Gyepgazdfdkodis 2001, Debrecen
A SZARVASIVIARHA KOLONEOZO INTENZITASt LEGELTETESENEK HATASA A LEGELO TALAJARA
Czegledi Levente, Beni Bela, Katai Janos S ummary A cattle grazing experiment was conducted since 1 991 in Gyokerkar area of Hortabogy National Park on middle-hard soil. The aim of our examinations was to determine the effects of different intensity of grazing on physical and chemical parameters of the soil. There was a clear trend for soil bulk density, salt %, NO3-N and pH, Approaching the higher grazing intensity the value of these parameters showed the higher increasing. Different grazing intensity influenced on soil humus % and nutrients (organic N, extractable P and K), but the trend was not expressed .
Osszefogialas A Hortobagyi Nernzeti Park terillet-en, Gyiikerktit tersegebers_ vizsgdituk az 1991. _O•ta szabaegeltetett szarvasmarha dllonldny legeltetesenek hattisdi a gyep talajdnak _don _i _ neheiny parameterere_ Mertak a talaj teifogattomega, kemhatciscit es a lapanyagtartaimOt jellemz5.- osszes N tartahncit, a novenyek aital felveheta (AL-oldhat6) foszfor- es kciliurntartalrnat Az allatterheles novelese emeite az enyhen savanya rata} kimhataseit, es terfogattaimegEt. Az Osszes N is AL-oldhato P es K tartalorn legnagyobb terhelesnel volt a Iegmagasabb, a teibbi kezeles eseten nem taleiltunk egyertelmfi osszefuggest. Az ejszakai szthIlds merest eredmenye az osszes Nes az ALold, P eseteben is szignifilainsan alacsonyabb volt a kontrollhoz kepest Bevezetes A legelo szarvasmarha jelenlete hatassal van a gyep talajara, bAr a kOrnyezetvaltozas jelei eleszor a terillet 6Iovilaganak valtoz,jsaban mutaticoznak, a talaj fizikai 65 kerniai tulajdonsagai intenevebb es hnsszabb allatjelenl6tle reagalnak. A talaj t6rfogattomegenek viltozasa - a legel5 allot taposasanak hatasara reverzibilis folyamat, a legeJtetes felhazyasa uran a tomorbdottseg csokken. Az egys6gnyi tertfietre jutd rnagas allatletszarn eseteben az gnat taposasanal gyepnovenyzet tCalIegeltetese hatvanyozottabban hozzai anal a lege16 esetleges degraddciOjahoz (CASTILLA, 1992.). A taposasi terheles kovetkezteben a tornbrod5tt talaj bsszporozitasa cs5kken, elIenben a talajelet 616nki,11, lakent a bakteriurnok szaporodnak el (OTANI et al,, 1994)_ A szarvasmarha napi tirillektertnelese szArnosallatra szarnitva 53 kg, ami 33,5 kg beIsarat es 19,5 kg vizeietet jelent. A legel6re naponta kijuttatott hatoanyag 250 g N. 80 g P es 250 g K (VINCLE1-+Y et al., 1993). Ez az atlagosan 3,5 m legdoteraletet borit be (HOLMES, 1989). A foszfor es a kalium altalaban a talaj felso szintjeiben megkOtOdik, ezzel szemben a nitrogen a talajban lejaiszoclo viztnozgastal fil2g6en lernosOdik a rnelyebb retegekbe.
154
Gyepgazdalkodas 2001, Debrecen
LAVADO et al (1996) eredmen* szerint a talaj isvanyi N-tartalma es a novenyek akal felveheto foszfor mennyisege csokken a legeltetds hataska_ BERG et al. (1997) szerint mar a kOzepes anomanysiiriiseggel legeltetett gyepterilIeteken a talaj Osszes N mennyisege riOvekedeset mute. A szarvasmarha tragyaja a tObbi kerodzothez kepest lassabban, vontatottabban bonilik le, cgy a befedett tertileten csokken a noveriyi termes, ellenben a Arnyezo reszeken a tragya tApanyagtartalmanak hatasakent nagyobb szaazanyag-hozarnra szamithatunk. A vizeIet es az thin& kijuttatIsa utan egy evvel atalakulva a talajban - ndveli a talaj foszfor- es szervesan•ag mennylseget (WILLIAMS - HAYNES, 1995). Anyag es mOdszer A legelteteses kiserlet helye a HortobagyiNemzetiPark gybkerlalti tersegeben az un.
Tunyogi teriileten szabad leg-61tetes folyik 1991. Ota, 180 magyar sztirke tehennel es annals szaporulatival (156 bioryt). KtilonNiza interizitassal terhelt mintaveteIi pontokat jeloittink ki, melyek jeNerrizoit az 1. tabldzat tartalmazza, A kfiltinhoz6 intenzitassalterhelt mintaveteli helyck I. tabidzat kezeles szama 1 2 3 4 5
megnevezese kontroll legelb le.elo esapas ejszakai szallas itato
intenzitas (szarnosalIat-napire) 0 0,03 3
6 10
A vizsaat saran rnertilk a talaj t6rfogattiimeg6t, kanhatasit es a tapanyagtartalmara uta16 alabbi pararatereket: 5sszes N tartalorn, a novenyek Oa' feiveheto (AL-aldhat6) foszfor- es kaliurntartalom (FILEP, 1995). A mintavetelezes iddpontja 2001. aprilis 5., kezer6senkent 4 db pontrnintat gyfijtOttlink a talaj felso 5-15 cm-es reeg6b61. Eredmenyek A talaj ti5morodOttseget jelza tdrfogattomeg az allatterhelessel novekedem kiveve az itatO kornydk6n, ahol a legnagyobb szamszerilsitett allati jelenlet ellenere az ejszakai szignifikartsan alacsonyabb (1 3<0,05)6rteket merttink. (J. eihria). A talaj pH-jat a szarvasmarha jelenlete altalaban naivelte, kiv6ve az intenzivebben Iegeltetett gyepteriiIetet, amely talaj, a kontrollhoz. Ic.6pest szignifikinsan savanytibb volt. A pH az intenzitas nOvekedesevel a semleges tartarnany fele - a 7,3-as erteknel nem tovabb novekedett, igy legmagasabb &Act az itatondi vett rnintanal mertiink (2. dbra).
155
Gyepgazdalkodis 2001, Debrecen
KOlouboa intenzitasfi legeltetes liatasa a talaj terfogattomegere 1. Libra
5
1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1
E=0.091
3
1
4
5
szarnosaliat-napirn'
Megjegyzis; Az. abc kti nbi r r nagybaiiivei jeizett oszlopai P<0.01 szinten szignifikansan kulonboznek egymAstoI (1-3. Ahra), a kiilOnbtizi5 kisbetfivel jelzett oszlopok P
Kfilonbozo illtenzitasa legeltetes hatasa a talaj
kernhatisara (pH(H20)) 2. elb ra
8 7,5 7 6, 6 5.5 5 4,5 4
SE=10,37
2
3 szarnosallat-naaim
156
4
5
Gyepgazdalkocliis 2001, Debrecen
ICUIon b6z6 intenzita.s6 legeltetis hatasa a talaj tapanyagtartalmira 3. dbra
3500 3000
CoSSz, N: SE= 75,84
2500
I3205:
50 2000
SE= I 93,25 K20:
E 1500
SE=150,6
1000 500 0 1
2
3
4
5
szthnosiillot-nap/m 2
• bssz
1St
ioszior 'DAL-0)(21.
A gyep talajanak tapanyagtartalmaban tapasztalt valtoza's (3. abra) mar nem mutat ilyen egyseges kepet. A talaj osszes-nitrogen tartalmanak meghatirozasanal a szerves kotesii N mennyiseget Allapitjuk meg, amely a kezelesek soran 1774-3062 mg/kg ertek kozhtt valtozott. A koritroll es a legeltetett terilleten mind a csapa -shoz, mind az ejszakai szallashoT Icepest nagyohb N Enennyisdget hatkortunk nneg. Az asszes N mennyisege az intenzitasnak megfetel6en az itatOnal volt a legnagyobb. A kontrollhoz kepest a novdnyek altaI felvehet6 foszfor mennyisege egyethil az 5_ kezeIesnel bizonyult szignifikansan nagyobbnak, ket esetben (2. es 4. kezeies) pedig szignifikansan alacsonyabb erteket kaptunk. Az AL-oldhatO kaliumtartalorn vizsga -latAnal a nern Iegeltetett tcrtilet m6resi eredmenyenel kisehh erteket nem Inertunk, a csapas es az itato eseten az allatterheles novelese szignifiLinsan gyarapitotta a talaj AL-oldhato kaliumtartalma-t. tri)clakmiSeg,ziEtc. P1.. (1997): Long-term soil nitrogen and vegetation Berg. W.A.-Bradford, change on sandhill rangeland. Journal of Range Management 50:5, 482-486. Castilla, C.E. (1992): Carbon dynamics in managed tropical pastures; The effect of stocking rate on soil properties and above- and below-ground carbon inputs. Dissertation Abstracts International, B. Sciences and Engineering, USA 53:2 1-190.
157
Gyepgazditkodis 2001, Debrecen
Filep, Gy. (1995)7 Talajvizsgalat. Debreceni AgrArtudorridnyi Egyetetn, Debrecen, 1156, Holmes, W. (1989): Grass its production and utilization H. ed. BGS Blackwell. OxfordLondon -Ediburgh-Boston-MeIbourne, 1-306, Lavado, R.S.-Sierra, W.-Hashimoto, P.N. (1996): Impact of grazing on soil nutrients in a Pampean grassland. Journal of Range Management 49:5, 452457. S,-Yoden, Y.-Igarashi, R. (1994): Influences of cutting Otani, I.-Takahashi, and grazing tall fescue (Festuca arundinace.a Schreb.) sward on red-yellow soil on the grass root and soils. Bulletin of the Chugoku National Agricultural Experiment Station No. 14, 69-89. Vinczeffy, L (szerk.) (1993): Lege145- es gyepgazdalkodas. MezOgazda Made), Budapest 1-400. Williams, P.H.-Haynes, R.I. (1995): Effect of sheep, deer and cattle dung on herbage production and soil nutrient content. Grass and Forage Science 50:3, 263-271.
Szerzok: Czegledi Levente, PhD hallgato Dr. Beni Bela, egyetemi docens Debreceni Egyetern ATC Allattenyesztes- es Takarmanyozastani Tanszek 4032 Debrecen, Boszdirrnenyi ut 138. Dr. Katai J6nos, egyetemi tat* Debreceni Egyetern ATC Talajtani es Mikrobiologiai Tanszek 4032 Debrecen, Boszormenyi tit 138.
158
