[HOVA SZAVAZOTT A MAGYAR FALU 2014-BEN?]

2014.

[HOVA SZAVAZOTT A MAGYAR FALU 2014-BEN?]

Az országgyűlési választások eredményeit tekintve három részre szakadt az ország. Budapesten kiegyenlítettek az erőviszonyok a kormánypártok és a Kormányváltó szövetséget alkotó pártok között. A községekben ugyanakkor a baloldali pártok már csak harmadik erőt képviselik. Ebben az elemzésben a Policy Agenda azt vizsgálta, hogy mi lehet a falvak és a főváros közötti jelentős különbség mögött, és mi befolyásolhatta a szavazókat.

Községek, ahol a kormányváltók már csak a harmadik erő Az országos választások eredménye azt mutatta, hogy a baloldal a második erő. Szavazatinak számát, és arányát tudta növelni, és a négy évvel korábbi választáshoz képest valamelyest leszakította a szintén erősödő Jobbikot. Ugyanakkor az adatok nagyon eltérő Magyarországot mutatnak. Budapesten az országos listára leadott szavazatok 38,48%-át szerezte meg a Fidesz-KDNP, míg a baloldali összefogás 36,75%-ot. Azaz minimális a különbség, sőt a Jobbik támogatottsága itt a legalacsonyabb, 12,07%-kal. Amennyiben a főváros nélkül nézzük az adatokat, akkor az látszik, hogy 46,4%-a van a Fidesz-KDNPnek, 23,1%-a baloldali közös listának, 22,1%-a a Jobbiknak, és 4,5%-a az LMP-nek. Ez utóbbiból látszik, hogy a „vidék Magyarországa” nem szavazta volna be a parlamentbe a zöld pártot. Országos listák támogatottsága pártok

Budapest

Fidesz-KDNP MSZP-Együtt-DK-PM-MLP Jobbik LMP egyéb pártok

38,48% 36,75% 12,07% 8,92% 3,8%

Budapesten kívül 46,4% 23,1% 22,1% 4,5% 3,9%

Annak érdekében, hogy mélyebben vizsgálni lehessen a falvakban leadott szavazatokat, a Policy Agenda három különböző pártpreferenciájú, gazdasági és földrajzi helyzetű megye adatait szavazókörig lemenően feldolgozta. Vizsgált megyék pártlistás adatai (Csongrád megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vas megye) Csongrád Szabolcs-SzatmárBereg Fidesz-KDNP 41,66% 46,76% MSZP-Együtt-DK-PM27,05% 21% MLP Jobbik 20,2% 26,1% LMP 6,68% 2,44% egyéb pártok 4,41% 3,7%

Vas 51,82% 21,94% 17,76% 5,17% 3,31%

Vas megyében, mint a nyugati határszélen lévő, viszonylag jó gazdasági lehetőségekkel megáldott területen, a falvakban szavazók száma kb. 84 ezer fő. Vas megyében a választók 40%-a él ezekben a településekben, azaz alapvetően meghatározzák a választások kimenetelét az ott élők pártpreferenciái. Vas megyei kistelepüléseken a Fidesz-KDNP 58%-ot szerzett, míg a Kormányváltó

2

szövetség 15,6%-ot. A Jobbik magabiztosan lett második erő ezeken a településeken a maga 19,7%val. A parlamentben még éppen bejutott LMP ezeken a területeken 3,7%-ot szerzett, azaz jelentősen alatta maradt a bejutási küszöbnek. Egyéni eredményeket nézve alapvetően nem változik a helyzetkép. Az MSZP jelöltjei valamivel jobban (0,7%-val) szerepeltek, mint a listára leadott szavazatok alapján a közös pártlista. A Fidesz esetében 0,3%-kal kaptak kevesebb szavazatot az egyéni jelöltek, mint a pártlista, míg a Jobbik listáját 0,1%-kal többen ikszelték be, mint az egyéni jelöltjeit. Jellemzően a kispártok nem kaptak sok szavazatot. A négy parlamenti pártot nem számítva a többi 14 párt összesen 2,9%-ot kapott, ami jelentősen rosszabb, mint az országos adat. Vas megyei választók megoszlása (18 év felettiek a 2011. évi Népszámlálás alapján) településtípus megyei jogú város egyéb város község

lakosság száma 65.559 fő 63.357 fő 84.063 fő

aránya 31% 30% 39% forrás: KSH népszámlálás

Vas megyei falvakban leadott szavazatok megoszlása párt Fidesz-KDNP MSZP-Együtt-PM-DKMLP Jobbik LMP egyéb

egyéni jelölt 57,7% 16,4% 19,7% 3,4% 2,9%

pártlista 58% 15,6%

különbség (egyéni-párt) -0,3% +0,8%

19,7% 0% 3,7% -0,3% 2,9% 0% forrás: szavazóköri jegyzőkönyvek alapján Policy Agenda

A második vizsgált megyénk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt, ahol a választók 45%-a él falvakban. A Fidesz-KDNP 54,4%-ot kapott ezeken a településeken. Nem meglepő módon a Jobbik végzett a második helyen 26,1%-kal, míg a kormányváltó erők mindössze 15,3%-ot szereztek, az LMP pedig 1,2%-ot. A Jobbik második helye azért sem volt meglepő, mivel ellentétben Vas megyével itt az összes szavazókört, tehát a városi részeket tekintve is második helyezett lett a szélsőséges párt. Ezzel szemben Vasban a városi részeken képes volt a hátrányát megfordítani a baloldali közös pártlista, és ezzel a második erő maradt az egész megyét nézve. Érdekesség, hogy míg minimális különbség kimutatható volt Vas megyében az egyéni és a listás szavazatok között, addig ez Szabolcs teljességgel elhanyagolható.

3

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választók megoszlása (18 év felettiek a 2011. évi Népszámlálás alapján) településtípus megyei jogú város egyéb város község



Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvakban leadott szavazatok megoszlása párt Fidesz-KDNP MSZP-Együtt-PM-DKMLP Jobbik LMP egyéb

egyéni jelölt 53,1% 15,5% 26,3% 1% 4,1%

párt lista 54,4% 15,2%

különbség (egyénipárt) -1,3% +0,3%

26,2% -0,1% 1,2% -0,2% 3% -1,1% forrás: szavazóköri jegyzőkönyvek alapján Policy Agenda

A harmadik vizsgált terület Csongrád megye volt. Azért sajátos, mivel Miskolc kivételével ez az egyetlen megye, ahol a kormányváltó erők jelöltje képes volt egyéniben győzni. Igaz az a választókerült Szegeden van, ezért más a társadalmi összetétele, mint a falvaknak. A megyében a szavazók 24,4%-a él községekben, ebből a szempontból a másik vizsgált két megyéhez képest a legalacsonyabb az ilyen jellegű településeken élők aránya. Csongrád megyében a megyeközpontban és a városokban szerzett szavazatoknak köszönhetően második lett a kormányváltó szövetség. A községekben azonban itt is csak a harmadik erő tudott lenni ez a közös pártlista. Egyértelműen a Fidesz-KDNP győzött 49,4%-kal, míg a Jobbik 23,1%-ot szerzett. A baloldali pártok 18,7%-kal a harmadikok lettek, míg az LMP itt sem jutott volna be a parlamentbe, a maga 4,5%-val. Csongrádi falvakban az egyéni jelöltekre és a pártlistákra leadott szavazatokat tekintve jelentős különbség nincsen. Ez alól a kormányváltók jelöltjei jelentik a kivételt, mivel 1,4%-kal több szavazatot kaptak az egyéniben, mint listán.

4

Csongrád megyei választók megoszlása (18 év felettiek a 2011. évi Népszámlálás alapján) településtípus megyei jogú város egyéb város község



Csongrád megyei falvakban leadott szavazatok megoszlása párt Fidesz-KDNP MSZP-Együtt-PM-DKMLP Jobbik LMP egyéb

egyéni jelölt 49,7% 20,1% 22,8% 4,5% 2,9%

párt lista 49,4% 18,7%

különbség (egyénipárt) -0,3% -1,4%

23,1% -0,3% 4,6% +0,1 4,1% +1,2% forrás: szavazóköri jegyzőkönyvek alapján Policy Agenda

5

Mi okozta a Jobbik térnyerését? A falvakban kialakult választási adatokat összevetettük a települések társadalmi helyzetével. A márciusi települési szintű regisztrált munkanélküliségi adatokat „rávetítettük” a választási eredményekre. Azért ezt a mutatót alkalmaztuk, mivel tartalmazza a segélyezetteket (rendszeres szociális segélyt, foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapókat), a tartós munkanélkülieket, és az álláskeresési támogatásban részesülőket. Az adatok érdekes összefüggést mutatnak. A Fidesz arányaiban a legjobb eredményeket a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő településeken érte el. A legrosszabb eredményeket ott szerezte, ahol a település ilyen szempontból inkább a megye középmezőnyében helyezkedik el. Az MSZP számára a legjobb eredményeket azok a települések hozták, ahol alacsony a regisztrált munkanélküliek, segélyezettek aránya. Míg a legrosszabbul éppen ott szerepelt, ahol a legnagyobb a társadalmi probléma. Leginkább meglepő, hogy a Jobbik igazi terepe ezen adatok szerint az volt, ahol a legnagyobb a krízis. Míg messze a legrosszabb eredményeket ott érték el, ahol relatíve kevesebb a kiszolgáltatott, nehéz helyzetben lévő ember. Módszertani leírás: Megyénként öt egyenlő kategóriába soroltuk a pártlistára leadott szavazatokat, illetve a regisztrált munkanélküliségi számokat. A társadalmi fejlettség kifejezésére a regisztrált munkanélküliségi adatokat használtuk, mivel ez a legfrissebb mutatószám, amely jellemzi az adott települést. A NAV SZJA adatbázisa két évvel korábbi és csak a bejelentett jövedelmeket tartalmazza. Azaz a falun oly gyakori feketejövedelmeket, háztáji keresetet nem tartalmazza. A segélyezettek, álláskeresők számát tartalmazó regisztrált munkanélküli mutató úgy képződik, hogy rávetítik a munkanélküli korú népességre. Ezáltal képződik egy relatív mutató. A településeket megyénként szintén öt kategóriába soroltuk a relatív mutató alapján. Ez alapján összevetettük az így kapott kategóriákat (társadalmi mutatót és a pártszavazatokat).

6

társadalmi mutató (1legrosszabb, 5- legjobb)

Fidesz-KDNP támogatottság a társadalmi helyzetkép alapján

1 2 3 4 5

párt támogatottsága saját magához képest (1-legjobb eredmény, 5legrosszabb) 1 2 3 4 5 20,9% 23,3% 16,3% 12,8% 26,7% 20,7% 23% 20,7% 23% 12,6% 23,9% 21,6% 21,6% 15,9% 17% 18,4% 17,2% 29,9% 19,5% 14,9% 18,8% 11,8% 17,6% 24,7% 27,1%

Az adat azt mutatja, hogy egyes társadalmi fejlettségű területeken hogyan oszlik meg a FIDESZ-KDNPre leadott szavazatok száma. A legjobb eredményeinek (párt támogatottsága saját magához képest: 5) relatív többségét a legrosszabb helyzetű településeken érte el (27,1%), és majdnem ugyanilyen arányt ért el (26,7%) a legjobb településeken.


MSZP-Együtt-PM-DK-MLP támogatottság a társadalmi helyzetkép alapján

1 2 3 4 5

párt támogatottsága saját magához képest (1-legjobb eredmény, 5legrosszabb) 1 2 3 4 5 15,1% 22,1% 17,4% 20,9% 24,4% 17,2% 21,8% 21,8% 18,4% 20,7% 20,5% 19,3% 19,3% 20,5% 20,5% 18,4% 20,7% 21,8% 20,7% 18,4% 27,1% 17,6% 21,2% 18,8% 15,1%

A táblázat megmutatja a baloldali közös listára leadott szavazatok társadalmi helyzetkép szerinti megoszlását. A legjobb eredményeinek relatív többségét (24,4%) a legjobb helyzetű településeken érte el, míg látványosan rosszul szerepelt a legrosszabb társadalmi helyzetű falvakban (15,1%). Ezt támasztja alá az is, hogy a kormányváltókra vonatkozó adatsorban a legnagyobb aránya annak van, hogy legrosszabbul ott szerepelt a párt, ahol a legnehezebb az élet (27,1%).


Jobbik támogatottság a társadalmi helyzetkép alapján

1 2 3 4 5

párt támogatottsága saját magához képest (1-legjobb eredmény, 5legrosszabb) 1 2 3 4 5 34,9% 25,6% 15,1% 15,1% 9,3% 14,9% 23% 19,5% 21,8% 20,7% 12,5% 19,3% 25% 22,7% 20,5% 14,9% 14,9% 25,3% 24,1% 20,7% 21,2% 20,9% 14% 17% 25,3%

7

A Jobbik esetében, ahogy korábban is jeleztük éppen a fordított következtetések látszanak, mint a baloldali pártoknál. A legrosszabbul ott szerepelt, ahol a település adott megyében inkább fejlettnek számít (34,9%). A legjobban pedig ott, ahol nehéz helyzetben vannak az ott élők (25,3%). Az adat azért is érdekes, mert a nehéz helyzetű települések és a roma lakosság között szoros kapcsolatot mutatnak ki szociológiai felmérések. Az persze nehezen eldönthető, hogy adott településen a roma lakosság szavazott, mindenfajta várakozással ellentétben a Jobbikra, vagy azok, akik a településen belül konfliktusban vannak velük, és a szélsőséges párttól várják a segítséget.

8

Tényleg nem volt a szegények számára baloldali üzenet Szinte teljes konszenzus van a politikai elemzők között, hogy a baloldal látványos vereségének oka, nem tudott érdemben szólni a szegényekhez. A falvak adatai ezt igazolják vissza. Amennyiben a kampányt meghatározó üzeneteket rávetítjük a médiafogyasztási szokások alapján a falusi szavazókra, akkor egyértelműen látszik a probléma oka. Korábbi elemzések is bizonyították, hogy a hírfogyasztást tekintve a községekben lakók többsége a két kereskedelmi televízióra és a közszolgálati médiára támaszkodik. A Policy Agenda februártól fogva folyamatosan elemezte, hogy mely témák uralják politikai szempontból ezeket a műsorokat. Amennyiben összevetjük a baloldali pártoknak kedvező ügyeket a falvakban élők problémáival, akkor nem találunk egyezést. A választásokat megelőző két hónapban ugyanis a Paks II. ügye és ennek kapcsán az oroszokkal kötött szerződés, a Holokauszt-emlékév kapcsán kirobbant vita, a választási visszaélések (kamupártok, választási rendszer kritikája), valamint Rogán Antal képviselő ingatlanügye olyan témák voltak, amelyek nincsenek kapcsolatban a falvakban élőkkel. Heti TOP politikai témák összesítése az RTL Klub Híradó, TV2 Tények, Magyar Televízió Híradó alapján (2014.02.02.-2014.04.06.) – zárójelben hogy hány héten keresztül volt a heti TOP5-ben • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Simon Gábor országgyűlés képviselő külföldi bankszámlája (9) Paks II. bővítés (5) országgyűlési választások ajánlási folyamata - országos listák, business pártok, tiltott reklámok (5) megszállási emlékmű kapcsán vita (4) rezsicsökkentés (4) devizahitelesek ügye (2) magyar gazdaság állapotáról (2) MVM gáz ügylet – off shore cégen keresztül (1) miniszterelnöki kínai útja (1) Öszödi beszéd kapcsán nemzetbiztonsági jelentések nyilvánosságra hozatala (1) orosz-ukrán válság magyar belpolitikai vonatkozásai (1) Kormányváltás erőinek a vállalásai (1) Orbán Viktor országjárása (1) Zuschlag-ügy (1) Orbán programot hirdetett („Folytatjuk”) (1) Orbán Viktor miniszterelnök road show-ja (1) 4-es metró átadása (1) Seuso-kincsek hazahozatala (1) Rogán Antal ingatlanügye (1) forint árfolyama és az MNB alapkamat csökkentése (1)

A kormányváltók 8 pontos ígéretei szakmai értelemben nyilvánvalóan relevánsak voltak azoknak, akik a kistelepüléseken élnek, de igazán nem tudta a baloldal ezeket átvinni a közbeszédbe, és a médiába. Ezáltal elsikkadtak, és csak az internetet használók körében lehettek igazából ismertek. Ez pedig a falusi lakosság kisrészét jelenti csupán. A Fidesz sem rendelkezett sok üzenettel a falvakban élők számára. Ugyanakkor a rezsicsökkentés, és annak folytatásának ígérete valódi, kézzel fogható segítséget jelentett. Valamint a közmunka

9

tömeges méretének a fenntartása, mint ígéret azzal kecsegtette a falvakban élőket, hogy legalább lesz munka, még ha éhbérért is. A Jobbik térnyerése a falvakban véleményünk szerint többféle egyidejű okkal magyarázható. Egyrészt a közszolgálati médián keresztül valóban egy botrányoktól mentes, szakmai programmal bíró párt képet rajzolódott ki, aki rendpárti ígéreteivel nyilvánvalóan megérintette a kistelepüléseken élőket. Ezzel együtt a Jobbikról él egy kép, hogy eddig nem volt kormányon, ezért tiszta, vagy annak látszik. A harmadik ok, hogy a kilátástalan helyzetben lévőknek a baloldallal szemben próbált a Fidesszel szembeni alternatívát megfogalmazni. Leegyszerűsítve a legrosszabb helyzetben lévő településeken inkább ők számítottak kormányváltó erőnek, semmint a baloldali közös pártlista. Tévhit amennyiben a baloldal azt gondolja, hogy jobb jelöltválasztással képes megállítani a Jobbikot, és közelíteni a Fideszre. Láthatólag a falvakban szinte minimális a különbség az egyéniben és a listán leadott szavazatok között. Sőt ebbe a tekintetben inkább a baloldali jelöltek voltak a jobbak, semmint a pártjuk. Az adatok azt mutatják, hogy a baloldal számára új üzenetek kellenek, amelyek eltérnek a Budapesten és a nagyvárosokban használtak tartalmától. Valamint olyan kommunikációs csatornák, amelyeket nem tud kontrollálni a kormánypárt. Ez pedig nehezebb feladat, mint az üzenetek szintjén lévő tartalmi megújulás.

10

[HOVA SZAVAZOTT A MAGYAR FALU 2014-BEN?]

Recommend Documents