Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Honvédelmi Munkafelügyeleti Igazgatóság
Igazgató:
Rávai Attila ezredes
Közérdekű adatok Cím: 1135 Budapest, Lehel utca 35-37. Postacím: Budapest 1885. Pf. 25. Telefon: Rávai Attila ezredes 1-236-5202 HM telefon: Rávai Attila ezredes 02-22-78-20 Fax: 1-236-5183 HM Fax: 250-03 E-mail:
[email protected] Baleseti Készenléti Szolgálat: 06-30-383-6525 Ügyfélfogadás Előzetes bejelentkezést követően: Hétfő – csütörtök: 09.00 – 14.00 óra Péntek: 09.00 – 12.00 óra.
Honvédelmi Munkabiztonsági Hatóság
Illetékességi terület A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 88. § (2) bekezdés a) pontjában adott felhatalmazás alapján a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §. (1) bekezdése – országos illetékességgel – a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyet, illetve ideiglenes építési munkahelyet használó gazdálkodó szervezetek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, elsőfokú munkabiztonsági hatósági jogkörben országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, a másodfokú munkabiztonsági hatósági jogkörben a honvédelemért felelős miniszter jár el.
Hatáskör A munkabiztonsági hatósági tevékenység ellátását a Mvt., és a – honvédelmi ágazat speciális munkavédelmi követelményei eljárási szabályai tekintetében – a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló – 1/2009. (I. 30.) HM rendelet (a továbbiakban: HMr.) szabályozza. A munkavédelmi felügyelő jogosultságait az Mvt. 84. §. (1) bekezdése, valamint a HMr. 40. §. (1) bekezdése határozza meg. A munkabiztonsági hatóság végzi illetékességi területén a súlyos honvédelmi baleset gyanújával járó, a lövés, a robbanás okozta, valamint a kettő vagy több személy sérülésével járó (kivéve a közúti közlekedési) balesetek, továbbá a súlyos munkabalesetek hatósági kivizsgálását – a munkáltatót ezirányú kivizsgálási kötelezettsége alól nem mentesítve –, ezen események nyilvántartását, elemzését. A súlyos honvédelmi baleset, munkabaleset gyanújával járó, a lövés, a robbanás okozta, valamint a kettő vagy több személy sérülésével járó honvédelmi balesetek azonnali kivizsgálási kötelezettségének teljesítése érdekében Baleseti Készenléti Szolgálat működik. A munkabiztonsági hatóság minősítő eljárásban dönt az MH katona állomány balesetei szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről. A honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében a működési engedéllyel kapcsolatos elsőfokú eljárásban a HM HH szakhatóságként vesz részt a munkabiztonsági követelményeknek való megfelelés elbírálása vonatkozásában a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés f) pontja alapján.
A honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 13/2011. (X. 20.) HM rendelet alapján a munkabiztonsági hatóság feladata a honvédelmi ágazatban bekövetkezett szolgálati és munkabalesetek nyilvántartása, a munkáltatók balesetekkel kapcsolatos bejenelntési, kivizsgálási, nyilvántartási tevékenységének felügyelete. Illetékességi területén nyilvántartja az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM– EüM együttes rendelet szerinti bejelentéseket. A munkabiztonsági hatóság feladata társhatóságok megkeresésére munkabiztonsági szakvélemény kiadása, illetékességi területén a szakterületi követelmények képviselete. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Kormányrendelet 1. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a munkabiztonsági hatóság folytatja le a honvédelmi ágazaton belül a járulék megfizetése alól történő mentesítéssel kapcsolatos hatósági eljárást. Az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás Az Mvt. 82/B. §-a alapján a munkavédelmi hatósági eljárásban - az Mvt. 83. § szerinti engedélyezés kivételével - az elektronikus úton való kapcsolattartásra nincs lehetőség. Az Mvt. 82/C. § (1) bekezdése alapján a munkavédelmi hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
Hatósági tevékenységek I. Hatósági ellenőrzés II. Korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárás III. Súlyos honvédelmi, illetve súlyos munkabaleset hatósági kivizsgálása IV. Balesetek nyilvántartása, minősítése
I. Hatósági ellenőrzés 1. Ügyleírás: Az ellenőrzés kizárólag hivatalból indulhat. Az ügyfél (munkáltató) saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti. Helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két hatósági ellenőrzésre jogosult személy végezhet. Az ellenőrzés lehet előre bejelentett, vagy váratlan, a végrehajtás történhet iratbekéréssel, vagy helyszíni ellenőrzéssel. 2.Vonatkozó jogszabály(ok): - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.); - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
-
a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII.31.) Korm. rendelet; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet;
3. Szükséges nyomtatványok: nincs 4. Ügyintézés menete: Amennyiben a Hatóság az ellenőrzés során nem tár fel hiányosságot vagy hibát, egyszerűsített jegyzőkönyvben rögzíti az ellenőrzés során tapasztaltakat, melyet az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld. Az eljáró felügyelők jegyzőkönyvet vesznek fel. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az ügyfél a jogszabályban foglalt előírásokat megsértette, a hatóság jegyzőkönyvben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Amennyiben a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a jogszabálysértés nem orvosolható, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ebben az esetben az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. 5. Ügyintézési határidő: A Hatóságnak az eljárás megindulását, vagy megindítását követően a Ket. szerinti ügyintézési határidő – 21 nap – áll a rendelkezésére, hogy a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést meghozza és gondoskodjon a döntés közléséről. Ezt a határidőt kivételesen indokolt esetekben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal lehet meghosszabbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a Hatósághoz történő megérkezését követő napon, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be számos eljárási cselekmény. Nem számít be a határidőbe többek között a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázáshoz szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő (Ket. 33. § (3) bekezdés). II. Korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárás 1. Ügyleírás: A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítési eljárás lefolytatása (a jogszabályban meghatározott állapotfelmérés eredménye alapján). 2. Vonatkozó jogszabály(ok): - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.); - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII.31.) Korm. rendelet; - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet; - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet; - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet; 3. Szükséges nyomtatványok: - a 342/2007. (XII. 19.) Kormányrendelet Melléklete - a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet 1. számú melléklete -
4. Ügyintézés menete: Az eljárás a munkáltató kezdeményezésére (a 342/2007. (XII. 19.) Kormányrendelet Mellékletének, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet 1. számú mellékletének kitöltésével és annak az első fokú hatósághoz történő beérkezésével indul és hatósági döntéssel zárul. 5. Ügyintézési határidő: A Hatóságnak az eljárás megindulását, vagy megindítását követően a Ket. szerinti ügyintézési határidő – 21 nap – áll a rendelkezésére, hogy a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést meghozza és gondoskodjon a döntés közléséről. Ezt a határidőt kivételesen indokolt esetekben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal lehet meghosszabbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a Hatósághoz történő megérkezését követő napon, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be számos eljárási cselekmény. Nem számít be a határidőbe többek között a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázáshoz szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő (Ket. 33. § (3) bekezdés).
III. Súlyos honvédelmi, illetve súlyos munkabaleset hatósági kivizsgálása 1. Ügyleírás: A kivizsgálás a Baleseti Készenléti Szolgálat értesítésével indul. Kivizsgálást egyidejűleg legalább két hatósági ellenőrzésre jogosult személy végezhet. A kivizsgálásról összefoglaló jelentés készül, melyben a jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel hatósági döntésben kötelezi annak megszüntetésére. Amennyiben a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a jogszabálysértés nem orvosolható, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe
tartozó eljárást, ebben az esetben az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. 2.Vonatkozó jogszabály(ok): - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.); - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; - a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII.31.) Korm. rendelet; - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet; 3. Szükséges nyomtatványok: nincs 4. Ügyintézés menete: A munkáltató bejelentésére a Baleseti Készenléti Szolgálat helyszíni szemlét folytat le a baleset körülményeinek tisztázása érdekében. Az érintetteket meghallgatja, a releváns dokumentumokat megvizsgálja, melyek alapján tisztázza a tényállást, felállítja a baleset okláncolatát, majd összefoglaló jelentést készít. A Hatóság az összefoglaló jelentést az ügyfél részére megküldi. Ha a kivizsgálás során megállapításra kerül, hogy az ügyfél, vagy további érintett szervezet vagy személy a jogszabályban foglalt előírásokat megsértette, a hatóság felhívja az érintett figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Amennyiben a végzésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a jogszabálysértés nem orvosolható, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ebben az esetben az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. 5. Ügyintézési határidő: A munkabiztonsági hatósági eljárás határideje az Mvt. 83/D §-a alapján az eljárás megindításától számított két hónap. 6. Illeték és eljárási díj mértéke, fizetésének rendje: A HM HH munkabiztonsági hatósági eljárása illeték-, illetve szolgáltatási díj mentes. IV. Balesetek nyilvántartása, minősítése 1. Ügyleírás: A munkáltatók bejelentési, kivizsgálási tevékenysége ellenőrzése, a bejelentett honvédelmi és munkabalesetek nyilvántartásba vétele, valamint döntés a honvédelmi balesetek szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről. 2.Vonatkozó jogszabály(ok): - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.); - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
-
-
a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII.31.) Korm. rendelet; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet; a honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 13/2011. (X. 20.) HM rendelet (HMr.).
3. Szükséges nyomtatványok: - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a számú melléklete; - A honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 13/2011. (X. 20.) HM rendelet 3. számú melléklete; 4. Ügyintézés menete: Az eljárás hivatalból, illetve a honvédelmi balesetek bejelentésének teljesítésével (a Honvédelmi Baleseti Jegyzőkönyv kitöltésével és az ellenőrzést követően a munkabiztonsági hatósághoz történő továbbításával) indul és a szolgálati kötelmekkel való összefüggésről szóló minősítő határozat kiadásával zárul. 5. Ügyintézési határidő: A munkabiztonsági hatósági eljárás határideje az Mvt. 83/D §-a alapján az eljárás megindításától számított két hónap.
Szakhatósági tevékenységek Az üzlet működésének engedélyezésére vonatkozó eljárás 1. Ügyleírás: A honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet működési engedélyezési eljárását lefolytató hatóság megkeresésére a munkabiztonsági követelmények teljesítésének ellenőrzése, szakhatósági állásfoglalás kiadása. 2. Vonatkozó jogszabály(ok): - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.); - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; - a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII.31.) Korm. rendelet; - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet; - a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet;
3. Szükséges nyomtatványok: nincs 4. Ügyintézés menete: A szakhatósági eljárás az üzlet működési engedélyezése ügyében eljáró hatóság megkeresésével indul, és a munkabiztonsági követelmények teljesítésének ellenőrzése alapján szakhatósági állásfoglalás kiadásával zárul. 5. Ügyintézési határidő: A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Kivételesen indokolt esetben – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki – a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
Panaszok és közérdekű bejelentések elbírálása 1. Ügyleírás A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. 2. Vonatkozó jogszabályok A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. Szükséges nyomtatványok Nincs. 4. Ügyintézés menete Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi. Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt, továbbá az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.
A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított az egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről, b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, c) az okozott sérelem orvoslásáról és d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről. A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni. 5. Ügyintézési határidő A panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.
