A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK–II-FB–210/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Aviva Életbiztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél 2011. augusztus 11-én érkeztetett kérelme alapján az Aviva Életbiztosító Zrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22., továbbiakban: Biztosító) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot
hozom: I. A Felügyelet a Biztosítónak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések tárgyában jogszabálysértést nem állapított meg. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás Ügyfél 2011. augusztus 11-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
A Biztosító internetes honlapján az eszközalapok árfolyamaira vonatkozó adatokat szöveges táblázat és grafikon formájában is bemutatja. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a lekérdezés alkalmával a szöveges táblázat adatai nem egyeztek meg a grafikon adataival. Az Ügyfél által választott Euroguard 710 csomag 11 alapjából a grafikon öt eszközalap - Generation Gold, Giant-európai részvény, Salsa latin-amerikai részvény, Pénzpiaci euró, Maharadzsa indiai részvény - esetében nem helyes értéket mutatott. Az Ügyfél kérte a fentiek kivizsgálását, mert álláspontja szerint a téves tájékoztató adatok alkalmasak az ügyfelek megtévesztésére. Az Ügyfél a helytelen ábrákat 2011. július 7-én elektronikus levélben bejelentette a Biztosítónak és 2011. július 27-én személyesen is felkereste a Biztosítót, de a Biztosító a kifogásolt grafikonokat nem javította ki. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
MEGÁLLAPÍTOTT
TÉNYÁLLÁS,
JOGSZABÁLYI
I. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
I.1. Tényállás A Felügyelet a 2011. augusztus 22-én kelt 120997/3/2011. számú végzésében nyilatkozattételre szólította fel a Biztosítót az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmével kapcsolatban. A Biztosító 2011. szeptember 16-án kelt nyilatkozata szerint a Biztosító a Maharadzsa Indiai részvény (EUR) eszközalapot 2011. július 20-ával vezette be. Az Ügyfél a 2011. június 16. – 2011. július 26. és 2011. június 16. – 2011. augusztus 8. közötti időszakot kérte le a honlapon,
mely időszakokra vonatkozóan az eszközalap grafikonos megjelenítése, tekintettel arra, hogy a Maharadzsa indiai részvény eszközalap csak 2011. július 20-án került bevezetésre, értelmezhetetlen volt. A Biztosító 2011. október 7-én kelt nyilatkozatában elismerte továbbá, hogy a grafikonos megjelenítés – a fentiek miatt – nem tudta kezelni a lekérdezett adatokat a Generation Gold nemzetközi részvény, Giants európai részvény, Salsa latin-amerikai részvény és Pénzpiaci euró eszközalapok esetén sem. A Biztosító nyilatkozata szerint a grafikonok alatt megjelenő adatok pontos árfolyammozgásokat tükröztek. A Biztosító honlapján az alábbi figyelmeztetés található:„ …az adatokat tájékoztatási céllal helyeztük el, így azok hivatalosnak nem minősülnek. A honlap üzemeltetői megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy a közzétett adatok a valósággal egyezzenek, azonban a honlapról származó információból közvetlenül jogok és kötelezettségek nem származtathatók. Az Aviva Életbiztosító Zrt. a felelősséget csak a megerősített információk vonatkozásában vállalja, azonban kizárja a honlap, valamint a hardver és a szoftver működési hibájára, illetéktelen módosítására visszavezethető, továbbá vírus következtében megváltozott vagy megváltoztatott adatok esetében.” Ügyfél beadványának azon részét, mely a grafikus megjelenítés hibájára vonatkozott, a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg. I.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 7.§ (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az „ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”
I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Biztosító 2011. szeptember 16-án és 2011. október 7-én kelt Felügyeletnek címzett leveleiben elismerte az Ügyfél által kifogásoltakat, miszerint honlapján a grafikonos megjelenítés – az Ügyfél által kifogásolt eszközalapok vonatkozásában – nem felelt meg a szöveges táblázat adatainak, az eszközalapok árfolyamadatai azonban a Biztosító nyilatkozata szerint a szöveges táblázatban helyesen jelentek meg, A Felügyelet megállapítása szerint annak ellenére, hogy a szöveges táblázatban a Generation Gold nemzetközi részvény, Giants európai részvény, Salsa latin-amerikai részvény, Pénzpiaci euró és Maharadzsa indiai részvény eszközalapok adatai helyesen szerepeltek, a grafikus ábrázolás hibái alkalmasak voltak az ügyfelek megtévesztésére. A szerződésükön változást – egységáthelyezést és a díjmegosztási arány módosítását – kezdeményező ügyfelek részére ugyanis a grafikus ábrázolás a szöveges táblázat adataival egyenértékű, jelentős információ, amely az ügyfelek ügyleti döntését befolyásolja. Az ügyfelek a befektetési döntésük meghozatala előtt – feltételezhetően – mind a grafikus ábrázolást mind a szöveges táblázat adatait tanulmányozták, azonban az a tény, hogy a grafikus ábrázolás nem támasztotta alá a szöveges táblázat adatait, az ügyfelek számára az adatok értelmezését megnehezítette és félreérthetővé tette. A Felügyelet álláspontja szerint továbbá az, hogy a Maharadzsa Indiai részvény eszközalap adatainak – a részvényalap indulása előtti időszakra történő – lekérdezése a grafikus ábrázolás hibáját okozta, nem tekinthető olyan szoftver működési hibának, amely a Biztosító felelősségét kizárná a honlapon megjelenő információk valóságtartalma, és egyértelmű megjelenítése tekintetében. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító kereskedelmi gyakorlatának, kereskedelmi kommunikációjának minden eleme meg kell feleljen az Fttv. követelményeinek. Ebből a szempontból a Biztosító honlapján közölteknek is a szolgáltatás valós tulajdonságainak megfelelő tájékoztatással kell szolgálniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók ügyleti döntéseire ne gyakoroljanak az Fttv. alapján tiltott hatást. A Biztosító azzal, hogy honlapján az eszközalapok múltbeli teljesítményére vonatkozó grafikus ábrázolás tekintetében az információt félreérthető módon bocsátotta az ügyfelek rendelkezésére, nem teljesítette az egyértelműség követelményt, azzal hogy egymással ellentmondó információt tett közzé, nem tette lehetővé azt, hogy az Ügyfél a teljes körű információk birtokában fontolhassa meg befektetési döntéseit. A Biztosító köteles mindent annak érdekében megtenni, hogy minden információ világos és egyértelműen rendelkezésre álljon az ügyfél ügyeleti döntése meghozatala előtt. A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert honlapján megjelenő téves grafikus ábrázolás alkalmas volt az ügyfelek ügyleti döntésének hátrányos befolyásolására. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimeríti az Fttv. 7. (1) bekezdésében foglaltakat.
II. A PANASZKEZELÉSI
VÁLASZADÁSI HATÁRIDŐ MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM
ELBÍRÁLÁSA
II.1. Tényállás Az Ügyfél 2011. július 7-én kelt elektronikus levelében a Biztosító segítségét kérte a Biztosító honlapján, az eszközalapok összehasonlításakor megjelenő szöveges táblázat és grafikon adatainak értelmezéséhez. A Biztosító az Ügyfél beadványára ugyanezen a napon megküldte válaszát. A Biztosító 2011. december 16-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2011. július 27-én felkereste a Biztosító személyes ügyfélszolgálatát, és a Biztosító munkatársának átadta az általa kinyomtatott, az www.aviva.hu internetes oldalakon megtalálható Eszközalapok összehasonlítása Grafikon illetve Táblázat kinyomtatott oldalait. A dokumentumokat az ügyintéző átvette és tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy jelzését továbbítja a honlapot üzemeltetők felé. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél panaszt nem tett, ezért az Ügyfél által az ügyfélszolgálaton elmondottakról jegyzőkönyv nem készült. II.2. Jogszabályi környezet A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „a biztosító és a független biztosításközvetítő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.” A Bit. 167/B. § (7) bekezdése szerint a „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél 2011. július 7-én kelt elektronikus levélben előterjesztett panaszbeadványára a Biztosító 2011. július 7-én kelt elektronikus levelében válaszolt, így eleget tett a Bit.167/B § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél és a Biztosító között 2011. július 27-én a Biztosító ügyfélszolgálatán elhangzottak tekintetében dokumentálható kommunikáció nem történt. Kérelmező nyilatkozata szerint a Biztosító munkatársának átadta az általa kinyomtatott, az www.aviva.hu internetes oldalakon megtalálható Eszközalapok összehasonlítása Grafikon illetve Táblázat kinyomtatott oldalait, azonban értesítést nem kapott. A Biztosító nyilatkozata szerint a dokumentumokat az ügyintéző átvette és tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy jelzését továbbítja a honlapot üzemeltetők felé. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél panaszt nem tett, ezért az Ügyfél által az ügyfélszolgálaton elmondottakról jegyzőkönyv nem készült. A Felügyelet az eljárás során megállapította, hogy az Ügyfél és a Biztosító nyilatkozatai egymásnak ellentmondóak. Tekintettel arra, hogy a felek nyilatkozatai közötti ellentmondás feloldása a fogyasztóvédelmi eljárás során nem vezetett eredményre, az Ügyfél kérelmében előadottak nem nyertek bizonyítást, így jogszabálysértés megállapítására nem volt lehetőség. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint: „71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Biztosító a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel járjon el a továbbiakban. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítóval szemben 150 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. Azzal, hogy az eszközalapok teljesítményére vonatkozó tájékoztatás grafikus megjelenítése – azon esetekben, amikor a lekérdezési időszak kezdő napja korábbi időpont volt, mint az eszközalap indulásának napja – hibás volt, a Biztosító az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a hibás grafikus ábrázolás a Biztosító honlapján jelent meg, amely révén a téves tájékoztatás az ügyfelek széles körét érinthette.
A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72.§-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjaiban, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2012. február 7. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
