HONVÉD ZRÍNYI SPORTEGYESÜLET
ALAPSZABÁLY
Piliscsaba, 2008-05-23.
2
A HONVÉD ZRÍNYI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § 1) A Honvéd Zrínyi Sportegyesület (a továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12§ (1) alapján – a nagyközségi, állami, társadalmi és gazdálkodó szervek erkölcsi, anyagi és pénzügyi támogatásával – önálló és önkormányzó módon működő társadalmi szervezet. 2) Az Egyesület a társadalmi szervezetekre és a sportegyesületekre vonatkozó jogszabályok és rendelkezések alapján, valamint alapszabálya és választott szerveinek, tisztségviselőinek határozata, utasítása szerint végzi tevékenységét. 3) Az Egyesület tagja a Sportegyesületek Országos Szövetségének valamint a X. kerületi Sportegyesületek és Sportszervezetek Szövetségének. 2. § 1) Az Egyesület az általa működtetett sportágakban tagja az országos sportági szakszövetségeknek. A Magyar Olimpiai Bizottság és a szakszövetségek alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el. 2) Az Egyesület tagja lehet a testnevelés és a sport területein működő érdekvédelmi szervezeteknek. 3) Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik a működési feltételek biztosításában részt vállaló állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel. 3. § 1) Az Egyesület jogi személy. 2) Az Egyesület működési feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági – vállalkozási tevékenységet folytathat. Magán- és jogi személyekkel – jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli – gazdasági társulatot létesíthet, ilyenbe tagként beléphet, illetve vállalatot alapíthat. 3) Az Egyesület gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak magvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 4) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre köteles fordítani. 5) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat. 4. § Az Egyesület adatai 1) Az Egyesület neve: Honvéd Zrínyi Sportegyesület a. Rövidítése: HZE b. Színe: Piros – fehér c. Zászlaja
3 d. Jelvénye 2) Alapításának éve: 1957 a. Jogelődje: ZMKA SE 3) Az Egyesület működési területe: A Nemzetvédelmi Egyetem és Budapest helyőrség személyi állománya 4) Az Egyesület székhelye: 1101. Budapest, Hungária körút 9-11. 5. § Az Egyesület felügyelete 1) Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság végzi. 2) Az Egyesület felett a Fővárosi Ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 3) Az Egyesület pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szerve látja el. 4) A sportegyesületekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az EGYESÜLET egyes, sportszakmai tevékenységei felett a sportági szakszövetségek felügyeletet gyakorolhatnak. 5) Az Egyesületet anyagilag támogató jogi és magánszemélyek az adott juttatás falhasználásáról elszámoltathatják. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI 6. § Az Egyesület céljai 1) A versenysportban részt vevő szakosztályok működtetése, utánpótlás nevelés hazai és nemzetközi színvonalat elérő sportolók nevelése, felkészítése, versenyeztetése. 2) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem valamint a kari sportrendezvények (100 napos ünnepség, sportnap, a hallgatói önkormányzat rendezvényei) szervezésében és lebonyolításában való közreműködés. 3) A fiatalokban az egészséges életszemlélet, a sportszerű életmód és magatartás fejlesztése, erősítése. 4) Az Egyesület működési területén élő lakosság rendszeres testedzésének, verseny és szabadidős sportolásának elősegítése. 5) Az Egyesület tagjainak közösségi életre való nevelése, öntevékenységük kibontakoztatása, a hagyományok ápolása. 6) Kirándulások, hagyományőrző események, versenyek, találkozók, kulturális programok sportrendezvények szervezése, végrehajtása. 7) Egészségfejlesztő-, megőrző-, fenntartó programok szervezése, végrehajtása. 8) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 7. § Az Egyesület feladatai 1) Az Egyesület keretében működő szakosztályok létrehozása, működési feltételeinek biztosítása és fejlesztése.
4 2) A szakosztályokban folyó szakmai- és nevelőmunka irányítása. 3) Hazai és nemzetközi sportrendezvények szervezése, a szakszövetségek, valamint más sportegyesületek által rendezett bajnokságokon és versenyeken való részvétel. 4) A sportolók felkészüléséhez szükséges tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek biztosítása. 5) A korszerű edzésmódszerek segítségével a sportolók folyamatos fejlődésének elősegítése. 6) A sportegyesület utánpótlás bázisának szélesítése, tervszerű együttműködés kialakítása az oktatási intézményekkel. 7) Az Egyesület szakosztályaiban folyó utánpótlás nevelés megszervezése. 8) Az Egyesület érdekeivel összhangban hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése, fejlesztése. 9) Az Egyesület működési területéhez tartozó tanuló ifjúság, a dolgozó- és nyugdíjas (szenior) felnőtt lakosság rendszeres testedzésének és szabadidős sportolásának igény és lehetőség szerinti biztosítása. 10) Az egyesületi tagok, szakosztályok és az Egyesület érdekeinek képviselete az illetékes állami és társadalmi szervezetek előtt. 11) Az Egyesület sportolóinak munkahelyi balesetek elleni védelme. 12) A sportolók továbbtanulásának, sportpályafutásuk utáni életre való felkészítésének elősegítése, támogatása. 13) Az edzők továbbképzési feltételeinek biztosítása. 14) A szakosztályok és az Egyesület közösségi életének kialakítása, fejlesztése, a sportegyesületi hagyományok ápolása. 15) Az Egyesület társadalmi bázisának szélesítése, rendszeres kapcsolattartás az Egyetem vezetőivel, a hallgatói önkormányzattal, a HZSE pártoló tagjaival, szurkolóival, a szakosztályok társadalmi vezetőivel. 16) A sajtó és a tömegkommunikációs szervek folyamatos tájékoztatása az Egyesület életéről, az Egyesület népszerűsítését szolgáló propaganda tevékenység szervezése. 17) Az Egyesület gazdálkodásának megtervezése, a működési költségek gazdaságos felhasználása, a pénzügyi lehetőségek kiszélesítése gazdasági – vállalkozási tevékenység kibontakoztatásával. III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 8. § Az Egyesület tagjai 1) Az Egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeket vállalja, illetve az Egyesületet erkölcsileg és anyagilag támogatja. 2) A sportegyesületnek tagja lehet az a nem magyar állampolgár is, aki a tagsági viszonyt belépési nyilatkozatban vállalja és az Egyesület alapszabályát elfogadja. 3) A tagokat megillető jogok és kötelezettségek terjedelme alapján az Egyesület tagjai lehetnek: a. Rendes tag: i. Munkaviszonyban álló, vagy munkaviszonnyal nem rendelkező, az Egyesülethez igazolt sportoló. ii. Egyesületi alkalmazott
5 iii. Az Egyesületet erkölcsileg és anyagilag rendszeresen támogató jogi- és magán személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete. b. Pártoló tag: i. Az a természetes, vagy jogi személy, vagy annak jogi személyiséggel rendelkező szervezete, aki az Egyesület, annak szakosztályai célkitűzéseinek megvalósítását erkölcsileg és anyagilag támogatja. ii. Az a jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amely az Egyesület, annak szakosztályai célkitűzéseinek megvalósítását erkölcsileg és alkalmanként anyagilag támogatja. c. Tiszteletbeli tag: Az Egyesület tiszteletbeli tagjának az a személy választható, aki kimagasló sportolói és szakmai tevékenységével huzamosabb időn keresztül jelentős mértékben hozzájárult az Egyesület eredményeihez és hírnevének öregbítéséhez. d. Örökös tag: Az Egyesület örökös tagjának az a személy választható, aki kimagasló sportolói és szakmai tevékenységével 10 évet meghaladó időtartamon keresztül jelentős mértékben hozzájárult az Egyesület eredményeihez és hírnevének öregbítéséhez. 9. § Tagsági viszony keletkezése és megszűnése 1) Az Egyesületbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. 2) Az Egyesület sportolóinak és tisztségviselőinek az Egyesület tagjának kell lennie. 3) A sportegyesületi tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli- és örökös tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Ezt a jogkört az elnökség – a jogi személy, a tiszteletbeli- és az örökös tagság kivételével – az Egyesület tisztségviselőire, valamint a szakosztályok vezetőire átruházhatja. 4) A tagfelvételt megtagadó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni az Egyesület ügyvezető elnökéhez. 5) Az Egyesület tagjairól az ügyintéző szerv nyilvántartást vezet, a tagokat, illetve pártoló tagokat igazolvánnyal látja el. 6) Az Egyesület tagjai tagdíjat illetve sporttámogatást fizetnek. 7) Az Egyesületi tagság átigazolással, kilépéssel, törléssel, vagy kizárással szűnik meg. Kilépés: A kilépést az Egyesület ügyintéző szervéhez kell írásban bejelenteni. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok igénye. Törlés: megszüntetendő a tagsági viszony, ha a tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásának fizetését 6 hónapnál hosszabb ideig elmulasztja és tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezte. Kizárás: csak fegyelmi eljárás során jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a kilépésnél megfogalmazottak az irányadók.
6 IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 10. § A rendes tag jogai 1) Részt vehet a sportegyesület tevékenységében és rendezvényein. 2) A sportoló edzéseken, versenyeken használhatja a sportlétesítményeket, a sportszereket és sportfelszereléseket, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét. 3) Személyesen vagy képviselője útján részt vehet az Egyesület legfelsőbb szervének ülésein, az Egyesület vezetőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában. Küldötté választás feltétele a 14. életév betöltése. 4) Észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a sportegyesületet, a szakosztályokat érintő kérdésekben. 5) Felvilágosítást kérhet a sportegyesület tevékenységéről, erre a sportegyesület 30 napon belül köteles választ adni. 6) Az Egyesület tagjai az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. 7) Az Egyesület sportolói és tisztségviselői jogosultak a szabályzatokban meghatározott juttatásokra, kedvezményekre. 8) Az Egyesület közösségi életével összefüggő rendezvényeken részt venni. 11. § A rendes tag kötelezettségei 1) Az Egyesület alapszabályának, szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatok betartása, illetve azok betartásának biztosítása. 2) Az Egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése. 3) Az Egyesület hírnevéhez méltó sportszerű magatartás a sportban, a munkában és a magánéletben egyaránt. 4) A sportoló köteles a hazai és a nemzetközi versenyekre lelkiismeretesen felkészülni, a vezetői utasításokat betartani, legjobb tudása szerint versenyezni. 5) A munka- és balesetvédelmi rendszabályok betartása, betartatása. 6) Tevékenyen részt venni az Egyesület anyagi forrásainak gyarapításában, a takarékos gazdálkodás megvalósításában, az Egyesület vagyonának megóvásában. 7) A tagdíj rendszeres fizetése. 12. § A pártoló tag jogai 1) Javaslatokat és észrevételeket tehet az Egyesület működésével kapcsolatban. 2) Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület nyilvános rendezvényein, ülésein, megválasztása esetén pedig a szakosztályok munkájában. 3) Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 4) A szakosztályok sportrendezvényeit kedvezményesen látogathatja.
7 13. § A pártoló tag kötelezettségei 1) A sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető testületek által hozott határozatok megtartása. 2) Az Egyesület tevékenységének és eredményeinek népszerűsítése. 3) A vállalt hozzájárulás megfizetése. 14. § A tiszteletbeli tag jogai 1) Tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, megválasztása esetén az adott szakosztály vezetőségének munkájában. 2) Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesület, valamint szakosztályai működésével kapcsolatban. 3) Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesületet és a szakosztályokat érintő kérdések megtárgyalására. 4) Kedvezményesen látogathatja az Egyesület sportrendezvényeit. 5) Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 15. § A tiszteletbeli tag kötelezettségei 1) A sportegyesület alapszabályának, szabályzatainak, határozatainak betartása. 2) A sportegyesület eredményeinek és tevékenységének népszerűsítése. 16. § Az örökös tag jogai 1) Tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, megválasztása esetén az adott szakosztály vezetőségének munkájában. 2) Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesület, valamint szakosztályai működésével kapcsolatban. 3) Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesületet és a szakosztályokat érintő kérdések megtárgyalására. 4) Ingyenesen látogathatja az Egyesület sportrendezvényeit. 5) Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 17. § Az örökös tag kötelezettségei 1) A sportegyesület alapszabályának, szabályzatainak, határozatainak betartása. 2) A sportegyesület eredményeinek és tevékenységének népszerűsítése.
8 V. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 18. § A sportegyesület szervei 1) Az Egyesület legfőbb szerve a küldött közgyűlés. 2) Az Egyesület végrehajtó testületei, tisztségviselői: a. Az Egyesület elnöksége b. Az Egyesület ügyvezetősége c. Az Egyesület ügyvezető elnöke 3) Az Egyesület bizottságai: a. Pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság b. Fegyelmi bizottság c. Alkalmi munkabizottságok 4) Az Egyesület szakosztályai 5) Az Egyesület küldött – közgyűlésének, elnökségének és ügyvezetőségének határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amelyből a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, valamint a határozatot támogatók és ellenzők aránya – nyílt szavazás esetén, valamint az ügyvezetőség határozatainál a támogatók és ellenzők személye is megállapítható. E nyilvántartás vezetéséről az ügyvezető elnök gondoskodik. 6) A küldött – közgyűlés és az elnökség határozatait, továbbá az ügyvezetőségnek a tagságot, illetőleg az Egyesület tevékenységét közvetlenül érintő érdemi döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett és bárki által megtekinthető hirdetőtáblán, a döntés meghozatalát követő 3 napon belül ki kell függeszteni és legalább 8 napig a hirdetőtáblán kell tartani. Erről az Egyesület ügyvezető elnöke gondoskodik. 19. § Az Egyesület küldött – közgyűlése 1) A sportegyesület legfőbb szerve a küldött – közgyűlés. 2) A küldött – közgyűlés a küldöttek összessége. A küldött – közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. 3) A küldött – közgyűlés rendkívüli ülést tart, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a sportegyesületi tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezi. 4) Vezetőségválasztó küldött – közgyűlést 4 évenként kell összehívni. 5) A küldött – közgyűlés összehívásáról az ügyvezetőség dönt. A küldött – közgyűlés napirendjét az ügyvezetőség határozza meg. A napirendi pontok közé bármely küldött által javasolt kérdést fel kell venni. A küldöttek részére a küldött – közgyűlésre szóló meghívókat a küldött – közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal, a tervezett napirend közlésével kell megküldeni. A meghívóban szerepelnie kell annak, hogy amennyiben a küldött – közgyűlés a meghívóban meghirdetett időponttól számított 30 percen belül nem válik határozatképessé, úgy a küldött – közgyűlést ismételten összehívottnak kell tekinteni, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 6) A küldött – közgyűlés nyilvános. A küldött – közgyűlésen az Egyesület tagjai tanácskozási joggal, más személyek hallgatóságként vehetnek részt.
9 7) A küldött – közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a küldött – közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, azt a küldött – közgyűlésen megválasztott személy hitelesíti. 20. § A küldött – közgyűlés résztvevői 1) A szakosztályok delegáltjai, szakosztályonként 3-3 fő. A delegáltak egyike mindig az adott szakosztály aktuális elnöke (vezetője). További két küldött a szakosztály értekezleten kerül megválasztásra. A szakosztály értekezletet a szakosztály elnöke (vezetője) hívja össze a küldött – közgyűlés előtt két héttel. A küldöttek személyére a szakosztály elnöke (vezetője) tesz javaslatot. A küldöttek megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak az a két jelölt tekinthető, akik a legtöbb szavazatot kapják. 2) A sportegyesület elnökségének tagjai. 3) Meghívottak (szavazati joggal nem rendelkeznek). 21. § A küldött – közgyűlés feladat- és hatásköre 1) Az Egyesület megalakulásának, más sportegyesülettel vagy szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása. 2) Az Egyesület alapszabályának, fegyelmi szabályzatának jóváhagyása és módosítása. 3) Az Egyesület középtávú szakmai programjának, fejlesztési tervének jóváhagyása. 4) Az ügyvezetőség és az elnökség beszámolójának megvitatása, elfogadása. 5) A pénzügyi – gazdasági ellenőrző bizottság beszámolójának jóváhagyása. 6) A tagsági és pártoló tagsági díj minimális összegének megállapítása. 7) Az Egyesület elnökségének, ügyvezető elnökének, ügyvezetőségének, pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottságának és fegyelmi bizottságának 4 évre történő megválasztása és visszahívása. 8) Mindazon kérdések, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály hatáskörébe utal vagy saját hatáskörében van. 9) A küldött – közgyűlés levezetését az Egyesület elnöke végzi, távollétében az elnökség által felkért tisztségviselő vezeti. 10) Az Egyesület éves tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása, az Egyesület éves költségvetésének megvitatása és elfogadása, továbbá az Egyesület közhasznúsági jelentésének elfogadása a küldött – közgyűlés kizárólagos hatásköre. 11) Az éves beszámoló elfogadásáról a küldött – közgyűlés szavazással dönt.
10 22. § A küldött – közgyűlés határozathozatala 1) A küldött – közgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele (50%+1fő)jelen van. A 21.§ 1,2,7 bekezdése esetében a határozathozatalhoz a küldöttek kétharmados jelenléte szükséges. 2) Az 1)-es pont alól kivételt jelent a megismételt küldött – közgyűlés. 3) A küldött – közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. 4) A 21. § 1,2,7 bekezdései esetén a határozathozatalhoz a leadott érvényes szavazatok több mint a fele szükséges. 5) A küldött – közgyűlés nyílt szavazással határoz a 21. § 7. bekezdésében meghatározott tisztségviselők választásakor. 23. § A tisztségviselők megválasztása 1) A tisztségviselők megválasztására az elnökség által megválasztott jelölőbizottság tesz javaslatot. A küldötteknek jogában áll más jelöltek állítása. 2) Megválasztottnak az tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezte. a. Ha a testület vezetőinek megválasztásakor egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ebben az esetben az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta. b. Ha több testületi tag került jelölésre, és az első választási fordulóban egyik jelölt sem, illetve nem mindegyik kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a választást a megválasztott tagok kivételével meg kell ismételni. Az újabb választási fordulóban azok a jelöltek tekintendők megválasztottnak, akik a szükséges tagok számát is figyelembe véve több szavazatot kaptak. 3) A küldött – közgyűlés által választott tisztségviselő visszahívását a küldöttek bármelyik tagja kezdeményezheti. A kérdésben szavazást csak akkor kell tartani, ha a kezdeményezéssel az ülésen jelen lévő tagok egyharmada egyetért. A szavazás nyíltan a 22. § 4) bekezdése szerint történik. 24. § Az Egyesület elnöksége 1) Az Egyesület elnöksége az Egyesület tagjaiból megválasztott testület. Nem választható meg az Egyesület elnökségének tagjává az a személy, aki a megelőző két éven belül olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette volna ki. 2) Az elnökség az Egyesület működését érintő azon kérdésben dönt, amelyeket az alapszabály vagy az Egyesület más szabályzata a hatáskörébe utal. 3) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. 4) Az elnökség feladata és hatásköre: a. a küldött – közgyűlés határozatai végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,
11 b. az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása és módosítása, c. a sportegyesület törvényes és alapszabály szerinti működésének biztosítása és felügyelete, d. a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetve másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása. 25. § Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei 1) Részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak kidolgozásában, a döntések meghozatalában. 2) Részvétel az elnökség határozatai végrehajtásában és ellenőrzésében. 3) Részvétel az Egyesület működéséhez szükséges anyagi, pénzügyi feltételek megteremtésében. 4) Észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület és a szakosztályok működésével kapcsolatban. 5) Felvilágosítás kérése a sportegyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban. 6) Javaslattétel rendkívüli küldött – közgyűlés és elnökségi ülés összehívására. 7) Részvétel az Egyesület és a szakosztályok rendezvényein. 8) Az elnökségi tagság megszűnik: a. a mandátum lejártával, b. lemondással, c. visszahívással. 26. § Az elnökség működése 1) Az elnökség munkatervét és ügyrendjét a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatában – maga állapítja meg. 2) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével azt indítványozza. 3) Az elnökség ülését az ügyvezető elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről legalább két héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az ügyvezető elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. 4) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendekben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. 5) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a. Kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b. Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
12 27. § 1) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 2) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, illetve bármely elnökségi tag kezdeményezésének elfogadása esetén. 3) Az elnökségi üléseken jegyzőkönyvet kell vezetni, amit két elnökségi tagnak kell hitelesíteni. 28. § Az elnökség felügyeleti jogköre 1) A sportegyesület bizottságainak és tisztségviselőinek kihirdetett határozatait az elnökség megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, ha az jogszabállyal, vagy a sportegyesület egyéb szabályzataival, illetőleg a küldött – közgyűlés határozataival ellentétes. 2) A megsemmisített, vagy megváltoztatott határozattal szemben az Egyesület küldöttközgyűléséhez felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. VI. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐINEK FELADATA ÉS HATÁSKÖRE 29. § Az Egyesület ügyvezetősége 1) Az Egyesület felelős vezetői 2) Az ügyvezetőség az Egyesület ügyintéző – képviselő, operatív szerve, amely az ügyvezető elnökkel munkamegosztásban végzi és irányítja az Egyesület valamennyi tevékenységét. Az ügyvezetőség tagja az ügyvezető elnök és a négy évre megválasztott tisztségviselők. Az ügyvezetőség - az ügyvezető elnökkel együtt – négy főből (elnök, elnökhelyettes, titkár, gazdasági vezető) áll. Ha az ügyvezetőség létszáma az ügyvezetőség tagjainak mandátuma lejárta előtt négy fő alá csökken, az elnökség a kiesett ügyvezetőségi tag helyett a maga soraiból egy fő ügyvezetőségi tagot delegálhat a küldött – közgyűlés jóváhagyása nélkül is. A küldött – közgyűlés az ekként delegált ügyvezetőségi tagot bármikor indoklás nélkül, egyszerű szavazati többséggel visszahívhatja és helyette másik ügyvezetőségi tagot választhat. Az elnökség által ekként delegált tagok létszáma az ügyvezetőség létszámának legfeljebb 1/3-t teheti ki. Nem választható meg az Egyesület ügyvezetőségének tagjává az a személy, aki a megelőző két éven belül olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette volna ki. 3) Szervezik és végzik az Egyesületet támogató jogi és magánszemélyekkel való kapcsolattartást, együttműködést. 4) Tájékoztatják az elnökség tevékenységéről a hírközlő szerveket. 5) Az elnökség mandátumának lejártakor gondoskodnak a vezetőválasztó küldött – közgyűlés összehívásáról. 6) Az ügyvezetőség tagjainak feladat- és hatásköre: a. a sportegyesület rendes és rendkívüli küldött – közgyűlésének összehívása, b. szakosztályok létrehozása, megszüntetése, átadása más sportegyesület(ek)nek, vagy szakosztályok egyesülésének kimondása,
13 c. a sportegyesület rendes és rendkívüli elnökségi üléseinek összehívása, d. a küldött – közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, e. az Egyesület azon szabályainak jóváhagyása, amelyek nem tartoznak a küldött – közgyűlés hatáskörébe, f. a sportegyesület éves munkatervének és versenynaptárának jóváhagyása, g. az Egyesület nemzetközi tevékenységének kialakítása és elfogadása, h. a szakosztályok vezetésének, bizottságoknak kialakítása, megbízások, kinevezések jóváhagyása, i. az Egyesület képviseletének ellátása, a sportági szakszövetségekbe és egyéb, a sport területén működő érdekképviseleti szervekben való tagsági viszonyról, képviseletről való döntés, j. az ügyvezetőség (megfelelő anyagi fedezet birtokában) dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról, k. az ügyvezetőség állást foglal vállalkozási tevékenység elhatározása kérdésében, l. az ügyvezető elnök huzamosabb távolléte, illetve akadályoztatása esetén, aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, m. az alapszabály rendelkezéseinek, a testületi határozatok végrehajtásának irányítása, n. mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket az alapszabály, a jogszabályok, az Egyesület egyéb szabályzatai nem utalnak a küldött – közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe, o. az Egyesület tevékenységének irányítása során az ügyvezetőség tagjainak jogában áll a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével utasításokat kiadni, p. az Egyesületben működő bizottságok munkájának figyelemmel kísérése, segítése, q. képviseleti és egyéb jogkörüket meghatározott ügyekben, vagy azok meghatározott csoportjára nézve az Egyesület más tisztségviselőire is átruházhatják, r. döntési jogkört gyakorol mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldött – közgyűlés, vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe, s. az ügyvezetőség az elnökségnek és a küldött – közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 7) Az ügyvezetői tagság megszűnik az ügyvezetőség tagja a. mandátumának lejártával, b. lemondásával, c. visszahívásával, (a küldött – közgyűlés2/3-os szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatával). 8) Az ügyvezetőség határozatait nyílt szavazással, az ügyvezetőség tagjainak egyszerű szótöbbségével hozza. Tartózkodás, összeférhetetlenség vagy egyéb ok miatti szavazategyenlőség esetén az ügyvezető elnök szavazata dönt. 9) Az ügyvezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján a. Kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b. Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 10) Az ügyvezetőséget az ügyvezető elnök az ülést megelőző 7 nappal korábban – kivéve a sürgős döntést igénylő kérdésekben – hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni a tervezett napirendi pontokat. 11) Az ügyvezetőség ülése nyilvános.
14 12) Az ügyvezetőség döntéseit az ügyvezető elnök írásban közli a szakosztály elnökökkel (vezetőkkel). A szakosztály elnöke (vezetője) a következő szakosztályi értekezleten ismerteti az ügyvezetőség döntéseit. 30. § Az Egyesület ügyvezető elnöke 1) A küldött – közgyűlés által megválasztott tisztségviselő. Nem választható meg az Egyesület ügyvezető elnökévé az a személy, aki a megelőző két éven belül olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását ne egyenlítette volna ki. 2) Feladata a hatáskörébe utalt szakterületek munkájának irányítása, tevékenységének szervezése, ellenőrzése. 3) A szervezeti és működési szabályzatban és az Egyesületi szabályzatokban a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. 4) Feladatai ellátásáért az elnökségnek és a küldött – közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 5) Az Egyesület ügyvezetőségével kialakított munkamegosztással az Egyesület egész tevékenységét irányítja és ellátja a képviseletét. Aláírási és utalványozási jogköre van. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület ügyvezető elnöke, valamint a gazdasági ügyintéző jogosultak együttesen rendelkezni. A bankszámla feletti rendelkezéshez (a Ptk. 29. (3) bekezdésének megfelelően) mindkettőjük aláírása szükséges. 6) Az ügyvezető elnök köteles haladéktalanul rendkívüli küldött – közgyűlést összehívni, ha az ügyvezetőség létszáma négy fő alá csökken. 7) Az ügyvezető elnöki tisztség megszűnik az ügyvezető elnök a. mandátumának lejártával, b. lemondásával, c. visszahívásával Az ügyvezető elnök tisztségéről bármikor indoklás nélkül lemondhat. Az ügyvezető elnököt a küldött – közgyűlés indokolt esetben, 2/3-os szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatával visszahívhatja. VII. AZ EGYESÜLET BIZOTTSÁGAI 31.§ A pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság 1) Az Egyesület küldött – közgyűlése a sportegyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 3 fős számvizsgáló bizottságot választ. Nem lehet a pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság tagja vagy működése során igénybe vett negyedik személy az, aki a. az elnökség vagy az ügyvezetőség tagja vagy az ügyvezető elnök, b. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által
15 tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő, cél szerinti juttatást-, illetve c. az a;-b pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 2) A bizottság tagja a sportegyesületben más tisztséget nem viselhet. 3) A bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. 4) A bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, tapasztalatairól a sportegyesület elnökségét, a küldött – közgyűlést tájékoztatja. 5) A bizottság feladata: a. a sportegyesület pénz – és vagyonkezelésének vizsgálata, b. az Egyesület éves mérlegének felülvizsgálata, c. a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, d. az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés véleményezése. 6) A bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a sportegyesület tisztségviselőitől tájékoztatást kérni. 7) Az ellenőrzések megkezdéséről a bizottság elnöke tájékoztatni kötele az Egyesület elnökét, elnökhelyettesét. Az ellenőrzés során a bizottság a pénzügyi, gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok szerint jár el. 8) Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az Egyesület ügyvezető elnökét. Amennyiben a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére javaslatot köteles tenni. 9) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül a bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. 10) Az illetékes szervek tájékoztatása a szabálytalanságokról, amennyiben azok kijavítására tett felhívásai nem vezettek eredményre. 11) A Pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását. Ennek során az Egyesület szerveitől és tisztségviselőitől jelentést kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 12) A Pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság tagja az Egyesület küldött – közgyűlésének, elnökségének és ügyvezetőségének (vezető szervek) ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik. 13) A Pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet, illetőleg a küldött közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a. Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, b. A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 14) Az intézkedésre jogosult vezető szervet, illetőleg a küldött – közgyűlést a Pénzügyigazdasági ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv, vagy a Pénzügyigazdasági ellenőrző bizottság is jogosult. 15) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 16) A pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottsági tagság megszűnik a pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság tagja
16 a. mandátumának lejártával, b. lemondásával, c. visszahívásával. A Pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság tagját a küldött – közgyűlés indokolt esetben 2/3-os szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatával visszahívhatja. 32. § Fegyelmi bizottság 1) Az Egyesület 3 fős Fegyelmi bizottságát a sportegyesület küldött – közgyűlése választja meg 5 év időtartamra. 2) A Fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a sportegyesületben más választott tisztséget nem tölthetnek be. 3) A Fegyelmi bizottság hatásköre, jogköre: a. A megválasztott Fegyelmi bizottság az Egyesületben általános, elsőfokú sportfegyelmi jogkört gyakorol. A fegyelmi bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület elnökségéhez lehet fordulni fellebbezéssel. 4) Az Egyesület küldött – közgyűlése által elfogadott fegyelmi szabályzat hatálya kiterjed minden Egyesületi tagra, rendes, pártoló, tiszteletbeli és örökös tagra egyaránt. 5) A Fegyelmi bizottság feladata: a. a fegyelmi szabályzat kidolgozása és az Egyesület küldött – közgyűlése elé terjesztése elfogadásra, b. a fegyelmi ügyek intézése, a fegyelmi eljárás lefolytatása, a hozott határozatok nyilvántartása, fellebbezés esetén az ügy iratainak felterjesztése a másodfokon eljáró szervekhez. 6) A Fegyelmi bizottsági tagság megszűnik a Fegyelmi bizottság tagja a. mandátumának lejártával, b. lemondásával, c. visszahívásával. A Fegyelmi bizottság tagja tisztségéről bármikor indoklás nélkül lemondhat. A Fegyelmi bizottság tagját a küldött – közgyűlés indokolt esetben, 2/3-os szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatával visszahívhatja. VIII. AZ EGYESÜLET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEI 33. § 1) A sportegyesületen belül önkormányzat alapján működő érdekképviseleti szervek alakulhatnak meg. 2) Az érdekképviseleti szervek tevékenységük alapelveit, működésük rendjét maguk alakítják ki, célkitűzéseik nem lehetnek ellentétesek az Egyesület célkitűzéseivel, az alapszabályban foglaltakkal.
17 IX. AZ EGYESÜLET ALAPVETŐ SZERVEZETEI 34. § A szakosztályok 1) A szakosztályok az Egyesület sportági, szakmai szervei. A szakosztályokat a szakosztályok vezetőségei irányítják. 2) A szakosztályok tisztségviselőit az Egyesület elnöksége bízza meg. 3) A szakosztályok hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. 4) A szakosztályok feladata: a. a sportolók nevelése, sportszakmai felkészítése az eredményesség érdekében, b. a szakosztályok tagjai részére rendszeres edzési, versenyzési lehetőség biztosítása, c. az utánpótlás nevelésről történő gondoskodás, a szakosztályok közösségi életének szervezése, d. a szakosztály működési feltételeinek javítása, saját bevételek növelése, a költségvetés célszerű felhasználása, e. sportágukban az Egyesület megfelelő szintű képviselete. X. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 1) 2)
3) 4) 5) 6)
35.§ Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek: a. magán- és jogi személyek támogatásai, b. tagsági díjak, c. rendezvények bevételei, d. reklámtevékenységből származó bevételek, e. jogdíjak, f. állami támogatás, g. gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek, h. alapítványok, i. pályázati bevételek, j. egyéb bevételek. Az Egyesület vagyona: a. készpénz, b. készpénzre szóló követelés, Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tagjai a sportegyesület tartozásaiért a befizetett tagdíjon túlmenően saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodást, gazdasági – vállalkozási tevékenységét a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok alapján végzi. Az Egyesület gazdasági – vállalkozási tevékenységét, feltételeit a szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg.
18
XI. AZ EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 36.§ 1) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVII tv. 26. § c. 14. pontjában meghatározott „sport” megnevezésű tevékenységet végzi közhasznú tevékenységként az alapszabály II. Fejezet (AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATAI) 6. §-ában meghatározottak szerint. 2) Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesületben tagsági viszonnyal nem rendelkező személyek is részesedhetnek. 3) Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet. Az érdeklődők az iratokat az Egyesület ügyvezető elnökével történt egyeztetés alapján tekinthetik meg. 4) Az Egyesület működéséről és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokról az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Az Egyesület működése nyilvános. 37. § Közhasznúsági jelentés 1) Az Egyesület köteles évente, az éves beszámolóval együtt közhasznúsági jelentést készíteni. 2) A közhasznúsági jelentés és a beszámoló elfogadása a küldött – közgyűlés kizárólagos hatásköre. 3) A közhasznúsági jelentés elkészítéséről az ügyvezetőség gondoskodik. A közhasznúsági jelentést a küldött – közgyűlés elé terjesztése előtt véleményezésre a Pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság részére át kell adni. 4) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a. a számviteli beszámolót, b. a költségvetési támogatás felhasználását, c. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d. a cél szerinti juttatások kimutatását, e. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f. az Egyesület vezető tisztségviselőinek (ügyvezetősége és elnöksége tagjainak) nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g. a közhasznú tevékenységről szóló rövid, tartalmi beszámolót. 5) Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. 6) A beszámolót és a közhasznúsági jelentést az Egyesület hirdető tábláján kifüggesztve kell nyilvánosságra hozni. A beszámoló és a közhasznúsági jelentés főbb adatait az Egyesület egy helyi lapban legalább egyszer megjelenteti.
19
XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 38. § Az Egyesület megszűnése 1) Az Egyesület megszűnik: a. feloszlásának a küldött – közgyűlés által történő kimondásával, b. más Egyesülettel, társadalmi vagy gazdálkodó szervezettel való egyesüléssel, c. feloszlatásával, d. megszűnésének megállapításával. 2) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról az Egyesület küldött – közgyűlése rendelkezik. Ha a vagyonról a küldött – közgyűlés nem rendelkezett, a hitelezők kielégítése után - a támogatást adó jogi- és magánszemélyek között részarányosan kerül a tulajdonjogot illetően felosztásra, és sportcélokra kell fordítani. 3) A fegyelmi eljárásra és a büntetésekre vonatkozó szabályokat a fegyelmi szabályzat tartalmazza. 4) Az Egyesület gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási szabályzat tartalmazza. 40. § 1) Az alapszabályt a Honvéd Zrínyi Sportegyesület küldött – közgyűlése a 2010. …………. napján tartott ülésén elfogadta. Egyidejűleg a HZSE …………….n elfogadott alapszabálya hatályát veszti. 2) Az Egyesület alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az Egyesület elnöksége jogosult.
Budapest, 210 ………………én. ……………………………. Bakó László ügyvezető elnök
