HR HÍRLEVÉL November

HR HÍRLEVÉL 2011. November

MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

• • • •

Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenőrzésre felkészítő oktatások

RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL • • • •

Speciális szakmai tesztelés Kompetencia alapú tesztelés Munkaerő-közvetítés, direkt keresés Munkaerő-kölcsönzés

CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK

• • •

Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció

EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK

• • • •

Hivatalos ügyintézés Otthon keresés Költöztetés Beilleszkedési szolgáltatás

1 Novemberi köszöntő MUNKAÜGY A BDO Magyarország által végzett munkaügyi átvilágítások során rendszeresen tapasztaljuk, hogy a próbaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása bevett gyakorlat a HR munkatársak számára. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a gyakorlat számos példát produkál a rossz számolási beidegződésekre a próbaidő lejárta határidejének számításakor. Erről adunk hírt az e havi munkaügyi cikkünkben. Novemberi Expat cikkünkben az ingázó és kiküldetésben dolgozó munkavállalók orvosi ellátásának lehetőségeivel és buktatóival foglalkozunk. Végül utolsó cikkünkben a szakképzési törvény módosításairól írunk. November 21-én a kormány elfogadta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény alapján 2012 januárjától a cégek forrásainak felhasználási lehetőségei jelentősen megváltoznak. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner

BDO Magyarország – Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás

Megjegyzések a próbaidős munkaszerződések margójára Alapozás A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 81.§-a kimondja, hogy a munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. Ennek tartamát a felek 3 – kollektív szerződés rendelkezése esetén 6 hónapban maximalizálhatják. Próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

3 hónap, vagy 90 nap? A próbaidőt gyakran kötik meg a felek 90 napban, illetve 3 hónapban. A két időtartam nem feltétlenül ugyanaz, másrészt a határidők számítása is eltérő. Például: 2011. március + április + május = 92 nap Ha a munkába lépés napja 2011. március 1., a 90 napos próbaidő május 29-én jár le. Amennyiben három hónapos próbaidőt kötöttek ki, így a próbaidő lejárta június 1.

HR Hírlevél 2011. November

2

A munkajogban a határidők számításakor az Mt. 12. §-a az irányadó, mely szerint napon, naptári napot kell érteni, illetve a hónapokban megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. Egy másik példán keresztül, ha a munkába lépés napja 2010. november 30. – a 3 hónapos próbaidő nem 2011. február 28, hanem március 1!

Jogkövetkezmények Ha a 90 napos vagy akár a három hónapos határidőt rosszul számolja ki a foglalkoztató és a próbaidő lejártát követően szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát indoklás nélkül, azonnali hatállyal, úgy az jogellenes munkaviszony megszüntetésnek minősül, melyre az Mt. 100. §-a az irányadó. A próbaidő kapcsán kiemelt szerepe van a jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének, mely kapcsán a Munkaügyi Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy nem a postára adás napja, hanem az átvétel időpontja irányadó a közlés napját illetően [BH 1999.526]. Máriás Attila Munkaügyi szaktanácsadó BDO Magyarország



3

2 EXPAT Külföldi munkavállalók orvosi ellátásának kérdései Mire jogosít fel a TAJ kártya? Ez gyakori kérdés azoknak a körében, akik szeretnének mind hazájukban mind pedig itt Magyarországon teljes körű orvosi ellátásban részesülni, ami abból kiindulva, hogy mi mennyire ragaszkodunk egy-egy jól ismert és bevált orvosunkhoz, megérthető. Ezzel együtt felvetődik az a kérdés is, hogy ilyen esetben mi a megoldás. Ilyenkor sokan az EU Egészségbiztosítási Kártyát említik. Igaz, hogy ez a kártya sok kellemetlenségtől megóv bennünket és adott esetben megkönnyíti az ügyintézés folyamatát, de fontos tudni azt is, hogy más EGT tagállamban csak az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásra jogosít fel bennünket. Az EU Egészségbiztosítási Kártyát annak az országnak az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél lehet térítésmentesen igényelni, ahol keresőtevékenységet folytatunk illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetjük. Fontos, hogy egy személy két országban nem rendelkezhet társadalombiztosítással, azaz nem lehet két tagállamban biztosított. Így a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki két tagállamban is teljes körű ellátásra legyen jogosult az S1 (E106) adja meg a választ.


Ezt az EGT területén olyan külföldi munkavállalók igényelhetik, akik hazájukban külföldi tartózkodásuk alatt is állandó lakhellyel rendelkeznek. Az igazolást abban a tagállamban állítják ki, ahonnan a munkavállaló jövedelme származik, azaz ahol a járulékokat fizetik utána, és ahol hivatalosan biztosított. Az S1-es dokumentumot a külföldi biztosító küldi el a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, ezek után az anyaországbeli TAJ szám alapján lehet igénybe venni az ellátást. Ez megoldást nyújt azok számára, akik kiküldetésben vannak vagy ingáznak. Fontos viszont megjegyeznünk, hogy amint regisztrációra kerül a munkavégzés országában a lakcím, ettől a jogosultságától a munkavállaló elesik, hiszen akkor a hazájában levő lakcíme többé már nem az állandó lakcíme lesz. Ha viszont nem kerül regisztrálásra és nincs kártya, akkor egyes bankok nem engednek számlát nyitni számára. Ez csak egy azon számos esetek közül, amelyekbe az ügyintézés folyamán ütközhetnek a külföldi munkavállalók. Emiatt érdemes körüljárni minden olyan témát a regisztráció folyamán, mely az első pillanatban magától értetődőnek tűnik. Zórándy Nóra BDO Magyarország


4

3 SZAKKÉPZÉS Változások a Felnőtt- és Szakképzésben

Tanműhelyek kialakítása

Elfogadták az új szakképzési törvényt

Az NFA központi programja a németországi mintára megvalósított duális szakképzés bevezetéséhez biztosítja a forrásokat. Alapot teremt a szükséges tanműhelyek létesítéséhez, és a vállalatok támogatást kérhetnek a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának megszerzésére, és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzésére is.

November 21-én a kormány elfogadta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény alapján 2012 januárjától a cégek forrásainak felhasználási lehetőségei jelentősen megváltoznak. Változatlan százalék havi bevallással A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének mértéke nem változik, továbbra is a egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék alapjának 1,5 százaléka lesz. Ezzel egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen a cégek egyazon összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot és szakképzési hozzájárulást. A szakképzési hozzájárulás ugyan a nevében hozzájárulás marad, azonban a NAV számlájára havonta kell majd utalni, és a bevallás részét képezi majd.

Új ellenőrzési szerv A javaslat szerint minden hozzájárulásra kötelezett köteles bevallani, befizetni és elszámolni a szakképzési hozzájárulást az állami adóhatóságnak (NAV). Ezentúl az NSZFI helyett a NAV kapja meg az ellenőrzési feladatokat annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer képes legyen kiszűrni a bevallást be nem nyújtókat és a jogosulatlan elszámolásokat. Mire fordítható jövőre?

a

szakképzési

hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulásból az Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alapjába befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra használható fel. A 40-45 milliárd forintnyi alap legnagyobb részének felhasználásról azonban a kormány dönt, és központi célokra fordítja a befolyt összeget. Ám a javaslat tartalmazza azt is, hogy a képzési alaprész a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó úgynevezett „szabad” pénzeszközeinek legalább 75 százalékát decentralizált keretként a megyék rendelkezésére fogják bocsátani.


Gyakorlati képzés A fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. De ez biztosítja az alapot a gyakorlati képzési tevékenység feltételeinek megteremtéséhez és korszerűsítéshez is, továbbá a tervezetben új elemként megjelenik a pályaorientáció beemelése a támogatott területek közé. A gyakorlati képzés tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében szervezhető a szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően. Felsőoktatásban résztvevő hallgatók esetében a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati képzés végrehajtását. Az eddigi, tételes elszámoláson alapuló rendszert azonban egy differenciált normatívarendszer váltja fel, mellyel a kormány célja a rendszer átláthatóvá tétele és egyszerűsítése. A javaslat szerint a gyakorlati képzést szervező bruttó kötelezettségének mértékét 2012. évben 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti az erre vonatkozó kormányrendelet szerint. Megszűnik az intézményeknek adott közvetlen fejlesztési támogatás Megszűnik a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, oktatási intézményeknek vagy Térségi Integrált Szakképző Központoknak (TISZK) adható fejlesztési támogatás rendszere.


5

Az iskoláknak jövőre már nem lesz lehetőségük közvetlen vállalati támogatás kialakítására a közvetlen környezetükben, s a már bejáratott kapcsolatok is elsorvadhatnak. Az oktatási intézmények ezentúl a decentralizált megyei keretből pályázati úton nyerhetnek támogatást céljaikhoz, elsősorban a gyakorlati oktatás kialakításához és tanműhelyek létrehozásához. A vállalatok pedig csak közvetve támogathatják a szűkebb környezetükben található intézményeket, mivel hozzájuk az állami rendszeren keresztül érkezhet vissza a pénz.

Kikerül a saját dolgozó képzése

Beruházás ösztönzés képzési támogatással

Jól látható, hogy a kormány a szakképzési hozzájárulást csak nevében tartja meg, valójában adóként szedi be azt. Újradefiniálja prioritásait és felhasználási területét, megszünteti a munkavállalók képzési támogatását és a helyi cégek és iskolák szoros együttműködését, és ezzel a kormány válik a fő forráselosztóvá.

A kormány döntése alapján kérelemre képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő számára munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára. Ez jó hír lehet azoknak a cégeknek, akik új telephely létesítését tervezik és a beruházás mellett képzési támogatásban is részesíthetőek, melyhez egyedi kérelem benyújtása lesz szükséges. Nem maradtak meg a nyelvi képzések A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) szerint a szaktudás mellett a nyelvtudás alapfeltétele az európai országokkal való együttműködésnek és a versenyképességnek. Mi, magyarok messze elmaradunk az európai átlagtól, a munkavállalók csupán 20%-a képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni – szemben a közel 40%-os európai átlaggal. Ez lehetett az oka annak, hogy ugyan az Oktatási Bizottság támogatta azt a benyújtott módosító javaslatot, amely szerint a Képzési Alap továbbra is támogassa a nyelvismeret fejlesztését, de a Parlament végül nemmel szavazott erre a módosító javaslatra.

A szakképzési rendszer legfőbb eleme kikerül a támogatható tevékenységek köréből, megszűnik a saját dolgozók képzésének támogatása. Ezzel a szakképzés hosszú évtizedes hagyománya ér véget, és a felnőttkori (tovább)képzések száma bizonyos területeken átmenetileg csökkenhet a magyarországi cégeknél, elsősorban a kkv-kkörében. Összegzés

Jön a duális képzési rendszer Az új rendszerben a kormány a jövő munkavállalóit helyezi a középpontba, és az ő képzésükbe kívánja bevonni a működő cégeket a gyakorlati képzés német mintájának meghonosításával, melyet támogatnak a kamarák is. Az adóforintok ilyen mértékű átstrukturálása azonban nagyobb változásokat indíthat meg, a válság után tovább növelheti azon cégek számát, amelyek átütemezik képzési terveiket vagy a versenyképesség megtartása érdekében más, alternatív források bevonásával valósítják meg a humán erőforrás fejlesztési terveiket. Stratégiai HR A humán fejlesztés kulcskérdés a stratégiával rendelkező cégeknél. A képzési igényeket átgondolt és pontos terv alapján kell kivitelezni, és a képzés eredményességét is mérni kell. Szakmai, nyelvi vagy általános kompetenciák fejlesztésére, az egyéni vagy csapatmunka hatékonyságának növelésére a piacon várhatóan új, költség hatékony megoldások fognak megjelenni. Az új helyzetben a cégeknek új megoldásokra lesz szükségük. Karfner Judit A Jazz Communication kft ügyvezetője Felnőttképzési szakértő



6

Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: [email protected]

www.bdo.hu | www.munkaugyiblog.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelősséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat.

Jamniczky Andrea – HR igazgató, partner [email protected] Máriás Attila – munkaügyi szaktanácsadó [email protected] Nagy Zsolt – cafeteria tanácsadó [email protected] Zórándy Nóra – recruitment tanácsadó [email protected]

HR HÍRLEVÉL November

Recommend Documents