Holokauszt emléknap az iskolában a kutatási eredmények tükrében Forrás-Biró Aletta Zachor Alapítvány ELTE PPK 2016. április 14.
Holokauszt emléknap
2001
Április 16., munkácsi gettó
Középiskola – általános iskola
Intézményi megkérdezés Az alapsokaság megoszlása iskolatípus és fenntartó szerint
Az alapsokaság megoszlása településtípus és régió szerint Településtípus
Iskolatípus
Bázis: alapsokaság, N=3133
csak általános iskola 65%
18%
megyeszékhely, megyei jogú város
egyéb 14%
csak középiskola 26%
általános és középiskola 9%
Budapest
Fenntartó
Régió
egyház 14%
KLIK 72%
20%
15%
város, max. 15 ezer lakos
16%
község, max. 2 ezer lakos Bázis: alapsokaság, N=3133
15%
Észak-Alföld
15%
Dél-Alföld
város, 15 ezernél több lakos
község, 2 ezernél több lakos
ÉszakMagyarország
11%
KözépMagyarország Közép-Dunántúl 13%
NyugatDunántúl 18%
Dél-Dunántúl
28%
12% 11% 8%
Válaszadási arány EGYÜTT
39
iskolatípus szerint csak általános iskola
43
általános és középiskola
32
csak középiskola
33
fenntartó szerint KLIK
46
egyház
25
egyéb
18
Adatfeldolgozás
1237 válasz, súlyozva iskolatípus, fenntartó, településtípus, régió szerint
A holokauszt téma feldolgozásának keretei történelemórán
97%
irodalomórán
86%
etikaórán
54%
társadalomismeret órán
54%
erkölcstanórán
51%
mozgóképkultúra és médiaismeret órán
48%
idegennyelv órán más tantárgyi órán
21% 10%
osztályfőnöki órán
82%
emléknapon
Bázis: válaszadók, n=1237
86%
projektformában
17%
egyéb formában
16%
nem foglalkoznak vele
tantárgyi óra együtt 99%
0,5%
más formák együtt 94%
Az iskolavezetés elvárásai a holokauszt téma oktatására vonatkozóan A válaszokat párhuzamosan tekintve az iskolavezetés a téma egységes kezelését várja el a központi tanterv alapján
64%
ez szaktanári kompetencia
63%
ez osztályfőnöki kompetencia
ez az egyes pedagógusok egyéni döntése
az iskolavezetés nem fogalmaz meg elvárást Bázis: válaszadók, n=1237
A válaszokat hierarchikusan tekintve
60%
30%
26%
ez az egyes pedagógusok egyéni döntése 2% ez osztályfőnöki kompetencia 2%
az iskolavezetés nem fogalmaz meg elvárást 1%
ez szaktanári kompetencia 30%
NV 1%
az iskolavezetés a téma egységes kezelését várja el a központi tanterv alapján 64%
A Holokauszt Emléknap megtartása
nem tartották meg 2015ben, de már tartottak 5%
megtartották 2015-ben 88%
Középiskolák 97%
Bázis: válaszadók, n=1237
a legidősebb gyermekeink harmadik osztályosok, így értelemszerűen nem tudjuk teljes mértékben kifejteni a holokauszttal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket
nem tartottak még 7%
Az intézménybe értelmi fogyatékos gyermekek járnak. Ezt a témát nem dolgozzuk fel tanórán.
Nem kötelező általános iskolában a megtartása.
A Holokauszt Emléknap megtartásának módja 2015-ben
össziskolai keretben 38%
évfolyamkeretben 4%
külső helyszínen reggeli imában iskolarádióban, iskolatévében
osztálykeretben 41%
egyéb módon 12%
rendhagyó órán, foglalkozáson intézményegységekben külön csak a 8. évfolyam csak a 7-8. évfolyam csak a középiskolások csak a felső tagozat tagozatonként
Bázis: 2015-ben Holokauszt Emléknapot tartó válaszadók, n=1091
A Holokauszt Emléknap szervezője történelemtanár(ok)
63%
osztályfőnöki munkacsoport
36%
humán munkacsoport
32%
történelemtanári munkacsoport
31%
minden évben más kolléga
25%
az iskolai megemlékezésekre fölállított tanári csapat külső szakember
egyéb
12%
8%
4%
Bázis: azok a válaszadók, amelyek tartottak már Holokauszt Emléknapot, n=1147
a témában kutató tanár dekorációért felelős tanár diákönkormányzat-segítő tanár drámatanár etikatanár honlapszerkesztő intézményvezetés, igazgató(helyettes) iskolai rendezvények felelőse iskolalelkész könyvtáros önkéntes jelentkező a tanárok közül rajztanár szabadidő-felelős tanár, szabadidő szervező tanító Polgármesteri Hivatal munkatársa szülő színházi rendező
A Holokauszt Emléknap megtartásának szokásos módja - 2 18%
film, filmösszeállítás, videó emlékműsor, verses-zenés-képes összeállítás, színpadi előadás
17% 15%
iskolarádió
10%
beszélgetés a témáról a diákokkal faliújság, tabló, képek/szövegek paravánon, fényújság, installáció
9%
tanári előadás, magyarázat, átismételik az eseményeket
6%
feladatok a diákoknak
6% 4%
vendégek, külső előadó
3%
ismertető felolvasása, beszéd ppt, multimédiás anyag levetítése, digitális bemutató, interaktív tábla iskolatévé egyéb forma
2% 1% 2%
Bázis: azok a válaszadók, amelyek tartottak már Holokauszt Emléknapot, n=1147
feladatlap gyűjtőmunka kiselőadás könyvtári kutatómunka projektmunka rajzpályázat, rajzos feladatok verseny, vetélkedő
Amit az intézményvezetők mondanak
Legyen életkornak megfelelő
Közvetítsen tudásanyagot
Legyen objektív, alapuljon tényeken
Legyen évről évre ugyanolyan / más
Legyen hasonló más emléknapokhoz
Érzelmi hatás
Reakciók: diákok, szülők, tanárok
Diák kérdőív Iskolai, de tanórán kívüli alkalmak, amikor hallottak a holokausztról holokauszt emléknapon
69%
kiállítás látogatáson
45%
tanulmányi kiránduláson
23%
témahéten
21%
projektmunkán
15%
szakkörön
3%
közösségi szolgálat idején
2%
Bázis: válaszadók, n=1477
Az emléknap mint pedagógiai lehetőség Pedagógus interjúk:
az iskolavezetés elvárja az emléknap megtartását, de az egyes pedagógusokra bízza, mennyiben használják nevelési lehetőségként
az iskolavezetés semleges vagy támogató, az egyes pedagógusok fontosnak tartják, ezért megtöltik tartalommal
az iskolavezetés nem támaszt elvárást az emléknappal kapcsolatosan és az egyes pedagógusok sem látnak benne lehetőséget
Iskolai ünnepség vs. projektek
2015-ös emléknap
videóinterjúk a Soá archívumból, feldolgozásuk óravázlatok segítségével (Zachor alapítvány), családkutatás és zsidónegyed séta (Zachor)
iskolai vetélkedő, önkéntes részvétellel, a szünetben zeneszámok az iskolarádióban
a diákok interjúkat készítettek
össziskolai szinten tartott, órarendbe épített ún. „más” óra: kiállítás, műsor, beszélgetés túlélővel
tablót készítettek
a diákok részt vettek az önkormányzati megemlékezésen
a diákok pályázaton vettek részt
tablók
meghívott előadókkal zenei műsor és túlélőkkel való beszélgetés
Következtetések
A holokauszt emléknap jó kiindulópont
Megfelelő szakmai és szervezeti támogatás hiányában inkább a tanárok személyes meggyőződésén múlik
A szervezeti támogatás elengedhetetlen, még ha csak formális is
Interdiszciplinaritás, kapcsolódás az osztályfőnöki munkához
A továbblépés útja
Szervezeti támogatás
Szakmai támogatás (képzés/továbbképzés, segédanyagok, szakmai mentorálás, szakmai kapcsolatrendszer)
Pedagógiai tudatosság növelése
Innovatív megoldások
