HOLLOS-CORVINUS-HUNYADI JANOS ( ) SZENTBORBÁLA TÖRTÉNETE

HOLLOS-CORVINUS-HUNYADI JANOS (1387 – 1456) SZENTBORBÁLA TÖRTÉNETE 3.rész III. kötet Hollós-Corvinus-Hunyadi János (mert főcímben a web designer nem támogatja az ékezeteket) Mottó: Petrus Ransanus -’’Valacchia mellett fekszik egy művelt Sziget, amelyet a Duna szétágazása alkot....a Sziget nincs messze a török birodalom határától, ezért gyakran megtörtént, hogy ez a népesség ellenséges sereggel rátámadt erre a Szigetre, miért is János szülője Magyarországra költözött.... Hunyadi abban az időben Alsó-Pannóniában élte az életét egy birtokában lévő kastélyban, melynek Corvinum-Covinum volt a neve ...’’ Kulcsár Péter fordította A Corvinus-legenda cimen közreadott szöveget ahol azt is kifejtette, hogy egy létező földrajzi helyre gondolt Ransanus, aki már jóval Magyarországi követjárása előtt az 1450-es években (valójában már 1447 körül) készült Annales c. munkájában írta le azt aminek ’rejtélyét’ még 2015-re sem fejtette meg a mi történettudományunk. Az eredeti Ransanus szöveg és az esetleges másolások és fordítás szöveghűség közötti megfigyelésről itt csak annyit, hogy felettébb szöveghűség kérdése lehet azon állítás miszerint az ellenséges betörések miatt ’János szülője Magyarországra költözött’. Felettébb megkérdőjelezhető, hogy Ransanus idejében valakire, akárkire azt állította volna Ransanus, hogy Magyarországról Magyarországra költözött volna... ez a baj történik amikor nem az eredeti, hanem az évszázadokkal későbbi politikai történelemírás érdeke szerint átmagyarázott vagy ilyen-olyan érdek szerint átmásolgatott szöveg fordítgatás áll csak rendelkezésre. – (Ami még véletlenül sem Kulcsár Péter egyenértékű munkájára való utalás.)

Azt viszont jegyezte a történetírás, hogy Verebi-Veréb Péter erdélyi alvajda és 1394-től sókamara ispán az Illancsa mocsaraiban (ami véletlenül sem a Jalomicán volt) 1368 körül sebesült, amiért visszatért Verebélyi birtokára és ott gyógyította ki magát. Szentkút területének a rendezése valamint a siremlékét is őrző 1370ben bővített Temploma ennek napjainkban is a tanúja. A középkorban ’’ad fontem Veréb’’ volt Szentkút jegyzetelt neve. A középkor hivatalos latin nyelvhasználata mellett pedig határozottan bizonyos, hogy Magyarhonban a Corvino vico már régen Hollós volt a magyarul beszélő magyar embernél. És ezért Vereb a magyar Veréb családi név is a hivatalos latin írásokban, és minden nyelvben akiknél nincs ékezet az e betűn. Bonfini állította, hogy ott – ’’in Corvino vico’’ – Hollóson született Hunyadi János is. Mindketten pedig, úgy Ransanus mint Bonfini is úgy tudták és írták hogy Hollós, Hunyadi János kezén volt. Fehér Lovag, Pálosok Könyvéből: a 2005. V. számból

Ahita soraiból az internetről:

1

1780-as Kriegskarte térképen is megrajzolták: Titelnél ágazik szét a Duna meg a Tisza – azaz ott van a Tisza Dunába torkolata. Keleti oldalon állt Sziget-Szigetvár-TorontálSzigetvár ez tény, ahonnan nem is olyan messze állt Illancsa település, folyó, mocsár, itt Illantsai Motzár – attól függően ki és kinek, és milyen érdekből térképezett. Ez a létező földrajzi hely pedig nagyon is közel áll Belgrádhoz, Nándorfehérvárhoz ahova úgy Ransanus mint Bonfini idejében is bizony igen gyakran megtörtént az ellenséges népek seregeinek a támadása. Jó térkép ez még megfigyelni, hol kacskaringózik a Temes folyó Temesvár felől a Tiszába, itt -Temes F- néven jegyezték. Meg kell még figyelnünk, Valacchia mellett fekvő ’’művelt Szigetről’’ -településről és nem egy folyó, víz közepén a természet alkotta Ada-Kaleh féle insula-szigetről beszélt és jegyzetelt a két humanista értelmiségi. Mert a kettő nem egy. Mármint a természetes sziget és a művelt Sziget. Itt a Sántz-Sziget. 1780. a Berzava Csatornája – itt Tsathornája régen Illancsa csatorna

Joannes Sambucus – Zsámboky János 1592-ben Koszovo Polyé - Rigó Mezőt Becskerek mellé rajzolta bizonyára mivel tudott Hollós Hunyadi János rigómezei ütközetéről és tudta azt is, lehet épp Ransanustól hogy hol merre volt a nagy hadvezér családi fészke amelyet a délről betörő ellenségtől kellett védelmezni.

2

Titel átkerült a Torontáli oldalra, de hogy Rigo Mező honnan került fel északra Macedónia, Montenegró vonaláról, Szerbia legdélibb részéről fel Magyarország területére, éppen Torontál vármegyébe, talán azt is bizonyitja, hogy Zsámboky János azért, tudott a Hollós-Corvinusok dicső hadjáratairól, tudott arról is, hogy Bécsből már 1500-ban is csak ellenségesen itélkeztek erről a magyar családról, a fenti életrajza bizonyítja, ő kiknek a szolgálatában állt és kiknek az érdekére dolgozott a császári történész Zsámboky. Nos, de azért ha már a nagyvilág is tudta és értékelte Joanne Corvinus életútját, akkor kerüljön már a szülőföldjére dicső harcának egyik színhelye, a Rigó Mező, ami Torontálban sose volt ... Szinte karöltve dolgoztak a Heltai féle helységneveink és vármegyéink megtévesztéseiben – ’’kiegészítéseiben’’

Annyit azért Kazinczy Ferenctől is tudunk, hogy Hollóst Wallachia és Transalpina nyugati szélén kell keresnünk ott ahol Galád vára és Horogszeg-’Horgzek’ vára terült el már Szent István királyunk idejében és még sokkal előbb

3

a fenti térképről részletesen olvassuk még az alábbiakat: 1553-ból meg a CAMPUS MARONS is le volt rajzolva

A pontos megfigyelésekből, Torontál vármegye térképe szinte mindig kimaradt 1553-ban bizonyíthatóan, az 1492-ben kiűzött Mórok egy csoportja Torontálban táborozott le – CAMPUS MARONS

Marrano-maron jeletését spanyol nyelvben magyarázza a fenti szöveg

4

1551-ben Beglerbég átkelt a Dunán és Horogszeg várát is elfoglalta ami 1770-től lett Habsburg gyarmat

5

Creator: Grisellini Francesco 1776 térképén Sziget-Sige, Illancek az Illancsa Contributor: Cipps Augustin, Publisher: Johann Paul Krauss

Szigetvárlakát nem az ’’Ada Kaleh’’ meg ki tudja még hol, hanem a saját földrajzi helyén kell keresni még 1738-ban is...

6

1788 Creator:Barzellini Jacob, Contributor & Publisher: Schaeml, Franz Anton térképéről részlet

1738 Briffaut-Hochenleitter Vienna – Bécs Jókai Mór ’’senki szigetét’’ a Morava torkolata és Semendria között a Dunában kell keresni.

7

A hitelesség érdekében: a kiadók Hochenleitter & Briffaut, saját szavaival 1738-ban A továbbiakhoz elkerülhetetlenül fontos megjegyeznünk Szigetvárlak földrajzi helyét kedves olvasó. Horogszegi Szilágyi Mihály hadvezér és kormányzónk életének történetét ezen ismeret nélkül csak félremagyarázzuk, félretájékoztatjuk, miként tették ezt a múltban is, nem is kevesen.

8

9

Hollós és Bazsalhida között Kökénd település, amelyikből kifaragták a Kökénd-Kikindát...

Itt a Kollad alighanem Galád akart lenni mivel helyes a földrajzi fekvés területe 1738-ban is száraz Truckener az agyonszajkózott Morast-mocsár

10

Torontál megyében Hollós itt Olesch még 1745-ben, Hegyes hol Idiosch hol meg Higusk

11

1688-ban Horogszeg és Galád végvára – Csanád megyében és az Aracho vár földrajzi helyén bizony Hollós vára állt mert Aracs pusztatemploma a Tisza parthoz közel, Becse itt ’’ Betzeu ’’ váránál emelkedett

1607-ben Galád végvára Mercator térképén Mátyás király rendelete ennek a várnak kőfalait erősíttette meg és sáncát mélyíttette

12

1595-ben Fundanus térképén ugyanúgy Galád vára az Oszmán félholddal és felette ’Aracha’ azaz Hollós vára

1717-ben Selos-Szőllős, Orasin-Horogszeg, Olosch-Hollós, Becs-Becse, Szombol-Zsombolya annyi különbséggel, hogy a térképrajzolók felcserélték Horogszeg és Hollós földrajzi területét. A településeket és végvárakat hol Csanád hol meg Temes megyéhez tartozónak sorolták be. Mátyás király idejében Hollós Csanád egyházmegyéhez tartozott.

13

1712 Herman Moll térképe: Horogszegi Szilágyi család végvárával valamint Galád várával Ami furcsa, Bulgária valahogy felkerült Szigetvár területére. Ami még furcsább, Moll 1712-ben úgy tudta és úgy is örökítette meg ezen a térképén, hogy a hajóhadak és flották a Dunán lefolyt harcokban itt a Magyar Királyság területét voltak hivatva megvédeni. Érthetetlen tehát, milyen jogon sajátították akkor ezt a Magyar felségterületet ki valakik, akárkik csak úgy 10 év múlva 1723-ra a Habsburgok gyarmat területének?

’’A Dunán a Magyar Királyság Védelmére’’ ’’On the Danube for the Defence of the Kingdom of Hungary’’

1751-re aztán, romboltak, szerveztek, osztottak, költöztettek, települtek az ősi királyi család birtokára

14

Péchy 1787-es Temescher Banat térképéről Figyeljük az évet: 1787 !!! Nincs, sose volt mal Orosin meg Vel Orosin. A malOrsina itt nagyon téves helyen talán a Hollóshoz közeli Horogszeg területe akart lenni, a Vel Orosin területe meg inkább a mai Kisorosz, a Ruskodorf területéhez közelít. Galád is közelít kicsit, itt Galla névre hallgatva. Novasella nemigen mond akármit, egyedül a középkori Újfalu helye. Franyova bizonyára azért, mert a ferencesek egyháza volt Aracs pusztatemploma, erről egyedüli dokumentum a továbbiakban. Boldogasszonyfalva nincs, eltüntették.

Figyeljük az évet: 1788 !!!

15

Titelnek által, TorontálSzigetvára is eltűnt és valami Sakulo-Szakulo került a helyére 1788-ra Schaembl-nél. Figyeljük a dátumot: 1788 a keltezése ennek a térképnek!!! Jöttek a Neudorfok meg Leopoldovok, és tűntek el a mieink

1737-ben Becskerek mellé Új Barcellona spanyol város jön létre, csak rövid időre.

1738-ban még állt a hatalmas végvárunk Torontál-Szigetvár és Ilanza-Illancsa is a helyén volt. Helyén ott ahol a Duna szétágazik Petrus Ransanus szerint 1450 körül: ’’a művelt Sziget’’ . Figyeljük az éveket 1738 vs 1780 körül

16

Kulcsár Péter fordította le Petrus Ransanus 1450 körüli munkáját amelyben a Corvinusok családjáról és szülőhelyéről tájékoztatott Lucsera püspöke, aki a pápa rendeletére írta meg a tanulmányát, nem is véletlenül – erről is szinte szó sem esik az idevonatkozó magyar történetismeretekben. Nem ismerős előttünk a régi latin kifejezésben az eredeti Sziget amelyik nem természetes vízzel körülvett földterületre, hanem emberek által létrehozott és lakott településre szól, amelyiknem SZIGET a neve. A fordító ’’művelt Sziget’’-nek nevezte, mégis, szinte minden irodalomban, valamiféle ’’lakatlan’’ meg ’’elsűllyedt’’ meg ilyen-olyan szigetszigetről szól a találgatás. A fenti térkép viszont világosan mutatja, miért írta körül is meg belül is pontosan, ’’művelt Szigetnek’’ és nem véletlenül, a helyet Ransanus püspök a távoli Lucserában, Olaszország csizmájának a sarka körül és még 1450 körül. Azért mert az Al-Duna északi területén, természetes szigetet vagy tucatnyinál is többet alkotott a nagy folyó. Lucerában tudták ezt 1450-ben, mi Magyarországiak, Torontáliak, Pannatiak, Bánátiak, Bánságiak, Délvidékiek, Vajdaságiak,Yugoszláviak, legújabban Osztrákmagyarok is, vagy már aminek ki-ki a kedvére keresztelget minket miközben mi azt sem tudjuk milyen nevű helységeink voltak-vannak a kertjeink alatt. E sorok torontáli írójának csak Torontál-Sziget Torontál vármegyében. Itt jut eszembe, Jókai Mór (1825-1904) a kibontakozó kapitalizmust bíráló hatalmas regénye: Az arany ember. A kettős életűvé lett Tímár Mihály a Szent Borbála hajóbiztosa, rakományával Orsovánál szerencsésen átjut a vámvizsgán, a Morava folyó torkolatát átdaladva a Dunán egy magányos szigetre talál, ott lehorgonyoznak,ahol a török szultán főembere az álnéven utazó Ali Csorbadzsi, meglátta Krisztyán Tódort aki valószinűleg felismerte őt mert Krisztyán a törökök kémje, és Csorbadzsi fél mert most már minden bizonnyal Pancsovánál várnak rá.

17

A ’’senki szigetén’’ Teréza mama élt Tímár Mihály boldogságát és szerelmét megtestesítő Noémi nevű leányával. Egyesek szerint Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór: Az arany ember c. regényéhez a ’’senki’’ szigete. Igen, ’’MINTA’’ lehetett, de nem földrajzi hely is, amivel a történelem teleírkálta a Hollós-Hunyadi család művelt SZIGET település találgatós történetét.

A Morava folyó Kostolac és Szmederevó között, és Keve-Kovin alatt ömlik a Dunába. Pancsevó-Pancsovára pedig még nyugatabbra Belgrád előtt ér oda a Dunán felfelé hajózó

Orsova pedig jóval keletebbre áll a Duna parton. Ada Kaleh egykori sziget a Dunán a Tekija-Orsova völgyében, a Cserna folyó torkolatánál. Az 1750m hosszú és 500m széles sziget még a Rómaiak erődítménye volt és a tövábbiakban is mindig katonai célokat szolgált mivel aki a szigetet uralta – a Gyerdáp szoroson áthaladó hajózásokat is uralta. Az Osztrákok 1689-ben építették a saját erődítményüket ide amelyet I.Lipót Új Orsovának nevezett el mivel a sziget 3km-re Orsovától lefelé hajózva emelkedett ki a Dunából. 1718-1738-ban jelentős erődítményekkel erősítették amikor 5 közül 4 szögletes egy pedig sáncokkal körülkerített vára volt. 1718-ban császári lakot is építettek ide, ahonnan az uralkodó a törökökkel való ütközetet figyelte meg. 1718-1739-es Osztrák megszállás után és egészen az elsűlyesztéséig törökök által lakott település volt, Törökül: Ada – sziget, Kaleh – város. Ezután a sziget elvesztette hadi célokat szolgáló jelentőségét. ’’A békét, a nyugalmat, a szeretetet, a szerelmet jelképező sziget lett’’ sokak szerint Jókai Mór Aranyemberének Tímár Mihálynak évente több hónapot biztosító

18

boldogság fészke lett a sziget, mivel szenvedve, tépelődve és fájón tapasztalta meg, hogy: ’’a pénz nem boldogít’’. Jegyezzük hát meg: Ada Kaleh – Sziget Vár-Város - tehát véletlenül sem lakatlan Jókai idejében. Az Arany Ember 1872-ben folytatásos részletekben, könyv formában 1873-ban látott napvilágot. Minden ezen dátum utáni találgatás, vagy érvelés, nem érvényes, mivel Jókai nem volt Nostradamus, és nem látta előre Ada Kaleh történetét. Ami itt a lényeg: Ada Kaleh nem volt lakatlan és nem volt a ’senki szigete’, hanem éppen fordítva, nagyon is sűrűn és nagyon is sok uralkodója és neve is volt ennek a szigetnek. Mert Árpád fejedelem életével megmentett Magyarország területére mindig ácsingóztak a szomszédaink. Sajnos.

Ada Kaleh szigeten várak, bazárok, emberek lakoztak. Ne keverjük ide Jókait 1873-ban. ’’Csak 1878-ban a berlini egyesség után adták fel a törökök Ada Kaleht. A balkáni harcok után 1913-ban ’Austrougarska’ tulajdonába került.’’ Milyen hamis fogalmazvány. Legújabban az a divat, hogy történelemben ami magyar és Magyarország területét illeti, átneveztetik ’’Osztrákmagyarnak’’... 1967-ben Marcsi voltam Kikindán a Városi Amatőr Színházban, Kárpáti László tanár rendezésében a Szélhámos c. szerepben. Milyen igaza volt a színelőadás záró mondatának: ’’ ... mert változnak az idők, változnak a szélhámosok’’... Csak marad a kérdés: jobbra vagy roszabbra változnak-e... ( Az 1804-es Első szerb felkelés alatt kivégzett négy belgrádi dahijának: Aganlija, Kucsuk Alija, Mula Juszuf és Focsity Mehmed agának a neveit fújni kellett az ellemiben.) A Hollós-Corvinus-Hunyadiakról viszont soha, egy szót sem... Nagyon félhettek tőlük.

19

1913 május 12-én magyar közigazgatás alá került ADA KALEH, Krassó-Szörény vármegye főispánjának közigazgatása alatt. Európa legnagyobb hadvezérének, Hollós-Hunyadi János birtokának a szomszédja. 1972-re a Gyerdáp szoros felépítése után, Orsovával együtt a Duna mélyére sűlyedt ÚjOrsova. Csak egy török félhold látszott ki a Fekete tenger felé hömpölygő Duna közepéből.

Mert a mieink menekülni kényszerültek a saját hazájukból 1849-ben tehát házakban élő emberek éltek és laktak Ada Kaleh szigetén.

20

A Al-Dunában is van sziget, nem is egy de Ransanus azt is leírta, hogy ’’Ott ahol a Duna szétágazik’’ A természetes Duna szigetek körül a Duna nem szétágazik, hanem a medrében alkot szigeteket.

A Középkorban Veréb Péter erdélyi alvajda, Zsigmond király sókamara ispánjáról jegyzetelte Ransanus Szigetet, ahonnan a betörő ellenség okozta sebeit az ősi családi Szentkút vizénél gyógyította

21

1717-ben L’Isle térképén Titelnek által Zakole – az ’’Iza kule’’ – Szigetvár helye

22

1398-ban Verebi Péter Zsigmond királytól kap kiváltságot, 1400 Bonifác pápa Búcsút engedélyez Veréb Péter 1403-ban hunyt el, a család hollós cimere a Veréb és a Hunyadi család rokonságát igazolja Nagyon is valós a Cziget – Sziget vára, Titelnek által a Torontáli oldalon Bazsalhida itt Barchaid , Novozella pedig a mi 5000 éves? Újfalunk legalább 1300-tól ’’jegyezve’’ Itt Kikinda lett a -Kökéndből, a széltében-hosszában agyonszajkóztatott KökéndbőllettKikinda, ami még véletlenül sem Bonfini ’’in Corvini vico’’ Hollós és Hollósvár területe volt!!!

ennyi ember és ennyi adat azért mégsem tévedhet Mátraverebély múltjának történetét illetően

23

24

Veréb Péternek, Erdély alvajdájának, Hollós-Hunyadi János apjának, a sírja Mátreverebélyben

25

Az egipatrona.hu Honlapon 2013 dec.21. dátummal kelt dokumentumértékű dolgozatot kell tanulmányoznunk kedves olvasó, egy kis tárgyilagos és kritikai gondolkodás segitségével, és már helyben is vagyunk. Ma 2016.8.25én került a figyelmembe Bakk István: A Pálos Rend szerepe a magyar nemzet életében c. munkája. Biztositom az olvasót, nem ismerem, sohasem találkoztam e dolgozat szerzőjével. Innen: a 254-ik oldalról A Garaiak és a Cilleiek a Horváti-párt elkobzott birtokaiból az ország jövőjét befolyásoló ligát hozták létre. Ezzel a csoporttal kellett az országrészben szerveződő, illegalitásból kikerülő Hunyadiak köré csoportosuló ligának szembenéznie. Mi áll ma a kutató rendelkezésére? Heltairól tájékozódunk, aki a saját szóbeli hagyományára épített és akinek szász nyomdász lévén, igaz, hogy nem állt érdekében a Hunyadi család valós adatait közvetíteni. A marosvásárhelyi könyvtárat (Teleki-téka) 1802-ben alapító gróf széki Teleki Sámuel (Gernyeszeg 1739 - Bécs 1822) írta, hogy látta a Hunyadi családfa okiratát, de megsemmisítette azt mert a ’’román’’ származását bizonyította. A nyugat-európában négyesztendős tanulmányútja döntő befolyású volt a nagyon gazdag és művelt 1774-től közhivatalnok, főispán, majd 1787-től II. József császár Bécsbe rendelése után Erdély alkancellárja, 1791-től haláláig főkancellárnak nevezte ki az uralkodó. Európában megvetett uralkodóház lett a Habsburg, hiszen ők lettek Fráter György gyilkosai. A Habsburgokat III.Gyula pápa 150 évre kiátkozta e tettükért. A Habsburgok a pálos Fráter György bíboros gyilkosai felszámolták inkább az összes létező rendet, hogy végleg eltüntessék a magas szintű pálos tudósokat. Az erdélyi nemesség az illegitim Habsburgok női ágát sem látta szivesen a trónon. ..... Mária Terézia apostoli Koronával való megkoronázásával előállott jogsértést, a fia folytatta az illegitim uralkodással, aki széjjelverette a történelmi magyar alapítású Pálos Rendet............ A Szent Korona nélkül (kalaposként) nem gyakorolhatja az apostoli jogot és a nemzet eredetének megváltoztatásával és a Hunyadiak valós származásának eltitkolása majd torzítása egyenes előzménye volt az első világháború kitörése magyarságra történő áthárításának. A jogsértés leállítása akkor történt meg, amikor a magyar nemzetgyűlés az erdélyi gróf Bethlen István miniszterelnök kezdeményezésére a Habsburg-Lotharingiaiházat trónfosztotta, 1921. október 20-án. ..... a Habsburgok egy grófságnyi ausztriai területről kiindulva, át tudták venni egy hatalmas ország vezetését és még a koronás uralkodást is megszerezték Magyarországon. ’’1780-ban a Pálos Rend megtöretésének, előjátékának időszakában a Hunyadi-okleveleket már elkezdik átírni. Több Hunyadi-oklevél mellett találjuk az átírás évének, 1780. évi megjegyzését. Vagyis, ha nincs Pálos Rend 1780 után, a Hunyadi családról új szempontokat is bele lehet építeni a magyar nemzet történetébe, hiszen a tudós rendnek már nincs rajta a kontrollja, népünk történetének írására nincs hatással. Tudjuk, sőt bizonyosra vehető a Hunyadi család kiemelten támogatta a magyar alapítású rendet. ... A Hunyadi ősök birtokos nemes család volt címerhasználati joggal több nemzedéken keresztül... és ezen gondolatot megad – ta

26

megadta az a legújabban megtalált oklevélmásolat, – (folytatás tovább az eredeti szöveggel ezen az oldalon)

27

Hollós-Corvinus-Hunyadi János kormányzó hadvezér és a fia Hollós-Corvin Mátyás király

’’A 14. sz. derekán Vereb Péter vajda, a Hunyadi család rokona birtokolta a kegyhelyet és környékét, sokat fáradozott a Szűzanya tiszteletének előmozdításában..... 1370 körül lebontatta a község templomát és a maradványaiban, még ma is csodálatos verebélyi templomot építtette meg....’’ Ilyet csak elöljáró főember vitelezhetett ki és nem egy gyűrűtlopta hollós bojér vagy akárki...

28

Pálosok Könyvéből: 2005.V.szám

A Habsburgok a pálos Fráter György gyilkosai eltüntették a pálos tudósokat, felszámolták a rendet

Kewy, Kubin azaz Kovin a magyar KEVE semmiképpen sem lehetett a Hollós – ’’Corvino’’mert az máshol van, és vegyük már észre, ez a Keve-Kubin sincs valami sziget formában, a nem ott szétágazó Dunába gyökerezve.

Rudolfsgnad meg Ferdinándfalva is mintha versenyeznének egymással a művelt Torontál-Sziget körül

Torontál Sziget

Iláncsa

Ez Gönczy Pál 1897-es Torontál vármegye térképének egy része

29

Mire Debreczenyi Bárány Ágostony felhívta a figyelmet, a Hunyadiak családi fészke Vármegye területének és helységneveinek az eltüntetési szándékára, Hollóst nagy ravaszul Echehidának, legújabb szláv irodalomban Ekeidának meg hasonló baromságoknak is kezdték elferdíteni, mintha a figyelmes adatgyüjtés nem deríthetné ki a valóságot. Torontál 1412-ben is Torontál volt, miként Torontál Vármegye Torontál Vármegye volt már legalább Árpád Nagyfejedelem korában, ha nem korábban is. Az ősi magyar Újfaluból kreáltak Nova-Navaszellát a rajtunk hatalmaskodók (majdnem beképzelt kisisteneket írtam...) Boldogaszszonyfalvát azt hitték mindégre eltüntették az új kisurak-másokon-hatalmaskodók. Ám a hittel és az igazság erejével nem ajánlatos ravaszkodni mert a teremtőnk ereje akkor-amikor úgyis a helyére teszi megviselt dolgainkat. 1854-ben, és nem véletlenül épp akkor, a hirhedt Bach korszak kegyetlenkedő idejében, NAGYBOLDOGASZSZONY eljött hozzánk, jelt adott az Ő jámbor népének. Reménységet egy boldogabb jövő eljövetelére, a könyörtelen megpróbáltatások idejében hitet, és erőt a túléléshez biztosított, az ő híveinek. És TORONTÁLTOPOLYÁN az imaházunk és iskolánk kicsiny kegyhelyében, gyógyította Nagyboldogaszszony a hozzá imádkozó elhagyottakat, és a vakokat, és a bénákat, és a betegeket. Nagyboldogaszszony tiszteletére elnevezett településünket, Boldogaszszonyfalvát kitelepítették vagy eltiporták, elnevezését eltörölték vagy meghamisították, de a valóságot, az igazat nem semmisíthették meg, mert az igazság mindig ott áll, méltóságteljesen és minden ravasz gonoszkodás felett áll, az igazság.

30

1734-ben is Torontál Vármegye:

1734-ben bizony Torontaliensis Comitat-hoz tartozott: castrum Becse, Újfalu, Szentkirály, Bodogaszszonffalva, Echehida ami a Hollós valójában, Aracsa, Bazsalhida – amibe telepítették a Kökénd-Kikindát és csináltak belőle

31

KisKikindát akkor amikor Hollós-ból kreálták a NagyKikindát ezek a földi kisistenek... a Torontál Vármegyét kegyetlenül átkeresztelgetők...

32

És akkor kellett Hollós-Hunyadi János a felszabadító hadseregével 1443-ban is, de a Tatai egyezmény szövegét sem illik utólag kiforgatni, hanem eredetiben értelmezni. ’’....és amit elfoglaltak, tartoznak visszaadni’’...

33

Torontálszigetet hogyan lehet még ma is annyira mellőzni, semmibe venni? Iláncsát sem kell a Jalomicából kifaragni mert az is a helyén van, miként Temeskubin sem volt soha valami Corvinus-Hollós hanem csak Keve és Kubint is csak a jövevények faragtak belőle.

Verebi Péter 1395 körül sókamara ispán és Zsigmond királytól Veréb település vásártartási jogot kapott, de 1368 körül mint Erdély alvajdája Torontálsziget és Illancsa körül sebesült. Nógrád megyében Veréb település volt a nagy templomépítő jogász és egyházi elöljárósági család, szülői fészke.

34

Európa közepén a hatalmaskodók:

Nagy-Kikinda soha nem az Echehida – hanem NagyKikinda-Hollós Mert: ’’Ez itt, Hollós volt.’’ És mert, ezt nem akárki mondta, ezt nem akárkik mondták. (részletesen erről is a továbbiakban)

Ékes példája ez az összeírás, milyen lelketlenül, milyen meggondolatlanul, milyen gonoszul rombolták a szomszédék ősi tulajdonát, a szomszédék ősi értékeit, a szomszédék ősi hagyományát, a szomszédék lelkivilágát rombolták.

35

Akik Hollós-Temesvár-Nis meg Koszovó közötti embertpróbáló hazavédelemben részt nem vettek, uralkodók, népek és országok között csak ellenszenvet szítottak, uralkodókat egymásra uszítottak, hogy aztán amikor a többiek kivéreztek, kimerültek, kipusztultak, jöhessenek ők, akik a mások nyomorán és tulajdonán aranyat arattak. Mitrovica-Koszovszka Mitrovicán –sok a finom szilva - Ott 1947-ben politikai elítéltként raboskodó édesapám, torontáltopolyai recept szerint szilvalekvárt főzött a börtönfőnök kérésére. ’’Amikor kérdezte tudok-e lekvárt főzni? eszembe jutott, láttam anyámat hogyan főzte, állandóan kavargatta, ezért azt válaszoltam, tudok, persze hogy tudok.’’ – ’Akkor jó, mert a mi asszonyaink nem tudnak’, mondta a fegyházfőnök. (erről máshol bővebben írok)

36

1717-ben Siege pedig nem más itt sem mint az 1450-ben Ransanusnál is ismert Sziget vára Pontosan ott ahol Petrus Ransanus korában is a Duna ’’szétágazott’’ – Dunára meg Tiszára

Corvino-Corvinum-Hollós helységgel nagyon is kapcsolatban álltak a Hunyadiak. Ransanus pedig aki Lucera püspöke volt, nem kitalálta hanem maga a Római pápa utasítására írta meg az Annales Corvinus dolgozatában nem is véletlenül, 1447 után, de erről majd a továbbiakban. Hogy Havasalföld elnevezéséről mit vagy mit nem állított az Annales, nem játszik döntő szerepet, a térség igenis Róma katonai fennhatósága alatt is volt, és Flaccus

37

nevezetű hadvezére is lehetett. A lényeg itt, bizonyítani a Hollós-Corvino települést ahol magyarul beszéltek és azért nem értették a rómaiak nyelvét, ami szintén nem lényeges. Kewy – Kevét, Kovint meg a Kubint is kár ehhez kevergetni, mert semmi köze a Hollós-Ollos-Olosch-Corvinus-NagyKikinda helységhez. (Nagy Levente feltevése itt egy kicsit melléfogott és bizonyítja milyen könnyű meggondolatlanul hitelteleníteni a valóságot) Hiteles bizonyítékok igazolják Ransanus állítását miszerint a Rómaiknál is már ismert volt a Corvinus-Hollós nemesség. Ennyi. És helyes amit Kulcsár Péter kimutatott de amit mások ebből a kimutatásából most játszadozva félre értelmeztetnek. Ennyi.

Corvinoból lett=Gross-Kikinda Hollóson - és a ’’Kökénd’’összetelepültetve Klein-Kikinda lett a Bazsalhidán Horogszeg=Charleville=Seultour=SanktHubert=Szentborbála=Banatsko Veliko Selo lett; Kisorosz=Ruskodorf Draxlerheim nagyon fontos hely – Draxler Ferenc földbirtokos tulajdona-tanyája, ide még visszatérni kötelesség

Temesvár és a Tisza között igenis létezett Corvino vico – Hollós és a castris jobbagiones Hollósvár is amely területet Hóman Bálint is az 1456-os évre Hunyadi János birtokának tudott és jelölt.

38

1723-ban Mercy térképén Ollos = Hollós és itt Kikinda az agyonszajkózott és eltüntetett ’Kökénd’,

Orosin a HOROGSZEG, Barschaidba költöztették az itt ’’Kikinda’’-Kökéndet és kreálták a KisKikindát, Hollósból lett kreálva NagyKikinda a Gros-Kikinda Sellos-Szőllős-ből lett a Nakodorf ahova a nagy kiürítés után magyarok csak úgy költözhettek ha elfelejtik Szőllőst Figyelmet követel még térképeken Ollos és az Orosinnal jelölt téves helységnevek egymással felcserélt jegyzetelése is. Novazella – Újfalu Torontáltopolyával szinte azonos – fél kilóméternyire sem - ősi településünk

1153-ban Quewen, utána Kewy, Keve, XVIIsz. második felétől Kubin, 1894-ben Temeskubin, 1911-ben Kevevára, de a XIV-ik században Kewy közigazgatási térség. Ma Kovin. Már akinek.

39

’’in Corvino vico látta meg a napvilágot’’ ez a valóság, csak Hollós területét meghamisították, ez is a valóság...

1709-ben: felcserélték Olosch meg Orasin helyeit. Hollós az északabb, Orasin-Horogszeg délebre van

40

1739-ben: felcserélték Olesch – Hollóst, Orasin – Horogszeggel, Kewy – Keve, Siget – Torontálszigetvár

Kewy – Keve – Kovin – Kubin kicsit messze van még a Duna insula szigetétől – az Ostrovától, de Ada Kalehtól is

41

TORONTÁLBAN:Torontálsziget, Iláncsa - Temeskubin pedig nem éppen a Dunában fekszik az Illancsa folyamból itt Werschetzer Kanal lett, de hamarosan még MáriaTerézia Kanálisra is átkeresztelték

1830-ra: Hollós-NagyKikindává vedlett, a Bazsalhida-KisKikinda lett, Szőllős-Nákófalva, Aracs-Frányova Horogszeg azonos a StHubert, Charleville, Seultour – Szentborbála nevekkel és nincs Oroszi Nagy valami, és kánforrá lett, eltűnt a ’’Kökénd-Kikinda’’... Szerencsére áll Temesvár, van mihez tájékozódni.

42

Szőllős és Szenthubert közelében (nem éppen a helyén, de ez is jobb a semminél) állt a Középkorban

Hollósvár = Rabenburg a Hunyadiak családi otthona, szomszédjukban pedig Horogszeg Szilágyi Mihály fészke. Lásd: Szentkláray Jenő munkáiban.

1895-ban Főtér: a GrosKikinda-NagyKikinda 1948-ig, utána és ma is csak Kikinda a

Hollós – Hollósvár

’’Most épült föl a cs. és kir. Huszárság díszes laktanyája’’ Borovszkynál –Torontál vármegye

43

Az Aracsi születésű Szentkláray Jenő kanonok történetíró tudományosan kimutatott tanulmány munkája után:

Hollósvár és Horogszeg helye a térképeink-abroszainkon és a tudatunkban is Itt előtérben a szerbek Pravoszláv Temploma, háttérben a Ferencrendiek, Assisi Szent Ferenc Római Katolikus Temploma •••

2011 Irodalomtörténeti Közleményekből – szerző: Nagy Levente Cortesius vs a Heltai-féle – ’’populárisabb’’ – mert ezt kellett elhitetni a jónéppel ’Heltai szerint a Hunyadi Jánossal harcoló katonák neki elmesélték’- szellemes ’’bizonyíték’’...

44

áll tovább az Irodalomtörténeti Közleményben 2011-ben, pedig: ’’Bonfini pontosan megnevezte a lejáratás forrását is’’, és mégis mindennek ellenére manapság is vannak még állítólagos értelmiségiek írásai is, ahol véges-végtelenül azt erősítgetik, hogy na de márpedig a Caspar Helth (1490-1574) ugye megírta............ mert neki a Hunyadival 1456-ig harcoló katonák 1574-ben ugye megmondták... mert a könyvében ezt a halála előtt irta, amikor annak a kinyomtatására már nem futotta az életéből... És a Bonfini is leírta. De, hogy a Bonfini, igen leírta, de Bonfini pontosan a Cillei féle ’’Heltait’’ cáfolta, az már ugye kimarad a szelektíve propagandázók irodalmából... Azt még senki sem vizsgálta meg, hogy CSAK Heltai halála után, állítólag az ’özvegye’ adta ki a nem is bizonyított és csak állítolag a Heltai könyvét. Annak hitelességét pedig bottal ütheti minden mai irodalomtörténeti munkával foglalkozó ember. Bonfini napnál világosabb forrása pedig, évszázadok óta nem politikailag elfogadott tény. Ennyi. Hunyadival 1456-ban??? a még 25 évesen harcoló katona is csak 1510-re már 80 éves, ha megérte, de akkor a Caspar Helth miért tartogatta volna ezt a nagy tudnivalóját 1510-től egészen 1574-ig??? Erre senki sem keres értelmiségi kutatást??? 1456-ban harcoló 20 éves katona még 1556-ra is csak 120 éves aggastyán lehetett – világrekordnak... 1574-re csak 138 éves... Érti valaki az ilyen eszeveszett érvelést??? Ja, a történelmünk-hamisítói? ők mindenhez értenek. Szélhámosok.

Jézus Kereszt – Nagykikindán – alias Hollóson – 1895 körül Vajon meddig várat még magára ennek a városnak hiteles történet - feltárása?

45

Habsburg-Lotaringiai Károly Lajos főherceg Huszársági Laktanya – 1895 NagyKikinda Itt képezték a Torontáli Magyar Huszárokat

NagyKikinda főtér közepén 1895-ben a város Jézus-Keresztje amelynek köveit a Kárpátokból hozták

46

Ifj.Veréb Pál (1883-1958.9.12) öregapám Huszár képén sehogyan sem tudtam kidolgozni a három fenti arcról, hogy ki kicsoda. Most értem, balról Habsburg-Lotaringiai Károly Lajos főherceg, középen a Ferenc Jóska (igaz őt sejtettem kicsoda), jobbról pedig Ferenc Ferdinánd arcképe van bekeretezve. Most világos miért volt ’Károly Lajos’ – a NagyKikindai alias Hollósi – Torontál vármegyei – Magyar Huszár Laktanya (Wikipédiában találtam Károly Lajos főherceg fényképére)

47

Habsburg-Lotaringiai Károly Lajos főherceg (Bécs 1833 július 30 – Bécs 1896 május 19) Szinte biztos vagyok abban, hogy a két fénykép egy és ugyanazon főherceg arca Édesapja Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly főherceg és a Wittelsbach-házból való Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő házasságából a harmadik gyermekként született. Anyja olyan vallási szellemben nevelte aminek hatására a fia a vallási őrület határára jutott, hintójából áldást osztott az utcai járókelőknek. Bátyjával Ferenc Józseffel ellentétben, nem jeleskedett a politikai pályán. Katonai pályája során 1848-ban 15 évesen ezredtulajdonos és ezredes lett. 1861-ben altábornagy, 1884 októbertől lovassági tábornok amit nem sokra tartott, inkább a művészetet kedvelte. Károly Lajos második házasságából származott 4 gyermeke: 1.Ferenc Ferdinánd (1863 – 1914 június 28 Szarajevó) aki apja 1896-ban bekövetkezett halála után lett a Monarchia trónörököse, 1914-es meggyilkolásáig 2.Ottó Ferenc József (1865-1906) akinek a fia Károly (1887-1922) , miután a nagybátyját Ferenc Ferdinándot 1914 június 28-án Szarajevóban meggyilkolták, lett az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse – és Ferenc József császár 1916 november 21. Halála után a Monarchia új császára 3.Ferdinánd Károly Lajos (1868-1915) 4.Margit Zsófia (1870-1902) Ferenc József császár fiának és Károly Lajos unokaöccsének az elég kicsapongó életű Rudolf főhercegnek 1889 január 30-án Mayerlingben elkövetett öngyilkossága után, mint a császár legidősebb öccse lett Károly Lajos főherceg a trónörökös. Az ő tüdőbajban szenvedő fia, Ferenc Ferdinánd 1895-96 telén Egyiptomban gyógykezeltette magát. Károly Lajos miután ott meglátogatta a fiát, Palesztinába utazott ahol ivott a Jordán folyó fertőzött vizéből amitől lebetegedett és 1896 május 19-én Bécsben meghalt. Ottó Ferenc József édesapja, a 63 évesen elhunyt Károly Lajos főherceg 1896 májusban halt meg. Akkor az ő elsőszülött fia és Ottó Ferenc Józsefnek testvér bátyja, a tüdőbajban szenvedő Ferenc Ferdinánd lett a trónörökös. Ez a betegség gondot okozott a Monarchia jövőjére nézve. Ferenc Ferdinánd felgyógyulásának a bizonytalansága miatt, Ferenc Jóska császár akkor maga sem tudta kire hagyná a trónját. A fiatalabb Ottó Ferenc József főherceg számára akkor némi remény mutatkozott de a szigorú erkölcsű és konzervativ felfogású császár nem hagyhatta a trónját az uralkodóhoz méltatlan és erkölcstelen életvitelű Ottó Ferenc Józsefre, aki gyakorlatilag külön élt a feleségétől és élete tivornyákkal, kicsapongásokkal, dorbézolásokkal, szerelmi kalandokkal, nyilvános botrányokkal volt elfoglalva. A Sacher szálloda különtermében tartott nagy tivornyájában, lerészegedve és szüzanya meztelen bolyongott a szobákban. Zavaros

48

szerelmi kapcsolatai következtében is szifilisz fertőzésben szenvedett. Hosszú és fájdalmas szenvedés után 41 évesen Döblingenben hunyt el Ottó Ferenc József 1906 november 1-én. Az időközben tüdőbetegségéből felgyógyult de morgantikus házasságban, tehát saját döntése szerint legitim utód nélkül élő kijelölt trónörököst Ferenc Ferdinándot viszont Szarajevóban 1914-ben meggyilkolták. Igy lett 1916-ban Ferenc Jóska halála után, Ottó Ferenc József fia Károly (1887-1922) az új trónörökös.

A 18 éves legény 1848-ban akinek a magyarok feje egyenértékű volt a mákfejekkel. Igazi daliás lovag-király ’’Mindent meggondolt, mindent megfontolt’’ abszolutistaként 1848/49-ben úgy mint 1914-ben ’Isten nevében’ Ferenc József : Apja Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly (1802 – 1878) Anyja Wittelsbach Zsófia Friderika (1805 – 1872) --- testvérei: 1.Ferenc József (1830 – 1916.11.21) a császár ő maga, az elsőszülött 2.Ferdinánd Miksa (1830 – 1867 Mexikó) 3.Károly Lajos (1833 – 1896) a NagyKikindai Huszársági Laktanya névadója – épült a milleniumra ?1895-re 4.Lajos Viktor (1842 – 1919) akit homoszexuális hajlamai miatt később kitagadták a családból Ferenc József és Sissy elsőszülött fiának Rudolf trónörökösnek nevéhez kötődik: RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS FŐHERCEG Ő CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI FENSÉGE KEZDEMÉNYEZÉSÉBŐL ÉS KÖZREMUNKÁLÁSÁVAL BUDAPESTEN 1886-ban A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDA kiadásában jelent meg az I. kötet:

49

(1858 - 1889 Mayerling) Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képekben: a teljes mű készült 1885 és 1902 között. 1884 márciusban kelt és a munka megkezdéséhez kért császári engedély kézirata egy hétre rá érkezett meg, mely Rudolf trónörököst felhatalmazta a munka megkezdésére. Páratlan értékű 21 kötetből álló munka I. kötete 1886-ban Budapesten a Magyar Királyi Államnyomda Kiadásában látott napvilágot. Magyarország köteteket a Monarchiahű Jókai Mór szerkesztette. A teljes Monarchiában Magyarország a XV-ik kötetben, és ebben V kötet szól Magyarországról. Magyarország I. kötet 13-ik fejezete 1896-ban került nyomtatásba, a Temesvár és vidéke fejezet Szentkláray Jenő, a ’’Lentség’’ történetfeltáró kanonok, munkája

tehát Sziget egy nagyon is létező földrajzi hely még 1696-ban is

50

1872.

Novi Bečej azaz Újbecse-Törökbecse (hogy miért lett Török nincs megmondója) és Vranjova-Aracs történetében irja Lazar Mečkić: 1872-ben Franje Josif császár járt Becsén ahonnan Kikindán át Temesvárnak tartott amikoris útján egy tragikus eset is történt. Beodra közvetlen közelében a császár utáni hintóba fogott lovak megriadtak és vágtájukban a hintót az árokba forditották. Súlyos sérüléseket szenvedett akkor Torontál vármegye alispánja Prik József. Átvitték ugyan Karácsonyi László kastélyába Beodrára, onnan a kórházba, ahol néhány nap múlva elhunyt. Az osztrák útazó Kunič vagy Kunić útleirása – itt minden kétség nélkül Felix Kanitz irásáról lenne szó, aki Új Becsén a 19.század második felében tartózkodott, áll a következő: 1779-ben 250 háztartást és 3500 személyt tartottak nyilván, ami családonként átlagban 14 lelket jelentett. 1792 ás 1816 között és már korábban is, Becse a Bánsági búzakiszállítás fő helye volt. Becse volt akkor nemcsak Ausztria hanem egész Európa búzakiszállításának a legfontosabb helye. A búzakereskedők Ausztriából, Magyarországról és az Adriai tenger kikötőiből is minden évben idelátogattak. Becsén néha 200 hajórakomány búzát is szállitanak. Kellemes látni az uszályok zászlait amelyek kölönböző szinekből összeállt erdőkre hasonlitanak a szorgosan munkálkodó emberek és munkások között. A legkisebb uszályban 1000, a középesben 2000 és 3000, a nagyokban 4000 és 5000 között-centi búza fér. *** Szentkláray Jenő született itt, Aracson, amelyik ma Törökbecse része, írja róla a magyar Wikipedia. (Aracs 1843 január 21 – Temesvár 1925 október 12) történelemtudós, egyetemi tanár, MTA tagja, nagyprépost Apja Nahum Nedits jómódú gabonakereskedő, édesanyja a csantavéri születésű Szalay Zsófia volt. Eugen Nedits néven anyakönyvezték, a családban magyarul és szerbül beszéltek. A családfő az 1848/49-es szabadságharc idején elvesztette minden vagyonát ( Knityánin bandái randalliroztak). Eugen szerb elemi iskolába járt majd a Bach korszakban német tannyelvűre változtatott becskereki piarista gimnáziumban tanult 4 évet, majd Szegeden a magyar piaristáknál érettségizett. A család elszegényesedése miatt a jó előmenetelű fiú akkor a temesvári katolikus papnevelő intézetbe jelentkezett ahol teológiát tanult. 1866-ban szentelték pappá Törökbecsén, az Assisi Szent Klára templomban. A következő évben a kiegyezés hatására vette fel innen a Szentkláray nevet. 1868-ban NagyKikindára került ahol az elemi iskola igazgatója és a reáliskola tanárává nevezték ki. 1869-ben a temesvári gimnázium latin tanárává nevezték ki. Délmagyarország Történelmi és Régészeti Társaság titkára, aktiv Temesvár és a Délvidék magyarositásában. Családja szerb része erősen neheztelt ezért rá, viszonya megromlott testvérével, Jovannal is aki Törökbecse rendőrkapitánya volt. 1873-ban visszatér Törökbecsére ahol plébánosként a TORONTÁL c. lapnak főmunkatársa, 1879-től felelős szerkesztője. Helytörténeti, régészeti és néprajzi cikksorozatokat írt. A törökbecsei vár múltjával foglalkozott, ásatásokat vezetett le, levéltárakat kutatott. Történelmi Adattár c havi közlönyt szerkesztett Temesváron.

51

1875-ben Budapesti Tudományegyetemen szerzett oklevelet.1882-ben a MTA levelező tagja. Nagy sikerű volt a ’’Széz év Délmagyarország történetéből’’ c. kötete. Miként a fenti idézett szövegben látszik, 1696 február 21-es dátummal Szentkláray Jenő is foglalkozott Sziget körül történő levéltári adattal is – ami itt a lényeg – igenis létező földrajzi terület volt az össze-vissza elmismásolt ’Sziget’. 1888-ban Magyarországon megkezdődött megyeszerte a települések régi magyar nevének a visszaállitása. Szentkláray hatására Frányova felvette a régi Aracs nevet. 1889-ben küldöttséget vezetett Budapestre Törökbecse védelmében, hogy a Tisza szabályozásakor ne vegyék el a várostól a folyót. 1903-ban a temesvári Arany János Társaság alapitó elnöke. 1916-tól tagja a Szent István Akadémia tudományos és irodalmi osztályának, a Délmagyarországi Történelmi és Régiségtudomyányi Múzeumtársulatnak tagja. 1911-ben a Budapesten kiadott Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai c. hatalmas monográfia-sorozatban ő írta a Temes vár-vármegyéi és városai, valamint a Torontál vármegye kötetek történelmi részeit. A csanádi káptalan nagyprépostjaként 1925-ben szinte elfeledve, 82 éves korában Temesváron hunyt el. Szentkláray Jenő tanár, kanonok széleskörű és páratlan értékű munkásságát számontartó, szerencsére egyre bővülő irodalom azonban mintha megfeledkezett volna -

1896-ban - megjelent munkájáról

Az Osztrák Magyar Monarchia Irásban és Képekben_ Temesvár és vidéke cimű dolgozatában rögzitett sorairól: ’’A ki Budapestről Szeged érintésével lépi át a temesi vidék éjszaknyugati határvonalát, a szeged-temesvári vasútvonalon az ősi Szőreg és a magyar királyság alapitásának idejéből nevezetes Oroszlámos, majd a hajdani kun telepek: Valkán és Mokrin (hajdan Homokér) állomások mellett elhaladva Nagy-Kikindára érkezik, mely középpontja és hatósági székhelye volt a pár évvel ezelőtt megszüntetett kiváltságos délmagyarországi szerb kerületnek. A Mária Terézia által 1774-ben fölállitott kerülethez tiz község tartozott: Nagy-Kikinda, Mokrin, Keresztúr, Jozefova, Karlova, Basahid, Frányova, Melencze, Kumánd és Taras. Ezek szerb lakosságának nagyobb tömege 1752-1753-ban népesité be e községeket, midőn a Tisza-marosi határőrvidék feloszlattatott 1875-ben a nagy-kikindai kerület Torontálmegyébe kebeleztetett és a lakosság a kincstári földeket magához váltotta. Azóta Nagy-Kikinda gyorsan emelkedik, épül és szépül, s vagyonossága mellett közművelődési és magyarosodási tekintetben is meglepő haladást mutat. Van hat osztályú magyar gymnasiuma, felső leányiskolája stb. Szerb, német és magyar lakosságának száma jelenleg 19.845 lélek. A várost két részre választja a befásitott téres Nagy-Útcza, melynek közepét a négyszög alakú főtér, a belváros legszebb pontja foglalja el. Itt találjuk a templomokat, az állami és városi középületeket, a pénzintézeteket, vendéglőket és a legnagyobb kereskedéseket. A várost minden oldalről szőllők és gyümölcs kertek veszik körül. Most épült föl a pályaház közelében a cs. és kir. huszárság díszes laktanyája, mely a tiszti pavillonokkal együtt idővel külön kis városrészt fog alkotni. Kikinda nagyon élénk gabonakereskedést folytat a környékkel, s malomipara külföld számos piaczát látja el nagy szállítmányokkal, népes vásárait pedig a bécsi és budapesti kereskedők is nagy számmal látogatják. Vidéke minden oldalról dúsan be van telepítve virágzó községekkel. Nyugat felé Szaján magyar, Tisza-Hegyes szerb és magyar, Bocsár német és szerb községek tornyai látszanak, keletről Temesvár irányában terül el a temesi vidék legtermékenyebb és

A mai Szőllős és Szent-Hubert falvak helyén állott a középkorban Hollósvár a Hunyadiak, és annak szomszédságában Horogszeg, Szilágyi Mihály lakóhelye. Az osztrák-magyar leggazdagabb földje a múlt századi német telepesek csinos falvaival.

államvasút vonalán, Nagy-Kikinda és Temesvár közt fekszik Zsombolya nagyközség.’’...... -Felettébb érdekes, a Hunyadiakkal foglalkozó történelemben ez a rész miért van teljesen mellőzve? Nos, nem is kellett sokat keresni, Bakay Kornél írja egyik tanulmányában: ...’’a

finnugoristák nem vették figyelembe sem Petrus Ransanus sem Antonio Bonfini megjegyzéseit.’’ Tehát ezek szerint sem a többiek feljegyzéseit nem vették figyelembe a finnugoristák. Azokét egyikét sem akiknek dokumentértékű tanulmányai megdöntenék a finnugor finnugorista

52

elmélkedéseiket is. Ami azért nem jelenti azt, hogy a történet nem úgy történt ahogyan azt a nem finnugoristák megjegyezték. Sőt. Csak úgy tűnik a

finnugorok hangosabbak. Ennek az 1896-ban Budapesten kiadott XV-ik kötetnek az anyaga több mint valószinű már legalább 1895-ben vagy még előbb lett összeállitva. Fontos ezt megfigyelnünk mivel Szentkláray kanonok itt úgy fejezte ki magát, hogy ’most épült föl a huszárság laktanyája’ – tehát ha ’most’, akkor az szinte bizonyos, hogy a trónörökös Károly Lajos főherceg nevére keresztelt laktanya még az ő életében lett megtervezve, kivitelezve, felépítve. Mindez mennyi időt igényelt vajon? A főherceg 1896 májusban hunyt el. Alig hihető, hogy a halála után nevezzenek el róla huszárlaktanyát. Fontos lenne ezt az évet tudni, az elérhető irodalomban erről sehol semmi sem található. Egyszer majd valaki talán ezzel is külön tisztelettel foglalkozik. Az 1883-ban született ifj.Veréb Pál nagyapám katonai szolgálati idejében készült huszárképén pedig a császár mellet egyik oldalon a NagyKikindai Huszár Laktanya névadója, a trónörökös Károly Lajos főherceg, a másik oldalán pedig a fiának, az új trónörökös Ferenc Ferdinándnak az arcképe szerepelt (akinek a nem trónra kerüléséről a szerbek gondoskodtak...). Jó lenne tudni hol lelhető fel ezeknek, a Torontáli huszárlaktanya első éveiben kiképzett magyar huszároknak a névsorát tartalmazó honvédségi adatok. Ezekkel még senki sem foglalkozik? Akkor talán meglelnénk az új huszárlaktanya díszes megnyitását rögzitő emlékiratokat is. Akkor esetleg azt is megtudnánk, hogy ifj.Veréb Pál (1883-1958) nagyapámnak az édesapja: az Apátfalváról tovább vagy visszatelepült Veréb családok egyik leszármazottának, a már Torontáltopolyán született id.Veréb Pál (1858-1927.10.27) akinek szülei: Veréb Mihály (született 1835-ben Apátfalván és elhunyt 1872-ben Torontáltopolyán) és Verébné Szakál Ágnes), neve is ott szerepelt-e vajon. Hisz ők mindketten besorozott és harcoló katonák voltak az I.Világháború keleti frontján ahol orosz fogságba estek és Szibéria rabságát is megélték. A családban elhangzott nagyon kevés megemlékezésekből csak annyi bizonyos, hogy nagyapám a hadsereg konyháját és élelemellátását biztosító lovas-huszár védelemhez volt beosztva. A keleti front azon területén jártak ahol egy alkalommal a kapitányuk felmutatott a zordon Kárpát hegycsúcsra mondva: ’’Látjátok fiúk, ha ezen a nagy hegyen átmennénk, a túl oldalon ott van a Szent-Föld.’’ De a nagyon kevés fennmaradt emlékből még az is bizonyos, hogy egyikük sem soha nem a Habsburgok kreálta swáb Bánát valami, hanem mindenkor csak a magyar Torontál vármegye huszárai voltak és maradtak. Amely korabeli tény nem keverhető-kavargatható össze a későbbi és mai politikai csere-berékkel. ••• NYUGATI KÖNYVTÁRAK MAGYAR ANYAGÁBÓL c. tájékoztat Tomory Zsuzsa: Frater Lénárt, 1937 Kapisztrán nyomda Vác, kiadásában megjelent dokumentumgyüjteménye amelyet Hunyadi magyar származása oklevelekben cimmel találunk. Ezt már ismerjük, de Tomory Zsuzsa itt a könyv előszavában foglaltakra hívja fel a figyelmet: Az előszó a könyv keletkezésének előzményeit ismerteti. P. Uzdóczy Zadravecz István, OFM, a nemzeti hadsereg első tábori püspöke közzétette Mátraverebély-Szentkút kegyhely majdnem 1000 éves történetét, s hangsúlyozta: ’’Hunyadi János az ott birtokos Vereb-családból magasztosult ki.’’ 1935-ben Fráter Lénárt, a könyv szerzője ez állítást több oklevéllel is kibővítettealátámasztásként a Theologia c. folyóirat II. Kötete, áprilisi számában. Fekete Nagy Antal a Századokban (1936. LXXN9-10, megjelent 1937 elején) erősen bírálta.

53

Fráter Lénárt erre a kritikára válaszolva írta a most ismertetett könyvét. Lássunk csak, néhány tudnivalót. Dr. Szentkláray Jenő Aracson született 1843-ban. 1895-ben 52 éves tapasztalt iskolaigazgató, latin nyelvtanár a temesvári gimnáziumban. Síposs Lénárt István, OFM, (Pécska, Arad vm. 1874 – Bp. 1940) 1897-ben szentelték pappá Zichyfalván, onnan Nagyőszön, Merczyfalván, Orczyfalván, Gátalján, Aracson, Szentmártonban, 1904-ben Kisiratoson, Makón káplán, 1911-ben Budapesten a Katolikus Népszövetség Titkára. A csanádi egyházmegyéből 1917-ben lépett a kapisztránus rtar-ba. 1922-ben szerzetesi fogadalmat tett, az Egri majd a Dunaföldvári konvent tagja. Összehasonlító tanulmányokat írt és németből fordított (itt lehetett legkönnyebben rájönni a sok történeti félrevezetésekre is) . Álneve: Frater Lénárt. Ez az értelmiségi 1935-ben 61 éves tapasztalt értelmiségi. Uzdóczy-Zadravecz István János OFM, (Csáktornya 1884 – Zsámbék 1965) tábori püspök Rómában megkezdett tanulmányait, munkásságát és életútját két egész oldal részletezi, ehhez mindenki könnyen hozzájut. Mátraverebély-Szentkút A kegyhely története, Szentkút, 1934. A püspök 1934-ben 50 éves akinek tudásával és hátrahagyott irodalmával kevesen vetélkedhetnek. Fekete Nagy Antal (1900 – 1969) 1925-ben végzett a Budapesti Tudományegyetemen majd 1925-26-ban a Bécsi Magyar Történeti Intézetben levéltári kutatásokkal foglalkozott ( 1 évig) 1926-28 között a MNM levéltári osztályán, 1928-tól és 1935-ben is a MO Levéltárban dolgozott, de még nem is levéltáros. 1935-ben a többiektől jó 15-25 évvel fiatalabb és élettepasztalatban is szegényebb, 35 éves, csak 7 éve levéltári dolgozó – nem ismert a területe - akinek azután a rendszerváltáskor állitólagos ’jobboldali magatartása’ munkaviszonya elvesztéséhez vezetett. Azt már sohasem tudjuk meg, a Bécsi egy évben kik hatottak rá, de a középkor irodalmában a Hunyadiak magyar érdekeit képviselők biztosan nem. F. Nagy Antalnak Fráter Lénárt dokumentumértékű Hunyadiak életével foglalkozó munkájának bírálatát elhallgatják a munkásságáról szóló mai adatok, a Századok cikkét biztosan, amelyik F. Nagy Antalnak a ’Lentség’ történetéhez nem értését bizonyította. Fráter Lénárt idevonatkozó sorai:’’ Fekete Nagy Antal 1937 január elején igen jóakaratú és koncilians hangú bírálatban részesítette az oklevelekkel és történeti adatokkal bővített értekezést, amit mint merőben tévest és helyt nem álló eredményeket felmutató dolgozatot elveti, nehogy – ezek a hibás alapra épített következtetések megtévesszék a nemzeti hiúság kritikátlan híveit. Lehet, hogy a bírálatnak igaza van. Lehetséges, hogy Hunyadi eredetét magyarázó tíz téves teoria mellett ez lesz a tizenegyedik, mert nincs ember aki nem tévedhet. De nem a ’’nemzeti hiúság kritikátlan hívei’’, hanem a történeti igazságot kereső kritikus hívek nem tudnak az eddigi teoriák egyikében sem megnyugodni, mert döntő bizonyítékot egyik sem tud felmutatni. Ez kényszeríti e munkát a nyilvánosság elé !

54

........................................................................................... --------------------A nyájas, szivélyes hangon írt Fekete Nagy Antal bírálatának azonban nem lelni a folytatására, mármint ellenvetéseinek a tudományos bizonyítására, sem arra, hogy szerinte akkor mi a helyes, helytálló alapra való helyezés ami a Középkor Európájában legjelesebben uralkodó Hunyadi családját illeti? Mert ha valaminek helytelenségét bíráljuk, akkor birtokában kellene lennünk a helyes tudnivalóknak és azt közzé is illene tenni. Borovszky Samu (Bácsordas 1860.10.25 – Budapest 1912.4.24) mérnöki családban született, történész, helytörténész, a MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Történelem, helytörténet, helyismeret, magyar történelem, művelődés történet, magyar néprajz, 26 részből készült monográfia-sorozatának első kötete 1896-ban jelent meg. A megkerülhetetlen alapmunkát biztosító művet Sziklay Jánossal együtt szerkesztette 1896-1914 között ahol az 1912-ben megjelent TORONTÁL vármegye kötet volt életének utolsó műve ugyanis 1912-ben bekövetkezett halála miatt az utolsó 1914-es kötet már az ő közreműködése nélkül került kiadásra. Minden kötet kimagasló értelmiségiek dolgozatainak összessége. TORONTÁL VÁRMEGYE kötet 1912-es évi összeálltakkor Borovszky Samu 52 éves élettapasztalatának és tudásának magaslatán álló és számos tudományos dolgozat szerzőjeként megbecsült értelmiségi. 1880-tól Lukács Móric 1882-től Lónyay Manyhértnek a Magyar Tudományos Akadémia elnökének volt a titkára. 1884-ben akadémiai

55

irattárnok, 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmány tag. 1909-1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A kötetben közreadott tanulmányok is közismert és köztiszteletben álló értelmiségiek dolgozatai. TORONTÁL vármegye NAGYKIKINDA városának történetét írta: FEKETE GYULA (Túrkeve 1857.7.8 - 1941) református lelkész aki 8 éves gimnáziumi tanulmányait Mezőtúron és Debrecenben végezte ahol 1880-ban végezte teológiai tanulmányát. Tiszaderzsen, Füzesgyarmaton, Gyomán, Békésen lelkész. 1887-től lelkész Nagykikindán ahol 1920-tól alesperesi tisztet viselt a jugoszláviai bánáti egyházmegyében. Belmissziós lelkész 1926-tól a tiszántúli egyházkerületben. 1879-80-as tanévben egyik szerkesztője volt a debreceni hittanszéki önképző-társulat Közlönyének. Számos egyháztörténeti, prédikációi műve maradt hátra és többel között 1897-es keltezésű A nagykikindai ev. ref. missziói egyház története. 1912-ben Nagykikinda város történetének dolgozata Fekete Gyula adatgyüjtése a Torontál vármegye történetében, Borovszky Samu monográfia-sorozatában. Innen: Hollós. Hollós multjáról is maradt fenn néhány tájékoztató adat. Borovszky Samu dr. történetíró azt írja róla, hogy Nagykikindától keletre, az Oluz tó partján két Hollós feküdt (igazán két Szőllős) az egyik kiváltságos kun község, a másik jobbágyfalu (igen Kunszőllős és Szőllős jobbágyfalu). ..... Ez a Hollós is királyi birtok volt a XV. században. Zsigmond király ezt is Kikindával együtt Hagymás Lászlónak adta. Hagymás eladta Hunyadi Jánosnak. Hunyadiról Mátyás királyra szállott, ő pedig 1458 március 4-én nagybátyjának Szilágyi Mihálynak adományozta. 1558-ban azt olvassuk róla egy Török adóösszeírásban, hogy egészen szerb község volt. 1582-ben az van róla feljegyezve, hogy 22 szerb lakosa van, a kik mind juhászok. Hollósról még 1752-ből is van említés, a mikor egy temesvári marhakereskedő bérelte. Ettőlfogva mint önálló községről, nincs többé adatunk róla és valószínű, hogy az ugyanez időben másodszor települt új Nagykikindába olvadt. (igen, Hollós és Hollósvár olvadt egybe 1752-53 után, erről részletek majd a továbbiakban, mert később a Mercy Florimund Kökénd-Kikindája viszont Bazsalhidába ’’olvadt’’bele...)

Ugyancsak erre a Hollósra vonatkozólag van egy érdekes történeti vélemény is, melyet e helyen fel kell emlitenünk. Nevezetesen Rácz Károly a szapárfalvi református egyház történeti kutatásokkal is foglalkozó lelkésze azt állítja róla (1902-ben), hogy ezen a helyen született Mátyás király. Ezt az állítását indokolni is megkísérli. 584 Azt már fentebb említettük, hogy Hollós Hunyadi birtok volt. De ezenkívül a nevezett lelkész még azzal is indokolja vélekedését, hogy azok a tudósok, a kik Kolozsvárt állítják Mátyás szülővárosának, Heltai Gáspárra hivatkoznak, a ki pedig szerinte abban tévedt, hogy a megrongált kézirat szövegében a Holosvarini helynevet Kolosvarininek olvasta. Ő Heltaival szemben Bonfini Antal írásából idéz, aki ott élt a Mátyás udvarában. Ez a Bonfini pedig nem Kolozsvárt, hanem Holosvárt mondja a Mátyás szülőhelyének. Egyebek között azt írja Bonfini: Korvin Mátyás, Hunyadi-Hollós János atyjától születve, az előnevek közül az elsőt Erdély legszélső részén fekvő Hunyad várátől vette, a másikat pedig attól a falutól kapta, a melyben született. Bonfini falunak (latinul pagus, vicusnak) mondja azt a helyet, hol Mátyás született, Kolozsvár pedig nem volt falu, továbbá, hogy

56

második előnevét a Korvint, vagy Hollóst attól a falutól vette, tehát Hollóstól, - a melyben született.

Elfogadhatatlan nagy hiba, Borovszky Samu Torontál vármegyét bemutató kötetében a fenti térkép, amelyik alatt az áll, ’’Torontál vármegye 1700-ban’’ Ez egy óriási és sajnálatos akár szándékos akár véletlen, de óriási nagy tévedés!!!!!!!!!1700-ban nincs, nem volt sem Nagy Kikinda, sem Kis Kikinda, 1700-ban nem volt sem Seultour, 1700-ban nem volt sem Charleville, sem StHubert, sem Mastort sem a többi, a csak legalább 1751-1770 után gyarmatosított és meghamisított habsburgista ősi helységnévcserénk nem volt, nem létezett 1700-ban!

57

Osztrák katonai kormány. A törökök kiűzetése után az osztrák katonai kormány kezébe került a Délvidék fölötti rendelkezés. Bécsben nagy telepítési tervezetet dolgoztak ki és ennek értelmében hívtak ide minden országból települőket. Nagy rész jutott a Délvidék földjeiből a szerbeknek, nagy rész a németeknek, nagy rész az oláhoknak. (Bécsből osztogatták a magyar Hollós-Hunyadiaknak és Magyarországnak földjét Sz-V I.) Mindeniket nagy kedvezményekkel csalogatták ide. Lipót császár felhívást intézett a balkáni szerbekhez és nagy ígéretekkel hívta őket az újonnan meghódított tartományba. Jöttek is sok ezren. Csernovics Arzén ipeki patriarcha maga 37 ezer családdal jött, mintegy 80 ezer főnyi néppel. Hogy az elfoglalt részeket biztosítsák, szervezték a szerbekből a Tisza és Maros mentén az úgynevezett Tisza-marosi Határőrvidéket 1702-ben. Abban az új nagy alakulásban, mely Mercy Klaudius kormányzóságával itt a Délvidéken kezdetét vette, ....... az 1723-iki térkép szerint (nem Nagykikinda hanem csak az a Kökénd-Kikinda amelyik Mercyéknél Kikinda néven volt jegyezve az akkori Kökénd település helyén – lásd az azóta előkerült Mercy térképét is, ezt ma már tudjuk, amit a térképek és 1912 óta előkerült hiteles adatok, feljegyzések is bizonyitanak. Természetesen 1912-ben még mindig a Habsburg bécsi cenzúrája volt a megmondható ezért ha ők mondták Kikinda akkor Kikinda a Kökénd – biztos mert az új gyarmatosok nem tudták helyesen kimondani a Kökéndet hanem valami Kékéni-t emlegettek – de ÁLLT HOLLÓS ez elvitathatatlan tény. Idegenek által készült térképek a bizonyítékok rá.) ......

tehát, Mercy 1723-iki térképe szerint ’lakatlan’ hely Hollós - NagyKikinda. Kikindai kerület c. írta tovább Fekete Gyula: ..... Az idetelepített katonaság is családos emberekből állván, a lakosok számát ez is növelte, 1751-ben pedig a Tiszán és Maroson túl feloszlatott határőrségi betelepülőkkel területileg is gyarapodott. 1751-ben ugyanis a nevezett határőrök tetszésére bízták, hogy polgári szervezet alá vetik-e magukat? Ennek következtében 2400 család élt ez engedelemmel, a kik részben Nagykikindán (tehát véletlenül sem a Mercy Kökénd-Kikindáján hanem a Hollós-Nagykikindán telepedtek meg) telepedtek meg ........ 1751 szeptember 22-én kelt császári intézmény által, új kormányzó hatóság, - melyet ’’Illyr udvari Kancellária’’ névvel 585neveztek – lépett életbe. Ennek székhelye Bécsben volt. A községeknél a polgári szervezet és kormányzat 1764-1767 között lépett életbe. Fekete Gyula ref. lelkész sorainak a folytatásához most az elérhető eredeti változatból,

Mindaddig amíg a magyarok ellen jól ki lehet őket használni, minden ’privileg’ a szerbeké... A rettenetes gonosz lélekről tanúskodó ’adományczímer’ pedig még a 2000-es években is szégyenfoltja volt Kikinda polgármesterének külpolitikai utazásai és tárgyalásai során. Ez tény!

58

Megérkeztek az itt kiváltságossá lett katolikus germán gyarmatosok is, akik a saját őseik földjén nemkívánatos kitoloncoltak lettek, nem utolsósorban a böblingeni 60 000 vagy egyes adatok szerint 100 000-es saját lázongó parasztjaik között végbevitt tömeggyilkolásaik utántól is. Megkezdődtek a Dunán a bárkaleúsztatásaik. Abban az időben a gonosztevőiket és a rablóbandáikat is azzal ijesztgették - ’’vigyázz mert a Dunán leúsztatnak a Bánátba.’’ Az ipari munkásokra még sokáig kellett várni. Mária Terézia fia a Kalapos király is még rettenetes, rablóbanda viszonyokat tapasztalt az egykor virágzó és viruló Szentistváni Torontáli határban.

59

Az ám, az 1848/49-es magyar szabadságharc. Izgatták és uszították a magyarok ellen a kihasználhatókat. Igérgetésekkel, mézesmadzagon rángatott csalogatásokkal. ’’Az izgatás gócpontja természetesen Bécsben volt.’’ Harmadik osztályos gimnazista voltam a mostmár csak ’Kikinda’-i gimnáziumban 1966/67-es iskolaévekben. Történelmet előadó professzorunk igazi értelmiségi egyike a legpedánsabb úriember volt akit valaha is ismertem. Magas termetén a mindig vadonatújnak kinéző drága öltöny olyan személy alakját tárta diákjai elé akinek minden szavát meg kellett hallani és illő volt megjegyezni. Még elemi iskolás koromtól volt ismert előttem, édesapám még ’NagyKikinda’-i gimnáziumában használt NagyMagyarország Atlasza. Talán hetedikes lehettem amikor az elemi iskolánk megrendelte diákjainak a kor akkor használatos diák Atlaszát. Természetes, hogy egyből észrevettem, a Kikinda meg Budapest közötti országhatárral ebben az újban, hasonlítva apám gimnazista Atlaszához, valami nagyon nem stimmelt. Édesapám akkor azt mondta azért mert ez a terület is Magyarország volt, de elvették tőlünk, és még azt is mondta: -’’itthon szabad nézni a Magyar Atlaszt de az iskolába nem szabad elvinnem mert abból baj lesz.’’

60

Nos, gimnazista lettem, a Magyar Atlaszt ott tartottam a könyveim alatt, néha nézegettem is, nem emlékszem, hogy valamilyen, akármilyen különös érzést váltott volna ki bennem, egyszerűen csak tudomásul vettem, hogy számomra az is, létezett. Burzsoáziáról meg a Jakobinácok dinasztiájáról tanultunk abban az évben, meg már nem is emlékszem még miről, amikor a történelemórán Vojvodity professzor egyszer azt mondta: ’’Vojvodinu su srbi dobili za poklon.’’ – ’’A Vajdaságot a szerbek ajándékba kapták’’. A villámcsapás meg a mennydörgés válthatott ki bennem olyan érzést, mint amilyent akkor megtapasztaltam. A tekintetünk egy pillanat másodpercére találkozott akkor Vojvodity professzorral. Hogy ő mit láthatott a szememben, nem tudom, de én hangosan kiáltottam felé a tekintetemmel, hogy: ’’Az nem igaz! Az hazugság!’’ És akkor, ott, azon a történelem órán megfogadtam magamnak, hogy – a történelmet többet nem tanulom!!! Nem is tanultam. És nem csak a történelmet nem. Az egésznek akkor már úgyis semmi értelme sem maradt. Apám a jó ’’Pyram’’ vegyipari vállalat három üzemrészének 1956-1965 közötti években ( az 1956-os év pontos év mert jól emlékszem, amikor én első osztályosként a magyar ÁBC betüit tanultam, otthon apám is tanult és az ő papirjai valami furcsa írásokkal voltak tele, amelyekről csak pár év után állapítottam meg a vegytanórákon, hogy ó hát ezekkel a vegyi képletekkel én már első osztályos koromban találkoztam otthon, amikor apám foglalkozott velük, és a szoba tele volt az ő vegyszerek-képletek papírjaival) munkavezetői állásából, már valamikor az 1965.

évben, az igazgató felszólítására a kommunista párt tagságot visszautasítása miatt, nem egyedüliként a Pyramban, ez fontos, hanem legalább negyed magával, már régen munkanélküli, vagy a ’’Tóza Márkovity’’ téglagyár majd a Rád épitkezési vállalat alamizsnát sem fizető és mindannyiunkat megalázó, téglát, maltert talicskázó szerencsétlen és részeges munkása volt. Mindig utáltam a részeget meg az alkoholost. Az Újvidéken Pedagógiai Fakultáson való továbbtanulás pedig akkor számomra, Ausztráliától is távolabbnak tűnő, elérhetetlen ábrándként hatott csupán. Pedig már ötödik osztályos koromban forró szeretet kötött a magyar nyelv minden porcikájához, hogyis ne kötött volna amikor a nagynevű Pásztor Vera magyar nyelv-tanárnőm és osztályfőnököm, akkoriban többször is azt mondta nekem, hogy –’’mi kollégák leszünk.’’ A tanulást, tudást meg mindent ami magyar igazán már az első osztálytól, és az előttről is szerettem. Első osztályban Palusek Anna tanítónéni egy olyan kedves és jó teremtés volt, hogy amit ő mesélt és magyarázott, az mind csupa szeretetettől sugárzott. Palusek Béla tanítóbácsi volt a férje, aki a minden szép és jó tetejében ráadásul még többször eljött a zeneóráinkra és zongorázott az osztálynak. 1956-ban a már Fejős Klára Ellemi Iskolában még jó néhány osztály termében meg voltak, a Németországból a ’’nagy’’ világháború előttről gondosan beszerzett zongorák. Mindezt hát csak azért soroltam el, mert így tisztább értelmet kap annak a súlya, hogy milyen rablást, gyujtogatást, vittek végbe azok akiket Bécsből úgy uszítottak: ’’Üssétek agyon az urakat, a magyarokat és németeket.’’

61

Történt pedig mindez 1848-ban azon a MAGYARORSZÁGON amelyik a szomszédaitól soha egy talpalatnyi földet sem igényelt. De a minden veszedelmek elől minden szomszédját mindig befogadta. Jól mondja a közmondás:’’Jótét helyébe jót ne várj.’’

1848 október 14-én Damjanity János szabadította fel a lázadók bandájától NagyKikindát. 1849 április 24-én Todorovics osztrák tábornok garázdálkodott a Hollós-NagyKikindán. Perczel tábornok meg ezt verte meg. És akkor az idegen osztrák pátens elszakította és a saját idegen rendeleteivel ’’boldogította’’ a saját idegen kreációját a vojvodinát. Magyarországon – Hollóson a környező kicsi falvakat is addigra már megrakták a Tisza-Maros határőrvidéken garázdálkodásra beszervezett kiszolgálóikkal. Ezért lett ’’szerb község’’ Horogszeg, Tószeg, Szőllős, Újfalu, Bazsalhida, Galád, Kökénd, Vámhalom, Homokrév meg a többi, szinte mind, a Hollós-Corvinus-Hunyadi János hadvezér megvédte magyar föld

62

1860-ban megszüntették, de 1876-tól NagyKikinda újra az ősi Torontálhoz tartozik. Az ám, a Népkert. Minden kicsit is romantikusan szerelmes pár oda járt, az óriási picinke fák alatti padokon ülni, és a mesebelien titokzatos és mindent kihallgató, hol sejtelmesen suhogó és a napsütésben millió variációs zöldben pompázó, hol meg ijesztő alakot öltő és a sötétben rejtelmes szörnyetegre emlékeztető, és oly üditően illatozó, csodaszép bokrok közé.

x ’’Itt szoktam üldögélni.’’ - Mi is, néha ... Józsival a férjemmel, csodás nyári délutánokon. A padon a helyet is x-el megjelölte a Népkert képeslap küldője, valamikor nagyon régen, amikor már és még Nagy-Kikinda volt a középkori nagyhírű és eredeti Hollósnak a neve...

63

Népkert részlet a már és még Nagykikindán – a középkori és 1780-1800-ig Hollóson

64

Itt még kicsiny ültetvények voltak az óriási hársfák, igazán Hollós-Corvinus-Hunyadi János utcáján

Őrizd a Hollósok emlékét, ne hagyd soha elfeledni - SzentBorbála Aki még itt sem látja, hogy Nákófalva azaz Szőllős közvetlen közelében HOLLÓS terült el, amiből 1780 után faragták Nagykikindát, az legalább ne irkálja a magyarok történetének ezen fejezeteit

65

A középkori Hollós területének mai látképei

66

A középkorban Hollós – majd Nagykikinda mára Kikinda környéke

67

Nagykikinda Népkert – a középkori Hollós földjén

68

Mára Blandás lett a Népkert és az állam védelmét élvezi – a Mária-Terézia förtelmes ’’czimeradománya’’ alatt

Asissi Szent Ferenc katolikus templom és a városháza NagyKikindán

1904 Nagy Kikinda – itt Vel. Kikinda-Bел. Кикинда - ahol akkor is szerették egymást

69

Jól ismerte tehát Fekete Gyula (1857-1941) református lelkész Nagykikindát és a múltját is hisz amikor a város történetének sorait Borovszky Samura is hívatkozva írta 1912-ben, már 1887 óta nagykikindai lakos és 55 éves értelmiségi volt. A kor cenzúrájához viszonyítva és igazodva, hellytálló merész sorokat rögzített. A százötven esztendeig tartó török hatalom után itt 1697 szeptember 11. napja hozta el a változást. Ekkor törték össze Zentánál a török hatalmat. Olvassuk soraiban, de elhozta-e vajon??? Dehogy hozta el, hiszen 1703-ra már újra nagy veszedelemben az Ország ••• 1703-ban Örök emlékezetül II Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem kiáltvánnyal szólt Magyarország szabadságának érdekében:

70

Erőszakos módon birtokokat foglaltak, a zsarnoki önkényükben, idegen törvényeket vezettek be, ...

Amit a török uralma alatt 150 évig háborítatlanul megtartottak, most a Habsburg telhetetlen és kegyetlenül könyörtelen hatalomvágyai szégyenteljes iga alá hajtják. ’’Közben egyre özönlenek országunkba a német jövevények, s már csak az van hátra, hogy ama régi mondást: ’’Veteres migrate coloni!’’ – Költözzetek el, régi lakosok! halljuk. A nagyságos fejedelem pedig talán szerencsére is, már nem érte meg azt ami a halála után következett. Amit a telhetetlenül kegyetlen bécsi Habsburg udvari kamarája égre csapó sirám közepette művelt velünk.

71

’’I.Lipót egyszerűen eladta 1702-ben a rokonának meg a német vitézi rendnek (milyen szánalmasak ezek a hamis ’történelmi’ vitézi rendek...) és eladta az ott élő őslakos népet is’’ – a fogainkat is megnézették-e vajon? Mert még nem is olyan régen, úgy 1935-45 időkből, egyik öntelt írójuk a nagyvilág egyetemeinek könyvtáraiba behelyezett magyar történelmünket is megalázó és hamisító könyveiben még a hiányzó fogsorát is gyalázta egy, a világ egyik legjószándékúbb teremtménye falusi ember magyarnak...

72

II.Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem, Hollós-Corvinus-Hunyadi János, Hollós-Corvinus-Hunyadi László mártír, és Hollós-Corvin Mátyás királyunkat is végső ideje lenne Boldoggá és utána hamarosan Szentté avatni. Végső ideje lenne végre, a sajátjaink dicső emléke előtt fejet hajtani és imát mondani. Végső és tisztességes, ideje lenne. Az ezen cselekedet kivitelezője lesz korunk igazi, Istent és Hazát szolgáló, egyházi embere

73

Fekete Gyula figyelemreméltó fenti soraiból tudjuk: Igy garázdálkodtak hát felettünk az idegen hatalmasék. 1779-ben visszacsatoltak minket oda ahonnan soha el sem mentünk, milyen kegyes. II.Lipót 1790-ben azért a Temesi Bánság Magyarországból kihasításának a szerb kérelmét ejtette, a szomorú csak az, hogy az utódai halálfélelmükben és hatalmuk elvesztésének kétségbeesésében, fűnek-fának újra a magyarok földjét osztogatták, csakhogy ők a mások feletti uralmukat megtarthassák. Hollós-Corvinus-Hunyadi János kormányzónk és hadvezérünk vajon mit szólna minderre? Pedig szólt a mi kormányzónk, nagyon is nagyot szólt már 1447-ben Hollós-Corvinus-Hunyadi János. Csak szavait akkor és azóta is minden igyekezetükkel eltitkolták, lejáratták és egyszerűen hamisításokkal hiteltelenítették. Mert Hunyadi János hadvezéri éleslátása kereste és meg is találta a kor kihívására a megoldást. Páratlanul fontos odafigyelni, amikor egy korról értekezünk, akkor kizárólag az adott korról beszélünk ami nem keverhető össze sem korábbi sem későbbi korok fejleményeivel, miként divat ez valakiknél manapság, például II.Rákóczi Ferenc

74

vagy Kossuth Lajos korát napjaink eseményeivel keverni-kavargatni. Politikai kapzsiságnak lehet szellemes ötlet, de minden hiteles tudományos-ágtól távol álló buksi elrugaszkodás.

A’’Gradiste’’ lehet 7km északnyugatra fekszik Kikindától Iđoš-Idjos alias Tiszahegyes felé, és ott is lehetett vára Hollós-Hunyadi Jánosnak, de ez nem téveszthető össze Hunyadi János Hollós és Hollósvár földrajzi területével.!!!

Mára tudjuk Hollós: - ’’s a hol Mátyás király is’’ született- és nem csak ’’sokat időzött’’. A Nagy-Rét –Veliki Rit- ahol hajdan falvak álltak. Hollós ahol Hunyadi Jánosnak a vára állt. Ahol Hollós állt. Ahol Hollós-Hunyadi János birtoka volt. Ahol Mátyás király is született.

75

Veliki Rit a Nagy Rét Hollós itt Kikinda, Tóba, Torontáltopolya itt Ban Topola, Bazsalhida itt Bašaid települések között Veliki Rit – Nagy Rét magyar történelmünkben talán a legelhallgatottabb de egyike a legjelentősebb földrajzi területnek. Minden kétséget kizárva, Hollóshoz tartozó terület volt a Nagy Rét. Most csak jó szemügyre venni, szem előtt tartani, a továbbiakban hiteles dokumentum adatok alapján részletesen foglalkozunk még a nevével. A feketében fehér csík légforgalmi jel-tábla alatt figyelnünk kell még G a l á d területére.

76

három századot kiképző Károly Lajos főherceg huszár-laktanya épületcsoport A Távirati-utcában pontosan a reformátusok szép új templomának által laktunk házbérben amikor 1953 tavaszán a szüleim Topolyáról beköltöztek Kikindára. Abban az utcában helyezhette el nagyapám Nagykikindán a gimnazista fiát apámat, kosztkvártélyban a több diákot is ellátó, és apám elbeszélése szerint finom ételeket főző Szenti néninél. (Egyszer meg is látogattuk) Csak az úton egyenesen átmentem a túloldalra a Református Templom udvarba ahol az udvarban leghátul az asztalos műhely mellet balról a rokonaink a Kozmáék laktak. Azon a nyáron igen melegek járhatták, emlékszem, a templom borostyánnal befutott falára és arra emlékszem, hogy az udvar felől hátul ahol a Kozma gyerekekkel rendszeresen játszottunk volt a templom ajtó ahol többször bemerészkedtem amikor nem volt senki ott de a templomajtót nyitva hagyta a takarító néni, kicsit félve ugyan de bementem és érdekes volt, ott bennt egészen jó hűvös volt a levegő. A lelkész lakása az udvar bejárat kapujától bal felől volt. Az én időmben ott is, de egy másik Kozma család élt. A jobb oldali épületet pedig mint a Magyar Otthont ismertük, szórakozóteremmel, színházteremmel, könyvtárral. Onnan az összes meséskönyveket kiolvasta apám nekünk az esti-mese olvasáskor. Utána már a főutcai a nagyobb városi könyvtár összes meséskönyveit is kiolvastuk. Nyolcadik osztályos koromra meg már az ifjúsági könyvtárat is kiolvastam. Akkor átküldtek a felnőttek könyvtárába. Ott olvastam a Borgia Lukrécia kötetet meg egy másikat is, az ’Önfeledt pillanat’ címűt. Kicsit korai olvasmány volt, de utánna a szerb nyelvű irodalom kötötte le a figyelmemet. Hazai és külföldi irodalom de szerb nyelven a gimnáziumi követelmény szerint. Akkor sokat kellett a szerb-magyar szótárt használni. Nagyon kevés, ha egyáltalán volt szerb nyelvhasználat a családunkban. A kezdet nem volt könnyű, idegen nyelven tovább tanulni a nyolc év saját nyelv után.

77

A Lovas laktanya – Huszársági laktanya helyét Nagy-Kikindán zöld ceruzával húztam alá Onnanegyenes út vezet Horogszegre – itt már Károlyliget-Szentborbála-Szenthubert felé Ami itt fontos kedves olvasó, megvan a térkép nem is olyan régről, csak 1896-as Torontál Vármegye térképéről meggyőződhetünk, igen OLUZ tó néven rajzolták be a tó nevét amelyikről Borovszky Samu és Fekete Gyula dolgozataiban olvasunk: ’’Borovszky Samu történetíró munkájában írták – Hollósról – hogy NagyKikindától keletre az OLUZ tó partján két Hollós feküdt – igen HOLLÓS és HOLLÓSVÁR..... ’’HOLLÓSRÓL még 1752-ből is van említés a mikor egy temesvári marhakereskedő bérelte ( a hollósi Nagy-Rét legelőjét valószínűleg) és ettől fogva mint önálló községről nincs többé adatunk róla és valószínű, hogy az ugyanaz időben másodszor települt Nagykikindába olvadt.’’ (itt megjegyzendő: olvadni olvadt, de nem Hollós a Nagykikindába, hanem a Hollóst Nagykikindára hamisítók olvasztották, átnévcserélték a Hollóst, valami másra, hogy minden legyen csak ne az eredeti és Középkorunk híres neves nagy családjának a családi fészke ne legyen Hollós..... Nézzük csak jól meg a szerencsétlen Mercy Florimund térképét 1725-ből és napnál világosabb a tény, közvetlenül Szőllős alatt csak Hollós van és híre hamva sem a valamiféle NagyKikindának.) Miután 1716 október 13. a mikor Temesvár bevételével az egész Délvidék megszabadult a török járom alól – folytatta Fekete Gyula Nagykikindán – de innen mi Szentkláray Jenő soraival folytatjuk. TEMES VÁRMEGYE és TEMESVÁR sorozatban DR. SZENTKLÁRAY JENŐ apátkanonok nagyon is helytálló tanulmánya került közkinccsé és mára mindenkinek elérhetővé. Innen:

78

79

1716. október 21-étől kezdték minden alap nélkül Temesi Bánságnak nevezni

80

’’Temesvár várába ne fogadjon be más lakosságot, hanem csak róm. kath. németeket’’ A többiek csak a külvárosokban tűressenek meg... Temesvár várparancsnoka, az idegen gróf, vezérőrnagy hasonló utasítást kapott.

81

A Tisza-Duna-Maros és Erdélyközben 56 vár, 44 város, 1727 helység

82

...és aztán, szinte istenítik Mercyt... és ezért sürget a történeti igazság megismerése

83

Saját különleges céljai szerint, egy-két délvidéki Kútfők tanúságtétele szerint Mercy működése

84

85

A helyi viszonyokat jól ismerő magyar alispánokat nevezett ki – (Fontos tudni)

86

1717-ben nem volt véglegesen eldöntve Délmagyarország elszakítása az anyahazától

87

Török katonai megszállás alatt Torontál, Csanád, Temes és Krassó ejálet voltunk! A háború által keményen sújtott néptől 1717-ben ne szedessék terménytized!

88

A tartomány védelmére: mokrini, kikindai,frányovai, melenczei, bótosi és idvori katonai századvidékek – Hollós-Hunyadiak családi fészkében - Compagnien

89

A magyarokat utáló Savoyai Jenő herczeg ajánlotta mit tegyen a császár

90

Mercy grófnak óriási fizetése és javadalmazása volt. Érdekes, óriási fizetés, a kipusztult ’’mocsarakból’’

91

Szántottak, vetettek, tenyésztettek, halásztak, pásztorkodtak, nem volt bántódásuk a töröktől A magyar nép Torontál, Csanád és Arad megyék kisded falvaiban húzódott meg.

92

Német lakosság egyáltalán nem volt itt sehol.

93

Mercy kombattánsai által vergődött Délmagyarországon túlsúlyra a német nyelv meg divat

94

1717-ben nincs külföldi német bevándorlás. Mercy a nyugdijas tisztekből, katonákból, hadi szolgálatra alkalmatlanná vált népből válogatta össze az első német lakosságot.

95

Nem volt valami jó nevelésű, szelíd és jámbor népség. 1720-ban rendeleti úton kényszeríti őket tisztességesebb életmódra.

96

97

Csalódnak kik azt hiszik és állítják, hogy Mercy népesitett minálunk. Mercy csak egy eszköz volt a Bécsből irányított császári udvar politikája és a kamara telhetetlen haszonvágya kielégítésére

98

A bennszülötteink sérelmesnek találták a jövevény kolonistáknak osztogatott engedményeket

99

A Tisza-Maros vonalán élő magyarsággal szembeni bánásmód, bizony jellemző, Velük senki sem törődött, lézengtek, zaklatták őket, településüket akadályozták, nyomták és zsarolták ahol csak lehetett. (Zsarolták még 1991 és 2000-ben is!)... 1718-ban visszaparancsolta őket a lakhatatlan vízárba... a magyar paraszt embert nem engedték... faggatták... elutasíották...

100

A Maros parti rácz határőrség is mozgósítva lett a magyarság átjövetelének meggátlására. Fontos ezt tudnunk ugyanis a Marosparti rácz határőrök telepszenek rá castris Hollósra. Nem véletlenül, mert ott ugye hadsereg táborozására alkalmasan állt Hollós-Hunyadi castris jobbagiones tábora. Az ide-ode költözgető németeket az illető kerület keservesen behajtott költségén...

101

Az őstelepeseket praelimináltan megadóztatni, az idegenből jötteket fölmenteni...

102

Jöttek az Aldunára a kolonisták

103

A magyar szabadelvű felfogás és a városok tanácsa oltalmába fogadta és nem szolgáltatta ki az idegen adminisztráció kényuralmának a magyar lakosságot

104

A kamara elkobozta Freidorf meg Neudorfot ... és a Wallis tábornok más jószágot kapott helyette Erdélyben... a magyarok földjét kincstárinak kisajátított jószágból... amikor 1730-at írtak

105

Griselinitől kezdve mind tévedésben vannak.... Fontos!!! Lássuk a Bécsi udvari kamara 1734-iki levéltár jegyzékét !!! Fontos !!! Miért fontos ezt tudnunk??? Azért fontos ezt tudnunk mert 1740-ben Hollós-Hollósvár és Horogszeg még a helyén van!!!

106

Reiner si losué Ottens – harta Banat 1740 Minden köszönettel tartozunk a térkép közreadóinak

107

Selos-Szőllős, Ollos-Hollós-NagyKikinda, Kökénd-Kikinda, Barchaid-KisKikinda-Basahid, Novazella-Újfalu, Cziget – Várlak- Zakule - TorontálSzigetvár

108

Cziget – Várlak is a helyén volt 1740-ben, miként 1780-as kiadásban is a helyén volt.

A becskereki Zrikipedia is közreadta ezt az 1740-es évi térképet amelyet Griselini könyvében:

Franz Griselini 1780-ban Bécsben kiadott könyvében is közreadtak

109

Aztán Nádasdy halála után hozták idegenből a német papokat (ami még megfigyelendő manapság is: ha nem idegenből hozták akkor idegen érdeket szolgálót hoztak...) .... Szent István koronájától örök időkre elidegeníteni tervezték.... Fontos a dátum: 1777-ig nem neveztek ki többé magyar születésű honpolgárokat... aztán 1730. február 14 után alig ért oda a gyászhír, Mercy gróf legott, ugrott az alkalomért, a saját érdekére...

110

Figyeljünk oda, I.Rákóczy György fejedelem első gondja volt elűzni a bécsi abszolutizmust kiszolgáló jezsuitákat és helyükre visszatértek a ferenczrendiek ám Krassóból kikergették... (bizonyára azt is Isten nevében cselekedtették velük a bécsi császáriak...)

111

Az elhalt II.Rákóczy Ferenc idősb fiát József herceget nevezte ki erdélyi fejedelemmé Aki akkor Viddinben tartózkodott

112

113

Milyen siralmas sorsra juttatták a haza fönnmaradásáért hősi küzdelmekben elhalt vagy behódolt régi magyar nemességet...idegen kezekre juttatott földbirtokait..

114

Ősi magyar birtokaikról elutasították őket...

115

116

A Hunyadiak korának tiszteletreméltó emlékei – felett nyüzsögtek az idegenítők

117

118

Mercy katonai önkényű idegen irányítása... a szegény népet elviselhetetlen terhekkel, közigazgatási zsarnoksággal és katonai brutalitással szorította présbe!!!

119

A fenti oldal minden betűjét véssük a tudatunkba kedves olvasó, kicsiny betekintés ez, a hazát hűségesen őrző végvári elődeink felemelt fejjel elviselt meghurcolása az idegen betolakódók zsarolása, önhatalmaskodása, elvetemülése, nyomorgatása közepette...

120

a ’’fast tyrannisch’’-ok kiszemelték a jobb házakat, a tulajdonost egyszerűen kidobták a saját otthonából, - (ja ez lenne a magukkal hozott saját kultúrájuk szerinti viselkedésük...)

121

Robotmunka, embertelen bánásmód közepette... Mert ehhez voltak szoktatva ott ahonnan jöttek...

122

Visszaélések, átkozódások, szidalmazások és ütlegelések – a jövevénykultúrájuk

123

kegyetlenkedéseik ... sajátmódra...

124

rablóbandák Itebő, Becse és SzentKirály pusztán... és senki sem mert hozzájuk nyúlni

125

1689-ben I:Lipót megbízásából és Kollonics elméjének a szüleményét a szerencsétlen Mercy szolgalelkűen és kegyetlenkedések közepette hűen kiszolgálta. Ezért se szeri se száma az emlékére dicshimnuszok zengésének... a magyar törvényeket kiszorították... idegen német népesítést sürgettek...

126

Hunyadiak korának viruló magyar birtokait isteni és emberi jogot nem ismerő nem magyar családokkal, külföldről becsődített szedett-vetett németekkel tetették tönkre. És maga a Rákóczy-mozgalom is a Kollonics féle politikának volt természetes következménye

127

A magyar nép lázadása a németek ellen, nem véletlenül kezdődött 1701 őszén. ... már volt bujdosó magyar elég, akik közé a Nagyságos Fejedelmet is kikényszerítették

128

A törököktől visszafoglalt délmagyarországi terület magyar jog és törvény szerint visszaszerzett ősi birtokunk volt, nempedig hódítás aminek azt Bécsben a császár meg a kamarillája kisajátították, és aztán ’’hóditott’’ területként kezelték azt élen a császárral, meg a Kolloniccsal, meg a magyargyűlölő Savoyai Eugénnel meg a Florimund Mercyjükkel egyetemben, mind. (Ezt ugye féltek megtanítani a kisdiákokkal... ) mindent elnémetesítettek –Magyarhonban - és országrészünket idegenekkel rakták meg –Magyarhonban ...

129

De Kolloniccsal megkezdődött Mercy önkényuralma...

130

A magyargyűlölő Savoyai Eugén hercegnek dicshimnuszt zengettek

131

Mercy első éveiben mindent felfalt gyűlölködő németek kisemmizték, kiüldözték, kiveszésre kárhoztatták a mi elődeinket és aztán elkezdtek mindenfelé puszta mocsarakat rajzolni ... 1735-ben ezt a Péro-féle lázadást sem igen hangoztatják – szinte csak agyonhallgatják...

132

És aztán feledésbe menesztették még az ősi magyar vármegyéinknek a neveit is Gondolták ők...

133

Dr. Szentkláray Jenő hátrahagyott munkája sokkal szélesebb irodalmat érdemel az eddiginél ...már félszázaddal Mercy előtt a magyar rendi önkormányzat őrködött alkotmányos javainkon

134

135

136

137

138

Dr Szentkláray óta is tapasztaljuk, az elrugaszkodott öndicsőitésüknek se vége se hossza Újabb és újabb áldatlan helyzeteket teremtve

139

A szolgalelkűség olyan betegség amelyikre nincs orvosság

140

141

142

143

Ja, a kegyetlen, könyörtelen császárnak lehet, nagy embere volt a Mercy Mert az abszolutizmus mindig a szolgalelkű, kishitű emberek hátán tudja csak hatalmas nagy valakinek érezni magát... Önérdekből elmocsarasíttatni a szomszédék tulajdonát, nem mindig járt sikerrel... De bármennyire is igyekeztek szétrombolni, tönkretenni, meghamisítani Délmagyarország múltját és történetét, a nagy kapzsi igyekezetben, valahol, valamit mindig eltévesztettek. Legújabban előkerülnek ritka térképek amelyek a helyére teszik tudnivalóinkat.

144

Magyarország területe és a szomszédos Országok az Árpádházi királyaink alatt 1301-ig, megjelent térkép Meyer Joseph kiadó atlaszában 1845-1850 között. Fontos erre odafigyelnünk, ugyanis:

145

Létezett - Torontál – Árpádházi királyaink uralkodása alatt

Torontál, Temesköz, Hunyad Meyer Joseph kiadó 1845-50-es térképe: Magyarország területe 1526-ig

146

A magyar nyelvű Wikipedia is jó, de nem szenteltek elég helyet Meyer munkásságának azon részére, ahol megtudjuk, hogy ’’works of classical literature’’ klasszikus irodalom mellett ’’atlases’’ – Atlaszok kiadásával is foglalkozott, valamint az 1848-49-es Szabadságharc ideje alatt kifejtett munkássága magyar szempontból is fontos tudnivaló lenne. Magyarország területét hűen ábrázoló térképeit nem véletlenül adta közre 1845 és 1850 között. Erről a német Wikipedia ad felvilágosítást:

1848 március 12-én Meyer Reformokat követelő kiálltványa a Magyarországon Kossuth Lajos vezette forradalom kiálltványával szinte azonos jogokat követelt az Ország lakosai számára. A kiváltságosok kiváltságos jogainak a beszüntetését, szavazati jogot az ország minden emberének, iskoláztatást mindenki számára, születési előjogok eltörlését... ismerős hellytállás az elnyomók ellen...

147

A mi magyar történetünket is meghamisító cenzúra eltörlése és a feudális arisztokrácia kiszolgáltatása alól való szabadulási törekvései is ismerősek, nálunk is magyarhonban. És aztán 1851-ben Meyer felségsértés miatt börtönbe került, négy hétre. Nálunk akkor már a sértett felség a Ferenc-Jóska, életét vette Aradon az ország legjobb TIZENHÁRMÁNAK meg Budapesten Batthyány Lajos miniszterelnöknek. 1852-ben újra börtönbe került Meyer Joseph, három hónapra. Nálunk akkor már a sértett felség parancsára, az egész országban napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hónapra csak akasztottak, csak akasztottak. Fiának írt leveleiben Meyer a következőt is leírta: ’’Engem ezek megaláznak, hajlékonyra vagy puhára csinálnának. A mafla ördögök tudhatnák, a jó vas minden ütéstől csak keményebb.’’

’’De emléke örökké élni fog sziveinkben’’

148

Meyer Joseph emléke mellett: ’’Áldás és béke hamvaira.’’ Fontos tudni értékelnünk a kort és a térképeket Meyer Joseph Atlaszából.

149

Számunkra rendkívül értékes Johann Christop Müller 1745-ös Magyarország Torontál megyéjének térképe. A Duna-Tisza-Maros ölelte alföldi rónaságunk térségben teljes a kép Jóka Mór ’’senki szigetének’’ földrajzi helyéről, Kostolac (Kosztolác) meg Szemendria azaz a mai Szmederevó között a Morava torkolata után, a Dunában. Petrus Ransanus 1450 körül rögzitett ’művelt Sziget’’-e a Siget is a helyén volt 1745-ben, miként Ilantza-Illancsa is a helyén volt. A Hollós-Corvinus-Hunyadiak torontáli családi fészke is a helyén volt 1745ben, Hollós itt Olesch, Orasin a Horogszeg kicsit felcsúszott északra, miként északra csúszott Selos – Szőllős is egészen az Aranka folyó fölé. Rendkívül fontos figyelembe venni és megkülönböztetni tudni Hollós körül a három Ara féleségekkel elnevezett településeinket meg az Aranka folyó nevét is, ugyanis a messziről jött, vagy csak mások által közvetített térképrajzok és idegenből térképezgetőink, sokszor nagyon összekevergettek minket az ő térképeiken. Aratka, Araka erődítményeink mellett közel a Tiszához és Becse mellett 1745-ben állt már a Szent István germánoknak behódolt királyunk idejében épült Aracs pusztatemplom is. Igy kaptunk aztán Aracho – Arachi – meg a többi Ara – féleségeket. Fontos ezekre odafigyelnünk, mivel mindezektől különbözött és külön is állt a saját helyén Hollósvár és Hollós jobbágyfalu. Antonio Bonfini 1485-ben rögzitett: ’’In Corvino vico natus’’ - Hollós nevű középkori településünk. Hollós - Becse és Temesvár között 1745-ben.

150

1717-ben L’Isle térképe

1789-1810 Reilly térképén Bécsben P A N N A T – ok lettünk... Megtanultunk térképeket olvasni kedves olvasó. A mi témánkhoz fontos ezeket tudnunk, mivel ennek a kötetnek folytatásában még sok dolgunk lesz Középkorunk Magyarországának Torontál vármegyéjével és helységneveivel. Folyt:

Torontáli Szántóné Veréb Irén 2016-09-08

151