Hova fordulhatunk a panaszunkkal, és van-e esélyünk ezt a határozatot hatályon kívül helyeztetni?

forrás: Társasházban él? Önnel is megtörténhet! THT szakkönyv II. kötet – 2012. Kiadó: bozsok.com Kft., Budapest Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak részei nem másolhatók, illetve képi vagy hang megjelenítéssel nem terjeszthetõk a kiadó írásos beleegyezése nélkül.

közgyűlés

3 napon belül Számomra a mai napig érthetetlen dolog játszódott le társasházunkban (50,06 százalékban önkormányzati tulajdonban van). 2011. 03. 07-én a közgyűlés 66% tulajdoni hányad igen, 0% nem, 7,3% tartózkodás, nincs jelen 26,7% szavazati aránnyal úgy döntött, hogy 2011. 03. 31. napjával felmenti a jelenlegi közös képviseletet, vagyis az önkormányzat megbízottját. 2011. 03. 28-án kapunk egy aznapi dátummal ellátott meghívót 2011. 03. 31-re, rendkívüli közgyűlésre, melyen az újonnan megválasztott közös képviselő felmentését kéri az önkormányzat – mint 50,06 százalék tulajdonos –, és javaslatot tesz, hogy az előző cég legyen a közös képviselő. Az önkormányzati tulajdon képviselője elsőként szavazott – az önkormányzat saját cégére! – így eldöntötte a szavazást. Hova fordulhatunk a panaszunkkal, és van-e esélyünk ezt a határozatot hatályon kívül helyeztetni? azon szerepelt a közös képviselő választás, akkor biztosan nem lehetett volna 3 napos határidővel kitűzni a közgyűlést, mert így elzárták Önöket a felkészüléstől. 3.: A 2011. március 7-én megválasztott közös képviselő milyen szerepet töltött be az átmeneti időszakban? A bírósághoz bármelyik tulajdonos 60 napon belül keresetet nyújthat be és kérheti, hogy a 2011. március 31-én tartott közgyűlésen hozott határozatokat a bíróság helyezze hatályon kívül. Egyúttal kérni kell azt is, hogy a bíróság előzetes döntéssel függessze fel ezeknek a határozatoknak a végrehajtását.

Válasz

A leírtak szerint a március 31-én tartott közgyűlésen hozott határozatok a bíróság előtt megtámadhatók az alábbi indokok alapján: 1.: Rendkívüli közgyűlést – amelyben nem tartják be a 8 napot – csak olyan esetekben lehet összehívni, ha valamilyen rendkívüli ok áll fenn: pl. ledőlt a kémény, elzárták a gázszolgáltatást hátralék miatt stb. Az nem lehet rendkívüli ok, hogy a volt és leváltott közös képviselő meggondolja magát és továbbra is közös képviselő akar lenni! 2.: A rendkívüli közgyűlés napirendjét nem írta meg, de ha

7

ALÁÍRATLAN JEGYZŐKÖNYV

A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére csak a tulajdonosok jogosultak. Ha a megválasztott hitelesítő nem tudja aláírni a jegyzőkönyvet, akkor írásban rögzítenie kell az okot, és kérni kell, hogy a jegyzőkönyv kötelező mellékleteként

csatolják hozzá. A kifogások között kell feltüntetni minden olyan eljárási vagy egyéb érdemi kifogást, amely miatt törvénytelennek tartja a jegyzőkönyvben foglaltakat.

K é r d é s e k , v á l a s z o k , b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n

Válasz

A közös képviselet nem tartotta meg a május 26-i közgyűlés 3 fennmaradó napirendi pontjával összehívott június 9-i közgyűlést. A közgyűlés elmaradását azzal indokolta a közgyűlés megkezdése előtt, hogy ha a hitelesítők nem írják alá a 26-i közgyűlés jegyzőkönyvét, úgy ő nem tartja meg a fennmaradt pontokat tárgyalandó közgyűlést. A hitelesítést azért nem teljesíthettük az adott percben, mert nem adott lehetőséget a jegyzőkönyvben foglaltak átolvasására, hogy a korábban leírt jogos kifogásaink orvoslásra kerültek-e. Előzmények: – 3 napirendi pont maradt fenn a – 17 órakor kezdődő másnap 01 óra 15-ig tartó – közgyűlésen, – a jegyzőkönyvet 8 nap múlva, jelenléti ív nélkül kapták meg a hitelesítők, – átolvasás után személyesen bementünk az irodavezetőhöz, jeleztük, hogy mi minden nem felel meg a valóságnak, – legfőbb észrevételünk az volt, hogy nem tudtunk meggyőződni a meghatalmazásokról, hogy azok valósak-e, a meghatalmazásokat csak részben láthattuk, mert az aláírásokat és a tanúkat letakarta, mondván, azt nem mutathatja meg, – ezek után megígérte, hogy az általunk jelzett gondokat kijavítja, ám ez a június 9-i közgyűlésig nem valósult meg. A fentieket jogtalannak tartjuk. Milyen jogszabályok vonatkoznak-e fent említett gondokra?

G1

közgyűlés BETEKINTÉS A HATÁROZATOK KÖNYVÉBE A társasházi törvényben ez áll: „44. § (2) A Közgyűlési Határozatok Könyve ... a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza: a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak .... nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.” Véleményem szerint a b) pont nyelvileg úgy értelmezendő, hogy a határozatok könyvének az alábbiakat kell tartalmaznia: a határozatok szó szerinti szövegét, a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak nevét (listáját), a leadott szavazatok igen-nem-tartózkodott szerinti bontását (nem pedig: a szavazatok név és igen-nem-tartózkodott szerinti bontását). Lehet persze más értelmezés is, főleg, ha a törvény készítői nem tudták pontosan megfogalmazni, amit akartak. Van-e olyan mérvadó jogértelmezés, amely a társasházi törvénynél egyértelműbben mondja meg, hogy mit és hogyan kell tartalmaznia a határozatok könyvének? Ha nincs, mi a helyes értelmezés és a helyes gyakorlat? Mindez azért merült fel kérdésként, mert – ahogy mindenütt – nálunk is van egy követelőző tulajdonostárs, aki mindenbe szeretne beletekinteni, legfőképp abba, hogy a közgyűlésen ki hogyan szavazott. Egyáltalán mibe tekinthetnek bele a tulajdonosok a közös képviseletnél, mit kell nekik megmutatni és mit nem, miről kérhetnek másolatot és miről nem, és kérhetik-e az iratokat beszkennelve és e-mailben elküldve, kényelmesen, az otthoni foteljükben ülve? Válasz

7

A határozatok könyve tulajdonképpen a közgyűlési jegyzőkönyvek gyűjteménye azzal a többlettel, hogy külön lapon meg kell jelölni az egyes határozatok végrehajtásának módját és határidejét, a teljesítést és arról is számot kell adni, hogy miért nem sikerült a határozatot végrehajtani (akadályok felsorolása). A tulajdonosok jogai közé tartozik, hogy a tulajdonukkal kapcsolatos információt megszerezhetik, azzal a korláttal, hogy személyiségi jogokat az adatgyűjtés nem sérthet. A társasházi törvény a társasház gazdálkodásának ellenőrzésével a számvizsgáló bizottságot hatalmazza fel, tehát ilyen kérdésekben elsősorban nekik van lehetőségük az adatok összegyűjtésére. Ha azonban egy-egy témakörben a tulajdonost érdekli az elszámolás, vagy a szerződés, akkor abba betekinthet, de az iratokat nem viheti el.

A szkennelés és másolás az iratokból már nem ingyenes, annak költségeit a tulajdonosnak külön meg kell fizetnie. (Erről érdemes az SZMSZ-ben rendelkezni és a költséget is a közgyűlésen megállapítani, hiszen nem csak a papír és festék költségét kell ilyenkor számba venni, hanem az azzal kapcsolatos munkaidőt is!) A betekintésre korlátot nem tudok példaként említeni, esetleg olyan eset előfordulhat, hogy valamelyik tulajdonos helyett egy egyház vagy egy másik személy utalja a közös költséget, az már személyiségi jogot sérthet. Egyéb, a társasház működésével kapcsolatos költségek azonban nem tekinthető olyan adatnak, amelynek megtagadására jogszerűen lehetőség lenne.

ÉRTESÍTÉS ELMARADÁSA

Válasz

A közös képviselő sem személyesen, sem telefonon, sem levélben nem értesített, és úgy tartott közgyűlést. Szerettem volna ott lenni, mert lett volna kérdésem, de nem küldött értesítést. Mi a teendőm?

G2

A közös képviselőnek kötelessége az összes tulajdonost értesíteni a közgyűlés időpontjáról. Feltehetően az Ön címe rendelkezésre áll a közös képviselőnél. Ha igen, akkor Ön megtámadhatja a hozott közgyűlési határozatokat arra az okra hivatkozással, hogy a közös képviselő elmulasztotta az

Ön meghívását a közgyűlésre. (A per azonban csak akkor lesz eredményes, ha valóban nem kapta meg a meghívót és ezt a tényt bizonyítani tudja Ön, illetve a közös képviselő nem tudja bizonyítani a meghívó elküldését.)

2000 óta a társasházak szolgálatában

közgyűlés Érvényes-e a közgyűlés és határozatai? Egy társasház 2011. november 19-én közgyűlést tartott, ami határozatképtelen volt, és nem volt meghirdetve megismételt időpont. A határozatképtelenség megállapítása után a jegyzőkönyv-vezető az elhangzottakat jegyzőkönyvezte, de határozatot természetesen nem hozott a közgyűlés. A napirendi pontok között szerepelt a közös képviselő váltás. Jelen volt 4 jelölt, valamint a régi közös képviselő, aki tájékoztatta a megjelenteket, hogy december 31-ei hatállyal lemond a tisztségéről, ez belekerült a jegyzőkönyvbe. Mivel nem volt jelen elég tulajdonos, és megismételt időpont egyáltalán nem volt meghirdetve, a megjelentek – köztük a régi közös képviselő (tulajdonos) és több mint 1/10-nyi tulajdonos, valamint a meghívott 4 jelölt jegyzőkönyvezték, hogy 2011. december 10. napján ismét közgyűlést tartanak (napirendi pontok fel lettek sorolva). Ez mind jegyzőkönyvbe került, és két hitelesítő aláírta. A régi képviselő kitette a faliújságra a meghívót, amit azonban pár nappal később leszedett, és arra hivatkozva, hogy pár tulajdonos jelezte, hogy nem ér rá, egy tájékoztató levélben (nem meghívó!) későbbi időpontra helyezte át a közgyűlést. A november 19-én elhangzottak és jegyzőkönyvezettek alapján december 10.-én ennek ellenére volt közgyűlés (megismételt 15 perc múlva, most meg volt hirdetve), amin a 4-ből 3 jelölt részt is vett, és 1/3 tulajdonos is ott volt. A tulajdonosok és a jelöltek is azt állapították meg, hogy szabályos a közgyűlés megtartása. (Jelenléti ív, jegyzőkönyv, meghívó alátámasztja ezt.) Én lettem megválasztva közös képviselőnek 2012. 01. 01. hatállyal, és a régi közös képviselő megbízatása 2011. 12. 31-ig tart, ezek a jegyzőkönyvben rögzítve lettek határozat formájában (több napirendi pontban is született döntés). Jelen helyzet az, hogy a régi képviselő – mivel nem volt jelen – nem hajlandó tudomásul venni a határozatban foglaltakat. Írásban tájékoztatva lett határozat útján és általam írt levél útján is (melyeket át is vett személyesen), hogy megbízatása 12. 31-én megszűnik, és miket, mikor adjon át utódjának. December 17-én (ez az új időpont szerinte) 6 ember előtt elmondta – de jegyzőkönyv nem készült! –, hogy korábban ő nem mondott le, és bíróságon megtámadja a 10-ei határozatokat. (A 10-ei időpont kitűzésekor ő is jelen volt!) Én elláthatom-e a tisztségemet január 1-től? Mit tegyek, ha nem ad át semmit, és gátolja a nyitást? Az, hogy ő később tartott közgyűlést (nem volt meghívó) szabályos volt-e? a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. (2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.”

Válasz

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a feltett kérdésekre az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. 1.) „28. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:……….. d) a közös képviselőnek vagy az intéző bizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról; 2.) 34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell: a) a közgyűlés időpontját és helyét; b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet; c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. 3.) 39. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét; b) azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt napirendek összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és

7

A fentieknek megfelelően összehívott közgyűlésen lehet a közös képviselőt felmenteni és új közös képviselőt választani. Erről természetesen jegyzőkönyvet is kell készíteni, és a határozatokról a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ha ez megtörtént az Ön megválasztása során, akkor nyugodtan megkezdheti a működését 2012. január 1-től, és eljárhat a társasház bankjánál, a szolgáltatóknál a változás bejegyeztetése érdekében. A közgyűlési határozat megtámadására a társasházi törvény csak a tulajdonosoknak biztosít lehetőséget, így a volt közös képviselő is csak akkor támadhatja meg a december 10-i határozatokat, ha abban a társasházban tulajdonos. Az iratok átadását a törvény 30 napos határidőben állapítja meg, vagyis a leírtak szerint 2012. január 31-ig kell átadnia az iratokat. Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor tértivevényes ajánlott levélben fel kell szólítani a teljesítésre, és közölni kell, hogy a bankszámla kivonatok és számlák másolatának beszerzési költségét rá fogják terhelni, ha nem teljesíti az átadási kötelezettségét. A leírtak szerint a volt közös képviselő 2011. december 17-ei közgyűlése nem volt érvényes, mert nem küldött ki meghívókat, és nem készített róla jegyzőkönyvet.


G3

közgyűlés ÉRVÉNYTELENÍTÉS FORMAI HIBA MIATT

Válasz

A társasház nem jogi személy. De akkor hogyan viszonyul a szervezeti- működési szabályzat a Ptk.-hoz? Illetve mi a teendő olyan esetben, amikor a bíróság érvényteleníti a közgyűlési határozatot alaki-formai hiba miatt, mert a határozat szövege és a szavazati arányok nem a jegyzőkönyv folyamatos szövegében szerepelnek, hanem mellékletként?

7

A társasház működésére a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény meghatározza azt is, hogy milyen témakörökben lehet a szervezeti- működési szabályzatban egyedi eljárási módot, elszámolást vagy rendelkezést rögzíteni. A társasházi törvény 4/A. §-a szerint a társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a társasházi törvényben nem szabályozott kérdésekben kell

alkalmazni, vagyis csak azokban a kérdésekben lehet a Ptk. szabályait figyelembe venni, amelyeket a társasházi törvény nem szabályoz. A társasházi törvény 39. §-a pontosan rögzíti, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvet hogyan kell elkészíteni, és a határozatokat milyen módon kell rögzíteni. Ha ennek nem felelt meg az Önök jegyzőkönyve, akkor a bíróság jogosan helyezte hatályon kívül a hozott határozatot.

HANGFELVÉTEL MEGŐRZÉSE

Válasz

Köteles-e a közös képviselő a közgyűlésen készült hangfelvételt megőrizni? Amennyiben az írásos jegyzőkönyvből a közös képviselő működésére vonatkozó részek (ő volt a jegyzőkönyv-vezető) kihagyásra kerültek, milyen módon használható fel a saját célra készített hangfelvétel? (A közgyűlés nem zártkörű, a levezető elnök nem tulajdonos.) Amennyiben a közgyűlésen a tulajdonosok elfogadták a hangfelvétel készítését, úgy azt követően sem lehet a hangfelvételt úgy kezelni, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen. Ha a közgyűlési jegyzőkönyv elkészült és azt minden érintett aláírta (közös képviselő, levezető elnök, hitelesítő tulajdono-

sok…), akkor a közgyűlés időpontjától maximum 90 napig őrizhető meg, mivel a perindítást 60 napon belül meg kell indítani és a peres eljárásban még szükség lehet a hangfelvétel felhasználására.

Haszonélvező jogai

Válasz

Társasházunkban lakó haszonélvező (gyermeke a tulajdonos, aki több éve külföldön dolgozik, esetenként jön haza) meghatalmazással (nem állandó) vesz részt a közgyűlésen, hozzászól és szavaz. Mint haszonélvező, tehet-e javaslatot a napirendi pontokra (írásban a közgyűlési meghívó kiadása előtt /pl.: napirendi pont: „Gondnok”/)? Küldött egy ajánlott levelet, melyben ez is szerepel, de nem hajlandó bővebben kifejteni, hogy mi minden tartozik e kérdéskör alá. Így nem tudok kellően felkészülni. Ha az EGYÉB napirendi pontban felolvasom a levelét, akkor a jelenlévők megszavazhatják, hogy a következő közgyűlésen napirendi pontként szerepeljen? De akkor is bővebben ki kell fejtenie a kéréseit, javaslatát? Egyáltalán van ilyen joga, hogy napirendi kérdéseket vetessen fel a közgyűlési meghívóban?

G4

A társasház ügyeinek intézésére – a társasházakról szóló törvény minden rendelkezésével – kizárólag a tulajdonosokat jogosítja fel. A haszonélvező csak a tulajdonos meghatalmazásával vehet részt a közgyűléseken és szavazhat. Amennyiben ún. általános meghatalmazással rendelkezik a meghatalmazott, úgy vélelmezni kell, hogy a tulajdonos arra is feljogosította, hogy a közgyűlés napirendjére javaslatot tegyen. A napirendi javaslat azonban csak akkor vehető figyelem-

be, ha megállapítható, hogy milyen döntési lehetőségek vannak az adott ügyben. A jelzett „Gondnok” kitétel nem elegendő, mert a megjelöléshez nem társítható semmilyen döntési lehetőség, így nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. A közgyűlésen felvetődő, de napirenden nem szerepelő kérdésekről lehet tárgyalni a közgyűlésen, és a jegyzőkönyvbe is rögzíteni lehet olyan cím alatt, hogy „Napirenden kívül felmerült kérdések:”, azonban ezekben az ügyekben közgyűlési határozatot hozni nem lehet.


közgyűlés HATÁROZAT MEGTÁMADÁSÁNAK MÓDJA

Ha valamelyik tulajdonos nem ért egyet a többség által hozott határozattal, akkor egyénileg fordulhat csak a bírósághoz, hiszen ő lesz a felperes, míg a társasház (képviseli a közös képviselő) lesz az alperes, így kizárt, hogy valaki a társasház nevében indítson pert a társasházzal szemben.

A per megindításához nincs előírva százalék, egyetlen tulajdonos is jogosult a pert megindítani.

Válasz

Az a lakó, aki a szavazás végeredményét megkérdőjelezi, fordulhat-e bírósághoz, és csak a maga nevében vagy a társasház nevében? Ha a lakók nevében fordul a bírósághoz, a lakók hány százalékának a beleegyezése kell?

7

HATÁROZAT MEGTÁMADHATÓSÁGA A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következőképpen határozza meg: „42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti- működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. (2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. (3) E § rendelkezéseit a közös képviselőnek vagy az intéző bizottság elnökének a 31. § szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell.”

A jogszabályba, vagy az SZMSZ rendelkezéseibe ütköző közgyűlési határozat könnyen felismerhető, míg a „kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme” csak az adott döntés teljes körű ismerete esetén fogalmazható meg konkrétabban. A bírói gyakorlat sok esetben nem az érdemi döntést vizsgálja meg, hanem a törvényben rögzített eljárási szabályok betartását. Ha ott valamilyen hiba történt – pl. nem hívták meg a tulajdonost írásban a közgyűlésre stb. – akkor is hatályon kívül helyezik a közgyűlési határozatot, ha az egyébként nem lenne sem törvénysértő, sem jogszabályba ütköző, illetve nem sérti a kisebbség jogos érdekét. Azzal is számolni kell, hogy amennyiben a bíróság egy közgyűlési határozatot hatályon kívül helyez, akkor annak a döntésnek nincs meg a jogalapja, így újból napirendre kell tűzni és ismételten szavazni kell róla.

Válasz

Milyen esetben támadható meg a közgyűlési határozat?

HATÁROZATKÉPESSÉG ELDÖNTÉSE A közgyűlés kiírása a közös képviselő feladata, tehát a közgyűlés megnyitása során neki van lehetősége a közgyűlés határozatképességének megállapítására, de a meghatalmazások ellenőrzésére, és a jelenlévők összeszámolására bármelyik tulajdonostárs is vállalkozhat.

Ha a közös képviselő nem hívja össze a közgyűlést, akkor az SZB-nek kell ezeket a feladatokat elvégezni, illetve ha ő sem tesz ennek eleget, akkor a kezdeményező tulajdonostársak hívják össze a közgyűlést, ők gondoskodnak a közgyűlés lebonyolításáról is.


Válasz

A tulajdonosok kezdeményezésére, de akár a közös képviselő által kiírt közgyűlésen ki jogosult a határozatképesség megállapítására? (Mivel ekkor még nincs jegyzőkönyv-vezető, levezető elnök stb. megválasztva.)

G5

közgyűlés ÍRÁSBELI SZAVAZÁS BEREKESZTETT KÖZGYŰLÉS UTÁN

Válasz

Egy társasházi közgyűlés (nem megismételt) tulajdonosi jelenléte 50% alá csökken, berekesztjük a közgyűlést. A fennmaradó napirendi pontban lehet-e írásbeli szavazást kezdeményezni (írásbeli szavazás keretében dönteni) vagy csak megismételt közgyűlésen lehet a fennmaradó napirendi pontokban dönteni?

7

Ha a közgyűlés meghívójában fel volt tüntetve, hogy a határozatképtelen közgyűlés esetén a megismételt közgyűlést 30 perccel később, de ugyanazon a napon tartanák meg, akkor ilyen esetben be kell rekeszteni a közgyűlést, és meg kell nyitni, mint megismételt közgyűlés, így folytatni lehet a napirendi pontok megtárgyalását, illetve a szavazást.

Ha ez nem történt meg, akkor a közgyűlési meghívóban megjelölt megismételt közgyűlést kell megtartani, illetve a közgyűlés berekesztése előtt a jelenlévők szavazhatnak arról, hogy a fennmaradó kérdésekben írásos szavazás legyen. Erre vonatkozóan a társasházi törvény nem tartalmaz rendelkezéseket.

Írásbeli szavazás kezdő dátuma

Válasz

Társasházunk SZMSZ-ét írásbeli szavazás útján módosították. A szavazati arányokról, az SZMSZ módosított változatáról írásbeli tájékoztatást nem kaptam, „szóbeszéd” útján értesültem az új SZMSZ elfogadásáról. A határozatot bíróságon megtámadtam, de a keresetemet azzal az indokkal elutasították, hogy letelt a 60 nap. Közgyűlés esetén egyértelmű, hogy mikortól kell számítani a megtámadási időt, de írásbeli szavazás esetén – különösen akkor, ha a határozatról értesítést sem kapok! – mikortól kell számítani a 60 napot? A társasház SZMSZ-ének kell tartalmaznia az írásbeli szavazás részletes szabályait. Minden esetben a szavazólapon fel kell tüntetni a leadás határidejét, és ha nem volt meghatározva az összesítés időpontja, akkor a leadási határidőt követő 8. napon legkésőbb el kell készíteni a jegyzőkönyvet a szavazási adatokról.

Ennek alapján kiszámítható, hogy a jegyzőkönyv elkészítésének napján indul a 60 napos határidő. A társasházi törvény 40. § (3) bekezdése szerint az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő írásban köteles közölni a tulajdonostársakkal, és ha ezt nem tette meg, akkor erre hivatkozással meg lehet fellebbezni az elutasítást.

JEGYZŐKÖNYV E-MAILBEN

Válasz

Társasházunk SZMSZ előírása szerint a közgyűlés határozatairól 8 napon belül írásban kell értesíteni a tulajdonosokat. E-mail elfogadható-e írásbeli értesítésnek, ha visszaigazolja a rendszer a kézbesítést? A jelenlegi bírói gyakorlat még nem fogadja el érvényesnek az e-mailben történő meghívást és jegyzőkönyv-küldést, mert erre vonatkozóan már született olyan bírói döntés, hogy a közgyűlésen hozott határozatokat hatályon kívül helyezték az e-mailben történő meghívás miatt.

Ha mégis szeretnék ezt a megoldást, akkor mindenképpen szükséges a szervezeti- működési szabályzatba beépíteni a közgyűlés működésével kapcsolatos fejezetbe és természetesen itt kell rögzíteni azt is, hogy a hozott határozatokról milyen módon kell értesíteni a tulajdonosokat.

JEGYZŐKÖNYV-VEZETŐ FELELŐSSÉGE

Válasz

Van-e felelőssége akkor a jegyzőkönyv-vezetőnek, ha nem állapítják meg a szavazás előtt a határozatképességet? Rendelkezési joga nyilván csak a levezető elnöknek van, viszont ha a jegyzőkönyv-vezető észleli, hogy nem állapították meg a szavazás előtt a határozatképességet, akkor szerintem neki figyelmeztetnie kell a levezető elnököt.

G6

Miután erről a törvény nem rendelkezik, így egy esetleges per során a bíró saját döntése és elképzelése alapján fog erről a kérdésről állást foglalni. Az én véleményem, hogy a

jegyzőkönyv-vezetőnek semmilyen jogköre nincs, az a feladata, hogy a közgyűlésen történteket hitelesen jegyzetelje. Ez nem jelent szó szerinti jegyzőkönyvet, csak tényszerű leírást.


közgyűlés JEGYZŐKÖNYV-VEZETŐ KÖTELESSÉGEI Társasházunk megtartotta az éves beszámoló közgyűlését, melyen én voltam a jegyzőkönyv-vezető. A közös képviseletnek átadtam a jegyzőkönyvet, melyet átvettek. Észrevételeztem néhány dolgot írásban: 1. A megjelent tulajdoni hányad 2041/10000 volt, de egyetlen egy szavazásnál sem jött ki ez a szám – hol kevesebb, hol több lett. 2. A közös költségnél is hiba csúszott be a közös képviselő részéről, ugyanis a közgyűlés alacsonyabb összeget szavazott meg 3. Az egyik napirendi pontról („A 2011. évi költségvetés beterjesztése, megvitatása és döntés a költségek mértékéről”) egyetlen szó sem hangzott el, csak a közös költség emelésének mértékéről volt szó. Ezt is észrevételeztem a jegyzőkönyvben. Felkeresett a közös képviselet részéről egy fiatalember, hogy beszéljük meg a felvetett észrevételeimet, melyeket nem vitattak. A jegyzőkönyv hat oldalra sikeredett, elég sok volt a hozzászólás, ezért azt kérték, hogy költségkímélés miatt rövidítsem le. Számomra már ez is „kivonatos” volt, így sem írtam le sok dolgot. Kérték továbbá, hogy külön írjak határozati jegyzőkönyvet, mert ezt akarják lefénymásolni és postázni a tulajdonosoknak. Közöltem, hogy ha alig írok valamit a jegyzőkönyvbe, akkor a távolmaradt tulajdonosok egyáltalán nem tudják, hogy miről szólt a közgyűlés. A válasz az volt, hogy: „miért nem jöttek el, ez az ő bajuk”. Mivel észrevettem a hibákat, most már belemennének abba, hogy a közös költség emelésének mértéke a ténylegesen megszavazott legyen, ehhez viszont nekem meg kellene változtatnom a jegyzőkönyvet. Én viszont nem szeretnék hazudni, és olyat írni, ami nem hangzott el a közgyűlésen, ráadásul a két hitelesítő már aláírta azt a jegyzőkönyvet, amit a közös képviselet részére átadtam. Mit tanácsol? Mondjam meg, hogy annyi a hiba, hogy legyen egy megismételt közgyűlés, vagy jogszerű-e az, hogy megmásítsuk a jegyzőkönyvet? Erre figyelemmel a jegyzőkönyv-vezetőnek nincs kötelezettsége az ún. igazságosság kérdésében állást foglalni, hanem a közgyűlésen – a tulajdonosok által hozott – döntéseket és felszólalásokat rövidítve, de érthetően megfogalmazni. A jegyzőkönyv hosszabb változatában kell a részletes anyagot elkészíteni, míg a tulajdonosokat csak a közgyűlésen hozott határozatokról kell – általában – értesíteni. Nincs akadálya annak, hogy egy hosszabb és részletesebb jegyzőkönyvből ún. kivonatot készítsen a jegyzőkönyv-vezető, amelyet a tulajdonosoknak meg kell küldeni a társasházi törvény szerint. Ha valakit ennél több dolog is érdekel, annak lehetősége van – a másolási költség megfizetése mellett – a jegyzőkönyvről másolatot kérni.

Válasz

Az én ismereteim szerint a jegyzőkönyv-vezetőnek azt kell leírnia, amit a közgyűlésen történt. Ön ennek eleget tett, és írt egy jegyzőkönyvet arról, amit ott hallott, sőt a napirendi pontok és a döntések közötti eltérésre is felhívta a figyelmet. A közgyűlésre a meghívóban napirendeket kell meghatározni, arra vonatkozóan döntést szeretne a közös képviselet. Ha a közgyűlésen azt a tulajdonosok nem tartják fontosnak, illetve a levezető elnök nem irányítja a napirendi pontban foglaltakra a döntést (szavazást), az nem a jegyzőkönyvvezető hibája, és nem is a dolga, hogy emiatt a jegyzőkönyv elkészítését megtagadja. A közgyűlés elsősorban a levezető elnök kezében van, neki kell a témákra vonatkozóan irányítani a felszólalásokat, és természetesen a napirendre vonatkozó döntést is.

7

JELENLÉTI ÍV KIADÁSA

Nem kell kiadnia a jelenléti ívről és a meghatalmazásokról a másolatokat. Ha egy peres eljárásban erre szükség van,

akkor a bíróság hivatalból fogja Öntől bekérni.


V

A társasház leváltott közös képviselője több mint másfél éve támadja különböző keresetekkel a közgyűléseket, lakókat, új képviselőt (engem) stb., mindent sértett dühében. (Leváltása egyébként törvényesen zajlott több mint 70%-os személyes vagy meghatalmazotti részvétei aránnyal és 90%-os akarattal.) Tegnap levelet kaptam tőle, melyben – térítési díj ellenében – másolatokat követel a jelenléti névsorról és a meghatalmazásokról, mely közgyűlésen az új képviselő választása történt. Köteles vagyok-e neki kiadni a meghatalmazásokat és a jelenléti aláírásokat? Nem sértene személyiségi jogokat a meghatalmazások kiadása? Úgy tudom, azt csak az SZB hatásköre ellenőrizni?

G7

közgyűlés JOGOSULATLAN MEGHATALMAZÁS

Válasz

A közgyűlési jelenléti ívet átnézve kiderült, hogy a közös képviselő és az egyik számvizsgáló is olyan személytől fogadott el meghatalmazást, akiknek a külföldön élő tulajdonostársak állandó meghatalmazást adtak, tehát maguk is meghatalmazottak. Utólag mit lehet tenni, ha az tesz törvénytelenséget, akinek a dolga éppen a törvényesség betartatása lenne? A jegyzőkönyvet és a hozott határozatoknál a szavazatok arányát utólagosan módosítani kell, és a két szavazatot le kell vonni az eredményből, vagyis a két meghatalmazást ér-

vénytelennek kell nyilvánítani, mivel a szerzett jog tovább nem adományozható, és a meghatalmazott további meghatalmazást nem adhat más személyek részére.

KEZDEMÉNYEZÉS VISSZAVONÁSA

7

Válasz

Lehetősége van-e a közös képviselőnek arra, hogy a közgyűlés kiírása előtt, a leváltását kezdeményező (aláíró) tulajdonosokat meggyőzze, hogy vonják vissza aláírásukat? Abban az esetben, ha a kezdeményezők tulajdoni hányada ily módon lecsökken 1/10 alá, megteheti-e a közös képviselő, hogy nem tűzi napirendre a leváltását? Ha erről a kezdeményezők tudomást szereznek, gyűjthetnek-e ők is további aláírásokat? Ha ezeket kiírás előtt átadják a közös képviselőnek, beszámíthatók-e a korábban átadott 1/10-be, és a 30 napos kiírási határidő ennek függvényében módosul-e? A tulajdonosoknak joguk van a korábbi döntéseiket megváltoztatni, és esetlegesen visszavonni a kezdeményezésüket a közös képviselő leváltására vonatkozóan.

Amennyiben a kezdeményezők létszáma a tulajdoni hányad 10%-a alá csökken, úgy új kezdeményezést kell előkészíteni, és annak alapján kell a közös képviselet felé a közgyűlés kiírását kezdeményezni.

KITILTÁS KÖZGYŰLÉSRŐL

Válasz

Ötödik éve vagyok egy társasház közös képviselője. Minden évben problémám van egy haszonélvezővel, aki ragaszkodik ahhoz, hogy tulajdonosi meghatalmazás nélkül részt vegyen a közgyűlésen, és szavazhasson is. Magatartása rendbontó, folyamatos bekiabálásokkal zavarja a közgyűlést, hiába mondtam el neki többször is, hogy csak akkor szavazhat, ha meghatalmazást hoz a tulajdonostól. Mivel érhetem el, hogy betartsa a törvényt? Javaslom, hogy a problémával írásban keresse meg a tulajdonost és kérje meg arra, hogy vagy adjon általános meghatalmazást a haszonélvezőnek, vagy nyújtson segítséget a

közgyűlés rendjének megtartásához, vagyis járjon el saját maga a társasház ügyeiben.

KIZÁRÁS A SZAVAZÁSBÓL

Válasz

1.: A társasházi törvény szerint van-e mód a közgyűlés szavazásából kizárni azokat a lakókat, akik tartoznak a közös költséggel, és nem is laknak ott? 2.: Az a lakó, aki a szavazás végeredményét megkérdőjelezi, fordulhat-e bírósághoz, és csak a maga nevében vagy a társasház nevében? 3.: Ha a lakók nevében fordul a bírósághoz, a lakók hány százalékának a beleegyezése kell? 4.: A közös képviselet felé benyújthatunk- e olyan kérelmet, hogy az általuk megbízott képviselővel nem vagyunk megelégedve, és kérhetjük-e egy másik személy kijelölését?

G8

1. Társasházi törvény rendelkezése: 30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdo-

nostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. Más esetekben a hátralékos tulajdonos bármilyen korlátozása törvénytelen.


közgyűlés 2. Akinek nem felel meg a hozott közgyűlési határozat, az a közgyűlés napjától számított 60 napon belül bírósághoz fordulhat a saját nevében és kérheti a közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását. 3. Lakók nevében nem fordulhat bírósághoz, minden tulajdonosnak perbe kell állnia, akinek nem felelt meg a döntés, illetve az érdekeit sértette.

4. Amennyiben a közös képviseletet egy szervezet látja el, úgy az általuk kijelölt személyre vonatkozóan tehetnek javaslatot a visszahívására, de erről is a közgyűlésnek kellene döntenie akkor, ha a bankszámla felett a kijelölt személy gyakorolja a rendelkezési jogot.

KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA EGY LAKÓ ÁLTAL Egy lakó kitett egy hirdetést hogy közgyűlést hív össze 5 nap múlva. Ezt így nem teheti meg az új törvény szerint, hiszen az így fogalmaz: „Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.” Ő nem tett ilyen kérelmet a képviselő felé, hanem egyszerűen kirakta ezt a közgyűlési meghívót, és mindenkinek dobott a postaládájába is. Az egyik napirend a közös képviselő visszahívása. Ez az egész szerintünk – több lakó szerint – így nem szabályos. Amennyiben a megjelenő tulajdonosok ragaszkodnak a közgyűlés megtartásához, akkor is jegyzőkönyvbe kell vetetni, hogy nem felel meg a törvényben előírtaknak és fel kell hívni a jelenlévőket, hogy az esetlegesen hozott határozatok 60 napon belül a bíróságon megtámadhatók és igen nagy valószínűséggel a bíróság hatályon kívül fogja helyezni.

Válasz

Valóban nem szabályos, a törvény egyértelműen és az Ön által leírtak szerint szabályozza a helyzetet. Javaslom, hogy a tulajdonos által kitűzött „közgyűlésen” a közös képviselet legyen jelen és tájékoztassa a megjelenteket, hogy az így összehívott közgyűlés nem felel meg a társasházi törvényben előírtaknak, ezért javasolja annak lezárását.

7

KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA EGY TULAJDONOS ÁLTAL

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 33. §-a így rendelkezik: 33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni. (2) Sürgős esetet – így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. A törvényi szabályozás alapján a tulajdonos által összehívott gyűlés nem tekinthető közgyűlésnek, így az ott hozott határozatok végrehajtását sem lehet megkövetelni.

Javaslom, hogy az Ön által fontosnak ítélt ügyekben a társasházi törvény 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint járjon el, és akkor ténylegesen segítséget tud nyújtani a társasház gazdálkodásához. A hivatkozott törvényi szabály: (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.


Válasz

Olvasom, hogy egy lakó nem hívhat össze lakógyűlést a törvény szerint? A magam részéről nagy mértékben nem értek egyet a kérdés ilyetén való kezelésével, tekintettel a kisebbségnek is lehet jogos, érdembeli észrevétele, problémája, megoldandó problémája, akár életveszélyes is, ami akár halaszthatatlan is lehet adott esetben. A minap a vízdíj elszámolás házi elosztása merült fel, mivel a vízórák cseréje lett volna esedékes a vízmű felhívására. Az első felhívásomat a lakókhoz letépték másnapra, a másodikra eljöttek 10-ből 3-an, a harmadik lakógyűlésemre még eljöttek ketten, és kiderült hasonló a problémájuk nekik is, és egyet is értenénk mindenben. A fizetett, szakképzett közös képviselő nem látott esélyt a vízdíjak házilagos elszámolására, pedig az sokkal költségkímélőbb, takarékos megoldás, és semmivel sem rosszabb. A kisebbség jogos igényeinek érvényre juttatását nem látom kellően hangsúlyozva, sőt elnyomva látom a jogalkotási munkában!

G9

közgyűlés KÖZÖS KÉPVISELŐ FELADATA

Válasz

A társasházi törvény 43. § (1) a) szerint a közös képviselő felelőssége a határozatok jogszabályok stb. szerinti előkészítése, amibe szerintem a közgyűlés megszervezése és lebonyolítása is bele tartozik. Ha a közös képviselő a közgyűlésen jogsértést tapasztal, arra a határozatok szabályszerűségének biztosítása miatt véleményem szerint köteles felhívni a figyelmet. Ha ezt a közgyűlésen elmulasztja, akkor véleményem szerint nem engedheti tovább a tulajdonosok felé a jegyzőkönyvet úgy, hogy abból a határozat adatai (a határozat szövege, szavazati arány) nem derülnek ki.

7

A törvény a közös képviselőnek semmilyen feladatot nem biztosít a közgyűlésen, ha nem választják meg levezető elnöknek. A közgyűlés fő „ura” a levezető elnök, és ha az nem azonos a közös képviselővel, akkor minden felelősség őt terheli a levezetés, a jegyzőkönyv alapján. A törvény nem írja elő, hogy a közös képviselőnek például alá kellene írnia a jegyzőkönyvet, azért a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő tulajdonos a felelős.

Ha a közös képviselő a törvény rendelkezése szerint készített határozat-tervezetet, de a közgyűlés nem azt a formát fogadja el, akkor ezt követően már a tulajdonosoknak kell felvállalniuk a felelősséget, ha törvénytelen döntést hoznak. Természetesen, ha jogszabálysértést észlel a közös képviselő, akkor jelezheti a levezető elnöknek, sőt kérheti, hogy véleményét vegyék jegyzőkönyvbe, de ennél több kötelezettsége nincs.

KÜLÖN GAZDÁLKODÓ ÉPÜLETEK KÖZGYŰLÉSE

Válasz

Osztatlan közös területen két társasház épült. A két épület külön-külön gazdálkodik, más a közös képviselők személye is, a 2010. évről szóló beszámolók külön készülnek a társasházaknál. 1.: Nem kell meghívni a másik házban lakókat a közgyűlésre? 2.: A két épület beszámolóját szükséges egy beszámolóba önteni? 1.: Ebben a kérdésben a szervezeti- működési szabályzat rendelkezéseit kell figyelembe venni: ha a külön gazdálkodás rögzítve van és ott nem írták elő, hogy együttes ülést kell tartani, akkor külön is megtartható. Természetesen mind a két háznak szavaznia kell a társasház egészét érintő költségek tekintetében (pl. kerítés, járdaszakasz, esetleg tetőszigetelés, udvar, kert rendezése stb.).

2.: Az eddigi tapasztalatok szerint az APEH, illetve NAV csak egy beszámolót fogad el, ha egy adószámmal rendelkeznek. Ha mind a két háznak külön van adószáma, akkor nem szükséges összesíteni.

MEGHATALMAZÁS ÁTRUHÁZÁSA

Válasz

A külföldön tartózkodó tulajdonos állandó megbízottja akadályoztatása esetén meghatalmazhat-e valakit a közgyűlésen való részvétellel? Vagy az állandó megbízást – bár az ügyek teljes körű intézésére szól – tovább nem háríthatja harmadik személyre. A Ptk. Ön által is idézett 222. és 223. §-a erről nem ad számomra iránymutatást. Vagy csak nem tudom helyesen értelmezni azt. A meghatalmazás konkrét személyre szólhat, és bizalmi jogviszonyként kell kezelni. Ennek alapján a két fél közötti megállapodást az egyik fél nem adhatja „tovább”, csak a meghatalmazó jóváhagyásával. A gyakorlatban azonban ilyenkor a meghatalmazó új meghatalmazást ír az újonnan meghatalmazott személyre vonatkozóan.

G 10

Erre figyelemmel ajánlatos hosszas külföldi tartózkodás esetére akár két személyt is meghatalmazni az ügyek vitelével, hogy ne legyen fennakadás.


közgyűlés MEGHATALMAZÁS ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

A meghatalmazás mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonják. A közös képviselőnek azonban joga van a meg-

hatalmazás „megújítását” kérni, főleg ha a meghatalmazó időközben a társasházból elköltözött.

V

A közgyűlésen a hiányzó házastársak általában meghatalmazással biztosítják a szavazóképességüket. Az egyik tulajdonostárs 2006. októberi keltű meghatalmazással szokott élni a házastársa részéről, de a házastárs már régen nem lakik a házban. Meddig tekinthető érvényesnek egy meghatalmazás?

MEGHATALMAZÁS TARTALMA

7

A meghatalmazásoknak különböző fajtái vannak: általános meghatalmazás, amely a „visszavonásig” érvényes és ezeknél nem lehet elvárni, hogy előre mondják meg, hogy melyik napirendi pontnál hogyan kívánnak szavazni. A másik meghatalmazás az „eseti”, amely adott napra vonatkozik és általában ismert a napirendi pont, sőt jó eset-

ben a tervezett határozati döntés is. Ezeknél már van lehetőség arra, hogy a meghatalmazó megjelölje, hogy melyik napirendi pontnál hogyan kívánnak szavazni. A törvény azonban a konkrét megfogalmazást nem írja elő, tehát a meghatalmazás birtokában a meghatalmazott bármilyen irányú döntést hozhat, illetve szavazhat.

Válasz

Egyik tulajdonostársunk rendszeresen „szervezkedik” a közös képviselő, számvizsgáló bizottság, gondnok ellen. Még azt is tervbe venné, hogy a közös képviselő mandátuma 70 éves korában járjon le, mint az alkotmánybíróknak vagy tábornokoknak. A tulajdonostársaknak általában 25%-a vesz részt a közgyűlésünkön, és az említett tulajdonostársunknak jóhiszeműen teljes körű meghatalmazásokat adnak. Így aztán ő, ezekkel a „bianco” meghatalmazásokkal, leválthat, megválaszthat bárkit… Nem kell nevesíteni, hogy pl. kire, mire adja voksát a meghatalmazó? Elég a napirendre való hivatkozás?

MEGHÍVÓ FORMAI SZABÁLYAI

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 35. § (2) bekezdése elsősorban arról rendelkezik, hogy a tulajdonosok 10%-ának joga van a közgyűlés összehívását kezdeményezni meghatározott napirendi pontokkal, az ok megjelölésével és a közgyűlési határozatra tett javaslattal. Ezen rendelkezés nem tartalmazza, hogy azt is tartalmaznia kell, hogy „határo-

zathozatal”, mert az a közgyűlés megtartásának célja, hogy a tulajdonosok közössége a napirendi pontokban döntés hozzon. A közgyűlésen tehát a megjelölt napirendi pontokban minden további előírási kötelezettség nélkül érvényes határozatot lehet hozni.


Válasz

Az egyik általunk kezelt társasháznál a tulajdonostársak kezdeményezték a közgyűlés összehívását, viszont a napirendi pontok megírásakor elfelejtették a „határozathozatal” szót beírni a napirendi pont mellé. Emiatt a közgyűlésen személyeskedésbe torkolló vita keletkezett. Lehet-e érvényes határozatot hozni ilyen esetben?

G 11

közgyűlés MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS I.

Válasz

A társasházi közgyűlési meghívón szereplő közgyűlés időpontja után, negyed vagy fél óra múltán a megismételt közgyűlés megtartható-e? Több társasházkezelőtől hallottam, hogy ezt a társasházi törvényt a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte és a megismételt közgyűlést változatlan napirendi pontokkal másnap, illetve 15 napon belüli megtartásra szabályozta, elkerülvén azokat a helyzeteket, hogy egy társasházban mindig ugyanazon 2-3 ember akarata érvényesüljön. Valóban legalább 1 nappal később, de 15 napon belül kell-e megtartani a megismételt közgyűlést?

7

Valóban volt ilyen bírósági döntés, de azóta a társasházi törvényt módosították, és a jelenlegi szabályozás a következőképpen szól: 37. § (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. (2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés

berekesztését követően fennmaradó – napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik. Vagyis nincs akadálya annak sem, hogy azon a napon megtartsák a megismételt közgyűlést, de ezt előzetesen a szervezeti- működési szabályzatban szabályozni kell.

MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS II.

Válasz

Társasházunkban a közelmúltban közgyűlés volt. A közgyűlés először nem volt határozatképes (42%), majd 30 perc múlva új közgyűlést indítottunk, amely már a résztvevők számától függetlenül határozatképes lett. Minderre a közgyűlési meghívóban részletesen utaltunk. Szabályosan jártunk el? A társasházi törvény az alábbiak szerint szabályozza a közgyűlés megtartását: „37. § (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. (2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel kell

összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti- működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.” A 30 perc múlva történő közgyűlés megtartásához viszont szükséges, hogy a társasház SZMSZ-e is így szabályozza a megismételt közgyűlés megtartását.

NAPIRENDI PONTOK PÓTLÓLAG

Válasz

Május 18-án – több tulajdonos aláírásával – átadtam a közös képviselőnek, hogy a következő közgyűlésre mit kérünk felvenni napirendi pontként. Május 19-én ajánlott levélben megkaptam a meghívót a következő közgyűlésre, május 26-ra. Valószínű a levelek keresztezték egymást. Az általunk a 18-i levélben kért pontokat a közös képviselőnek fel kell-e venni a napirendi pontok közé?

G 12

Pótlólag már nem lehet a napirendi pontokat kiegészíteni, viszont közgyűlési összehívási kötelezettség csak a törvényi rendelkezések betartása mellett kötelezettsége a közös képviselőnek, amely a következő: - írásban kell beadni és a tulajdoni hányad 10%-át meghaladó tulajdonosnak kell aláírnia - napirendi pontokat pontosan meg kell jelölni - indokolás, a napirendre-vétel miatt

- írásban közgyűlési határozat-tervezeteket kell készíteni (több variációt: pl. a közös képviselő felmentése, vagy a szerződésének módosítása, megbízatása meghosszabbítása stb.) Ha ezek a feltételek fennálltak, akkor egy új közgyűlést kell kitűznie 30 napon belül.


közgyűlés NAPIRENDI PONT ÚJRATÁRGYALÁSA

A társasházi törvény „újra tárgyalásról” nem rendelkezik, de a törvényi szabályozás értelmében, ha valamelyik tulajdonostárs a közgyűlés határozatával nem ért egyet, vagy az az érdekeit sérti, úgy a meghozott határozat érvénytelenségét kérheti a bíróságtól a közgyűlés időpontjától számított 60 napon belül.

Ebből következően 60 napon belül biztos, hogy nem célszerű újból napirendre tűzni a már eldöntött kérdést, hanem a tulajdonostársat fel kell világosítani arról, hogy a határozatot megtámadhatja a bíróságon.

Válasz

Az egyik lakó indítványára a „társasházi kapubejáró szegélykövének részleges ill. teljes eltávolítása” indokkal a közös képviselő közgyűlést hívott össze. A lakók tulajdoni hányad alapján, mindenki által elfogadott, írásos, de titkos szavazással 6/4 arányban (tulajdoni hányad alapján is többségben) elvetették a kérést, amely csak egyetlen lakó érdekét szolgálta volna, mások kárára. A közgyűlés határozata jegyzőkönyvben került rögzítésre. A lakó kérésére a közös képviselő ismételten közgyűlést hívott össze, napirendi pontként a szóban forgó bontás újratárgyalása és újbóli szavazás megjelöléssel. A társasházi törvény alapján van-e erre joga?

NINCS JELEN A KÖZÖS KÉPVISELŐ

Érdekes a felvetése, mert ilyen helyzetről nem rendelkezik a társasházi törvény. Álláspontom szerint – amennyiben a megismételt közgyűlésen betartották a törvényi rendelkezéseket, úgy érvényes határozatokat hozhattak. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kellett készíteni, amelyet a levezető elnöknek és két hitelesítő tulajdonosnak alá kellett írnia. A döntéseket, határozatokat minden tulajdonosnak meg kellett küldeni. Ha

mindezek teljesültek, de a jelen nem lévők érdekeit sértik a határozatok, akkor a sérelmet szenvedőknek keresetet kell benyújtania a bírósághoz, és kérniük kell a határozatok érvénytelenségének megállapítását. Attól ugyanis, hogy a közös képviselő beteg volt, még nem lesz érvénytelen a közgyűlés.

Válasz

Megtartható-e illetve hozhat-e határozatokat az a társasházi közgyűlés, amit a közös képviselő hívott össze, de azon – betegség miatt – nem tudott részt venni? A tulajdonosok egy része értesítve lett a közgyűlés elmaradásáról, de egy részükhöz nem jutott el az információ. A megjelentek – gondolva, ha már ott vannak – a megismételt közgyűlést megtartották, ami az eredeti időpont után fél órára rá lett kiírva, és amit a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintettek. Jogszerű volt-e a cselekedetük érvényesek-e az általuk hozott határozat a társasházra?

ÖNKORMÁNYZAT A TÖBBSÉGI TULAJDONOS

Sajnos nincs ilyen hivatalos rendelkezés, csak szokásjog alapján működik, hogy a magántulajdonosok többsége mellé áll az önkormányzati tulajdon képviselője. Javaslom, hogy a helyzetről tájékoztassák a polgármestert, és kérjenek segítséget a képviselet ellátását végző személy megváltoztatásáról, illetve a szavazási rendszerük megváltoztatásához.

Az önkormányzat – mint tulajdonos – a képviselője útján gyakorolhatja a tulajdonjogát, de rá sem lehet jellemző, hogy csak az egyéni érdekeit veszi figyelembe. Ha nem járnak sikerrel, akkor a hozott közgyűlési határozatot kell megtámadni a bíróságon, és ott kell érvényt szerezni az alig kisebbségben lévő magántulajdonosok érdekeinek.


Válasz

Olyan társasházban lakom, melynek 50,06%-ban az önkormányzat a tulajdonosa. 2011. április óta az önkormányzat által megbízott képviselő egy személyben dönt a közgyűlési szavazásokon. Esélyt se ad a 49.94%-os privát tulajdonosoknak, és a „többségi” szavazatával többlet kiadásokra ítéli a magántulajdonosokat. Mit ír elő a jogszabály? Hová lehet fordulni ebben az ügyben? (Tudomásom szerint ilyen szavazásokon a privát tulajdonosok több %-a mellé kellene, hogy szavazzon.)

G 13

7

közgyűlés ÖNKORMÁNYZAT SZAVAZÁSA

Válasz

Közgyűlésen jelen van a tulajdonosok 55%-a. Ebből 15% az önkormányzati tulajdon. Hogyan lehet az önkormányzatnak szavazni, mert a tulajdonosok elvárása, hogy a többség mellett voksoljon? Van-e erre iránymutatás, vagy törvény?

7

Az önkormányzat ugyanolyan tulajdonos, mint bármilyen természetes személy, vagyis úgy szavaz ahogy akar. Általánosnak mondható azonban, hogy nem szavaz, hanem a szavazásnál a többségi szavazáshoz kéri hozzászámítani a szavazatait.

Természetesen tartózkodhat is, de akkor viszont tudni kell, hogy a ház SZMSZ-e mit ír erről: lehet a tartózkodást a „NEM” szavazathoz sorolni, vagy teljesen figyelmen kívül hagyni stb.

RENDKÍVÜLI VAGY RENDES?

Válasz

A tulajdonosok júliusban rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték a beszámoló és a költségvetés jóváhagyása céljából. Ezt a júliusi rendkívüli közgyűlést az új közös képviselő erőszakkal, többszöri nekifutással, „rendes” közgyűlésnek minősítette azzal az indokkal, hogy az ÖKO pályázathoz nem lehet „rendkívüli” közgyűlésen elfogadott költségvetést benyújtani, mert ez a társasházra nézve hátrányos lehet. (A hibáktól továbbra is hemzsegő anyagok itt sem lettek elfogadva.) Mit lehet itt tenni? A társasházi törvény 33. §-a így rendelkezik: „33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen –ki kell függeszteni. (2) Sürgős esetet – így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialaku-

lását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.” A közgyűlés minden esetben „rendes”, ha a meghívót az időpont előtt 8 nappal korábban megküldik a tulajdonosoknak, és kiteszik a hirdetőtáblára. A rendkívüli közgyűlés csak a (2) bekezdésben írtak esetén, tehát rendkívüli helyzetben írható ki. A közös képviselő tehát jogosan tiltakozott a rendkívüli jelző ellen.

TARTOZÓK KÖZLÉSE

Válasz

A közös képviselő jogosan teszi-e hogy a közgyűlésen felolvassa azoknak a lakóknak a nevét, és azt az összeget, amivel tartoznak? A társasházi törvény szerint nem a közgyűlésen kell felolvasni azon tulajdonosok nevét, akik tartoznak, hanem a közgyűlési meghívóval együtt minden tulajdonosnak meg kell küldeni ezt a listát. A tulajdonostársaknak ugyanis joguk van tudni, hogy kik azok, akik nem teljesítik a közös költség befizetési kötelezettségüket.

G 14

Amennyiben a meghívóval együtt a közös képviselő nem küldte meg a listát, úgy azt pótolhatja a közgyűlésen is. Ebben az esetben azonban – ha vannak kívülállók, nem tulajdonosok is jelen – úgy a felolvasás alatt célszerű lenne kiküldeni őket a közgyűlésről, vagy nyilatkoztatni őket arról, hogy az ott elhangzottakat üzleti titokként kötelesek kezelni.


közgyűlés Tartozók szavazati joga Érvényes, mivel a tulajdonosi jogosultság nem korlátozható azért, mert valaki nem fizette be a közös költséget. A törvény egy esetben korlátozza a hátralékos tulajdonos szavazatát, ha a tartozó tulajdonában álló lakásra jelzálogjog bejegyzéséről a közgyűlés dönt. A társasházi törvény rendelkezése a következő: „30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.

(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.”

Válasz

A költségekkel elmaradt tulajdonosok szavazata érvényes-e a végszavazáson?

Más esetekben a hátralékos tulajdonos bármilyen korlátozása törvénytelen.

7

ÚJ SZAVAZÁS

A társasházi törvény nem rendelkezik arról, hogy ugyanazon témában újra, napirend szerinti döntést lehet kérni. A törvény logikája szerint az érvényes közgyűlési határozat 60 napon belül megtámadható, ha valaki azzal nem ért egyet. A program megvalósításánál azonban figyelembe kell venni, hogy ha sokan nem fogják befizetni a „saját erőt”, akkor rendelkezik-e a ház azzal az összeggel, amellyel meg tudja előlegezni a költséget az esetleges perek befejezéséig. Az aláírásnál – egyetértve a bírósági ítélettel – szükséges a tényleges szöveg megléte minden oldalon, hogy valóban bizonyítható legyen, hogy tudta az illető, hogy mit ír alá.

Erre figyelemmel minden aláírót értesíteni kell, hogy a kezdeményezésük nem felel meg a társasházi törvény 35. § (2) bekezdésében foglaltaknak, és tájékoztatni kell őket, hogy – ha még nem járt le a megtámadási határidő – 60 napon belül keresetet indíthatnak és kérhetik a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.

Válasz

Az általunk kezelt egyik társasház állami támogatást nyert a Panel + ZBR pályázaton. A támogatás elfogadására és a beruházás megvalósításának elfogadására közgyűlést hívtunk össze. A rendkívüli, de megismételt közgyűlésen a tulajdonosok összességében 5.251/10.000 tulajdoni hányaddal vettek részt. A program megvalósítását a szavazáskor jelenlévő tulajdonosok (5.202/10.000) közül 4.042/10.000 megszavazta, ellene 983/10.000, tartózkodott 177/10.000. Néhányan, akik nem tudnak belenyugodni dolgokba, aláírásgyűjtésbe kezdtek új közgyűlés összehívása érdekében, ahol a program leállítását szeretnék megszavaztatni. 1.: Lehet-e újra tárgyaltatni egy érvényes és jogszerű közgyűlési határozatot? Ők azt állítják, hogy a kisebbség (40,42%) ráerőlteti az akaratát a többségre. 2.: Az aláíró ív formailag szabályosnak tekinthető-e úgy, hogy a 2. és 3. oldal sem sorszámot, sem hivatkozást nem tartalmaz arra, hogy mit írtak alá a tulajdonosok?

Ha mégis összehívják a közgyűlést, akkor viszont arra el kell menni, és ott jegyzőkönyvbe kell mondani, hogy érvénytelen a közgyűlés összehívása, így az ott hozott határozatokat sem lehet végrehajtani.


G 15

közgyűlés VISSZAVONT SZAVAZAT 2011. május 16-án megtartottuk a közgyűlést, ahol az egyik napirendi pont a 2010. évi gazdasági beszámoló volt, valamint megválasztottuk az SZB tagjait. Mivel pályázni szeretnénk, ezért megbíztunk egy könyvelő céget, hogy készítse el a beszámolót. A beszámolóval kapcsolatban több probléma merült fel, ezért az SZB és a könyvelők javaslatára május 23-ra rendkívüli közgyűlést hívtunk össze, hogy addig az SZB és könyvelők egyeztethessenek. Ez megtörtént. A rendkívüli közgyűlésen kiderült, hogy valamit a könyvelők nem úgy készítettek el, mint ahogy azt az SZB szerette volna, ezért először tartózkodtak a szavazástól, majd mivel az adatok végső soron megfelelőek voltak, meggondolták magukat és diktafonba mondták, hogy elfogadják. Miután a közgyűlés elfogadta a beszámolót, lemondtam a közös képviselésről, mivel nincs megbízási szerződésem – megválasztásomkor nem volt, aki ellenjegyezze, ezért nem készült. Végül megegyeztünk, hogy június 15-ig ellátom a feladatot, hogy addig tudjanak találni valakit. Másnap kaptam az SZB elnökétől egy levelet, melyben részletesen indokolással visszavonják a szavazatukat. Mivel 13 lakásos társasházról van szó, a 3 szavazat annyi tulajdoni hányadot elvitt, hogy így nincs elfogadva 2010. évi gazdasági beszámoló. Ezt megtehetik? Én úgy tudtam, hogy a közgyűlési határozatot csak bíróság útján lehet megtámadni. Válasz

7

1. A meghozott döntések érvényesek, és az SZB tagjai is, mint tulajdonosok megtámadhatják a közgyűlési határozatot, de nincs lehetőség arra, hogy másnap visszamondják a szavazatukat. 2. A számvizsgáló bizottság nem irányíthatja a társasházat, nekik észrevételezési és javaslattételi lehetőségeik vannak, de nem állapíthatják meg – főleg utólag –, hogy a beszámoló nem volt elfogadható.

3. Az ilyen kis albetétes társasháznál nincs kötelezően előírva, hogy külső szakértőt kell igénybe venni, így – véleményem szerint – többlet költséget okozott az SZB az egész társasháznak. 4. Mindenképpen tisztázni szükséges, hogy milyen kifogások merültek fel az SZB részéről, amelyet ha lehet, orvosolni kell, mert az átadás-átvétel miatt még inkább most tisztázzák a teendőket, mint hogy hosszú éveken át Önre hivatkozzon az új közös képviselő.

forrás: Társasházban él? Önnel is megtörténhet! THT szakkönyv II. kötet – 2012. Kiadó: bozsok.com Kft., Budapest Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak részei nem másolhatók, illetve képi vagy hang megjelenítéssel nem terjeszthetõk a kiadó írásos beleegyezése nélkül.

G 16


Hova fordulhatunk a panaszunkkal, és van-e esélyünk ezt a határozatot hatályon kívül helyeztetni?

Recommend Documents