HOSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI 2. SZ. MÓDOSÍTÁS

Jóváhagyott dokumentáció - 2015. 03. Készült a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerinti- „teljes eljárás” szerint

HOSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. ÉVI 2. SZ. MÓDOSÍTÁS

A.) B.)

C.)

A hatályos településrendezési tervben Gazdasági erdőövezetbe sorolt (természeti csapás következtében megsemmisült korábban erdő) terület átsorolása mezőgazdasági (gyep-legelő) övezetbe. A mezőgazdasági övezetek hatályos Helyi építési szabályzatban meghatározott, országos előírásoknál lényegesen szigorúbb telekalakítási és beépítési szabályainak felülvizsgálata, (enyhítése) a mezőgazdasági vállalkozások fejleszthetőségének elősegítése, korlátainak csökkentése érdekében. A hatályos településrendezési tervben belterület keleti szélén kijelölt, ipari gazdasági fejlesztési terület visszavonása, visszasorolása mezőgazdasági szántó területfelhasználásba, illetve övezetbe.

CÍVISTERV KÖZSÉGTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu

HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. évi 2. sz. módosítás

Vezető településtervező:

Környezetalakítás, tájrendezés:

Környezetvédelmi tervező:

Vízi közmű tervező:

Energia közmű tervező:

Zsemberi István TT/1-09-0016 Zsila László kert- és tájtervező TK-09-0583/06 Lévai Béla HBM MK 09-0036

Szabó Lóránt TRv-T-(13)/09-0408 Szabó Lóránt TRe-T-(13)/09-0408

dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások hit D e b r e c e n, 2014. december - 2015. április / Zsemberi István / ügyvezető Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT I.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA

II /A. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA  A belterület nyugati széle, a közigazgatási terület nyugati (Hajdúbagos felőli) határvonala és a 4809 sz. országos mellékút által határolt 3.4.-jelű területegység szabályozásának módosítása. (T-10/3.4. sz. tervlap)  A belterület (és egyúttal az igazgatási terület) keleti szélén elhelyezkedő 3.35 3.36, 3.37 területegységek szabályozásának módosítása. (T-10/3.37. sz. tervlap) II /B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA III.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. 2. 3. 4. 5.

A felsőbb szintű tervekkel való összhangjának igazolása Környezeti hatások és feltételek Tájrendezés Örökségvédelem Közműellátás Közlekedésfejlesztés (A módosítás jellege miatt kidolgozása nem vált szükségessé!) A biológiai aktivitásérték szinten tartását, tekintettel arra, hogy a módosítás során új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, nem szükséges vizsgálni! TERVLAPOK JEGYZÉKE:

Jele T-1mx T-2mx T-10/3.4. T-10/3.37.

tervlap megnevezése Településszerkezeti terv (Igazgatási terület) Településszerkezeti terv (Belterület és környezete) 3.4.- jelű területegység szabályozási terve 3.35.-3.37- jelű területegységek szabályozási terve

léptéke M=1:20 000 A/3 M=1:4 000 M=1:4 000

Megjegyzés: A mellékelt CD a hatályos településszerkezeti tervet, szabályozási tervet és Helyi építési szabályzatot is tartalmazza.

Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

3

BEVEZETÉS, MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1.) Tervezési feladat címe, a terv típusa: Hosszúpályi Nagyközség Településrendezési tervének 2014. évi. 2.sz. módosítása meghatározott területekre vonatkozóan, a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.§. (1) bekezdés szerinti teljes eljárás keretében történhet. 2.) A terv célja, tartalma, tervezési terület meghatározása: Hosszúpályi Nagyközség Településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és Helyi építési szabályzatának módosítása meghatározott területekre vonatkozóan. A.)

A hatályos településrendezési tervben Gazdasági erdőövezetbe sorolt (természeti csapás következtében megsemmisült korábban erdő) terület átsorolása mezőgazdasági (gyep-legelő) övezetbe. A módosítással érintett területegység a belterület nyugati széle, a közigazgatási terület nyugati (Hajdúbagos felőli) határvonala és a 4809 sz. országos mellékút által határolt 3.4.-jelű területegység. A tervezett módosítással közvetlenül érintett a 0705 Hrsz-ú földterület.

B.)

A mezőgazdasági övezetek hatályos Helyi építési szabályzatban meghatározott, országos előírásoknál lényegesen szigorúbb telekalakítási és beépítési szabályainak felülvizsgálata, (enyhítése) a mezőgazdasági vállalkozások fejleszthetőségének elősegítése, korlátainak csökkentése érdekében. A tervezett módosítás az igazgatási terület valamennyi „M-3” és „M1 –jelű mezőgazdasági övezetbe sorolt területét érinti. (Valamennyi érintett földterület a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe kerül!)

C.)

A hatályos településrendezési tervben belterület keleti szélén kijelölt, ipari gazdasági fejlesztési terület visszavonása, visszasorolása mezőgazdasági szántó területfelhasználásba, illetve övezetbe. A módosítás célja a piaci igényekben nem visszaigazolt fejlesztési terület valós igényeknek jobban megfelelő mezőgazdasági hasznosításának elősegítése. A terület átminősítésével egyidejűleg külterületbe történő kicsatolása is megtörténik. (A településrendezési terv módosítása a mezőgazdasági művelés alatt álló területet megillető földalapú támogatás igénybe vehetőségét is elősegíti. A módosítással érintett területegység a belterület (és egyúttal az igazgatási terület) keleti szélén elhelyezkedő 3.35 - 3.36, 3.37 területegységek. A tervezett módosítás közvetlenül érinti az 1755, 1756, 1757, 1758/1 Hrsz-ú földterületeket.


4

3.) A módosítás lényege, az eredeti – hatályos- tervhez mért jelentősége A településrendezési terv módosítására három témakörben kerül sor. A tervezett módosítások lényegét, a hatályos szabályozási tervhez képest történő változtatások bemutatása területegységenként történik. A.) A hatályos településrendezési tervben Gazdasági erdőövezetbe sorolt (természeti csapás következtében megsemmisült korábban erdő) terület átsorolása mezőgazdasági (gyep-legelő) övezetbe. Közel 10 évvel ezelőtti szélvihar megsemmisítette a módosítással érintett 0705 Hrszú földterületen lévő erdőterület mintegy kétharmad részét. Az értékesebb, erdőterületek, melyeket külön erdőtagként tartanak nyílván a szélvihart átvészelte, és jelenleg is megtalálható. Az erdészeti nyilvántartás szerinti 43/F és 43/D –jelű erdő területek semmisültek meg a szélvihar következtében. Tulajdonosa kérvényezte a megsemmisült, gyengébb adottságú területek újra erdősítésére vonatkozó kötelezettségének elengedését. Ennek egyik előfeltételét a településrendezési terv módosítása jelenti, melyben a jelenlegi „Eg”-jelű gazdasági erdőövezet „M-1*”-jelű mezőgazdasági gyep-legelő övezetbe kerül átsorolásra. Az érintett területek erdő területfelhasználásból (övezetből) mezőgazdasági gyeplegelő területfelhasználásba (övezetbe) történő átsorolása a jelenleg „előállt” állapot hivatalossá tételét jelentené a településrendezési tervben. Tekintettel arra, hogy a településrendezési terv jelen módosítása során új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor, a biológiai aktivitásérték szinten tartását nem kell vizsgálni. Erdőtérkép – Magyarországi Erdészeti Webtérkép (részlet)

A 2014. évi 2. sz. településrendezési tervmódosítással érintett 43/F és 43/D táblák. B.)

A mezőgazdasági övezetek hatályos Helyi építési szabályzatban meghatározott, országos előírásoknál lényegesen szigorúbb telekalakítási és beépítési szabályainak felülvizsgálata, (enyhítése) a mezőgazdasági vállalkozások fejleszthetőségének elősegítése, korlátainak csökkentése érdekében. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása 5

C.)

A hatályos településrendezési tervben belterület keleti szélén kijelölt, ipari gazdasági fejlesztési terület visszavonása, visszasorolása mezőgazdasági szántó területfelhasználásba, illetve övezetbe. A módosítás célja a piaci igényekben nem visszaigazolt fejlesztési terület valós igényeknek jobban megfelelő mezőgazdasági hasznosításának elősegítése. A terület átminősítésével egyidejűleg külterületbe történő kicsatolása is megtörténik. (A településrendezési terv módosítása a mezőgazdasági művelés alatt álló területet megillető földalapú támogatás igénybe vehetőségét is elősegíti. A módosítással érintett területegység a belterület (és egyúttal az igazgatási terület) keleti szélén elhelyezkedő 3.35 - 3.36, 3.37 területegységek. A tervezett módosítás közvetlenül érinti az 1755, 1756, 1757, 1758/1 Hrsz-ú földterületeket. A módosítás során új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, ellenkezőleg beépítésre szánt területet sorol vissza beépítésre nem szánt területbe a tervezett módosítás. A módosítás után a lakóterület és a tervezett gazdasági terület között hatályos szabályozási terven tervezett 50 méter szélességű, védelmi célokat szolgáló zöldterület is szükségtelenné válik, így ez a terület is mezőgazdasági övezetbe kerül vissza. A tervezett módosítás környezeti hatásai egyértelműen pozitívak, hiszen a környezetet terhelő gazdasági tevékenység helyett a jelenleg is folyó mezőgazdasági művelés lesz távlatban is előirányozva, illetve szabályozva. Fontos azonban, hogy a 3.35, 3.36. sz. területegységekben meglévő illetve tervezett lakóterületek közvetlen közelében mezőgazdasági övezetben olyan mezőgazdasági üzemi tevékenység ne kerüljön kiépítésre, ami a lakóterületet veszélyeztetné. (A korábban tervezett ipari övezet és lakóterület között 50 méter szélességű védő zöldterület volt előirányozva!) A Hész-ben javasolt szabályozni, hogy a lakóterületekhez csatlakozó mezőgazdasági övezetben a lakóterület szélétől számítva, 200 méternél közelebb ne lehessen mezőgazdasági üzemi építményt elhelyezni. (Ebből következően birtokközpontot sem kialakítani.)

A módosítás során tervezett ipari övezetből mezőgazdasági övezetbe visszasorolni tervezett terület Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása 6

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA (T-1mx és T-2mx jelű településszerkezeti tervlap) Hosszúpályi nagyközség jelenleg hatályos településszerkezeti tervét 36/2008.(IV.24.) Önk. határozatával fogadta el a képviselő testület, melyet 15/2009.(III.26.) és 29/2011.(III.10.) Önk. határozataival módosított. Jelen 2014. évi 2. számú településrendezési tervmódosítás során, a tervezett A,B,C –jelű módosítások következtében két területrész (A és C- jelűek) felhasználása változik. A.)

A hatályos településrendezési tervben Gazdasági erdőövezetbe sorolt (természeti csapás következtében megsemmisült korábban erdő) terület átsorolása mezőgazdasági (gyep-legelő) övezetbe. Közel 10 évvel ezelőtti szélvihar megsemmisítette a módosítással érintett 0705 Hrsz-ú földterületen lévő erdőterület mintegy kétharmad részét. Az értékesebb, erdőterületek, melyeket külön erdőtagként tartanak nyílván a szélvihart átvészelte, és jelenleg is megtalálható. Az erdészeti nyilvántartás szerinti 43/F és 43/D –jelű erdő területek semmisültek meg a szélvihar következtében. Tulajdonosa kérvényezte a megsemmisült, gyengébb adottságú területek újra erdősítésére vonatkozó kötelezettségének elengedését. Ennek egyik előfeltételét a településrendezési terv módosítása jelenti, melynek során a fentiekben jelölt „Eg”-jelű gazdasági erdő területfelhasználásba sorolt területek „M-1*”-jelű mezőgazdasági gyep-legelő területfelhasználásba kerülnek átsorolásra.

B.)

A „B”-jelű településrendezési tervmódosítás a településszerkezeti tervre nincs hatással. A hatályos településrendezési tervben belterület keleti szélén kijelölt, ipari gazdasági fejlesztési terület visszavonása, visszasorolása mezőgazdasági szántó területfelhasználásba, illetve övezetbe. A módosítás célja a piaci igényekben nem visszaigazolt fejlesztési terület valós igényeknek jobban megfelelő mezőgazdasági hasznosításának elősegítése. A terület átminősítésével egyidejűleg külterületbe történő kicsatolása is megtörténik. (A településrendezési terv módosítása a mezőgazdasági művelés alatt álló területet megillető földalapú támogatás igénybe vehetőségét is elősegíti. A módosítással érintett területegység a belterület (és egyúttal az igazgatási terület) keleti szélén elhelyezkedő 3.35 3.36, 3.37 területegységek. A tervezett módosítás közvetlenül érinti az 1755, 1756, 1757, 1758/1 Hrsz-ú földterületeket. A módosítás után a lakóterület és a tervezett gazdasági terület között hatályos szabályozási terven tervezett 50 méter szélességű, védelmi célokat szolgáló zöldterület is szükségtelenné válik, így ez a terület is mezőgazdasági övezetbe kerül vissza. A településszerkezeti terv módosítása során 14 ha nagyságú, a hatályos településszerkezeti tervben „Gip”-jelű (tervezett ipari gazdasági területfelhasználásba) és 1,92 ha „Z”-jelű (tervezett zöldterület/ közpark) felhasználásba sorolt terület kerül visszasorolásra „Má”-jelű általános mezőgazdasági felhasználásba. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása 7

C.)

Hosszúpályi Szerkezeti terv 2014. évi módosítása 3.4. sz. területegység szerkezetének változása

A hatályos szerkezeti terv részlete

A szerkezeti terv tervezett módosítása (Erdőterület átsorolása mezőgazdasági övezetbe)

Hosszúpályi Szerkezeti terv 2014. évi módosítása 3.37. sz. területegység szerkezetének változása

A hatályos szerkezeti terv részlete

A szerkezeti terv tervezett módosítása (Tervezett gazdasági övezet visszasorolása mezőgazdasági övezetbe)

"C"-jelű módosuló terület!

"A"-jelű módosuló terület!

Külön folyamatban készülő módosítás!

II. BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV, HÉSZ MÓDOSÍTÁSA II/A. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA A településrendezési terv módosítására három témakörben kerül sor. A tervezett módosítások lényegét, a hatályos szabályozási tervhez képest történő változtatások bemutatása területegységenként történik. A.)

A hatályos településrendezési tervben Gazdasági erdőövezetbe sorolt (természeti csapás következtében megsemmisült korábban erdő) terület átsorolása mezőgazdasági (gyep-legelő) övezetbe. Közel 10 évvel ezelőtti szélvihar megsemmisítette a módosítással érintett 0705 Hrsz-ú földterületen lévő erdőterület mintegy kétharmad részét. Az értékesebb, erdőterületek, melyeket külön erdőtagként tartanak nyílván a szélvihart átvészelte, és jelenleg is megtalálható. Az erdészeti nyilvántartás szerinti 43/F és 43/D –jelű erdő területek semmisültek meg a szélvihar következtében. Tulajdonosa kérvényezte a megsemmisült, gyengébb adottságú területek újra erdősítésére vonatkozó kötelezettségének elengedését. Ennek egyik előfeltételét a településrendezési terv módosítása jelenti, melyben a jelenlegi „Eg”-jelű gazdasági erdőövezet „M-1*”-jelű mezőgazdasági gyep-legelő övezetbe kerül átsorolásra. Az érintett területek erdő területfelhasználásból (övezetből) mezőgazdasági gyep-legelő területfelhasználásba (övezetbe) történő átsorolása a jelenleg „előállt” állapot hivatalossá tételét jelentené a településrendezési tervben. Tekintettel arra, hogy a településrendezési terv jelen módosítása során új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor, a biológiai aktivitásérték szinten tartását nem kell vizsgálni.


8

Hosszúpályi Szabályozási terv 2014. évi módosítása „A”-jelű területrész (3.4. területegység) szabályozásának változása

A hatályos szabályozási terv részlete

A szabályozási terv tervezett módosítása (Erdőövezet átsorolása mezőgazdasági övezetbe) Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

9

B.)

A mezőgazdasági övezetek hatályos Helyi építési szabályzatban meghatározott, országos előírásoknál lényegesen szigorúbb telekalakítási és beépítési szabályainak felülvizsgálata, (enyhítése) a mezőgazdasági vállalkozások fejleszthetőségének elősegítése, korlátainak csökkentése érdekében.

A Helyi építési szabályzat 21. §.-a tartalmazza a mezőgazdasági területek telekalakítására, építmények elhelyezésére vonatkozó helyi szabályokat. E helyi szabályok az Oték. –ban meghatározott előírásoktól lényegesen szigorúbbak, ami a helyi gazdálkodókat indokolatlanul kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Ennek feloldása érdekében kezdeményezte az önkormányzat az alábbiakat: - Mezőgazdasági területen a szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágtól eltérő művelési ágú területeken (szántó, gyep- legelő területeken) a lakóépület elhelyezésének feltétele az Oték.-ban meghatározott 6000 m2 legyen, a Hészben jelenleg meghatározott 10.000 m2 helyett. - Az övezet Hész-ben szereplő 8. táblázata, ami az építési telek legkisebb területét, legkisebb szélességét is meghatározza a legnagyobb beépítettség, a megengedett min/max építménymagasság és alkalmazható beépítési mód mellett, hibás fogalomhasználatot és ebből adódóan hibás szabályozást is tartalmaz, melyeket jelen módosítás kiigazít. Az építési telek fogalma csak beépítésre szánt területen releváns, így törlése szükséges. A hozzá kapcsolódó legkisebb alakítható telekterület méret és legkisebb szélesség csak a kertgazdálkodási övezetben kerül megtartásra. - A telek megengedett legnagyobb beépíthetőségét (mezőgazdasági övezetben) a Hész. az Oték-ban meghatározott 3%-nál lényegesen kisebb, 1%-os mértékben korlátozza. Jelen Hész módosítás során a mezőgazdasági övezetben lévő telek legnagyobb megengedett beépíthetősége az Oték-ban megengedett 3%-ra lesz megnövelve. - 8. TÁBLÁZAT (Hatályos) Az építési telek megengedett Sajátos Építési Beépítési mód legkisebb legkisebb legnagyobb min/max. használat övezet szerinti területe szélessége beépítettség építménymagasság jele [m] terület [m] [m2] [%] M-1 szabadon álló 10000 50 1,0 3,0/6,0 Mezőgazdasá M-2 szabadon álló 900 30 3 3,0/4,5 gi terület M-3 szabadon álló 10000 50 1,0 3,0/6,0

- 8. TÁBLÁZAT (Tervezett módosítás) A telek megengedett Sajátos Építési Beépítési mód legkisebb legkisebb legnagyobb min/max. használat övezet szerinti területe szélessége beépítettség építménymagasság jele [m] terület [m] [m2] [%] szabadon álló 3 3,0/6,0 Mezőgazdasá M-1 M-2 szabadon álló 900 30 3 3,0/4,5 gi terület M-3 szabadon álló 3 3,0/6,0


10

C.)

A hatályos településrendezési tervben belterület keleti szélén kijelölt, ipari gazdasági fejlesztési terület visszavonása, visszasorolása mezőgazdasági szántó területfelhasználásba, illetve övezetbe. A módosítás célja a piaci igényekben nem visszaigazolt fejlesztési terület valós igényeknek jobban megfelelő mezőgazdasági hasznosításának elősegítése. A terület átminősítésével egyidejűleg külterületbe történő kicsatolása is megtörténik. (A településrendezési terv módosítása a mezőgazdasági művelés alatt álló területet megillető földalapú támogatás igénybe vehetőségét is elősegíti. A módosítással érintett területegység a belterület (és egyúttal az igazgatási terület) keleti szélén elhelyezkedő 3.35 - 3.36, 3.37 területegységek. A tervezett módosítás közvetlenül érinti az 1755, 1756, 1757, 1758/1 Hrsz-ú földterületeket. A módosítás során új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, ellenkezőleg beépítésre szánt területet sorol vissza beépítésre nem szánt területbe a tervezett módosítás. A módosítás után a lakóterület és a tervezett gazdasági terület között hatályos szabályozási terven tervezett 50 méter szélességű, védelmi célokat szolgáló zöldterület is szükségtelenné válik, így ez a terület is mezőgazdasági övezetbe kerül vissza. A tervezett módosítás környezeti hatásai egyértelműen pozitívak, hiszen a környezetet terhelő gazdasági tevékenység helyett a jelenleg is folyó mezőgazdasági művelés lesz távlatban is előirányozva, illetve szabályozva. Fontos azonban, hogy a 3.35, 3.36. sz. területegységekben meglévő illetve tervezett lakóterületek közvetlen közelében mezőgazdasági övezetben olyan mezőgazdasági üzemi tevékenység ne kerüljön kiépítésre, ami a lakóterületet veszélyeztetné. (A korábban tervezett ipari övezet és lakóterület között 50 méter szélességű védő zöldterület volt előirányozva!) A Hész-ben javasolt szabályozni, hogy a lakóterületekhez csatlakozó mezőgazdasági övezetben a lakóterület szélétől számítva, 200 méternél közelebb ne lehessen mezőgazdasági üzemi építményt elhelyezni. (Ebből következően birtokközpontot sem kialakítani.) A szabályozási terv tervezett változását, összehasonlítva a hatályos szabályozási tervet a tervezett állapottal, a következő ábra mutatja be.


11

Hosszúpályi Szabályozási terv 2014. évi módosítása „C”-jelű területrész (3.35.-3.37. sz. területegység) szabályozásának változása

A hatályos szabályozási terv részlete

A szabályozási terv tervezett módosítása (Tervezett gazdasági övezet visszasorolása mezőgazdasági övezetbe) Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

12

II/B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 9/2015.(III.27.) sz. rendelete a több alkalommal módosított, 5/2002.(V.30.) sz. rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosításáról Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró: - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve - Tiszántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, - HBm-i Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala - Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, - Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság - Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Nemzeti Környezetügyi Intézet Tiszántúli Kirendeltsége az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 9.§. (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörben eljáró Derecske Város önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: (Jelen rendelet a módosításra kerülő előírásokat tartalmazza. A módosítással nem érintett előírások továbbra is hatályban maradnak.)


13

1.§. 2.§.(1) A szabályzat mellékleteit képező tervlapok közül a 2014. évi 2. sz. módosítással érintett T10/-1m* –jelű (külterületi) szabályozási tervlap jelölése T10/1mx-re, a T10/2m** -jelű (belterületi) szabályozási tervlap jelölése T10/2mx re változik. A módosítással érintett területegységekre készített önálló T1m/3.4 .jelű és T2m/3.37 –jelű szabályozási tervlapok a módosítás jóváhagyását követően egybeszerkesztésre kerülnek a kül- és belterület szabályozási tervlapjain, így önálló tervlapként való alkalmazásuk megszűnik. (1)

A rendelet tárgyai: Jelen szabályzat szerves részét képezik a rendelet alábbiakban felsorolt mellékletei, köztük az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok. 1.sz. melléklet :T 10/1mx Külterület szabályozási terv M=1:10 000 2.sz. melléklet :T 10/2mx Belterület szabályozási terv M=1: 4 000 3.sz. melléklet :T 10/3 Üdülőterületi szabályozási terv M=1: 4 000 4.sz. melléklet :T 10/4 Hosszúpályi- Sóstó szabályozási terve M=1: 4 000 5.sz. melléklet :Fogalom meghatározások

2.§. 21.§.(6) A mezőgazdasági területek építési, telekalakítási paramétereit tartalmazó 8. táblázatban az M-1 és M-3 övezetre vonatkozóan meghatározott alakítható legkisebb telekterület méret és az alakítható legkisebb telekszélesség értéke törlésre kerül. Az övezetek megengedett legnagyobb beépíthetősége az Oték-ban meghatározott 3 %-ban kerül meghatározásra, a korábbi 1 % helyett. (6)

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

8. TÁBLÁZAT Az építési telek Beépítési mód legkisebb legkisebb legnagyob megengedett Sajátos Építési használat min/max. területe szélessé b övezet szerinti [m2] ge beépítetts építménymagass jele terület ág [m] [m] ég [%] 1,0 3 50 3,0/6,0 Mezőgazda M-1 szabadon álló 10000 sági M-2 szabadon álló 900 30 3 3,0/4,5 terület 1,0 3 M-3 szabadon álló 10000 50 3,0/6,0


14

3.§. Záró rendelkezések Ez a rendelet a jóváhagyását követő 30. napon lép hatályba.

Hosszúpályi, 2015. március 27.

Berényi András sk. polgármester

sk. jegyző


15

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. évi 2. sz. módosítás

III.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1) Felsőbb szintű tervekkel való összhang igazolása 2) Környezeti hatások és feltételek 3) Tájrendezés, biológiai aktivitásérték szinten tartásának igazolása 4) Közműellátás 5) Örökségvédelem Közlekedésfejlesztés (A módosítás jellege miatt kidolgozása nem vált szükségessé!) A biológiai aktivitásérték szinten tartását, tekintettel arra, hogy a módosítás során új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, nem szükséges vizsgálni!


16

1) FELSŐBBSZINTŰ TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA a) Országos területrendezési tervvel való összhang:

M35 HOSSZÚPÁLYI

M4

M4 M47

Részlet az OTrT 2014. 01.01-től hatályos módosítás „Az ország szerkezeti terve” c. tervlapjából (A gyorsforgalmi utak számozás, Hosszúpályi nagyközség jelölése szerkesztői kiegészítés!)

Az Országos területrendezési terv módosítása 2014. január 1.-én lépett hatályba, így a megyei TrT mellett, az országos infrastruktúra hálózat, valamint az országos és térségi övezetekre vonatkozó szabályok viszonylatában ennek vizsgálata is szükséges. „Az OTrT törvény 31.§/B pontja alapján: A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhang megteremtéséig, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokat az e törvénynek az MTv-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9.§(7) bekezdése, valamint 10.§-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. …… e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az Mtv. Megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. j) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. Módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a törvénynak az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni. g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,


17

l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”

Az OTrT Hosszúpályi nagyközség igazgatási területére vonatkozóan a hatályos megyei TrT-ben meghatározott országos jelentőségű infrastruktúra hálózat tekintetében változást nem hozott. Továbbra is tartalmazza a Debrecen- Hosszúpályi- Monostorpályi- Létavértes irányú országos kerékpárút nyomvonalát, melyet a hatályos településszerkezeti terv jelenleg is tartalmaz. A gyorsforgalmi úthálózat tervezett nyomvonala az M4 autópályára vonatkozóan jelentős mértékben változott, de ez Hosszúpályi közigazgatási területét nem érinti. b) A Megyei Területrendezési terv térségi szerkezeti tervével való összhang:

A Megyei TrT térségi szerkezeti tervének részlete


18

A 2014. évi 2. számú településrendezési tervmódosítás megyei TrT –vel való összhangjának vizsgálata során megállapítható, hogy a módosítással érintett területeket országos- és térségi infrastruktúra nem érinti. azok a módosítással érintett területe szélén haladnak el, de ezeket a hatályos településrendezési terv is megfelelő módon tartalmazza. A térségi szerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásait a módosítások viszonylatában vizsgálni szükséges. Az „A”-jelű területrész módosítása során erdő terület-felhasználású terület kerül átsorolásra mezőgazdasági (gyepes) területfelhasználásba. Ebben az esetben a megyei TrT-ben Hosszúpályi nagyközség közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott erdőgazdálkodási térség nagyságát és annak módosítás során bekövetkező változását szükséges megvizsgálni. A megyei TrT-ben meghatározott erdőgazdálkodási térség nagysága: 2019 ha. A településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítását is figyelembe véve a településszerkezeti tervben meghatározott erdő terület-felhasználású területek nagysága: 1781 ha. 1781/ 2019 x 100= 88% A megyei TrT-ben meghatározott erdőgazdálkodási térség 88 %-a szerepel a településszerkezeti tervben erdő területfelhasználásba sorolt területként, tehát az egyezőségi szabályban meghatározott legalább 85 %-os feltétel teljesül! Településtérség bármely területfelhasználásba besorolható, így a „C”-jelű terület esetében a megfelelőség ugyancsak biztosított! Erdő terület-felhasználású terület átsorolása

mezőgazdasági felhasználásba

Települési térségbe sorolt (ipari terület) átsorolása mezőgazdasági felhasználásba

Megyei TrT térségi szerkezeti tervének részlete Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

19

c) A területrendezési terv országos és térségi övezetekre vonatkozó besorolásával, lehatárolásával való összhang: Az országos- és megyei területrendezési tervben meghatározott övezetekre vonatkozó általános előírásokat az OTrT, az ajánlásokat a megyei TrT tartalmazza. Országos övezetekkel való érintettség: - országos ökológiai hálózat - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület - jó termőhelyi adottságú szántóterület * - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - országos jelentőségű tájképvédelmi terület - világörökség és világörökség várományos terület - országos vízminőségvédelmi terület - nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár – elhárítási célú szükségtározó területe - kiemelt fontosságú honvédelmi terület Megyei övezetekkel való érintettség: - magterület - ökológiai folyosó - pufferterület - erdőtelepítésre javasolt terület - ásványi nyersanyagvagyon terület - rendszeresen belvízjárta terület - földtani veszélyforrás területe - honvédelmi terület - térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Ajánlott megyei övezetekkel való érintettség: A megyei TrT ilyen övezeteket egyelőre nem határoz meg! Az övezetek közül Hosszúpályi települést érintő, de a 2014. évi módosítás során nem érintett övezetek az aláhúzással megjelöltek, míg a bekeretezett elnevezésűek azok, melyekkel kapcsolatosan a megfelelőséget vizsgálni szükséges. Országos ökológiai hálózat- puffer terület övezete: A 2014. évi módosítás során változásra jelölt területeket az országos és térségi övezetek közül csak a puffer terület övezete érinti. A tervezett módosítások során tervezett ipari terület és erdő területfelhasználás kerül átsorolásra mezőgazdasági területfelhasználásba, mely változások az övezeti szabályokkal nem ellentételesek, a természeti- táji értékeket nem veszélyezteti.


20

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

Tájképvédelmi szempontból kezelendő terület övezete

kiemelten

Az övezet a 2014. évi módosítás során változó területeket az övezetek nem érintik!

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

Jó termőhelyi adottságú szántóterület


21

Országos vízminőségvédelmi terület övezete Az övezet a 2014. évi módosítás során változó területeket nem érinti!


22

2) KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. ÉVI 2. SZ. MÓDOSÍTÁSÁHOZ

A módosítás Hosszúpályi Településszerkezeti tervének és Helyi építési szabályozásának meghatározott területeire vonatkozik. A módosítások célja alapvetően a természeti, vagy piacgazdasági okok miatt megváltozó területminőségekhez, területhasználathoz való kedvezőbb alkalmazkodás lehetőségének a biztosítása, illetve a mezőgazdasági övezetek fejleszthetőségének biztosítása a beépítési szabályok módosítása révén. A módosítások rövid ismertetése: A.) A hatályos tervben Eg gazdasági erdőövezetbe sorolt (természeti csapás következtében megsemmisült erdőrészlet) terület átsorolása M-1 mezőgazdasági (gyeplegelő) övezetbe. Az érintett 3.4. jelű területegység a belterület nyugati szélén, a 4809 sz. országos mellékút nyugati oldalán található. A terület nyugati vonala egyúttal a közigazgatási terület nyugati (Hajdúbagos felőli) határvonala is. A módosítással közvetlenül érintett rész a 0705 hrsz.-ú földterület, amelyen belül kisebb foltokban az Eg (mint kevésbé sérült erdőtagok) megmarad. Mivel a módosítással új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a biológiai aktivitásérték (BAÉ) vizsgálata nem szükséges. B.) A mezőgazdasági övezetek esetében a hatályos Helyi építési szabályzat szigorúbb telekalakítási és beépítési szabályozást tartalmaz, mint az országos előírások. Ez sok esetben komoly akadályát jelenti a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztési törekvéseinek. A módosított szabályozás célja, hogy oly módon enyhítse az előírásokat, amelyek elősegítik a fejlesztési célok megvalósíthatóságát. A módosítás az igazgatási terület valamennyi „M-3” és „M-1 –jelű mezőgazdasági övezetbe sorolt területét érinti. A változtatás révén csökken a legkisebb telekméret és telekszélesség, növekszik a legnagyobb beépíthetőség. A beépítési mód és az építménymagasságok nem változnak. C.) A hatályos településrendezési tervben belterület keleti szélén (a közigazgatási határon) a 3.37 számú területen Gip-1 ipari gazdasági övezet van kijelölve. A korábbi fejlesztési elképzelések a piaci helyzet alakulása miatt irreálisnak tűnnek. Az ipari gazdasági terület megtartása így célszerűtlen, ezért visszavonása, visszasorolása kerül M-3 mezőgazdasági szántó terület-felhasználásba, illetve övezetbe. A módosítás célja ezzel a valós igényeknek jobban megfelelő mezőgazdasági hasznosítás elősegítése, amelynek további pozitív következménye pl. földalapú támogatások igénybe vehetősége. Az átminősítéssel egyidejűleg tervi szinten az 1755, 1756, 1757, 1758/1 hrsz.-ú földterületek visszakerülnek külterületi besorolásba. A módosítással továbbá elmarad a módosítás előtt jelölt gazdasági övezet és a belterület között jelölt 50 m-es (övezeten belüli) védőerdő is. Mivel a módosítással új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a biológiai aktivitásérték (BAÉ) vizsgálata nem szükséges.


23

1. Települési környezet A módosítással érintett területeken: A.) A település nyugati peremének jelentős településképi eleme semmisült meg a természeti csapás következtében. Az erdő hiánya rövid távon nem pótolható. Ez jelentős változás, melynek pótlására a rövidebb idő alatt kialakuló biológiai/zöldfelületi jelleg létesítése a cél. Erre a terület visszagyepesítése ad lehetőséget, amelynek végül is számos pozitív hozadéka lehet, mint például a legeltetéses állattartás, gyepgazdálkodás erősödése. Ennek gazdasági, társadalmi vonzata is hatékonyabban segítheti a fenntartható fejlődést, a megélhetést és népességmegtartást. B.) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó építési előírások „életszerűbbé” tétele jelentősen hozzá járulhat a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztéséhez, erősödéséhez. Ennek települési szinten jelentős gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási, összességében megélhetést segítő hatásaival lehet számolni. C.) Az elmaradó ipari gazdasági fejlesztések bizonyos szempontból jelentős veszteségnek tekinthetők mind a települési gazdasági struktúra elmaradt bővülése, mind a várt foglalkoztatás-bővítés elmaradása miatt. A gazdasági területhasználat visszaminősítése mezőgazdasági hasznosításra valamelyest kompenzál ebből, hiszen a helyi gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási adottságokat ez is biztosíthatja. Különösen abban az esetben, ha a mezőgazdaságban meg tudna jelenni a szolgáltató, feldolgozói szféra. Ugyanakkor a településkép a gazdasági elemek elmaradása, illetve ki sem alakulása következtében nem változik. A lakóövezet és a mezőgazdasági övezet közötti védelem azonban továbbra is igény, tehát a mezőgazdálkodást úgy kell folytatni, hogy annak hatásai (zaj, levegőterhelés, kemizálás, kártevők) ne jelentsenek veszélyt a lakóövezetre. Ezt részben szabályozási előírásokban célszerű rögzíteni. A módosításokhoz a település-környezeti feltételek adottak, a hatások nem pozitív vonatkozásban jelentősek. 2. Levegőminőség-védelem A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. Tekintettel arra, hogy a módosítás a kevésbé terhelt külterületi környezetben ugyancsak kevésbé terhelő területhasználatokat eredményez, a települési levegőkörnyezet állapotában kedvezőtlen változás nem várható. Az érintett területeken a térség jó immissziós állapotának megőrzését a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001. (XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartásával kell segíteni. A módosítással érintett területeken: A.) Az elpusztult erdő a mikro-klimatikus hatásokban, valamint az immissziós állapotra vélhetően lokálisan kedvezőtlen hatással van még akkor is, ha ez az antropogén környezetben nem érzékelhető. A visszagyepesített, legeltetéssel Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

24

hasznosított terület biológiailag valamelyest kompenzálja a nagyobb zöldtömeg hiányát. B.) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó építési előírások módosulása levegőkörnyezeti szempontból valós változást nem okoz. C.) Az ipari gazdasági területhasználat és a mezőgazdasági hasznosítás alapvetően eltérő jellegű levegőterhelést okoz. Míg az ipari gazdasági tevékenységek a tüzeléstechnika, a technológiai és közlekedési emissziók révén lenne többnyire folyamatosan terhelőbb, a mezőgazdasági tevékenység a szálló por, pollen, kemikáliák és közlekedési emissziók által okoz időszakos terhelést. Gyakorlatilag a terhelő hatások mindkét területhasználat esetében jelen vannak, mértékük a gazdasági tevékenységek esetében szabályozottabb, a mezőgazdaság esetében szezonális, időjárástól függően minimális is lehet. Javaslat A levegőminőség megőrzése érdekében a mezőgazdasági területen a fentebb felsorolt rendeletekben megadott, valamint a mindig aktuális követelmények és légszennyezettségi határértékek betartásával kell számolni. A területen csak a törvényben előírt légszennyezési határértékeknek megfelelő emissziójú tevékenységek és területhasználatok engedélyezhetők. Amennyiben a mezőgazdasági övezetben szolgáltató, feldolgozói tevékenységek is megjelennek, azok hőenergia előállításához csak alacsony emissziójú (gáz, elektromos energia, egyéb) energiahordozót használjanak. A mezőgazdasági övezetekben szagos, bűzzel járó tevékenység csak a törvényi előírásokban megadott levegővédelmi követelmények betartásával engedélyezhető. A módosítással érintett területeken a levegőkörnyezeti és a levegőminőség-védelmi feltételek a rendeltetésszerű területhasználat betartásával biztosítottak, a hatások nem jelentősek. 3. Zaj-, és rezgésvédelem A területek zajterhelési állapota a módosítás után sem az A.) és B.) területeknél, sem a C.) terület esetében sem változik, ugyanis a C.) terület besorolása továbbra is gazdasági kategóriájú. E tekintetben a lakóövezet védettségét biztosító határértékek a mértékadóak. Ezek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján nappal 50 dB, éjjel 40 dB lehet a védett homlokzatok előtt. Egyébként az ipari gazdasági tevékenységek zajvédelmi szabályozása megfelelő lenne ahhoz, hogy a határértékek egy folyamatoz üzemelés mellett is teljesüljenek. A mezőgazdasági tevékenységek esetében ez kevésbé érhető el, azonban a terhelések erőteljesen szezonális jellegűek és nem helyhez kötöttek. A módosítás feltételezett kedvező hatása leginkább a közlekedési zajterhelés alakulásában jelentkezik. Hiszen az ipari gazdasági övezet jelentősebb szállítási, közlekedési forgalmat indukált volna a belterületen, mint a mezőgazdasági övezet fog. A zajvédelmi vonatkozású hatásterület megállapítására a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alkalmazandó. Ezért a mezőgazdasági övezetben folytatott tevékenységeket, építményeket olyan pozícióban kell létesíteni, elhelyezni és működtetni, hogy az alkalmazott zajforrások hatásterülete lehetőleg ne fedje le a lakóövezeti részeket. Jelen esetben a hatásterület határa az a vonal, ahol a zajterhelések nappal/éjjel 50/40 dB-en teljesülnek a zajforrás súlypontjától. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

25

A módosítással érintett területeken a zajkörnyezeti terhelések a megengedhető mértékeken belül alakulnak és zajvédelmi feltételek a rendeltetésszerű területhasználat betartásával biztosíthatók, a hatások a C.) számú területhasználatnál mérséklődnek. 4. Talaj-, és vízvédelem A talaj- és vízvédelem alapvető követelménye, hogy a környezethasználat és a területen megvalósuló tevékenységek a lehető legkisebb szennyezési kockázatot jelentsék a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre és földtani közegre. A település területe a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében érzékeny kategóriába tartozik. A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. r., a módosított 220/2004. (VII.21.) Korm. r., 219/2004. (VII.21.) Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet, valamint a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A módosuló területhasználatok esetében az A.) és B.) jelű területeknél a talaj általános igénybevétele bizonyos mértékben intenzívebb lesz, mint az erdőművelésből eredően. Adódik ez a legeltetéses állattartás és kaszálás megjelenéséből, illetve a mezőgazdasági területeken kedvezőbb beépítési feltételek miatti igénybevételekből. Mindezek ellenére a területhasználatokra vonatkozó környezet-, talaj-, vízvédelmi és szakmai követelmények betartása mellett talaj-, vagy a vizek károsodásával nem kell számolni. A C.) területnél az elmaradó gazdasági övezet mezőgazdasági művelésbe való visszasorolása talaj-, és vízvédelmi szempontból pozitív hatású is lehet azáltal, hogy nem jelenik meg az intenzív infrastruktúra (közmű, út, épület, burkolt felületek) területfoglalása, ezzel talajigénybevétele. A mezőgazdasági művelés (mint előzőekben megállapítottuk) rendeltetésszerű használat esetében nem okozhat degradációt. A módosítással érintett területeken a talaj-, földtani közeg, felszíni és felszín alatti vizek szempontból a hatások nem jelentősek, esetenként pozitív következmények várhatók. 5. Hulladékgazdálkodás A módosítással érintett területeken a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról, valamint végrehajtási rendeletei előírásai szerint kell megvalósítani. A módosítással érintett területek közül az A.) területen szinte változatlan igényű hulladékgazdálkodás valósul meg. A C.) terület esetében (az eltérő tevékenységek eltérő hulladéktípusai ellenére) csökken a hulladékgazdálkodás kockázata. A B.) területen a mezőgazdasági övezetben megjelenő távlati új fejlesztések arányában fokozottabb hulladékgazdálkodási igény merülhet fel. Mindezek ellenére valamennyi módosítással érintett területen megvalósítható a környezeti kockázatok kizárását biztosító hulladékgazdálkodás. A módosítással érintett területeken hulladékgazdálkodási szempontból a hatás nem jelentős, esetenként pozitív. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

26

6. Környezetvédelmi követelmények A módosítás által bekövetkező környezet-igénybevétel környezetvédelmet érintő elemei a szabályozási előírásokban kerülhetnek megfogalmazásra. A tervmódosítás és a kialakuló szabályozás biztosítja az új területhasználatok rendezettségét, a környező területhasználatokkal való legoptimálisabb kapcsolat kialakulását, a táji-, és térszerkezeti elemekben konfliktust nem okoz. A levegő-, zaj-, talaj-, és vízvédelem kérdésében a kibocsátási határértékek betarthatók, különleges környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. 7. Védőövezetek A módosítással érintett területeken, övezetekben szag-, bűzterheléssel járó tevékenység csak abban az esetben engedélyezhető, ha a 306/2010. (XII.23.) Korm. r. illetve az OTÉK szerinti levegővédelmi övezet kijelölésének feltételei a tevékenység folytatásához a környező területhasználatok zavarása nélkül biztosíthatóak. Debrecen, 2014. 12. 12.

Lévai Béla k.v. szakmérnök


27

3) TÁJRENDEZÉS, BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZINTEN TARTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 3/A: A KÜLTERÜLETI TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK TÁJRENDEZÉSI VIZSGÁLATA Hosszúpályi község településrendezési tervének 2014. évi módosítása során a település külterületének a községhatárhoz közeli részein fekvő különböző ingatlanokat érintő változtatási igények miatt válik szükségessé. A változtatási igények külterületet érintenek. A külterületi, tájrendezési vonzatú változtatások környezetének tájképi adottságai A település D-i határához közeli szennyvíztisztító, a település K-i határán elterülő gazdasági terület, valamint a település Ny-i határán lévő erdő területre vonatkozó változtatás iránti igény érinti. A.)

beavatkozási terület „A település Ny-i határa mentén, a Hajdúbagos-Sáránd felé kivezető úttól É-ra fekvő erdő terület részlegesen mezőgazdasági területté minősítése”

A tervezési terület valós használata erdő, viszont a terület termékenysége (erdő megtartó képessége) egyenetlen. Az erdő állomány biológiai fejlődése foltokban jelentősen eltér a többi területtől. A gyenge területeket fedő növényzet a korábbi évek során fellépő nagy erejű viharok során rendkívüli mértékben károsodott, egy része el is pusztult. A tulajdonos ezt a megfigyelt minőségi különbséget kívánja realizálni, és a gyengébb foltokat legelőként kívánja hasznosítani – az újra erdősítésnek nincs a valóságban megfogalmazható biológiai és gazdasági indoka. A jelenlegi állapot szerinti elpusztult és kevés eséllyel felújítható erdő terület tájképi hatása rendkívül rossz, viszont egy gyepfelületek között megjelenő fásított foltok nagymértékben növelik a táj változatosságát, a szegélyhatások mennyiségét. A tervezési terület környezete egyébként település- tájképi szempontból nem minősíthető értékes területnek. C.)

beavatkozási terület

„A település K-i határa mentén, a MonostorpályiLétavértes felé kivezető vasútvonaltól É-ra fekvő iparigazdasági terület mezőgazdasági területté minősítése”

A tervezési terület egy korábban elhatározott szándék miatt gazdasági területté lett minősítve. A szándékot nem követte valóságos telepítési igény, így a valóságban a terület szántó ill. legelő használatban maradt. A terület tulajdonosa a terület visszaminősítését kezdeményezte, a terület valós használatának megfelelő körülmények megteremtése érdekében. A terület környezetében erdő-, ligetes-fás-bokros legelő, szántó területek találhatók. A változtatás a tájkép megváltozása nélkül valósulhat meg, amely előnyös a tájkép megjelenése szempontjából. A tervezési terület környezete egyébként település- tájképi szempontból nem minősíthető értékes területnek, bár a különböző hasznosítások (erdő-legelő-szántó) jelentős szegélyhatásai a tájrészlet változatosságát nagymértékben növelik. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

28

3/B: A KÜLTERÜLETI TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKRA VONATKOZÓ TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT A külterületi változtatásokat illető tájrendezési javaslatok A település D-i határához közeli szennyvíztisztító, a település K-i határán elterülő gazdasági terület, valamint a település Ny-i határán lévő erdő területre vonatkozó változtatás iránti igény érinti. A.) beavatkozási terület

„A település Ny-i határa mentén, a Hajdúbagos-Sáránd felé kivezető úttól É-ra fekvő erdő terület részlegesen mezőgazdasági területté minősítése”

Javasolt a megmaradó erdőfoltok szélein honos cserjékből (galagonya, kökény, húsos som, csipkebogyó, stb.) álló bozót telepítése. A bozótos erdőfoltok nagymértékben segíthetik az országosan nagyon nagy csökkenést mutató apróvadak megtelepedését, felszaporodását. Javasolt az erdőre kerülő legelő gyep telepítését minél hamarabb elvégezni. A gyepfelületek között megjelenő fásított, cserjékkel tarkított foltok nagymértékben növelik a táj változatosságát, a szegélyhatások mennyiségét. A tervezési terület környezete település- tájképi szempontból jelentősen értékesebb területté válhat. A biológiai aktivitás érték vizsgálata nem szükséges, mivel beépítésre szánt terület kijelölése nem történik a terv alapján. C.)

beavatkozási terület

„A település K-i határa mentén, a MonostorpályiLétavértes felé kivezető vasútvonaltól É-ra fekvő iparigazdasági terület mezőgazdasági területté minősítése”

A tervezési terület valós használatának megfelelően javasolt a terület mezőgazdasági általános használatú területté visszaminősítését minél hamarabb megvalósítani. A biológiai aktivitás érték vizsgálata nem szükséges, mivel beépítésre szánt terület kijelölése nem történik a terv alapján. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A javasolt erdősítések - telken belüli erdősávok - , valamint fasor telepítés rendkívül fontosak, nem maradhatnak meg terv szinten, hanem a mielőbbi telepítések kivitelezése elvárás. Javasolt az erdő és fasor telepítések végrehajtása után kiadni az építési engedélyeket. Ezen növényállományok telepítésének a települési klímára, valamint a létminőségre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen értékű. A fásítások – legelők gazdálkodásában elő kell írni a szükséges technológiai utasításokat, melyek biztosítják a védendő értékek fennmaradását, kímélését. Bár a különleges szennyvíztelep terület bővítése a tájban önmagában kedvezőtlen hasú, de a kísérő növényállományok növekedése jelentősen emelheti a táj biológiai potenciálját és a biodiverzitás emelkedésének lehetőségét. A legelő-erdő foltszerű gazdálkodás önmagában jelentősen emelheti a táj biológiai potenciálját és a biodiverzitás emelkedésének lehetőségét.


29

Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától) nem minősül jelentősnek. A környezeti hatások általánosan szinten tartó, vagy kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint az eredeti területhasználat jelentett. A változtatások lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a tájkép lényeges megváltoztatása nélkül valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi, gazdasági, és társadalmi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. A tájrendezési értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza! Debrecen, 2014. 12. 10. Zsila László Okl. táj- és kertépítész mérnök Tk-09-0583/16 Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 2. sz. módosítása

30

4) Közműellátás Előzmények A. A hatályos településrendezési tervben Gazdasági erdőövezetbe sorolt (természeti csapás következtében megsemmisült korábban erdő) terület átsorolása mezőgazdasági (gyeplegelő) övezetbe. A módosítással érintett területegység a belterület nyugati széle, a közigazgatási terület nyugati (Hajdúbagos felőli) határvonala és a 4809 sz. országos mellékút által határolt 3.4.-jelű területegység. A tervezett módosítással közvetlenül érintett a 0705 Hrsz-ú földterület. B. A mezőgazdasági övezetek hatályos Helyi építési szabályzatban meghatározott, országos előírásoknál lényegesen szigorúbb telekalakítási és beépítési szabályainak felülvizsgálata, (enyhítése) a mezőgazdasági vállalkozások fejleszthetőségének elősegítése, korlátainak csökkentése érdekében. A tervezett módosítás az igazgatási terület valamennyi „M-3” és „M-1 –jelű mezőgazdasági övezetbe sorolt területét érinti. (Valamennyi érintett földterület a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe kerül!) C. A hatályos településrendezési tervben belterület keleti szélén kijelölt, ipari gazdasági fejlesztési terület visszavonása, visszasorolása mezőgazdasági szántó területfelhasználásba, illetve övezetbe. A módosítás célja a piaci igényekben nem visszaigazolt fejlesztési terület valós igényeknek jobban megfelelő mezőgazdasági hasznosításának elősegítése. A terület átminősítésével egyidejűleg külterületbe történő kicsatolása is megtörténik. (A településrendezési terv módosítása a mezőgazdasági művelés alatt álló területet megillető földalapú támogatás igénybe vehetőségét is elősegíti. A módosítással érintett területegység a belterület (és egyúttal az igazgatási terület) keleti szélén elhelyezkedő 3.35 - 3.36, 3.37 területegységek. A tervezett módosítás közvetlenül érinti az 1755, 1756, 1757, 1758/1 Hrsz-ú földterületeket. A tervezett változásoknak közmű fejlesztési következménye nincs.


31

5) Örökségvédelem: A külön kötetben található Örökségvédelmi hatástanulmány a 2004. évben elkészített örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálata, amely a 2013. évi településrendezési tervmódosítás során készült. A jelen rendezési tervmódosítással jellege miatt az örökségvédelem feltételei egyértelműen kedvező irányban változnak. Beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. Korábban tervezett gazdasági területet minősít vissza mezőgazdasági övezetbe a terv, továbbá kárában erdőövezetbe sorolt terület kerül át mezőgazdasági övezetbe.


32

HOSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI 2. SZ. MÓDOSÍTÁS

Recommend Documents