HR HÍRLEVÉL Július

HR HÍRLEVÉL 2011. Július

MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

• • • •

Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenőrzésre felkészítő oktatások

RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL Speciális szakmai tesztelés Kompetencia alapú tesztelés Munkaerő-közvetítés, direkt keresés Munkaerő-kölcsönzés

• • • •

CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK

• • •

EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK

Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció

• • • •

Hivatalos ügyintézés Otthon keresés Költöztetés Beilleszkedési szolgáltatás

1 Júliusi köszöntő MUNKAÜGY Júliusi munkaügyi cikkünkben azokat a foglalkoztatási lehetőségeket mutatjuk be, melyek ismerete és megfelelő módon történő alkalmazása elengedhetetlen a fiatal munkavállalók szabályos szünidei foglalkoztatása kapcsán. Csatlakozva munkaügyi cikkünkhöz, recruitment témánk ugyancsak a szezonális munkavégzés a diákok körében, amit ezúttal más szemszögből is megvizsgálunk. Bár a nyári szünet még csak pár hete kezdődött, az újabb tanévkezdés és az ezzel kapcsolatos költségek már szeptember előtt is felmerülnek. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltatók béren kívüli juttatás formájában is hozzájárulhatnak a munkavállalók iskolakezdéssel kapcsolatos költségeihez. Az iskolakezdési támogatás évente egyszer, július 1-től október 31ig adható és az iskolakezdéssel összefüggésben tanszerekre, ruházat vásárlására használhatják fel a munkavállalók. Erről adunk hírt júliusi számunk cafeteria cikkében. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner

Tanulók szünidei foglalkoztatása a gyakorlatban Szakközépiskolás foglalkoztatása időtartama alatt

a

tanév

tanulók teljes

A szakképzésben résztvevő tanulók gazdálkodó szervezetnél való gyakorlati képzése a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A tanuló oldaláról tanulószerződést az köthet, aki betöltötte tizenhatodik életévét, vagy a közoktatási törvény szerint megszervezett szakiskolai nevelés és oktatás esetén betöltötte tizenötödik életévét és - a felzárkóztató oktatás kivételével - a 9.évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá a szakképesítésre jogszabályban előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. A gazdálkodó szervezet oldaláról tanulószerződést az köthet, aki rendelkezik a szakképzési törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

BDO Magyarország – Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás

HR Hírlevél 2011. Július

2

Ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan munkahelyen, telephelyen, munkaterületen történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalók munkaideje ennél rövidebb, úgy a napi képzési időt arányosan csökkenteni kell.

• • •

Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor: • • • •

az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben; a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnőttképzési intézmény által működtetett tanműhelyben; a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor.

Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. Ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan munkahelyen, telephelyen, munkaterületen történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalók munkaideje ennél rövidebb, úgy a napi képzési időt arányosan csökkenteni kell. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell.

Szakközépiskolás tanulók foglalkoztatása a nyári szünet időtartama alatt

Felsőfokú tanulmányokat hallgatók foglalkoztatása

A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

A felsőfokú szakképzésben - a szakmai- és vizsgakövetelményben és a szakképzési programban meghatározott gyakorlati képzési követelmények szerint - a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat.

• • •

a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél; a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél; a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél;


folytató

A napi munkavégzés a napi nyolc órát nem haladhatja meg. Ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan munkahelyen, telephelyen, munkaterületen történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalók munkaideje ennél rövidebb, úgy a napi képzési időt arányosan csökkenteni kell.


3

A hallgató részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A hallgató a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a hallgató részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. A gazdálkodó szervezetnél a hallgató gyakorlati képzésére nem kerülhet sor • az elméleti képzési napokon; • a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden hallgató részvétele kötelező; • a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá • minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A gazdálkodó szervezet a hallgatót heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani.

Foglalkoztatás munkaviszonyban

hagyományos

A főszabály szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte, vagyis tizenhat év alatti munkavállalóval munkaviszony – általában - nem létesíthető. A főszabály alól kivételt képez a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló iskolai szünet alatt történő munkavégzése. Ebben az esetben a tizenhat év alatti fiatal munkavállaló foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.


A törvényes képviselő szünidei foglalkoztatáshoz történő írásbeli hozzájárulása – figyelemmel az Mt. 76. § (3) bekezdésében foglaltakra - a munkaviszony létesítéséhez szükséges engedélynek minősül, vagyis a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor. Amennyiben a 15 és 16 év közötti fiatalkorúval a törvényes képviselő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül kötöttek munkaszerződést, úgy az engedély hiányában nem tekinthető érvényesen megkötöttnek a munkaszerződés. A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a munkaszerződést írásba kell foglalni, mely a foglalkoztató feladata. A munkaszerződésben rögzíteni kell a felek megnevezését, a munkavállaló munkakörét és személyi alapbérét, valamint a munkavégzés helyét. A fiatal munkavállaló munkaidejének mértéke a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg. A munkáltató fiatal munkavállalót még ilyen irányú megállapodás alapján sem foglalkoztathat egy hétnél hosszabb munkaidőkeretben. A fiatal munkavállalókat védő garanciális szabályok kimondják, hogy tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai időben történő munkavégzésre, rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be.

Az egyszerűsített fontosabb szabályai

foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás olyan atipikus foglalkoztatási forma, mely kifejezetten alkalmas kampánymunkák költséghatékony elvégzésére. A munkavállalót a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig be kell jelenteni az erre szolgáló formanyomtatványon az adóhatóság felé, majd a bejelentés tényének visszaigazolását követően munkába is állítható a munkavállaló. A főszabály szerint nem kötelesek a szerződő felek írásos munkaszerződést sem kötni, ez csak akkor kötelező, ha azt a munkavállaló kifejezetten kéri. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállaló heti 5 napot, havi 15 napot, évi 90 napot tölthet munkával az általános szabályok szerint. A munkaidőről munkaidő-nyilvántartás vezetése, a munkabérről pedig írásos elszámolás készítése kötelező. A közteher alkalmi munka esetében 1000,- Ft/nap.


4

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás Az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás lehetőségét is mindenképpen meg kell említeni különös tekintettel arra, hogy 2011. augusztus 1-től a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a teljesen új XII/A. fejezettel egészül ki, mely az iskolaszövetkezet és tagjai között fennálló munkaviszony egyes kérdéseit szabályozza. Az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból is, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik személynél munkát végezzen. A törvény lényegében kimondja, hogy ez a típusú foglalkoztatás nem minősül színlelt szerződéssel történő munkaerőkölcsönzésnek.

Speciális, határozott időre szóló szerződést kell, hogy kössenek a felek, melynek tartalmaznia kell •

• •

• •

a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait; a tag által vállalt feladatok körét; a tag harmadik személynél történő munkavégzési kötelezettsége teljesítésének időtartamára járó személyi alapbérének legkisebb mértékét; azt, hogy a felek a tag munkavégzési kötelezettsége teljesítéséről a 194/B. § alapján esetenként állapodnak meg; valamint a felek kapcsolattartásának módját abban az időszakban, amikor a tag munkavégzési kötelezettsége szünetel. Máriás Attila/Brella Zoltán BDO Magyarország

MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS? Készüljön fel velünk! Kérje a BDO Magyarország munkaügyi átvilágítás szolgáltatását, mely lényegében egy olyan munkaügyi kockázatértékelés, amely során munkaügyi szaktanácsadó munkatársunk a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szempontrendszere és a munkaügyi ellenőrzések módszertana alapján – tételesen és szúrópróbaszerűen - átvilágítja a cég munkaügyi rendszerét, mely alapján meghatározásra kerülnek a munkaügyi működés azon kritikus pontjai, amelyek egy esetleges hatósági ellenőrzés során munkaügyi bírság kiszabásának alapját képezhetik.

Kérje ingyenes konzultációnkat, melynek keretében munkaügyi ellenőrzési tapasztalattal rendelkező tanácsadónk felkeresi Önt! BDO Magyarország Munkaügyi tanácsadás Időpont egyeztetés: +36 1 235-30-10 | [email protected]



5

2

RECRUITMENT Szezonális munkavégzés előnyei és hátrányai A nyár nem csak a nyaralás és a pihenés időszaka, hiszen minden évben júniustól megkezdődnek a szezonális munkák, gyakornoki programok is a diákok körében.

Ahol a karrier kezdődik A gyakornoki programok lényege a tehetséges munkaerő felkutatása és megtartása. A munkáltató szempontjából mindez anyagilag nagyon kedvező, a diák szempontjából pedig a szakmai tapasztalat megszerzése megfizethetetlenül fontos. Ezek a programok kifejezetten a fiatal, releváns tapasztalattal még nem rendelkező pályakezdőknek kínálnak lehetőséget gyakorlati szakmai tudásuk megszerzésére. A karrierjük elején álló egyetemisták/főiskolások megismerhetik a különböző ágazatokban tevékenykedő cégek működését, betekintést nyerhetnek egy vállalat mindennapjaiba és rálátást szerezhetnek egy adott munkakörhöz kapcsolódó feladatokra is.


A gyakornoki program ideje alatt mélyebben felmérhetik az adott cég szervezeti kultúráját és a pozíciók sajátosságait, így utána könnyebben tudnak majd dönteni karriercéljukról és terveik megvalósításához már lesz némi gyakorlati tapasztalatuk is. A piacvezető cégek többsége már júniusban meghirdeti gyakornoki helyeit, és a friss diplomásoknak akár többlépcsős lehetőséget is biztosít. A fiatalok a vállalat több osztályán szerezhetnek tapasztalatot és a számukra legizgalmasabb lehetőséget kiválasztva folytathatják a munkájukat ősszel vagy következő évben már alkalmazottként. A cégek a kiválasztás során szinte azonos kompetenciák szerint keresik a pályakezdőket: tehetséges, képzett és képezhető, lelkes fiatalok jelentkezését várják, akikben van perspektíva a jövőre nézve.


6

2 A kiemelkedően tehetséges egyetemisták, főiskolások felkarolására már a felsőfokú szakképzés alatt is lehetősége nyílik a cégeknek, egyre több nagyvállalat alkalmazza az úgynevezett „talent management” programot.

Az iskolapadon innen és túl A diákmunka, mint részmunkaidős lehetőség mást jelent a nyári és a téli időszakban. A tanévben a diákok kifejezetten olyan lehetőségeket keresnek, amelyek mellett rugalmasan tudják folytatni a tanulmányaikat, így akár olyan lehetőségekre is nyitottak, amik szakmailag nem rejtenek se kihívást, se fejlődést. Adminisztratív vagy éppen csomagoló és teljesítménybéres munkákkal egészítik ki a jövedelmüket. A diákok nyáron szerencsésebb helyzetben vannak, vállalhatnak akár teljes munkaidős pozíciót is. Ezek a rövidtávú munkaviszonyok mindkét fél számára előnyösek lehetnek. Egyrészt a diák szakmai tapasztalatszerzési lehetőséghez, tudáshoz jut, másrészt a cégnek nem kell hosszútávra elköteleznie magát, a nyár eltelte után akár időszakonként is visszahívhatja a lelkes és ügyes diákmunkaerőt anélkül, hogy rendes munkaszerződéssel, határozatlan időre kellene alkalmaznia. Hátrányként megemlítendő viszont, hogy a diákok alkalmazásával a cég egyben kockázatot is vállal. A diákmunkaerő nem minden esetben érez elkötelezettséget a vállalat iránt és akár bizalmas információkat is kiszivárogtathat a vállalatnál tapasztaltak alapján.

Esetlegesen nem érzi át a munkaköri sajátosságok súlyát és a felelősségtudata sem kellően nagy még. De nemcsak a vállalat, hanem a diák számára is jelenthet hátrányt a szezonális vagy az iskola melletti részmunkaidős munkavállalás. Előfordulhat, hogy a hallgató ennek határára ront tanulmányi eredményein, ez akár meg is hosszabbíthatja a tanulmányi időszakát és az esetek többségében nagyon alacsony munkabérért foglalkoztatják, tehát mérlegelni kell, hogy megéri-e az áldozatot. A gyakornoki program kiváló lehetőség a pályakezdőknek arra, hogy minél jobban meg tudják határozni későbbi karriercéljukat és egyben eszköz arra is, hogy releváns tapasztalattal kezdjenek neki a munkakeresésnek. A szezonális munkákban rejlő lehetőségek rövidtávon jelentenek szakmai sikereket és kiegészítő keresetet a munkakeresők számára. Az mindenesetre biztos, hogy a nyár mégiscsak a nyaralás és a pihenés ideje, amikor jólesik feltöltődni is. A BDO Magyarország Tanácsadó Kft. évente számos állásbörzén vesz részt és nagy adatbázissal rendelkezik diákokkal, pályakezdőkkel kapcsolatban. Amennyiben ügyfeleink a nyári szezonban diákokat szeretnének alkalmazni, kérjük keressenek bennünket bizalommal! Nemcsak kiváló tehetséges fiatalokat tudunk toborozni, hanem meg tudjuk találni ügyfeleink számára az optimális alkalmazási módszert is a szezonális munkavégzés kapcsán. Jamniczky Andrea/Szabó Imola BDO Magyarország



7

3 CAFETERIA Az iskolakezdési általánosságban

támogatásról

Az iskolakezdési támogatás a béren kívüli juttatások olyan eleme, melynek felhasználása egy meghatározott időszakhoz kötött. A támogatás a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül használható fel tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására. Aktualitása kapcsán tekintsük át a legfontosabb jellemzőit!

A juttatás törvényi háttere Az iskolakezdési támogatással kapcsolatos szabályokat az 1995. évi CXVII. a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71§ 1. bekezdésének e), valamint 6. bekezdésének g) pontjai tartalmazzák. Mivel az iskolakezdési támogatás feltétele a családi pótlékra való jogosultság is, a családok támogatásáról szóló törvény is a juttatás törvényi hátterét képezi.

A családok támogatásáról szóló törvény változásai A törvénnyel kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy a 2010. augusztus 31-től hatályos jogszabályváltozások a juttatás feltételeit némileg szigorították. A törvény 8§ 1. bekezdésének ab) pontja szerint a munkavállaló „iskoláztatási támogatásra jogosult (…) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti”.

A törvényi háttér a gyakorlatban A juttatás 19,04%-os adózásának egyik feltétele, hogy a kedvezményezett gyermek közoktatásban vegyen részt. A közoktatási törvény értelmében közoktatásban vesz részt a gyermek, ha általános iskola, szakmunkásképző, szakközépiskola, gimnázium, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója. A juttatás adhatóságának másik feltétele, hogy a kedvezményezett gyermeket nevelő szülő, vagyis a munkavállaló családi pótlékra (vagy más hasonló ellátásra) jogosult legyen, ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot. Fontos megjegyezni, hogy a juttatásnak nem feltétele a családi pótlék folyósítása, csupán a jogosultság megléte a mérvadó. A juttatás 19,04%-os adózású a mindenkori minimálbér 30%-ának mértékéig (2011-ben 23.400 Ft-ig), azonban egy gyermek után mind a két szülő részesülhet iskolakezdési támogatásban, így akár 46.800 Ft-nyi összegű juttatással is támogathatjuk munkavállalóinkat gyermekenként. A támogatás kétféle formában történhet: a munkavállaló vagy a munkáltató nevére szóló számlával igazolja a törvényben definiált tankönyvek, eszközök, ruhák vásárlását, vagy az utalványszolgáltató cégek által biztosított, kizárólag a törvényben meghatározott javak vásárlására jogosító utalvány segítségével használja fel a juttatást.

A jogszabály változása előtt az a munkavállaló igényelhetett iskolakezdési támogatást, akinek a közoktatásban résztvevő gyermeke nem idősebb 23 évnél. A változások hatálybalépésével ez tehát módosult és a juttatást már csak legfeljebb 20 éves korú gyermek esetében lehet igénybe venni.



8

Kötelező nyilatkoztatás adatszolgáltatás

és

A munkáltatónak a juttatással kapcsolatban külön adatszolgáltatási kötelezettsége nincs, azonban az SZJA törvény 71§ 5. bekezdésében meghatározott adhatósági feltételek ellenőrizhetőségének érdekében célszerű a juttatást igénybevevő munkavállalókat nyilatkoztatni.

Juttatás óvodás gyermek esetén Annak ellenére, hogy az óvodák is a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak, a juttatás elnevezéséből is adódik, hogy csak iskolás gyermek esetén beszélhetünk erről a béren kívüli juttatásról. Abban az esetben azonban, ha óvodás gyermekünk az adóévben kezdi meg iskolai tanulmányait, már adható iskolakezdési támogatás a munkavállaló számára.

A családi pótlékra való jogosultság és a kedvezményezett gyermek közoktatásban történő részvétele mellett a munkáltatónak tehát rendelkeznie kell egy a munkavállaló által aláírt nyilatkozattal is, mely szerint a munkavállaló megfelel a fenti feltételeknek.

Nemes János BDO Magyarország

Ennek a nyilatkozatnak nincs a törvény által előírt kötelező formája, azonban az alapadatokon túl érdemes rögzíteni benne a kedvezményezett gyermek nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában bármely természetes azonosítószámát pl.: TAJ számát), valamint a juttatás igényelt összegét, továbbá célszerű a közoktatási intézmény által kiadott érvényes iskolalátogatási igazolást is bekérni a munkavállalóktól.



9

Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: [email protected]

www.bdo.hu | www.munkaugyiblog.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelősséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat.

Jamniczky Andrea – HR igazgató, partner [email protected] Máriás Attila – munkaügyi szaktanácsadó [email protected] Nemes János – HR menedzser, cafeteria tanácsadó [email protected] Zórándy Nóra – recruitment tanácsadó [email protected]

HR HÍRLEVÉL Július

Recommend Documents