a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése az önkormányzati rendeletben előírt módon, a környezetvédelmi előírások megtartása mellett,
✦
a hulladék elszállítása a hulladékkezelő telepre,
✦
a települési hulladék kezelése, a kezelő létesítmény üzemeltetése,
✦
a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása,
✦
a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolás készítése.
A jogszabályokban meghatározott fontosabb határido´´k ✦
2003-ig minden települési önkormányzatnak közszolgáltatást kellett szerveznie a települési hulladékok lakosságtól történő begyűjtésére és kezelésére.
✦
2003. június 30-tól a gumiabroncs hulladéklerakóra való lerakási tilalma lépett életbe.
✦
2003. június 30-ig a hulladékkezelési tevékenységet folytató társaságoknak telephely engedélyt kellett kérniük az illetékes hatóságtól.
✦
2004-ben a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ára kell csökkenteni.
✦
2005-ig az ország lakosságának legalább 40%-ára ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtés teljes rendszerét. 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt a csomagolási hulladékok területén. 2005-ig a hulladékégetés azon berendezéseit, amelyek nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, fel kell újítani vagy az égetőt be kell zárni. ✦
2006-tól a gumiőrleményre lerakási tilalom lép életbe.
✦
2007-ig a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát a bázis évben képződött hulladékmennyiség 50%-ára kell csökkenteni.
✦
2008-ra az ország lakosságának legalább 60%-ára ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtés teljes rendszerét.
✦
2008-ra el kell érni, hogy a lerakásra kerülő hulladékmennyiség a jelenleginek legfeljebb 75%-a legyen és így a mostani 83%-os arány 60% alá csökkenjen.
✦
2008-ra az építési és bontási hulladékok hasznosítási arányát 50%-ra kell emelni.
✦
2009-ig be kell zárni azokat a hulladéklerakókat és tárolókat, amelyek nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak.
✦
2014-ig a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát a bázis évben képződött hulladékmennyiség 35%-ára kell csökkenteni.
7
III.
A komplex
települési hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülésének támogatása
8
Magyarországon az ISPA előcsatlakozási alaphoz történő pályázás elindulásával megkezdődött a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülése. Az ország területéről 12 hulladékgazdálkodási ISPA projekt került elfogadásra, amely Magyarország 1247 településének 3,6 millió lakosát érinti. Cél az ország valamennyi települését érintő korszerű hulladékkezelés biztosítása, amelynek érdekében az ISPA pályázatok lezárulását követően a 2004-2006 évre vonatkozóan a Kohéziós Alap nyújtotta támogatási lehetőségek kihasználása mellett további beruházásokat tervezünk.
Komplex Hulladékgazdálkodási Projektek költségei (millió Euro)
A komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülése két szempontból is mérföldkőnek tekinthető a hazai hulladékgazdálkodásban: ✦
egyrészt a szolgáltatás színvonalának emelkedését jelentik, hiszen a legjobb elérhető hulladékgazdálkodási technológiák alkalmazását teszik lehetővé,
✦
másrészt a környezetvédelmi követelmények betartását lehetővé tevő infrastruktúra a környezetminőség javulását valósítja meg és egyben költséghatékony rendszerek kiépítésére van lehetőség.
A komplex települési hulladékgazdálkodási rendszerek elemei 1. Regionális hulladékkezelés megszervezése A jelenlegi magyarországi gyakorlattal szemben – amelyben szinte minden település közelében van egy lerakó és hiányoznak a hulladékkezeléshez szükséges létesítmények - a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek, ezen belül a regionális hulladékkezelő központok létrehozása szükséges. Ezáltal a beruházások legköltségesebb része, a hulladékok ártalmatlanítását szolgáló lerakás egy központi létesítményben történhet, és a hulladékok költséghatékony szállítását átrakóállomások rendszerének kiépítésével biztosítják. A regionális hulladékgyűjtés megteremtésének egyik legfontosabb követelménye a megfelelő gépjárműpark kialakítása, ez egyrészt a pormentes gyűjtést biztosító tömörítős gyűjtőautók, másrészt az átrakóállomásokról az ártalmatlanító létesítményekbe szállító konténeres gépjárművek beszerzését jelenti. 2. Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése A komplex hulladékgazdálkodási rendszerek keretén belül szelektív hulladékgyűjtés valósul meg: ✦
A létrehozott begyűjtőhelyeken, illetve a házhozmenő gyűjtés keretében összegyűjtött papír-, műanyag-, üveg- és más hulladék a válogatóművekbe kerül, ahol megtörténik a hulladék utóválogatása, ipari előkészítése, illetve hasznosítóműbe történő szállítása.
✦
Az elkülönítetten gyűjtött bio- és zöldhulladékok a komposzttelepekre kerülnek, ahol a komposztálási folyamat befejeződésével a komposztot minőségétől függően talajjavításra, illetve rekultivációra lehet használni.
9
10 3. Központi hulladékkezelő létesítmények Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései alapján Magyarországon legfeljebb 100 műszaki védelemmel rendelkező lerakó, valamint maximum 6 – a tervezési régiók nagyvárosai körzetében megvalósuló – energetikai hasznosító központ létrehozása szükséges. A tervezett komplex hulladékgazdálkodási programok között találunk olyat, amely tartalmazza a hulladék különböző frakcióinak mechanikai szétválasztását. A mechanikai előkészítő üzemek az ártalmatlanító létesítmények közelében épülnek azzal a céllal, hogy a különböző hulladék frakciók a legmegfelelőbb módon kerüljenek kezelésre. Így biztosítható a begyűjtött hulladék biológiailag lebomló frakciójának különválasztása, stabilizálása, a hulladék fémtartalmának anyagában történő hasznosítása, illetve az energetikailag jól hasznosítható megfelelő fűtőértékű frakció különválasztása.
4. Régi lerakók rekultiválása A komplex hulladékgazdálkodási programok keretében kell forrásokat biztosítani az önkormányzatok tulajdonában lévő bezárt lerakók rekultiválására. Mivel a 2002. évben zárult PHARE’99 lerakó felmérési program több mint 2000 rekultiválandó lerakót tart számon, a komplex hulladékgazdálkodási programok keretében megvalósuló rekultivációk jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország környezeti állapotának javulásához. 5. Lakossági tudatformálás, PR Végül, de nem utolsó sorban a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek tervezett programjai jelentős forrásokat szánnak a megépülő hulladékgazdálkodási létesítmények lakossági elfogadtatására, illetve minél szélesebb körű használatuk megteremtésére.
IV.
A másodnyersanyag-hasznosítás rendszerének
az Európai Unió követelményei szerinti átalakítása Az 1990-es évek közepén bevezetésre került termékdíjas rendszer biztosította a szükséges forrásokat a szelektív gyűjtés és másodnyersanyag-hasznosítás infrastruktúrájának kezdeti kiépüléséhez. Az ország területét lefedő olyan programgazdai rendszer alakult ki, amely lehetővé tette a csomagolóanyag-, hűtőberendezés-, gumi és akkumulátor hulladékok visszagyűjtésének megszervezését. Mivel a kiépült rendszer nem felelt meg az Európai Unió által támasztott versenysemlegesség követelményének, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002. évben megkezdte a támogatási rendszer átalakítását. A változtatás célja, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozására a másodnyersanyaghasznosítás támogatása is minden szempontból megfeleljen az Unió elvárásainak. A licencdíjas rendszer bevezetésére 2003. január 1-től került sor, amelynek keretében a gyártók és a forgalmazók kötelezettségeik ellátása érdekében önálló szervezetet hozhatnak létre, amely szervezet a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja; a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja. A rendszer más hulladékcsoportokra (elektronikai hulladék, roncsautó stb.) is várhatóan tovább fog bővülni. A licencdíjas rendszer létrehozásával a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hulladékgazdálkodás finanszírozásában a „gyártói felelősség” elvet kívánja érvényre juttatni Magyarországon. A „gyártói felelősség” elve alapján a termék előállítója felelős a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezéséért, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulás biztosításáért.
11
V.
A lakosság megnyerése, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálás támogatása
12
A szakmai előkészítettség, illetve a források biztosítása a hulladékgazdálkodási beruházások sikerességének szükséges, de nem elégséges feltétele. Nagyon fontos, hogy a helyi közösségek megértsék és elfogadják a beruházások indokoltságát, illetve használják a létrehozott infrastruktúrát. A hulladékgazdálkodás korábbi gyakorlatának megváltoztatása csak akkor válhat valósággá, ha az emberek ezzel kapcsolatos előítéleteiben is változás történik.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hulladékgazdálkodási beruházások lakossági elfogadásának fontosságát szem előtt tartva valamennyi hulladékgazdálkodási program esetében nagy gondot fordít a lakosság bevonására, a beruházással kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztésére. A cél megvalósítása érdekében a következő intézkedések történtek: ✦
A környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás kötelező eleme az érintett lakosság tájékoztatása és meghallgatása.
✦
A komplex lakossági hulladékkezelési beruházások fontos része az elfogadtatás.
✦
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium saját forrásokat különít el népszerűsítő kiadványok készíttetésére, hulladékgazdálkodással kapcsolatos oktatási, továbbképzési programok támogatására.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció kiemelt célcsoportjai: ✦
A helyi döntéshozók (önkormányzatok), hiszen rajtuk múlik milyen helyi kezdeményezések indulnak, milyen hulladékgazdálkodási beruházások valósulnak meg Magyarországon.
✦
A gyermekek, hiszen ők a legfogékonyabbak a környezettudatos gondolkodás elfogadására. Magyarországon a közoktatásban fontos szerephez jut a környezetvédelem, amelyet a szakminisztérium is minden eszközzel támogat.
Az
VI. Európai Unió által biztosított támogatási források hatékony felhasználásának elo´´segítése, a támogatást szolgáló különbözo´ források összehangolása A hulladékgazdálkodás az EU által kiemelten támogatandó területek közé tartozik, ezért már a csatlakozás előtt programok indultak a támogatási keretek hatékony felhasználásának elősegítésre. Előcsatlakozási alapok eredményeinek, tapasztalatainak felhasználása Magyarország az 1990-es évektől részesül előcsatlakozási támogatásokban, melyet sikeres pályázat útján lehetett felhasználni. A hulladékgazdálkodást érintő PHARE, illetve ISPA alapokhoz benyújtott pályázatok során számos gyakorlati tapasztalat gyűlt össze, amelyek a regionális támogatások igénybevételénél felhasználhatók. Az előcsatlakozási alapok révén elért eredmények megtartása érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya összegzést készített az előcsatlakozási alapok felhasználásának tapasztalatairól, illetve megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ISPA finanszírozásban elindult hulladékgazdálkodási programokat a csatlakozás után a Kohéziós Alapból finanszírozhassa.
Kohéziós Alap A Kohéziós Alap komplex lakossági hulladékgazdálkodási beruházások finanszírozásához nyújt segítséget, a programok megvalósítását maximum 85 %-ban vissza nem térítendő forrásokkal támogatja. A Magyar Köztársaság Kormánya a Kohéziós Alap támogatásaival kapcsolatban két fontos döntést hozott: ✦
Ismerve a magyar önkormányzatok finanszírozási helyzetét a központi költségvetés az Uniós finanszírozást 90 %-ra kipótolja, így az önkormányzatoknak csak a beruházások 10 %-át kell saját forrásokból fedezniük. A 2004. évi költségvetés már elkülönített pénzalapot tartalmaz a Kormány által vállalt finanszírozási kötelezettségek teljesítésére. Az így kialakult rendszer kettős célt szolgál: • A szűkös anyagi források ellenére is lehetővé teszi az önkormányzatok számára környezetvédelmi beruházások indítását. • Az önrész megléte biztosítja, hogy ne induljanak felelőtlen beruházások, hiszen az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk anyagilag a megvalósításhoz.
✦
2003. áprilisában elkészült a Kohéziós Alap Stratégiájának környezetvédelmi fejezete, amely a 2004-2006 közötti időszakra tartalmazza a hulladékgazdálkodási beruházások prioritásait, illetve nevesíti azokat a programokat, amelyek előkészítettségük függvényében 2006-ig beadásra kerülhetnek az Európai Unióhoz a támogatás megszerzése érdekében.
13
14 Strukturális Alapok A Strukturális Alapok forrásainak felhasználása érdekében elfogadásra került a Nemzeti Fejlesztési Terv, amely környezetvédelmet is érintő fejezete a hulladékgazdálkodást is a támogatandó területek közé sorolja. A Strukturális Alap konkrét támogatási területeit a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai alapján elkészült operatív programok tartalmazzák. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével készített Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program hatékony megvalósítása érdekében a következő intézkedések történtek: ✦
A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program kiegészítő hulladékgazdálkodási beruházások finanszírozását szolgálja, a komplex települési hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésére a Kohéziós Alap forrásaiból kerülhet sor. Így a Strukturális Alapok biztosíthatnak forrásokat az építési és bontási-, állati eredetű-, illetve egészségügyi hulladékok kezelésének megoldására.
✦
A Strukturális Alaphoz benyújtandó pályázatok megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya kidolgozta a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) rendszerét. A támogatásra érdemes helyi kezdeményezések lehetséges megvalósításához a Kormány úgy járul hozzá, hogy finanszírozza a pályázatok kidolgozásához szükséges szakértői költségeket.
Egyéb Uniós források Mivel a környezetvédelem és ezen belül a hulladékgazdálkodás az Európai Unió kiemelt támogatási területe, egyéb támogatások is igénybe vehetők a magyarországi kezdeményezések megvalósítására: ✦
A LIFE programnak Magyarország már az Uniós csatlakozás előtt is részesévé vált. A fenntartható fejlődést támogató környezetvédelmi programok részeként a hulladékgazdálkodás is támogatásban részesülhet.
✦
Az Interreg program a határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja, többek között a környezetvédelem területén is. Csatlakozásával Magyarország az Unió keleti határa lesz, így az Interreg is hasznos, hulladékgazdálkodást támogató forrássá válhat, mivel a szakterület problémái sok esetben csak a szomszéd országokkal együttműködve oldhatók meg.
15 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által nyújtott támogatási lehetőségek Az Európai Unió támogatásainak kiegészítéseként a Kormány hazai pályázati lehetőségeket is biztosít a hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében. 2002. évben stratégiai döntés született a környezetvédelem és vízügy korábban elkülönített igazgatásának egységesítésről, amely az addigi támogatási rendszerek integrációját is eredményezte. A tárca támogatási programjának célja, hogy hozzájáruljon olyan fontos környezetvédelmi beruházásokhoz, amelyek megvalósítását az Európai Unió nem finanszírozza. A program keretében a hulladékgazdálkodási területen belül a következő programok, fejlesztések kaphatnak támogatást sikeres pályázat esetén: ✦
hulladékgazdálkodási tervezési és azzal kapcsolatos feladatok elvégzése,
✦
elhagyott hulladék begyűjtése,
✦
zöld hulladék kezelése,
✦
szelektív hulladékgyűjtés megszervezése,
✦
hulladéklerakók felszámolása, rekultiválása,
✦
hulladék-megelőzés és hasznosítás, különös tekintettel az OHT kiemelt hulladékáramaira és a termékdíjas termékek hulladékaira.
1011 Budapest, Fő utca 44-50. Levélcím: 1394 Budapest Pf. 351 Lakossági információs szolgálat: Tel.: (+36-1) 201-2764 (ingyenes) Zöld Telefon tanácsadó szolgálat: Tel.: 06-60/401-111 (ingyenes zöld vonal)
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette:
