„HONVÉD” CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ KIADVÁNY
HONVÉD SPORTEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 2013.
„Honvéd” civil szervezetek működését segítő kiadvány
HONVÉD SPORTEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KIADVÁNYA
Felelős kiadó: Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége (HOSOSZ)
Írta és összeállította:
Farkas László nyá. alezredes HOSOSZ elnök
Fotók: HOSOSZ archívum, internet
Az összeálított anyag jogszabályok és az azokkal összefüggű internetes hírek, valamint a Megújult civil támogatási rendszer segédlet, valamint a szerző szakmai tapasztalatai alapján készült.
A kiadvány HM támogatásból készült közhasznú céllal.
2013.
Civil szervezetek, egyesületek
Tisztelt Sportvezető! Az egyesületek körül lévő változásokban történő eligazodás még a gyakorlott vezető és az apparátussal dolgozó civil szervezet számára is nagy kihívást jelent. Az elmúlt évtizedek alatt külön szakmává vált az egyesületek vezetése. Tudjuk, hogy az egyesületi vezetők többsége társadalmi megbízatásban, megfelelő apparátus- és szakmai, jogi, pénzügyi ismeretek nélkül végzik munkájukat. Mind ezek ellenére az egyesületi vezetők legjobb tudásuk szerint igyekeznek eljárni és megfelelni a tagság, illetve a civil szektor szabályainak, de be kell látni, hogy ez sok esetben nem elég. A civil szektorban elindult változásokat 2012-től érzékelhetjük. A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról a jövőben az egyesületek működésének új jogi alapja. A közismerten csak civil törvénynek emlegetett jogszabály összefoglalja a civil szervezetekre általánosságban vonatkozó (pl. számviteli, adózási ) szabályokat. A civil törvény egyes szabályai már 2012. január 1. napjától hatályosak, ezért a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége megpróbálja összefoglalja azokat fő irányadó előírásokat, amelyek a sportegyesületi vezetők munkájához nélkülözhetetlenek. A jegyzet nem fedi a teljességet, amiért elnézést kérek. A kiadványnak az elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a civil szektorral összefüggő változásokra. Természetesen nem a lehetetlenre vállalkozik az, aki egy civil szervezet vezetője lesz. Minden társadalmi megbízással működtetett civil szervezet rendelkezik több tagból álló tisztségviselői testülettel, akiket be kell vonni az egyesület munkájába, mert a civil szervezeti lét ezen alapszik. Napjaink civil szervezetének működtetése a jogszabályok ismerte nélkül kockázatos vállalkozás és feladat. Jó munkát!
Farkas László HOSOSZ elnök szerző
Civil szervezetek 2012. január 1. napjától hatályba lépett a 2011. évi CLXXV. törvény, ami az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szól. Közismerten csak civil törvénynek hívják az emberek. A törvény jelentős változásokat hozott és fog hozni az egyesületek működése, könyvelése, támogatása, gazdálkodása, adománygyűjtés vonatkozásban és a közhasznúság egyes kérdéseiben. Fontos tudni, hogy a jogalkotó a törvényt 2014. május 31-ig fokozatosan fogja bevezetni és egyfajta átmenetet biztosít a civil szervezetek részére a törvényi megfelelésre. Közismerten csak civil törvény A törvény hatálya kiterjed a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk) alapján létrehozott alapítványra, egyesületre, közhasznú szervezetre, illetve az egyesülési jog lapján létrejött egyéb szervezetekre (lásd. később). Jelen írás elsősorban az egyesülettel és a közhasznú szervezetekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. (Civil tv. 1.§). A jogalkotó a civil törvényben részletesen értelmezi a törvényben használt kifejezéseket, ezért azokra itt nem térek ki (Civil tv. 2.§ 1-29. pont). Javaslom minden vezető számára, hogy tanulmányozza azokat, mert hasznos tudnivalókat tartalmaznak. Fontos tudni, hogy 2012-től a társadalmi szervezetek elnevezés helyett a civil szervezetek gyűjtőkategória került bevezetésre. Civil szervezetek gyűjtőkategóriába az alábbi szervezeti formák tartoznak
EGYESÜLET
ALAPÍTVÁNY
CIVIL TÁRSASÁG
A fenti három szervezeti forma az egyesülési jog (1959. évi IV. törvény, 61-65. § ) alapján hozható létre. Az alap szervezeti formák tekintetében új a civil társaság (lásd később). Jó, ha tudja! Az Országgyűlés 2013. február 11-én elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet (Ptk.), amely jogszabály 2014. március 15-től lép hatályba. Az új Ptk. változásokat fog hozni az egyesületek szabályozásában, ami hatással lesz a jelenlegi civil szervezetek működésére is. A civil törvény által előírt alapszabály módosítást célravezető, ha 2014-ben hajtja végre.
Civil törvény alapján az egyesület különös formái
SZÖVETSÉG
PÁRT
Külön tv. hatálya alá tartozó
SZAKSZERVEZET
egyesület Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyesület minden formája civil szervezet hiszen a pártot nem tekinthetjük e csoport részének, a szakszervezetre pedig csak részben vonatkoznak az egyesületre hatályos szabályok. Példaként hozható, hogy a szövetség civil szervezet és tagja alapítvány, illetve egyesület is lehet. Szövetség két tag részvételével is alapítható és működtethető. A külön törvény szerinti szervezetek pl. sportszövetség, biztosító egyesület stb. elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését. A fent tárgyalt szervezetek az egyesülés jog alapján hozhatóak létre. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy ahhoz csatlakozzon. Civil törvény (I. fejezet 3.§ -8. §). Amit létrehoznak azt felszámolhatnak, vagy csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárással törölhetnek a bírósági nyilvántartásból. A civil szervezetekre vonatkozóan ezt a kérdést a civil törvény részleteiben taglalja a II., fejezet 9.§-10.§-ig. Ha szüksége lesz rá, kérem tanulmányozza a vonatkozó jogszabályokat. Jó, ha tudja: - 2012-től először minden szervezet az egyesülési jog alapján civil szervezet lesz majd, amikor letétbe helyezte előző két üzleti év beszámolóját és megfelel a közhasznú feltételeknek kérheti közhasznú minősítését a törvényszéktől (korábbi nevükön megyei, fővárosi bíróságtól). - megfelelő törvényi feltételek megléte esetén, kizárólag a Magyarországon bejegyzett civil szervezet minősíthető közhasznú jogállású szervezetté! Milyen szervezeti formát válasszunk? Mint látjuk a civil törvény alapján számos szervezeti forma létrehozható. Most nézzük meg, hogy melyik felel meg leginkább a sportnak. Sokakban megfogalmazódhat az a kérdés, hogy milyen szervezeti formában működjön civil szervezetük. Melyik szervezeti formában végezhető a sport-, vagy a kulturális tevékenység hatékonyan és fölösleges bürokrácia nélkül? Maradjon a szervezet egyszerű egyesület, (szövetség), alapítvány, civil társaság, vagy legyen közhasznú szervezet, esetleg valami más? Mi van akkor, ha közhasznú szervezet lesz az egyesület, megtud majd felelni a törvényi előírásoknak? Ilyen és hasonló kérdések vetődhetnek fel a civil törvény tanulmányozása során a szervezet vezetőjében. Ezekre a kérdésekre az alábbiakban igyekszem iránymutatást adni a Tisztelt Olvasó számára.
Egyesület, alapítvány, közhasznú szervezet, civil társaság Melyik az a civil szervezet, amelyik a legjobban megfelel a sport-, vagy kulturális tevékenység végzésére? A kérdésre akkor kaphatjuk meg a választ, ha értelmezzük a civil szervezetek gyűjtőkategóriájába tartozó szervezetek közötti lényegi különbségeket. Egyesületet (szövetséget) a tagok a saját érdekükben hozzák létre, míg alapítványt létrehozni tartós és közérdekű célra lehet. A civil társaság pedig nem gazdasági érdekű közös célok előmozdítására és közösségi célú tevékenységek összehangolására hozható létre. EGYESÜLET (szövetség)
tagsággal rendelkező alapszabálya van
ALAPÍTVÁNY
vagyonnal rendelkező alapító okirata van
CIVIL TÁRSULÁS
két ember is létrehozhatja nem igényel bejelentést
Az egyesület a tagok önszerveződő közössége valamely cél, tevékenység érdekében. A közös sport, vagy kulturális tevékenység végzésére megfelelő forma az egyesület, (szövetség) mivel itt a hangsúly a személyek együttműködésén van. Egyesület alapítható minden olyan célra és tevékenységre, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Legalább 10 alapító tagra van szükség, és a tagok száma később sem lehet ennél kevesebb. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület alapításhoz nem szükséges vagyon, de jó van. A szövetség - az egyesület egyik különös formája - tagja alapítvány, illetve egyesület lehet. Szövetség két tag részvételével is alapítható, működtethető. (Ne felejtse 2014-től új Ptk. lép hatályba, ami szabályozza az egyesületeket). Az alapítvány célok, tevékenységek támogatását végző szervezet. Egy iskola működésének, vagy tehetségek támogatására az alapítvány a megfelelőbb forma, mivel a itt hangsúly nem a személyek együttműködésén van, hanem az anyagi támogatáson. Alapítványnak alapító vagyonnal kell rendelkeznie, amelyről az alapítónak vagy alapítóknak kötelessége gondoskodni. Irányítását a kezelő szerv (pl. kuratórium) végzi, vagyis az alapítónak nincsen meghatározó befolyása a működésre. Közhasznú szervezet kizárólag Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezet lehet. Ezt a jogi minősítést csak akkor szerzi meg a civil szervezet, ha olyan kimutatható közhasznú tevékenységet végez, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, illeteve megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely szervezet (ide nem értve a civil társaságot, illetve az olyan egyéb szervezetet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi) szolgáltatásait tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetővé teszi. Fontos tudni, hogy csak civil szervezet szerezhet közhasznú jogállást. A civil törvény alapján 2012-től előbb civil szervezetnek kell lenni és azt követően, ha megfelel a szervezet a közhasznú jogállás feltételeinek, abban az esetben kérhető a közhasznú minősítés. A közhasznú
jogállású szervezet alkalmas a sporttevékenység végzésére és annak szervezésére, illetve a tartós közérdekű célok megvalósításra. Civil társaság a civil törvény új szervezeti formája. A szervezet már két magánszemély is létrehozhatja, csak természetes személy (élő ember) tagjai lehetnek (tehát jogi személy: civil szervezet (ek) nem), bírósági regisztráció nem szükséges hozzá, a gazdasági életben bizonyos korlátokkal vehet részt, költségvetési támogatást pedig nem kaphat. Az így létrehozott szervezet nem minősül egyesületnek, mert a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs alapszabálya, nyilvántartott tagsága, vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott struktúrája, szervezete, továbbá erre a szervezeti formára nem kérhető közhasznú minősítés. Az egyszerűsége és hátrányai ellenére ebben a szervezeti formában is szervezhető szabadidősport és sportrekreáció. Amit fontos tudni! Minden civil szervezetre érvényes, hogy elsődlegesen vállalkozási-gazdasági tevékenység végzésére sem egyesület (szövetség), sem közhasznú szervezet, sem alapítvány, sem civil társaság nem hozható létre, de céljai megvalósítása érdekében a gazdasági-vállalkozási tevékenysége során bevétele 60 %-át meg nem haladóan folytathat vállalkozási tevékenységet alapcéljainak elősegítése érdekében. A fent leírtakból kiolvasható, hogy a civil szervezetek közül a közös sport, vagy kulturális tevékenység végzésére megfelelő forma az egyesület , a közhasznú szervezet, illetve a civil társaság egyaránt, ezért vizsgáljuk meg a szervezetek előnyeit és hátrányait. Vonatkozó jogszabályok: 2006. évi IV. Tv. I. fejezet, 88.-315. 1959. évi IV. Tv. 74./A-F.§ 2011. CLXXV.
Egyesületnek, közhasznú szervezet, alapítvány és a civil társaság előnye és hátránya Egyesület működtetésének előnyei, hátrányai: Előnyök: A céloknak és a működési területnek „csak” az Alaptörvény és a törvényesség szab határt Korlátlan a létszám felső határa Teljes szabadság a működés, a szervezeti felépítés terén Közhasznú minősítés kérhető, ebben az esetben a szervezetet és a támogatókat különböző adókedvezmények illetik meg Behatárolt körben pályázhat Felajánlható részére az szja adó 1% Adományt gyűjthet Egy jól működő egyesületben minden tag azonosulni tud a szervezettel és ezzel a feladatok, célok jól és hatékonyan megvalósíthatók A tagok valóban döntési helyzetben vannak, beleszólásuk az ügyekbe ténylegesen érdemi Az alapszabály, célok, tevékenységek a legfőbb szerv jóváhagyásával szabadon módosíthatók, változtathatók
Hátrányok: A demokrácia drága dolog, tehát a legfőbb szerv összehívása, mint a törvényes működés egyik garanciája költséges lehet, például nagy létszám esetén terembérlet, döntési anyagok előkészítésének költsége stb. A döntést a szavazati arányok miatt lényegében csak konszenzussal lehet meghozni (egy fő egy szavazat) A demokratikus működés biztosítása nem egyszer nehézkes, például megismételt közgyűlés elnökség határozatképtelensége stb. A civil szektorra vonatkozó átláthatóságnak szabályai korlátokkal jár A kezdeti lelkesedés után, ha érdektelenség következik be, nagyon megnehezül a működés Közhasznú szervezet működtetésének előnyei, hátrányai: Előnyök: A céloknak és a működési területnek „csak” az Alaptörvény és a törvényesség szab határt Korlátlan a létszám felső határa Teljes szabadság a működés, a szervezeti felépítés terén Felajánlható részére az szja adó 1% Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést köthet, Jogosult használni a közhasznú megjelölést. Tágabb körben pályázhat A szervezetet és a szervezet támogatóit külön jogszabály alapján adó- és illetékmentesség vagy adó- és illetékkedvezmény illeti meg. Adományt gyűjthet Egy jól működő közhasznú szervezetben minden tag azonosulni tud a szervezettel és ezzel a feladatok, célok jól és hatékonyan megvalósíthatók A tagok valóban döntési helyzetben vannak, beleszólásuk az ügyekbe ténylegesen érdemi Az alapszabály, célok, tevékenységek a legfőbb szerv jóváhagyásával szabadon módosíthatók, változtathatók Hátrányok: A demokrácia drága dolog, tehát a legfőbb szerv összehívása, mint a törvényes működés egyik garanciája költséges lehet, például nagy létszám esetén terembérlet, döntési anyagok előkészítésének költsége stb. Gazdálkodás, elszámolás és a beszámolás közlésének (nyilvános) előírt szabályai vannak A döntést a szavazati arányok miatt lényegében csak konszenzussal lehet meghozni (egy fő egy szavazat) A demokratikus működés biztosítása nem egyszer nehézkes, például megismételt közgyűlés elnökség határozatképtelensége stb. A kezdeti lelkesedés után, ha érdektelenség következik be, nagyon megnehezül a működés A szervezet tagjain kívül mások számára is hozzáférhetővé kell tenni szolgáltatásait A civil szektorra vonatkozó átláthatóságnak szabályai korlátokkal jár A közhasznú jogállás előírt feltételekhez kötött, annak meg kell felelni
Alapítvány működtetésének előnyei, hátrányai: Előnyök: egy jól megválasztott kezelő szerv (pl. kuratórium) hatékonyan tudja működtetni jól megválasztott kuratóriumi létszámmal a kuratórium könnyen összehívható és döntésképes (akár egy fő is elég lehet) széles lehet a működési területe (szinte bármely közösségi intézmény, de akár egy személy támogatására is létrehozható) amennyiben a közhasznú minősítést is megszerzi, adókedvezményre jogosító igazolást adhat ki a támogatónak, és maga is különböző kedvezményekben részesülhet jó a társadalmi elfogadottsága Hátrányok: ha az alapító nem együttműködő, gyakorlatilag nem lehet módosítani az alapító okiratot az alapító nem vehet részt befolyásoló, aktív tevékeny módon az alapítvány működésében, tehát ha ő lenne a tevékenység motorja, nem célszerű, hogy ő legyen az alapító nem módosítható az alapítvány célja utólag Civil társaság működtetésének előnyei és hátrányai: Előnyök: Könnyen létrehozható, nem igényel bírósági, hatósági bejegyzést, regisztrációt Már két ember is létrehozhatja Ad hoc létrehozás, működés Hátrányok: Nem jogi személy A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges. Nem kaphat támogatást, kedvezményeket, nem tud pályázni. A szerzőnek nem áll módjában konkrét választ adni arra kérdésre, hogy milyen szervezeti formában működjön civil szervezetük, de a bemutatott előnyök és hátrányok tanulmányozása segítséget adhat annak eldöntéséhez. Összefoglalva az eddigieket az megállapítható, hogy a civil szervezetek közötti lényegi különbség a tevékenységükben és a kedvezményekben, illetve támogathatóságukban rejlik. Közhasznú minősítésű szervezet Ebben a részben a közhasznú szervezetekkel összefüggő változások és azok tevékenységével összefüggő kérdések kerülnek összefoglalásra. Mint tudjuk az egyesülési jog alapján létrehozott és bejegyzett civil szervezet ( ide nem értve a civil társaságot, de a megfelelő tv-i feltételek esetén ide sorolható a nonprofit gazdasági társaság ) egyesület, alapítvány, szövetség stb. közhasznú szervezetté minősíthető. 2012. január 1. napjától a kiemelkedően közhasznú jogállás megszűnt! Ennek fő indoka, hogy a közhasznúság két fokozata közötti határok elmosódtak, a kedvezménybeli különbségek lecsökkentek.
Azok a civil szervezetek, amelyek 2011. év végén közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek voltak és 2012-ben letétbe helyezték számviteli beszámolójukat megőrizhették közhasznú jogállásukat. Számukra a kétéves vizsgálat, megfelelés üzleti évének a kezdete 2012. január 1 napját követő két év. Ez idő alatt kell megfelelni a közhasznúsághoz kapcsolódó feltételeknek. Azok az egyesületek, amelyek 2011. december 31-ig nem voltak közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetek, de a jövőben azok szeretnének lenni, akkor 2012. január 1. napjától hasonló szabály vonatkozik rájuk, mint a közhasznú szervezetekre. Ezért, 2012-ben át kell térniük a kettős könyvvitelre, és letétbe kell helyezni beszámolójukat, mert csak így tudják kettő év alatt megszerezni közhasznú minősítésüket, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak. Számukra is a kétéves vizsgálat 2012. január 1-jét követő két év. Ez idő alatt kell megfelelni a közhasznúsághoz kapcsolódó feltételeknek.
Amit fontos tudni! Minden volt kiemelkedően közhasznú szervezet, ha letétbe helyezte beszámolóját, akkor 2012-ben a törvényszéktől meg kellet kapni a közhasznú jogállásról szóló bírósági v é g z é s t. Amennyiben nem kapta meg, abban az esetben kérelmezze azt a törvényszéken. Azok a közhasznú szervezetek, amelyek 2012. január 1. napja előtt közhasznú jogállásúak voltak és letétbe helyezték az Országos Bírósági Hivatalnál 2011. évi beszámolójukat továbbra is megőrizték közhasznú minősítésüket, de mivel eredetileg közhasznú jogállású szervezetek voltak, ezért nem kapnak külön értesítést a törvényszéktől. Fontos tudni! Minden esetben a kétéves időtartam az irányadó szabály, ezért – igazodva az előírt éves beszámolási kötelezettség határidejéhez – 2014. május 31. napjáig kell kezdeményeznie a közhasznú jogállás megszerzésére és megtartására irányuló kérelmet a törvényszékhez. A törvényszék az előző két üzleti év alapján megvizsgálja az új feltételeknek történő megfelelést és megállapítja a jogállást. Ki lehet közhasznú szervezet? A civil törvény a közhasznúság rendszerét átalakította és a korábbi közhasznú megfeleléssel szemben tevékenységlistát alkalmaz a civil szervezetekre vonatkozólag. Egyesületre, szövetségre, alapítványra vonatkozóan a törvény lehetővé teszi a közhasznú jogállás megszerzését, illetve megtartását, ha az előző évről szóló közhasznúsági melléklet alapján a célcsoportra vonatkozó adatai szerint a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek, és rendelkeznek a megfelelő erőforrásokkal, valamint kimutatható a megfelelő társadalmi támogatottság. A jogalkotó nem vitatja, hogy lényegében minden civil szervezet valamilyen közcélú feladatot lát el, amelynél a közhasznú tevékenység egy jóval szűkebb kategóriát takar. Ez általában érvényes a honvéd sportegyesületekre is, mert azok alapcél szerinti tevékenysége elsősorban a katonák szabadidőben történő sportolásának a biztosítása, ami közvetetten közcélt szolgál ugyan, de a szervezet zártsága miatt kevésbé jellemző rá a nyitottság, ami lényeges feltétele közhasznúság megfelelésének.
A közhasznúság új rendszerének másik két fő megfelelési kritériuma a megfelelő erőforrás és társadalmi támogatottság. KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSNEK MUTATÓI
megfelelő erőforrásokkal rendelkezik
az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét
megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a civil tv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
A két mutatócsoportból (megfelelő erőforrás és társadalmi elfogadottság) legalább egy egy mutatónak szükséges megfelelni a közhasznú státusz elnyeréséhez, illetve megtartáshoz.
Amit fontos tudni! A törvényszék a számviteli beszámoló (mérleg, eredménykimutatás), kiegészítő melléklet letétbe helyezésének minden alkalmával megvizsgálja a fenti mutatókat, melyeket az e célra rendszeresített nyomtatványon automatikusan kiszámít és ilyen módon a civil szervezet már a letétbe helyezés alkalmával meggyőződhet róla, hogy mely mutató teljesítésnek felelt meg. A törvényszék kettő év összevont mutatóinak vizsgálatát követően ítéli meg, vagy vonja el a közhasznú jogállást. A fent leírtakból jól látható, hogy a szervezet számviteli beszámolója és közhasznú melléklete alapján dönt a törvényszék a közhasznú minősítés tárgyában. Fontos tudni! Akkor is letétbe kell helyezni beszámolóját az Országos Bírósági hivatalnál, ha szervezetük nem közhasznú. A civil szervezetek közül ez alól kivétel a civil társaság!
Civil törvény fontos változásai 2012. január 1. napjától a közhasznú szervezeteknek át kellet térni a kettős könyvvitelre. Nem közhasznú civil szervezet számára az egyszeres könyvvezetés lehetősége a 2012. üzleti évre vonatkozóan adott , amennyiben összesen bevétele nem éri el az 50 millió forintot, de áttérhet a kettős könyvvitelre is. Regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell elkészíteni a számviteli beszámolót, amennyiben a gazdasági - vállalkozási bevétel a 10 millió forintot meghaladja. Ha a gazdasági - vállalkozási tevékenység a 200 millió forintot is meghaladja, akkor a könyvvizsgálat is kötelező a civil szervezet számára. 2012. január 1-ét követően nem alapítható új közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet! 2012. január 1. napjától minden civil szervezet mérleg- fordulónapja december 31. (üzleti év azonos a naptári évvel) 2012. január 1. napját követően a könyvvezetés és a beszámoló készítése kötelező. 2011. év vonatkozásában a korábbi szabályoknak kellett megfelelni, ezért: 2012. május 31. napjáig az előző éveknek (2011. év előtti évek) megfelelő számviteli beszámolót és közhasznúsági jelentést kellett készíteni (ez utóbbi csak a korábbi közhasznú és kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetre vonatkozik). 2012-ben minden civil szervezet a számviteli beszámolót köteles az üzleti évet követő május 31. napjáig elkészíteni és letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál ( 1363 Budapest Pf.: 24). 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást ide nem értve a civil törvény 54. § szerinti támogatásokat -, amely a civil tv. 30. § szerint letétbe helyezte beszámolóját 2012. június 30-ig az Országos Bírósági Hivatalnál. A civil törvény hatálybalépése előtt ( 2012. január 1. napja előtt) nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti a civil törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A civil törvény hatályba lépése előtt (2012. január 1. napja előtt ) nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti a civil törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Figyelem! Amennyiben ezt elmulasztja, a bíróság 2014. június 1-től törli a nyilvántartásból a közhasznú minősítését! A határidőt máris jegyezze fel! 2014. június 1. napjától csak a civil törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli a civil törvény hatályba lépése előtt (2012. január 1. napja előtt ) nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy a törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.
A 2012. január 1. napja előtt indított és folyamatban lévő közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti eljárásokra a 2011. december 31. napján hatályos szabályok irányadóak azzal, hogy kiemelkedően közhasznú jogállás nem állapítható meg, az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy annak eredményeként közhasznú jogállás vehető nyilvántartásba. E rendelkezés miatt módosuló eljárások változásáról a nyilvántartásba vételre illetékes szerv értesíti a kérelmezőt. A civil törvény hatálybalépését (2012. január 1. napja előtt ) megelőző két üzleti év számviteli beszámolója és közhasznúsági jelentése letétbe helyezhető. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatások tekintetében a kezelői feladatokat az Alapprogram megszűnését követően a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el. A civil törvény hatálybalépését megelőzően (2012. január 1. napja előtt ) kötött támogatási szerződésekkel kapcsolatos kollégiumi hatásköröket a Wekerle Sándor Alapkezelő gyakorolja. 2012. január 1-jén kezdődő üzleti évtől a közhasznúsági jelentés megszűnik helyette a számviteli beszámoló ( mérleg, egyszerűsített mérleg, eredménykimutatás, eredménylevezetés attól függően, hogy milyen könyvelést vezet a szervezet) mellé közhasznúsági mellékletet kell készíteni és letétbe helyezni, illetve közzé tenni a törvényszéken.
2012. július 1-től bevezetésre kerül (t) az elektronikus eljárás (e-ügyintézés) a civil szervezetekkel kapcsolatos bírósági eljárásoknál, amelynek előnye a gyorsasága: az ilyen e-kérelem benyújtását követő 15 napon belül el kell azt bírálnia a bíróságnak, így az e-akta beküldésével már igen rövid idő alatt létre lehet hozni majd a szervezetet. Az e-cégeljárásban jártas, már e-aláírással rendelkező ügyvédek bevonása tehát óriási előnyt nyújt a társadalmi szervezetek bejegyzésének folyamatában is. Jogi képviselők 2012. július 1-től kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a civil szervezetekkel kapcsolatos kérelmeket, tehát azok az alapítók, akik eleve ügyvéddel tervezik az alapítvány alapítását, ők csakis ezen a módon kérhetik a bejegyzést. Ez szintén jelentős gyorsítás jelent az alapítás folyamatában. Civil Információs Portál kezdte meg működését a www.civil.info.hu címen. Itt hozzáférhetőek a civil szervezetek legfontosabb adatai
Amit fontos tudni! A mellékleteket a számviteli beszámolóval egyidejűleg május 31-ig (tehát nem június 30. napjáig, mint a volt közhasznúsági jelentést ) minden civil szervezet számára kötelező elkészíteni az e célra rendszeresített formanyomtatványon és benyújtani a hatóság részére. A törvény értelmében 2013-tól elektronikusan kell megtenni. A korábbi közhasznú tevékenységlista (Ksztv. szerinti) megszűnt és 2012. január 1. napjától már az új meghatározás az irányadó, a létesítő okiratban (egyesület, esetében: alapszabály) nem megfelelő a Ksztv szerinti hivatkozás alkalmazása, helyette a közfeladatot kijelölő jogszabályhelyre kell hivatkozni, meg kell jelölni, hogy milyen közfeladatban és hogyan vállal szerepet az illető civil szervezet. 2014. május 31-ig minden civil szervezetnek meg kell felelni e törvénynek.
Honvéd sportegyesületek részére jogszabályhely hivatkozások. Alapszabály l. Sportegyesület célja: l.l. A rendszeres sportolás, testedzés biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, ifjúságnevelés, illetve az ezek érdekében felmerült oktatási, kulturális és egyéb közhasznú tevékenység végzése. Jogszabályhely: 2004. évi I. tv. a sportról II. fejezet 16. § (1) és (2) bekezdés, valamint a 49. § c.), és e.) pontok. 1.2 Ellátja a Magyar Honvédség ellátási körébe tartozók (aktív, nyugalmazott és tartalékos, tisztjelölt, hallgató, munkavállaló) szabadidősportjának szervezése, abban való közreműködés. Jogszabályhely: Magyar Honvédség Testnevelés és Sportbajnokságok Szabályzata (Ált.29)., HVK 79/2012 (HK3.) HVKF intézkedés 6.2 pont., valamint 18/2010. sz. Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége közötti együttműködési megállapodás (nem jogszabály). 1.3. A sport eszközeivel közreműködik a Honvédelmi nevelésben. Jogszabályhely: 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédség, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedéséről 21.§ (1), j. pont, valamint a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 78.§ (7) bekezdés. 1.4. Szervezi és biztosítja a város (…..kerület) lakosainak sport közösségi célú igényeinek teljesítését és azok szabadidős sportolásának szervezését. Jogszabályhely pl. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2012. (IV. 16.) önkormányzati rendelet. Él- és versenysport, valamint utánpótlás nevelés esetében a jogszabályhely: 2004. évi I. tv., és a sportágra vonatkozó sportági szabályzókat kell megadni. Minden más pl. tiltott teljesítményfokozók elleni közdelem, környezet védelem stb. a rájuk irányadó jogszabályhelyre kell hivatkozni. Minden civil szervezetnek a rá vonatkozó, megfelelő jogszabályhelyet kell, hogy megjelölje legyen az alapcél szerinti, vagy közcélú tevékenység, ezért a fenti javaslatok csak irányadó hivatkozások. Civil szervezetekkel (sportszervezetekkel) kapcsolatos általános szabályok
Amit fontos tudni! Alapcél szerinti és közhasznú tevékenység Az ember azt hinné, hogy a közhasznú szervezet minden tevékenysége közhasznú, de nem így van, mert a közcélú tevékenység az alapcélok között csak egy szűkebb kategória. A honvéd sportegyesületekre is érvényes ez a megállapítás. A honvéd sportegyesületek többsége egy zárt, elsősorban a Magyar Honvédség állománya, illetve azok családtagjai részére biztosít sportszolgáltatást. Ezért jöttek létre. Ez, egyértelműen alapcél szerinti feladat, mert e cél érdekében jött létre az egyesület és csak a tagjai részére biztosít lehetőséget a rendszeres sportolásra.
Az is igaz, hogy az elmúlt évek során a honvéd sportegyesületek ebből a zárt rendszerből elkezdtek kilépni és elindultak nyitottság felé. Egyre több egyesület aktív szereplője a helyi és az országos sportéletnek, ezzel a szervezet tagságánál tágabb közösség érdekében is végez közcélú tevékenységet. Közfeladatnak minősülhet a honvédelmi ágazat és az önkormányzatok részére vállalt sportszolgáltatás, ami állami feladat és e tevékenységet a honvéd sportegyesületek haszonszerzési cél nélkül végeznek. Közhasznú tevékenységnek minősülhet a honvéd sportegyesületek részéről minden olyan tevékenység, amely az ALAPSZABÁLYBAN MEGJELÖLT közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéshez. Tehát az alapcél szerinti tevékenység a létesítő okiratban (alapszabály) meghatározott, a szervezet célja elérése érdekében végzett tevékenység. A közcélú tevékenység az alapcélok között egy szűkebb kategóriát jelent, azok a tevékenységek, melyeket a szervezet egy tágabb közösség érdekében végez [Civil tv. 2. § 16. pont]. A közhasznú tevékenység az alapcélok között egy szintén szűkebb, speciális kategóriát jelent, amely konkrét közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Egyéb fontos tudnivalók Sportegyesület (a Sporttörvény alapján)- a Sporttörvényben megállapított eltérésekkel - a civil törvény, illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. A sportegyesületek összetettebb képet mutatnak tehát a gazdasági társaságoknál. Ezek alapítása tekintetében a következő pontok a leglényegesebbek: A sportegyesület alapvetően egyesület. Az egyesületek pedig nem csak sporttal összefüggésbe célokra hozható létre. Tehát minden sportegyesület egyesület, de nem minden egyesület sportegyesület. Mivel egyesület, ezért a Civil törvény és a Ptk. szabályozza első sorban az alapítási, működési és megszűnési kérdéseket. E törvényi rendelkezéseket, mi több a teljes egyesületi jogi gyakorlat szabályait első sorban a demokratizmus hatja át. Fontos, hogy a sportegyesületek és a szövetségek 2012. január 1-től kezdődően tartozásaik okán felszámolhatók, mint egy gazdasági társaság. A sportegyesület alapításához legalább 10 természetes személyre van szükség, akik megalkotják és elfogadják az alapszabályt, döntenek az elnökség és más funkcionáriusok személyéről, a tevékenység közhasznú jellegéről és a közhasznúság fokozatáról, és az ezt követő nyilvántartásba vételi eljárás után megkezdheti a sportegyesület a működését. A sportegyesületek esetében viszont nincs úgynevezett előtársasági létszakasz. A sportegyesületek nyilvántartását a törvényszékek (korábbi nevén megyei bíróságok), illetve Budapesten a Fővárosi Törvényszék (korábbi nevén Fővárosi Bíróság) vezeti a társadalmi szervezetek osztályán. Itt fontos megjegyezni, hogy nincs „alapszabály
minta”, mint a gazdasági társaságok esetén a társasági szerződés minta. Ez azt jelenti, hogy nincs egy olyan forma, amely bíróságra történő benyújtása esetében bizonyosan nyilvántartásba veszik a sportegyesületet. Ha törvényszék bármely pontot aggályosnak tart demokratikus vagy más jogszabályi szempontból, akkor azokat megjelölve hiánypótlási felhívással a szükséges változások megtételére szólítja fel az alakulófélben lévő egyesületet. Itt arra is fel kell készülni, hogy egy korábban már egy bizonyos törvényszék kijelölt bírája által elfogadott alapszabály egy másik bírónál akár fenn is akadhat a rostán, és hiánypótlási felhívás születhet. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredményes, vagy nincs szűkség hiánypótlásra, akkor a nyilvántartásba vétel meg fog történni. Fontos, hogy a gazdasági társaságoktól eltérően az egyesületek (így a sportegyesületek) nem működhetnek „előtársaságként”. Tehát míg egy Kft. a bejegyzése előtt már működhet, addig egy sportegyesület ugyanezt nem teheti meg szabályszerűen a bírósági nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedését megelőzően. A sportegyesület alapítása, illetve a civil törvény által előírt kötelező alapszabály módosítás nem egy egyszerű folyamat. Számos hibát lehet véteni mind határidők, mind a beadandó dokumentáció tekintetében. Minden ilyen esetre javallott sportjogász vagy sport területén szakosodott ügyvéd segítségét igénybe venni. Fontos előny, hogy az alapítási költségek az alapító tagok között megoszlanak, így relatíve nem drága egy egyesület alapítása, illetve fontos adalék, hogy az egyesületek nyilvántartásba vétele illetékmentes, mivel az egyesülési jogot nem kívánta illetékfizetési kötelezettséggel korlátozni a jogalkotó, hiszen ez a rendszerváltozás előtti időkhöz képest az egyik legnagyobb vívmánya a demokratikus társadalmunknak. A nyilvántartásba vételt követően számos olyan működési szabálynak kell megfelelnie a sportszervezeteknek, amely megszegése esetén komoly felelősséggel tartozhatnak az egyesület vezetői. Közhasznúsági melléklet Minden civil szervezetnek - nem csak a közhasznú jogállásúak! - az éves beszámoló mellé közhasznúsági mellékletet is kell készíteni 2013-tól kezdve. A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznúság feltételeinek való megfelelés megállapításához szükséges adatokat, mutatókat vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását. A közhasznúsági melléklet mintáját a 350/2011 rendelet melléklete tartalmazza. A közhasznú szervezeteknek a számviteli beszámolóhoz tartozó kiegészítő mellékletben további adatokat is fel kell tüntetniük. A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet (kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is) a legfőbb szervnek a tárgyévet követő év május 31-ig el kell fogadni, letétbe helyezni és közzétenni, tehát nem addig kell elkészíteni! Az elfogadás módját a létesítő okiratban kell szabályozni, az elfogadás tényét és az elfogadás szavazatarányát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Közhasznú melléklet minta letölthető a http://civil.kormany.hu/ honlapon. Itt keresse az egyesületének megfelelő mellékletet. Fontos tudni, hogy minden civil szervezetnek, könyvvezetésétől, illetve jogállásától függetlenül be kell nyújtani az Országos Bírósági Hivatalhoz
előzi évi beszámolóját és közhasznúsági mellékletét. Egyesület egyszeres könyvvitelnek megfelelő ( ha csak nem választotta a kettős könyvvitelt) nyomtatványt töltse le és küldje be. A közhasznú szervezet a kettős könyvvitel szabályainak megfelelő nyomtatványon adja be beszámolóját és közhasznúsági mellékletét. Jó ha tudja, a letöltéshez szükséges az ÁNYK program. GAZDÁLKODÁS, SZÁMVITEL, BESZÁMOLÁS FONTOSABB SZABÁLYAI A civil szervezetek gazdálkodásának szabályait meghatározó két kormányrendelet (a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet és az alapítványok gazdálkodási rendjéről 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet) szabályainak többsége beépült a Civil tv-be. A Civil tv., valamint az azt kiegészítő végrehajtási rendelet (a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet) szabályai közül a gazdálkodást érintő alábbi szabályok a legfontosabbak: civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható, azt csak kiegészítő jelleggel végezhet – amennyiben gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevétele meghaladja az összes bevétel 60 %-át, az adóhatóság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez az ügyészségnél; civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel; gazdasági-vállalkozási tevékenység csak kiegészítő jelleggel veszélyeztetheti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet;
végezhető,
amely
nem
hitelfelvétel és kötelezettségvállalás (pl. visszatérítendő támogatás felhasználása) csak az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet nem veszélyeztető mértékben tehető (saját tőkét nem haladhatja meg a mértéke). A civil szervezetek bevételei és kiadásai lényegében változatlanok, struktúrájukat tekintve azonban a jogszabály belső koherenciájának építése érdekében, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján változtak: Bevétel
egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; a költségvetési támogatás: a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó
Kiadás (költség, ráfordítás)
alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; egyéb költség
támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; befektetési tevékenységből származó bevétel; egyéb bevétel
Mivel korábban a számviteli szakemberek a gazdálkodás nem minden szabályát tudták megfelelően alkalmazni, ezért a jogalkotó számos olyan bizonytalanságot kívánt megszüntetni már a szabályozás szintjén, amely vitákra adhatna okot. Az egyes bevételtípusok konkrét besorolást nyertek: a tagdíj -> alapcél szerinti bevétel az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon -> alapcél szerinti bevétel a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege -> alapcél szerinti bevétel a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke -> alapcél szerinti bevétel az adomány -> alapcél szerinti bevétel a befektetési tevékenységből származó bevétel -> gazdasági-vállalkozási bevételének civil szervezet be nem sorolható költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani; civil szervezetnek működésről évente legalább egyszer be kell számolni (pl. számviteli beszámoló, a módját a szervezet választhatja meg); az éves költségvetési tervet a számviteli szabályok alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően kell elkészíteni; a civil szervezetnek az ésszerű gazdálkodás elve (az éves költségvetését úgy kell megtervezni, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek). Civil szervezetek gazdálkodásában az utóbbi bevételtípusok ugyan régóta elfogadott fogalmakat használnak, az adományozás szabályozása méltatlanul hiányos maradt, ezért a jogalkotó 2012. január 1. napjától kezdődően pótolt.
Minden civil szervezetnek kötelező éves költségvetést készítenie, amelyben a bevételek és a kiadások egyensúlyát kell biztosítani. Működéséről és gazdálkodásáról, valamint az adományok felhasználásáról folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékozatnia kell a nyilvánosságot. Az adománygyűjtés. A civil szervezet javára adomány gyűjthető, az adománygyűjtés céljáról tájékoztatni kell az adományozót valamint, hogy a civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül tájékoztatást ad (pl. honlapján, hírlevélben) az adományok felhasználásáról. Emellett az adománygyűjtés folyamatának szereplőit (adományozó, adományozott, adománygyűjtő, - szervező és - osztó) és módjait (közterület, magáningatlan, gyűjtőláda, elektronikus formák) is meghatározott. A legnagyobb számviteli változás, hogy minden civil szervezet mérleg-fordulónapja december 31. (üzleti év azonos a naptári évvel); A gyakorlatban sokat előforduló probléma, hogy december 31. után, a következő üzleti évben érkezik az előző évi számla és azt hova könyveljük. Erre célra a javasolt megoldás, hogy a számviteli politikában tűzze ki a mérleg zárásának forduló napját pl. január 31., vagy március 30. Ezeket a számlákat, amennyiben az előző üzleti évhez tartoznak, akkor oda lehet könyvelni. minden civil szervezet a számviteli beszámolót köteles az üzleti évet követő május 31. napjáig elkészíteni és letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál. Az első letétbe helyezés 2012. június 30-ig kellett megtenni, postai úton (1363 Budapest, Pf. 24.), 2013-tól pedig elektronikus formában történik a beszámoló beadása. 2013-tól a letétbe helyezéssel a szervezet eleget tesz a közzétételi követelményeknek is, hiszen a közhiteles nyilvántartás részeként e dokumentumok is nyilvánosak. Ugyanakkor a honlappal is rendelkező civil szervezetnek saját oldalán el kell helyeznie a dokumentumait. A könyvvitel és a számviteli beszámoló legfontosabb kérdéseit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) mellett a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (Eszkr.) szabályozza. A számviteli beszámoló részei (a választható, Szt. szerinti beszámolóforma nélkül): egyszeres könyvvitel egyszerűsített beszámoló
kettős könyvvitel egyszerűsített éves beszámoló
A 2012. január 1-jén kezdődő üzleti évtől a közhasznúsági jelentés megszűnt és azt a számviteli beszámoló mellé elkészítendő közhasznúsági melléklet váltotta fel. Az elnevezés apró változása azonban lényeges különbséget takar: a mellékletet a számviteli beszámolóval egyidejűleg (tehát nem június 30. napjáig, mint a közhasznúsági jelentést) és minden civil szervezet számára kötelező elkészíteni az e célra rendszeresített formanyomtatványon.
Civil szervezetek beszámolási szabályai 28. § (1) Minden civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenysége, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Civil szervezet könyvvezetése Egyesület EGYSZERES
mérleg, (egyszerűsített mérleget)
Közhasznú szervezet
kettős könyvvitel
eredménykimutatás (eredménylevezetést)
Egyesület is választhatja a kettős könyvvitelt, de a közhasznú szervezet köteles azt vezetni 2012. január 1. napjától, amennyiben meg kíván felelni a közhasznúsági feltételeknek. Jó, ha tudja, kettős könyvvitel vezetésére nem előírás a könyvelő alkalmazása. A civil szervezet beszámolója magyar nyelven, forintban történhet és alábbiakat tartalmazza: a mérleget (egyszerűsített mérleget), az eredménykimutatást (eredménylevezetést) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni: a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni.
Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat (civil tv. 32. § szerint). A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A civil szervezet a letétbe helyezés tényét az ajánlott küldemény (Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest Pf.: 24 ) postai feladóvevényével tudja igazolni. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
Sportszervezetek működésével kapcsolatos egyéb követendő szabályok Összeghatártól függetlenül a sportversenyen nyert (értéket nem képviselő) serleg, érem, trófea, illetve a civil szervezettől évente egy alkalommal kapott 5000.-Ft továbbra is adómentes.
Adóköteles minden értékkel bíró versenydíj 5000.- Ft feletti része!
Ha egy versenyen Herendi porcelán készletet, vagy sportruházatot kap díjként és az értéke meghaladja az 5000.-Ft-ot és mondjuk 30.000.-Ft, akkor 25.000.-Ft adóköteles! Reprezentáció, üzleti ajándék [szerkesztés] 51,7% az adó utána, ha nem egyesület, alapítvány. Ez minden hónap 12-éig kell bevallani és befizetni egyesületek, alapítványok, … kivételezettek: adómentesek, ennek értéke nem haladja meg a bevétel/ráfordítás 10%-át, egyéb esetben ugyanúgy 51,7% az adó, de csak évente egyszer kell bevallani és befizetni reprezentáció: bármilyen, tevékenységgel összefüggő rendezvény, esemény egyéb vendéglátás: minden más; pl. karácsonyi összejövetel az egyesület tagjainak: nincs mentes része! Hogyan kell bizonyítani, hogy ez az esemény reprezentációs rendezvény vagy simán rendezvény (pl. utólag, ellenőrzésnél)? Ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át, a kifizető fizet adót, nem az ajándékozott (nem kell kifizetési jegyzék), egyébként SZJA-t kell fizetnie a magánszemélynek.
Kiküldetési rendelvény A szervezet tevékenységének megvalósításához elengedhetetlenek az utazások. Azok megtérítésének módja eltérő, mindig az igénybe vett közlekedési fajtától függ. Amennyiben tömegközlekedési eszközzel, vagy magánszemély tulajdonában lévő gépjárművel történt az utazás, ezen költségek elszámolásához a szervezetnek kiküldetési rendelvényt kell kiállítani. A kiküldetési rendelvényen elszámolni kívánt költségekhez tudni kell az adott hónapra vonatkozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott fogyasztási normát, illetve üzemanyag árakat. A norma megszabja az adott elszámolható maximális fogyasztási értéket a gépjármű hengerűrtartalmától függően. A fogyasztási normák eltérnek az üzemanyag fajtájától függően is. A rendelvényen amortizációs értékcsökkenések kompenzációjára megtett kilométerenként 9 Ft-os költségtérítés számolható el. A kiküldetési rendelvény minimális tartalmi követelményei: a magánszemély neve, adóazonosító jel a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezése a gépjármű forgalmi rendszáma a hivatali, üzleti utazás célja, időtartama, útvonala a futásteljesítmény (megtett kilométer) az utazás költségtérítésének összege, élelmezési költségtérítés (eseti jellegű) a költségtérítés kiszámításához szükséges adatok (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár, költségátalány egységára, - mértéke, stb.) az utalványozó (kiküldő), és igazoló aláírása kiküldetési rendelvény egyedi azonosítója Kiküldetési rendelvény alapján költségtérítés nem csak a vezető tisztségviselői és munkavállalóinak fizethető, hanem más által végrehajtott hivatali, üzleti utazás esetében is, amennyiben a magánszemély a szervezet érdekében utazott. Ez azt jelenti, hogy nem csak az egyesülettel jogviszonyban álló esetén lehet kiküldetési rendelvényt kiállítani, például egy külső előadó felkérése során keletkezett útiköltséget (azaz az előadó a saját autójával utazik előadást tartani) is a kiküldetési rendelvény szabályai szerint lehet teljesíteni. Játékvezetői költségek bizonylatai Játékvezetői, versenybírói költségek kiegyenlítésére többféle elszámolási lehetősége adódik. A legegyszerűbb módja ezen költség elszámolásának, ha az adott játékvezető, versenybíró maga állít ki egy számlát a szervezet nevére, amely ezen bizonylat benyújtásával igazolja a költség felmerülését. Megvalósulhat olyan eset, amikor nem maga a játékvezető, hanem az eseményt, bajnokságot rendező szövetség összegyűjti az adott időszakban felmerülő játékvezetői költségeket, és ezt kiszámlázza a szervezet számára. Ebben az esetben a számla kiállítója a szövetség, a vevőnél a szervezet van feltüntetve. Jelen számla teljes mértékben megfelelő. Abban az esetben, ha a játékvezető nem tud számlát kiállítani, akkor kiállíthat költségelszámolást. Ilyenkor a szervezet bérként fizeti ki a felmerült összeget, illetve járulékot és adót fizet utána.
Jó, ha tudja! Adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Pályázatokkal összefüggő információ (k) A pályázati felhívást nem a postás hozza! A pályázati felhívások általában a honlapokon jelennek meg. Abban az esetben, ha a szervezete benne van egy rendszerben, akkor e-mailban is kaphat értesítést pályázatról. A pályázatokat szinte kivétel nélkül az interneten teszik közzé. Az interneten történő pályázat figyelés hatékony módszere a folyamatos keresés, kutakodás. A pályázat szó google keresőben történő beírása sok segítséget adhat egy-egy pályázati felhívás megtalálására. A pályázatfigyelő (www.pafi.hu) megnyitása számos pályázatról ad tájékoztatást az érdeklődő számára. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal http://kih.gov.hu/, az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján http://www.kormany.hu számos pályázatot találhat. Minisztériumok, MOB és egyéb szervezetek is kiírnak pályázatokat, amire lehet pályázni. Minden valamire pályázó célirányosan keresi a pályázati lehetőségeket. Pályázatok beadásának formái. A legtöbb pályázatot elektronikus formában kell benyújtani. Vannak hagyományos papíralapú pályázatok is, amit postai úton is belehet nyújtani. Bármelyin formában is kell beadni a pályázatot annak mindig meg van az előírt formája, szabálya.
Pályázatírók gyakori hibái Egy pályázat készítésekor fontos az előzetes és alapos informálódás, a jogszabályok, eljárási előírások pontos ismerete, illetve az esetleges változások figyelése. A teljesség igénye nélkül összefoglalásra került néhány tipikus hiba, amelyet a pályázók igen gyakran elkövetnek. Ezeknek a hibáknak nagyobb része "bocsánatos bűn", ami azt jelenti, hogy a pályázatot kiíró hatóság (pl. egy minisztérium) vagy a pályázat lebonyolításában közreműködő szervezet bizonyos pontokat megjelölve a pályázót hiánypótlásra szólítja fel, következésképpen a pályázatát nem nyilvánítják (még) érvénytelennek. Azt viszont tudni kell, hogy ha a pályázat nem ad lehetőséget a hiánypótlásra, akkor „a bocsánatos bűn” is kizáró ok lesz. Azt is tudni kell, ha lehetőség van hiánypótlásra, akkor bírálat folyamata húzódni fog. Ilyenkor a bírálati folyamat akár hónapokkal is meghosszabbodhat, annak ellenére, hogy a pályázónak csak 10-15 napja van a hiány pótlására. A pályázó egyaránt kötelezhető hiánypótlásra mind formai, mind tartalmi okból kifolyólag.
Kevésbé "szerencsés" esetről akkor beszélhetünk, ha a pályázatnak olyan része hiányzik, vagy nem megfelelően kidolgozott, amely nem pótolható. Ilyenkor a pályázati, vagy regisztrációs díj elvész, és sok esetben a pályázó az adott pályázaton még egyszer nem is indulhat! Formai hibák nem annyi példányban nyújtották be, ahány elő volt írva nem a megfelelő szöveg szerepelt a borítékon vagy a példányokon nem megfelelő időben nyújtották be a formanyomtatványt elektronikus formában nem csatolták a formanyomtatvány bizonyos részeit megváltoztatták (formátum) a pályázati anyag nincs megfelelően szignálva, aláírva a formanyomtatvány hiányosan lett kitöltve a mellékletek közül hiányzik valami az igazolások nem megfelelőek, vagy hiányoznak Jogosultsággal kapcsolatos hibák a pályázó nem tartozik bele a pályázók körébe a pályázó nem felel meg a pályázati útmutatóban foglalt feltételeknek a pályázó olyan tevékenységet végez, ami miatt nem pályázhat a pályázó utolsó 2 évi gazdálkodási adatai miatt nem pályázhat a pályázónak 60 napot meghaladó köztartozása van a pályázó megkezdett projekthez igényel támogatást a pályázó nem a pályázat határidejébe tartozó projektre pályázik Tartalmi hibák a projekt elszámolható költségei nem elszámolható költségeket is tartalmaz a pályázó nem, vagy hiányosan tölti ki az előírt dokumentumokat és nyomtatványokat a pályázó valótlan adatot szolgáltat a projekt költségvetése irreális a projekt mérete nincs összhangban a pályázó méretével, képességeivel a pályázó nem igazolja hitelt érdemlően az előírt önrészt a pályázó nem felel meg a csekély összegű (de minimis) támogatás feltételeinek az igényelt támogatás nem esik a pályázati útmutatóban megjelölt minimális és maximális érték közé Gyakori hiba az aláírási címpéldány — mi is az? Az aláírási címpéldány a szervezetet képviselő tisztségviselő (k) aláírás képének azonosítására szolgál. Ez egy fontos biztosíték arra, hogy más ne járhasson el a szervezet képviseletében, ne vállalhasson a szervezet nevében kötelezettségeket, mint akit a szervezet ezzel személy szerint megbíz. Az aláírási címpéldány elkészítéséhez a bejegyzésre vonatkozó bírósági végzéssel, valamint a létesítő dokumentumokkal fel kell keresni egy közjegyzőt, aki kiállít egy, vagy igény szerint több aláírási címpéldányt azon tisztségviselő (k) aláírásképének azonosítására, aki (k) az egyesületet képviseli (k) (elnök és/vagy titkár, alelnök). Az aláírási címpéldány szükséges a bankszámlanyitáshoz, de a későbbiekben a pályázatok benyújtásánál, támogatási szerződések megkötésénél is szükség lehet rá
Fontos tudni! A banki aláírási címpéldány nem helyettesíti a közjegyző által ellenjegyzett és kiadott dokumentumot. Az aláírási címpéldány elkészítése – különösen, ha előzetesen időpontot egyeztetünk a közjegyzővel – percekig tart. Elkészítése azonban nem ingyenes. 3 példány esetében körülbelül 6 000 forint költségre lehet számítani. Az eredetivel egyenértékű az arról készített hitelesített másolat, amelyet szintén a közjegyző készíthet. Kb. 600.-Ft egy oldal hitelesítése. ÁFA nyilatkozat az alapítandó társaság ÁFA alanyiságával, illetve a közösségi adószám megállapításával kapcsolatos nyilatkozat. A nyilatkozat a cégbejegyzési kérelem nyomtatvány részét képezi, így a bejegyzési kérelem benyújtásakor már kitöltve kell beadni. Így legkésőbb az alapítás folyamatában el kell dönteni, hogy a szervezet az általános áfafizetési szabályok alá, vagy más speciális szabály hatálya alá tartozik-e, esetleg alanyi mentességet választ vagy más mentesség alá esik, illetve igényel-e közösségi adószámot, és ha igen, milyen okból. Ezt minden egyesületnek az alapításakor meg kell tenni. Pályázat esetén mindig kérnek ÁFA nyilatkozatot, ahol meg kell jelölni a szervezetre vonatkozó ÁFA elszámolásra vonatkozó kötelezettséget. A nyilatkozó csak egy nyilatkozat tölthető ki! Téves azaz elgondolás, hogy az adószámból kikövetkeztethető a helyes válasz. Önerő igazolása Pályázói önrész mértéke legalább a pályázati projektérték 10%-a szokott lenni. Pályázói önrészként nem fogadható el természetbeni hozzájárulás; illetve az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás. A saját forrás az alábbi elemekből állhat és rendelkezésre állása az alábbi módon igazolható. Az igazolás időpontja minden esetben a pályázat beadásának időpontja. Saját forrás igazolásának az elemei lehetnek: Számlapénz A forrás igazolására kizárólag a pályázó nevére kiállított, 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat vagy banki igazolás fogadható el. Amennyiben a pályázó a számlapénz rendelkezésre állását több bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással kívánja igazolni egy hitelintézetnél vezetett több számláról, vagy több hitelintézetnél vezetett számlákról, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia. Bankbetét 30 napnál nem régebbi, a számlavezető hitelintézet által kiadott igazolás a bankbetét összegéről, és annak meglétéről. Amennyiben a pályázó a bankbetét rendelkezésre állását több banki igazolással kívánja igazolni egy hitelintézetnél vezetett több számláról, vagy több hitelintézetnél vezetett számlákról, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia. A pályázó nevére szóló értékpapír. A pályázó nevére kiállított, 30 napnál nem régebbi értékpapír számlakivonat vagy banki igazolás. Amennyiben a pályázó az értékpapír rendelkezésre állását több számlakivonattal, vagy banki igazolással kívánja igazolni egy hitelintézetnél vezetett több számláról, vagy több hitelintézetnél vezetett számlákról, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia. Bankhitel Hitelszerződés Tagi kölcsön, magánkölcsön Kölcsönszerződés. A projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés 30 napnál nem régebbi, a hitelintézet által kiadott igazolás a törzstőke- emelés címén befizetett összegről. Amennyiben az önerő igazolása több elemből áll, úgy a bankszámlakivonatoknak, a bankbetétnek és/vagy a pályázó nevére szóló értékpapírszámla kivonatnak is ugyanarra a dátumra kell vonatkoznia.
A bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos hibák többször előforduló hiányosságok és értelmezési zavart is szoktak okozni, ezért kerültek kiemelésre és bemutatásra. Önkéntes civil munka A közérdekű önkéntes tevékenységet a 2005. évi LXXXVIII. törvény szabályozza és intézményesíti. A civil szervezetek vonatkozásában a közhasznú megfelelés társadalmi támogatottság kritériumai között szerepel is (civil.tv.32. § 5. bekezdés, c pont). honvéd sportegyesületek évek óta alkalmazzák ezt a fajta foglalkoztatást, de több szervezet nem az előírt szabályok szerint teszi ezt, ezért összefoglalom az ezzel kapcsolatos teendőket. Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát kell érteni. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába. A közérdekű önkéntes foglalkoztatása révén járó kedvezmények igénybe vételéhez a fogadó szervezetnek be kell jelentkeznie a Minisztérium nyilvántartásába. Ennek első lépése a bejelentési lap kitöltése. A fogadó szervezet a későbbiekben azt is köteles jelezni, ha a bejelentkezési lapon feltüntetett adatok megváltoztak. A bejelentkezési laphoz csatolandó kötelező mellékletek felsorolását a törvény 11. §-a tartalmazza. Közhasznú civil szervezet esetében - a hatályos létesítő okirat másolata, - a nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása, amelyet az illetékes bíróság állít ki, A bejelentkezési lapot és a mellékleteket a következő címre kell beküldeni (VÁLTOZÁS!): Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztály 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Minden civil önkéntessel szerződést kell kötni. Az egyesületek vonatkozásban vezető tisztségviselővel (elnök elnökségi tag, felügyelő bizottsági tagok), munkaviszonyban állóval nem köthető, de szakosztályvezetővel, edzővel, túravezetővel stb. már köthető. A szerződés letölthető http://www.sie.hu/szerzodes_mintak_onkentes_nyilvantarto.html honlapról. A Minisztérium a fogadó szervezetek nyilvántartását a www.civil.info.hu honlapon teszi közzé. A nyilvántartásban szereplő adatokat átadja a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzés szerveinek az önkéntesek jogszabályszerű foglalkoztatásának ellenőrzése érdekében. A törvény a következő webcímről tölthető le: www.civil.info.hu.
Sportra vonatkozó egyes jogszabályok 1959. évi IV. törvény - a Polgári Törvénykönyvről. Ne felejtse 2014-től új Ptk. lesz hatályos. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2004. évi I. törvény a sportról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az irányadó. 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Számos törvényben van még a sportra vonatkozó szabályozás, elég ha csak az adózásra, a minisztériumokra, a helyi önkormányzatokra gondolunk. Az adózással kapcsolatosan célravezető könyvelő szakember véleményét kikérni.
Tisztelt Sportvezető! Mint a bevezetőben is írtam a jelen kiadvány nem hivatott a teljesség igényét szolgálni, de a fontosabb, követendő és betartandó szabályokra felhívja a Tisztelt Olvasó figyelmét. Kérdéseivel forduljon bizalommal a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetségéhez. Telefon: (1) 239-0874, e-mail:
[email protected].
Farkas László HOSOSZ elnök ( 06-20-421-9445)
