ALAPÍTOTTA tuba janos

66.

szám.

KOMÁROMMEGYEI f* O : iötlzetesl ár cieh-«iovák értékbe*| Helyben é% vidékre postai szétküldéssel: S^.i vre 80 K, félévre 40 K, •efrjreé'ém 'J0 K. E g y e s s z á m á r a i 80 fillér.

várja lelkünk a Szentlelket, hogy Véle beköltözzék és megerősödjék hitben, amely hit felvértezze a lelket küzdelmeinkre Mert küzdelem és harc jutott nekünk 0SZtáIyré8ZÜl a békés munka helyett, mi­ ként a régi várak építőinek, akikre időn­ ként rajtatttöttek ellenségeik, hogy őkel a védházaik építésében akadályozzuk. Ezért azután mig egyik kezükben épitő-zerszám l i , de oldalukra kardot övezetiek, hogy kezük ügyében lenne, hacsak az ellenség munká|u at megháborítaná Háborúban feldúlt tűzhelyeinket kell újraépítenünk, ahova sokan nem térének viasza vi ágnak szörnyűséges égéséből. Családainkat, gyermekeinket, kellene ru­ háznunk, táplálnunk és tanítanunk, hogy anyáink ősi nyelvét el ne felednék. M u n ­ kálkodni kívánnánk békén, háborít la nul szabadon. Mert a magyar szabad nép volt mindig és nem volt szolgája soha senki­ nek. E szabadság nélkül a munka csak robot, a munkás pedig rabszolga. Életünk küzdelmeinek legelső célja tehát teljes szabadságunk kivívása és megtartása, mert a félszabadság nem szaba Iság. IIa jogainkat elalkússzak, ha meg­ hunyászkodunk mindenki előtt, aki kor­ báccsal kezében közeledik felénk, akkor nem érdemlünk jobb sorsot a Szolgasorsnál. Erősödnie kell nemzeti önérzetünk­ nek, melynek sohasem szabad felednie, hogy a nemzet, melytől elszakítottak, ezer év elutt alkotott államot a négy folyó völgyében és a Kárpátok alatt. Erősödnie kell összetartásunknak, hogy felismerjük a közös sorsban egymásrautaltságunkat! me y!>e sem pO itikai jelszavak, sem os/tálykülömbiégek válaszl ífalakat nem rak­ hatnak. Erősödnie kell faji érzésünknek, a magyarság érzésének, a magyar név büsz­ kén hordozásának és annak a tudatnak, hogy sok millió fajtestvérünk él még a Duna és Tisza vidékén. Ha egymásra találunk, egymást meg­ ismerjük, ha együtt dolgozunk, ha mun­ kánk verejtékes eredményeiben egyaránt Osztozunk, akkor erőiek leszünk, ma nemzeti kisebbség, melynek csak feltételesen nyuit a hatalom imitt-amott Cgy kis kegy morzsa!. Pünkösd ünnepén várjuk a Szent­

M : L , IflIIUs c

=

=

L

T

I

K

A

I

L

A

P

ALAPÍTOTTA tuba janos F ő s z e r k e s z t ő : GAÁL G Y U L A d r Szerkesztő: BARANYaY JÓZSEF dr. lelket, hogy megtöltse lelkeinket a ma­ gyarok hálával szebb és boldogabb jöven­ dőjében, megpróbáltatásaink es szenvedé­ seink megszűnésében, ezeréves m u l t u n k nagy tanúságaiban, tejünk fennmaradási­ ban és történelmi hivatásában. A Szent­ lélek kegyelme késze.] ál!: de vájjon lelkeiuk kéazek-e annak belő- olására - TÍSZ ták vagyunk-e minden bűntől, minden hibától, mentek-e előítéletektől, elfogult­ ságtól, nem vagyunk-e kishitűek és CSÜggedők, van-e izmainkban acél és agyunkban energia a jövő küzdelmeire? Magyarok, testvéreim, ezek felett gondolkozzatok Pünkösd ünnepen. Szent-lvany József a parlament keddi ülésén nagyobb beszédet mondott a külügyi vita során. Az Országos Kisgazda, Földmives, és Kisiparos pírt illusztris vezére hatalmas beszédben vette birálat alá Benes génuai tevé­ kenységét, valamint a csehszlovák külpolitika egész rendszeret. Rámuta ott arra, hogy a miniszterelnök beszámo ójában elhallgatta a balsikereket, melyek fit I \ uában érték é^ meg­ állapította, hogy tényleg Hagyományos csehszlo vák politikát folytat, várakozásszerfl óvatosság­ gal, hogy melyik hatilomhoz kell simulnia. Áttérve a genuai konferencián tapasztalt kél féle áramlat ismertetésére, megállapította, hogy d csehszlovák politika a v gban a frai álláspontot tolja előre Európában győztes és vazallus államok vannak, a pusztulás követ­ keztében elszegényedett államok arra fognak igyekezni, hogy a szolgai I lerázzák maguk­ ról. Európa rekonstrukcióját hosszú ideig tartó munkával lehet elemi, de ahhoz nem alkalmas az a politika, melyet a kormány folytat, mert az igazi katasztrófa politika. Hangsúlyozza a szónok, hogy a kisebbségek jogainak teljessége egyszersmind az állani érdeke is. A nemzeti kisebbségek kérdésében elfoglalt magatartásáról szólva, kitejti, hogy a miniszterelnök szavai teljesen ellentétben vannak azokkal az értesü­ lésekkel, hogy a kisebbségi kérdést küiön bizottsághoz utasították. Felhívja a miniszter­ elnök figvelmét arra, hogy az államban számos kérdés vár rendezésre. így Szlovenszkó auto­ nómiájának kérdése, a h.dikö'csön és még számos kérdés, melyeknek rendezése a bizal­ matlanság megszüntetése, valamint a belső konszolidáció szempontjából volna szükséges. A kisantautnak génuai ismert kudarcáról szólva, kijelenti, hogy a kisantant .egyszerűen lehetet­ lenné teszi a szellemi nagyság demokratikus kifejlődését, mert a kisantant a békét fenyegető alakulat. Határozottan akadálya a gazdasági konszolidációnak, mert a győzök jogaira alapítja nralmát. Már pedig a nagy célokat, melyek Európa rekonstrukciójához vezethetnének, tisz­ tára és egyedül a békeszerződések revíziójának programmjaval 'ehet elérni". A genuai konfe­ rencia a szónok szerint azért volt eredményte­ len, „mert voltak olyanok és ezek között a csehszlovák delegátusok Is, akik Európa sebeit mélyíteni és nem gyógyítani akarták. Elvileg ellene vagyok ennek a politikának a demok-

l á n n c J C l I I V a

Mindennemű

I

KÖZLÖNY

ruhanemüeket,

. Bteikessl6sé| is kisdshrrstsl Nador-u. z < hová SfY s lap isellesii r.'>..t ilN-tű közlemények, mint .t hirdetések, el fiistésj és hirdetési •! jak §tb küldendők. Kétirstokst asm adunk vissss, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatoo ráci szempontjából, de ellene vagyunk mi megya ok érzelmileg is, mert a mi nemzetünk szolgaságát célozza*. A sagyhatásu beszédei az ellenzék lelkesen megtapsolta. A szenátus üi^se. A szenátus szerdán ülést tartott, melyen nagy es beható vita folyt le Benes génuai expozéja körül. A felszólaló szenátorok Beoesnek génuai politikáját helyte­ lenítették, mert magatartásával csak támogatta azt a szélsőséges álláspontot, melyet Francia­ ország képviselt. Állast foglaltak az erőszak politikája ellen es meg Horacek d i . köztársasági párti szenátor is arra intette a kormányt, hogy a csehszlovák politikának, mint egy közép európai kis állam politikájának, békeszeretőnek kell lenni és távol kell magát tartani minden agresszivitástól Krupka dr. (néppárti) i sem­ legesség alapelvéhez ragaszkodik és azt kö.etelte, hogy a miniszterelnök közölje a Romá­ niával kötött katonai egyezség szövegét, hogy a konvenció nem rejti e magában a Cseh­ szlovák államnak egy Oroszországgal való konfliktusba való bevonásának a szövegét. N egle dr. (nemet nemzeti) kijelenti, hogy ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy Be­ nes állandóan franciabarát politikát folytat és határozott választ kér arra, hogy a köztársaság és Franciaország köz- t szankciók esetére áll-e fenn szerződés. Mindaddig, amig Németország nem szabadul meg a nemet területek megszál­ lásának szégyenétói, Európában nem lesz valódi béke. A genuai konferencia megmutatta, hogy Európa politikai és gazdasági megújulása más mákon fog haladni, mint ahogyan azt Verse­ lésben megálmodták Botrány a parlamentben. Benes miniszteraök a képviselőház keddi ülésen több szónok beszédére válaszolt, akik a génuai kon­ ferenciáról tartott expozéjánál állast foglaltak. Midőn a szónoki emelvényen megjelent, a szlovák néppartiak elkezdtek kiabálni es a pa­ dokat verni. A folyton megújuló zaj háromne­ gyed óráig tartott. A néppártiak ez/el a maga­ viseletükkel tiltakozni akartak a Slovak nevű pozsonyi lap nyomdájának és szerkesztőségé­ nek a legionáriusok által való Dsszerombolása ellen. A miniszterelnök csak itt-ott juthaott szóhoz és alig volt kt pes nyilatkozatának egyegy mondatát elolvasni. Az elnök folyton csen­ getett, a zaj azonban még jobban fokozódott, amikor az elnök Juriga képviselőt rendreuta­ sította. Csak amikor Svehla képviselő a zajon­ gókat lecsillapítani igyekezett és megígérte, hogy a néppártiak interpellációjára a kormány megadja a kellő felvilágosítást, jutott Benes abba a helyzetbe, hogy beszédét folytathatta. Mikor Benes az orosz kérdés fejtegetéséhez érkezett, a cseh és a német kommunisták, aki­ ket a miniszterelnök kijelentései nemelégitettek ki, ismét zajos körbekiáltásokkal zavartak meg a szónokot. A nyugalom csak a miniszterelnök beszédének utolsó részén állott helyre. A német kommunisták kivételével a német képviselők a zajos h leneteknek csak szemlelói voltak. A vita során Benes az ellenvetésekre adott válaszában a többi között kijelentette, hogy a kisantant tisztán defenzív jellegű és csak a béke érdeké­ ben jött létre. Nem exkluzív alkotás, amit leg­ jobban bizonyít az Ausztriával létrejött egyez-

ruhafestő és vegytisztitó Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám.

bútorszöveteket,

függönyöket

stb.

fe.t

és

tisztit.

= = = = =

2

„Komaromi

oldal.

mérv és a Németországi, z való igen korrekt viszony A kisebbségek tekintetében önmagától értetődik, h >gy mindazokat a Jogokat keli él­ vein t amelyek nemzeti életüket lehetővé te­ szik. A miniszterelnök az Oroes rszággal kO h" : kereskedelmi szeri lést az alkotmán) tényezőt hozzájárulásának fenntartásával Qénuában úgyszólván végleg megtárgyalta. A kisantant-allamok szövetsége. A kis­ antant nevet cserei. Mint a Morningp itt megbizhatö helyről értesül, a csehszlovák és deiszlav kormány a legközelebbi napokban évek hosszú sorára (tnsn évre) szóló tormalis N vetségi paktumot fog kötni. El a paktum a k:t ( rtZág közt jelenlét; fennálló antantot sokkal szorosabb unióvá fogja átváltoztatni. Biztosra veszik, hogy nemsokára Románia is csatlako zik a szövetséghei és akkor a kisantantböl hiirnú^ . :lesz. Az u| sz vétségnek állí­ tólag tisztán defensiv jellege van és az a ve­ zérlő eszméje, hogy Közepeurop i békéjének és a békeszerződés aital teremtett határoknak őre. A kánnasszövetsége! a szerb király esküvőjével egyidöben köiik meg, melyre Benes minisztei elnök a sápokban Belgrádba utazik. A községi válasz ások. Az ismételten elhalasztóit községi választások rendjére nézve a kormány, hir szerint uj törvényjavaslatot dolgO ott ki. Az uj törvény az összes tényleges szolgálatban levó katonáktól és tisztektől meg­ vonja a vá'asziójogot. A választhatóság korha­ tárát 26 ról 30 ra szándékozik fölemelni. A vá lasztási időtartam negy év lenne. Az általános választói lajstromok szerint megejtendő" válasz­ tásokra a jelöiő lisiák beadisa 22 nap alatt történik. Nagy horderejű Újítás lenne, hogy a választó egy vagy több jelöltet a jelölő listáról törölhet, anélkül, hogy ez a jelölő lista érvény­ telenné válását idézné e,<». Ha a megválasztott kilop a pártból, mely ót jelölte, elveszti man­ dátumát. .Engedjetek ki minket Csehszlovákiabői!" A szwvdk néppárt vihHr..s jeleoetsket in.-,, izí'. • ÍX uh .i/ft^yii -s k- i ii ülésen. A part slkessredsit i z z o t t haagolsia szenvedstaiea ki Srésekbea jutott kifej *zésre a mioisstersIoSk fa séds mJh11. hki kénytelen volt beszédét tőbh isben félbeszakítani, A assnvedelases köske szóás<-k tuz.^s szinu 1'ukivtHjábóJ nagy lárma kősöU rikitottak ki h leglttsesebb virágok: „Piui: Akaistéía polftika! 8sép keltarnép vagytok! A „Slorak" feldőlt asertesstőségé< nek féoyképsit matatták a parlament tagjai nak, mikn/.i' n .Turu'H éi^s-n kiáltja „Testvér gyilkos! Hioka mar annyira szabad unt t'íi^'d-tt turrn vá;r\HUfck h>>zy n/.t kiáltotta h miniszterelnök IVié: -Engedjetek ki minket t

s

r

j

-

11

f

íl

Be^scngeg bokrétája. Irta hőnnczy üuöruy Valaha régen, vagyis hat. hogy határozott terminust mondjak: a habom előtt, mikor még nem az ellenségeinkkel hadakoztunk, hanem a testvércinkkel, meg a jöbantainkkal, ez Utóbbi ik között kemény derekú legény volt Pap Zoltán, a nótaköltő, a tiszalöki kerület kuruc képvise­ lője. SokSZOf elbusulgattuik együtt a haza sorsán és az üres kancsó feneke körül. Mikor pompás, mély, férfias baritonján az Iszogatok, da Igatok kezdetű gyönyört! dalát, a minek a verset is. a nótáját is ö maga irta, belezugta a köröskörül gomolygó cigarettafüstbe és a kalapját keserűen félrevágt kkor mar rende­ sen twZtában VOltam vele. hogy valami baj van a tiszalöki mandátum körOI. Nem is nagyon titkolgatta Hozzám tudniillik nagyon különös kapcsok fűzték: a szülőföld misztikus kapcsai, o Qömörben született és Szabolcsba származott el; én viszont Szabolcsban születtem és G v mörbe számoztam at. Az ember ,s;ik ke tudja meg, hogy a tiszalöki gondokat Qömör­ ben sem igen kerülheti el, de én már akkof túlestem ezeken a gondokon és megvigasztalgattam ve ök Pap Zoltánt is. — Busu jon a lő. testvér, a mi fejünk egyébre is jó még ! 1 ölvetette azt a szép, okos nagy fejét Reggelizés

előtt

fél

pohár

S c h m i d t h a u e r - f ele Használ i t a valódi á l d á s g y o m o r ­ bajosoknak és székszorulásban szenvedőknek.

1922

La^'I'

C$$kszlO\ U I ••>/, cikkor minden jo .'" Az angol,

amerikai - német kiivet Jslenlétébee l e f o j t rfcarofl íleoetsk immár a nyilt staskadia óhajtását Idfajeaésw Jittattak i * cseh .testvérek bálán hideg bersoagáa fatlistott kerssxtü', amikor hallaniuk k^iett, hu y h aslovákok megelégalták mar a ssaládi együtt élést fa készek volaáoak beadni s válók*rsi s t s t Msrt h boaté ok nyilvánvaló, a pttu bargi básassági ssersőiéa poutjait a k i * * * Msk sgyiks nem tartja be, nőt kallaoi sem akar hrr I, bogy básastársi kőtél iságéaek Slagét t gyen. A pittí*l'Ur*;i ház ^-á. kö e-> érdekhásasságaak bizonyult és e-ak azért létre, bogy *z egyik fél I l l e t i bitalél erősíts* és biztosítsa a kosomáuayal a kitelesSk síőtt A/. Ígért autonómiáról -z siaci éa ngyáltalábao aen akar akázastárs erről hallani sem. Bsóval csak 6rd*k és assi szerelem. 1 hát ki beszél itt szerelemről?... Benes a badikőlcsőaről. A szenátus szerdai ülését .rege,ózó kiu:v n »ki ülésen Be­ nes miniszterelnök jelentést tett a kormánynak a hadikölcsön beváltása tekintetében elfoglalt álláspontjáról A miniszterelnök közölte, hogy a parlamenti tényezőket értesíteni fogjak a kor­ mány állásfoglalásáról éa meg fogjak kérdezni a véleményeket Az ügy érdemében azonban nem nyilatkozbatik és pedig annál kevésbbé, mert a/ ügy szakszerű elintézést követel, amely­ nek módját a pénzügyminisztérium eddig elő nem terjesztette A hadikölcsön kérdést nem szabad elsietni, hanem azt komolyan és nyu godtan kell tárgyalni Kifejezte reményét, hogy sikerülni fog a kielégítő megoldás útját meg­ találni. Masyarerszágl választások A n választókerületek szavazatait is összeszámláltak Szeged város első kerületében Te eky Pál groí »t választották meg na^v szot >bhs g;ci. a második kerületben pedig Peidl Gyula szociál­ demokrata partit választották meg. Peidl válasz­ tásai az egységes kormánypárt petícióval f gja megtámadni. A hivatalos kimutatás szerint az első napon megtartott 141 választási kerületből b |ötl 86 agyi gespárti, Heinrich-párti 1. Ernsztpun 2. i kormányt ta.nogaió párok összesen 89 mandátumhoz [utottak. Az ellenzéki párti sk közül megválasztottak 48-as kisgazda í, pár­ tonkívüli 4, Rassay-párti 2, szociáldemokrata4, demokrata 1, 4S a^ Kosstrh párti 1, H i ' e r párti 2, nemzed munkáspárti l , összesen 11> ot Megsemmisítettek egy mandátumot, pótválasz­ tás lesz 30 kerületben A június l-én lezajlott választások ered­ ményéből a következők ismeretesek: Befejezett választások: Kállay Tibor pénzügyminiszter 11

) 4

— Tudod mit. pajtás? Cs réljü VÍSSZS a szülőföldünketI Hátba jobban boldogulunk. Te is. Én is A doh»g meghökkentett Az ember e'cseréli a pipáját, a lovát, ha van, a szeretőjét néha ak^or is. ha nincs, de a Szülőföld)-t! Az valami különleges vara/s, aminek a vonzóerelével senki se btr Emlék és talizmán Képse 1 >dés. Érzel V i j y o - m es han n Remény és csalód is. A szülőföld csak fciig f »ld ; fé ig alom. Más tőidet el lehet adu. a zülőföldet nem Minmaret. a Posiuppőt. Nápolyt, Firenzéi es Niagarát el lehet felej cm, a szülőföld kiégett, kopár libapástját — soha! Ha sohaSS latjuk, akkor Is benne lakunk ebben a ürotta Azureában, amelyet ugy hordunk magunkkal, a lelkünkben, mint a csiga hordj \ a hatan a maga furfangosan épült kagylóját. Azonfelül meg az en szivemben negy ilyen grotta azurea ragyog, négy szülőföld bűvös- bájos kepe. s az ember annál fukarabb, mentül több kin­ cse van — Hát aztán, — kérdeztem, meg mindig végigsuhant szivemen — melyikkel cserélnél az én negy Slfllőföldea közül? Gömört úgyse adhatom, mert 00, a temetőkI Nyitrál se, mert a Zobor utánam jönne, vagy rám szakadna. Komárom tele van a/ almaimmal, amiket Jókai­ tól ott örököltem... Hat az egy Szabolcs. Ahol az első napsugár rám mosolygott.

június

•»

(Nagykanizsa), SzcitOVSZky Béla egys. (Balassa­ gyarmat), Frnst Sándor (Ipolyság), Grieger Miklós (Csorna), Kohut Adorján egysp (Szirák), LovászyJánosegvsp (lldeiény), Jankovich-Bésán I :idre pk (Ugor) Karafiáth Jenő egysp (Ipolysztika . . W i ' ^ i n i Kerencdr egysp. (Jánoshalma), Forster Elek pk (Tapolca), Siíray Antal (Körmend), Édes Antal egysp (Mezőcsát), Botlik József egysp (Mezőkeresztes) Bottlik István báró egysp (Mezőkövesd), Szijj Bálint egysp. (Nagj gmánd), Mayer Henrik egysp. (Nezsider), Melczer László egysp (Ónod) Hámon Biró Pal báró egvsp (0*d) Bartos József (Pacsa), Paupera Ferenc dr. pk ( P p a ) Huszár Elemér (Rétság), Varga Gyula (Szentgotthárd), Déhr Imre egységespárl (Enying), Klárik Ferenc szocdem. (Sajótarján), Rakovszky István (Szé,-mi\), Bogya Jinos dr (Tata) Kabok Lajoa szdedem (Tatabánya), Podm iniczky Endre egysp (Tnmfa), Tarányi Ferenc (Zalaszentgrói), S/abó István (Üitevenv). Pótválasztások lesznek Qyörszentmártonban Simecsányi György és sokorőpátKai S'.abó István között és Szombathelyen Hegyesh ilmy L íjos és Cziráky József gróf között. Osz rak magyar gazdasági tanácskozá­ sok. A magyar osztrák gazdasági tárgyalások­ ban résztvevő magvar delegátusok Bécsbe utaz­ lak, hogy ismét megkezdjék, illetve folytassák a két kormány között megindult gazdasági tanácskozásokat. A magyar kormány kértére az árucsere egyezségről való tárgyalásokat pün­ kösd uránra, a jövőhét elejére halasztják. A félbenmaradt tárgyalások csak szerdán, június 7 én délelőtt fognak ismét megkezdődni és bécsi hírek szerint alighanem csakhamar be is fejeződnek, mert maris döntő stádiumhoz értek.

U í l e u é l

u i s u m o l

minden áliamba a legíjyorsabban és le olcsóbban megsíerzek. Didéki megbizásokal a leuoiiorsabban eüntézek. miután hefenkinthát íljárási Gm

ormegg küldönc Prágába ^ dl]

liászló

Bmusiaua (Pozsony)

35

korona.

|

Zsigmond S. 'niak-u

12 si

Pap Zoltán ugy féltréfásan rám pislogott — Hiszen alig hogy láttad!.. . Hál az igaz: alig latiam — ébren. Csak ugy. az álmaimban Imbolygott föl olykor a k pe Az örök hűségről m »rmoló szőke Tisza, vsdgaiambkacagásos füzeseivel, sivó homokja, fehér nyírfáival es szeMd lankája karcsú tor­ nyaival es pmiarkális múltjának nyáj is mesei­ vei. De ruik szakadt az éjszaka s az álmok széjjelrebbentek A Gömöri fenyők <mik között Szechy Mária szépséges szilhuettje száll a murányi var tövében. Nvitra selvemrétes völgye, csengő harangji s a komaromi C^allóköz büVÖSbájos aranykertje, mind. álmatlan éjszakák gyötrelmes lidércnyomásaképpen fekszi meg a lelkünket Aludni nem tudunk és a halott haza ravatalánál virrasztó nyitott szemünk a vaksötétben keresi a regi almok tarka vízióit, sőt meg is találj i Azokat is. ,.miket elszakítottak tőlünk és a/okat is, amik meg megmaradtak. A negy szülőföld a megmarddt egyre szorul össze Csonka álom a csonka hazában. Ilyen a magyar éjszaka: az igazi ezeregy éji Alií léila vá leilal Boszorkány a Seherezádéja es gyehennatüzek a mesei! Az igaz mese olyan, mini az á b m ; beszövi a leUet tiniden pókhálóval és köt Ül simogat ja az igazság világító sugaraival s a képzelet könnyű játéka, sira>ab.i es mosolygásába csalogatja Csakhogy az ilyen igizi mesének a múzsája é derű vagy az e l r o n t o t t gyom­ rot 2 - 3 ora alatt teljesen rendbe­ hozza

^ HfUSOVSZky Igornak nem kell gazdasági tgyezsig — Szlovenszkónak el kell különülni :M. Az utódállamok Budapest gaz jósági vonzóereje ellen. — Mesék és rémlátások magyar betörésekről. —

Már régóta megvan az igyekezet ugy a ... , ir, mint a csehszlovák illetékes körökben hogj i gazdasági érintkezésnek a kot állani Hzötti megkönnyítésére ismét fölvegyék az annak idején félbeszakadt marienbádi tárgyalá­ sokat. Agénuai konferencián határoztak el végleg a csehszlovák és magyar delegátasok, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat meg fogják kezdeni. Ezzel a kérdéssal kapcsol itban Hrusovszky Igor az ismert nacionalista képviselő a Slovenske Slovobsn többek között igy i r : „Az uj csehszlovák-magyar tárgyalások előtt szükségesnek tartom a következők meg állapítását: A magyar miniszterelnök, gróf Bethlen István, miután helyes képet alkotott Génuában . - urópai erőviszonyokról, szükségesnek tartja hogy Magyarország kilépjen eddigi izoláltság.! és tárgyalásokba bocsátkozzék SZOmsz< d aival Magyarországnak mindenekelőtt érdekeben áll. hogy közeledést találjon az utódállamokhoz, különben nem kapcsolódhatik bele a régi Európa gazdasági szervezetébe A további izo­ láltság katasztrofális lenne az országra A csehszlovák köztársaság részéről azon­ ban lényegileg máskép áll a helyzet. Felelőt­ lenségről tenne ugyan tanúságot, h i egy csehsz'ovak-magv »r gazdisági egyezményben való érdekeinket vitássá akarnók tenni; mégis a csehszlovák köztársaságnak és különösed Szlovenszkónak, még inkább az etnográfiailag szlovák népességnek alapos oka van rá, hogy továbbra is megtartson bizonyos gazdasági elkülönülést Magyarországtól és nevezetesen Budapesttől. Ma létérdeke a köztársaságnak és Sziovenszkónak, hogy ez az állam hatalmas és egységes gazdasági egységet alkosson és ezen gyengíteni kell a Budapest gazdasági vonzó­ erejét Prága javara. Ugyanezt a politikái szola Románia és Jugoszlávia is, mikor minden eszközzel le akarj i törni Budapest gazdasági hatalmát." „Konstatálni kívánom továbbá — itja Hrusovszky —, hogy a magyar kormány az uj csehszlovák-magyar tárgyalásokra meglehetős gyanús kampánnyal készülődik. A magyar kor­ mánylapok ugyanis abban az értelemben Írnak, hogy ezek a tárgyalások Csehszlovákia sürgető ;

kívánságára indulnak meg. Azt állítják, !iog\ a csehszlovák köztársaság vigasztalan gazdasági helyzetben van és elérkezett ai ideje, amikor Magyarország olyan politikai eredményeket ér­ het el, amelyek Magyarország integritására be­ láthatatlan következményekkel lehetnek. A ma­ gvar kormány azzal a kifejezett feltétellel egye­ zik bele a tárgyalásokba, In előbb egy mess/eterjedó kisebbségi védelemről tatgyalhatnak." Hru>ovszky lehe'ctlennek tartja, hogy ilyen atmoszférában lehessen tárgyalásokat foly­ tatni egy szomszédos állammal Magyarország — mondja — mindeddig semmivel sem adta bizonyítékát szándékú őszinteségének és bizo­ nyos, hogy a közelgő tárgyalásokon akadékos­ kodni fog Cikke végén Hrusovszky rámutat azokra az állítólagos de szerinte megtörtént és igai határincidensekre, amelyeket bizonyos tenden­ ciózus jelentések szerint naponta előidéznek a magvar határőrségek szlovenszkói betörései. (?) A z

e m i g r á n s

természetrajzát kellene megírnunk, jövő nemze­ dékek okulására, óvaintésül a jc en nemzedék­ nek, meiyet mételyez, megfertőzés veszélyeztet erkölcsében, létében és hiteben. Ez a bennünket egyre nagyobb rajokban ellepő emberfajta, mely veszedelmes, sőt közveszélyes fertőző beteg­ ségben szenved, mindennél veszedelmesebb lelki fertőzést okoz, a gyűlölet talaját szántogatja vetéseink alá már a harmadik esztendeje makacs szívóssággal es kitartással, amely oly jellemző minden parazitára nézve, hogy maguknak dlts aratást tudjanak biztosítani Sokat írtunk és irt a magyar független s :j'ö erről különösen tüneti nézőpontból vizsgálva ezeket a korszerűen beteg lelki eltévelyedéseket, melyek a hontalanság és a telhetetlen düh féktelen és rosszindulatú gőzeitől feszítve, megérthetővé teszikeduvadak alacsony indulatait es romboló munkáját, bír egészséges elmével, főleg pedig ép erkölcsi érzésekkel nehezen lehet te t"_on ezt a szadiz­ mus lényegének ismerete nélkül, hogy bécsi magyarjaink tervszerűen és állandóan marjak és tépjek, gyalázzák volt hazájukat, fajukat, mely kivetette őket testéből. A hiszékeny emberekéi kezdetben csak Bécsből maszlagolták meg a bécsi magyarok, mely elnevezés szomorú fogalommá vált a köz­ tudatban a proletárforr dalom lezajlása után. Önkéntes szamü/eté>ükbm kezdetben gondtalan es vig élet középpontjába jutottak, de mivel számuk egyre szaporodott es a konc feletti éhségükben maguk között is meghasonolva, :

Az arca komor volt és ezért természete­ a vihar után jár. Vagv vidámon száguld, vagy szivárványon sétál. A ködben, a véres ködben , sen én is elkomorodtam. A megbízás misztikus, megtul. A reszkető lelken a mese ugy tancol, tehát kissé érthetetlen volt. Nevezetesen elő­ kínjában, céltalanul, gyámoltalan es tétován, ször is nem se] ettem, ki az a Bess myey György mini a gazdátlan pehely a forgószel kavargó és másodszor szellemekkel még sohase volt dolgom. Érthető, hogy a szegény oleándercsokporán Jőj hát, jöjj, égő szemeddel, mesélő piros rétát a büszkeség és a zavar egyesült kétségé­ szájacskaddal, ragyogó Seberezádé s n esőd vel szorongattam a kezemben, azzal a fönhéjázó varázsával üzd el a torzokat, amik körű ólál­ elhatározással, hogy át fogom adni a Besse­ kodnak, hogv a lélek titkos zugaihoz férkőzze­ nyey György ismére len szellemének. nek! Seherezáde, a szép Ifjú szultána azonban A lőcsöl parasztszekér álmosan, egyhan­ nyilván fittyet hány az en hivogatásomra és gúan es nehézkesen csörömpölt velünk. Az ut szürke pora. majdnem épp oiyan szinü, minta maga helyett elküldi — Mali nénit, Nyíregyházáról lőcsös szekéren mentem Tisza, körülszállongott és hiven kisért bennün­ ugyanis Bérceire és Máli néni útravalóul löpör- ket és elfeledtette .t tikkatag nyári hos,g unal­ ttts pogácsával látott el, meg egy oleánder mát. Már az alkonyat leszállóban volt, mikor a virágcsokorral Az előbbinek a rendeltetése nyil­ szekerünk lekanyarodott valami szelíd halomról vánvaló és igy nem szorul magyarázatra, ai és a kocsis egyenes! sí itató gémeskuthoz haj­ tott. Ezt mindjárt megértettem Ahol gémeskút oleánder azonban rejtelmesebb. Tizennégy vágj tizenötesztendős diák voltam, tehát a -vérek- van, ott egyéb is vau. Ez pihenő stáció, lá'om álmok és az ifjúi vágyak gyanús mesgyéjén. a nádfödeles vityillórót, ami a kut köztlében ásítozik. Kezemben az oleánder csokorral, kö­ Az ember i vénkor valas/t magának egy V got meg egy csillagot. Én a tubarózsát válasz- rülvizsgáltam a terepe'. Minden uj minden szo I Itam s a csillagomat még csak kerestem, katlan voit és ezért minden érdekelt. A házból őszintén szólva: a tubarózsa ciős. szinte szi­ is szokatlan zsibongás hallatszott, pohárcsenlárd szirma imponált nekem, mint a hervadó nóta és Vitatkozás ö-^zeke.-eredve. Az aj­ tssaony, aki kemény akarattal küzd a megvé- tóban, a félfához I . i iszkodva oagybijiiszu em­ nülés ellen, illata elbódított: azt hittem, hogy ber pipázót, keresztbe vetette a libát ÉS 1 UStán csak a szépségnek és az ártatlanságnak lehet alátekintett a szekerünkre. Fölötte csábító bo­ ilyen átható, ilyen mámorító illata, amitől nem­ ros és sőrösbuteílák S falra pingálva: a korcs­ csak a fejünk, de a szivünk is elszédül Máli mák hívogató képei és le 'fölül a képek ma­ néni nem szédült el. Még akkor nem nagy nők gyarázata, a fölirás: voltak, hanem nagyasszonyok. A szédülést ezek — Hó! Megállj a Törik-Szakad csárdánál! nem ismerték, amazok hozták divatba. Mali Nemcsak a szó, a gondolat is a torkomon néni megcsörgette súlyos kulcsait és a Szilágyi akadt az ámulattól. Alig pár héttel azelőtt ol­ Erzsébet vagy a Lorántffy Zsuzsanna szigorúan vastam életemben S legelső regényt: A magyar fenséges pátoszával rendelkezett az oleanderről. nábobot és Kárpathy Zoltánt s még a bűvös - Elviszed Berczelre A Bessenyey György mesék káprázatában éltem, nem is sejtve, mi szellemének!

egymást kezdték marni és harapni és BeOS nem tudta felszívni magába az emigráns testbőt kitermelt mérgeket, vad mohósággal vetették magukat az utódállamokra és főleg minket szlovákiai magyarokat lepnek el Mim rajokban. Mivel ragadós csapjaikat itt érezzük kö­ ltünk és undok nyiluk sara mát reánk h fröcsen, védekeznünk kellene ellenük, mert a közundor nem elégséges védőpajzs ve ük szem­ ben, vastag bőrfelületükről lepattaoik a szemé­ lyes ellenszenvnek minden szerényebb érezte­ tne. M i / Bécsből magát a megcsonkított és megalá; ^ magyarságot, mely ezer sebéből véreze, mcgti isonlottan vergődik balsorsában, állandóan rágalmazást hadjáratuk hadszinterévé te'tek add..; nekünk békességünk volt tőlük, bécsi emigránsoktól. Magyarország testét vé­ rengző tarkas módjára nem azért harapdálták, hogy éhségüket csillapíts k, hanem hogy vé­ re igző ösztöneiket, boszuszómjukal kielégítsék. H >gy ideszabadultak reánk ezek az állampol­ gárság es illetőség nélkül bolygó rOSSl szelle­ mek, ezen munkájuk a Magyarország ellem bűntelen izgatás mellett az itteni, sorsával küzdő és létéért agg* dó magyarság alá helyezik el I kisebb-nagyobb aknáikat tervszerűen, ravasz \ számítással kelve a kisebbségi Jogaikéit küzdő j magyaroknak irredenta gyanúját az államhata­ lom előtt. A farkas és róka keresztezését viselik j magukon ezek a politikai duvadak, akik be; fészkelik magukat s jtónkban, lapokat tartanak fenn homályos eredetű pémeken, befurakodnak a politikai pártokba es szerephez jutnak, mint agenl provocateur-Ok, ellepik a közélet felszí; net jótókonységi akciókat vezetnek, hogv lé­ nyegükről a figyelmei eltereljék es tisztességes, gyanútlan embereket fertőnek meg kézszoritás tikkal* Ez a kelevény súlyos válsággal fenyegeti az Itteni közéletet és megbontja a magyarság sorait, mert mindig és m ndenütt ak dnak naivul hiszékeny és túlzottan becsületes emberek, akik minden nyomtatott betűről felteszik jámborságukban, hogy annak szavai a szentirással egyei :k. Mert minálunk nincs kurzus, amit mar­ hatnának, de van keresztényszocialista part, mely az autonómia llapjára állott, tehát ezt kell bármi utoti és bármi eszközök utján befeketíteni a hatalom előtt, a közvélemény előtt H »rhy pén­ zek es magyar propaganda gyanújába keverni a kiagazda es kisiparos párttal egyetemben. Zl De nemcsak a magyar nemzeti irányú politikai partokat, hanem általában a magyar­ ságot, sőt ez érzéseiket nem titkoló egyéneket bennük a való és mi a költi u i És ime,egy­ szerre elembe toppan s Törik-Szakad-csárdai Tehát ig^'? Tehát Sl van és bs SZcsakugyan van, akko: elme kellett a nagy nábobnak is és a leányszivek gyönyörű ideáljának: Kárpathy Zoltánnak isi ügy néztem a rozoga csárdára, mint valami lelkes életre, amelyben kiváltságos szellemek lankáinak -s vigadnak. Hátha oda­ benn most is a nábob mulat? Hátha vele mu­ lat Be senyey G. • is? Soha életemben na­ gy obo zai írba nem estem ennél. Soha nagyobb kegyelettel nem néztem épületié és szeretiem volna az oleánder bokrétát odatüzni a nád • az eres/ szélére, hogy az élő me­ sék bűvös csárdáját, mint a magyar nábob ka­ lapját, vagy a Bessenyej testőr-csákóját föl­ díszítsem. De a Törik-Szakad - csárda ajtajában megje­ lent Juci i. Fitos, ragyogó szemű, pajkosami kis fruska. A'.t se tud ivolt, azt Betudom, mi történt, hogy történt. Tulajdooképen azt se tudtam, h »gy ó |ucika. Semmit se tudtam. Az egész életeméi ál csak acaá tta képéi hordoz­ tam a szivemben : a legelső szenzációt. Meg azt a titkot, ur.it Mali néni sohasatn Bejtett, hogy a Bessenyey György szelleme sohas m kapta meg 1 le kes honleány bódoiatáaak piros oleánder-bokrétáját, amit énrám bízott. n

Tavaly vagy harmadéve, egyszóval nem­ régiben a nagy magyar Alföld egyik városában valami tumultuson vettem ré&Zt Verseket és novellákat olvastunk, szavaltunk el a matinén, ahol a város színe-jav* összegyülekezett, Sok kedves Dj és régi ismeretséget kötöttünk s a többi között egy hölgynek mutattak be, aki bizalmasan rám mosolygott. Nem mondhatom, hogy öreg volt, mert én életemben már mindent

is kezdik marni, rágni és tépni. Egyéni haj­ szákat kezdenek egyesek ellen csak Síért, mert a|magyar ügynek meg nem alkuvó harcosai. Községi életben, üzleti világban egyaránt találkoiunk mérgezett nyilaikkal Sajtójuk mérgezett kut és szánalmas sorsra jut az a magyar, aki kulturszomját itt akarja kielégítem, mert leg­ szentebb érzéseinkből es hagyományainkból űznek gúnyt es gyalázatot perverz kedvteléi • kSzerintük itt a kisebbségeknek igen (ól megy a sor>uk. fa ísAz. hogy magyat si iknek gyermekei ezrével maradnak iskola nélkül, hogy magyat egyesületekéi feloszlatnak, vagyonukat elkoboz­ zák, hogy a magyar földet színmagyar terüle­ teken mas nemzetiségeknek szt ík ki és ezzel egész vidékeket el nemzetietlenitenek. hogy ma százezer magyar munkás ÉH teljesen munkanélkül, a magyar ipar végvonaglasának szomorú perceit éli, a kohókat kioltják, a kazánok ki­ hűlnek, a gyárkemények nem füstölnek, b iglf a sovinizmus mar beleavatkozik a vallások belügyibe is, hogy a közigazgatást teljesen a nacionalista centralizmus szelleme hatja át, mely a magyarság életnyilvánulásai! rossz szemmel nézi, azt ők :gen jól tudjak és látják, de el­ hallgatják. Az emigráns természettel iár ez, amely veszedelmes reánk magyarokra és amely ellen most már intézményesen is fel kell vennünk a küzdelmet.

Csúz, —

1922,

Komaromi Lapok

4. olila

Köszu^nij, —

bchias

elismer telső gyógyhelye!

I

láttam, csak kettőt nem : háládatos embert és öreg asszonyt. Mondjuk hát. hogv körülbelül az én koromban volt és mosolygott. |L — Nem ismer meg, persze — szólt némi nrehányással. — Hja' PetSZel A harminc esztendő ! — Harminc esztendő! Végigfutottam az emlékeimen Minden virágon, minden csillagon. De a mosolygó h"lgvnek semmi nyomát sc találtam. — Látom már. — szólt végre — h gj nem emlékezik. De ha meglátogat, talán majd eszébe juttathatom. Meglátogattam, persze Nem mutogatta a papagályait, se a mppjeit. Csak a kis kertjébe vezetett, ahol köröskörül termetes oleanderek Virág 'Ztak. Azokra mutatott és kérdően nézett rám. — Most se emlékezik? Az oleánder?. . . I s . . . Jucika! Az agyvelőm majd ki szakadt, de nem emlékeztem Semmire se emlékeztem. Eszembe jutott sok leány, meg asszonynév, sok tubarózsa es búzavirág, de az oleánder és Jucika . . . Nem. Bizonyosan elmosta őket a harminc esztendő. Vagy a vértenger, amiben nyolc esztendő óta fuldokolunk. Végre is el kellett mondani. Ü mondta el — az én históriámat. — A hold fönn úszott az égen. A csillagok ránk ragyogtak. A Törik-Szakad csárda már félig lehunyta a szemét. Es mi ott kószáltunk körülötte, mig a kocsis a lovát etette-itatta. És meséltünk egymásnak. A magyar nábob furcsa­ ságairól és a Kárpathy Zoltán szerelméről. Ver­ seket mondtunk és daloltunk is. Míg csak az oleánder-Céokor egyszer csak hozzám került. — Magának adtam ? A Bessenyeynek küldött bokrétát? — hüledeztem.

június :;

meg. hogy a trianoni határ a néprajzi és gaz­ dasági követelményeknek nem felel meg, vagy pedig igazságtalanság"kat foglalna magában, a

a nipsz vétségnél javaslatba hozhatják a határ* vonal feloldását, illetőleg nagyobb területnek át­

Csak a c s e h s z l o v á k — m a g y a r határt nem állapítottak még m e g A „kisérö levél is csak s z e m f é n y v e s z t é s . — M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é b ő l ú j b ó l el­ vettek. M i l l e r a n d levelének szelleme. A négy határmegallapitó bizottság, mely 1021. augusztus havában kezdte meg munká­ latait, — mint már röviden jeleztük — elké­ szítette Magyarország uj határai megállapításá­ nak legfontosabb részét: a népszövetség elé terjesztendő lutárkiigazitó javaslatokat. Csupán a csehszlovák határ megállapítása van még hátra, de a hirek szerint e tekintetben nem var­ ható változás. A h itármegallapitó-bizottságok működé­ sének alapját a hekefeltételek átnyújtása alkal­ mával a magvar kormányhoz intézett úgyneve­ zett kísérőlevél alkotta mely tudvalevően kilá­ tásba helyezte Magyarország szamára a béke­ szerződésben kijelölt határok -.Ital teremtett 11

néprajzi voslását.

és

gazdasági

igazságtalanságok

or­

Azok. akik a kisérő levél keletkezését is­ merik, tudják, hogy ezzel az okirattal annak egyedüli helyes értelme szerint nem a már meg­ vont határok lokilis kiigazítása volt tervbeveve, hanem egy olyan kiigazítás, amely a gazdasági és etnográfiai követel menyeket tartja szem előtt. Ez a kísérő levélből világosan kitűnik, mely a határ áthelyezé>eröl (deplaeer) beszél, ellentét­ ben a béke>zerződé>sel. mely batárkiigazitásl (defmir) ismer — és továbbá u:al az általános érdekre, míg a békeszerződésben csak lokális jelentőségű helytelenségekről van szó s véizül a kisérő levél a hataraihelyezést a népszövet­ ség hatáskörébe utalja, mig a békeszerződés a határkiigazitas végiegei eldöntését magukra a határki igazi tó- bizottságokra bizza. Ezszerint tehát a bizousagok hivatva vol­ tak egyrészt a békeszerződésben meghatározott határvonalat a természetben kijelölni, mely munkájukban kötelesek magukat a szerződés­ ben névszerinl kijelölt egyes földrajzi pontokhoz tartani, ezek között azonban a határt a helyi, gazdasági, földrajzi és népraj i követelmények­ nek megfe e.öen saját haiáskörükhen állapít­ hatják meg, másrészt, és ez feladatuknak fontosabb része, hogy amennyiben beható vizs­ gálat és tanulmányok során arról győződnének — Nekem adta, — feielt nyugodtan és kissé elpirulva nézett ram. — Az volt az első bokréta, amit életemben kaptam. Az elsöi'luzió, ami olyan, mint a legelső szerelmi vallomás . . . De hü is maradtam hozzá, az oleánderhez. Azóta tele van vele a kertem, a tornácom, sőt néha . . . igen, sokszor a szivem is . . . Harminc esztendő óta! . . . Kisse hamiskásan mosolygót! és én meg­ hatottan néztem rá. Milyen furcsa is az élet! Egy gyermekálom az egész, ami végigkíséri a szivet. Nekem az első szenzáció, neki az utolsó illúzió. Al egyik tüze-, mint a szerelmes csók, színes, mint a szivárvány es könnyű, mint a pillandó szárnya. A másik bágyadt és halovány, mint a búcsúzó napsugár De felejthetetlenül kedves mind a kettő; az oleánder is, az ütöttkopott Csárda is, a holdvilágos estével és halha­ tatlan mesérvd. A piros oleá derek között Jucikát fehér tubarózsának láttam, erős és makacs virágnak, aki letagadja, hogy az a história nem harminc, hsnem éppen negyvenöt esztendővel ezelőtt történt! . . De nem akartam az illúzióját meg­ zavarni és így esett meg, hogy ezúttal is a p éta húzta a rövidebbet, mint mindig. Mert en megkaptam a magam első szenzációját, hogy a mese a legszebb és le J i alhatatlanabb valóság. Jucika is megkapta az utolsó illúzióját: a leta­ gadott tizenöt esztendejét. Egyesegyedül csak Bessenyey György nem kapta meg a Mán néni oleánderet, a szellemének szánt hódolatot. S ha e miatt a lelkiismeretem nyugtalant dik, csak az csillapít meg. hogy azt a csokrot akkor, a Törik Szakad c>árda holdvilágos sétája közben ő, Bessenyey György maga is, úgyis oda adta volna — Jucikának.

csatolását. A népszöve:ség hivatva van ezen javaslatok alapján a két érdekelt kormány kö­ zött közvetíteni és azokat lehetőleg a trianoni határnak a bizottság által javasolt megváltoz­ tatásának elfogadásara bírni. A határmegállapitás eddigi való ered­ ménye nem jelel meg a kísérőlevél

szellemének.

Az egyes bizottságok eljárása sem volt egy­ öntetű. Valamennyi bizottság a békeszerződés kísérőlevelében foglalt ígéreteket kétoldaluan értelmezte, azaz a békeszerződés által teremtett igazságtalanságok jóvátételét illetően a batárkiigazítások lehetőségét nemcsak mint Magyar­ ország, hanem a szomszéd államok érdekeben történt rendelkezést magyaráztak. Ilyen módon a határmegallapitó bizottságba beosztott magyar képviselőknek arra kellett törekedni, hogy a tri inoni béke által Magyarországnak meghagyott területet a szomszéd államok igénye ellen meg­ védjék. A magyar-jugoszláv

határmegállapitás.

A magyar-szerb horvát szlovén határmeg­ allapitó bizottság a népszövetség elé egy javas­ latot terjesztett, még pedig az úgynevezett vend- vidék egy részének

Magyarországhoz

leendő

visszacsatolása tárgyában- E javaslat az osztrakmagyar-szerb horvát-szlovén hármas határpon­ toktól, illetően Kerkafő községről kezdődően egészen Alsólendváig, főleg a Lendva folyó és Adorván-csatorna mentén a magyar-délszláv nyelvhatáron összesen busz magvar és vend községre vonatkozik, melynek Magyarországhoz való visszacsatolását megokoltnak tartja. Ezen területnek kiterjedése 32112 hold, lakossága L8854 leiek. E határozat alapja a kérdéses vidék gazdasági helyzete, mely azt egyenesen Magyar­ országra utalja, főleg pedig az ottani magyar és vend lakosságnak Magyarországhoz való tör­ hetetlen ragaszkodása. E bizottság saját hatáskörében a vend­ vidéken 8000 holdat két községgel és négy további község területének részeivel. Összesen 681 lakossal csatolt vissza Magyarországhoz. a baranyamegyei szárazhstáron 6300 holdat, a Bácskában 11000 holdat, Szeged vidékén 8000 holdat, Torontálban pedig 1700 holdat csatolt a Magy :rorszaghoz, meiyhez meg a Dráva szakaszon a foiyó főmedrének határként való megállapítása folytán körülbelül 250 hold területnyereség jön. A végleges hatan a Mura és Lendva összefolyásától Gyékényesig a Mura, innen Barcsig nagyjában a régi magyar horvát közigazgatási határ, Barcstól Dőlni Miholjácig a Dráva főfolyása alko.ja. Eteiüe.ekkei össze­ sen körülbelül 1000 t > lakosság kerül vissza Magyarországhoz. A bizottság a területnyeresegekkel szemben a szerbek javara Baranyában éa Szabadkától északra Tompakelebiánál öszszesen körülbelül 1700 hold lakatlan terület, meiy túlnyomóan szabadKai lakosok tulajdona, itelt meg. A vissz ICSatoll terület az osztrák határtól Szabadkáig már birtokba is vették, kilátás van arra, hogy a Szabadkától a TiszaMaros szögéig terjedő vonalon a Magyaror.nak itelt területek visszacsatolna is a leg­ rövidebb időn belül megtörténik. A magyar-osztrák

határmegállapitás.

A magyar osztrák határmegallapitó bizott­ ság javaslatait a népszövetség elé terjesztette, meg pedig oly értelemben, hogy hatalmaztassek lel a népszövetség által, hogy a határvonal megállapításánál az egyes, a békeszerződésben megnevezett pontokhoz való alkalmazkodástól felmentést nyerjen es ezen feloldandó pontok között a határt a javaslatban kifejtett okokra való tekintettel saját hatáskörében állapithassa meg. Ezt a felmentést a bizottság Mosón, Sop­ ron és Vas varmegyék területén három külön­ böző helyen keri Nagynardatól keletre a Pinka völgyében, Pamogytól délre a Hanságban, Rendek-Ltebing községtől délkeletre Leka vidékén. A javaslatok alapját a Pinka völgyé­ ben az a körülmény szolgáltatta, hogy e terü­ letek Szombathely varos közvetlen körzetebe tartoznak és kölcsönösen a legszorosabban egymásra vannak uiaiva, továbbá a Pinka és Raba folyók vízrajzi és árvízi viszonyai, végül a lakosságnak

Magyarországhoz

való

ragasz­

kodása, mely a nem mdgyarajkuak közül külö­ nösen a horvát lakosságnál nyilvánult meg

<9'22. i u m u s

Komaromi

tüntetően, a Hanságban főként vizrai-i okok voltak mérvadok, tekintettel arra, hogy Ma gyarországnal maradó Hanság csatumatól északra fckvfl területek Ausztriánál való meuhaevasuk eletében gazdasági pusziulásnak lennének ki léve, a lékai területnél, mint a Pinka-völgyben főleg gazdasági okok. A népszövetség kedvező •:use esetén a legkedvezőbb esetben Ifi

V i s z h a n g

a

12000

község 42300 holddal és kereken i kossal keiülne vissza Magyarországhoz A szorosan vett határmegállapitási mun­ kálatokat ez a bizottság csak megkezdte és ennek folyamán eddig a brennbergj kö^zénbánya úgynevezett .Ilona* aknáját Magyar­ országhoz visszacsatolta. A hatarmegallapitas ügyében jogilag az osztrákokkal szemben legelőnyösebb a helyzet mer: mig a többi szomszédállam < \\ ország között a visszacsatolásra javaslatba ho­ zott területek átadása tárgyában a népszövetség csak közvetítésre hivatott, addig az osztrákok a velencei egyezség értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bizottsági javaslatokat, illetőleg a népszövetségi határozatokat fenntar­ tás nélkül eltogadjak. A magyar—román

Deák Antal ny. r. kath. plébános ur „Egyesü­ lésben az erő- cimü cikkére.

a

hotármegállapitás*

A magyar—román határmegálíapitó bizott­ ság április hó folyamán a népszövetsé e é I irjesztette hatarkngazito javaslatát. Javasoji négy úszta magyar községnek, a szatmárvármegyei Nagypalád és Börvély, továbbá a Bihar-, iHei t \ trád vármegyében Ant és Kispereg községeknek Magyarországhoz való visszacsatolá­ sát 21000 holddal, tobb mint 600G fő lakosBágga Ezzel szemben a bizottság Romániához kivanja csatolni a csanádvármegyei Nagylak község határának jelenleg magyar közigazgatás alatt ievő részét 6üü fő tót. román és magyar kevert lakossággal es 6000 hold területtel. E területen fekszik a gazdasági szempontokból nagyon fontos nagylaki .Pannónia kenderfonó­ gyár, valamint Nagylak vjsuti állomás is, ugy ..ezzel megszakadna a makó mezöhegyesi vasúti összeköttetés. Magyarország pedig kényizerülve volna arra, hogy a megszakítás pótlását Magyarcsanád és Csanádpalota között egy körülbelü 10 kilométer hosszú u] összekötő vonalat építsen. Ezenfelül a bizottság ugy dön­ tött, hogy a tiszta magyar Nagypeleske, K peleske es Atya (Szatmárm), továbbá Kisiratos (C anád m ) községek, melyek a békeszerző­ désben nincsenek külön megnevezve és me­ lyeknek hovatartozása felett a bizottságnak a szorosan vett hatarmegallapitas foiyamán saját hatáskörében kelfett volna döntenie, bár a lak sság színmagyar voltára es gazdasági hely­ zetere való tekintettel a Magyarországhoz való csatoiast kerté, Romániánál maradjanak. 11

Ezenfelül a magyar-román határmegál­ íapitó bizottság az úgynevezett trianoni határv a kitűzésénél, mely egyébként csak Bihar varmegye egy részében történt eddig, több mint ötezer no;d területet szakitott el Magyarország­ tól, vissza pedig csatc négyszázharminc holdat itelt. Az elszakított területek köze tartozik a többek között a Tisza grófi családnak (ieszt mellett levő Radvany-puszta birtoka is, melyet minden fáradozás ellenére sem sikerült meg­ menteni. A csehszlovák—magyar

hatarmegallapitas.

A csehszlovák-magyar határmegálíapitó bizottság részletes eredményeket még nem mu­ lathat fel, mivel a bizottság ugyanilyen minőI «n a cseh német, a cseh-lengyel és a cseh1 rák határmegállapitási is végzi. Itt csak igen szerény

hatarkugazitásokra

van kilátás, a

b keszerződés kísérőlevele értelmében felállított történelmi, néprajzi, gazdasági, földrajzi és Statisztikai tanulmányokkal megokolt követeiéisinket a bizottság, igen futólagos helyszíni szemle után, azzal utasította vissza, hogy azok­ nak teljesítése a békeszerződés szellemebe üt­ közik Ugyancsak visszautasították minden hely&ini szemle nélkül a magyar kiigazítási javasKlót, mely a tiszta magyar lakosság által lakott K's Magyar Alföldre, illetőleg a Dunahatár
tl

tojásos tarhonyát kér jen minden fűszer és csemege üzletben.

186

6, o l d 1 .

Lai

Közel 40 éve állok a Krisztus szolgala­ tában. Mindenkor ürömmel és lelkesedébe! teljesítettem e szolgalatot, abban a felemelő, - bátorító, csüggedést nem engedő hitben, hogy előbb-utóbb diadalm skodniok keli a krisztusi eszméknek . . . a sötétség és gonoszság felett ; — hogy az első pünkösd napján csudaszerüen megalapozott testvériség templomának minden bizonnyal fel kell épülnie ! Azonban, midőn magányos elmélkedéseim alatt v sszaszai.t leUcm a keresztyénség hosszas és Változatos múltjára s vizsgálgattam egyúttal a jelent és a jövő reménysugarai biztatókig nem intettek felém, önkénytelen kérdeztem : mi lehet az oka, hogy a szent, várva várt templom még mindig csak az apostoli alapozásnál tart — . vadoloiag intve az egész keresztyénség felé ?l . . . Kérdésemre mindenkor ezt a feleletet nyer­ tem : az apostoli-utódok hűtlenek lettek! . . . Nem azzal a tűzzel, lelkesedéssel, önzetlenség­ gel, hűséggel szolgálták a Krisztust, mintázok, akik az első köveket lerakták — es jólehet csak tizenketten, de a világábrazatát mégis meg­ fordítottak... Az apostoli utódokat — nagyon kevesek kivételével — rabul ejtette a világ lelke . . . az önzés démona . . . Ahelyett, hogy adtak volna „Soli Dei Glória* : keresték, mim kaltak a saját dicsőségöke:, hatalmukat, anyagi érdekeiket. Neme'yek szerint talán tulmerész, de megmásithatlan álláspontom az, hogy a tenger ki it, szenvedést hozott, a testvériséget csúfosan arcul vert világháború . . . erő* vaddal terheli az apos­ toli uoüokat is. Mert, ha a dicső Apostolok óta annyi száz- és százezer apostol utód ma­ gasztos hivatásának magaslatán áll és működik — különösen a közvetlen testvérekkel - a tanítókkal együtt —, lehetetlen, hogy kétezer év alatt a testvériségben, mely kizár magából minden önzést, irigységet, telhetetlenséget —, annyira összeforrasztani ne tudták volna az emberiséget, hogy az egymást gyilkoló undok eszközök és fegyverek és az ezekre megb csal­ hatatlanul pazarolt milliárdok helyett: a közjólétnekj közmivelődésnek, közboldogulásnak ol­ tárait a testvériség templomával együtt fel épithették volna. A rettenetes vérzivatar és istenitelet alatt és után — amely tőlem is két gyermeket ke­ gyetlenül elsöpört —, nemi vigasztalást az nyújtott: az Úr utai végéremehetetlenek...; hátha-hátba az irtózatos tűz megtöri a 1 ivek jege; s az egymás megértésére, a testvériesülésre, a krisztusi szeretetre vezet . . . Re­ ményem csúfosan megcsalt . . . Még mindig a régi hidegség, elzárkózottság, a legnagyobb közöny a szem dolgok iránt. Még ma ;s fázik akárhány kath. apostol utód: ha egy prot. apos­ toli utóddal kezet kell fognia. Hallatlan ugy e } De igy van . . . És mit szól ehhez R ó m a ? ! . . . Azonban nem ez a fő, hanem az, hogy mit szól ehhez a Krisztus? . . . Több mint bizony ostorral felelne. És oda kiálltja : „hát még ti hivatottak se tudjátok, hogy nincs sem zsidó, sem görög, sem ur, sem szo'ga, sem férfi, sem nő közt személyválogatás! Mert ti mindnyájan egy Atyának a gyermekei — tehát lestvérek vagytok ! . . . És, hogy az igazimádók az Istent lélekben és igazságban imádják. Az első pünkösdi lélek . . . az a szent Tűz, akit oly kevesen ismernek és még keve sebben bírnak szivükben — szállja meg keb­ lünket ; rázza fel az önzés, a szeretetlenség álmából; döntesse le — és főképp a vezetőkkel, a papi fejedelmekkel a felekezeti, a nemzetiségi válaszfalakat, amely nem a népek iránti szere­ tetből állnak fent, . . . vezessen a Krisztusi szeretet szakadatlan munkáihoz, hogy enyhüljön a nyomor, vigaszt találjanak a megsebzett és sok helyen még mindig vérző szivek I . . . Szeretett Testvér! Deák Antal ! — akit önérzetes büszkeség és boldogság tölthet el, hogy fogva tart az a pünkösdi lelek, akinek sugalatara történt kedves lnv isodra : nagy ormai­ méi társulok Veled a köztestvériség templomának az építésére! Festvéri forró üdvözlettel Martos, 1922. u

PttSkdS

Lajos

ref. lelkész.

Iz úi komáromi aoátDléDános. Komárom plébániája uj vezetői kapott dr. Majer Imi eddigi párkányi plébános személvehen. Komáromban lokan isménk őt, hiszen gyermek es Ifjú eveit ebben a városban töltötte, SOk ismerőse és barátja él még, akikkel együtt rótta az iskola padjait és megosztotta gyermek­ játékait 3* Életrajzi adataiból és papi működéséből elmondjuk róla a következőiét: Dr. Majer Imre 1865. márc 12 én született Aradon, tehát jelenleg 57 éves Kstt nacsalád fia, édesapja mérnökkari őrnagy volt és Aradról a komáromi helyőrségbe került állomásra . gyerme­ kei nt jártak az elemi iskolába, és a kisgimnáziumba is. Imre volt a harmadik fiuk a gondos szülőknek, akik a községi elemi iskolába Íratták be, ahol az 1871 — 1875 evek közt végezte az I—IV. osztályokai Majd ai algimnáziumba ke­ rült, ahol tanárai Lóskay Piacid. HalbikCiprián, Benyák Ottó, Gyulai Rezső, Panghy Özséb, Né­ meth Vilmos nagyon meg voltak elégedve elő­ menetelével az I—III osztályokban, amelyeke itt járt Szülei a papi pályára szánták, mely iránt kora gyermekkora óta őszinte hivatást érzett leikében. A teológiát Esztergomban elvégezve, 1888-ban szentelték lel pappá, azután Garamkövesdre került káplánnak. 1890-ben EsztergomVizivárosban, majd Érsekujvárott káplánkodott, 1893-ban pedig I eányvárott lett plébános, ahon­ nan uh'h-ban'Párkányba került plébánosnak. Leányvár községben 14 évig működött s Ottani működésének sarkpontja a felekezeti iskola megmentése volt. Ézl az iskolát Vargyas állami tanfelügyelő annak idején min­ den áron államosítani szerette volna, részben mert nemet sjku iskola volt, res/ben pedig azért, mert a düledező iskolát újra építem és kibővíteni a község nem volt hajlandó Majer plébános, hogy az iskolát megmentse, lemondott egy évi jövedelméről és ebből egy modem, uj két tantermü iskolát építtetett. Ezen önfeláldozó ey buzgóságáéri es áldozatkészségéért a pápa V iszary Kolos hercegprímás telterjesztésére tb. kamarásává nevezte ki, a község pedig halából i/ iskola homlokzatara elhelyezett márványlappal örökítette meg emlékét. Párkányba 1906-ban került Majer Imre dr., miután elődje, báró Jeszenák Qábor po­ zsonyi kanonokká neveztetett ki. Első teendője volt a templomot és a plébániát restaurálni kívül-belül. A templomot egy év alatt rendbe hozatta, szépen kifestette, az oltárokat, a szó­ szeket renováltatta, bevezettette a villamos vilá­ gítást, uj orgonát és zászlókat szereztetett be a különben szegény templomnak. Azonkívül szép temetőkápolnái építtetett, Nánán pedig, filiális községében, nehéz küzdelmek árán az ő után­ járására e^ fáradozására felépült az uj templom 1912 ben. Mint az esztergomi-vízivárosi zárda és nőnevelő intézet igazgatója lt> éven át sok ál­ dozatot hozott. (Ntani működésének koronája es nevének minden időkre megőrzője az uj emeletes kath. polgári iskola. Ily kiváló és érdemes férfiul választott meg egyhangúlag a város kegyurasága, hogy méltó utódja legyen egy 1 ipovniczkynak, Meszlényinek és Majláthnak a komáromi plébánián. Mint apátot küldi öt városunkba a fő­ pásztor, felruházza öt külső dekórummal, hogy uj működési helyén tovább szolgálhasson az Isten dicsőségére és hivei javára. Dr. C<ernoch János bibornok hercegprí­ más f. évi május hó 1-én dr. Majer Imre pár­ kányi plébánosnak, a lelkipásztorkodás és tan­ ügyi téren szerzett érdemeinek elismeréséül a sz. Margitról nevezett bélai c. apátságot ado­ mányozta. Dr. Majer Imre ezen megérdemelt nagy kitüntetése általános örömet okozott váro­ sunkban, a főpásztor már mint apátot küldi az elárvult komáromi plébániára az érdemes férfiút, hogy uj működéséhez és előkelő állásá­ hoz, magasztos, fenséges apostoli, hivatásához a külső dekórummal is rendelkezzék. Majer Imre valóban megérdemelte a föpásstori kitüntetést. A lelkipásztorkodás terén nagy érdemei vannak, a kath. tanügy terén pe­ dig szintén elévülhetetlen érdemeket szerzett. A tanügy él B kath. iskola nagy barátja, a kathollkus iskolák jellegének és jogainak bátor, csüggedést nem ismerő védelmezője 4V

6

o!da!.

»Komaromi

őszinte örömmel íugadiuk jövendőbeli r -bánosunk nagy kitüntetésiéi sebben ö: ket csak fokozta az egyhangú választás, an t | lytl az uj plébánosnál nem csekélyebb örömöt szereztünk, mint a minőt okozott neki a p megérdemelt apáti kitüntetés. Ad multos annos: számos évig Viselje érdemei méltó es igaz el­ ismerését. Dr. Majer Imre a komaromi plébánosok sorában a 20 ik helyet foglalja el. A komáromi plébánia önállósítása óta (1773) e'odei voltak a plébanosi székben: 1. Tiborc: János exjezsuita. adminisztrá­ tor 1173—74 2. TornóczyAntal idmintsztrátor 1774—75 3. Matzer Péter exjezsuita 1775 — 1794 4 Hury Pál első világi plébános 1794— 1S(0. 5 Streitcr József révi prépost 1800—1809 Késóbb pozsonyi prépost él érseki vikárius. t). viturka Oyörgy szentbenedekrendi apát 1MU 1>J7. 7. Dr. Szemes Oyörgy révi prépost 1827— 1842 Kés bb esztergomi kanonok, honn főetperes. s Thuránszky Hennán adminisztrátor 1843- 184o. 9. Upovniczky István szentbenedeki apát 1846—1851.1849-ben elfogták és bebörtönöztek. Később érsekújvári plébán >s, majd arbei c. püspök, végű nagyva idi püspök ( t 1885). 10. Csáktornyai Antal adminisztrátor 1852 — 1853. 11. Pa : .•>' Arivá aszódi p.cp - t lhőJ 1865. Késóbb esztergomi kanonok, sasvari föesperes. 12. Meszlényi Qyola boóthi apu 1866— 1881. Késóbb esztergomi kanonok és végül szatmári megyés püspök. 13. M i r János egcdi apái 18M —1900 l';obb esztergomi kanonos, honti I esperes, 14. Qról Majláth Gusztáv Karoly admi­ nisztrátor 1892—1897. Most Erdély püspöke. 15. Böscttaii Ferenc adminisztrátor 1898 —190a 16. Kutschera József 1900-1915 17. Farda Adoll adminisztrátoi 1914—16. 18. Dr. Madurkay Mikiós 1916—1922. 19. So\mossv Dezs- adminisztrátor 1921 -1922. (V. ö, Dr. Atapl Gyula: Komáromi pl* bánosok. Komáromi I. pok, 1919 február 5. 6. sz.) Dr. Majer 1 nre nehéz viszonyok közt fog­ lalja el a komáromi plébániát, de törhetten akaratereje, erös hite, konciliáni egyénisége és türelmessi 4c . i ^ - ;itik ót az átmeneti bajokon és azokat sikerül orvosolnia. Nagy munka és sok feladat var reá, de ezek megold sában szerve zett egyházközség áll támogatására készen, mert negyedszázad mulasztássil toll helyr hozni és az ötéves világháború romjait eltakarítani. Ezek egész embert feltételeznek. Dr. Majei Imre ezek közé tartozik a fenti életirása tanulságai szemit.

FORDÍTÓI I

r i I J

Olt

lOfl

• :v

R O D A ^

i.ts.r

• i .«•

f o r d í t á s o k KoTiárom

f

• •

város hivatalos íorditlja

Terrnerl

magyar

1922. június 3.

íjaim k • kultur|ioliíika.

Ne ijedjen meg senki sem úttól, hogy a címben a kuliurát és politikát egy szóban találja együtt. Mert nem a forumok napi politikájáról lesz itt izó Ezl a kulturális ételbe egyáltalán nem akarjuk bevinni. Sót! A legnagyobb szerencsétlenségnek tartanok az skiuális politikai kérdések szemszögéből ítélni meg a kulturális élet megnyilvánulásait És anélkül, hogy a magái politikát a legkisebb ménekben is lebecsfl I k, annak lét­ jogosultságát tagadnók, mégia ké •• enek va­ gyunk kijelentem, h »gy az alábbi fejtegetések­ ben valami sokkal komolyabbról, a jövőt és magyarságunkat tekintve, sokkal fomosabbról esz szó. AlTÓI, hogy mi, az ezereves magyar kultúra ósi fajáról lenyesett magyarok miként fogjunk hozza irodalmunk Os kultúránk meg­ alapozásahoz és céltudatos fejlesztéséhez. Még 1919 szeptemberében, amikor a júni­ usi harcokat kísérő és követő statárium kissé megenyhült és a magyar lapok újra megjelen het ek, sói egyre-másra uj lapok nőttek ki szinte a fűidből, még akkor írtam valahol, hogy az a SOk újonnan megindult lap semmikép sem mozdítja elő kultúránk megalapozását. Söi azok CSSk az erők sze forgácsolására vezetnek. Azonkívül többnek az eredete is nagyon ho­ mályos kulisszák mögé nyúlt vissza. Azóta aok v i l lefolyt mar a Dunán, több nagy lármával megindított sajtótermék csen­ desen ki is mu t már De a magukat élel­ mesnek gondoló lapgründolók vállalkozási kedve csak nem szűnt meg. Azóta is sót most is egyre-másra alakúinak az uj lapok, részben politikával foglalkozok, részben politikamentesek SŐt az ujabb időkben a becsi szökevé­ nyek is áttették egyik oicsapatukat ide mihoz­ zánk es kimeríthetetlennek látszó erszényükből egymás után rázzák ki az emigráns sajtó >apad lápvirágait, melyek hangnemükből csak arnyalatilag — vagy talán semmiben sem — különböznek a hírhedten szomorú emlékű Bécsi Magyar Újságtól es társaitól. Ugytl >gy innen-onnan ott tartunk már, hogy a Budapestről szétugrasztott patkánysereg jóvoltából nálunk is ai az irodalmi dsungel kezd felburjánozni, amelyik s nagy betörés előtt Pestről as eg<.sz magyarságot fojtogatta, közeletünket és a naiv közönség mentalitását megmérgezte és amelyiknek nagy része von a bekövetkezett sorozatos katasztrófák fe idézé­ sében. Pedig nekünk, ha élni és fejlődni akarunk, ezt el kell kerülnünk. Minden erőnkkel SZOH kell fáradoznunk, hogy a tat mérgezők törek véseit meghiúsítsuk. Épen azért céltudatos kul­ túrpolitikát keii megkezdenünk és erőink teljes megfeszítésével diadalra juttatnunk. Magyar tajiságunk és az anyaiőről levágott kuituiank legéletbevágóbb érdeke ez, amihez különben |ogunk van, de szent kötelességünk is valamennyiünk­ nek síkra szállni érte. Az a' ibbiakoan itt fennálló irodalmi es kulturális viszonyainkról tett néhány megjegyzéssel kapcsolatban ehhez kívánunk hozzászólni és néhány eszmét megpendíteni Hogy az uj államalakulatban kerülésünk idején nem voüak ezen a területen USgyobb kulturális gócpontjaink, sem megfelelő lapjaink és folyóirataink, az egészen természetes, de nem egészséges folyománya volt az egész ma­ gyar kulturális es irodalmi életnek. Mert az a nagymértékű centralizáció, amely minden erösebb megnyilvánulást, tortént az légyen akár szellemi, akát művészeti, akar közgazdasági téren, egy helyre, Budapes re lg)ekézett ÖSSZepOtttOSitaftt, teljességgel megakadályozta, hogy mint Nemet­ országban, nálunk is szellemi középpontok alakuljanak ki a vidéken is. CaakhOgy amit Kármán József a XVIII. f

7

1 terom. Yárosto. tólásiict) készülnek.

m

301

1922.

JUN.

század legvégén oly meggyőzően hirdetett, hogy Testet az ország szellemi középpontjává ketl tenni, mert csak így lehet kultúránk egységes és egységes Irányú föllendülése: remélni, az később mondjuk, egy évszázad múlva — Kgy m megboszulta magát. Kármán korában valóban életkérdés voit a magyar írókat Össze­ gyűjteni, hogy ugy az egymással való érintke­ zés mig egyrészt ízlésükéi csiszolja, nyelvjárásbeli eltéréseiket levásiisa, addig másreszt kitartó munkára is serkentse őket. És nem lehet ta­ gadni, hogy az erőknek ez az egyesítése tette lehetővé azt, hogy irodalmunk aránylag rövid ü> alatt levetette s gyermekcipőkel es par évtized múlva szinte felszökkent a nyugat nagy es müveit nemzeteinek bosszú múltra vissza­ tekinthető irodalmaihoz* De ennek a kezdet Kezdetén célravezető centralizációnak csakhamar rossz oldalai is jelentkezni kezdtek Boldog boldogtalan tódulva igyekezett az irodaimi szent Mekka, Budapest felé és aki iskolában valamikép megtanulta a betűvetést, az — különösen a bomlasztó ele­ mek közül — mind-mind itt akart elhelyezkedni és könnyű munkával megélhetési találni. Így az ir- i méltóság csakhamar lezuhant arról a magas piedesztalrói, amelyre az utiörők es klasszikusaink tehetsegükkel es önzetlen mun­ kásságukkal felemelték, tize* önzetlenül odaadó és csendes munkásságál felváltotta a talmi írók és irodalmi g>árusok rekedt varjú károgása: az irodalom üzietie iett, a legtöbbnél csakis azzá, minden ideális lendület es eszmei tarta­ lom nélkül. És az 1 7 ke.étkezett irodalmi börzén klikkek hatalmaskodtak, amelyek bizony nem valami nemzeties szellemben diktálták az ira­ mot Só; azokat, akik mint ig^zi tehetségek, eszmei es taji jelleget is igyekeztek Írásaikba bevinni, kizárták maguk közül és ahol csak tehették, igyekeztek őket alámeríteni. Azoknak az íróknak pedig, akik némikép érvényesülni akarlak, közéjük keileü állani es minden ideá­ lis ballasztot levetve, velük károgni. Igy a leg­ utóbbi évtizedek irodalmának magyaros széliemé es jellege alapjában megromlott, sőt a külföld­ ről behurcolt métely terjesztőjévé vált. S mivel a nagy Pestre vaio lörtetés miatt Vidéken író­ ink Közül csak kevesen maradtak, azért a vid.kről sem indulhatott ki valamiféle jótékony áramlat, a ne y a pesti nemzetköziséget es dekadenciát ellenéül) zbatia volna. Meri hisz a főváros elnyelte a vidéknek úgyszólván min­ den tenetséget es ilyen gócpon ok ott ki bem alakulhattak. N.r.cs szándékomban i.t most azt f jte::etni, h-gy ez a tipikus pesti borzeircda.om es Uj^ágnas mennyiben jiruit hozzá a magyar közallapotoK teljes lezüilesztésébez, az írókat es lapokat sem akarom felsorolni, amelyek a sirasas kétes grtékü munkáját végezlek. Csak azt jegyzem meg, bog) mi itten a nagy for­ dulatkor teljesen felkészületlenek voltunk ahhoz, hogy irodalmi eletünket önállóan rendezzük be, aminthogy a bekövetkezett eredményeket sem látta előre senki sem. lis ez az elmondottak utan egészen természetes is. Hiszen a vidék egyáltalán nem tanult meg kuhuraiis, sőt inas tekintetben sem a maga iában járni Teljesen a dekadens főváros jarszalagjin botorkált, on­ nan kapta irányítását és mindennemű szellemi táplálékát. Ezért mozdult meg az egész itteni magyar közélet, így vele a: irodalmi és kulturális tevé­ kenység is az átalakulás utan olyan lassan, olyan félve, annyira botorkálva. Nem voltak ezen a részen reprezentáns íróink, mert Buda­ pest SZivta fel az itt nőiteket is, nem voltak tőkeerős könyvkiadó vállalataink, mert szükség sem volt rájuk, nem \oltak hangadó laporganumaink, mert az irányítást, a vezetést a W-

I

1 7 — 2 6

BUDAPESTI

Á

R

U

M

V n t ó -

ó »

I

N

T

m o t o r *

A

V

Á

í í í ó i i í i k - l í

Beutazáshoz

S

A

R

iüllitáíBi.

magyar vízum

>

j ú n i u s 3.

•Komáromi

városi lapok Vitték. A ni. lapjaink, még a is, kisebb-nagyobb nyilvánossággal . egia csak beJyiércleafl jelleggel biro i puk voltak. Amellett — ami szinten nagyon termé­ szetes. - a változóit viszonyokhoz sem lebe­ gd marOl holnapra hozzásimulni. Mindezek él i megjelenésben va.ó többszörös és hosszasa iklbalyoztaias is előidézték zt a szerencsétlen helyzetei, hogy máig sincs valójában vezető HJtOorganUüiUltk, amely mind elterjedtségre, mind egészséges és józan szenemére nézvetrá„yjfcan tudna a magyar közvéleményt vezetni Pedig eire egcio szükség lenne. És in­ kább hevesebb lappal rendelkeznénk, de len­ nének köziünk erob es verscnyalló orgánumok, melyek segítenek az egységes magyar köz­ vélemény rualakuíasai es baior harcosai len­ nének a magyarság kisebbségi jogainak, itt tcnat nnud szellemi, mmd anyagi terén erős centralizációra lenne szükség, egy olyan vaiisikúzasra, ameiy a magyarság számottevő részet minden politikát vagy egyéb mellékgondouu nélkül egy táborban egyesítené. Ezen egész­ ségtelen és töredék magyarságunkra nézve IUUOS, - mert az erők szciiorgacsoiasara vezet, - az a tünet! hogy nebany ember gondol egy nagyot es merészet es uj lapot alapit, mert u előnyös gazdasági vállalkozásnak látszik elótiü*. h mi helyzetünkben egy lapalapitás nem egyszerűen csak gazdasági befektetés és anyagi erők kérdése, babái megengedem, hogy jű inertekben annak is neii lennie. Ha ez utóbblak oianyzanaa, annak a lapnak must éa itt nincs létjogosultsága es nem is jósolhatunk neki koíftszu eletei, amint azt számtalan példából mar eddig is latha.tuk. Mert elvek nélkül nem tehet megellni un, anoi egész világok vívjak elet-halat narcukat. m

d

ö

Arra ken tcíiat törekedni, hogy egyelőre •e^a.aüo egy lapot mind szellemileg, mind anyagilag annyira megerősítsünk, hogy szbát­ ran (elvettesse a versenyt Blái nyelvű hangadó lapukkal is. ü j ennek a ijpua.^ mentesnek kell lenni minden pártpolitikától ügyetlen jelszava ...ven. magyarság. De szolga,jon a magyar oivaso közönség napi szükségleteinek Melegí­ tésére, azért mindig fürgének, mindig frissnek, a napi eseményeaet pontosan hozónak kell lennie, azonkívül, hogy jogaink megvédésének éi hangoztatásának elvet bem szabad soha, egy pillanatra sem feledni. Ezen nagyon vigyázni keli, hogy a geletenseg, a megalkuvás valahogy ra ne üsse Deiyegei bot meg a lap üzleti részében, a hír (telesekben sem szabad a tászlóra függesztett elvekei felrúgni Azokat is meg Kell rostálni a iap irányanaa megfelelően. Mert előállhat az a visszás Helyzet, tiogy amit a lap a szövegrész­ ben egy-kci oidauui előbb ostoroz, ugyanazt aiabb a nirdete&ck közt a legmelegebben ajánlja t* propagandát csinál neki. Mindenki átláthatja, nugy a lap munkája így csak széioAalombarccá es porhímessé devalválódik. De az is bizonyos, nugy a töniebbi elvek alapján szerkesztett lap eros varunk, hatalmas Védőbástyánk lesz le tünkért es szellemi előrehaladásunkén vivott küzdelmeinkben. Természetesen, amikor igy a centralizá­ ciót hirdetjük, nem mondjuk azt, hogy a ki­ próbált helyi lapokat üssük agyon. Azőka n gukórbelyennagyon jó s/.u ikal lettek eddig e*s lesznek ezután is a magyarságnak. De meg telyi szükségletek is kívánjak létezésüket E kívánt nagy »ap vagy lapok mellett igen ha in szoinatnak oeie az e.vi küzdelmek kon­ certjébe is. Ami pedig az u. n. emigráns sajtót Illeti, azzal szemben a legmtrevebb elulasil letes boykwtt álláspontjára kell helyezked­ nünk, jelenjek meg az a sajtótermék akái Bécs­ ben, akar itt minaiunk. A magyar szellem es Kuliura szegyerifoltjai ezek, aminőket eddig egyetlen mas nep sajtója sem produkált. A mi­ ben az a szomorú dicsőség, hogy saját nyelvün­ kön saját fajunkat gyalázó, bemocskoló, denunciaió sajtótermékek jelennek meg, amelyektől minden jóizlésü ember undorodik, még ha nem magyar is az illető. Ezek a legaljasabb eszkötöklel dolgoznak saját fajuk - vagy csak a nyelv ugyanaz ? ! — megrontásán, még az uszí­ tástól es fenyegetéstől sem riadva vissza. I s szomorú látni, hogy az a kritikátlan magyar ember, ha kezébe jut egy ilyen sajtMaró, milyen mohón szívja magába annak bőduó mérgét! Hogy ettől megmentsük az egy­ szerűbb népet, a legszélesebb körű felvilágosító

7

Lapok*

munkát kell megkezdenünk, hogy ezek a ben­ nünk folyton arculpökdöső kis- es nagypiszkolOk végre-valahára eltűnjenek a 'magukat magyaroknak érzők kezéből. Ma nem tá­ mogatjuk őket koronáinkkal, önmagukban össze­ omolva maid csak eltűnnek a diCStelenség ho­ mályába. Mert elvégre a pünkösdi királyság olajos korsója sem csorog örökké. £s a szubvenció i| megszűnik ott, ah )1 nincs eredmény. Fétytatisk.) Cnn. I p a r o s o k ! A borzasztó csapás, mdy Szlovenszkó eyész iparát fenyegeti, szoros összetartásra ösz» tönoz bennünket .*z utolsó órában, hogy védet* mezhessük magunkat az iparos>ag legnagyobb ellensége, a stagnació és munkanélküliség ellen. Az összes iparágak es társadalmi osztályok mind Szervezkedtek csak mi iparosok maradtunk egyénét ének. Lz az egyenetlenség VOlt a győ­ zelme e.ensegeinknek. akik ezáltal megerősöd­ tek es az iparon a legnagyobb sebeket ejtették, ügy további egyenetlenség csak siettetné és előmozdítaná az amúgy is nagyon szoronga ott iparosság elfojtását Az egyes ember erőtlenül ail ezen problémával szemben. Orvoslást, valódi radikális orvoslást csak az öntudatos egyesü­ lés, szervezkedés nyújthat. De ezen szervező­ dés támaszkodhassek Szlovenszkó összes ípaiosjira. 9

Iparosoki

Testverek!

Döntsetek ti mag ttok ca itlakosástokkal sorsunk felett, Ébredjetek az iparosságra oly karus lethargiából, mondjátok ki mindnyájan a megváltó szót: Mi belepünk a Sziovenszkói lpaios'>K Országos Szövetségébe. iparosoki

Ti vagytok ami államunk legerősebb osz­ lopa es legtiatalfB sabb támasza. Csak ti vagy­ tok hivatva felépíteni es újjászervezni azt, amit a szerencsétlen aaboru elpusztított. A u keze­ tek munkája vau hivatva maradandó értékű mesterművei alkotni. Iparotok!

Védjelek legszentebb birtokotokat. Nyújt­ sátok t:siven és baráti j ibbotokat egy eddig nem létezett hatalmas szövetségre, meri a mi szemünk előtt csak az a szem cél lebeg: meg­ erősödése és nagysága az ipjios>á.;nak. A Sziovenszkói Országos Iparos Szövet­ ség foggal dicsekedhetik azzal, hogy a leg­ tehetségesebb ó legtekintélyesebb férfiak álla­ nak eieu Ezen férfiak, akis veletek gondol­ kodnak es ereznek, egyesülve az ípartestü etek­ kel, iparegyletekkel es mester szövetkezetekkel, bármikor latba vetik egész hatalmukat és tekintélyüket ai Sgésj iparosság Összes érde­ keiéit. Azért a ti belátástokra es józanságtokra !uva:ko/.wi. *c:mik benneteket, ségi seték ne­ künk összehordani az anyagot és köveket, hogy egy oly müvet alkothassunk, meiy tángOlÓSZSvaKkai fogja hirdetni: Isten áldása legyen a be­ csületes és tiszteletre merő iparon! Az O SÍ. lparo< S ÖVetSég nevében : Hermann

Gyula

elnök. ' BoUoghy

Gyula

a Komáromi Ipartestület elnöke.

^ j i m i

Folyó XX századunkat bátran nevezhetjük a botsadnak s z á z a d á n a k . . . Mindjárt a második évtizegében elhelyez­ kedett a nagy világégés, az óriási világháború es — a különböző nemzetek fogvicsorgatása után Ítélve a harmadik évtizedben lehet még oly irtózatos zenebonát minőkre meg a legberekedtebb ukáciusok aem emiékeznek. De nem kivánjuk I A Világháború szülte nagy nyomorúság­ nak következményei! ma is sajnosán tapasztal­ juk. Azóta az enyém-tied közötti külömbság szila d alakja kezd cseppfolyós állapotba jutni. Ahhoz értő szakavatott férfiak valóságos sportot űznek a betörésekbői s dicséretükre legyen mondva — csak a legjavát emelik el a ruha­ féléknek és élelmiszereknek. Továbbá minden lap fűszerezve van pa­ rázs öngyU OSSággal

és gyilkosságokkal.

Mint

nemrég a nemesócsai eset! Es itt állapodjunk meg egy pulan f ra . . . * Régi principálisom, Tretter Mátyás esperesplébáuos beszélte, hogy milyen okosemberek voltak az ó egykori sváb hivei Kirvan. Mikor a fiaik házasodni ak írtak, a bölcs apa — tehetsége szerint - nehany tioid tiédet kihasított a biriukáb.'l s ; eny fiának adta. Ugyan igy lett .i menyasszony édesatyja is. — Hidd boldoguljanak a fi italok is! A magyal ember (vérmérsékletének bo­ ci
t

Deák

Antal.

H Í R E K

Kérdések. Fénylik S ránk Itt van S B

Uram, napod — Sütni nem szabad b á l éjsi »kád — hajnal hol marad ?

7

Teremtél nemzetet: Hogy éljen . . . S mért — halott } S ha — mégha t, minek - el ? Láttál: szabad — rabot ? — . . . Kérdezünk. — S nem felelsz. Hallgatsz, jó Istenünk, A sok kérdésre hát: Könnyel — mi — felelünk . . . Bodnár

liudapest Kalvin-tér. m i i iiti s t t t — i

s z á z a d a .

Adsz esőt, harmatot — s ajkunk szomjan eped ? Elült már a vihar — S mért — villámlik eged }

H ö l g y e k n e k a j á n l j u k az évtizedek óta elismert és kedvelt Kriegner-féle szépítőszereket: K r i c g n e r a k a ; i a - k r e m 2 - 3 nap alatt fehérít, simli fiatalit szépít. — Teljesen ártalmatlan. K r i e g n c r akácíaszappan >: kellemes, tartós és üditó. K r i e g u e r ai á c i a - p u d e t védi ,1 bőrtani p és szél befolyása ellen. Kapható mindenütt. Egyedüli készítő K r i e g n e r g y ó g y s z e r t á r j97

B o r z a l m a k

nldai.

r

— tAttü ön tn
István.

— Az uj apátplébános körünkben. Dr. Majer Imre bélai c. apát, papai titkos kamarás, komáromi p.ébános tegnap, pénteken este 8 óra után érkezett hívei kőiébe. Az állomáson dr. Mihola Ferenc városi tiszti főügyész, a kegy­ uraság elnöke és dr. Alapi Gyula az egyház­ község elnöke, valamint Solymossy Dezső h, plébános várták és fogadták.

8

• Komáromi

oidi .

— Jövel Szentlélek! Virágbaborult, illatos koran>árnak ragyogó fen\es ünnepén, PünkÖsdnapjan szivremegve varjuk a Szentlelket, hogy bétölcsön bennünket a hitnek hetalfftSS erejé­ vel, megszilárdrson egy akarattal, hogy mint az apostolok hirdessük: Térjetek meg. mert nektek lett az ígéret! És haljatok meg a szó­ zatot mindenhol, miként a jeruzsálemi férfiak, kik az apostol lángoló beszédére elszakadanak a gonoszoktól es megszaporodának azon a na­ pon háromezer l é l e k k e l . . . Kétezer esztendő zivataraiban bánvsz«>r bomlott meg az egyet­ értés, hányszor tagadta mm a testvér a testvért, de a Szentlélek csodálatos ereje újra össze­ hozta az együttérzö sziveket, hogy egy akarattal egy hittel erősítse meg a halványuló reménysé­ get. Rózsaillatos virágkoszonis ünnepünk, hozd el Szivünkbe most is a Szentlelket, hogy bizó hitünk lecsüggedi s/arnyai veled megerősödve eme jenek fel bennünket s magasságba, honnan minden áldás és adomány származik, hogy halielujás énekkel dicsérjük az Istent. Jövel Szenttelek, iövei | . . Közgyűlés K >márom törvényhatósági város közgyfi es tartott tegnap pénteken délután hosszú ta-^válással, melv lapunk zartakor is folyik es igy erről csak legközelebbi szamunk­ ban közöltetünk tudósítást. Színielőadás a főgimnáziumban Mint mar jstsstüs, * komáromi .*/.(. Bm«dekrendl Bgioieá ioai Cseezer önképzőköre jonias 8-áa aaoobato i és 4*éo pünkösd stsé napján a t6* gismásiaai áissteneébea íótétcoaycéla ssioielóad i!*t readsz. Ssiare kerti öorzé ffillértnek .Kspitáay öyörgy* c. 3 felvenásoi történeti iramai költeménye. A fényes aik*rüaek irórkesé tiáa4á-*ra jegyek a Spitzer-féle könyve* boltbaa válth«tók előre. L hely 12 K. I I . hely h K. lUébely 5 K. á tissts )őred*lem fejé­ ré- bea a Bgi nn. aagélyzé könyv Ir, feleréssben p*dig ai Qjképsé köoyvt árának céljaira aselgál K-z l - t - miütk^T n-t-* pint - «>r*ik«»r. Az rliádás n tat asgy érdeklődés nyilvánul. — A plébános beiktatás Vasárnap nagy ünnepe lesz a katolikus egyházközségnek, melyre örömnél ke>zü! annak egész képviselete és minden tagja A ma szombaton este kö­ rünkbe érkező dr. Kopernkzky Ferenc pápai preiátttS, pozs Wiyi prépostot, vaammt dr Végh Ferenc és Drcxler Antal pozsonyi kanonokokat az állomásoa dr. Maferltmt apátplébános, dr. Alapi G.u.1 egyházközségi elnök, dr. Mihola Ferenc kegyurssági elnök, Mórocz Emilián bencés házfőnök, Doszídí Jakab templomgond­ nok cs a képviseld több tagja fogadják. Va­ sam *p d e ,9 órakor gyülekezés a Szent András előtti ier^égen A küldöttségek és tes­ tületek helyeiket elfoglalják \9 órakor, erre a ra az első tiz pals>r vaií lentartva. K ség jön Párkányból a beik­ tatásra és képviselteti magát s református egy­ házközség a templomban tiz egyháztanácstaggai, az Ég h ev. egy b á l és az izr. hitközségek is. 9 órakor ünnepélyes nsgymise, melyei dr. Kopcrmc:ky Ferenc prelátus pontifikál nagy papi segédletével Mise közben tartja meg be­ köszöntőjét dr. \Uij:r apátplébános, a mise végen pedig első apáti áldá>i: osztja ki. D e. 11 órakor a küldöttségek Üdvözlik az u, apát­ plébánost, ame'yek a bencés székház folyosóján gyülekeznek Déli 1 órakor társasebed az apát­ plébános és a körünkbe érkező vendegek tisz­ teletére a H wrvátb fele étteremben, melyre szá­ mosan jelen keztek. A rendet a templomban a főgimnázium cserkészcsapata tartja fenn.

1922. j ú n i u s 8

Lapok«

B. Zsidólegény kalandja, jelenet előadja Sedivi Páli 7. Magyar és szlovák dalok előadják Müilner Margit es Frank Irénke. B. A menazsena előadja Sedivi Pál. Este 8 órakor a Nagymama, vígjáték 3 felvonásban. Irta Csiky u.-r^eiv Szerep.őkj Molnár Katica. Máté Fe­ renc, Toma Karoly, Bese Vince, Farkas Katica, Balogh Jotánka, Ssoboszlai Vince, Szoboszlai Lidika, Szoboszlai Pal, Csémi Lidike, Beke Junska, Horváth Juliska, Szenté Juliska, Czunyi Erzsike. Koton Fsztike. Beke Mariska, Szenté Lidike. Balogh Pista. Konferál Müilner Otto.

A magyar k ö z ö n s é g f i g y e l m é b e ! A P r á g a i

M a g y a r

a szlovenszkoi

Hírlap

magyarság

újságja

j ú n i u s 1-én i n d u l t

m e g

Előfizetések, megrendelések és hirdeté­ sek Spitzer-téle könyvesboltban (Ko­ márom, Nádor-u. 29) fogadtatnak el.

— A „Keren HajeszocT-akcio vasárnap, folyó hó 4-éfl délelőtt fel 11 órakor nagy­ gyűlést rendez Komárom városában, amelyet az izr. hitközség nagytermében tartanak meg. — Hilalozas. Mint részvéttel értesülünk, A Keren HajiSZOd célját és programját több Licht Ödön helybeli jónevü fényképész Buda­ szónok fogja kifejteni Belépődíj nincs. pesten, hol betegségére gyógyulást ment ke­ resni, meghalt. A megboldogulton műtétet vé­ — A Maria kongregáció szinieloadasa. Szent Ágnes és Árpádház! szent Margitról geztek, de az életnek megmenteni nem sikerült. — Porfelhővel burkolt utcák teszik pisz­ nevezett Mária Kongregáció, a Kat. Legény­ kossá és egészségtelenné a külső varosrészeket. egylet nagytermében, 1922. június 5-én (pün­ kösd hétf in) este 8 órakor, szinielőadással A rendőrkapitányság ugyan kiadta a rendeletet, kapcsolatos ünnepélyt rendez. Műsor: .Május mely szerint a gyalogjárókat kötelesek a ház­ királynéja", daljáték, irta Komor Elek. Előadják: tulajdonosok naponként kétszer felöntözni és a Május királynéja: Fritz Valéria, Liliom: Horváth háztulajdonosok eleget is tesznek a rendelet­ Mariska, Rozsa: Oaál FJith Árvácska: Abay nek, de hiába minden igyekezetük, az utcák Margit, Tulipán: Rafael Vilma, Gyöngyvirág: mégis porosak. Mert a nocsiut porára senki Moinar Erzsi, Ibolya: Bartek Manci, Kakukfü: sem gondol s a végigszáguidő kocsik nyomán Tóih Erzsi, Nefelejts: SjxI Manci,' Orgona: olyan porfelhő támad, hogy a járókelők csak Prutscber VUgdus, öntöző leányok kara, virá­ Ug>' prüszkölnek tőle. A belvárosban a varos gok kira, Tavasz tündére; Domnanovits Erzsi. Öntöző kocsijai elvégzik az utcák közepén az ön­ Vers. Le Rossignal (fülemile), irta Liszt Ferenc, tözést, de mar a külső utcik bokáig érő po­ zongorán előadja K >c>is Miiici. Ave Maria rára nincs viz a városi öntözőkocsikban. Hí a hatóság megköveteli, hogy a szabályrendeletet szavalja S:en.»er Ilus. Arany rózsa*, szinmü három felvonással, előjátékkal. Személyek : Ciau- betartsák, talán a polgárság mostohán kezelt dina, előkelő római hölgy Kocsis M , Maria, része is megkívánhatja, hogy vele és az ő egész­ Valéria, Tita. Ágnes és Lívia keresztény nők. ségével is gondoljanak, ne csak az aszfaltos Ciaudia szolgálói: Székelyi Ilus, Fritz Vali, és kikövezett utcák lakosaival. (BeküldetettI) Sánta Karolin, Nagy Bözsi es Tóth Erzsi, — A Krisgner-fele Reparator évtizedek Paula, pogány rabnő: Búkor Mariska, Thekla, óta kipróbált legjobb szer köszvény, csuz, Mária anyja: Abay Margit, Szűz Mária, angya­ rheuma, szúrás, szaggatás, csontfájdalmak eny­ lok, keresztény nők. A felvonásközöket Rafael hítésére. Kapható a gyógyszertárakban Egyedüli Vilma zeneszámai töltik ki. Helyárak: I hely 6, készitő: Kriegner gyógyszertár. Budapest, C á l 11. hely 4, karzat és állóhely 3 K. Jegyek elő­ vin-tér. Postai szétküldés naponta. vételben kaphatók a plébánián d. e. 8 — ¡2 ig, — Zászlószentelés <ürtön. E hó 11-én d. u. 5—7-ig és az előadás napján d. e. 10 szent lik fel a kuni iparoskör zászlajit. Seré­ órától a Kit. Legényegyletben. nyen folynak az előkészületek az ünnepség — JÓ háxihosMi kapható Thaly impozánssá tételére. A zászlóanya tisztet Jókayné, Kálmán-utca 20, 3\> a füri malomtulajdonos neje tölti be. Lesz — Gyomiál ts. Van egy nagy gyomlepte, társasebéd, birkasütés, tárogató. Este a kör jobban m mdva egy gyommal telített zöldség­ tagjai előadjak: Joáchim Ágoston „Aki másnak telep Komárom környékén, melyről legendákat vermet ás, maga esik bele" C\ Színmüvét, Elő­ beszélnek Legendák szónak arról, hogy ott adás után tánc, Csillag V. jóhirü zenekara bárkit felfogadnak, le t legyen az a bárki közreműködésével. A zászlóbizottság élén: H ó gyönge és fejletlen leanyKa, vagy akar meg dek Ferenc, Dornay Árpád, Safranek Ede és tanköteles korban levő gyermek s mégis 5 K Schafranek János iparosok állnak. Műsor: napsza ttot adnak neki. Arról azonban már nem Zászlószentelés ünnepi szt. mise kezdete 10 beszélnek, hogy a nagy haszon mellett mi az a órakor. Zászlószentelés a templom előtti téren kar, ami mutatkozik. Arról senki sem .sir, nem 11 órakor. Az egyházi szertartás után: Társas­ „kocódik", h így a kap/si, tudatlan szülőket ebéd a volt Óvoda helyiségében. Társasebéd fel kellene világosítani afelől, hogy az 5 K-nak után: kirándulás Kürt községi „Erzsébet ligeti­ lő órakor. árnyéka is van, de annál kevesebb az árnyék ben. Birkasütés nyárson: kezdete a telepen, hová teljes erejével tüz a nap. Hogy Tárogató: kezdete .19 órakor. Szinelőadás az meg kellene értetni a szülőknél: milyen ártal­ Óvodában: kezdete 20 órakor. Szinelőadás mára van a gyenge, gyermeki testnek az, ha után tánc reggelig. Belépti dij az ünnepélyre reggel ö órától délután 6 óráig (1 óra 10 perc személyenkim 15 K, családjegy (3 személyre) szünet) a forró nap »n gyomlálhat szegényke 35 K. Pénztár nyitás „Erzsébet Liget" ben 13 egy kis kenyerén es vizén. S hogy a gyermek órakor. Felülfizetések köszönettel fogadta nak lelkének is nagy ártalmára v in ez a munka a és nyugtáztatnak. A társasebéden résztvenin óhaj­ lopott időben, mert hisi tudja a gyermek, hogy tók keretnek, legkésőbb turnus hó 8-ig H ttvangd ő BIOSl rosszat tesz, iskolát mulaszt, aztán meg József Kürt, részvétüket bejelenteni. Színre kerül: ott a nagyok között ténfergő gyermeknek lelke „Aki másnak vermet ás, maga esik bele." 3 bizony nem mindig épületes beszédeket szívhat felvonásban. Irta Joáchim Ágoston. Szereplők: — A megye esi ref harangalapra. A magába es formálódik nem kívánatossá S még Kanyicska Kálmán, Safranek Antal, I h v m g e r Margit, Németh István, Tóth József, Safranek megyercsi ref. egyhái a község ifjúságának a gyermek kezecskéi tépik a gyomot, az iskola János és Dornay Árpád. közreműködésével folvó évi június hó 5-en kiürül és a gyermeki lélek telik meg gyommal; (punk »d hétfőjén) kedvezőtlen idő esetén 11-én s mig a kigyomlált vetemenyreszlet felüdül, a — A Budapesti Árumintavásarra való vasárnap a megyercsi ref. iskola udvarán a gyenge gyermeki test elsatnyul. Nem valami utazás megkönnyítése Köztudomású, hogy a ref harangalap |avára egésznapi ünnepélyt kielégítő mérleg És kit terhel a felelősség ? Az magyar kormány az árnmiatavaaái alkalmából rendez Belépti d í j : Szemé \ tgy 1. hely 20 K, iskolát? A hatóságot? A munkaadót? A szü- vizurniiéiKüli ataeást, valamint díjmérséklést lőket? Akármelyiket is, annyi bizonyos, hogy és felára vasútjegyet engedélyeset! ICost II. hely 15 K, állóhely 10 K A belépti jegy az égési nipi unnepjivre es az Qnnepélyl kő- ez nem j »1 van igy es ezen változtatni kellene. arról értesülünk, hogy a magyar határr*odvető táncmulatságra is ervénnyel bír. relfl tize- I — Népünnepély. A Komáromi Szakszer­ őrségei már utasították, hogy a |áaias i " - tések a lótékoeycélra való tekintettel köSJ ínét* vezetek |nniui hó 4 en pünkösd első napján kösött h batárra vizűm nélkül érkesti keresketel fogadtatnak, nyilvánosan nyugtáztatnak és az Erzsébet-szigeten a Bagócsi-féie kerthelyi- keilűket és iparosokat vizuiu nélskl is been­ az egyház emlékkönyvébe megörökít tétnek Mű­ sebben (bejarat Kisduna felől népünnepélyt i gedjék. A vizűmnél 0 i utazást n~m k8 5 ék sor: Délelőtt 11 órakor alkilmi istentisztelet rendeznek A népünnepély tiszta jövedelme a semmiféle formalitáshoz. A félára vssniijegyet a ref. énekkar közreműködésével a ref. tem­ Munkásotthon alapja javára lesz fordítva. Ame- azonban e«»*k névre szóló ignzo vany el eűébiB plomban. Dz.utm 3 órakor a ref. iskolaudva­ riKai árverés, szerencse halászat, különféle tár­ adjak ki. Esekért belföldön s z i l i e t e k é i keresrán 1. Magyat népdalok, énekli az énekkar. sasjátékok, kitűnő cigányzene Büffé. Kezdete ktdeluii és iparkamarákhoz, külföldöu pedig 2. Ideái Monológ előadja Farkas Katica. 3. a vásári képriseltségekhss, Ulstva ka ilyenek Kuplék énekli Oltárt Imre 4. Szavalat elm >nd . 3 órakor záróráig, Belépődíj személyenktnt 3 K. j ninoeiiHk. ugyancsak a kamarákhoz kell Müilner Ottó. 5 Népdalok énekli az énekkar. Kedvezőtlen idő esetén a népünnepély pünkösd mielőbb fordulni. második napján lesz megtartva. B

1

:

:

1922

janim 3

U

„ Komáromi Lapok,

— Magyarország népessége Mafyar- lépődíj személyjegy 8 korona. Zenét Kurucz i nság néppssséférs ronatkotf adatok most lancsi Cigányp imái 10 tagu zenekara szolgál- \ jelentek meir a Btaliaatikai Havi Közlemények tatja. Peldlfizetésekei tekintette; a jótékony célra ] «u 1 -tbb ftsetébea E ktmnutás iierint az köszönettel fogadnak. .zHír j - M i l r g i terMete 99.790 oé^yzetkilo | iségs p*dlg 7 046.878. Nyngat-MagyarKÖZGAZDASÁG. rs7Hír osstrák n«£ss&llás kftvetkestében jtfjsetkiloeiétsrt és 29V*.419 lakost vesztettek. ' h szeri* megsaálláa alol RMasabadaU terglat Hitelezői védegylet A prágai »Cseh• oéirysetkitoniátert éa 104.465 leiket Szlovak Hitelezői Védegylet* f Év március hó boz-' t fiawa Magyarországnak. A népesség 22-én megtartott XXVI rendes közgyűlése ke­ niporodáaa 1910 6ta 346.461, vagyi* 4 6 retében Szlovenazkó éa Podkarpataka Rns Or­ . l • a megszállva rolt területek minden szágos Csoportiának létesítését Pozsony szék­ réssés fogyott a aépataég, oaak Baagad varos hellyel nagy lelkesedéssel határozta el. Az or­ (gltxabadult alsó tanyáía jelentkezett 33*4 szágos csoport propaganda tevékenységet a ] kos népnövekedés, ami annak tulajdo Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint nitható kogy s<ík szegedi lakos kénytelen volt az Utazó Kereskedők Egyesülete utján már a aiegasálláii alatt földjére kiköltözni. Szered megkezdte és az előkészítő végrehajtó bizottság I ,siiHk a most f&lssabadalt ré*zeu 118.295 l év méjus hó 24 én tartott ülésében elhatá­ ; j ran, de még mindig megsaálláa alatt áll rozta, hogy Sziovenszkó és Podkarpataka Rua 1*6 tanyák egy réssé, amelyeken több mint Országos Szövetségének közgyűlése 1922 évi -•nber lakott 1910 ben. A többi (Slszaba* június hó H é r a d. e. fél 11 órakor a .Keres­ ju. oagyobb város és helység is aokat veszített kedelmi és Iparkamara nagytermében lesz ^pess^srébö 1910*61 Pécsnek 47.869 lakosa megtartva, amelyen a prágai központ elnöksége vatt. 1900 al k i s e b b , mint tiz év előtt Baja is képviselve lesz. A kereskedelem és ipar kép­ |lko«sága 19410 a fogjál 1622, Mohács viselőinek saját érdeke, hogy belépésükéi az lápsssége pedig 17.098 roj 15.685 re etekként, országos szövetséghez legkésőbb f év június fagyta a veszteség lélekssámbao 1407 [Sri hó 8-ig d. Stein Jenő pozso iyi (Nyerges utca száZíiiék) 7. I. sz. a.) ügyvédnél jelentsék be, ahol be­ - Posa Lajos irodalmi hagyatékából több lépési nyilatkozatok és esel eges felvilágosítá­ érdekes darabot, valamint özv. Posa Lajosné, sok kaphatók. az elhunyt kiváló gyermekiró szintén nagyszerű Milliárdos d f.cit a asutnal. A csehtoüu özvegyének legszebb verseit, meséit áldo- | szlovák vasutügyi minisztérium különféle gyá­ satol nem kiméivé, megszerezte kis olvasói raknak 450 millió koronával tartozik mozdorészétea „Jó Pajtás" gyermeklap szerkesztő­ I nyokért és vasúti kocsikért. A tartozás kiegyensége A közeii számokban uj rovat nyílik meg j litése sürgős és a most kapott angol kölcsön I kis lap hasábjain: „P.sa néni levelesládájá­ nagy részét ezekre az adósságokra kell fordí­ ból" Cimen. Minden magyar szülő kérjen tani. A vasutügyi minisztérium szerint a cseh mutatványszámol a Jó Pajtás" kiadóhivatalá­ I szlovák vasutaknak egyévi deficitje egy milliárd ul, Pozsony, Széna-tér 11. A „Jó Pajtás" pün- • cseh koronara rug. | sdi száma a szokottnál is gazdagabb tarta­ lommal, szebb és több képpel jelent meg. S P O R T . Harmos fe lömflvész illusztrációi még a szokottna is kedvesebbek. — Uj fém ejykoronások Május 31 én A Steiner-féle ezüstserleg sorsa tartja most b csatolták forgalomba az uj esze- mérkőzések iránt s ha az idő is kedvezni fog, sen 1322 K 30 f. Halas köszönettel nyugtatja e döntő küzdelmekben óriási közönség fog él l további kegyes adományokat ken: Dr. gyönyörködni. Alapi üyula BZ egyházközség világi elnöke. A. siene*"**-* rt m ÍSsserksasH • felelAa. — Gyógynövények. A községi és testne­ Lapkiadó: Npitier Bela. ifomii :i flpHsa •* I * 'tnt"«iá áiáki kora velési minisztérium mellé rendelt gyógynövény gyűjtési Központi bizottság kiadta Dr. Senft ^Gyógynövények* cimü vállalkozásinak 1 fü­ ze:; (uinutató a hazai vadontermő és tenyész­ tett gyógynövények megismerésére és gyüjtélére) amelyet 9 (Kilenc) koronáért minden könyv­ kereskedésben, vagy pedig a gyógynövénygyüjtö Z S O L D O S TANINTÉZET központi bizottságnál (Prága, III. Piactér 13) meg lehet kapni, utóbbi Írásbeli megrendelés B U D A P E S T , V I I . , D O H Á N Y - U T C A 84. eseten egyidejűleg postatakarékpénztári befizető T E L E F O N : J—124—47. lapot is küld. Minthogy a gyógynövény gyűjtés

old.il.

HIRDETÉSEK.

e

H I R D E T M É N Y .

or

t e r 0

!

s

lK

11

A »Kofnárotnvármegy< i Mezőgazdák Szövetkezetéinek 1922. májas BO én megtartott közgyűlése a szövetkezet feloszlását tatarozta el, miért is relhivatnak nevezett szövetkeze összes hitelezői, bogy követeléseikel jelen hirdetmény közzététe­ létől számított 6 hó alatt d r . Kőuárg Józsel komáromi Dgyuéd irodájában Duna-utca 11. sz. a I jelentsék be. A * Komáromvármegyei Mezőgazdák 342 Szövetkezete* felszámolás alatt TRUGL1 J A N o s >. k. CZÉH ISTVÁN i k. m m m m m M

A

1

leakereaettebb

marka

a

B T I Ü

m

M e d i c i n >l g y ó g y c o g n a c . Valoűt tiszta

borpárlat. s

Kapható minden jobb üzietben.

n

1

M

%

1

>

NYILTTER.

propagálása eredményességének Csehszlovákiá­ ban előfeltételét képezi az, hogy a gyűjtők mennél olcsóbban jó könyvekhez jussanak, a melyek őket minden irányban tájékoztassák, ennélfogva a központi bizottság ezen mü má­ sodik részének legalább egy részét fogja ezidén kiadni Ebben tárgyalni fogják az egyes hazai vadontermő és tenyésztett gyógynövények, to­ vábbá az, hogy milyen szükséges a növények gyűjtése, valamint hogy miként kell azokat szá­ ntani. Minden egyes felsorolt növényhez, fá­ rasztó szóbeli leírás helyett, annak szines képe tesz feltüntetve.

— Tűzoltók mulatsága A csilizpatasi önk. tűzoltó egyesület felszerelése javára 1922. évi június hó 11 én az iskola udvarán táncmulat­ ságot rendez. Kezdete délután 4 órakor. Be­

A legjobban készít elő magánvizsgákra. Vidékieknek

levelező

oktatás.

Speciális, magánhasználatra i r t tan­ könyvek alapján. 369

Egy keveset

használt

Singer-féle varrógép eladó. Cim a

kiadóhivatalban.

Vk. SS4? b r. I9S2 szám Á r v e r é s i ' ir d e U n t n . Alulírott bírósági kiküldött az 18M. Éfj l . \ t.-c. 10$, (*a értelmében eiennel kötni né *• m i. kogy a komárnoi járásbiros'jr !9Sá. <Wi 2H47. számú v^giés*> ketrsUettéb ti CMpi Dani ttgyvéd I tal képriswl ZomárOSBi lnt-li •!»• ' /.-t j.iv.'ír.i . *y *fh/•••rfrilv:i'». a •ligeten lak«» gazdálkodó él nejt elleti tOQG K s jár. erejéig 19831 éswi Apríl i lió SS-ásfogaaato*itottkielégit.s! v.'.T»*h »jtás utj.iu lefoglsll 4(KJO K ra becsült egy d.nr;il» SOljai tehénből illó ingóságok nyilvános árv»T'S.Mi ntsdstnslr M»«ly árv.T»'sn»-k a kornárn«»i jArásbiréság Pk. l'tll f.nytríri |IM) K t.'.K- kjkr»- i fojlalas korábban egakőröltetett wtns, a végrehajtási iratokból ki nem tonik. h«»g> ei- ; >ég li.-j,' • -r11• • -• -: -.»*t a/ árverég nieírk-zdés.^ig a ulirott bir«'>i kiktildottnél s/«»va! vagy írásban b»'jei«'nt»«ni tartósnak. Koiuámo. I9SI május 27-»-n. Denk Károly irodafőt szt. 335 bírói kiküldött Pályázati

hirdetmény.

Keszegfalva ko/sé^ben megüresedett

pályazatot hirdetünk. Javad ilnia cvi 4S0 K fizetés, 920 K drágasági Ifgéy, melyet a drágsság csökkenése esetéit a képviselőtestület jogosull lejebb szál­ lítani, esetleg egeszén beszüntetni és minden szülés ntán 25 kor. mfiködésl díj. Az elő járóság által igazolt szegényeket díjmentesen köteles kezelni. Pályázati kérvények az oklevél, működési, illetőségi és erkölcsi bizonyítványokkal felsze­ relve 1922 j ú n i u s 1 5 - é i g adandók be a községi elöljáróságnál. Az alias 1922 július l é n foglalandó el. Keszegfilva, 1922. május 30. Biró Ödön, i jigyzti iifital i|iz|itáiáfil Bt|kizitt jt|yi8.

Molnár János, híré.

337

10

I M E e 3 f f l l J

W

&

negyvenkilencedik

közgyűlését

ti ! tzabó üzletét, ahol jó és lelkiisnieres kiszolgálásba sesfilnek. — K o s z i t szalon, utcai, sport Oltönj leet raglái •• minden kivitelű papi é< egyenruhákat, livériákat' i ajánlja közkedvelt angol Breches lovagló nadrágjait!

•

_

M

Szói nos e\ smgrfí levél. Alapit tátott 1902

sxabátyi k 25-ik § Ira*! tisztelettel meghívatnak. T é r g ) 1. Az Igazgatóság es felfigyeld'bizottság jelentése, valamint az 1921. zli• z.;.n. :das elő­ terjesztése, a mérleg nu^al jpitásj, a tiszta nyereség felosztása iránti határozathozatal i az igazg3'Os»ig es ív ü^-.ci *-b:. ••::> ¿4 re.szére a felmentvény meg d is i. 2 Az a! p z:ba!yuk ir<'d"M'asa és javaslat az alaptőke felemelése i n {) n 3. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése Komárom, 1922 május I n 24 én. Az i g a z g a t ó s á g .

z t

íz mar igaz é& elismerhfttik uraim, hogy a ssöeel megvássitáss bizalmi dolog, s ha önök mégis jól óhajtanak ruház. k( (ini. ugv forduljanak köivetleitftl izikemberhez, aki bizonyos Felelősséget is vállal a ruhadarabokért. É'i ajánlom önöknek

évi

üzleti helyiségébe!] 1922. évi j ú n i u s hó 2 5 - é n d é l e l ő t t 11 ó r a k o r tartja, melyre az intézet részvényesei, hivatkozással az alap-

június B

•© g y e - u t c a

m

A Komárom Vidéki Hiteibank r-t.

rendes

IP22

-Komáromi I spo* "

«Mj»I

Elsőrendű kivitel. Meghivó. é\zizseifogyasztásiszOvetkezet ^22 június lió 11-én délután 1 órakora r. k ih iskolában i(

rendes

közgyűlést

tar*, melyte a tagok az alapszabályok §•8 éfletmébefl megbivatnak.

13-ik

a e h e t

Al^L

Szolid arak. a

h i d o n ,

kap iif I m i é t is

fényképes Napirend: • A k<-zgyűUfen • sak oly r * vt'nyrs e\akor<>l1. Az igazgatóság és Iflgyelöbi «»t^á.{ jelen­ I I «• r ni :i I n • 1 «'inl«'k Iv«p«lv< t hatja s.-.iv iz:ia ipát. ak /vényeit 9U nappal el6bb tess a mull évi zárszámadások felülvizsgá­ ne-f^re íratta t azt a közgyűlést megelőző napon az ji Ie>sc|u1 í\n > osabba n t«*tiÜ1M1 urak alatt a Utoasál p«; .(tárása . Bodspsstsn S lásáról és igazgatóság és felOgyelőbizott' Magyar Alti) la nos Hitelbanknál a sá<* felmentése Magyar Általános Hitelbank kJ i na I 2. Határozat a nyereség felosztása iránt •iel?*nyeiv<»l egf&tt letette. 3. A7 igazgatóság és felflgyelóbizottság kiegé ÍTle5zléni]i í e r e n c fényképész Mérleg számla. I . »i : Ké$a\ nt 16770411. szité-e az alapszabályok 19. és a 29. §. 2. .Azonnal tn§d* kes kü**t*U**k : I . A j»o*tac*'*»kkhÍYaKomárom, Kossuih lér 25. értelmében talnál 17171 ^:» K. S. Efféb belföldi péntintés*leknél 408728*10 K Ossieseii á 36 K. . I '4529 SS 4 Az ell*;nó>i jelenté> felolvasása. 4. Snui értékpapirjamk: a' Belföldiek; . A bankhira- 5. Szabad indítványok. Onkéotes n r v e r é s i b i r d e t m é o r . talnál eUák |< litaató* 476266 K 2 L/y^b értékpapírok Me^je»t;yré-«. SÍ 224645*> K *>.-.^r i.'2i71hK f. Kuli • 1 Be­ K o m á r o m b a n , A k á c f a - u t c a 1 . és alapszabályok 10. *; ának j»<'iitj:i érteiiftébeti a kuifektetési 864 »1 K 2 1 v. i . . 62800K Omesen 147751 K. ím'J^i K i ; « ' 1. hrtek- Ifftésta inlitványt tenni, Sfliemiytbtn azt 8 nappal a C i t r o m - u t c a 26 szára alatti, s néhii B^dai pspirokkal (édeset! követeiéi k 5766577 68 K. 2 Noetri- kAsgySléi előtt az ifaxfatoságná] bejelenti. Matild tulajdoncát képező házakat az órökOsOk nkálsndó kftvetelések 4674^00 K Egyéb sdések 4608166*74 I f 8 t és ktséetéa a lafok Máma 810, Sslstré- f é. j u i i k u s hó 1 4 - é n d i l e l ő t t 10 órakor K. <>»ti» s«m» »17C f> 74 K a A. . . .-i.iosa: HStnsk száma pedig 372 volt; SJ év folyamán belépett Dr. Raab Mihály konráromi ügyvéd irod^jiban 141«'63frt K. öessesea: 163*5271*04 K. ( Jeli c*űnr«A- 706047 20 K 7. ingatlanok aomt eriokra 807250 2 ta^ 7 nsletréssxel. Marséi I t t l éf réféTsl 318 tt(Nádor-utC} 36 sz.) megtartandó nyilvános ár­ K. v (eMr 8888*47 K A ínneaa mktímdbi 1. KlZire 37a fliletréssssL verésen e l a d j á k ri/«*tftt kamatok itb. 29U9666 K. 2. Kjcyéb más stsdstfl Izsa, 1922. év május hó 21-én. Árverési feltételek Bóday Zoltán bíróság €817(4 9-2 K. osszon. 7K«S«H 4h K. Egyéb mhtwék: irodatisztnél (Járásbíróság 21 ss ) tudhatók meg Az Igazgatóság. 1. TisaieiselÖJ árraalap Neuaisaa Ali - réíe 5666*80 éC. 336 Komároni 1922 május 31. 8. Tiaitriaelői nyugdija ap 80690378 K. 8. Árukészlet 471M"« '-O ..^/. m i ! 11 > K. I tai i k • 8618*463 SQ Néhai B ó d a l M a t i l d K — l'thtr . /. Saját tőkék 1. Httizttttt rétnnlttmtőkt (37jO drb a 800 K 1 Teljes jofssultoáss 7'hhxh) K. f JJ éeV l > e c ^ o i ' o l l örökösei. 846 2, Saját tartalékok: a> Az aiSpS>Skélyok elsőjén k6etlvzűk- 1. iltaiáJMM tárta* Kalap valapsz 12. $ ) T.VjOOO k o c § i k k n p h u u i U K 2 ISIö:i>í:«- tartalékalap ta'apsi. 13. |.) 620088 K. I^ótli J<mhS u t < x l : i i b Önkéntes alapok L Adóiartalék 8981" 72 K. Ossssssjrs) z a l a y T t l i h s i i v eS« l ^ i a i 1469906 72 K. II. Más tartaWkok ét elejtse*: .>'. /'n*/vifeHt nyuadtjéüap [vessteiégek t>xi-i-£Ál «i»m«t «-4 rmitor QN/anloe Slspssab 15, { ÍJ06^9i78 K ///. tdtfjtn ttk/k: 4. Jfr G y e n í i J a n ó M«"fcry«'r«*Hi-iit<«ji 99 - / i i m . wéi§$kntf9im{th fsafedméiiyeseUsk 9Í9I609 K Hetí;>k kCnvxtkre r-^. K. lül 207«.':» 1!», nj Ko 17a>li» i i»S. i.síiS131 atn lt884Sö8'8S K. >. H\hUz..k:\. IVnunté/fleknéi kocsigyártőnál !(0 MA R 0 M9'112a04 K 2 í . . . . l i . - r y z l M K. 81:^4.'' Jó K /f. n 1/1 rett o>ztalf kok E l v á l l a l mindennemű épület 142860 K. 8. ittmntti UkeridUUk: \ttátralábolkamatok, sdék itt. 67349*14 K. i Kgyebek 476893 07 K, Sssseaen: 544248*81 K. •. /'§ • b t$hmiét$Ukt 1 Neumaaa és bútor munkákat a legegysze­ Alajos féle ti^xtriselői urvaalap 8ö'»6 S«» S.8 iWsi'ompte 9981608*44 K. Stssesei ! 2627 59*74 K : • Túzfa syerűbb és legdíszesebb kivitelben. rssef; 1. iyeisség áthosat as ehrault 1980. érrö U »84-11 K. 2. A jeieolefi Oxletée ussts nysfs«éte 138544*87 K. Ssessssfl I6l4w48 K Oh esés 46132468*60 I VaSSttség és n> t-rt si ^/ámla. A iegjutányosabb árak! 1. hamat*.k a> letétek, foly számla betétek él vissslsfiAmitoláa után 61914461 K. bj Efyéb kassátok 8284*76 Kész bútor raktáron !! K. ösexeeen 62iS093fi K 2. Kőit*gtk: a) K-1 > !ologi kiad áss k KOSI8 72 K t> Kezelési, stemél] kiadA11:11* m i i i i U s i U s i p l u t t «> 1 Iiuhu liáloüAoltift h u l o r o k ra U t á tt • I • Kik 1820<606 K, Sssseseo 997295 B K. Adék ét I rffFeTtJIOtl nHnH unyaiiktéktk: 127í*^l 47 K /. LeirseoAr.i A ladik-; cső­ ( l l l i i M !« I I 14 1 < * K i n i \ * ' i I »* * 11 ) u«»t*. f i n o m d«H/.UAk «>1<m<> Ur« rt riadod ri ; i S8124 i K. 6) A rá t kl • 468 K. e) A •támlából 1810(0 K, öisz«n*>n 662708 K l\ee**S SfFSrts * a í»»-laposít bérl.-t ^^lH^(l K i .\i áru 4l siatosüái oistá | redeimc 4C'248(*»47 K, »»iszelen 418242 27 K. Ossxesen 175182289 k f ^ a m b i i n a s v e n d é g l ő j é t K már ti. 1981. • í.rdös Vilmos Bfr^Teset6 ígasgató, Kacz Jenő péi Dlósy Ede • nytel v ... f rled Jeno. Dr. Gaál dyuia, Qoldbarg IgfaeVci Konkoly*Thsgs Káinén, 1 >iin : i i*:ik p ; i i t . Milch DCSSÓ, Soos Karoly, Szekeres Emili SpttXSf Béis, Vogi rrldolln. taláUuk Komárom, 1^2'. l< ember &l-éo Csermák 0 Hu-^ó • GrDnfeld Adolf Kaécrs Károly f, b. t. Dr Schrnldthatier Vilmos f. 1 Zechmeistcr Sándor I t t f

f

y

•

r

s

k

k

iNaponta friss csapolás! :: 12° ősforrás (Urquelle)

ina :\ Villanyerőre

berendezett

^

bognár é s k o v á c s m ű h e l y

I

« 01*1113.

E j f l l O

i t és állandóan raktáron tart legmodernebb . bajtókocgikats va'amint az Bygcs bognármunkákal K é 9 Z

M e z ő g a z d a s á g i Gőzlokomobil, aratógepek, mok,

benzinmotor,

trieurök,

répavágók

Állandó

L

G

V

Syitrai

E

B r a t i s l a v a ,

, , IBIBlOII IM l

i

n

l

i g e n

j u t á n y o s

teljes cséplőgarniturák,

e szakmába

gép,

8

K

P o l g á r i

Á

B

N

Sörfőzde

K

és

A

G

É

a

P

M a l á t a g y á r

O

n

Z

T

villái

e l a d ó k vetőgépek,

daralók,

házi m a l ­

kerékpár,

varrógép,

kiC»oréljÖ.W.

mindenkor

I i .

o

Árban

36

stb.

1«*ü

S

k

szántógépek,

j : i v i t :ir-..i t e l l íiUíi 1 jul».

A

r

benzin

nagy kiállítást tartunk, amely érdeklődőknek

N

á

továbbá

szerszám,

D u n a - u t c a

i lefljutányoaabb

szecskavágok,

vágó

mindennemű

í»ó|>«»lf

Pozsony,

Megrendelésekéi

14//.

gabonatisztitogépek.

és m i n d e n

Haw/.Máll

T

n é p e k

hajtószij,

S

I I . ( Idal

»Komiromi I.npnk «

Á

1 7 , 1

rendelkezésre

L

Y

A

Z

I

áll

L

I

N

A

.

T. í n l t n n í

Sztmuszkl lepoiui s ö r g y á r

12

mér ö

R e k o r d

Malomépitészetl é t ° e i! ,» y t - 1

a,

ög«-

Kosánro, D i o a - r a k p u i 16!

TVtj.is IK ilo^hnrend ic*ek. n w ő -

Elismeri elsirmgi

13

r-püie! lakatsa mun-ak. in ^ur es „'PJ.iVIt s •nmtfa i fiiitop «egentö!

E x q u i s i t

e r ő f o r r á s

kfiloDlesressésrek.

P é k é p v i s e J e t : k O ) I Í R O ) I I f ü l f i í G L O S S l és KÁVÉSOK S7JRYIZ

s ö r

JEGGYÍRÍ S

Z

E

P

Dr. Jutassy

R

É f c N

H

B

N

G

B

R

M

l

Í

M

A

L

O

M

L

Ő

ellen

Szeplők c<

cse

csal Hatatlan Is ártalmatlan. Kapható izakBalctckbctl, va^y utánvét mellett dr. Jutass) I tmetikai Qyógytitti itti bs u Badap it, Kossuth La|o utci 4. Miitdaa tgytb ptéghlbérdl tájékoztató fli/.et in '.ven. jMajaaay^^r' f v.-JJ|

Van szerencsém a i . Orletű közönség tzivei tudomására adni, hogy az Agyaülal K p d e k - f é l e m a l m o t á t v e t t e m s azt ezentúl . . I

52.

«

-nej

o h o n z l a : ?

elnevezés alai' vezetem tovább. L. gelső leendőm lesz a m a l o m jelenlegi hiányos, a kor igényeinek meg nem f e . s 7 . e - é l é s é t elsőrangú szakembereknek igénybevételével ei modern legújabb u m s l k a s l t a , d - r a t i s z t i t l t ó , k o p t a t ó , h á n t o l ó stb beállításával lökelete. és ezáltal nemcsak a malom teljesítő képességéi felemelni 1 v a g o n n a p i őri s r e , hanem Oly n l e g f i n o m a b b b u r a l i s z t e k e t ¡8 e l ő á l l í t a n i , a m e l y e k m i n ő s é g t e k i n t e t é b e n b á r m e l y m e g l e v ő n a g y m a l o m t e r m é k e i t messze

S

Z

A

P

• »

A

r

o

N

Ed ^ kezességet nyújt öaazea telelfeleimnek, hogy a n , ot felvírágottatom éa a I őrlető közönséget a legteljesebb megelégedésére fogom kiszolgálni. m

ü

k

Q

d

t

t

a

é s z

S

145

T

m u t t a m

Ü

D

N

I

C

K

Y

l

1

J <

i

o

m

Sza'litja a legtöbb,

•

V

i

d

é

k

i

e

k

l 2 ° / o

t

a

U r q u e l l e

l

á

l

k

o

z

ó

1 2 %

h

e

l

,

y

e

.

szr.ppant 1 o

Á r p á d

grafikai müintézetétdl Eperjes (Presoo).

ton !

legolcsolb

m

mielőtt 1025 éui naptdr-, iskolai füzet szükségletét fedezné, kérjen drajdnlatot K o s c h

Ő s f o r r á s

a

•

Üzleti könyuek, menetren­ dek, papirdruk gydra.ín gros

a

j

19

.Komáromi

• .1

Konyhulci

rt¡

ég

magkereskedés? szállít.

tirÚQM(Mffüt

B e r g h o f f

fajtisztán

J

á

n

o

s

K O M Á R N O

B e t é t e k 550.000 000 Kő-n (elül.

Pozsony. V á s á r t é r 13

u

tilwim

I ; ij o j e i r \ o l *

-V

r

n

Kérjen árlatBt.

FIÓKOK: Pezinok, Píeátany, PreSov, Ruiomberok, Sónica. Sahv, Treni ni. Trnava, Trstená, Uzhorod, Spi&ská Nová \ cs, Vrboi Zlaté-Moravce, Xilina.

Részvény- és alaptőke : 117.000.000 Kő.

n é l k ü l i

a

—

F i ó k j a

K ö z p o n t : B r a t i s l a v a . K i r e n d e l t s é g e k : B r a d i o v , B á t o v c e , B e r e g s á s , Cadca, H l i m k . H u s t , M i c halovce, N o v a B a ñ a . P i i c h o v , P r u s k é , P u k a n o c , Rajec, Senec. V r a b l c . K ö l c s ö n ö k ; külföldi p é n z e k b e v á l t á s a , ö s s z e s b a n k ü g y l e t e k l e b o n y o l í t á s a .

B e t é t e k I

e r

B a n k a

S l o v e n s k á FIÓKOK: Brezo\a, BanskaBystrica, Banská< Stiavnica. nlohovec, Komárno, Kotíce, Levia', I Ali eneC| Módra, Mukaéevo, Myjava, V '\ ¿-Meato a V . Nitra, Nové-Zámky,

I T 1 9 2 S . junios S

L a r ok

v i s s z a f i z e t é s r e .

t n e r i k á b O i

I I

I I

Gyonan pontosan c s u k I íi-sicIoa ka í * 5-iiIsi kelmefestő-, vegytisztitó- és gozrruaogyara eszkbili az us»zes tisztításokat 08 festéseket ííy;iszruhákat 24 óra alatt kií<>?cá>talanul (est Mintafestések 8 óra alatt is készülnek pontosan a megadott minta után. Gallér és kézelő tis/titás. RókabdiSk és egyéb szőrmt'télék festése. Híg enikus ágytolitisztitás. Gyar: Kosice. Masaryk (Klobusitzky) utca 4 Vidéki fiókok: Presov, Uzhorod — Alapítási ev 1812. :-: Képviselők felvétetnek. : - i n; r

H o f f i i i a n i i T e l e f o n 184.

S

i

m

o

Ii o m A r o m ,

n

g é p á r u l i á z a

E£o0&titJh

t é l " li.

V i l á g h í r ű Pf f f , K t i ^ e , Állandó nagy rakta- R a s t , G a a s e r varrógépek motoros cseplo keszletekben, vala Valódi Premier Es-Ia. mint m in d e n n e m ü « u > «• 11 el;'ir\i-ll n-.i g a z d a s á g i gépek raktára.

Pontos kiszoUrálás! r ¿

I

N

D

E

R

!84.

Kerékpár y u m m i k békebeli minőségben MáHál mellett. Ke­ rékpár es varrógép részek nagyban es kicsinyben — Gyári a r a k

I I

B

Telefon

melleit!

f ü s i e f k e í e s l e i í

I I

N

I

T

S

J

Ó

Z

S

E

F

é s

állási

F

I

A

[Ím; O b e r h o f f e r ni r~ m

M

CO

00 CO

Komáromi B i z t o s í t ó

a textil-

Komáromi

főüttynökség:

:

1

e

n

Dunapart

17. ( B a r o s s - u . s a r o k )

I. em,

Raktár-Szövetkéz

és tövi az

H tárfatáfl nlfflflJfi hlltflfitáfíll/at- > " épötetelrai gyárakra, Ipartelepekre, t v ihhá H IQliúiüy ClIUyűU UlílUíllflJÜIfll. üzemszüneteiéi követe n beállolt károki pékre, gazdasági es i p i n keszleteKre, arukra h'i'ornemückre, marhaállományra sih ; b) jégkárok ellen; c) betörései lopái ellen; pénztári kikfl i ttek megrabl ísa esi lére; d ) életbiztosii is >kat minden módozat szerint, e) baleset és szavatossági biztosításokat, f ) BépbiltOSitást :

DülHJZenl-llíly.

értesíti üzletfeleit, hogy

R é s z u é n y í á r s a s á g

az Clső fn.igyar Általános Bltfoslld t á r s a s á g jogutódja. I g a z g a t ó s á g i é s k ö z p o n t i i r o d á k : B r a t i s l a v a , P a l a c k y - t é r 11. sz. T e l j e s e n b e f i z e t e t t r é s z v é n y t ő k e 6,000 000, t a r t a l é k 1,800.000 cs.-sz k o r . a

Zoltán,

Garantált CSiraképességfl, friss mezei és kerti magvak nagy választékban kaphatók. Viszont eladók és gazdaságok részére jutányos árak ! — — Kívánatra árjegyzéket küldök. Fűszerek, gvarmatáru cikkek és festékáruk, olajok és kocsikenöcs a legolcsóbb napi árban en gros an detail kaphatók. Ajánlok spanyol paprikát eredeti plombázot! zsákokban 27—44 K ig és valódi szegedi nemes édeset 7—44 K ig, Príma ahlfltéffl hasáb kfikkfil s. • n nagyban i«! Prima minőségű kötél áruk gazdaságok részére nagy választékban kaphatók. 64

... .

S z l o o á k

belépésre.

B Ú K O R L A J O S TelefOD 79. f ü s z e r n a g y k e r e s k e d ő TelPfOfl 7!. K o m á r o m , D u n a r a k p a r t 12 sz,

CO

E

i

Jártas ugy a nagy, mint a kis kereskedésben, beszél és ir néme­ tül és magyarul Róm. kat. vallású, —s = 29 éves. — —

FAMEGMUNKÁLÓ IPARTELEPE. BÚTORASZTALOS es KÁRPITOS KOMAROM. EÖTVÖS UTCA 7. SZ. 5| 00 CO

keres a z o n n a l i

m

:

272

'

I •£ árakat

!1f