Kóti Dorina: Hova bújjak a csúfolódás elől?

Egyenlő Bánásmód Hatóság Hírlevél 2012. április

Kóti Dorina: Hova bújjak a csúfolódás elől?

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Tartalom Ismerik Önök a jogaikat? Uniós információs kampány a foglakoztatási diszkrimináció ellen

3

Meg kell indokolni, nem kell indokolni …? Munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói kötelezettségek az EBH joggyakorlatában

6

„Kellő időben felszólalva megelőzhető a diszkrimináció” Interjú dr. Hovánszki Arnold munkajogásszal

8

„Együtt vagyunk erősek” Önkormányzati antidiszkriminációs irodák működése Hollandiában

10

Beruházási megtakarítás vagy mulasztás? Egészségház komplex akadálymenetesítés nélkül

13

Kegyetlen játszótér 15 Szűcs Tamás– az EBH Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akciója irodalmi kategóriájának harmadik helyezettje - budapesti középiskolás novellarészlete Meghívó: „Sokszínűség és esélyteremtető munkaerőpiac” Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 7. székesfehérvári workshopja

17

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság hírlevele • 2012. április Címlap grafika: Kóti Dorina Az alkotás a Fiatalok a diszkrimináció ellen című egri ifjúsági akcióra 2011-ben benyújtott pályamunka.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 63

A hónap témája

Ismerik Önök a jogaikat? Uniós információs kampány a foglakoztatási diszkrimináció ellen

Illusztráció: Európai Bizottság 2012-es kampányának részlete

Az Európai Bizottság (EB) 2012-es tavaszi „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” kampánya a munkahelyeken erősödő diszkriminációra hívja fel a figyelmet. Itthon az akció kontaktpontja az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) volt. A közterületi reklámok 1200 plakátja hazánkban április 16-30. között Budapesten, Debrecenben és Szegeden volt látható. Emellett három országos napilapban tíz alkalommal jelentek meg az EU és a nemzeti diszkriminációellenes jogszabályok megismerését népszerűsítő hirdetések. A munkanélküliség mértéke egész Európában igen magas. Az uniós munkavállalók több mint 10 %-ának, azaz közel 24,5 millió embernek nincs állása és a foglalkoztatottak is gyakran bizonytalanok a jövőjükkel kapcsolatban. Ez a helyzet fokozhatja a diszkriminációt, és arra késztetheti az embereket, hogy el-

rejtsék vagy minimalizálni próbálják az egymás között fennálló, a munkavállalást akadályozó különbségeiket. Az EU alapító szerződése erős jogosultságokkal ruházta fel az Európai Bizottságot a diszkrimináció elleni küzdelem területén. Dr. Szűcs Tamás, az EB Magyarországi Képviseletének vezetője szerint az unió diszkrimináció elleni jogszabályai a világ legfejlettebb, ebben a témában született előírásai közé tartoznak. Fontos, hogy a bizottság munkája ne álljon meg a törvényjavaslatok kidolgozásánál. A tagállamokkal közös felelősségünk a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem, valamint a tájékoztatás a nemzeti egyenlőségi testületekről, amelyek többsége hatósági jogkörrel rendelkezik diszkrimináció esetén, illetve segítséget nyújt és tanácsot ad a hozzájuk fordulóknak – teszi hozzá a képviseletvezető.

3

Egy 2009-es Eurobarometer felmérés szerint az európaiak mindössze egyharmada ismeri a diszkriminációval szembeni jogi védettség lehetőségeit.

Képünk illusztráció – A 2010-es holland antidiszkriminációs kampány részlete

Ezért indított az EB Jogérvényesülésért felelős Főigazgatósága egy több országra kiterjedő, 1,77 millió euró költségvetésű információs kampányt, hogy széles körben tegye ismertté az unió által garantált jogokat. A munkahelyi esélyegyenlőségért Figyelemfelkeltés és a sokszínűség tisztelete is kell ahhoz, hogy ezeket a jogokat ismertté tegyük, megértsük és megtanuljunk élni velük – jegyzi meg dr. Szűcs Tamás. Az Európai Bizottság által szervezett, az EU minden tagállamában aktív kampány során a hirdetések mindenhol azonos arculattal jelentek meg. A 2012. április közepétől május közepéig tartó és a sokszínűséget támogató akció hazánkban a PROGRESS programon keresztül valósult meg, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) volt a kontaktpontja. Magyaror-

szágon a fogyatékosság, az életkor és a szexuális orientáció miatti hátrányos munkahelyi megkülönböztetésre fókuszált. 2012. április 16-30. között Budapesten, Debrecenben és Szegeden közterületi hirdetések – citylight – formájában találkozhatott vele a lakosság. Forgalmasabb csomópontokon, busz-, troli- és villamosmegállókban, bevásárlóközpontokban és áruházak bejáratánál összesen 1200 poszter került kihelyezésre. 76 plakát a Csongrád megyei és 78 a HajdúBihar megyei székhelyen volt látható.

Képünk illusztráció

Az akció hirdetései három országos napilapban is megjelentek. A Metropolban öt alkalommal találkozhattak vele az olvasók: április 16-án, 18-án, 24-én, 26án és 27-én is. A Blikk április 24-én, 26án és 27-én, a Vasárnap Reggel pedig április 15-én és 29-én közölte az Európai Bizottság munkahelyi hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő kampányának felhívásait. Az akció harmadik eleme, a 27 tagállam nyelvén készült videoklip pedig a kampány weboldaláról tölthető le: http://ec.europa.eu/justice/fdad/cms/ stopdiscrimination/?langid=en. Dr. Gregor Katalin a hatóság főosztályvezető-helyettese, az akció magyarországi koordinátora elmondta, a hirdetések a kampány központi üzenetét – A diszkrimináció törvényellenes, és küzdenünk kell ellene. – közvetlenül a polgárokhoz juttatták el, és segítettek abban, hogy a mindennapok során érvényesül-

4

jön az emberek egyenlő bánásmódhoz való joga. Az akció alatt számos telefonos, illetve e-mailes megkeresés érkezett a hatósághoz, köztük olyan is, amely alapján eljárás indul. A panaszos már most jelezte, szeretné, ha az EBH kivizsgálná az esetet. A jogalkotás önmagában nem elég Hazánkban a munkahelyi megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent. Dr. Honecz Ágnes, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökének tájékoztatása szerint 2012 első negyedévében foglalkoztatási diszkrimináció miatt 98 esetben fordultak a hatósághoz, ebből 50 ügyben az eljárás folyamatban van. A többi érdeklődő kizárólag a jogorvoslati lehetőségekről kért tájékoztatást. A hatóság TÁMOP-5.5.5. uniós programja keretében lebonyolított, tízezer munkavállalót érintő 2010-es kutatássorozat adatai alapján elmondható, hogy a romák tízszeres hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, a fogyatékkal élők pedig a társadalmi akadálymentesítésen túl esélytelenségük okát az ismeretek hiányában és a társadalom alapvető kirekesztő szemléletmódjában látják.

Dr. Pánczél Márta a TÁMOP-5.5.5 projekt vezetője a kampányhoz kapcsolódva fontosnak tartja kiemelni, hogy a vizsgálat szerint a magyar munkavállalók csupán egyharmada dolgozik olyan munkahelyen, ahol a diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség megvalósítása érdemi szerephez jut. Éppen ezért fontos, hogy a különböző társadalmi csoportok széles körében ismertté váljanak a hatósági tapasztalatok és lehetőségek, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. A szakember elmondta, hogy a 2005-ben létrejött, budapesti székhelyű hatóság a Társadalmi Megújulás Operatív Program forrásaira támaszkodva alkalmassá vált arra, hogy a hatósági jogalkalmazáson túlmutató társadalmi igényeknek is megfeleljen és közelebb vigye a jogérvényesítés lehetőségét a hátrányos megkülönböztetést elszenvedett emberekhez. 2009 szeptemberében az ország minden régiójára, megyéjére és kistérségére kiterjedő egyenlőbánásmód-referensi hálózat alakult. Munkatársaik heti rendszerességgel – országos hálózati szinten összesen havi 332 órában – tartanak ingyenes ügyfélfogadást, fogadják a diszkrimináció áldozatait és azokat, akik a hatóság szolgáltatásai, a diszkriminációmentesség előnyei iránt érdeklődnek.

INGYENES ANTIDISZKRIMINÁCIÓS KÉPZÉS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁGNÁL! FOLYTATÓDIK AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSÜNK Utolsó tavaszi tréningünket elsősorban a kisebbségi önkormányzatok és az önkormányzatok képviselői, közigazgatási szakemberek és civil szervezetek részére szervezzük. A kiemelt célcsoportok mellett természetesen minden érdeklődőt szeretettel várunk! Képzéseink ingyenesek, a résztvevőknek ellátást, valamint szükség esetén térítésmentes szállást és útiköltséget biztosítunk.

2012. MÁJUS 31- JÚNIUS 2.– SZÉKESFEHÉRVÁR BŐVEBB INFORMÁCIÓK: PÁNCZÉL ORSOLYA KÉPZÉSSZERVEZŐ KOORDINÁTOR TELEFON: 06-1-336-7656 ● [email protected]

5

Jogi eseteinkből Dr. Varga Judit főreferens

Meg kell indokolni, nem kell indokolni …? Munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói kötelezettségek az EBH joggyakorlatában

Fotó: A.W.; Képünk illusztráció

Ez a kérdés időnként valóban fejtörést okozhat a munkáltatónak. Például azokban az esetekben, amikor valamilyen munkaviszonyra vonatkozó jogszabály indoklási kötelezettség nélküli döntési lehetőséget ad a kezébe. Előfordulhat ugyanis, hogy bár a munkáltató az adott jogszabály alapján valóban indoklási kötelezettség nélkül hozhatja meg döntését, ugyanakkor az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti eljárásban csak akkor tudja kimenteni magát a jogsértés elkövetésének gyanúja alól, ha döntését megfelelően indokolni tudja. Gondoljunk például a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére. A Munka Törvénykönyve szerint ez idő alatt a munkaviszony indoklás nélkül, azonnali hatállyal, minden kötöttség nélkül meg-

szüntethető, lehetőséget adva mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak, hogy a munkavégzés során egymás elvárásait, képességeit, a munkavégzés körülményeit megismerhessék, és hogy amennyiben nem felelnek meg egymás elvárásainak, kockázatmentesen megválhassanak egymástól. Ekkor nem érvényesülnek a rendes felmondáshoz fűződő garanciák, így pl. betegség alatt is gyakorolhatja a munkáltató. Ugyanakkor, ha a munkaviszony megszüntetését bizonyíthatóan a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközően gyakorolják, akkor az a próbaidőre tekintet nélkül jogellenes. Így például, ha a vállalat egy olyan női munkavállalónak mond fel próbaidő alatt, akiről éppen kiderült, hogy terhes, és a kismama az Egyenlő Bánásmód Ha-

6

tósághoz fordul azzal, hogy a munkahelye terhessége miatt vált meg tőle, előfordulhat, hogy a hatósági eljárásban a munkáltató csak úgy tudja kimenteni magát, ha igazolja, hogy más okszerű indoka volt a munkaviszony megszüntetésének. Vagyis döntését indokolnia kell. Hasonló a helyzet a közszférában dolgozók esetében a vezetői megbízás visszavonásával. A köztisztviselők jogállásáról szóló – egyébként azóta hatályon kívül helyezett – 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) szerint ugyanis a vezetői megbízás külön indoklás nélkül azonnali hatállyal visszavonható. Tehát a döntést nem kell indokolni. Nem árt felkészülni rá

Fotó: nancyB. Képünk illusztrácó

A hatóság nemrégiben éppen egy ilyen esetet vizsgált. A panaszos egy megyei jogú város polgármesteri hivatalában dolgozott vezetőként. A munkáltató törvény adta lehetőségével élve indoklás nélkül visszavonta vezetői megbízását. Csakhogy a visszavonásra akkor került sor, amikor a munkavállaló - egy közlekedési baleset következményeként - már mintegy fél éve betegállományban volt, és nyilvánvalóvá vált, hogy egyhamar nem fog felgyógyulni, egészségkárosodása maradandó lesz.

A panaszos úgy vélte, hogy munkáltatója egészségi állapota miatt vonta vissza vezetői megbízását, ezzel megsértve az egyenlő bánásmód követelményét, és a hatósághoz fordult az ügy kivizsgálása érdekében. A munkáltató a hatósági eljárás első szakaszában csupán arra hivatkozott, hogy joga van indoklás nélkül visszavonni a vezetői megbízást, és erősen nehezményezte, amikor a hatóság ezt a jogát elismerve mégis rákérdezett döntése okára. Amikor a munkáltató belátta, hogy a hatósági eljárásban gyakorlatilag nem tudja mással kimenteni magát, mint azzal, ha döntésének megfelelő indokát adja, hivatkozott mindenre, ami csak eszébe jutott: választásokra, négyévenkénti megújulásra, szervezeti struktúra átalakítására, bizalomvesztésre, munkavégzéssel összefüggő okokra stb. Mivel ezek egyikét sem tudta bizonyítani, az EBH az eljárásban alkalmazott speciális bizonyítási szabályokra tekintettel megállapította a jogsértést, vagyis azt, hogy az intézmény a panaszos vezetői megbízását a egészségi állapota miatt vonta vissza, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A munkáltató egyébként a határozatot bíróság előtt megtámadta, de az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Egyszóval a munkáltatóknak - még azokban az esetekben is, amikor jogszabály kifejezetten felhatalmazza őket arra, hogy indoklási kötelezettség nélkül hozzanak döntést - nem árt felkészülniük, hogy utóbb, nem várt esetben döntésüket mégis megfelelően indokolniuk kell.

7

Interjú Fris E. Kata írása

„Kellő időben felszólalva megelőzhető a diszkrimináció”

Dr. Hovánszki Arnold ügyvéd, bejegyzett munkajogi szakértő. Munkája során mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal hasznos és fontos információkhoz jut, valamint hatékony segítséget kap. A szakember a hatóság egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos, a tapasztalatcserét elősegítő és a társadalmi szemléletformálást célzó rendezvényeinek gyakori résztvevője. Nyíregyházán, az EBH 6. workshopján beszélgettünk.

Véleménye szerint az esélyegyenlőség gondolata folyamatosan fogja meghódítani a munkajogot. Kifejtené ezt! A munkajogtól nem áll távol az esélyegyenlőség gondolata, tulajdonképpen a megváltozott munkaképességű dolgozók védelmére vonatkozó szabályok is azonos eszmeiséget hordoznak. Ugyanakkor a szabályozás jelenleg igencsak „konzervatív”, kevéssé előremutató. Követelményeket támaszt, hiszen a munkáltatókat csak a diszkriminációtól való tartózkodásra kötelezi. Arra azonban már nem, hogy proaktívan törekedjenek olyan munkahelyek kialakítására vagy olyan képzésekbe való bekapcsolódásra, amelyek – még ha többletköltséget is jelentenek – elérhetővé teszik a létrehozott munkahelyet a fogyatékos emberek vagy hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára. Ugyan már megjelent a jogi szabályozásban az integrált munkahelyek kialakítására vonatkozó kötelezettség, ám ez korlátozott, másfelől pedig utólagos kötelezettséget jelent (ha már jelentkezett egy fogyatékos az adott munkahelyre). Ezért az integrált foglalkoztatás valódi esetére, amikor a munkáltató fogyatékosságtól függetlenül alkalmaz azonos munkára nem fogyatékosok és fogyatékos személyeket is, igen kevés példát látni. Sokkal jellemzőbb, hogy a munkáltató az időközben megváltozott munkaképességű (megrokkant) munkavállalóinak továbbfoglalkoztatását vállal-

Fotó: werk.com Képünk illusztráció

ja fel vagy a fogyatékosok és/vagy hátrányos helyzetűek tucatjainak célirányosan speciális munkahelyet hoz létre, ahol azonban nem sérült illetve nem hátrányos helyzetű munkavállalók nem végeznek munkát. A munkajog eszközei az esélyegyenlőség területére azonban ugyanúgy alkalmazhatók, mint bármely más területre. A munkavállalók, régi kifejezéssel élve a munkások számára fontos kérdéseket mindig a szakszervezetek karolták fel először, érdekvédelem és nyomásgyakorlás útján, s mindig csak utólag terjedt ki azokra az állam figyelme. Így volt ez pl. a munkabérezés és a munkavédelem területén is, miért ne lehetne ugyanígy az esélyegyenlőség területén is? Az ügyvéd legtöbbször már csak a "kész tények" fázisában tud bekapcsolódni az ügyekbe, mivel ezen a

8

ponton kap megbízást a képviseletre. A munkavállalók érdekeit képviselő szervezetek mennyivel vannak Önhöz képest lépéselőnyben? Nemcsak az érdekérvényesítés, de a jogi segítségnyújtás és a képviselet előretolt bástyáit is jelentik. E szerepkörükre tekintettel törvényben biztosított joguk a tagjaik képviselete, adott esetben többek között a munkáltató előtt is. Az esélyegyenlőség szempontjából azonban nem ezen a téren van lépéselőnyük – hiszen semmi sem tiltja, hogy munkavállalók független jogászoktól kérjenek segítséget már az első pillanattól, ahogy ez gyakran meg is történik. Előnyük abban áll, hogy a munkahelyen proaktívan tenni tudnak a munkavállalókat érintő minden kérdésben, így az esélyegyenlőség érvényesülése tekintetében is. Diszkriminációs helyzet esetén pedig kellő időben felszólalva meg tudják azt előzni. Ez pedig – megelőzve a jogellenes eljárást – értelemszerűen a munkáltatónak is előnyére válik. A hatóság első, a szakszervezetek számára szervezett tavaly októberi workshopján A munkajog és munkahelyi érdekérvényesítés az esélyegyenlőség tükrében címmel tartott előadást. Többször hangsúlyozta, hogy a vállalatok esélyegyenlőségi terveit félutas szemlélet jellemzi. Így van, mert csak a munkaviszonyban állókról szólnak, és nem foglalkoznak a munkáltatókhoz kerülőkkel. Mit tehetnek aktívan ezen a téren a szakszervezetek? Röviden megfogalmazva: elsősorban előremutató kezdeményezéseket. Ösztönözve a munkáltatókat például a fogyatékos emberek számára is megfelelő munkahelyek kialakítására, illetve felhívva a figyelmüket a lemaradt társadalmi csoportok képzésébe és a munkahelyi integrációba való bekapcsolására. Később pedig e célokat érdekérvényesítési programjaikba is beilleszthetik.

Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a munka világában nagyon fontos, ugyanakkor az elmúlt évek globális gazdasági folyamatai következtében az egyes munkavállalói csoportok jogai és lehetőségei hatványozottan szűkültek a munkahelyekért vívott küzdelemben. Nyomást gyakorolhatnak jogszabályban nem rögzített kérdések tekintetében az érdekképviseletek? Főszabály szerint mind a jogszabályban nem rögzített, mind pedig a jogszabályok útján rendezett kérdések tekintetében egyaránt felléphetnek illetve nyomást gyakorolhatnak, amennyiben az a dolgozók gazdasági és/vagy szociális érdekeinek biztosítása végett szükséges. Persze ez mindig egy a fennállónál kedvezőbb helyzet elérésére irányul. Ön már részt vett az EBH háromnapos antidriszkiminációs képzésén, és az egyenlő bánásmód gyakorlati alkalmazását elősegítő több workshopunkon is. Mint szakember, milyen ismeretekkel lett gazdagabb a tréninget és a rendezvényeket követően? Számomra inkább a tréning gyakorlati és ezen belül is az érzékenyítő része jelentett újdonságot, hiszen az attitűdformáló képzés hátterét jelentő jogszabályokat munkámból kifolyólag korábban is ismertem. A legtanulságosabb talán a hátrányos helyzetűek más társadalmi csoportoktól való leszakadását, a leszakadás folyamatát bemutató szituációs gyakorlat volt. A workshopok pedig a meghívottak létszámból adódóan a hatóság aktív kommunikációját teszik lehetővé, és átfogó képet nyújtanak az EBH jelenlegi munkájáról és tapasztalatairól. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a különböző társadalmi csoportok széles körben szembesüljenek az esélyegyenlőség megteremtését akadályozó jelenségekkel, azok következményeivel és a lehetséges megoldások alternatíváival, közöttük az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) jogalkalmazó tevékenységével.

9

Nemzetközi jó gyakorlatok Ágó Anna írása

„Együtt vagyunk erősek” Önkormányzati antidiszkriminációs irodák működése Hollandiában Tizennyolc éve nyújtanak segítséget a diszkrimináció áldozatainak a holland regionális antidiszkriminációs irodák és bejelentőpontok. 2010-ben ezt minden önkormányzatra kiterjesztették és helyhatósági képviseletek alakultak. Működésükről 2011 novemberében a holland belügyminisztérium felkérésére az Utrechti Egyetem készített kutatást. A vizsgálat főbb megállapításait, valamint a hátrányos megkülönböztetés színtereit mutatjuk be a panaszok tükrében. A hollandiai Egyenlő Bánásmód Bizottság 1994 óta működik. Az országban a diszkrimináció megelőzése és leküzdése érdekében a testület megalakulása óta aktívan működnek a különböző helyivagy regionális antidiszkriminációsirodák és bejelentő pontok. (Magyarországon ennek megfelelője a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat). Azonban hiányozott egy teljes, az egész országot lefedő hálózat, ahol minden polgár a saját lakóhelyén kaphat független szakértői segítséget, ha úgy érzi, bármifajta diszkrimináció éri. Ezt a problémát oldotta meg, hogy 2009. július 28tól az antidiszkriminációs irodák (holland rövidítése: ADV) önkormányzatonként kötelező meglétét törvénybe iktatták. Így 2010. január 28-tól az önkormányzatok kötelesek a lakóik számára olyan ADV-ket létrehozni, ahol az áldozatok az elszenvedett hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszaikra független tanácsokat és támogatást kaphatnak. Egy 2010 szeptemberében, szintén a belügyminisztérium megbízásából készült állapotjelentésből kiderült*, hogy a * Partners+Pröpper, 2010-es jelentés önkormányzati antidiszkriminációs irodákról

az

Képünk illusztráció*

fent említett időponttól az önkormányzatok 97 %-a biztosította a területén lakóknak az ADV-ket. Mindössze 12 helyhatóság akadt, aki a törvény ellenére nem hozott létre irodát. A lakosság 99 %-a fért hozzá a szolgáltatáshoz Az Utrechti Egyetem Társadalomtudományi Tanszéke által végzett és 2011 novemberében bemutatott vizsgálatot dr. Marcel Coenders egyetemi docense vezette, aki egyben az ERCOMER azaz (European Research Centre on Migration and Ethnic Relations) Európai Migrációs és Etnika Kapcsolatok Kutatási Központ-

10

jának vezető kutatója. Elsődleges kutatási témája a csoportközi viszonyok, ezen belül pedig a bevándorlók és etnikai kisebbségek, nemzeti attitűdök és a diszkrimináció témája foglalkoztatja.

A törvény előírja, hogy a regisztrált panaszokról az önkormányzatoknak évente jelentést kell adniuk a holland belügyminisztériumnak. 2010-ben a 430 önkormányzatból 388 szolgáltatott adatot. Ezen túlmenően 12 önkormányzatnál lehetett az információt kikövetkeztetni azokból az összefoglalókból, amelyeket más önkormányzatok saját mellékletükként küldtek be az irányító hatóságnak. Összességében 430-ból 400 önkormányzat adatai váltak elérhetővé és felhasználhatóvá. A bejelentések egyharmada munkahelyi diszkrimináció 2010-ben összesen 6074 diszkriminációs panasz- és regisztrációs lap érkezett be a hatóságokhoz. A legtöbb bejelentés a faji alapon (értve ez alatt a származást és bőrszínt is) elszenvedett diszkriminációra vonatkozott, ez a beérkezett panaszok mintegy 42 %-a. A hátrányos megkülönböztetés további alapjai – beérkezett panaszszám szerint – az életkor, a nem, a szexuális irányultság, a fogyatékosság és krónikus betegség voltak. Az önkormányzati antidiszkriminációs irodák ügyfélforgalmának több mint felénél a referensek információt és tanácsot adtak a hozzájuk fordulóknak. A bejelentések 13 százalékából lett bírósági ügy.

Képünk illusztráció*

A kutatás szerint minden ADV könnyen megközelíthető és akadálymentesített. Ezen kívül csaknem minden önkormányzat csatlakozott a saját antidiszkriminációs irodájával egy magasabb közigazgatási szintű - regionális vagy provinciális - ADV-hez. Ennek eredményeképp 2010-ben a holland lakosság 99%-a a saját önkormányzatán keresztül illetve közvetlenül a lakóhelyén férhetett hozzá a szolgáltatáshoz. Öt év alatt ez hatalmas fejlődés, hiszen 2005-ben ez a lefedettség még csak 43 % volt.

A diszkrimináció területét illetően a bejelentéseknek majdnem harmada a munkahelyen elszenvedett hátrányos megkülönböztetésre vonatkozott. Emellett viszonylag sok panasz érkezett be a bejelentő lakóhelyének környezetében, illetve közterületeken tapasztalt diszkriminációval kapcsolatban. A panasztevők több mint a fele az egyenlőtlen bánásmód miatt, egyharmada pedig zaklatással kapcsolatban élt jogérvényesítési lehetőségével.

A cikkhez felhasznált illusztrációk a 2010-es holland antidiszkriminációs kampány plakátjai.

11

A diszkrimináció alapja a panaszok és regisztrációs lapok szerint

Faji hovatartozás

darabszám 2572

százalék 42,3

Antiszemitizmus

124

2

Vallási meggyőződés Nemzetiség Fogyatékosság/krónikus betegség Életkor Szexuális irányultság Nem Foglalkoztatási viszony jellege (határozatlan vagy határozott idejű) Munkaszerződés jellege (határozatlan vagy határozott idejű) Családi állapot Világnézeti meggyőződés Politikai vélemény További – nem jogi alapú- diszkrimináció Ismeretlen

401 233 440 675 475 478 3

6,6 3,8 7,2 11,1 7,8 7,9 0,04

8

0,1

23 31 76 564 199

0,4 0,5 1,3 9,3 3,3

6074

100

Összesen Utrechti Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, 2011

A diszkrimináció színterei a panaszok és regisztrációs lapok alapján

Munkaerőpiac Kerület, lakóhely és környezete Közösségi létesítmények Kereskedelmi létesítmény Vendéglátó és szórakoztatóipari egység Szálláshelyek (szállodák, panziók stb.) Média és reklám Oktatás Rendőrség, államügyészség, idegenrendészet Magánszféra Köz- és politikai vélemény Sport, szabadidő Közterület Egyéb Ismeretlen

darabszám 1807 672 535 442 364 148 178 352 235

Összesen

százalék 29,7 11,1 8,8 7,3 6 2,4 2,9 5,8 3,9

128 218 125 635 124 160

2,1 3,6 2,1 10,5 2 2,6

6074

100

Utrechti Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, 2011

12

Jogi eseteinkből Dr. Gregor Katalin főosztályvezető-helyettes

Beruházási megtakarítás vagy mulasztás? Egészségház komplex akadálymentesítés nélkül

A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével zárult az az ügy, amelyben egy, a fogyatékos emberek érdekében fellépő civil szervezet közérdekű igényérvényesítőként fordult a hatósághoz azt sérelmezve, hogy az egyik Pest megyei település önkormányzata az általa fenntartott egészségház esetében elmulasztott eleget tenni a komplex akadálymentesítés követelményének.

valóban vannak bizonyos hiányosságok: pl. az információs táblák kontrasztos kialakítása, Braille-feliratokkal való ellátása indokolt, illetve szükséges a hallássérült személyeket segítő rendszerek körében egy mobil indukciós hangerősítő berendezés beszerzése is. A szakértői állásfoglalás szerint azonban a közérdekű igényérvényesítő szervezet által kifogásolt egyéb hiányosságok nem igénylik további munkálatok elvégzését.

A jogvédő szervezet kérelmében – egyebek mellett – előadta, hogy az egészségház bejáratánál lévő rámpa kialakítása nem megfelelő, az épületen belül nincs vezetősáv, az elhelyezett információs táblák nem kontrasztosak, azokon nincs Braille-felirat, valamint a hallássérülteket segítő eszközök hiányoznak. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a közérdekű igényérvényesítő civil szervezettel együtt megtekintette a helyszínt, ahol megjelent az eljárás alá vont települési önkormányzat képviselője is. A bepanaszolt védekezésében előadta, hogy a viszonylag új épület építése során rehabilitációs szakmérnök segítségét is igénybe vették, és a létesítmény megfelelt a hatályos építésügyi előírásoknak. Az építési és használatbavételi engedélyeket az eljárás alá vont önkormányzat csatolta a hatóság részére. Ugyanakkor maga sem vitatta, hogy az egészségház nem felel meg maradéktalanul az akadálymentes kialakításra vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezéseknek. Az eljárás során az önkormányzat csatolta a Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesületének szakvéleményét, amely megállapította, hogy az épületnél

A hatóság tárgyaláson hallgatta meg a feleket, a szakvélemény készítőit, és megkísérelte egyezség létrehozását, de nem járt sikerrel. Az EBH határozatában megállapította, hogy az önkormányzat az egészségügyi alapellátás közszolgáltatás vonatkozásában nem tett eleget az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének a helyi egészségház építése illetve működtetése során és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a fogyatékossággal élő személyekkel szemben. Kötelezte az eljárás alá vontat, hogy 2013. június 30-ig szüntesse meg a

13

jogsértő állapotot, ennek keretében javítsa ki az egészségház bejáratához vezető rámpákat az OTÉK vonatkozó rendelkezésének megfelelően, létesítsen az épületen belül vezetősávokat és gondoskodjon a felvonónál megfelelő jelzőés információs rendszerek kialakításáról. A fentieken kívül a hatóság előírta az információs táblák cseréjét, a bejáratoknál

megfelelő tájékoztató tábla elhelyezését és az épület hangostérképének elkészítését. A Fővárosi Törvényszék a hatóság határozatát megalapozottnak tartotta, és elutasította a felperesi önkormányzat keresetét. Az ítélet 2012. március 1-jén jogerős és végrehajtható lett.

E

Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet! Forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, ha hátrányos megkülönböztetés éri! Tájékozódjon jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről megyei ügyfélszolgálatainkon!

Országos egyenlőbánásmód-referensi hálózat www.egyenlobanasmod.hu/tamop

14

Novella Az itt közölt részlet Szűcs Tamás, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjának novellájából való. Az írás a 2010-es Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akciónk irodalmi kategóriájára beküldött harmadik helyezett pályamunka. Teljes terjedelmében a honlapunkon olvashatják: www.egyenlobanasmod.hu/tamop .

Kegyetlen játszótér Elindult, végig a nagy folyosókon.

gott volna vele szemben. Érezte, ahogy

Úgy nézett körbe, mintha még sosem

a gyűlölet és az elkeseredettség úrrá lesz

járt volna az épületben, pedig már há-

egész lényén, és legszívesebben belerú-

rom éve koptatta ott a padokat.

gott volna a falba, annyira fájt neki a

Az elején milyen szép volt! Vissza-

látvány. „Hajléktalan.” Gondolta magá-

emlékezett a pillanatra, amikor apjával

ban, mikor végignézett saját ruházatán.

először lépett be az akkor még sok jóval

A pulóver, amit még a nagymamája kö-

kecsegtető iskolába. Mosoly figyelt rá

tött neki egy évvel ezelőtt, fesletten

minden ajtó mögül, a tanárok kedvesen

lógott le a csuklóján. Lógott volna tovább

édesgették be a terembe a kisdiákokat,

is, de túl kicsi volt. A fiú nem egyszer

és a nagyobbak is elviselhetően bántak a

esett el a buszon azért, mert nem mert

gólyákkal. Most meg…

kapaszkodni, hiszen melegítőjének az

A mosolyok eltűntek az ajtók mögül,

ujja a csuklójáig alig ért. Ahogy tekintete

a tanárok sivár, életunt arccal motyog-

egyre lejjebb kúszott, a harag egyre fel-

nak az orruk alatt, mikor rájuk köszön

jebb jutott a testében. Pólójának nyaka

egy-egy udvariasabb diákjuk, a nagyob-

kinyúlva szégyenkezett. Nadrágja még

bak meg az ördögöt testesítik meg.

egész szépen nézett volna ki, ha nem

A fiú egy pillanatig elmélázott ezeken

éktelenkedett volna egy nagy, zöldes-

gondolatokon,

tovább

sárga folt a térdén. Cipőjének fűzője be-

bandukolt a kihalt folyosókon. Ahogy el-

tűrve a talpa alá, és isten se tudja, hogy

haladt a tanári mellett, belenézett a ku-

hányszor varrták már vissza a nyelvét a

pákkal teli vitrinbe, ahol meglátta saját

régi, kopott lábbelinek. A fiú, miután

tükörképét. Egy kicsit megijedt, mert azt

konstatálta, hogy ma se néz ki jobban,

hitte, hogy valami felsős néz rá, de aztán

mint tegnap, és emlékeztette magát

megnyugodott, sőt még el is mosolyo-

arra, hogy holnap se lesz szebb, meg-

dott, mikor látta, hogy csak saját magá-

törölte dühtől piros arcát és ellépett az

tól ijedt meg ennyire. Megállt a szek-

igazságot kegyetlenül mutató vitrintől.

a

rénnyel

szemben

majd

és

lassan

úgy

méregette

Már indult volna tovább, amikor éles

magát, mintha egy idegen ember ácsor-

fájdalomként hasított fülébe a csengő.

15

Kész… vége. Már csak percek vannak

nem

hátra addig, amíg az a sok-sok keselyű

tömegből gúnyos hangon megszólalt.

beront az ajtón, és őt, ártatlan áldozatot darabokra szedik.

–

tudta, Már

miért.

Ekkor

megint

bűzlik

valaki a

a

cigitől,

undorító! – a hang gazdája egy köpcös,

A fiú gyorsan beszaladt a terembe és

szőke lány volt, aki a megjegyzése után

ott leült a padjába. Félve nézte az óra

fennhéjázva nézett körbe, hogy lássa, ki

mutatóját. Hálát adott minden másod-

nevet a megjegyzésén.

percért, amit egyedül tölthetett. Ekkor kicsapódott az ajtó és hat-hét osztálytársa rohanta le a terem nyugodt csendjét.

– Gusztustalan! – szólt egy fiú, aki nem messze állt a társaságtól. A szavak éles késként hatoltak át a

Először még észre sem vették, hogy

bőrén.

nincsenek egyedül, de a fiú tudta, hogy

egyenesen a szívébe, és ott mély sebet

nem maradhat sokáig rejtve a megvetés

ejtettek.

elől. Ahogy ezt végiggondolta, már látta is, hogy hárman közelednek felé.

Jelentésük

Megpróbált

végigfutott

másra

gondolni.

erein,

Elke-

seredetten próbált keresni a fejében egy

Összehúzta magát és várt. Már rég

világot, ahová elbújhat a kínok elől.

nem attól félt, hogy megütik, hogy meg-

Eszébe jutott a játszótér, a pad, a kóbor

rúgják,

Sokkal

kutya és… És a cigi. Mikor az utolsó jele-

rosszabbtól tartott. A szavak… Sokszor

net is átfutott az agyán a hajnalból, el-

érezte úgy, hogy sokkal könnyebb lenne

öntötte valami furcsa érzés. Düh. Mérges

az egészen túl lenni úgy, hogy csak pá-

volt. Mérges magára, mérges a cigire,

rat belé rúgnak, majd tovább mennek

mérges mindenre, aminek köze volt az

mellette. De nem, sajnos az élet ennél

életéhez. Elege lett. Lassan tudomást se

kegyetlenebb. A sértések, a megalázások

vett a még mindig körülötte állókról.

sokkal fájdalmasabb sebeket okoztak a

Kezébe temette arcát és gondolkodott.

fiú szívén, mint az ütések.

Ekkor megcsapta az orrát valami bűz.

megdobják

valamivel.

Behunyt szemmel várta a rá kirótt

Nem tudta, honnan jön, de egyre jobban

ítéletet… Nem is várt kegyelmet. Lassan

idegesítette. Kezével megpróbálta elta-

elhitte azt, amit bántói is gondoltak,

karni az orrát, hogy ne érezze és ekkor a

hogy úgysem érdemel jobbat.

megdöbbenés hasított belé. A bűz a

Magán érezte osztálytársai tekintetét.

kezéből jött. Az a szag, amitől felkava-

A pillantások a vállára nehezedtek. Arról

rodott a gyomra a kopott ruháiból, a

már rég lemondott, hogy bárki kiáll mel-

hajából, a szájából támadt az orrára.

lette. Ekkor valaki megbökte egy fém

Hirtelen megértette.

tárggyal. A fiú félve felnézett a körülötte

A fiúban, aki úgy kuporgott a sarok-

álló emberekre. A szemekből, melyek

ban, mint egy hajléktalan, feltámadt va-

mind rá szegeződtek, a megvetés és az

lami. Egy gondolat, egy kis kapaszkodó,

undor sütött rá. Szégyellte magát, de

ami az súgta neki: „Nincs vesztenivalód!”

16

MEGHÍVÓ

„Sokszínűség és esélyteremtő munkaerőpiac” Egyenlő Bánásmód Hatóság 7. workshop

2012. május 24. (csütörtök)

Székesfehérvár - Türr István Képző és Kutató Intézet (8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 123.)

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság programja a diszkriminációmentesség követelményére és a védett tulajdonságú társadalmi csoportok esélyegyenlőségére fókuszál. Az EBH workshop-sorozatának székesfehérvári állomásán az egyenlő bánásmód érvényesülésének hatósági, és az egyenlőbánásmód-referens megyei tapasztalataival is megismerkedhetnek a résztvevők. A tanácskozás a munkaerőpiac diszkrimináló mechanizmusairól adott pillanatfelvétellel járul hozzá a hatóság és a Fejér megyei döntéshozók, hivatalok, szakemberek, civil közösségek, a versenyszféra és az állampolgárok tapasztalatcseréjéhez. A rendezvény kiemelt témája emellett az unió „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” információs kampánya, melyet ez év tavaszán jelent meg a tagállamokban, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyeken erősödő diszkriminációra. Hazánkban a kampány a fogyatékosság, az életkor és a szexuális orientáció miatti hátrányos munkahelyi megkülönböztetésre fókuszált. 2012. április 16-30 között Budapesten, Szegeden és Debrecenben közterületi hirdetések formájában találkozhatott vele a lakosság. Az elmúlt években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett, és napjainkban az uniós munkavállalók több mint 10%-a munkanélküli, azaz közel 24,5 millió embernek nincs állása. Ilyen helyzetben nagy jelentőséget nyer a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem, valamint a tájékoztatás a nemzeti egyenlőségi testületekről, amelyek segítséget nyújtanak és tanácsot adnak a hozzájuk fordulóknak A hatóság egynapos rendezvényének célja a párbeszéd, a tudásátadás és a tapasztalatcsere. Olyan információk és tapasztalatok megosztása, amelyek a résztvevőket képessé teszik a munkaerőpiacon előforduló diszkriminációs mechanizmusok felismerésére és azok megfelelő kezelésére. A rendezvénnyel a hatóság hozzájárul ahhoz, hogy az egyenlő esélyek biztosításával tovább növelje a hatékonyságot és a munkaadók iránti bizalmat. Az illusztráció „ A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” az Európai Bizottság 2012-es plakátkampány részlete.

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Egyenlő Bánásmód Hatóság 1024 Budapest, Margit krt. 85. www.egyenlobanasmod.hu/tamop

17

A RENDEZVÉNY PROGRAMJA 10.00-10.30

Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet! Dr. Honecz Ágnes elnök, Egyenlő Bánásmód Hatóság

10.30-10.55

Esélyegyenlőség - foglalkoztatás és társadalmi szerepvállalás A diszkrimináció elleni küzdelem folyamati és eszközei a TÁMOP-5.5.5 projektben Dr. Pánczél Márta projektvezető, EBH

10.55-11.20

Az egyenlőbánásmód-referensi hálózat megyei tapasztalatai Dr. Szatmári Éva, Fejér megyei egyenlőbánásmód-referens

11.20-11.40

Kávészünet Az Élőben a játszótérről vándorkiállítás megnyitója Megnyitja: Dr. Honecz Ágnes elnök, EBH Közreműködnek: Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai

11.40-12.05

Az esélyegyenlőségi terv érvényesülése és hatása a munkahelyeken Ismeretek, ismerethiányok, vélemények, előítéletek Szabados Tímea szakmai vezető és Wéber Andrea kutatási koordinátor, EBH

12.05-12.30

Nyílt (?) titkok – A diszkrimináció jelensége a munkaerő kiválasztási folyamatban Vajna Zsófia, független HR-szakember

12.30-13.20

Ebédszünet

13.20-15.00

Szekcióülések Foglalkoztatási diszkrimináció a hatósági tapasztalatok tükrében Jogesetek és megoldások Dr. Varga Judit, EBH Álláskeresési program kialakítása és kiválasztási eljárások Út a helyes önéletrajz elkészítésétől az állásinterjúig Molnár Attila ügyvezető igazgató-helyettes, PannonJob Kft. A hazai vállalatok esélyegyenlőségi tevékenysége - az mtd benchmark-kutatása alapján Németh Judit HR-tanácsadó és ügyvezető, mtd Tanácsadói Kft. A mi munkahelyünkön mindenki egyenlő Szituációs játékok Pánczél Orsolya és dr. Csókás Erna, EBH

15.00-16.00

Szekcióvezetői összefoglalók, visszajelzések

A rendezvény a TÁMOP-5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka fejlesztése című európai uniós finanszírozású projekt része.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

18