Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem, CO2 kibocsátás
COP , SPF vizsgálata és összehasonlítása csak és kizárólag a működési paraméterek (vízhőmérsékletek, léghőmérséklet) függvényében lehetséges!
Hőszivattyúk hatékonysági értékei COP (Coeficient of Performance) pillanatnyi hatékonyságot jelez, egy adott működési munkapontban EN 14511:2004 COP = hasznos teljesítmény/bevitt teljesítmény Levegő/víz
Talaj/víz
Víz/víz
COP = 3-4
COP =4-5
COP = 4-6
SPF (Seasonal Performance Factor) szezonális hatékonyságot jelez, egy adott fűtési időszakban SPF = hasznos energia/bevitt energia
Hatékonyság rontó
Hatékonyság növelő
Hőszivattyúk hatékonysága Minél alacsonyabb a fűtési hőmérséklet: padlófűtés, fan coil, sugárzó fűtés Minél magasabb a hőforrás hőmérséklete Minél kisebb a kiegészítő berendezések elektromos fogyasztása Magas fűtési hőmérséklet: pl. régi radiátoros fűtés Minél alacsonyabb a hőforrás hőmérséklete (pl. rosszul méretezett szondánál akár –5 C is lehet) Minél nagyobb a kiegészítő berendezések elektromos fogyasztása (búvárszivattyú, keringtető szivattyú stb.)
Kisebb hőfoklépcső
Hatékonyabb működés
Hőszivattyúk kiválasztási menete
Helyszíni adottságok Hőszivattyú kiválasztása Rendszer méretezése Gazdaságossági, környezetvédelmi vizsgálat
Helyszíni adottságok Telekméret (kollektor kialakítható?) Talaj adottságok, összetétel (lehet fúrni?) Növényzet (védőtávolság, a meleg/hideg vezetékek károsíthatják a gyökérzetet) Épített környezet (zajszint, épület alatt kell-e csövezni, talajfagyveszély) Hol helyezhető el a hőszivattyú? Milyen a fűtési rendszer? (radiátoros, fan coil-os, padlófűtés)
Hőszivattyúk csoportosítása forrás szerint Levegő/víz
Talaj/víz
Víz/víz
A hőforrás a levegő
Hőforrás a talaj
Hőforrás kút, vagy természetes víz
Hátrányok
Előnyök
100 m- es rétege Korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll
Korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll
Kedvező beruházási költség
Jó hatékonyság
Nincs fúrás
Időjárástól független biztonságos működés
Nincs engedélyezési procedúra
Magasabb előremenő vízhőmérsékletek
Télen lehűlő időben, romlik a hatékonyság
Magasabb beruházási költség
Esetenként kiegészítő fűtés lehet szükséges
Helyszíni adottságoktól függ
Új építésekhez alkalmazható általában
Engedélyeztetés szükséges
Legjobb hatékonyság Időjárástól független működés Magasabb előremenő vízhőmérsékletek
Magasabb beruházási költség Helyszíni adottságoktól függ: vízhozam és vízminőség Bonyolult engedélyeztetés szükséges Megbolygatja a vízbázist
Gazdasági szempontok Megtérülés, üzemeltetési költségeket befolyásoló egyéb „nem műszaki” tényezők: • igénybe vehető tarifák (GEO „H” tarifák) • pályázati támogatások (2010. Januártól)
Fűtési energia költsége bruttó Ft, 35 C előremenővel Ft/kWh
18
Levegős, nappali
16
14
földgáz 12
Földhő, nappali
10
Levegős „H”
Levegős,GE O
8
Földhő,GEO 6
Földhő,”H” 4 2
0 -20
-15
-10
-5
Külső hőmérséklet C
0
5
10
Fűtési díjak hőszivattyúkkal Az egységnyi fűtési energia előállítási költségeinél a hőszivattyúk vezetnek. Ha hűtést is számoljuk, az eredmények még jobbak. A díjak nem tartalmazzák a gázas berendezések tényleges hatásfokait, illetve a beruházási és karbantartási költségeket, amelyek tovább árnyalják a díjakat, de a sorrendet jellegében nem érintené. Vizes hőszivattyúval SPF = 4, "H" tarifa
7,37
Ft/kWh
Vizes hőszivattyúval SPF = 4, "GEO” tarifa
7,93
Ft/kWh
Levegős hőszivattyú, SPF = 3, "H" tarifa
9,82
Ft/kWh
Levegős hőszivattyú, SPF = 3, "GEO" tarifa
10,57
Ft/kWh
Vizes hőszivattyúval SPF = 4, nappali áram
11,96
Ft/kWh
Földgáz díj (100%- os kazánhatásfokkal)
12,15
Ft/kWh
Levegős hőszivattyú, SPF = 3, nappali áram
15,94
Ft/kWh
Távhő (FŐTÁV)
18,24
Ft/kWh
PB Gázdíj (bruttó)
28,87
Ft/kWh
"H" tarifa
29,47
Ft/kWh
GEO tarifa
31,71
Ft/kWh
Áramdíj, bruttó, nappali
47,82
Ft/kWh
Gazdaságossági SPF, földgázhoz képest Gazdaságos SPF
Gazdaságos megoldás
Nappali áram
3,75
Vizes, földhős
„H” tarifa
2,31
Bármilyen hőszivattyú
GEO tarifa
2,49
Bármilyen hőszivattyú
Azon minimális SPF amelynél még kedvezőbb költséggel üzemeltethető mint földgázas (95 %) fűtésnél
Példa: Éves fűtési díjak, „H” tarifával Üzemeltetési költség/év Bruttó FT Levegős, bivalens
330000
(-10 C- ig önálló, alatta el. fűtéssel)
Levegős monovalens
295000
Földhős (SPF=4)
222000
Földgáz
574800
Az adatok csak a fűtési időszakra vonatkoznak vonatkoznak, 35 C- os előremenővel, 98%-os kazánhatásfokkal, 25 kW épület
Következtetés Lehet, hogy abszolút értékben kedvezőbb az üzemeltetési költség egy nagyobb levegős, illetve egy földhős hőszivattyúval, de kérdés, hogy a bekerülési ár növekedése miatt megéri-e nagyobbat választani?
? GEO és H tarifával abszolút gazdaságos az üzemeltetés! PB gázzal szemben is minden esetben abszolút gazdaságos!
A legjobb választás függ:
• • • •
helyi körülményektől az adott berendezés COP-jától, a rendszer SPF- től a berendezés és rendszer bekerülési árától a tarifától, támogatástól
Az adatok gondolat ébresztők csupán!
CO2 kibocsátás csökkentés hőszivattyúkkal Igaz, hogy az áramtermelés a legnagyobb szennyezéssel járó folyamat (magas hálózati vesztesség, illetve magas a fosszilisek égetésével termelt áramhányad), de végtermékre, fűtési energiára vonatkoztatva a hőszivattyús fűtés jár a legkevesebb CO2 kibocsátással. Áram
Szilárd
Tüzelőolaj
Földgáz
Távhő
Hőszivattyú vizes (SPF=4)
Hőszivattyú Levegős (SPF=2,7)
(erőműi átlag)
CO2 [kg/GJ]
151,2
100
78,3
60
100,56
38
56
Min. SPF
-
1,51
1,93
2,52
1,5
-
-
Következtetés: Még a legkevésbé gazdaságos levegő/víz hőszivattyú is előnyős környezetvédelmi szempontból
CO2 kibocsátás csökkentés* vizes hőszivattyúkkal %- osan A számok csak az energiatermelés folyamatára vonatkoznak, nem tartalmazzák egyik esetben sem a kiegészítő berendezések kibocsátási adatait. Áram
Szilárd
Tüzelőolaj
Földgáz
Távhő
Hőszivattyú vizes (SPF=4)
(erőműi átlag)
CO2 [kg/GJ]
151,2
100
78,3
60
100,56
38
Megtakarítás
-75 %
-62 %
-51 %
-37 %
-62 %
-
*A számok jól mutatják az arányokat egyes fűtési módok CO2 kibocsátásai közt.
• Köszönöm a figyelmet!
