Holcim Hungária Rt augusztus 7

Holcim Hungária Rt. Hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetésének Előzetes Környezeti Hatástanulmánya

2002. augusztus 7.

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

A Deloitte & Touche a megbízás tárgyát képező összeállítást a hatályos jogszabályok szerint, valamint a megbízásban szereplő valamennyi feltétel kielégítésével készítette el. Az összeállításban szereplő adatok gyűjtésénél, értékelésénél, illetve a megbízás egésze során a kellő szakértelemmel, figyelemmel és gondossággal járt el. A hatásvizsgálat során felhasznált meglévő adatokat a jelentésben megjelölt helyről pl. tervezési, engedélyezési, üzemeltetési iratok, jegyzőkönyvek, technológiai leírások, környezetvédelmi dokumentumok - vette át. A Deloitte & Touche külön ellenőrzés nélkül elfogadta a kapott adatok helytállóságát, a cég megbízottai által szolgáltatott adatokért semmilyen felelősség nem terheli. A Deloitte & Touche kijelenti, hogy a nyújtott szolgáltatásokat az elismert szakmai szabályok és normák szerint végezte és hogy a munkára a megfelelő számú, és végzettségű munkatársat biztosította. A Deloitte & Touche megvizsgálta az összegyűjtött adatokat, dokumentumokat, és ellenőrizte hatósági nyilvántartásokkal való egyezőségüket. A Deloitte & Touche ugyanakkor kijelenti, hogy az elvégzett helyszíni vizsgálatok valamint az összegyűjtött adatok értékelése alapján reális jelentés készült. A projektért felelős személy:

REINIGER RÓBERT Partner, Deloitte & Touche Rt. Budapest, 2002. augusztus 7.

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya

Tartalomjegyzék 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................8

2.

BEVEZETÉS ......................................................................................................16

3.

ELŐZMÉNYEK.................................................................................................17 3.1

A PROJEKT INDOKLÁSA .................................................................................20

3.2

KORÁBBAN VIZSGÁLT LEHETŐSÉGEK ............................................................24

3.2.1 Saját veszélyes hulladékok égetése.......................................................24 3.2.2 Használt autógumi hasznosítása ..........................................................25 3.2.3 Savgyanta alapú tüzelőanyag felhasználása ........................................25 3.2.3.1 Polietilén, polipropilén műanyaghulladékok ...................................26 4.

ALAPADATOK .................................................................................................26 4.1

A GYÁR TÖRTÉNETE ......................................................................................27

4.2

A TELEPHELY ÉS HATÁSTERÜLETÉNEK BEMUTATÁSA ...................................28

4.2.1 A cementgyár elhelyezkedése ...............................................................28 4.2.2 Geográfiai, domborzati és vízföldrajzi viszonyok bemutatása.............28 4.2.2.1 Felszíni vizek ....................................................................................29 4.2.3 Felszín alatti vizek................................................................................30 4.2.3.1 Talajvíz .............................................................................................30 4.2.4 Területhasználat, élővilág bemutatása.................................................31 4.2.5 Meteorológiai és klimatikus viszonyok.................................................31 4.2.6 Közegészségügy....................................................................................32 4.3 A JELENLEGI CEMENTGYÁRTÁSI TECHNOLÓGIA ADATAI ...............................33 4.3.1 Kőbányászat .........................................................................................34 4.3.2 Távolsági szalagpálya ..........................................................................35 4.3.3 Agyagbányászat....................................................................................35 4.3.4 Homokbányászat ..................................................................................35 4.3.5 Belső szállítás, puffertárolás ................................................................36 4.3.6 Cementgyártás......................................................................................36 4.3.6.1 Alapanyag tárolás ............................................................................36 4.3.6.2 Nyersliszt gyártás .............................................................................36 4.3.6.3 Nyersliszt homogenizálás .................................................................37 4.3.6.4 Klinkergyártás..................................................................................37 4.3.6.5 Cementmalom...................................................................................39 4.3.6.6 Szénmalom........................................................................................40 4.3.6.7 Cementtároló....................................................................................40 4.3.7 Portalanítók és filterek .........................................................................41 4.3.7.1 Elektrofilter ......................................................................................41 4.3.7.2 Zsákos portalanító............................................................................41 4.3.8 Felhasznált tüzelőanyagok ...................................................................41 4.3.9 Alapanyag szükségletek........................................................................42 4.3.10 Anyag-, és energiamérleg.....................................................................42 4.3.11 Termelésleállások száma és okai..........................................................43 -3-


4.4

ALTERNATÍV TÜZELŐ- ÉS ALAPANYAGOK KLINKERKEMENCÉBEN TÖRTÉNŐ

EGYÜTTÉGETÉSE........................................................................................................44

4.4.1 Időbeli ütemezés, kihasználás, kapacitás .............................................44 4.4.2 Felhasználni kívánt hulladékok köre....................................................45 4.4.2.1 A kiválasztás szempontjai.................................................................45 4.4.2.2 A cementgyári technológiában hasznosításra nem javasolt hulladékok („Negatív lista”)............................................................................53 4.4.2.3 Jelen fázisban felhasználni tervezett hulladékok köre......................54 4.4.2.4 A szempontok érvényesülése a hulladékok kiválasztásánál .............58 4.4.2.5 A kiválasztott hulladékok jellemzése ................................................61 4.4.3 A tervezett tevékenységhez szükséges infrastruktúra ...........................73 4.4.3.1 Általános információk, és szempontok .............................................73 4.4.3.2 Külföldi adagoló rendszereknél alkalmazott eljárások....................75 4.4.3.3 A Holcim Rt. cementgyáraiban létrehozott adagoló rendszerek......84 4.4.3.4 A tevékenység helye, területigénye, jelenlegi használat...................86 4.4.3.5 Egyéb kapcsolódó műveletek............................................................87 4.4.4 Külföldi referenciák ismertesése ..........................................................87 4.4.4.1 Holcim Csoportba tartozó svájci cementgyárak környezetvédelmi jelentésének összefoglalása ..............................................................................88 4.4.4.2 Eclépensi Cementgyár környezetvédelmi teljesítménye ...................91 4.5 A CEMENT MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK, MEGÁLLAPÍTÁSOK ....92 4.5.1 Cement minőségével kapcsolatban támasztott hazai követelmények ...92 4.5.2 Cement minőségével kapcsolatban támasztott külföldi követelmények93 4.5.3 A hejőcsabai cement minősége.............................................................93 4.6 KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ...............................................................95 5. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG MEG NEM-VALÓSULÁSÁNAK ESETE .........................................................................................................................95 6.

LEVEGŐ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS VIZSGÁLATA ..........96 6.1

JELENLEGI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE .................................................................96

6.1.1 Meterológiai viszonyok ........................................................................96 6.1.2 Emisszió értékelése...............................................................................97 6.1.2.1 Határérték túllépésért fizetett bírságok............................................99 6.1.2.2 Filterleállások ..................................................................................99 6.1.2.3 Emisszió csökkentésére megvalósított, és várható intézkedések ......99 6.1.2.4 A jelenlegi emisszió összefoglalása, értékelése..............................100 6.1.3 Immissziós állapot vizsgálata.............................................................101 6.1.3.1 Immissziós határértékek .................................................................101 6.1.3.2 Nem fűtési időszakban végzett mérések értékelése.........................103 6.1.3.3 Nem-fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése 105 6.1.3.4 Fűtési időszakban végzett mérések.................................................105 6.1.3.5 Fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése.....107 6.1.3.6 A jelenlegi immissziós állapot összefoglaló értékelése ..................108 6.1.4 Miskolcon előforduló jelentősebb légszennyező létesítmények, és kibocsátásaik ......................................................................................................108 -4-


6.1.5 Jelenlegi járműforgalom bemutatása.................................................109 6.1.5.1 Alapanyag beszállítás.....................................................................110 6.1.5.2 Késztermék elszállítás ....................................................................110 6.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐEN VÁRHATÓ LEVEGŐMINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA ......................................................................................111

6.2.1 Várható hatások az emisszióra...........................................................112 6.2.1.1 Szilárd anyag emisszió ...................................................................113 6.2.1.2 Szén-monoxid emisszió...................................................................114 6.2.1.3 Nitrogén-oxidok emissziója ............................................................115 6.2.1.4 Kén-dioxid emisszió........................................................................116 6.2.1.5 Sósav- és hidrogén-fluorid emisszió...............................................117 6.2.1.6 Elégetlen szénhidrogének...............................................................117 6.2.1.7 Dioxin-, és furánemisszió ...............................................................118 6.2.1.8 Toxikus fémek emissziója ...............................................................119 6.2.2 A „hulladék együttégetés” modellezése .............................................122 6.2.3 Préci, a Holcim Csoport döntéstámogató szoftvere...........................123 6.2.3.1 A szoftver célja ...............................................................................124 6.2.3.2 A szoftver matematikai alapjai.......................................................125 6.2.3.3 Eredmények ....................................................................................127 6.2.3.4 A tervezett modellezési szcenáriók .................................................128 6.2.3.5 Szükséges monitoring elvégzése .....................................................130 6.2.3.6 Várható emisszió összefoglalása....................................................130 6.2.4 Várható immissziós állapot vizsgálata...............................................131 6.2.4.1 Várható immisszió összefoglalása..................................................131 6.2.5 Várható járműforgalom bemutatása ..................................................132 7.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS......................................................................132 7.1

JELENLEGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .........................................................132

7.1.1 Kommunális hulladékok kezelése .......................................................132 7.1.2 Veszélyes hulladékok kezelése............................................................133 7.1.3 Veszélyes hulladékok elhelyezésének módja ......................................136 7.1.4 Veszélyes hulladékok szállítása..........................................................136 7.1.4.1 Belső szállítás.................................................................................136 7.1.4.2 Külső szállítás ................................................................................137 7.1.4.3 Gyűjtőhelyek...................................................................................137 7.1.4.4 Ártalmatlanítás...............................................................................138 7.1.5 Jelenlegi hulladékgazdálkodás összefoglalása ..................................138 7.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐEN VÁRHATÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .......................................................................................139

7.2.1 8.

Várható hulladékgazdálkodás összefoglalása....................................140

ZAJ- ÉS REZGÉSVISZONYOK HATÁSAI ................................................140 8.1

JELENLEGI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE ...............................................................140

8.1.1 8.1.2 8.1.3

A helyszín és a zajforrás leírása.........................................................141 Mérőfelületek kijelölése......................................................................142 Mérések kivitelezése ...........................................................................142

-5-


8.1.4 Zajmérési eredmények, és értékelésük ...............................................143 8.1.5 Méréshez és kiértékeléshez alkalmazott előírások .............................144 8.1.6 Zajbírság fizetése................................................................................144 8.1.7 Megvalósított, és várható zajvédelmi intézkedések ............................145 8.1.7.1 2001 évben megvalósított zajvédelmi intézkedések ........................145 8.1.7.2 2002 évre tervezett zajvédelmi intézkedések ..................................145 8.1.8 Zaj- és rezgésviszonyok hatásai .........................................................146 8.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐEN VÁRHATÓ ZAJ- ÉS REZGÉSVISZONYOK ALAKULÁSA .............................................................................146

9.

TALAJ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS VIZSGÁLATA ............147 9.1

A TALAJ JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE ........................................147

9.1.1 Talajmechanikai jellemzők.................................................................147 9.1.2 Talajminőség ......................................................................................147 9.1.3 Jelenlegi talajminőség összefoglalása ...............................................148 9.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK HATÁSA A TALAJ MINŐSÉGÉRE ......148 10.

VÍZGAZDÁLKODÁS .................................................................................149

10.1

JELENLEGI VÍZGAZDÁLKODÁS .....................................................................149

10.1.1 Ivóvíz ellátás.......................................................................................149 10.1.2 Iparai vízellátás..................................................................................149 10.1.3 A szennyvízgyűjtő, -kezelő, -elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei ...................................150 10.1.3.1 Csapadékvíz elvezető hálózat .........................................................151 10.1.4 Jelenlegi vízgazdálkodás összefoglalása............................................152 10.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐ VÍZGAZDÁLKODÁS ...............152 10.2.1 11.

Az AFR anyagok hasznosítását követő vízgazdálkodás összefoglalása 152

ÖKOLÓGIAI RENDSZEREK, TÁJ..........................................................153

11.1

ÉLŐVILÁG, VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ..................................................153

11.2

TÁJ ..............................................................................................................154

11.3

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ...................................................................................154

11.3.1 A telephely vizuális hatásainak javítása érdekében elvégzett és tervezett intézkedések .........................................................................................155 11.4 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK HATÁSA AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZEREKRE ÉS A TÁJRA .....................................................................................155

11.4.1 12.

Az ökológiai rendszerekre és a tájra gyakorolt hatások összefoglalása 156

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY ÉS MUNKAVÉDELEM...............156

12.1

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY ....................................................................156

12.2

MUNKAVÉDELEM ........................................................................................157

-6-


12.3 13.

VÁRHATÓ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKA-EGÉSZSÉGÜGYI VÁLTOZÁSOK ........160 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS ...................160

13.1

A VÉSZHELYZET BEKÖVETKEZÉSNEK VALÓSZÍNŰSÉGE, BEKÖVETKEZÉSÉNEK

OKAI

161

13.1.1 13.1.2 14.

Olajszennyezés ...................................................................................161 Vegyi anyagok által okozott vészhelyzet.............................................162

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZET ISMERTETÉSE ................162

14.1

TÁRSADALMI HELYZET................................................................................163

14.1.1 Miskolc város jelenlegi munkaerőforrás helyzete..............................163 14.1.2 A hejőcsabai cementgyár szerepe a munkaerő piacon.......................164 14.1.3 A cementgyár támogató szerepe.........................................................165 14.1.4 A cementgyárról és az AFR projektről végzett közvéleménykutatás eredményei .........................................................................................................165 14.2 GAZDASÁGI HELYZET ..................................................................................167 14.2.1 A cementgyár szerepe a gazdaságban................................................167 14.2.2 Piaci részesedés..................................................................................168 14.2.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete Magyarországon..............168 14.2.4 Magyarország hulladékgazdálkodásában várható változások, tendenciák...........................................................................................................170 14.2.5 Összefoglalás......................................................................................171 15. HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE..........................................................................................................172 16.

A RKHT-BAN VIZSGÁLANDÓ KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK ............174

17.

FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉKEK ..................175

18.

MELLÉKLETEK.........................................................................................177

-7-


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A jelen Előzetes Környezetvédelmi Hatástanulmány1 az egyes veszélyes és nem veszélyes hulladékfajták, mint alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításához készült, mely tevékenység a 20/2001 (II. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) értelmében hatástanulmány köteles. A hatástanulmány készítésekor figyelembe vettük továbbá a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002 (II. 22.) KöM rendeletet, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet is. A 3/2002 KöM rendeletet külön kitér a cementgyári égetőkemencében történő hulladék együttégetéses hasznosítására. AZ AFR PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK CÉLJA, INDOKLÁSA A cementgyári klinkerégető kemencék kiválóan alkalmasak a fosszilis tüzelőanyagok mellett számos hulladéknak (pl. fáradtolajok, tartályiszapok, fahulladékok stb.) a környezetet járulékos emisszióval nem terhelő módon történő együttes elégetésére. Hazánkban

is

nagy

mennyiségben

képződnek

olyan

hulladékok,

melyek

ártalmatlanítása komoly környezetvédelmi problémát jelentenek. Ezek biztonságos, gazdaságos ártalmatlanításában, hasznosításában a magyar cementipar jelentős szerepet vállalhatna. A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről rendelkező 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet előírásai alapján megvizsgáltuk a klinkerkemencékre jellemző termodinamikai paramétereket. A klinkerkemencék termodinamikai szempontból számos esetben kedvezőbb reakciókörülményeket kínálnak égetéssel ártalmatlanítható hulladékok elégetésére a speciálisan veszélyes hulladékok ártalmatlanítására létesített égetőműveknél.

Hulladékégetés

szempontjából

speciálisan

cementipari

technológiából adódó kedvező körülménynek a magas hőmérséklet (az anyag hőmérséklete eléri az 1400-1450 °C-ot), a hosszú tartózkodási idő (1100 °C 1

Továbbiakban: EKHT

-8-


feletti térben ~5 sec, 850 °C hőmérséklettartományon felül összesen 6-8-sec), az oxigénfelesleg (füstgáz oxigén tartalma >6 tf %-nál), valamint a klinkerképződés folyamatában kialakuló erősen bázikus, és oxidatív közeg. A kedvező körülmények miatt a hidrogén-halogenidek határértéket megközelítő emissziójával nem kell számolni, az SO2-emisszióval csak minimális mértékű, a rendszerbe jutó toxikus fémek (a higany kivételével) oxidos formába kerülnek és beépülnek a klinkerbe, a hulladékok égetéséből származó hamu/salak alkotóelemei beépülnek

a

klinkerbe,

és

a

rendszerben

uralkodó

hőmérsékletviszonyok

messzemenően kielégítik a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. IDŐBENI ÜTEMEZÉS ÉS VÁRHATÓ KAPACITÁS A tervezett tevékenység megvalósulásának időpontja és várható ütemezése az előzetes hatástanulmány készítésének fázisában pontosan még nem meghatározható. A tervezett tevékenység megkezdése az illetékes hatóságok engedélyeinek jogerőre emelkedésének és a megfelelő infrastruktúra kiépítésének függvénye. A hulladék együttégetés megvalósulása során, a Holcim Hungária Cementipari Rt. tervei szerint a jelenleg használt tüzelőanyag fűtőértékének (GJ) mintegy 40 %-a származna az alternatív tüzelő- és alapanyagok hasznosításából. AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA Műszakilag és pénzügyileg is olyan berendezések alkalmazása a legmegfelelőbb, melyek többfajta hulladék fogadására is használhatók, így minimális változtatásokkal, kiegészítésekkel

lehetőség

van

eltérő

típusú

hulladékok

beadagolására.

A

berendezéseket úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a klinkergyártás stabilitása biztosítva legyen. A másodlagos tüzelőanyag tárolást, és beadagolást elsősorban a halmazállapot alapján csoportosítottuk, de emellett fontos szempontot jelentett az anyagok szemcse nagysága és kémiai tulajdonságai is. A bizonyos hulladékok egy időben történő beadagolása, nemcsak a termékminőséggel szemben támasztott követelmények, és emissziós határértékek betartása miatt korlátozott, hanem egyes esetekben ezt technikai adottságok sem teszik lehetővé.

-9-


FELHASZNÁLNI TERVEZETT HULLADÉKOK KÖRE, KIVÁLASZTÁSUK SZEMPONTJAI A felhasználni tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok körének meghatározásakor döntési szempont az EU által kidolgozott a cement- és mészgyártás „Elérhető Legjobb Technikája” Referencia dokumentációjában foglalt feltételeknek, a svájci Buwal irányelveknek, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltaknak való megfelelés volt. A kiválasztásukkor továbbá figyelembe vettük azt, hogy a kiválasztott hulladékok hasznosítására megfelelő referenciák álljanak rendelkezésre, és Magyarországon történő elhelyezésükre megoldást jelent a klinkerkemencében történő hasznosításuk. AZ EKHT LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Geográfiai, domborzati, vízföldrajzi, földtani, és vízföldtani viszonyok A geográfiai, domborzati, vízföldrajzi, földtani, vízföldtani viszonyokat a tervezett tevékenység nem befolyásolja, e viszonyok nincsenek kedvezőtlen hatással a cementgyárra és annak közvetlen területére. Összességében elmondható, hogy az AFR anyagok hasznosítása geográfiai, domborzati, vízföldrajzi, földtani, és vízföldtani viszonyok szempontjából nem jelent kizáró tényezőt. A levegő minőségével kapcsolatos megállapítások A 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentést alapul véve a jelenlegi állapotról összefoglalva

elmondható,

hogy

a

pontforrások

esetében

egy

komponens

vonatkozásában sem volt határérték túllépés, míg az épületforrásoknál a por kibocsátás meghaladta a 21/1986 (V.2) MT rendelet szerinti értékeket. Az immissziós állapotot tekintve, az egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének arányát tekintve nem fűtési, és fűtési időszakban elmondható, hogy mind a négy mért komponens (ülepedő por, szálló por, NO2, SO2) tekintetében határérték túllépés volt tapasztalható. A kevés mérési adatra való tekintettel ezekből következtetéseket nem lehet levonni.

- 10 -


A felvett mérőpontokon (a telephely kivételével) egyes esetekben (Tapolca, Fáy András Szakközépiskola) regisztrált magas eredmények nem a cementgyár hatásának tudhatók be. A fűtési időszakban mért eredmények nem hozhatók összefüggésbe a cementgyár tevékenységével, ugyanis a decembertől-februárig nem történik cementgyártás. A széljárások figyelembe vételével (az év döntő hányadában gyenge É-ÉNY, ÉNY ill. ÉK-i irányú) a levegőminőség alakulását nagymértékben befolyásolhatta a közlekedés, és egyéb ipari létesítmények kibocsátása is. Az AFR anyagok felhasználásának várható emissziós hatásait jelen fázisban csak a külföldi tapasztalatokra, hazai cementipari próbaégetések eredményeire, valamint irodalmi adatokra alapozva tudjuk becsülni. Az alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetésének hatásvizsgálatára a Holcim Cementgyárak és a Montreáli Egyetem által együttesen kifejlesztett Préci szoftvert kívánjuk felhasználni. A döntéstámogató szoftver alkalmazásával, a forgókemence specifikus adatai és a bevitt anyagok (nyersanyagok, tüzelőanyagok) összetétele alapján modellezni lehet a gyártás során lejátszódó folyamatokat, a klinker minőségét, és a kibocsátott szennyezőanyagok minőségét, mennyiségét. A jelenlegi állapotban kiszámolt éves nyersanyag-beszállítás forgalmához viszonyítva ez 2-3%-os forgalomnövekedést eredményez. Egyes esetekben ennek egy része (pl.: gumi)átterhelhető vasútra a meglevő vagonbuktató felhasználásával. Az AFR anyagok környezeti levegőre gyakorolt hatásának vizsgálatakor számos kritikus komponenst azonosítottunk, melyek rendszerbe történő bevitelénél korlátozó tényezőt jelent az alkalmazott technológia érzékenysége, a késztermék minőségével szemben támasztott elvárások, és a környezetvédelmi követelmények. A végtermék ellenőrzés, valamint a folyamatos megfigyelő rendszer működtetésével biztosíthatók a kimenő

anyagáramokkal

szemben

támasztott

elvárások.

Összefoglalva,

a

levegőminőségi szempontból nem azonosítottunk olyan tényezőt, melynél kizáró okot jelentenek az AFR anyagok alkalmazása.

- 11 -


Hulladékgazdálkodással kapcsolatos megállapítások A cementgyár jelenlegi hulladékgazdálkodása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik. Az alkalmazott technológia lényegében hulladékszegénynek mondható, mivel a keletkezett melléktermékek (filterpor) maximális visszaforgatására törekszenek. Veszélyes hulladékok jellemzően a karbantartásból, üzemfenntartásból keletkeznek, olyan mennyiségben, hogy elszállításukra évente 1-2 alkalommal kerül sor. A AFR projekt megvalósulását követően, a különböző összetételű veszélyes hulladékok, szükség szerinti átmeneti tárolása a vonatkozó 98/2001 (VI.15) Korm. rendelet alapján, egymástól elkülönítve, tömör betonréteggel burkolt, védelemmel ellátott, zárt tárolóban lesz megoldva. Elsődleges cél a hulladékok tárolás nélküli azonnali beadagolása, viszont a folyamatos beadagolás biztosítására és a piaci kínálat alkalmazkodása miatt szükség van napi tároló létrehozására. Az AFR anyagok szállítása a tároló és a fogadóhely között zárt szállítórendszerrel lesz megoldva, a környezet legkisebb igénybevételével Az AFR anyagok hasznosítása csak kis mennyiségű többlethulladék keletkezését okozhatja. A telephelyen előkezelés nem fog történni. Összességében elmondható, hogy az AFR anyagok hasznosítása hulladékgazdálkodás szempontjából nem jelent kizáró tényezőt. Zajjal kapcsolatos megállapítások A cementgyártás technológiai adottságából adódóan (őrlés, klinkerkemence üzemelése)

a

gyár

környezeti

zajkibocsátása

jelentősnek

mondható.

A

zajcsökkentésére folyamatos beruházások történnek. A jelenleg használt szén egy részének alternatív tüzelőanyaggal történő kiváltása, illetve másodlagos alapanyagok felhasználása a jelenlegi állapothoz képest zaj-, és rezgéskibocsátás szempontjából változást nem fognak eredményezni, mivel olyan új berendezés nem kerül alkalmazásra mely számottevő zajkibocsátást okoz. A várható anyagbeadagoló rendszerek, mint zajforrások elhanyagolhatók. A már kiépített

- 12 -


könnyű,

szilárd,

apró

darabos

hulladék

szállítását

szolgáló

pneumatikus

szállítórendszer működéséhez szükséges levegőt biztosító fúvót hangszigetelt burkolatban helyezték el. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a hulladékadagoláshoz szükséges újonnan létesítendő berendezések, a környezeti zajszintet mértékadóan nem befolyásolják, ezért kizáró okot nem jelent az alternatív-, tüzelő és alapanyagok hasznosításánál. Talajvédelemmel kapcsolatos megállapítások A gyár területén felszín alatti szennyeződés nem található, kármentesítésre kötelékezés nincs. A felszínen található porszennyezést a kritikus területek (klinkertároló, cementmalom) folyamatos locsolásával és a nyílászárók felújításával igyekeznek csökkenteni. A felhasználásra szánt szilárd hulladékok felhasználásig történő elhelyezésére, a folyamatos beadagolásának biztosítása, illetve a piaci kínálathoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében napi tárolót, míg a folyékony anyagok részére tartályparkot szándékoznak létrehozni. A veszélyesnek minősülő hulladékok részére kialakított tárlóhelység a jogszabályoknak megfelelően zárt, védelemmel ellátott lesz. A hulladékok mozgatása zárt, automatizált rendszerben lesz megoldva, ezért normál üzemmód esetén talajszennyeződés nem fog történni. Mivel még átmenetileg sem szándékoznak nagyobb mennyiségű hulladékot felhalmozni, ezért a tároló helység létrehozása jelentősebb területfoglalással nem jár. A szilárd hulladék szükség szerinti elhelyezése jelentősebb területfoglalással nem járó tárolóban lesz megoldva, míg a folyékony hulladékok részére tartálypark létesül. Összefoglalva megállapítható, hogy az AFR anyagok hasznosítása esetén, a talaj minőségére gyakorolt hatás szempontjából kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Vízvédelemmel kapcsolatos megállapítások Az AFR anyagok hasznosítása lényegében nem befolyásolja a gyár jelenlegi vízgazdálkodását, szennyvíz keletkezésével nem jár.

- 13 -


Összességében megállapítható, hogy a vízgazdálkodási feltételek szempontjából nem akadály a tervezett tevékenység. Ökológiai rendszerekkel és tájhasználattal kapcsolatos megállapítások A cementgyár hosszú ideje a jelenlegi formájában üzemel, ezért a természeti környezet nagyrészt idomult a megváltozott környezeti állapothoz és a legfontosabb degradációs események már lezajlottak. Az tervezett tevékenység újabb, érdemi károsodást várhatóan nem okoz. Összegezve a tevékenység megvalósítása a tájképi, esztétikai és ökológiai értékei szempontjából akadályt nem jelent. Foglalkozás-egészségügy, és munkavédelemmel kapcsolatos megállapítások Az AFR anyagok köréből elsődlegesen a veszélyes hulladékok hasznosítása válthat ki olyan hatásokat, melyek szükségessé tehetnek bizonyos munkavédelmi, és munkaegészségügyi változtatásokat. Ez elsősorban azokat a munkavállalókat fogja érinteni, akik

közvetlenül

közreműködnek

/

segédkeznek

az

anyagok

fogadásánál,

szállításánál. A hulladékokkal történő közvetlen érintkezés lehetősége, normál üzemmódban minimális lesz, mivel az anyagok szállítását zárt rendszerben, mechanikai úton kívánják megvalósítani. Társadalmi, gazdasági hatásokkal kapcsolatos megállapítások Ha

a

cementgyár

humánerőforrás

adatait

összehasonlítjuk

Miskolc

város

munkanélküliségi helyzetével megállapítható, hogy a cementgyár jelentős szerepet vállal olyan emberek foglalkoztatásában (szakmunkás), akiknek nehézséget jelent a városban, vagy annak környékén való elhelyezkedés. A cementgyár továbbá közvett módon munkát biztosít a cementiparhoz kapcsolódó járulékos tevékenységeket végzők számára is (pl.: árufuvarozás, alapanyag előállítás, karbantartás stb.). Az Európai Unió országainak tapasztalata szerint, a cementiparban számos hulladékfajtára vonatkozóan az energiahasznosítás tüzelőanyag helyettesítéssel („együttégetés”) környezetvédelmi szempontból a választható legjobb megoldás és a

- 14 -


hasznosítással egyenértékűnek tekinthető. Magyarországon a jelenleg még preferált lerakással történő hulladékártalmatlanítási eljárást fel kell, hogy váltsa a hulladékégetés és a hulladékok anyagában történő újrahasznosítása. A cementiparban tervezett alternatív alapanyag, és tüzelőanyag felhasználás nagymértékben hozzájárulhat az OHT-ben megfogalmazott elvárások teljesítéséhez, hiszen a veszélyes és nem veszélyes hulladékok széles skáláját képes égetéssel hasznosítani, úgy hogy azok egy része beépül az alapanyagba egy része pedig energetikai célokat szolgál. A Holcim Hungária tevékenysége folytatása során felhasználni kívánt alternatív tüzelő- és alapanyag együttégetése a versenyképesség megtartásának feltétele. A tervezett tevékenység elmaradása, felhagyása esetén jelentős versenyhátrányt szenved a cég. Összegezve a társadalmi-gazdasági feltételek vizsgálata során arra a következtetésre jutottunk, hogy az AFR projekt megvalósulása pozitív hatású. Akadályozó tényezőt nem azonosítottunk.

A döntően magas és jó megbízhatósági szintű adatok felhasználásával készített EKHT megállapításai alapján összességében megállapítható, hogy a Holcim Hungária

Rt.

által

klinkerkemencében

tervezett

történő

„Alternatív

együttégetése”

tüzelő-

és

tevékenység

alapanyagok megvalósítása

környezetre, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálata során kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Javasoljuk a tervezett tevékenység környezetvédelmi engedélyezési eljárásának folytatását, a fent bemutatott kérdések részletes kidolgozásával! Kérjük

a

Tisztelt

klinkerkemencében

Hatóságot történő

az

„Alternatív

együttégetése”

tüzelő-

projekt

és

előzetes

alapanyagok környezeti

hatástanulmányának elfogadására!

- 15 -


2. BEVEZETÉS A Holcim Hungária Cementipari Rt2. hejőcsabai cementgyára termékeinek előállítása során alternatív tüzelő- és alapanyagok3 klinkerkemencében történő együttégetését4 tervezi. A technológiába bevitelre szánt hulladékok egy része veszélyes hulladéknak minősül és előkezelést igényel, melyre az e célból létesített előkezelő telepen kerülhet sor. Az előkezelő telepet a hejőcsabai cementgyár területén kívül kívánják megvalósítani, ezért az külön engedélyezési eljárás tárgya. Veszélyes hulladékok cementgyártásba való bevitele és együttégetéssel történő ártalmatlanítása előzetes és részletes hatásvizsgálat köteles tevékenység. A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján a veszélyes hulladékhasznosító/ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény esetében részletes környezeti hatásvizsgálat alapján adható ki a környezetvédelmi engedély. Az integrált szennyezés-megelőzésről és ellenőrzésről szóló 96/61/EK irányelvének (ún. IPPC irányelv) hazai jogrendbe illesztése kiemelkedő fontosságú feladat volt. Az egységes

környezethasználati

engedélyezési

eljárás

a

hatálya

alá

tartozó

tevékenységek, illetve létesítmények esetében az egységes környezethasználati engedély bevezetését teszi kötelezővé (193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet). Egyes tevékenységek azonban mind környezeti hatásvizsgálati kötelezettség alá (ezáltal a környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá), mind az új szabályozás értelmében az egységes környezethasználati eljárás hatálya alá tartoznak. Ezen tevékenységek

esetében

a

környezetvédelmi

hatóság

először

a

környezeti

hatásvizsgálati eljárást folytatja le, majd –amennyiben a környezetvédelmi engedélyre való jogosultság megállapítható– dönt az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás hivatalból történő megindításáról. A rendelet alapján a cementgyári, valamint a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az együttégetést) végző telephely 10

2

Továbbiakban: Holcim Rt.

3

Továbbiakban: AFR anyagok

4

Továbbiakban: AFR (Alternative Fuel & Raw) projekt

- 16 -


tonna/nap kapacitáson felül egységes környezethasználati engedélyhez is kötött tevékenység. A Holcim Rt. megbízásából, a Deloitte & Touche Rt. elvégezte az „Holcim Rt. hejőcsabai

cementgyárában

klinkerkemencében

történő

tervezett

alternatív

együttégetésének”

tüzelő-, tervezett

és

alapanyagok

tevékenység

–az

engedélyezési eljárás első szakaszaként– előzetes környezeti hatásvizsgálatát mely alapján elkészítette az előzetes környezeti hatástanulmányt. A tervezett fejlesztés során a veszélyes és egyéb hulladékok együttégetésével a termék összetételének, valamint a légszennyező anyagok kibocsátásának változását részletesen elemezni szükséges. A hatásvizsgálat során meghatározásra kerül, a felhasználni tervezett hulladékok köre, valamint az, hogy ezek az anyagok milyen mennyiségi és minőségi korlátok mellett biztosítják a klinker minőségi, és a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségi követelményeinek való megfelelést. A környezeti hatástanulmányt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól készített 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről rendelkező 3/2002 (II. 22.) KöM rendelet alapján készítettük el.

3. ELŐZMÉNYEK A fenntartható fejlődés az Európai Unió5 központi politikájának része. Az európai cement ipar képviselői a Cembureau-n6 keresztül igyekeznek a fenntartható fejlődés elveit átültetni a gyakorlatba is. Az európai cement ipar a hulladékgazdálkodás közösségi politikájának igyekszik megfelelni a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagok

5

Továbbiakban: EU

6

The European Cement Association

- 17 -


alternatív és egyéb, erre alkalmas anyagokkal történő kiváltásával. Hulladékok felhasználásával az európai klinkerkemencék 2,5 millió tonna fosszilis tüzelőanyagot (szénben kifejezve) váltottak ki. A

hulladékok

cementiparban

történő

felhasználása

–alapvetően

alternatív

tüzelőanyagként, de kiegészítő és adalékanyagként is– illeszkedik az EU és a nemzetállamok hulladékgazdálkodási elveihez, valamint az EU és a nemzeti energiahatékonyság, éghajlatváltozás és hulladékgazdálkodási politikájához. A cementipar felismerte felelősségét a termékei előállítása során okozott környezeti hatások kezelése tekintetében. Az elmúlt évtizedben az európai cement ipar nagy előrelépést tett a környezeti teljesítményének javítása, valamint a fenntartható cementipar területén. Néhány példa az iparág által elért eredmények köréből és azok eredményeként felmutatható környezeti előnyökből: •

Az elmúlt 20 évben 90 %-os por kibocsátás csökkenést értek el levegőtisztaságvédelmi beruházásokkal, a technológiai módosításával, a termékkezelés módjával.

•

Elsők között voltak a kimerült bányák rekultivációja területén.

•

1970 óta a cementklinker előállításának fajlagos energiafelhasználását 30 %-kal csökkentették. Ez a csökkenés éves szinten egyenértékű 11 millió tonna szén elégetéséből származó energiával, valamint az ezzel járó CO2 kibocsátás csökkentésével.

•

Hulladékok tüzelő- és alapanyagként történő felhasználása révén természeti erőforrások megőrzéséhez járulnak hozzá (CO2 kibocsátás csökkentéssel).

•

A cement előállítása során felhasznált kohósalak, pernye, tufa hozzájárulnak a természetes ásványi nyersanyagok, fosszilis tüzelőanyagok megőrzéséhez, valamint

az

atmoszférikus

kibocsátások,

különösen

a

CO2

kibocsátás

csökkentéséhez. A hulladékgazdálkodás területén egyre sürgetőbben merülnek fel a hatékony intézkedéseket váró igények. A hulladékok hasznosítása területén a cementiparnak különleges szerepe van, mivel maga a technológia és a termék is lehetővé teszi a hulladékok felhasználását. A hulladékok cementipari felhasználása területén az elmúlt években alapvető szemléletváltás zajlott le.

- 18 -


A cementipar nagy erőfeszítéseket tesz a hulladékok alternatív tüzelő-, nyers-, cement kiegészítő, valamint kötésszabályozó anyagként történő felhasználása terén. Az utóbbi években Magyarországon is megváltozott a helyzet és az un. előkészítő fázisból átléptünk a megvalósító szakaszba. Néhány példa az európai cementipar által tüzelőanyagként használt hulladékból: Használt gumiabroncs

Fáradt olaj

Szennyvíziszap

Gumihulladék

Fahulladék

Műanyagok

Papírhulladék

Papíriszap

Használt oldószerek

A klasszikus cementgyártási folyamatban főként természetes eredetű nyers- és tüzelőanyagokat használnak fel. Ezek az ipari termelésnél maradékanyagokként, illetve hulladékként keletkező ún. alternatív anyagokkal helyettesíthetők. A cementgyártásban a hulladék akkor minősül alternatív anyagnak, ha megfelelő előkészítés után a klinker, illetve cementgyártási folyamatban a szennyező anyag kibocsátás növelése és a cement minőségének romlása nélkül felhasználható. Az iparág úgy véli, hogy alternatív tüzelőanyagok forgókemencében történő elégetésével kapcsolatos műszaki és környezeti kérdések tisztázottak, több évtizedes tapasztalatokkal és referenciával rendelkeznek. EU tapasztalatok szerint bizonyos, a környezetvédelmi cementiparban,

követelményeknek számos

eleget

hulladékfajtára

tevő

iparágakban,

vonatkozóan

az

mint

pl.

a

energia-hasznosítás

tüzelőanyag helyettesítéssel („együttégetés”) környezetvédelmi szempontból a választható legjobb megoldás és a hasznosítással egyenértékűnek tekinthető. A nagy nyers-, és tüzelőanyag igényű cementipar külföldön már évtizedek óta törekszik a természetes alap- és tüzelőanyagok helyettesítésére. Ennek érdekében a cementgyártás során a hulladékok széles skáláját hasznosítják másodlagos tüzelő-, illetve nyersanyagként. Ennek elősegítésére Svájcban bevezették az un. „Pozitív listá”-t

(Buwal7),

amely

az

alternatív

tüzelőanyagok

energiatartalmának

hasznosításához szükséges engedélyezési eljárást jelentős mértékben egyszerűsíti, mivel ezeknél a szennyező anyag kibocsátási határértékek garantált betartása mérésekkel, szakvéleményekkel igazolt. Már a 70-80-as években, főleg USA-ban,

7

Swiss Agency for Environment, Forest and Landscape

- 19 -


Japánban és Ny-Európában üzemi méretű hulladékégetési kísérleteket végeztek cementművekben, amelyeknek eredményeként ma már világszerte üzemszerűen használnak fel égetéssel ártalmatlanítható veszélyes hulladékokat cementgyári tüzelőanyagként. Európában az iparág jelenlegi hőenergia felhasználásának átlagosan 15 %-a alternatív tüzelőanyag (hulladékok) elégetéséből származik. Az EU országainak cementipara a közeljövőben megvalósítandó célul tűzte ki, hogy a klinkergyártás energiaigényének 60 %-át másodlagos tüzelőanyagok felhasználásával fedezi. A cementipar szigorúan szabályozott mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Minden EU országban a cementgyári kibocsátás hatósági ellenőrzések mellett folyik. A hulladékok égetését, valamint a cementipari klinkerkemencében történő hasznosítását az EU országokban a 2000/76 EC Direktíva szabályozza. Magyarországon idén lépett hatályban a 2000/76 EC Direktíva előírásait követő 3/2002 (II. 22.) KöM rendelet, mely a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről rendelkezik. Magyarország nem bővelkedik természeti erőforrásokban, ezért nem engedheti meg, hogy a nagy mennyiségben felhalmozódott és folyamatosan keletkező hulladékokban rejlő energiát kihasználatlanul hagyja, továbbá a deponálást folytassa.

3.1 A projekt indoklása EU tapasztalatok szerint, a környezetvédelmi követelményeknek eleget tevő iparágakban (pl. cementipar), melyek tevékenységét szigorú nemzeti- és nemzetközi jogszabályok,

szabványok,

előírások

szabályozzák

a

termékminőség,

a

környezetvédelem, a munkaegészségügy és biztonság, stb. területén, számos hulladékfajta a tüzelőanyaggal együttégethető (feltéve, hogy a létesítmény betartja a levegőtisztaság-védelmi előírásokat).

- 20 -


Ez a megközelítés megfelel az integrált erőforrás- és hulladékgazdálkodás elvének, mely

a

helyi

körülményeknek

megfelelően,

a

környezeti

előnyök

és

a

költséghatékonyság szempontjából a gyakorlatilag legjobb megoldást választja ki. A hazai cementiparban alternatív nyers-, cement-kiegészítő és tüzelőanyagként felhasznált,

illetve

az

egyes

anyagtípusokból

maximálisan

hasznosítható

mennyiségeket és azok eredetét (hazai-import) az 1. táblázat tartalmazza. A cementtermelés felfutásával, megfelelő jogi, gazdasági és társadalmi háttér esetén a meglévő

lehetőségek

kihasználhatóságának

biztosításával

az

iparág

hulladékhasznosítási kapacitása jelentős mértékben növekedhet. A Holcim Rt. által tervezett AFR projekt megvalósulása előnyös Magyarország hulladékgazdálkodása szempontjából, összhangban van a Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel8, és a 2000 évi XLII. hulladékgazdálkodási törvénnyel9. 1. táblázat: Az OHT szerint 2001-2002 illetve 2003-2008 várható hulladékok mennyisége Ca, Al, Si, és Fe hordozó anyagok

Várható 2001-2002. (kt/év)

Várható 2003-2008.(kt/év)

Konverter salak (hazai)

100

140

Egyéb vastartalmú anyag (hazai)

10

15

Öntödei homok (hazai)

5

5

Al hordozók

2

2

Ca hordozók

1

2

Összesen:

118

164

Granulált kohósalak (hazai)

180

180

Granulált kohósalak (import)

95

95

Erőművi pernye (hazai)

190

190

REA(FGD) gipsz

100

200

Összesen:

565

665

Hulladék gumiabroncs (hazai)

8

0,-50

Műanyag hulladék (hazai)

5

30

Egyéb szilárd hulladékok (hazai)

5

30

Cement kiegészítő adalék anyagok

Együttégetéssel hasznosítható hulladékok

8

Továbbiakban: OHT

9

Továbbiakban: Hgt.

- 21 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya Ca, Al, Si, és Fe hordozó anyagok

Várható 2001-2002. (kt/év)

Várható 2003-2008.(kt/év)

Összesen:

18

Kb.70

A klinkerkemencék termodinamikai szempontból számos esetben kedvezőbb reakciókörülményeket kínálnak a nagy fűtőértékű, égetéssel ártalmatlanítható hulladékok elégetésére a speciálisan veszélyes hulladékok ártalmatlanítására létesített égetőműveknél.

Hulladékégetés

szempontjából

speciálisan

cement

ipari

technológiából adódó kedvező körülmények a következők: •

Hosszú tartózkodási idő. A kemence hossza 80/105 m. Az égéstermékek tartózkodási ideje a kemencén belül, az 1100 °C feletti térben ~5 sec, 850 °C hőmérséklettartományon felül összesen 6-8 sec.

•

Magas hőmérséklet. Az ún. zsugorító zónában az anyag hőmérséklete eléri az 1400-1450 °C-ot. A szükséges betéthőmérséklet biztosítása 1800-2000 °C lánghőmérsékletet kíván.

•

A magas hőmérséklet és tartózkodási idő a hulladékégetésre vonatkozó legszigorúbb követelményeknek megfelelő feltételeket biztosít. A feltüntetett magas hőmérsékletek és a nagy turbulencia biztosítja még a stabilabb szerves vegyületek hatékony lebomlását is.

•

Oxigénfelesleg. A távozó füstgáz oxigén-tartalma nagyobb 6 tf %-nál.

•

A kemencén áthaladó nyersliszt (80%-ban CaCO3) nagy (120-140 t/h) tömegárama, amelyből 72-84 t/h tömegáramú klinker keletkezik.

•

A klinkerképződés folyamatában kialakuló erősen bázikus, és oxidatív közeg, amely ideális a távozó füstgázok káros anyagának teljes mértékű megkötésére. Ezzel magyarázható, hogy a cementgyári emissziók mértéke -gyakorlati alkalmazási viszonyok között- nem függ az alkalmazott tüzelőanyagtól, kifejezetten csak a nyersanyagban található illó komponensek függvénye (nem tartozik ide a nitrogén-oxid és szén-monoxid, mennyiségük elsősorban a tüzeléstechnikával függ össze).

A fentiek miatt: •

Hidrogén-halogenidek határértéket megközelítő emissziójával nem kell számolni. Az elpárolgott klorid reakcióba lép az alkáliákkal alkáli-kloridok keletkezése közben, de 1-nél nagyobb Cl-/alkáli mólaránynál CaCl2 is keletkezik.

- 22 -


•

A szakirodalom a cementipari kemencét mint hatékony kéncsapdát említi, ahol igen széles tartományban SO2-emisszióval nem, vagy csak minimális mértékben kell számolni.

•

A rendszerbe jutó toxikus fémek a higany kivételével oxidos formába kerülnek és beépülnek a klinkerbe. A tallium nagy része, a kadmium kisebb hányada a filterporban dúsul fel, és a rendszerbe visszajuttatva végül a klinkerrel távozik a kemencéből.

•

A hulladékok égetéséből származó hamu/salak alkotóelemei szintén beépülnek a klinkerbe. Általános tapasztalat, hogy a klinker 5-10 % salakot képes megkötni minőségromlás nélkül. Bizonyos tüzelőanyagok hamujában lévő alumínium-, és vasoxidok kifejezetten javítják a klinkerminőséget. A cement szilárdsága és reakcióképessége nő.

•

A rendszerben uralkodó hőmérsékletviszonyok messzemenően kielégítik a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.

A fentiek alapján a veszélyesnek minősített hulladékok meghatározott köre a cementipar számára alternatív nyers- és tüzelőanyagnak tekinthető. A cementipari forgókemencék biztosítják azokat a körülményeket, amelyek a hulladékok, de még a veszélyesnek tartott hulladékok égetéssel történő hasznosítását is lehetővé teszi. A cementgyártás során felhasznált tüzelőanyagok (gáz, és szén, fűtőolaj), valamint klasszikus alapanyagok (mészkő, agyag, pirit) megfelelő körülmények között, a különböző ipari termelésekből származó melléktermékekkel helyettesíthetők. Cementgyártásnál ezek a maradékanyagok akkor minősülnek alternatív tüzelő és cementgyártási alapanyagnak, ha megfelelő előzetes vizsgálatok alapján nem befolyásolják negatív irányba a cement minőségi paramétereit, és a hagyományos tüzelőanyagok egy része kiváltható velük. Az OHT számos helyen foglalkozik a hazai cementgyárak hulladékkezelésben betöltendő fontos szerepével. A cementtermelés felfutásával, megfelelő jogi, gazdasági és társadalmi háttér esetén a meglévő lehetőségek kihasználhatóságának biztosításával

az

iparág

hulladékhasznosítási

kapacitása

jelentős

mértékben

- 23 -


növekedhet, mely lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy a 2008-ig bevállalt hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek teljesíthetők legyenek. Az OHT-ben foglalt kitűzött célok között szerepel a dorogi égetőhöz hasonló kapacitású veszélyes hulladék égetőmű megépítése, amellyel párhuzamosan a

cementgyári klinkerkemencékben veszélyes hulladékok (pl. savgyanta, fáradt olaj, olajos hulladékok) biztonságos energetikai hasznosítását is biztosítani kell. Ebből a szempontból speciális helyzetben lévő cementiparban a tervezett beruházások nem saját termelési hulladékaik hasznosítását szolgálják, hanem más ágazatok termelési hulladékának, illetve a megfelelően előkészített kommunális hulladék hasznosítását. Így a kapcsolódó beruházások nem feltétlenül ezen ágazatok kötelezettsége, hanem piaci alapon, illetve támogatások segítségével valósulnak meg.

3.2 Korábban vizsgált lehetőségek A Holcim Rt. hejőcsabai gyára 1997 óta szisztematikusan törekszik az AFR anyagok felhasználására,

energiahatékonyságának

növelésére.

Bár

a

tevékenység

megvalósulásának érdekében számos olyan tanulmány készült, mely többféle tapasztalati és kísérleti eredményekkel alátámasztja a várható környezeti hatásokat, egy lakossági csoport ellenállásnak köszönhetően, az egy hónapig tartó gumiégetési kísérlet kivételével, máig nem történik hulladékhasznosítás a hejőcsabai gyárban.

3.2.1 Saját veszélyes hulladékok égetése A HCM Rt.10 1997-ben 2347-6/1997. számon engedélyt kapott az ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségtől11 saját tevékenysége során keletkező 34-féle veszélyes hulladék klinkerkemencében történő ártalmatlanítására, melyet 2000-ben a hatóság 2220-7/2000. számú határozatában (lsd. 1. sz. melléklet) meghosszabbított ill. módosított (31-féle veszélyes hulladék hasznosítása). 10

Holcim Hungária Rt. jogelődje

11

Továbbiakban: ÉKF

- 24 -


3.2.2 Használt autógumi hasznosítása A pozitív külföldi tapasztalatokra ill. a Cemkut-Technocem Kft. által végzett előzetes hatástanulmányra alapozva 1995-ben HCM Rt. beadványban kérte az ÉKF-től használt gumiabroncsok cementgyári forgókemencében történő elégetéséhez a környezetvédelmi engedély megadását. Az engedélyezési eljárás folyamán a hatóság kérésére a HCM Rt. ellenőrzött üzemi kísérletet végzett, melynek során akkreditált laboratórium mérte a jogszabály által előírt légszennyező anyagok kibocsátását. A kísérlet minden tekintetben pozitív eredménnyel zárult, melynek alapján az ÉKF 1253-98/1997. számú határozatában engedélyezte a gumiabroncsok hasznosítását. Az ÉKF által kiadott gumitüzelési engedélyt azonban a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főépítész és Környezetvédelmi Osztálya, a Hejőcsabai Polgári Egylet és a polgármester a Főfelügyelőségen megfellebbezte. A Főfelügyelőség határozatában új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot, amely 2045/1999 számú határozatában újra engedélyezte a gumiabroncsok égetését. A Környezetvédelmi

Főfelügyelőség

(másodfokú

környezetvédelmi

hatóság)

is

megerősítette az engedélyt. A Polgári Egyesület azonban bíróság elé vitte az ügyet, melyhez a Városi Polgármesteri Hivatal is csatlakozott. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei bíróság helyt adott a fellebbezésének, ezért a hatóság a Legfelsőbb Bírósághoz törvényességi felülvizsgálati kérelemmel fordult, hogy változtassa meg a bíróság döntését. Ez a döntés jelenleg még nem született meg.

3.2.3 Savgyanta alapú tüzelőanyag felhasználása A Pannoncem Rt.12 2000 májusában savgyanta alapú tüzelőanyagra kísérleti égetési engedélyt kért az ÉKF-től, melyhez az ÁNTSZ B.A.Z. Megyei Intézete szakhatóságként hozzájárulását adta, az ÉKF azonban elutasította a kérelmet. Az elutasítás ellen a Pannoncem Rt. fellebbezést nyújtott be az ÉKF-hez.

- 25 -


A Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség H-1219/4/2001 sz. határozatában 5000 t savgyanta alapú CEMIX kísérleti égetését engedélyezte.

3.2.3.1 Polietilén, polipropilén műanyaghulladékok A Holcim Hungária Rt. 2001 novemberében kísérleti engedélyt kért polietilén, polipropilén műanyaghulladékok kísérleti hasznosítására azzal a céllal, hogy megvizsgálja a szóban forgó hulladékok környezetbarát és gazdaságos cementipari felhasználásának lehetőségét. A kísérleti hulladékhasznosítást az ÉKF 12750-2/2001. számú határozatában engedélyezte. A környezetbarát hasznosítás megvalósítása érdekében a Társaság saját forrásból 150 MFt-os beruházást hajtott végre a hejőcsabai telephelyen. Ezzel párhuzamosan szintén kiépítésre került egy folyamatos emissziómérő rendszer is. A kísérleti engedélyt a Hejőcsabai Polgári Egylet, és Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere időközben megfellebbezte, ezért a kísérlet meghiúsult. A kérelem jelenleg a másodfokú környezetvédelmi hatóság előtt van.

4. ALAPADATOK A következő fejetekben, az alapadatokra vonatkozóan számos olyan területet mutatunk be, melyek ismerete fontos a Társaság környezeti tevékenységének, és teljesítményének, valamint a jelenlegi és a projekt megvalósulását követő állapotok megismeréséhez. Részletesen bemutatjuk a telephelyet és hatásterületét, és a Hejőcsabai Cementgyárban alkalmazott gyártási technológiát. Ismertetjük továbbá az AFR anyagok klinkerkemencében történő együttégetésével kapcsolatban az alkalmazni

kívánt

hulladékok

körét,

kiválasztásuk

szempontjait

és

a

felhasználásukhoz szükséges infrastruktúrát.

12

Holcim Hungária Rt. jogelődje

- 26 -


4.1 A gyár története A gyár fennállását a Görömböly-Tapolca apátság területén 1890-ben Weiskopf Adolf vállalkozó által történt bánya megnyitásától datálja. A több mint egy évszázad alatt a cég eljutott az egyszerű „Boglya-kemencéktől”, a számítógépes rendszerrel vezérelt és ellenőrzött, magas színvonalon automatizált gyártás megvalósításáig. A gyár 1910-ben Boglya-kemencék beüzemelésére kap engedélyt a diósgyőri vasútvonal mentén lévő rakodóterületre. 1912-ben az akkor MÁK Rt. néven szereplő üzem Hoffmann rendszerű körkemencés mészüzem létesítésére kapott engedélyt. Az első világháború után megkezdődött a kőlisztőrlés, és mészhidrát-gyártás, valamint saját felhasználásra építési tégla és samott–tégla előállítás. 1951-ben puzzolán cementgyár létesült. A puzzolán cement 60% tufakövet és 40% égetett meszet tartalmazó finomra őrölt cement, melyet „kőműves cement” néven forgalmaztak A gyár mai telephelyén 1950-ben kezdték meg egy 1000-1200 t/nap teljesítményű kohósalak-adalék bázisú cementgyár építését. 1952-ben szállították ki az első cementszállítmányt. Az aknakemencés klinkerégetés 1953-ban indult meg, 4 db aknakemencével, melyhez 1961-ben egy ötödik kemencét építettek. 1970 évekre a cementgyárban alkalmazott aknakemencés eljárás elavult, termékei nem feleltek meg az ipari igényeknek, ezért 1971-ben új korszerű gyár építése kezdődött. Ennek eredményeként 1975-ben kezdte meg a termelést napi 4000 t klinker és 5000 t cementkapacitással, 2 klinkergyártó vonallal, és a legkorszerűbb portalanító berendezésekkel. Az átépítéssel a gyár termékeit korszerűsítette, új termékeket hozott forgalomba, amellyel a fajlagos energiafelhasználást csökkentette és a környezetvédelmi előírások betartását jobb hatásfokkal biztosította. A gyár privatizációja (1989) óta többször is gazdát cserélt. Jelenlegi formájában a gyár 2001 óta működik.

- 27 -


4.2 A telephely és hatásterületének bemutatása

4.2.1 A cementgyár elhelyezkedése A Hejőcsabai Cementgyár Miskolc déli oldalán a Bükk-hegység délkeleti lába és a síkság határán, a 3 sz. főközlekedési út bevezető szakasza mellett helyezkedik el. Hosszú ideje a térség meghatározó ipari létesítménye. ÉNY-NY-i és D-i oldalról, Hejőcsaba illetve Görömböly családi házas beépítésű területével határos. Erdősáv a gyár, és a lakott terület között csak ÉNy-Ny-i oldalon van. A DNy-i oldalon sem erdősáv, sem védőtávolság nincs. DNy-i irányban közvetlenül a 3-as főközlekedési úttal határos. A gyár jelenlegi állapotában gyakorlatilag összeépült Miskolccal. A városon kívül, a gyár középpontjától számítva ÉK-i irányban, kb. 1,8 km-re Szirma község a legközelebbi lakott terület. Kistokaj 4,3 km, Miskolc-Tapolca 2,5 km távolságban van. A gyár közvetlen szomszédságában, DK-i irányban a Nádas-réten Miskolc város hulladéklerakója található. A lerakó 17 ha területű és Miskolcon kívül néhány környező települést is ellát. Az elmúlt évben, a lerakóban elhelyezett 226.598 tonna hulladék közel 74%-a bontási-építési hulladékból, közel 19 %-a háztartási hulladékból, kb. 7 %-a ipari, kereskedelmi, intézményi hulladékból, és 0.5 %-a biológiai, szerves lebomló hulladékból tevődött össze. A lerakó környezeti állapotfelmérése jelenleg folyamatban van, majd azt követően előreláthatólag bezárására és rekultivációjára kerül sor. A Holcim Rt. hejőcsabai telephelyének részletes helyszínrajzát 2.1 sz. mellékletként, a telephely környezetét bemutató térképszelvényt pedig a 2.2 sz. mellékletként csatoltuk.

4.2.2 Geográfiai, domborzati és vízföldrajzi viszonyok bemutatása Hejőcsaba, mint a Sajó-Hernád-sík kistájegység része, Miskolc déli részén a MiskolcTapolcai barlangtól keletre és a Hejő folyótól közvetlenül nyugatra található. A

- 28 -


kistájat 90 és 161 méter közötti tszf-i magasságú hordalékkúp-síkság jellemzi, melyet a Sajó és a Hernád épített fel. A terület földtani adottságait tekintve meghatározó az újidő negyedidőszakában kialakult folyóvízi kavics hordalék, és homok, agyagmárga, lignit keveredése. A terület szeizmicitás maximuma 6-7° MS-re tehető. A kistájat, így Hejőcsaba területét is hidromorf, szikes, és löszös talajokból képződött csernozjom jellemzi. Az öntéstalajok a kistáj északi, a csernozjom talajok a déli részen találhatók. A két talajtípus kialakulásában meghatározó volt a Sajó és a Hernád hordaléka. A kistáj talaja talajminőségi szempontból általában IV., az öntési réti talajok V. kategóriájúak. A cementgyár Miskolc déli oldalán, a Bükk hegység délkeleti lába és a síkság határán helyezkedik el. A közvetlen (1 km-es) környezet a füstfáklya tengelymagasságához képest síknak tekinthető, a tágabb, néhány kilométeres környezetet is inkább a lágyabb ívű dombok és nem a kiugró jellegű, hirtelen szintváltozások jellemzik. Az igen kis lejtések lehetővé teszik, hogy a szennyezőanyagok terjedését sík terület feletti terjedésként vizsgálják, mert a légmozgás sebességmezeje minimális zavarással tud alkalmazkodni a talajszínt alakulásához.

4.2.2.1 Felszíni vizek Hejőcsaba területére és a Sajó-Hernád-sík kistájegységre általánosan, hidrológiai szempontból, alapvetően száraz és alacsony vízáramlás a jellemző. Nyugati részéről ered a Hejő, mely északról dél felé haladva a Borsodi-Mezőségben folyik a Tiszába. A folyó 44 km hosszú, 243 km2 területű, alacsony vízállású. Mellékága a Kulcsárvölgyi patak (26 km, 70 km2) és a Rigósi-főcsatorna (39 km, 148 km2). Jellemző árvízi időszak kora nyár. A Miskolcot nyugat-keleti irányban szeli át a Szinva-patak. A patak hossza 18,5 km, területe 159 km2. A közegészségügyi hatóság vizsgálatai alapján a folyót IV.-ről V. osztályba minősítették. A Szinvától a telephely délre található.

- 29 -


Miskolctól keletre, észak-dél irányban a Sajó folyik. Hossza 229 km, vízjárására a tavaszi árvíz a jellemző. Miskolctól északra ömlik bele a Bódva, a várostól közvetlenül keletre pedig jobbról a Szinva, balról a Kis-Sajó. A 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 1. számú melléklete szerint a Sajó a III., a felszín alatti vízkészlet a I/2. (kiemelt felszín alatti vízminőség-védelmi területek, fedetlen karsztok és parti szűrésű vízbázisok, Sajó-Hernád-völgy) területi kategóriába tartozik. A térségben, a Sajó jellemző hidrosztatikai adatait, a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: A Sajó jellemző hidraulikai adatai Legkisebb vízhozam (LkQ) [m3/s]

0,840

3

Közepes vízhozam (KöQ) [m /s]

30,2

Nagyvízhozamok (NQ10%) [m3/s]

350

(NQ1%)

460 3

Kis vízhozamoknál mért középsebesség [m /s]

0,5

A folyó állapotát, vízminőségét alapvetően nem a Miskolc területén érő hatások determinálják. A folyó vízminőségének helyzete az elmúlt évekhez képest jelentős mértékben nem változott. Jelentősebb, 15 ha területet meghaladó területű állóvíz a Hejőcsabai telephely közelében nem található.

4.2.3 Felszín alatti vizek A város vízellátásában döntő szerepet játszanak a bükki karsztforrások. A karsztvíz készlet minősége természetes tisztaságú, döntően kalcium-hidrogén-karbonát típusú.

4.2.3.1 Talajvíz A terület beépítése előtt készített fúrási eredmények alapján a talajvíz szintje 112,50– 113,80 mAf. magasságok között helyezkedik el. A maximális gyakorisághoz tartozó vízszint 113,50 mAf. Hosszabb ideig tartó megfigyelés szerint a talajvíz ingadozása meglehetősen csekély, 0,4–0,6 m. A becsült maximális talajvíz 114,00 mAf., a mértékadó talajvízszint 114,50 mAf.

- 30 -


A talajvíz kémiai jellemzői a következők: •

SO4: 70–474 mg/l,

•

pH: 7,05–7,95.

4.2.4 Területhasználat, élővilág bemutatása A Sajó-Hernád-sík kistáj általános területhasználatára legjellemzőbb a mezőgazdasági terület (szántó és rét, valamint legelő), ugyanakkor előfordul erdőgazdasági, és települési területhasználat is. A hejőcsabai telephely környékén nagyobb kiterjedésű termelési és kereskedelmi célú övezetek, autóút és főforgalmi csomópontok találhatók. Miskolc és a város déli részeire jellemző természetes növényzet a cseres tölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes szálerdő. A Sajó-Hernád-sík kistáj alacsonyabb területeinek növényzete ártéri ligeterdő, fűz-nyár-égerliget társulások, tölgy-kőris-szil ligeterdő, gyöngyvirágos és cseres tölgyes. A lágyszárú növények közül megtalálható a Janka tarsóka (Thlapsi jankae), budai imola (Centaurea sadleriana), magyar szekfű (Dianthus pontederae), szádorgófélék (Orobanche coerulescens, O. alsatica), hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana), homoki csüdfű (Astragalus varius).

4.2.5 Meteorológiai és klimatikus viszonyok Hejőcsaba éghajlata mérsékelten száraz, az évi napsütés óraösszege nem éri el az 1900 órát. Az évi középhőmérséklet 9,6 – 9,7 C, a nyári napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 33,5 °C, míg a téli abszolút minimum hőmérséklet átlaga –17 – 5 °C. Az év 173 napján jellemzően nem fagy. A csapadék évi mennyisége 570 - 600 mm között mozog, ennek több mint 50%-a a tavaszi és nyári hónapokban esik. Az év átlagosan 38 napján található hótakaró maximális vastagság 16-17 cm. A mértékadó csapadék 1 éves gyakoriságú, 15 perc intenzitású, amelynek értéke 191,9 l/sec/ha. A gyárterületet is magába foglaló térség a Sajó völgyének az Alföldre nyíló torkolati szakasza, ahol a légmozgást alapvetően a völgyi szelek határozzák meg. Az év döntő

- 31 -


hányadában gyenge É-ÉNY, ÉNY ill. ÉK-i irányú légmozgás mérhető, melynek sebessége átlagosan 2,5 m/s. Az uralkodó légmozgások irányában főleg beépítetlen, ill. mezőgazdasági megművelés alatt álló területek, illetve lakott területek találhatók.

4.2.6 Közegészségügy Az 1998. évi statisztikai adatok jelentik a jelenleg elérhető „legfrissebb” információs bázist. Ehhez viszonyítva megállapítható, hogy a város lakossága ismét csökkent az elmúlt évhez képest. Ennek egyik oka, hogy csökkent a születések száma, növekedett a halálozások száma, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy sok a várost elhagyó főleg iskolázott fiatal, akik a jobb életkilátások miatt választanak más lakhelyet (a Dunántúlon, vagy a fővárosban). A káros környezeti hatások által okozott egészségkárosodások, a jellemzően ilyen eredetű megbetegedések adataival becsülhetők. Egyértelmű ok-okozati összefüggés ugyanakkor általában nem mutatható ki. Részletes

és

összesített

egészségügyi

statisztikai

adatok

Miskolc

város

vonatkozásában nem állnak rendelkezésre. A városi helyzet, illetve jellemző tendenciák azonban becsülhetők a megyei adatokból. Eszerint, az 1000 lakosra jutó halálozási arányt vizsgálva megállapítható, hogy az országos átlagot jelentő 13,75-től kedvezőtlenebb (kevéssel több, mint 14) a halálozási arány a megyében, illetve Miskolcon. A halálokok tekintetében valamelyest csökkent a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma, de nőtt a daganat (elsősorban a légcső, hörgő és tüdőrák) okozta elhalálozás. Az endokrin, anyagcsere betegségek adják a következő legmagasabb számú betegcsoportot. A gyermekkori asztma a harmadik leggyakoribb betegség, amelyet 6 éves kortól a deformáló hátgerinc elváltozások követnek. A felnőtt lakosság (18

év

felettiek)

megbetegedési

struktúráját

vizsgálva

a

nők

vashiányos

vérszegénysége, reumás megbetegedése, magas vérnyomás betegsége, csontritkulása, a férfiak köszvénye, epilepsziája, hallásvesztése, asztmája tűnik szembe.

- 32 -


A morbiditási viszonyok vizsgálatának sarkalatos pontja régi beidegződések miatt a „szegénybetegség”-nek

tartott

tüdőgümőkór.

Az

1998.

év

adatai

alapján

megállapítható, hogy a tbc incidencia és a fertőzőképesnek tartott bakteriológiailag igazolt esetszám több megyében is magasabb, mint Borsod-Abaúj-Zemplénben. A munkabiztonság és a munkahigiénia jellemző mutatója a foglalkozási megbetegedés, 1998. évben B.A.Z. megyében a 3. táblázat szerinti esetek kerültek bejelentésre, amely valószínűsíthetően a tényleges megbetegedések alatti számok. 3. táblázat: Foglalkozási megbetegedések BAZ megyében (1998-as adat) Betegség megnevezése

Egyedi esetek Képtelen

Zaj okozta halláskárosodás Helyileg ható vibráció okozta

Tömeges esetek

Képes

Fokozott

11

10

Képtelen

3

Összesen

Fokozott 21 3

betegség Ólom és vegyületei által

3

3

okozott megbetegedések

3

3

Vegyi anyagok által okozott

1

1

Foglalkozási asztma

1

1

Lyme-kór

1

1

Foglalkozással kapcsolatban

6

6

1

1

kontakt irritatív dermatitis

keletkezett hepatitisz Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis Összesen

13

11

13

37

4.3 A jelenlegi cementgyártási technológia adatai A cementgyártás technológiájának részletes ismertetését az egyes részegységek kapcsolódásának és együttdolgozásának, illetve a rendszerben lejátszódó folyamatok megvilágításának érdekében tartjuk fontosnak. A technológiai folyamatábrát a 3 sz. melléklet szemlélteti.

- 33 -


4.3.1 Kőbányászat A mészkő a Holcim Rt. tulajdonában lévő, Miskolc-Tapolcától délnyugati irányban mintegy 2 km-re eső Nagykőmázsai mészkőbányából érkezik. Az üzem feladata a cement- és mészgyártáshoz megfelelő minőségű, és mennyiségű mészkő előállítása és beszállítása a mintegy 6 km hosszú távolsági szalagpályával a gyár területére. A bányaüzem bányatelekkel rendelkezik. A kisajátított üzemterület 87,6 ha, míg a távolsági szalagpálya 18 ha területet foglal el. A mészkő vegyi- és ásványos összetételének meghatározásához analitikai és műszeres vizsgálatokat végeznek. Cementüzemi mészkő CaCO3 tartalmának 88 % fölöttinek, szemnagyságának mintegy 0- 50 mm-nek (aprókő) kell lennie. Ha a mészkő nem éri el a kívánt minőségi kategóriát, nem megfelelőnek minősül és nem adható be a kemencébe. Ekkor a mészkő meddőhányóra kerül, vagy jó kőhöz keverik és így adják be a termelésbe. A bánya termelését a cement és mész iránti kereslet határozza meg. Az éves termelés mennyiségi eloszlása sem egyenletes, a téli hónapokban a kereslet csökkenhet, a cementüzem leállhat és akkor csak a mészüzemet kell ellátni. A bánya termelési adatait a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: A bánya termelési adatai Tervezett éves termelés

min. 1 millió t, max. 1,5 millió t

Tervezett éves termelési veszteség (meddő):

50-70 ezer t

Tervezett éves lefedés

10 ezer t

A kitermelhető készlet összesen

102 937 000 t

A bányaudvaron a lerobbantott készlet dömperre rakását nagyteljesítményű homlokrakodó gép, vagy önjáró bagger végzi. A rakodógépek teljesítménye meghaladja az 500 t/h-t.

- 34 -


4.3.2 Távolsági szalagpálya A kőbányából a cement- és mészüzembe történő kőszállítás távolsági szalagpályán történik. A kő egyenletes adagolásáról 2 db kaparókeresztes adagoló gondoskodik, melyek kapacitása 350-700 t/h. Szalagmérleg méri a beszállított kő mennyiségét. A szalagpálya fontosabb adatait az 5. táblázat szemlélteti. 5. táblázat: Szalagpálya fontosabb paraméterei Teljes hossz

5976,78 m

Szállítószalag teljesítmény

350 t/h

Lejtés

98,6 m.

A heveder típusa

1000 mm-es acélsodrony betétes gumiheveder

A heveder sebessége

főhajtásnál: 2,23 m/s, segédhajtásnál: 0,25 m/s

4.3.3 Agyagbányászat A Holcim Rt. tulajdonában lévő, Görömbölytől déli irányban, a gyártól kb. 2 km-re elhelyezkedő csoznyatetői agyagbánya napi termelése 1000-1500 tonna. A napi termelés során 2 db kotrógép és 5-6 teherautó dolgozik. Az agyagbányánál lévő tárolóban 1 hétre elegendő készletet lehet felhalmozni, így rossz idő esetén termelés nélkül is lehet biztosítani a megfelelő agyagmennyiséget. Télen, amikor a cement iránti kereslet is jelentősen lecsökken, az agyagbánya is leáll 1-2 hónapra. A kitermelt agyag megfelelőségét mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik. Vizsgálják az agyag összetételét bizonyos komponensekre labor segítségével.

4.3.4 Homokbányászat A Holcim Rt. saját homokbányával is rendelkezik, mely a hejőcsabai cementgyártól kb. 4 km-re Nyékládházán található. Jelenleg a bányában nem történik kitermelés.

- 35 -


4.3.5 Belső szállítás, puffertárolás A technológiai rendszerben, a kő szállítása gumihevederes szállítószalagokon történik. Az osztályozókról (2 db) a mészüzemi kő szalagokon (650 mm hevederszélesség) jut a puffertárolóba. A tároló kapacitásokat a 6. táblázat mutatja be. 6. táblázat: Tároló kapacitások Kapacitás Klinkerkő tároló

9000 m3 = 14 000 t

Mészüzemi kőtároló

4900 m3 = 7840 t

4.3.6 Cementgyártás

4.3.6.1 Alapanyag tárolás A beérkező mészkövet 50 000 tonnás, az agyagot 15 000 tonnás, a piritet 2500 tonnás, a salakot 7500 tonnás, a trasszt 7500 tonnás, a gipszkövet 4500 tonnás tárolóban tárolják egymástól elkülönítve. Innen az alapanyagokat a nyersmalomhoz ill. a cementmalomhoz szállítószalag rendszerrel juttatják el.

4.3.6.2 Nyersliszt gyártás A nyersmalom feladata az alapanyagok őrlése mellett azok szárítása is, melyet a kemencéből távozó füstgázzal (320 °C) oldanak meg. A malom háromkamrás – két őrlő és egy szárító kamra - középső kiömlésű golyós malom. Az első kamrában történik a szárítás, a másik kettőben pedig az anyag finomra őrlése. A kihulló őrleményt álló kiömlőház fogja fel, melyből pneumatikus szállítócsatornák segítségével a serleges elevátorokba jut. A serleges elevátor az anyagot a 22 m-es szintre szállítja, ahol a pneumatikus vályúk szállítják a szélosztályozókra (Polysius rendszerű). A szélosztályozók a feladott anyagot szemcseméret szerint két frakcióra választják. A finom frakció a pneumatikus vályún keresztül a homogenizáló siló aeropol tartályába jut. A durvább frakció mintegy 70 %-a mindkét szélosztályozóból

- 36 -


pneumatikus vályún keresztül a nyersmalom 2. őrlőkamrájába, 30 %-a surrantón keresztül a malom 1. kamrájába kerül. A 2. kamrából az őrlemény a kihordó kamrába kerül, ahol az 1. kamra őrleményével keveredik. A nyersmalmok végterméke a nyersliszt. A nyersmalom fontosabb paramétereit a 7. táblázat foglalja össze. 7. táblázat: A nyersmalom fontosabb paraméterei A nyersmalmok hossza

15,25 m

A nyersmalom átmérője

4,4 m.

A nyersmalom teljesítménye

~200 t/h.

Főhajtómű teljesítménye

2x1,55 MW

A malomba adagolt nyersanyagok aránya

Mészkő: ~75-78 %, Agyag:~20-23 %, Pirit:~1-2 %

Éves termelés:. (2001. éves adat)

1 100 000 t

4.3.6.3 Nyersliszt homogenizálás A nyersmalomból légliften érkezik a liszt a homogenizáló silók +76,60 m-es szintjére. A nyersmalmokból érkező liszt megengedett eltérése ± 5% a kívánt kémiai értéktől. A kemencére menő liszt eltérése ± 0,2% -nál több nem lehet, ezért szükséges a betöltés befejezésével megkezdeni a homogenizálást. A homogenizálást két 3000 tonnás homogenizáló silóban végzik. A homogenizálás folyamata a következőképpen történik. A levegő egy időben két egymással szemben lévő szektorra kerül. Az automatika kb. 10 perc levegőadagolás után lezárja ezt a szektorpárt és a mellettük lévő párra kapcsol át. A teljes homogenizálási idő 90 perc és ezért komoly technológiai figyelmet kíván. A leürítés két irányban történhet, esetleg egy időben is. A silók alsó szintje 2x6000 tonna homogenizált nyersliszt tárolására szolgál.

4.3.6.4 Klinkergyártás A klinker gyártáshoz használt két forgókemence ellenáramú bolygóhűtős száraz eljárású Polysius rendszerű. A 1 sz. kemence gáz, a 2 sz. kemence vegyes szén-gáz tüzelésű. A két kemence jellemző adottságait tekintve nincs különbség.

- 37 -


Az 2 sz. forgókemence részei: kemence beömlő vég, a kemence köpeny és a kiömlő rész. A kemence hajtását fogaskoszorún illetve a hajtó kisfogaskeréken keresztül, 2 db egyenáramú motor (2 x 550 kW teljesítményű) végzi. A kemence köpeny belső része gyűrűs falazással van kibélelve a különböző zónáknak megfelelő minőségű téglával. A kemence fontosabb paramétereit a 8. táblázat foglalja össze. 8. táblázat: A kemence fontosabb paraméterei Köpeny belső átmérője

4600 mm

Falazat belső átmérője

4160 mm

Hossza

80/105 m

Lejtése

3%

A kemence fordulata

0,1-2,1 ford/min

A kemencébe beadagolt nyersliszt mennyisége

140 t/h

A kemence teljesítménye

~1900-2000 t/nap normál üzem esetén

Egy tonna klinker előállításához

~1,6 tonna nyerslisztre van szükség

Fajlagos hőenergia felhasználás

3550 KJ/kg klinker.

A nyersmalmokban előállított, és megfelelő összetételű nyerslisztet hőcserélőn adagolják a kemencébe. A kemencébe belépő nyersliszt hőmérséklete ~800-900 ºC közötti érték, melyet az ellenáramoltatott füstgázból vett fel. A kemencét a szükséges technológiai paraméterek által meghatározott fordulattal forgatják, mellyel elérik, hogy a kemencébe adagolt nyersliszt a kemence kiömlő vége felé haladjon. A nyersliszt a kemencében történő haladása során egyre magasabb hőmérsékletre kerül és különböző kémiai változásokon megy keresztül, majd a zsugorító zónában ~14001500-1600 ºC-on klinkerré ég ki. A zsugorító zónán áthaladva a klinker a hűtőzónába kerül, majd a bolygóhűtőkön keresztül távozik a kemencéből a klinker-tárolóba, mely ~50000

tonna

klinker

befogadására

alkalmas.

Az

égéshez

szükséges

levegőmennyiséget a bolygóhűtőkön keresztül vezetik a tűztérbe. Az így bevezetett szekunder levegő hűti a klinkert is. Az égéshez szükséges kis mennyiségű primerlevegőt adagolnak a lángalak állításához és az égő hűtéséhez. A Pillard típusú égő ~10000 Nm3/h földgáz, vagy ~16 t/h szén tüzelőanyag elégetésére alkalmas.

- 38 -


A hőcserélőből távozó füstgáz hőmérséklete ~300 °C. A füstgáz a hűtőtoronyhoz érve ~105 °C-ra hűl le. Az elektrofilterhez már 80 °C-os füstgáz érkezik, mely a portalanítás után a kéményen át távozik a légtérbe.

4.3.6.5 Cementmalom A malombunkerekből a klinkert, salakot, trasszt, gipszkövet, és/vagy Rea-gipszet, és a mészkövet, elektro filter port, pernyét a minőségi előírásoknak megfelelő arányban, folyamatosan adagoló szalagmérlegeken, Coriolis adagolókon összemérve gyűjtő, és keverékszalagokon keresztül juttatják a kétkamrás körfolyamatos, végkiömlésű golyósmalomba. A malomba adagolt anyagok szemcsemérete max. 50 mm lehet. A beadagolt anyagkeveréket az 1.-es páncélozott őrlőkamrába kerülve, a benne lévő 100-60 mm átmérőjű 86 t töltet megőrli. A megfelelő szemcseméretűre aprított anyag az 1.-es és a 2.-es kamrát elválasztó, sliccelt közfalpáncélon keresztül a 2.-es őrlőkamrába jut. Itt a további őrlés befejeztével az anyag a végfal részein és a nyakcsap üregén át távozik a malomból, a malom alatti aeráziós csatornába. Az aeráziós csatorna a cementdarát elevátorra ömleszti, ami függőlegesen a + 22,00 m-es szinten elhelyezett pneumatikus szállítóvályún át a két szélosztályozóra szállítja a cementdarát. A szélosztályozók a feladott anyagot szemcseméret szerint két frakcióra választják. A finom anyag az aeráziós csatornán keresztül a cementszalagra kerül, ami a tároló silóba szállítja a cementet. A durva frakció a szélosztályozók daracsonkján át, aeráziós csatornára kerül és egy vibrációs daramérlegen keresztül a malom 1.-es kamrájába ömlesztjük őrlésre. A finom porral szennyezett légmennyiség a II. cement malomból LURGI elektrofilterbe kerül, míg a III. cementmalomnak zsákos filtere van. A filterekben leválasztott port csigán keresztül adagolják a cementszalagra. Az elektrofilter kondicionálását, mindkét malom kamrába benyúló vízbepermetező rendszer végzi a II-es malomnál. A III-as malomnál szintén lehetséges vízbepermetezés, de nem kondicionálás , hűtés céljából. A cementmalom adatait a 9. táblázat mutatja be.

- 39 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 9. táblázat: A cementmalom méretei, adatai Hossza

15,15 m

Átmérője

4,4 m.

Főhajtómű teljesítménye

2x2100 kW

1. kamra őrlőgolyó szükséglete

86 t

1. kamra töltési foka

29 %

2. kamra őrlőgolyó szükséglete

190 t

2. kamra töltési foka

29 %

A malom teljesítménye normál üzem mellett

90-120 t/h

A malom fordulatszáma a kritikus fordulatszám

76-78 %-a:

Éves termelés

874e.t.

4.3.6.6 Szénmalom A malom, a golyós őrlés elvét használja. Az őrlőmalom részleges vákuum alatt áll. A megőrölt szénszemcséket a légáram a TSV osztályozó felé sodorja. A szénmalom műszaki adatait a 10. táblázatban szerepelnek. 10. táblázat: A szénmalom műszaki adatai Teljesítmény

12,5 t/h (száraz)

Golyók száma

9

Golyók átmérője

597 mm

Bemenő fordulatszám

980 1/min

Kimenő fordulatszám

43,24 1/min.

4.3.6.7 Cementtároló A cementtároló 8 darab egyenként 6000 tonnás tárolósilóból áll. Innen a cement csomagoló üzembe jut, ahonnan közúti, vasúti, ömlesztett illetve zsákos kiadásra kerül.

- 40 -


4.3.7 Portalanítók és filterek

4.3.7.1 Elektrofilter Azon porleválasztó, ahol a gyártó berendezések légáramából a por elektrosztatikus elven kerül leválasztásra. A legnagyobb porforrások porát (nyersőrlésből és a kemencékből származó port) Lurgi elektrofilterek szűrik. Ennek köszönhetően a kemencék porkibocsátása 50 mg/Nm3 alatt marad. A II. cementmalomnál szintén Lurgi elektrofilter üzemel.

4.3.7.2 Zsákos portalanító A zsákos portalanítók azon porleválasztók, ahol a por a szűrőzsákon történő átszívással kerül leválasztásra. Az egyes technológiai folyamatokhoz kapcsolt elektrofilterek és a zsákos porleválasztók típusai az 5.1 sz. mellékletben találhatók. A melléklet a tavalyi állapotot tükrözi. 2002. márciusától a III. cementmalom elektrofiltere helyett nagyobb hatékonyságú zsákos porszűrő került beépítésre.

4.3.8 Felhasznált tüzelőanyagok A

cementgyártáshoz

felhasznált

tüzelőanyagok

mennyiségét

és

százalékos

megoszlásukat a 11. táblázat foglalja össze. A táblázatból látható, hogy a legnagyobb mennyiségben felhasznált tüzelőanyag a szén, majd azt követi a gáz, és csak igen kis százalékban alkalmaznak petrolkokszot. 11. táblázat: 2001-ben felhasznált tüzelőanyagok

Fűtőérték

Szén

Gáz (1)

Gáz (2)

Petrolkoksz

27 152

33 816

33 984

29 980

66 993

1393

15 905

375

75,23

1,95

22,36

0,46

3

[MJ/t, kJ/Nm

Felhasznált mennyiség 3

[t/a, 1000 Nm /a] %

A szilárd tüzelőanyagok mindegyike, közvetlenül a gyár területére vasúton érkezik.

- 41 -


4.3.9 Alapanyag szükségletek A cementgyártáshoz szükséges alapanyagok nagyobb része saját vagy bérbe vett bányákból, kisebb része pedig külső cégektől származik. A 2001 év folyamán felhasznált alapanyagok mennyiségeit, azok keletkezésének és kitermelésének helyszíneit, beszállítás módját és az elhelyezésükre rendelkezésre álló tárolók kapacitását 12. táblázatban összegeztük. 12. táblázat: A szükséges alapanyagok mennyisége, származási helye, beszállítás módja, és tárolásuk Anyagmegnevezés

Éves

Termelés helyszíne

Szállítás típusa

Tározó kapacitása

mennyiség [t] Mészkő

835 000

[t] Miskolc, nagykőmázsai

Szállítószalag

50 000

kőbánya Salak

72 418

Szlovákia

Közút

7500

Trassz

99 014

Pálháza

Közút

7500

Gipszkő

66 000

Rudabánya

Közút

4500

Salakkő

14 954

Miskolc, Ózd

Közút

3000

Vasiszap

11 326

Miskolc

Közút

Pumicid

3689

Szegilong

Közút

Agyag

237 000

Görömböly

Közút

REA-gipsz

1175

Visonta

Közút

15 000

A természetes ásványi nyersanyagok összetétele általában nem elégíti ki a korszerű technológiák által támasztott követelményeket. Elsősorban a vasoxid tartalom növelése indokolt. Erre a célra korábban főleg piritpörköt, jelenleg egyéb hulladékokat (salakkő, vasiszap stb.) is felhasználnak. Nagy előrelépést jelentett a kötésszabályozó természetes gipszkő kiváltása az erőműi kéntelenítés során keletkező REA-gipsszel.

4.3.10 Anyag-, és energiamérleg A cementgyár által fajlagosan felhasznált tüzelő-, és alapanyagok valamint energiaszükségletet, a következő ábra szemlélteti. A bevitt anyagmennyiségek a 2001-ben legnagyobb mennyiségben gyártott CEM II/A-P 32.5R típusú cementre lettek felírva.

- 42 -


gáz 24,31 petrolkoksz 0,46 szénpor 75,23 mészkõ 75,90

Alapanyag kinyerés

agyag 21,55 vasiszap 1,27

mészkõ 2,30 Alapanyag elõkészítés

Nyers liszt elõkészítés

Klinker gyártás

salak 1,28

0,02

gipszkõ 7,70 trassz 16,70

Cement örlés

Csomagolás

42,32

2,43

klinker 73,30

2,07

43,75

29,71

Alapanyagok [%] Energia [KWh/t klin] Energia [KWh/t cem]

75,75 KWh/t klin x 0,7287 (klin faktor)= 55,06 KWh/t cem

Hõenergia felhasználás [%]

4.3.11 Termelésleállások száma és okai A II. klinkerkemence 2001 éves leállásai a következőképpen alakultak: •

Rövid leállás (< 2 h): 7 db

•

Közép leállás (2-24 h): 24 db

•

Hosszú leállás (> 24 h): 15 db

Az összesen mintegy 46 db leállás okairól a havonként megjelenő Holcim Rt. technikai jelentések tartalmaz összefoglalást. Az abban foglaltakat figyelembe véve, a leállások nagyrészt technológiai, gépészeti üzemzavarra vezethetők vissza. Ezek lehetnek

kemence-meghibásodások,

CO

robbanásveszély

fennállása

esetén

elektrofilter leállások, hűtőcső csere, továbbá nagyobb karbantartási munkálatok.

- 43 -


4.4 Alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése A következő fejezetben részletesen ismertetjük, (a 16/2001 KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, valamint a 16/2002. (III. 26.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. KöM rendelet módosításáról rendeletekben szereplő EWC kóddal megnevezéssel) felhasználni kívánt hulladékok körét, a kiválasztás módjának szempontjait, csoportosítás módszerét és a külföldi referenciákat.

4.4.1 Időbeli ütemezés, kihasználás, kapacitás A hulladékhasznosítás megvalósulásának ütemezését jelen fázisban még nem lehet meghatározni, mivel ez a hatósági engedélyek kiadásának és a megfelelő infrastruktúra kiépítésének függvénye. A Társaság jelenlegi álláspontja szerint amint a hatósági engedélyek (építési engedély, ÉKF stb.) rendelkezésre állnak, a már meglévőkön felül elkezdődik a szükséges fogadó és beadagoló rendszerek kialakítása az egyes hulladékkörökre, az informatikai háttér kialakítása, valamint a napi tárolók, és a labor megépítése. Mivel ez a művelet önmagába véve időigényes folyamat, ezért az alternatív tüzelő-, és nyersanyagok fokozatosan, a megfelelő infrastruktúra kiépítését követen kerülnek hasznosításra. A hulladékok égetésének műszaki követelményeit, működési feltételeit és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeit meghatározó 3/2001 KöM rendeletben előírt emisszió mérésére alkalmas, folyamatosan működő monitoring rendszer kiépítése már megtörtént. A legnagyobb hatékonyság elérése és a környezeti követelményeknek történő megfelelés érdekében szükséges a kapcsolódó berendezések paramétereinek beállítása, hulladékok minőségének pontos megállapítása, ezért a teljes beüzemelést esetenként próbaüzem kell hogy megelőzze. A hulladék együttégetés megvalósulása során a jelenleg használt tüzelőanyag fűtőértékének mintegy 40 %-a származna az alternatív tüzelőanyagok hasznosításából.

- 44 -


A

felhasználni

tervezett

hulladékok

mennyisége

a

részletes

környezeti

hatástanulmányban kerülnek pontosításra

4.4.2 Felhasználni kívánt hulladékok köre A Holcim Rt. azon hulladékok körét kívánja hasznosítani, melyek ártalmatlanítása jelenleg nem megoldott, illetve Hgt.-ben és az OHT-ben szereplő elvárások értelmében a problémát fog jelenteni a közeljövőben. A technológiai adottságokból adódóan (lsd. 3.1 fejezet) ezen hulladékok széles skálája adható be a klikerkemencébe. A hulladékok köre, támaszkodva a hazai és a több éves külföldi tapasztalatokra, igen szigorú környezetvédelmi és anyagminőségi szempontok figyelembevételével lett kiválasztva. A későbbiekben bemutatott BAT, és BUWAL által kidolgozott irányelvek, a nagy tapasztalatokkal rendelkező Európai Uniós államokban, és a nemzetközi összehasonlításban környezetvédelem területén élen járó Svájcban, cementgyártáshoz felhasznált hulladékok körét, és hasznosításuk kritériumait tartalmazza. Mivel ezek a listák kellő szakmai megalapozottságúak, általuk megfogalmazott kritériumok eredményei referenciákkal alátámaszthatók, ezért a hejőcsabai gyárban hasznosítani kívánt alternatív tüzelő-, és nyersanyagok kiválasztásához, használatuk feltételeinek megfogalmazásához ezeket a listákat együttesen vettük alapul.

4.4.2.1 A kiválasztás szempontjai „ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A CEMENT ÉS A MÉSZGYÁRTÁSBAN”13 Az EU IPPC Bizottsága14 kidolgozta és közzétette a cement- és mészgyártás „Elérhető Legjobb Technikája” Referencia dokumentációját. A tanulmány az alternatív tüzelőés alapanyagok vonatkozásában ismerteti a jelenlegi európai gyakorlatot.

13

Integrated Pollution Prevention and Control Reference Document on Best Avaible Technology

(BAT) in the Cement and Lime Manufacturing Industries, March 2000, European Commission 14

European IPPC Bureau

- 45 -


A cementgyártás igen energiaigényes iparág, melynek tüzelőanyag költsége a termelési költség közel 50 %-át teszi ki, ezért az EU tagállamokban az alternatív tüzelőanyagok széles körét használják a szén, gáz és olaj hagyományos tüzelőanyagok kiváltására. 1995-ben a leggyakrabban használt alaptüzelő a petrolkoksz (39 %), és a szén (36 %), melyeket a különböző típusú hulladékok (10 %), majd a gázolajok (7 %), a lignit (6 %) és a földgáz (2 %) követ. A tanulmány ismerteti az európai cementgyártásban leggyakrabban, tüzelőanyagként használt hulladékokat (13. táblázat), továbbá felhívja a figyelmet az alternatív tüzelőanyagként használt hulladékok vonatkozásában az illékony szerves vegyületek és az illékony nehézfémek (higany, tallium) okozta emisszió változásra. 13. táblázat: Az európai cementgyártásban leggyakrabban, tüzelőanyagként használt hulladékok15 Használt gumiabroncs

Fáradt olaj

Szennyvíziszap

Gumihulladék

Fahulladék

Műanyagok

Papírhulladék

Papíriszap

Használt oldószerek

A BAT által létrehozott hulladéklista megfelelő támpontot biztosít annak eldöntésére, hogy a cementgyártáshoz különösen mely hulladékkör használható mint alternatív tüzelő-, és alapanyag, de kevés információt tartalmaz a peremfeltételekre vonatkozóan. Ezért a lista szűkítésének céljából, kiinduló alapadatok, kritériumok tekintetében sokkal részletesebb, nemzetközileg is ismert Buwal listát használjuk a hulladékok körének kiválasztásához és besorolásához. A BUWAL Svájcban, a központi környezetvédelmi szerv a Svájci Környezetvédelmi, Erdőgazdálkodási és Tájvédelmi Ügynökség16, amely a Központi Környezetvédelmi, Közlekedési, Energia és Kommunikációs Minisztériumhoz17 tartozik. Mint központi szerv (későbbiekben: BUWAL), nemzeti szinten felelős a környezetvédelmi kérdések megoldásában, és legfőbb szerv a központi környezetvédelmi szabályozás kidolgozásában. Feladatai közé tartozik továbbá a nemzetközi kapcsolattartás, 15

Forrás: Elérhető legjobb technológia a cement és a mészgyártásban

16

Swiss Agency for the Environment, Forests and Landscape –SAEFL, illetve németül a Bundesamt

für Umwelt, Wald und Landschaft –BUWAL 17

Federal Department of Environment, Transport, Energy and Communications - DETEC

- 46 -


valamint a jogszabályok hatályba léptetését és végrehajtását végző hatóságok felülvizsgálata, és a tanácsadás. A BUWAL 256 alkalmazottal dolgozik, központi szinten 59 törvényt és rendeletet és 1435 tanulmányt készítettek. A fenntartható fejlődés nemzeti és nemzetközi politikájában megfogalmazott célok elérése érdekében, a BUWAL összehasonlító elemzést18 készíttetett egy független tanácsadóval, melynek tárgya az európai (Dánia, Németország, Anglia és Hollandia) valamint a svájci környezetvédelmi hatóságok munkájának, működésének elemzése. Az elemzés a környezetvédelemre, a természeti és tájképi értékek megőrzésére és az erdőgazdálkodásra koncentrált. A következő paraméterek szerint történt a hatóságok vizsgálata: jogszabályi sűrűség (környezetvédelmi törvények, rendeletek száma); a környezet állapota (OECD jelentés); szervezeti felépítés; felelősségek, jogkörök; adminisztratív adatok; pénzügyi adatok. Az összefoglaló értékelés alapján Dániában mérhető a legjobb környezeti minőség, melyet Svájc követ szorosan. A természeti és tájképi értékek megőrzésére Dániában a legerősebb, míg Svájc a levegőtisztaság-védelem, valamint a hulladékgazdálkodás területén szerezte meg az első helyet. Az OECD jelentés szerint, Svájc jelentős eredményeket ért el a környezet- és tájvédelem területén, eredeti állapotban megóvott területek kiterjedése igen jelentős. Az OECD országokkal összehasonlítva Svájcban a legkisebb a légszennyező anyagok kibocsátásának

intenzitása,

szennyvíztisztítási

igen

technológia.

magas A

a

csatornázottság

hulladékgazdálkodás

és

területén

fejlett

a

jelentés

eredményeket értek el. A BUWAL

19

20

Irányelv

A nehézfémek (pl. kadmium, króm, tallium, ólom) természetes előfordulása a földkéregben közismert. A cementgyártás során felhasznált nyersanyagok is

18

Environmental Agencies in Europe Benchmark study, Swiss Agency for the Environment, Forests

and Landscape, 2002 19

Swiss Agency for Environment, Forests and Landscape

20

Waste / Air Guidelines Disposal of Wastes in Cement plants

- 47 -


különböző nehézfémtartalommal jellemezhetők, ill. a gyártás során a felhasznált tüzelőanyagok (szén, olaj és alternatív tüzelőanyagok) révén is kerül nehézfém a rendszerbe. A cementgyártás során hagyományosan felhasznált anyagok (mészkő, agyag, szén) természetes eredetű, ingadozó nehézfémtartalmát a 14. táblázat tartalmazza. 14. táblázat: Természetes eredetű alapanyagok nehézfémtartalma Elemek

Mészkő

Agyag

Szén

g/t Ólom

0.4-13

13-22

10-270

Kadmium

0.02-0.2

0.02-0.3

0.1-10

Króm

1.2-16

20-110

5-80

Nikkel

1.5-7

10-70

10-95

Higany

0.05-0.1

0.02-0.15

0.1-3

Tallium

0.05-0.5

0.7-1.6

0.2-4

Cink

1-24

55-110

10-220

A BUWAL irányelv megadja azon hulladékok körét, melyek a cementklinker és a Portland cement gyártás során külön engedélyezési eljárás nélkül felhasználhatók, tartalmazza a hulladékok felhasználásának követelményeit tüzelőanyagként; a klinkerkemence égőfáklyájába vagy a meleg oldalon adagolva, illetve alapanyagként. Az irányelv továbbá meghatározza a bevihető nehézfémtartalom azon mennyiségét a hulladékokban,

mellyel

a

svájci

cementgyárakban

külön

engedély

nélkül

hasznosíthatók. Alkalmazható hulladéktípusok Az irányelv alapján a következő hulladékok alkalmazhatók külön engedélyezési eljárás nélkül a cementgyártás során: •

a Pozitív listában szereplő hulladékok, illetve

•

a Pozitív listában nem szereplő hulladékok is felhasználhatók engedély nélkül amennyiben a szennyező anyagok tartalma nem haladja meg a peremfeltételekben meghatározott értékeket.

- 48 -


A pozitív listában (lsd. 16. táblázat) szereplő hulladékok szennyezőanyag tartalmának azon irányértékei 15. táblázatban szerepelnek, melyek mellett az adott anyag engedély nélkül tüzelhető el klinkerkemencében. 15. táblázat: A Pozitív listában szereplő hulladékok szennyező anyag tartalmának irányértékei Irányérték (mg/kg száraz anyag)

Szennyező anyag

A oszlop

B oszlop

Égethető hulladékok

Alapanyagként felhasználható hulladékok

mg/kg (25 MJ/kg21

mg/MJ

mg/kg

fűtőérték esetén) Arzén

0.6

15

20

Antimon

0.2

5

1

Bárium

8

200

600

Berillium

0.2

5

3

Ólom

8

200

50

Kadmium

0.08

2

0.8

Króm

4

100

100

Kobalt

0.8

20

30

Réz

4

100

100

Nikkel

4

100

100

Higany

0.02

0.5

0.5

Szelén

0.2

5

1

Ezüst

0.2

5

Tallium

0.12

3

1

Vanádium

4

100

200

Zink

16

400

400

Ón

0.4

10

50

A BUWAL által összeállított pozitív listát a 16. táblázat összesíti. A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatban az alábbiakat kell megjegyezni. A hulladékok megnevezése alatti oszlopban szerepelnek mindazok a hulladék csoportok, melyeket jellemzően alkalmaznak a cementgyártás során. A „Megjegyzés / Jellemzők” oszlop egyfelől részletezi, hogy milyen típusú hulladékok tartoznak az adott csoportba,

21

25 MJ/kg érték a kőszén fűtőértékét jelenti. Amennyiben a fűtőérték nagyobb vagy kisebb, mint 25

MJ/kg a megengedhető irányértékek arányosan változnak.

- 49 -


továbbá utal arra, hogy milyen szempontok szerint kell őket vizsgálni. A „Függelék” oszlop tartalmazza mindazokat az elemeket, melyek a 15. táblázatban szereplő értékektől eltérően, egyedi értékeket kapnak. Abban az estben, ha az oszlop üres, akkor 15. táblázatban szereplő irányértékek a mérvadóak. 16. táblázat: A BUWAL pozitív listája „Pozitív lista” Alternatív tüzelőanyagok A hulladékok

Megjegyzés / Jellemzők

Függelék

megnevezése hidraulikus olajok,

Az 15. táblázat „A oszlopának” irányértékeinek kell

klórmentes „szigetelő” megfelelniük, amennyiben a Függelék másképp nem olajok

Szerves halogén tart. PCB/PCT

50 mg/kg

rendelkezik.

motor és sebességváltó Az 15. táblázat, „A oszlopának” irányértékeinek kell

Ólom

800 mg/kg 1000 mg/kg

olajok, ásványolaj

megfelelniük, amennyiben a Függelék másképp nem

Cink

keverékek, egyéb

rendelkezik.

Szerves halogén tart. PCB/PCT

kenőolajok fa

1 súly%

50 mg /kg

Fa hulladékok, például épületek bontásából, felújításából; bútorok és csomagoló anyagok, amelyekből eltávolították a fémeket és a nagy szennyezőket. Független az 15. táblázatban meghatározott irányértékektől, az emisszió és a klinker szennyező anyag tartalmának megfelelő meghatározását mintázással és analízissel kell biztosítani.

szennyvíziszapok

Független az 15. táblázatban meghatározott irányértékektől.

(kommunális)

A bevitel a klinker és a cement minőség fenntartásának függvénye (17. táblázat).

autógumi, és egyéb

Gumiabroncsok, ipari gumi hulladékok (pl. szállítószalag,

gumi hulladék

lökhárító, mozgólépcső szalag) felhasználhatók, de

1súly %

klórtartalmú gumiabroncsok, vagy más klórtartalmú polimerek vagy sportpályákról származó Hg tartalmú hulladékok nem felhasználhatók. A bevitel a klinker és a cement minőség fenntartásának függvénye (17. táblázat). A gumiabroncsok, egyéb más komponens mellett, cinket is tartalmaznak. A cinkre vonatkozó irányérték behatárolja a felhasználható mennyiséget.

- 50 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya papír, karton

Csak a szelektív hulladékgyűjtésből származó papír és karton, valamint ipari papírhulladékok felhasználhatók, melyek rossz minőségük miatt nem újrahasznosíthatók. A vizsgálat adatok szerint a papírhulladékok szennyező anyag tartalma megfelelő az 15. táblázat, „A oszlopának” irányértékeinek.

petrolkoksz

A petrolkokszot évek óta használják, mint tüzelőanyagot

Vanádium

1000 mg/kg

számos cementgyárban. A vanádium és nikkel tartalmára

Nikkel

300 mg/kg

Felhasználható cementgyártás során, amennyiben a

Ólom

500 mg/kg

Függelékben megadott értékeknek megfelel, valamint a

Kadmium

vonatkozóan a függvényben szerepeltett értékek az irányértékek. papíriszap

5 mg/kg

fennmaradó elemek esetében az 15. táblázat, „A oszlopának” Króm irányértékeinek megfelel. A bevitel a klinker és a cement

500 mg/kg

Kobalt

60 mg/kg

minőség fenntartásának függvénye (17. táblázat). Megfelelő Réz mérésekkel kell az emisszió Hg tartalmát figyelni.

600 mg/kg

Molibdén

20 mg/kg

Nikkel

80 mg/kg

Higany

5 mg/kg

Cink

2000 mg/kg

Homogén poliészter hulladékok amennyiben nem

Antimon

800 mg/kg

újrahasznosíthatók. A poliészter hulladékoknak a

Kadmium

Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a

Szerves klór tart.

műanyagok

Szelektív gyűjtésből származó tiszta műanyagok (háztartási

(osztályozott vagy

hulladékkal nem kevert, ipari vagy mezőgazdasági homogén

kevert)

műanyagok), amennyiben nem újrahasznosíthatók. A 15. táblázat, „A oszlopának” irányértékeinek kell megfelelniük.

poliészterek, PET

10 mg/kg 2 súly%

fennmaradó elemekre az 15. táblázat, „A oszlopának” irányértékeinek kell megfelelniük. poliuretánok, PUR hab Hűtőberendezések hulladékai (pl. CFC szigetelő anyagok).

Cink

1500 mg/kg

A poliuretán hulladékoknak a Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a fennmaradó elemekre az 15. táblázat, A oszlopának irányértékeinek kell megfelelniük. „Pozitív lista” Alternatív nyersanyagok papíriszap égetéséből

A papíriszap égetéséből származó hamunak a Függelékben Ólom

250 mg/kg

származó hamu

megadott értékeknek kell megfelelniük, a fennmaradó

Kadmium

elemekre az 15. táblázat, „B oszlopának” irányértékeinek

Réz

250 mg/kg

kell megfelelniük.

Cink

2000 mg/kg

5 mg/kg

PCDD/PCDF kohászatból származó A Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a

10 ng TEQ/kg

Ólom

200 mg/kg

- 51 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya hulladékok (kőpor, por, fennmaradó elemekre az 15. táblázat, „B oszlopának”

Króm

salak, tűzálló belső

Kobalt

150 mg/kg

Réz

200 mg Kg

Nikkel

150 mg/kg

irányértékeinek kell megfelelniük.

burkolat)

útfenntartásból

Lerakókról származó iszapok, valamint útfenntartásból

származó hulladékok

származó hulladékok esetében hatósági és cementgyári

600 mg/kg13

Izzítási veszteség

max. 8%

TOC

max. 1%

Ólom

100 mg/kg

konzultációk alapján állapíthatók meg az irányértékek. szennyezett kalcium-

A Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a

tartalmú hulladékok ón fennmaradó elemekre az 15. táblázat, „B oszlopának”

Kadmium

visszaforgatásból

Króm

400 mg/kg

Cink

1500 mg/kg

irányértékeinek kell megfelelniük.

Ón

100 mg/kg

Ólom

500 mg/kg

talajtisztító

Általában a talajtisztító berendezésekből származó

berendezésekből

hulladékok, szennyezett talajok, építési törmelékek szerves Kadmium

származó hulladékok, anyag tartalommal cementgyárban felhasználhatók,

5 mg/kg

5 mg/kg

Króm

500 mg/kg

talajok, építési

amennyiben a szerves komponensek tökéletes elégése

Kobalt

100 mg/kg

törmelékek szerves

biztosított és az alkalmazott levegőtisztító berendezések

Réz

500 mg/kg

anyag tartalommal

alkalmasak a szerves komponensek megkötésére (pl. aktív

Nikkel

500 mg/kg

szenes szűrő). A Függelékben megadott értékeknek kell

Higany

2 mg/kg

megfelelniük, a fennmaradó elemekre az 15. táblázat, „B

Cink

oszlopának” irányértékeinek kell megfelelniük.

PCDD/PCDF

1.500 mg/kg 10 mg TEQ/kg

PCB

50 mg/kg

Minőségi követelmények a klinker és, a cement minőségére vonatkozóan Az előzőekben bemutattuk azokat a peremfeltételeket, amelyeket a BUWAL figyelembe vesz az egyes hulladékfajták hasznosításakor, azért hogy alkalmazásuk külön engedély beszerzése nélkül történhessen. A hulladékok azonban nemcsak a kiáramló füstgáz minőségére vannak hatással, hanem befolyásolhatják a klinker, és a cement minőségét is, ezért a BUWAL erre vonatkozóan is kritériumokat határozott meg. A 17. táblázatban szereplő irányértékek útmutatást adnak a szennyező anyag tartalomra vonatkozóan a klinkerben és a cementben. Ennek biztosítására a cementgyárak folyamatosan figyelemmel kísérik a szükséges paramétereket. A csillaggal jelölt elemek (Be, Cd, Hg, Tl) esetén a klinkerben vagy a cementben a

- 52 -


szennyező anyag tartalom kisebb növekedése nem feltétlenül a felhasznált hulladék eredménye (pl.: egyes nehézfémek feldúsulása a filterporban). A klinker nehézfém tartalomra vonatkozó irányadó értékek (17. táblázat) az Irányelv kidolgozásakor működő svájci bányákból származó alapanyagokon alapulnak. 17. táblázat: Irányértékek klinkerre és cementre Elemek

Irányértékek [mg/kg] klinker

Portland cement

Arzén

40

-

Antimon

5

-

Berillium

5*

-

Ólom

100

-

Kadmium

1.5

1.5 *

Króm

150

-

Kobalt

50

-

Réz

100

-

Nikkel

100

-

Higany

n. a.

0.5 *

Szelén

5

-

Tallium

2

2*

Cink

500

-

Ón

25

-

Klór (szervetlen)

-

1000

Kén

-

3.5% SO3

4.4.2.2 A cementgyári technológiában hasznosításra nem javasolt hulladékok („Negatív lista”) A cementgyári technológiában, eredetükből, kezelésük és/vagy összetételükből kifolyólag, illetve előnyösebb felhasználási módjuk miatt a következők hulladékok nem javasoltak cementipari hasznosításra: •

Nem stabilizált robbanóanyagok

•

Radioaktív hulladékok

•

Szabad azbesztszálak

•

Nem válogatott kommunális hulladékok - 53 -


•

Komposztálható kommunális hulladékok

•

Háztartásokban kis mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékok

•

Kórházi boncolási hulladékok

•

Fertőző/biológiailag veszélyes hulladékok előkezelés nélkül

•

Kezeletlen akkumulátorok, száraz elemek

•

Tiszta savak és lúgok

•

Színesfém hulladékok

4.4.2.3 Jelen fázisban felhasználni tervezett hulladékok köre A felhasználni kívánt hulladékok körét, alcsoportok, főcsoportok, és a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001 KöM rendeletben foglaltak alapján EWC kód szerinti besorolását a 18. táblázat foglalja össze. 18. táblázat: A felhasználni kívánt hulladékok köre Főcsoport

Alcsoport

EWC kód

02

02 01

02 01 04 műanyaghulladék (kivéve a

mezőgazdasági, kertészeti,

mezőgazdaság, kertészet,

vízkultúrás termelésből,

vízkultúrás termelés, erdészet,

erdőgazdaságból, vadászatból,

vadászat és halászat hulladékai

halászatból, élelmiszer

02 02

előállításból és feldolgozásból

hús, hal és egyéb állati eredetű


élelmiszerek előkészítéséből és

csomagolóeszközöket)

02 02 03

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

feldolgozásából származó hulladékok 03

03 01

03 01 01 fakéreg, parafahulladék

fafeldolgozásból és falemez-,

fafeldolgozásból, falemez- és

03 01 04 veszélyes anyagokat tartalmazó,

bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, bútorgyártásból származó

faforgács, fűrészáru, deszka, furnér,

papír- és kartongyártásból

falemez darabolási hulladékok

hulladékok


03 01 05 faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladék, amelyek különböznek a 03 01 04 03 03

03 03 01

fakéreg és fahulladék

cellulózrost szuszpenzió, papír- 03 03 10 mechanikai elválasztásból származó és kartongyártási, feldolgozási

szálmaradék, száltöltőanyag- és

hulladékok

fedőanyag iszapok

- 54 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 05

05 01

kőolaj finomításból, földgáz

kőolaj finomításából származó

05 01 07* savas kátrányok

tisztításából és kőolaj pirolitikus hulladékok kezeléséből származó hulladékok 07

07 01

szerves kémiai folyamatokból

szerves alapanyagok


termeléséből, kiszereléséből,

07 01 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 03 szerves festékek, pigmentek és


színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) 07 04 Szerves növényvédő szerek 07 05 Gyógyszerek termeléséből,

07 04 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 05 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 06 Zsírok, kenőanyagok,


szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 07 Finom vegyszerek és vegyipari


termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok

- 55 -


12 01

12 01 05

fémek, műanyagok alakításából, fémek és műanyagok

gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács

fizikai és mechanikai

alakításából, fizikai és

felületkezeléséből származó

mechanikai felületkezeléséből

hűtő-kenő folyadékok (kivéve az

hulladékok


emulziókat és az oldatokat)

12 01 07* halogénmentes, ásványolaj alapú

12 01 10* szintetikus hűtő-kenő olajok 12 01 12* elhasznált viaszok és zsírok 13

13 01

olajhulladékok és folyékony

hidraulika olaj hulladékok

üzemanyagok hulladékai (kivéve 13 02

13 01 05* klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók* 13 02 04* ásványolaj alapú, klórvegyületet

az étolajokat, valamint a 05, 12

motor-, hajtómű- és kenőolaj

tartalmazó motor-, hajtómű- és

és 19 fejezetekben felsorolt

hulladékok

kenőolaj hulladékok

hulladékokat)

13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 13 02 06* szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok* 13 02 07* biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok* 13 02 08* egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok* 13 03

13 03 07* ásványolaj alapú, klórvegyületet

szigetelő és hő-transzmissziós

nem tartalmazó szigetelő és hő-

olajok

transzmissziós olajok 13 03 08* szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olajok 13 03 09* biológiailag lebomló szigetelő és hő-transzmissziós olajok 13 03 10* egyéb szigetelő és hőtranszmissziós olajok

15

15 01

hulladékká vált

csomagolási hulladékok

csomagolóanyagok; közelebbről (beleértve a válogatottan nem meghatározott

gyűjtött települési csomagolási

abszorbensek, törlőkendők,

hulladékokat)

szűrőanyagok és védőruházat

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladékok

15 01 02

műanyag csomagolási hulladékok

15 01 03

fa csomagolási hulladékok

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladékok

- 56 -


16 01

a jegyzékben közelebbről nem

a közlekedés (szállítás)

meghatározott hulladékok

különböző területeiről

16 01 03

termékként tovább nem használható gumiabroncsok

származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásból, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08) 17

17 02

17 02 01

fa

építési és bontási hulladékok

fa, üveg és műanyag

17 02 03

műanyag

(beleértve a szennyezett

17 03

17 03 01* szénkátrányt tartalmazó bitumen

területekről kitermelt földet is)

bitumen keverékek,

keverékek

szénkátrány és kátránytermékek 17 03 02

bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től

17 03 03* szénkátrány és kátránytermékek 17 05

19

17 05 04

föld (ideértve a szennyezett

17 05 03-tól

területekről származó kitermelt 17 05 06

kotrási meddő, amely különbözik a

földet), kövek és kotrási meddő

17 05 05-től

19 08

19 08 05

szennyvizeket keletkezésük

származó, közelebbről nem

telephelyén kívül kezelő

meghatározott hulladékok

szennyvíztisztítókból, illetve az 19 09

települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

hulladékkezelő létesítményekből, szennyvíztisztító művekből

19 09 01

ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból ivóvíz, illetve ipari víz származó hulladékok

föld és kövek, amely különbözik a

durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok

termeléséből származó hulladékok

20

20 01

20 01 01

papír és karton

települési hulladékok (háztartási elkülönítetten gyűjtött hulladék 20 01 13* oldószerek hulladékok és az ezekhez

frakciók (kivéve 15 01)

hasonló, kereskedelmi, ipari és

20 02

intézményi hulladékok),

kerti és parkokból származó

beleértve az elkülönítetten

hulladékok (a temetői

gyűjtött hulladékokat is

hulladékot is beleértve)

20 02 02

talaj és kövek

- 57 -


Az egyes hulladékok kiválasztása, a következő szempontok figyelembevételével történt: •

szerepeljenek a 16/2001 KöM rendeletben,

•

beilleszthetők legyenek a svájciak által létrehozott, külön engedély nélkül felhasználható hulladékok körébe (BUWAL pozitív lista),

•

beilleszthetők legyenek az EU országokban leggyakrabban használt hulladékok körébe (BAT listába),

•

hasznosításukra megfelelő referenciák álljanak rendelkezésre,

•

Magyarországon történő elhelyezésükre megoldást jelent a klinkerkemencében történő hasznosításuk,

•

megfelelő szabályozással, folyamatos minőségellenőrzéssel és légszennyezőanyag kibocsátás méréssel nem jelentenek emisszió növekedése, és nincsenek negatív hatással a cement minőségére,

•

felhasználásuk illeszkedik az OHT-hoz,

•

ne szerepeljenek a negatív listában.

4.4.2.4 A szempontok érvényesülése a hulladékok kiválasztásánál A 18. táblázatban szereplő felhasználni kívánt hulladékok BUWAL / BAT lista szerinti csoportosítása, a 19. táblázatban szerepelnek. 19. táblázat: Pozitív listában szereplő, felhasználni kívánt hulladékok köre „Pozitív lista” Alternatív tüzelőanyagok A hulladékok

EWC kód

megnevezése hidraulikus olajok,

13 01 05*

klórmentes „szigetelő” 13 03 07* olajok

klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hő-

13 03 08*

transzmissziós olajok

13 03 09*

szintetikus szigetelő és hő-transzmissziós olajok

13 03 10*

biológiailag lebomló szigetelő és hő-transzmissziós olajok egyéb szigetelő és hő-transzmissziós olajok

motor és sebességváltó 12 01 07*

halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az

olajok, ásványolaj

emulziókat és az oldatokat)

keverékek, egyéb

12 01 10*

szintetikus hűtő-kenő olajok

- 58 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya kenőolajok

12 01 12*

elhasznált viaszok és zsírok

13 02 04*

ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj

13 02 05*

hulladékok

13 02 06*

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és

13 02 07*

kenőolajok

13 02 08*

szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok* biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok* Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok*

fa

03 01 01

fakéreg, parafahulladék

03 01 04

veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok

03 01 05

faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladék, amelyek különböznek a 03 01 04

03 03 01


15 01 03


17 02 01

fa

szennyvíziszapok

19 08 05


(kommunális)

19 09 01


autógumi, egyéb gumi 16 01 03


hulladék papír, karton

15 01 01


20 01 01

papír és karton

műanyagok

02 01 04

műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket)

(osztályozott vagy

12 01 05


kevert)

15 01 02


15 01 05


15 01 06


17 02 03

műanyag

„Pozitív lista” Alternatív nyersanyagok útfenntartásból

17 03 01*

szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek


17 03 02


17 03 03*

szénkátrány és kátránytermékek

- 59 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya talajtisztító

17 05 04

föld és kövek, amely különbözik a 17 05 03-tól

berendezésekből

17 05 06

kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től

származó hulladékok,

20 02 02

talaj és kövek

talajok, építési törmelékek szerves anyag tartalommal

A BUWAL pozitív listája támpontként ugyan megadja azon hulladékköröket melyek hasznosíthatók a cementgyártás során, ugyanakkor az abban nem szereplő hulladékok esetében is fennáll az alkalmazás lehetősége, amennyiben szennyezőanyag tartalmuk nem befolyásolja negatívan a cement minőségét és az emissziót. Ezt figyelembe véve, az alternatív tüzelőanyagok köre kibővül még a nagy fűtőértéket képviselő papíriszappal, oldószerekkel, csontliszttel és a savgyantával. Ezen hulladékok ártalmatlanítása jelenleg nem megoldott Magyarországon, míg Európa más országaiban jelentős szerepet töltenek mint alternatív tüzelőanyagok. 20. táblázat: Pozitív listában nem szereplő, de felhasználni kívánt hulladékok köre A hulladékok

EWC kód

megnevezése Papíriszap

03 03 10

mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag-, és fedőanyag iszapok

Oldószerek

07 01 04*

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok

07 03 04*


07 04 04*


07 05 04*


07 06 04*


07 07 04*


20 01 13*

oldószerek

Húsliszt

02 02 03


Savgyanta

05 01 07*

savas kátrányok

Az előírások betartásának érdekében, az összes felhasználni kívánt hulladék klinkerkemencében történő beadagolását igen szigorú előminősítések előznék meg. A szennyezőanyagok megfelelő szinten tartásának biztosítására alkalmazandó eljárást a 6.2.3 fejezetben tárgyaljuk részletesen.

- 60 -


4.4.2.5 A kiválasztott hulladékok jellemzése A következőkben részletesen bemutatjuk a 19. táblázatban, és a 20. táblázatban szereplő hulladékok fizikai-kémiai jellemzőit, azokat a kritikus komponenseket, melyek mennyiségére kiemelkedő figyelmet kell fordítani. Ásványolaj tartalmú hulladékok Ebbe a csoportba a következő felhasználni kívánt anyagok tartoznak: 13 01 05*

klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók*

13 03 07*

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olajok

13 03 08*

szintetikus szigetelő és hő-transzmissziós olajok

13 03 09*

biológiailag lebomló szigetelő és hő-transzmissziós olajok

13 03 10*

egyéb szigetelő és hő-transzmissziós olajok

12 01 07*

halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat)

12 01 10*


12 01 12*


13 02 04*

ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok

13 02 05*

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 06*

szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 07*

biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 08*

Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok

Tekintettel arra, hogy az ásványolaj ipari eredetű hulladékok, a tervezett felhasználásukat nézve azonos összetételűnek tekinthetők, ezért egy helyen összefoglalóan foglalkozunk velük. A kőolaj eredetű, vagy szintetikus kenőolajok, ipari kenőanyagok hulladékai. Ezek lehetnek:

orsóolajok,

gépolajok,

hengerolajok,

turbinaolajok,

tengelyolajok,

motorolajok, hajtóműolajok, fémmegmunkálásból származó olajok. Az

olajos

hulladékok

különböző

szénhidrogének

százait

tartalmazhatják.

Általánosságban elmondható, hogy az ásványolaj tartalmú hulladékok viselkedése azonos a nagy oxigénigényű hulladékokéval. A kenőolajok kémiai összetétele a nyersolaj kitermelési helyének, a finomítási folyamatok és az alkalmazott adalékok függvénye. A kenőolajok felhasználástól

- 61 -


függően a következő szennyeződéseket tartalmazhatják: bárium-, kálcium-, cink-, nitrogén-, kén-, és klór, de emellett megtalálható bennük a víz, oldószer, korom, szén, fémek, kátrány, sav, és a hamu is. Általános összetételük: alifás szénhidrogén, monoaromás,

diaromás,

poliaromás

szénhidrogén.

Szakirodalmi

adatokra

támaszkodva a 7 fajta, különböző eredetű fáradt olaj általános vizsgálati eredményeinek összesített fizikai jellemzőit a 21. táblázat tartalmazza. 21. táblázat: A fáradt olaj fizikai jellemzői Paraméterek 0

Egyes fáradt olaj minták vizsgálati eredményei

Sűrűség 20 C-on

g/ml

0,892-0,901

Viszkozitás 98,9 0C-on

cSt

8,76-12,53

Lobbanáspont

0

168-232

Kokszolási maradék

Gew %

1,5-2,18

Hamutartalom

Gew %

0,85-1,13

Víztartalom

%

8-10

Kéntartalom

%

<0,5

PCB

mg/kg

0-5

Klórtartalom

%

<0,1

Fe

ppm

78-570

Cr

ppm

<5, 5-37

Sn

ppm

<5, 4-8

Cu

ppm

15-36, <5

Al

ppm

12-34

Mg

ppm

<5, 17-183

Si

ppm

14-71

Cl

ppm

<100, 230-2200

Ca

ppm

500-4100

Ba

ppm

415-2900

Zn

ppm

485-920

Pb

ppm

17-3000

P

ppm

360-825

C

Ezen hulladékok körében, az alábbi komponensek mennyiségére kell fokozottan odafigyelni: •

Fémek (Pb, Zn, Ba)

•

Szerves halogén tartalom (<1súly %)

•

Klórtartalom - 62 -


A fáradt olajok, eredetüktől és összetételüktől függetlenül minden esetben a főégőn, azaz a legmagasabb hőmérsékleti viszonyok közepette kerülnek hasznosításra, azért hogy a felhasználásuk a leghatékonyabb legyen, és hogy a kritikus komponensek elbomoljanak. Fahulladék Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a következők: 03 01 01


03 01 04

veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok

03 01 05

faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladék, amelyek különböznek a 03 01 04

03 03 01


15 01 03


17 02 01

fa

A fa, fakéreg hulladékok átlagos fűtőértéke, víztartalomtól függően 10-16 MJ/kg. Jellemző összetevőit a 22. táblázat mutatja be. Gyulladási hőmérséklete 300 ºC. Jellemző CO2 tartalom 20,9 tf%. 22. táblázat: A fa, fakéreg hulladékok jellemző összetevői Kémiai összetevők % Fa+kéreg

Hamu

Illó éghető

C

H

O

N

S

%

%

47

6

44

0,3

0,05

2,65

83

Nyugat-Európában az elmúlt években olyannyira felfutott az ún. megújuló energiaforrások hasznosítása, hogy az Európai Unió célként tűzte ki, az energiatermelésen belül az alternatív tüzelőanyagok források részarányának az 1998as 6 %-ról 2005-ig 12 %-ra történő növelését és ehhez megfelelő támogatási forrásokat is biztosít. Ezen belül is az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a biomassza hasznosítása. A biomasszával kapcsolatban elsőként általában a CO2kibocsátást emlegetik, hiszen a növényi eredetű nyersanyag elégetésekor legfeljebb annyi CO2 gáz szabadul fel, amennyit a növény a fotoszintézis során el is nyelt. Nyersanyagként leggyakrabban az eddig hulladékként eldobott anyag (például fa) szerepel. Az OHT-ban megfogalmazottak alapján kiemelten kell foglalkozni a biomassza eredetű hulladékok sorsával.

- 63 -


A fűrészipari feldolgozás során hulladékként kéreg, darabos fahulladék, fűrészpor marad vissza. E hulladékok adott feltételek megteremtése esetén a környezetre veszélyt nem jelentenek és jól hasznosíthatók energetikai célokra. A fűrészipari tovább-feldolgozás

során

(padló-

és

falburkoló

anyagok,

rétegelt-ragasztott

szerkezetek, stb.) szükségesek lehetnek vegyiparból származó alap- és segédanyagok (ragasztók, felületkezelő anyagok, stb.) is, amelyek sok esetben veszélyesnek minősülnek. A technológiákból adódik, hogy e termékek gyártása során a fa, illetve a vegyipari termékek hulladékai/maradékai vegyesen, esetleg szétválaszthatatlanul keletkeznek. További jelentős mennyiséget képvisel a bútoriparból származó impregnált fűrészpor és fahulladékok. Szennyvíz iszapok Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a következők: 19 08 05


19 09 01


A szennyvíztisztítási technológiákban fáziselválasztás során, a folyadékfázisból eltávolított, nagy víztartalmú szilárd anyagok megjelenítési formája a szennyvíziszap. Összetételére jellemző paramétereket 23. táblázat foglalja össze. 23. táblázat: A szennyvíz iszap jellemzői Nem víztelenített,

Nem víztelenített,

Víztelenített,

nem rothasztott

rothasztott iszap

rothasztott iszap

iszap % Szárazanyag

2-7

2-8

20-50

Szerves anyag*

50-70

50-60

50-70

Össz. Nitrogén*

2,1-7,6

0,9-6,8

1,5-2,5

Össz. Foszfor*

0,6-3

0,5-3

0,5-1,8

Össz. Kálium*

0,1-0,7

0,1-0,5

0,1-0,3

Össz. Kalcium*

1,4-2,1

1,5-7,6

1,6-2,5

Össz.

0,6-0,8

0,3-1,6

0,1-0,5

Magnézium* *Szárazanyag %-ban

- 64 -


Nagy oxigénigényű hulladék, mely éghetőségét a hamutartalom, a szerves anyag tartalom és a víztartalom határozza meg. Az iszapokra jellemző paraméterek a következők: •

hamutartalom ≤ 60 %,

•

szerves anyag tartalom ≥ 25%

•

víztartalom ≤ 50 %.

A cementgyári együttégetés szempontjából igen fontos összetevője a foszfor, melyből korlátozott

mennyiség

nehézfémtartalomra

is,

kerülhet hiszen

a a

rendszerbe.

Figyelmet

szennyvíziszapok

is

kell

fordítani

a

forrásai

lehetnek

a

nehézfémeknek. Autógumi, és egyéb gumi hulladék Ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok közül a következőket szándékoznak felhasználni: 16 01 03


A gumi hulladékok átlagos fűtőértéke 22 MJ/kg, a jellemző víztartalom 1 %, a hamutartalom 6 %, gyulladási hőmérséklete 300 ºC. Jellemző összetételét a 24. táblázat mutatja be. 24. táblázat: A gumiabroncsok jellemző összetétele C

61-88 %

ZnO

max. 2 %

H

6-8 %

Cr

97 ppm

S

1-3 %

Ni

77 ppm

O+N

1,5-6 %

Pb

60-670 ppm

Cl

0,02-0,6 %

Cd

5-10 ppm

Fe

max. 15 %

Gumiabroncsok, ipari gumi hulladékok (pl. szállítószalag, lökhárító, mozgólépcső szalag) felhasználhatók. A cementgyári együttégetés szempontjából igen fontos összetevője a klór, és a cink. A tömlő nélküli gumival klór kerülhet a rendszerbe, melyeknél a belső légelzáró réteg alapanyaga klór- vagy brómbutil kaucsuk.

- 65 -


Az OHT-ban foglaltak szerint az alternatív tüzelőanyagként a hazai cementiparban jelenleg főként gumiabroncs hulladékot hasznosítanak. A gumiabroncsok esetében az a Beremendi Cementgyárban engedélyezett 18600 t/év együttégetési kapacitás 33 %-át használják ki. Egy másik cementgyárban kemencénként 9000 t/év kapacitású gumihulladék energetikai hasznosítására alkalmas rendszer környezetvédelmi engedélyeztetése jelenleg folyik. Az iparág hulladék gumiabroncs hasznosítási kapacitása akár 50 kt/év-re is bővíthető. Papír, karton Ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok közül a következőket kívánják hasznosítani: 15 01 01


20 01 01

papír és karton

A papír hulladékok általában 60 %-nál több cellulóz- vagy farostokat tartalmaz. Az OHT szerint már jelentős előkészületek történtek a papír hulladékok energetikai célra történő újrahasznosítására, cementgyári hasznosítására. Ezen a módon közel 10000 t hasznosítására nyílna lehetőség. A jelen feltételek mellett nagyobb mennyiség feldolgozása csak támogatással illetve a jelenlegi támogatás növelésével várható. 1999-2008 között várható papírhulladék képződés mennyiségét a 25. táblázat mutatja be. 25. táblázat: 1999-2008 között várható papír hulladék képződés mennyisége

Papír [ezer tonna]

1999

2002

2005

2008

310

370

400

450

Az OTH-ban foglaltak alapján a gazdasági küszöbérték alatt célszerű elfogadni a papírhulladékok energetikai célú hasznosítását is, hasznosításként. Társított műanyagok (osztályozott vagy kevert) Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a következők: 02 01 04

műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket)

12 01 05


- 66 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 15 01 02


15 01 05


15 01 06


17 02 03

műanyag

A műanyag hulladékok jellemzőit polietilén és PVC hulladék bontásban a 26. táblázat mutatja be. 26. táblázat: A műanyag hulladékok jellemzői Fűtőérték

Víztartalom

Hamutartalom

Polietilén

43 MJ/kg

0,02

0,02

PVC

19 MJ/kg

-

0,5

A műanyag hulladékoknak magas az éghető anyag tartalma. Klórtartalmú műanyag hulladékok (PVC) csak olyan mértékben kerülhetnek a rendszerbe, hogy teljes klórtartalmúk ne haladja meg a 3 %-ot. Az OHT-ban foglaltak alapján a műanyag alapú hulladékoknál jelentős mértékben kell növelni úgy a hulladék előkezelő, mint az anyagában történő újrahasznosító kapacitást, tekintettel arra, hogy az EU direktívában előírt követelmény másként nem teljesíthető. Egy gazdasági küszöbértéknél, az anyagában nem hasznosítható műanyag hulladékok ártalmatlanítására, mint alternatíva célszerű elfogadni a klinkerkemencében történő termikus kezelést is. (Például: kommunális hulladékégető, válogatott hulladék cementipari égetése, stb.). Ez követően szükséges megvalósítani elsősorban a már meglévő kapacitások kihasználásával a cementipari hasznosítást. Ily módon becslések szerint, közel 20000 t/év energetikai hasznosítására nyílna lehetőség. Útfenntartásból származó hulladékok Az útfenntartásból származó, hulladékok a következőket szándékoznak felhasználni: 17 03 01*

szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek

17 03 02


17 03 03*

szénkátrány és kátránytermékek

A szénkátrány, a szén magas hőmérsékleten (700 °C felett) végzett destruktív desztillációjakor képződő gáz szobahőmérséklet körüli értékre való hűtésekor - 67 -


képződő kondenzációs termék. Fekete viszkózus anyag, a víznél nagyobb sűrűségű. Főleg kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének keveréke. Kis mennyiségben tartalmazhat fenolvegyületeket és aromás nitrogénbázisokat. Az útfenntartásból származó hulladékok esetében hatósági és cementgyári konzultációk alapján állapíthatók meg az irányértékek. Talajtisztítás során, talajtisztító berendezésekből származó hulladékok, talajok, építési törmelékek Ebbe a csoportba sorolt hulladékok a következők: 17 05 04

föld és kövek, amely különbözik a 17 05 03-tól

17 05 06

kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től

20 02 02

talaj és kövek

Általában a talajtisztító berendezésekből származó hulladékok, szennyezett talajok, építési törmelékek akár szerves anyag tartalommal is cementgyárban felhasználhatók, mivel a szerves komponensek tökéletes elégetéséhez szükséges magas hőmérséklet biztosított. Az ilyen jellegű hulladékok, keletkezésük helyétől, és a tisztítás módtól függően igen sokféle szennyezőanyagot tartalmazhatnak. A kiválasztásra került, ebbe a csoportba sorolható hulladékok veszélyes anyagokat (halogénezett illékony szénhidrogének, halogénezett közepesen illékony szénhidrogének) nem tartalmaznak. A felsorolt anyagcsoportok előfordulhatnak vegyi üzemek és vegyianyag-raktárak, kőolaj feltáró fúrások, szivárgó tárolótartályok és csővezetékek, javítóüzemek, járműgyárak stb. környezetében. Jellemző szennyezőanyagok, a következők lehetnek: •

szénhidrogén,

•

fémszennyezők

Papíriszap Ebbe a hulladékkörbe tartozó anyagok 03 03 10

mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőiszapok

A mechanikai elválasztásból származó szálmaradékok, száltöltőanyag- és fedőanyag iszapok jelentős mennyiségben tartalmaznak oldott szerves és finom eloszlású rostot. - 68 -


A veszélyes hulladéknak nem minősülő papíriszap felhasználás szempontjából fontos jellemzőit a 27. táblázat foglalja össze. 27. táblázat: A papíriszap jellemzői Tüzelőanyagok

Papíriszap

típus

alternatív

halmazállapot

szilárd 3

fűtőérték [MJ/t, kJ/Nm ]

2810*

kéntartalom [%]

0

klórtartalom [%]

0

összes felhasználás [t/a, 1000 Nm3/a]

3499

% felhasználás

0.53

*50% nedvességtartalmú papíriszap

2001. augusztusában a Piszkei Papír Rt., és a Holcim Rt. együttműködési megállapodást írt alá a papírgyárba keletkezett, veszélyes hulladéknak nem minősülő un. papíriszap cementgyári hasznosításáról. Az együttműködés értelmében a Holcim Rt. lábatlani cementgyára klinkerégetési termikus hasznosításra kezdetben évi 7-8000 tonna –eddig lerakásra kerülő– papírgyári szennyvíziszapot vesz át a Piszkei Papír Rt.-től és azt másodlagos tüzelőanyagként hasznosítja a cementgyártás során. 2001. év folyamán a lábatlani telephely több kísérleti égetést végzett papíriszappal,. A kísérletek pozitív eredménnyel zárultak mind környezetvédelmi illetve technikai kérdéseket, mind pedig a lakossági reakciókat tekintve, így 2001. év végétől már üzemszerű hasznosítás folyik. A 2001-ben felhasznált papíriszap mennyiségét, valamint fűtőanyag kiváltásában játszott szerepe, a 28. táblázatban szerepel. 28. táblázat: A Holcim Rt. lábatlani gyárában, 2001-ben felhasznált papíriszap és egyéb tüzelőanyagok mennyisége Tüzelőanyag

Fűtőérték

Felhasználás

Hőenergia

[MJ/t]

[t/a]

felhasználás (%)

Szén

25,3

71490

97,9

Petrolkoksz

29,8

980

1,6

Papíriszap

2,8

3499

0,5

- 69 -


A környezetvédelmi előnyök közül külön kiemelendő, hogy a papíriszap hasznosítás révén csökkent a gyár NOx kibocsátása. Oldószerek Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a különbözők: 07 01 04*


07 03 04*


07 04 04*


07 05 04*


07 06 04*


07 07 04*


20 01 13*

oldószerek

Az anyagcsoportba tartozó veszélyes hulladéknak minősülő oldószerek illékony szerves folyadékok. Gyulladási hőmérsékletük igen széles 50-200 ºC tartomány között mozog. Felhasználáskor kritikus pontnak tekinthető az oldószerek lobbanáspontja. Az oldószerek kémia felépítésük alapján a következő csoportba sorolhatók: szénhidrogének, alkoholok, észterek, ketonok, éterek. Magas halogéntartalmú oldószerek (pl.: klór-benzol) klinkerkemencében történő tüzelését nem tervezik. Húsliszt, csontliszt Ebbe a csoportba tartozó hulladék a: 02 02 03


Az élelmiszeriparban keletkező hulladékok közel 30 %-a olyan veszélyes hulladék, ami különleges kezelést igényel. A zömmel állati eredetű veszélyes hulladékok tekintélyes részének kezelése és hasznosítása néhány évtizedes múlttal rendelkezik. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat üzemeit (ATEV-ek) részben erre a célra hozták létre. Az Európai Irányelveknek történő megfelelés biztosításához segítséget nyújt az Élelmiszer-feldolgozási Környezetvédelmi Program (ÉKP) kialakítása, mely olyan ipari gyakorlatot kíván megteremteni, amely a természeti erőforrások fenntartható

- 70 -


használatán, a természeti értékek megőrzésén, az egészséges termékek előállításán alapszik. Főbb célkitűzései közé tartozik az élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok másodlagos nyersanyagként történő hasznosítása. A cementgyártáshoz másodlagos tüzelőanyagként felhasználni kívánt húsliszt és csontliszt teljes mértékben megfelel az ÉKP által megfogalmazott céloknak. Az állati feldolgozásból származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok lerakás előtt előkezelést igényelnek. Az elsősorban fizikai (hőkezelés) és mechanikai (darálás) folyamatokból álló eljárás során húsliszt, csontliszt készül. Ezek a termékek magas szervesanyag-, és foszfátartalommal jellemezhető száraz porok. Ezt az ipari mellékterméket

egészen

2001-ig

minden

állatfajta

esetében

takarmányként

hasznosították. A 2001. október 10-től Magyarországon azonban betiltották a kérődző állatokból származó fehérje eredetű termékek, patás állatok részére takarmányként történő felhasználását (lsd. 47/2001 FVM rendelet). Ezzel a rendelkezéssel nagymennyiségű, megsemmisítendő húsliszt és csontliszt vált feleslegessé a piacon, melyek végső biztonságos ártalmatlanítása a klinkerkemencében történő hasznosítás a Ny-európai gyakorlat szerint. A Magyar Takarmánykódex kötelező előírásait a 47/2001 FVM rendelet rögzíti. A Kódex a takarmányokra és a létesítményekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye. Ennek 1 sz. melléklete foglakozik a szárazföldi állatokból nyert termékek, így a húsliszt és a csontliszt tartalmára vonatkozó előírásokkal (lsd. 29. táblázat). 29. táblázat: A 47/2001 FVM rendelet húsliszt és a csontliszt tartalmára vonatkozó előírásai Megnevezés Húsliszt

Leírás

Kötelező deklaráció

Melegvérű szárazföldi állatok egész testéből vagy

Nyersfehérje tartalom

annak részeiből, esetlegesen extrakcióval vagy fizikai

Nyerszsír tartalom

módszerekkel részben zsírtalanított, hőkezeléssel,

Nyershamu tartalom

szárítással és darálással nyert termék. A terméknek

Nedvesség tartalom, ha

alapvetően mentesnek kell lennie a következőktől: pata, az >8% szarv, sörte, szőr, toll és emésztő traktus tartalom. (Minimális fehérje tartalom 50%, szárazanyagban.) (Maximális összes foszfor tartalom: 8%.) Húsos csontliszt

Melegvérű szárazföldi állatok egész testéből vagy

Nyersfehérje tartalom

- 71 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya annak részeiből, esetlegesen extrakcióval vagy fizikai

Nyerszsír tartalom

módszerekkel részben zsírtalanított, hőkezeléssel,

Nyershamu tartalom

szárítással és őrléssel nyert termék. A terméknek


alapvetően mentesnek kell lennie a következőktől: pata, az >8% szarv, sörte, szőr, toll és emésztő traktus tartalom. Csontliszt

Melegvérű szárazföldi állatok extrakcióval vagy fizikai Nyersfehérje tartalom módszerekkel nagyrészt zsírtalanított, csontjaiból

Nyershamu tartalom

hőkezeléssel, szárítással és finomra őrléssel nyert


termék. A terméknek alapvetően mentesnek kell lennie az >8% a következőktől: pata, szarv, sörte, szőr, toll és emésztő traktus tartalom.

A táblázatban szereplő húslisztre és csontlisztre vonatkozó tulajdonságokat összegezve elmondható, hogy tüzelőanyagként jelentős fűtőértéket képviselnek, a környezet minimális igénybevételével. Savgyanta Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladék: 05 01 07*

savas kátrányok

A savgyanta átlagos fűtőértéke 21 MJ/kg, a jellemző víztartalom 17 %, a hamutartalom 8 %. Összetétele telephelyenként változik. A savgyanta vazelingyártás során, annak kénsavas finomítási eljárásából keletkezik. A vazelin fehér vagy sárga színű, íztelen, szagtalan, semleges kémhatású, kenőcsszerű az ásványolaj lepárlás 280 ºC-on még nem illó maradékából kénsavas és derítőföldes finomításából keletkező anyag. A keletkező savgyanta hulladékból többlépcsős semlegesítési ill. keverési eljárással lehet környezetbarát cementipari hasznosításra alkalmas alternatív tüzelőanyagot készíteni. A savgyanta minősége tárolásának idejétől függ. A savgyanta-tárolókba jutó csapadékvíz a sav egy részét kioldja, majd a gyanta alatt külön fázist képez. Az OHT-ban foglaltak alapján a hazai cementiparban egyes veszélyes hulladékok (pl. savgyanta,

fáradt

olaj,

hazai

olajos

hulladékok

alternatív

tüzelőanyagként

hasznosíthatók, és a hasznosítási lehetőségek kihasználtságát növelni kell.

- 72 -


A

cementgyári

együttégetés

szempontjából

figyelmet

kell

fordítani

a

nehézfémtartalomra. A kéntartalmat tekintve a savgyanta nem képvisel nagyobb kénforrást a rendszer számára, mint a kőszén.

4.4.3 A tervezett tevékenységhez szükséges infrastruktúra Az alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő felhasználására számos külföldi, és néhány esetben hazai referencia áll rendelkezésre. A hejőcsabai gyárban alkalmazható tárolási és beadagolási módszerek ezen referenciák tapasztalatai, továbbá a helyi adottságok figyelembevételével lettek kidolgozva. Az alábbiakban röviden ismertetjük az egyes anyagtípusok - halmazállapottól függően klnikerkemencébe történő betáplálásának lehetséges megoldásait, továbbá a kemence műszaki adottságaihoz alkalmazható anyagbeadagolási eljárásokat.

4.4.3.1 Általános információk, és szempontok Műszakilag és pénzügyileg is olyan berendezések alkalmazása a legmegfelelőbb, melyek többfajta hulladék fogadására is használhatók, így minimális változtatásokkal, kiegészítésekkel

lehetőség

van

eltérő

típusú

hulladékok

beadagolására.

A

berendezéseket úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a klinkergyártás stabilitása biztosítva legyen. A másodlagos tüzelőanyagok tárolását, és beadagolását tekintve elsősorban halmazállapotuk alapján csoportosítjuk, de emellett fontos szempontot jelent az anyagok szemcse nagysága és kémiai tulajdonságai is. A bizonyos hulladékok egy időben történő beadagolása, nemcsak a termékminőséggel szemben támasztott követelmények, és emissziós határértékek betartása miatt korlátozott, hanem egyes esetekben ezt technikai adottságok sem teszik lehetővé. A hasznosítani kívánt hulladékok együttégetésének lehetőségét összefoglaló mátrixot 45. táblázat tartalmazza. A kemencébe történő adagolási rendszerek kialakításánál és használatánál kulcsfontosságú

szempont

a

magas

hőmérséklet

folyamatos

biztosítása

a

- 73 -


klinkergyártás biztonsága érdekében. Az AFR anyagok beadagolása az a következő helyeken történhet. 1. ábra: Az AFR anyagok klinkerkemencébe történő beadagolásának lehetőségei

Alternatív tüzelőanyag beadagolási pontok SZÁRAZ ELJÁRÁSÚ KEMENCE ELŐKALCINÁLÓVAL

Előkalcináló

Füstgáz Nyersliszt

Kemence beömlés

Főégő

Klinker SZÁRAZ ELJÁ RÁSÚ KEMENCE HŐCSER ÉLŐVEL


Felszálló cső Kemence beömlés Főégő


Klinker ROSTÉLY HŐCSERÉLŐS KEMENCE

Forró kamra Főégő Klinker HOSSZÚ NEDVES VAGY SZÁRAZ ELJÁRÁSÚ KEMENCE Kemence közepi zsilip Füstgáz

Főégő

Nyersliszt

Klinker

Mivel a hejőcsabai gyár hőcserélővel rendelkező, száraz eljárású technológiával működik (az ábrán a második), ezért látható, hogy az alternatív tüzelőanyagok beadagolására, az anyag típusától függően a kemence mindkét végénél lehetőség nyílik: 1. Főégőnél 2. Anyagbeviteli oldalon: •

kemence beömlés (az a pont, ahol a nyersliszt a hőcserélőből bejut a kemencébe,

•

felszálló cső (az a csővezeték, amelyen keresztül a forró füstgáz a kemencéből bejut a legalsó ciklonba.).

- 74 -


A száraz eljárású hőcserélős klinkerkemencébe történő beadagolás lehetőségeit a 2. ábra mutatja be. 2. ábra: Klinker kemencébe történő beadagolás lehetőségei

2. Anyagbeviteli oldal a) Kemence beömlés b) Felszálló cső

e kemenc ő t e g é r Klinke g 1. Főé

ő

4.4.3.2 Külföldi adagoló rendszereknél alkalmazott eljárások Külföldi, és hazai tapasztalatokat is figyelme véve, az egyes alternatív tüzelő-, és nyersanyagok klinkerkemencébe történő beadagolás helyének kedvezőbb és kevésbé kedvezőbb módjait állapították meg. A Hejőcsabai Cementgyár által felhasználni szándékozó AFR anyagok tervezett beadagolási pontok szerinti csoportosításai a 30. táblázatban szerepelnek. A táblázatban feltüntetett beadagolási pontok (1-2) megegyeznek az ábrán megjelöltekkel. 30. táblázat: Egyes AFR anyagok beadagolásának tervezett módjai Beadagolási pontok

EWC kód

1. Főégő

2. Anyagbeviteli oldal

02 01 04

műanyaghulladék (kivéve a

Igen

Igen

Igen

Igen

csomagolóeszközöket) 02 02 03


03 01 01


Igen

03 01 04

veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács,

Igen

fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok 03 01 05

faforgács, fűrészáru, deszka, furnér,

Igen

falemez darabolási hulladék, amelyek

- 75 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya különböznek a 03 01 04 03 03 01


Igen

03 03 10

mechanikai elválasztásból származó

Igen

szálmaradék, száltöltőanyag-, és fedőanyag iszapok 05 01 07*

savas kátrányok

Igen

07 01 04

egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok

Igen

és anyalúgok* 07 03 04*


Igen

és anyalúgok 07 04 04


Igen

és anyalúgok* 07 05 04


Igen

és anyalúgok 07 06 04*


Igen

és anyalúgok 07 07 04*


Igen

és anyalúgok* 12 01 05

gyalulásból és esztergálásból származó

Igen

műanyag forgács 12 01 07*

halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-

Igen

kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) 12 01 10*


Igen

12 01 12*


Igen

13 01 05*

klórozott szerves vegyületeket nem

Igen

tartalmazó emulziók* 13 02 04*

13 02 05*

ásványolaj alapú, klórvegyületet

Igen, de a

tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj

klór miatt

hulladékok

korlátozva

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem

Igen

tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 13 02 06*

szintetikus motor-, hajtómű- és

Igen

kenőolajok* 13 02 07*

biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és

Igen

kenőolajok* 13 02 08*

egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok*

Igen

13 03 07*

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem

Igen

- 76 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olajok 13 03 08*

szintetikus szigetelő és hő-transzmissziós

Igen

olajok 13 03 09*

biológiailag lebomló szigetelő és hő-

Igen

transzmissziós olajok 13 03 10*

egyéb szigetelő és hő-transzmissziós

Igen

olajok 15 01 01


Igen

Igen

15 01 02


Igen

Igen

15 01 03


Igen

Igen

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási

Igen

Igen

hulladékok 15 01 06


Igen

16 01 03

termékként tovább nem használható

Igen

gumiabroncsok 17 02 01

fa

Igen

Igen

17 02 03

műanyag

Igen

Igen

17 03 01*

szénkátrányt tartalmazó bitumen

Igen

Igen

keverékek 17 03 02

bitumen keverékek,

Igen

amelyek különböznek a 17 03 01-től 17 03 03*

szénkátrány és kátránytermékek*

17 05 04

föld és kövek,

Igen

Igen Igen

amely különbözik a 17 05 03-tól 17 05 06

kotrási meddő,

Igen

Igen

amely különbözik a 17 05 05-től 19 08 05

települési szennyvíz tisztításából származó

Igen

iszapok 19 09 01

durva és finom szűrésből származó szilárd

igen

Igen Igen

hulladékok (szárított) 20 01 01

papír és karton

Igen

20 01 13*

oldószerek*

Igen

20 02 02

talaj és kövek

Igen

Általánosságban elmondható, hogy az alternatív anyagok beadagolási pontjait elsősorban az anyagok szemcsemérete ill. konzisztenciája határozza meg. Külföldi tapasztalatok alapján, a különböző halmazállapotú anyagok szemcsemérettől függő

- 77 -


beadagolási lehetőségeit, ill. az elérhető hőenergia helyettesítés mértékét (a hőenergia helyettesítések nem összegezhetők) a 31. táblázat tartalmazza 31. táblázat: A különböző halmazállapotú anyagok szemcsemérettől függő beadagolási lehetőségeit Kemence típus Beadagolási pont

Szilárd anyag

Folyékony anyag

< 5 mm vagy < 50 mm fólia: max.

Akár 100 % hőenergia

kemence

30 %-os hőenergia helyettesítés

helyettesítés

hőcserélővel

< 1,5 mm: max. 20 % hőenergia

Száraz eljárású

Főégő

helyettesítés Anyag-beviteli

Nagy darabos (pl.: egész gumi):

Max. 20-25 % hőenergia

oldal

max. 10 % hőenergia helyettesítés

helyettesítés

< 50 mm: max. 20 % hőenergia helyettesítés

ELJÁRÁS SZILÁRD HALMAZÁLLAPOTÚ AFR ANYAGOK KEZELÉSÉRE A szilárd AFR anyagok kezelésének általános folyamatát a 3. ábra szemlélteti. 3. ábra: Szilárd AFR anyagok kezelésének általános folyamata

Tárolás

Adagolás

Rostázás, szitálás

Kemencéhez szállítás

Beadagolás a főégőnél Klinker Kemence

F Beadagolás az anyagbeviteli oldalon

Tárolás A gyár területére már előkezelt AFR anyagok beszállítását, és lehetőség szerint az anyagok azonnali hasznosítását tervezik. Egyes esetekben -elsősorban a hétvégi szállítási tilalomból adódóan- azonban előfordulhat, hogy a folyamatos üzemeltetés biztosítása érdekében szükségessé válik bizonyos anyagok üzemi tárolóban történő átmeneti (max. 3 nap) elhelyezése. A különböző típusú szilárd halmazállapotú AFR anyagok tárolása, a talaj-, és talajvíz szennyeződések elkerülése érdekében fedett, ventillációval ellátott helyen történik. A tárolóból távozó levegőt, zárt rendszerben primer levegővel keverve, ellenáramban a klinkerkemencébe vezetik.

- 78 -


Adagolás Az adagoló berendezések garattal, kihordóval, és mérőberendezéssel vannak ellátva. A garat függőleges falú, mozgó padlózatú, így lehetővé válik az anyagok adagoló mérlegszalagra történő folyamatos adagolása. Az adagoló berendezésekre példákat a 4. ábra, és a 5. ábra szemléltet. 4. ábra: Példa AFR adagoló rendszerre (Obourg és Eclépens)

Mozgóplatós tartály AFR anyag

Változtatható sebességű keverőcsiga

Mérlegszalag

A keverőcsigát, és a csiga fölött elhelyezkedő tartály padlózatát mozgató szintérzékelőket mérleg szabályozza. Ez a változat alkalmas aprószemcsés könnyű szilárd hulladék, impregnált fűrészpor, darabos műanyag fólia adagolására, a keverőcsiga miatt azonban nem alkalmas nagyobb szemcséjű hulladékok, például darált gumi feladására. Az említett változat megépítése, darabos műanyag hulladékok hasznosítása céljából a hejőcsabai gyárban már megtörtént, azonban megfellebbezése miatt beüzemelésére ezidáig nem került sor. 5. ábra: Példa AFR adagoló rendszerre (Lägerdorf)

Mozgóplatós tartály

AFR Keverőcsiga

Változó sebességű mérlegszalag

- 79 -


A mérlegszalagra feladott anyag mennyiségét, egyenletes mozgását, áramlásával ellentétes irányba forgó csiga szabályozza. A csiga előtt érzékelő helyezhető el mely feladata, a mérlegszalag mozgásának és ennek megfelelően a betáplált anyag minőségétől, szemcsenagyságától függő egyenleten adagolásának szabályozása. Ez a berendezés több típusú szilárd anyag adagolására is alkalmazható (derítőföld, savgyanta, darabolt gumi, papírhulladék, stb.) csupán az érzékelők állásán kell változtatni. Rostázás, szitálás A rostázás és szitálás művelete szükséges lehet a kemence belső alkatrészeinek megóvásához. A nem megfelelő részek kiszűrése, fémtartalmú anyagok esetében mágneses szűrő, egyéb anyagok esetében pedig forgó dobszűrő alkalmazásával történik. Szállítás a kemencéhez Eddigi tapasztalok alapján, az AFR anyagok kemencéhez történő elszállításának leggyakrabban használt berendezés a gumihevederes szállítószalag vagy a jelenleg hejőcsabai gyárban is használt un. pneumatikus szállítórendszer. Táplálás az előhevítőbe Az előhevítőbe történő adagolás két, vagy háromszelepes, zsilipszerű rendszeren keresztül történik. A többszelepes rendszer előnye, hogy az anyagelakadás esetén egyszerűen szabályozható, és az elakadás bekövetkezése minimalizálható. Hátrányt jelent viszont, hogy a szelepen keresztül, a kemence leállásakor tűz-, és robbanásveszélyes

gőzök,

és

gázok

áramolhatnak

ki

a

légtérbe.

Ennek

kiküszöbölésére, a szelepek alatt és fölött biztonsági lezáró kapuk kerülnek elhelyezésre. A szelepek lehetséges kiépítését a 6. ábra szemlélteti.

- 80 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 6. ábra: A szelepek alatt és fölött elhelyezkedő biztonsági lezáró kapuk

Biztonsági lezáró kapu

Dupla szelep

Az AFR anyagok megolvadásának elkerülése, az alsó szelepnél elhelyezett hűtőventillátorral vagy levegő befúvatásával történik. Kemencetáplálás Az AFR anyagok főégőnél történő betáplálásának leggyorsabb, és leghatékonyabb módja a rövid, és lehetőleg egyenes pneumatikus szállítórendszer alkalmazása. Az adagolási pontok kijelölése, mint azt a 30. táblázat is mutatja, nagymértékben függ az AFR anyag típusától. Az AFR anyagok beadagolása csak kizárólag az üzemi állapot beállta után lehetséges. Mivel a túlságosan lassú adagolásnál fennáll annak veszélye, hogy az anyagok hő hatására korai olvadásnak indulnak a csővezetékben, ezért figyelmet kell fordítani az optimális légsebesség (általában 20-30 m/s) beállítása. A legmegfelelőbb sebesség elérésére, olyan ventillációs berendezés kerül kiépítésre, mely lehetővé teszi az adagolás mértékének változtatását. Az égő begyújtása, 2 kg tüzelőanyag/1 m3 levegő beadagolásával nagymértékben elősegíthető. ELJÁRÁS FOLYÉKONY HALMAZÁLLAPOTÚ ALTERNATÍV ANYAGOK ADAGOLÁSÁNÁL A folyékony AFR anyagok kezelésének általános folyamatát a 7. ábra szemlélteti. 7. ábra: A folyékony AFR anyagok kezelésének általános folyamata

Feltöltés

Tárolás

Víztelenítés, iszap eltávolítás

Szivattyúzás, adagolás

Beporlasztás

Klinker kemence

- 81 -


A telephelyre beérkező folyékony alternatív anyagok kezelési eljárásának egy lehetséges megoldását (átfejtés, tárolás, kemencébe történő beadagolás) a 8. ábra mutatja be. 8. ábra: A folyékony AFR anyagok átfejtésének tárolásának, adagolásának folyamata Állóhengeres tartály

Autómata keverők

Mérőberendezés Adagolószivattyúk

Szűrő-

Szivattyú

berendezés Égő

Beporlasztó

Tárolótartályok feltöltése A folyékony AFR anyagokat, beérkezésüket követően, egy megfelelően kialakított szűrőberendezésen keresztül tartályokba fejtik át. A szűrőméret nagyságát elsősorban a beporlasztó berendezés, és a szivattyúk előírásai határozzák meg. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 1,5 mm lyukméretű szűrő alkalmazása a legoptimálisabb. Azért hogy a tisztítás során se álljon le a feltöltés folyamata, célszerű párhuzamosan két-három szűrőt alkalmazni. Tárolás A tárolásra két-három állóhengeres, kúp aljzatú tartálypark üzemeltetése javasolt, melyek közül az egyik tartály a beérkező anyag töltését szolgálja, a másikból folyamatos betáplálás történik a klinkerkemencébe, míg a harmadik tartalékként használható. A szárazanyag leülepedés megakadályozásához, és az anyagok homogenitásának biztosításához elengedhetetlen a tartályok tartalmának folyamatos

- 82 -


keverése, és a szilárd tartalom leszűrése. A tartálypark kialakításnál továbbá biztosítani kell a beérkezett folyékony anyagok (elsősorban fáradt olajok) olaj/víz fázisának szétválasztását, majd a víz elvezetésének, és az alacsony lobbanáspontú oldószerek esetében a nitrogéngázos védelem feltételeit. A tartály feltöltése során keletkező gázok, és gőzök kivezetése egy tartálykocsiba vezető, un. gázingavezetéssel oldható meg. Szivattyúzás, adagolás Jelen technológiákhoz kétfajta szivattyú-berendezés használata jellemző. Az excentrikus,

vagy

mono-pumpás

csavarszivattyú,

olaj

tartalmú

hulladékok

szivattyúzására, míg a membrános pumpa, (mely jelentős karbantartást igényel) oldószerek szivattyúzására alkalmazható. A folyamatos üzem biztosítása érdekében két darab szivattyú telepítése javasolt, mely közül az egyik tartalékként szolgál. A folyékony másodlagos tüzelő-, és alapanyagok beadagolása, többségében a hagyományos tüzelőanyagokkal együtt, a főégőn keresztül porlasztásos úton történik. A porlasztáshoz alkalmazni kívánt nyomás (3-8 bar) meghatározása függ a berendezés konstrukciójától, és a bevitt anyag fizikai-kémiai tulajdonságától. A telepítendő mérőberendezések alkalmasak a beáramlási sebesség és a sűrűség regisztrálására, így a folyékony hulladékok víztartalma és homogenitása folyamatosan figyelemmel kísérhető. Beporlasztás A már alkalmazott technológiák tapasztalatai alapján, a beporlasztáshoz felhasznált tüzelőanyag súlyának 10%- át meghaladó mennyiségű, nyomás alatt lévő levegő, illetve gőz szükséges (0,1-0,2 kglevegő/kgfolyadék). A beporlasztáshoz szükséges nyomás pontos meghatározásához ismerni kell a folyadékok eredetét, fizikai-kémiai tulajdonságait és a beporlasztó berendezés felépítését.

- 83 -


4.4.3.3 A Holcim Rt. cementgyáraiban létrehozott adagoló rendszerek

Szilárd, darabos anyagok beadagolására kifejleszttet rendszer A szilárd másodlagos tüzelőanyagok szállítására, tárolására, adagolására és égőig történő továbbítására a darabolt műanyagok Klinker kemencébe történő beadagolására létrehozott félmobil kompakt rendszer áll rendelkezésre a Holcim Hungária Rt. hejőcsabai gyárában. A rendszer rendkívül rugalmas az alkalmazandó tüzelőanyag kemencébe történő beadagolására. A másodlagos tüzelőanyag beadagoló rendszer sémáját a 9. ábra mutatja be. 9. ábra: A Holcim Rt. hejőcsabai gyárában alkalmazott félmobil kompakt rendszer

A beadagoló rendszer működésének lényege a következő. A rédler feladja az ömlesztet anyagot szalagmérleg belépő nyílására, az adagoló szalagmérlegről a tüzelőanyag az átfúvott cellás adagoló kamráiba kerül. Az adagoló kamráiban levő anyag kompresszor segítségével a pneumatikus szállító vezetéken keresztül az égőn át kerül a II. klinkerkemencébe. A rendszer adagolási teljesítménye 0,5-2,5 t/h. Az elsősorban darabolt műanyagok felhasználására létrehozott rendszerből kikerülő anyagok klinkerkemencébe történő beadagolása a 2. ábran látható 1-as ponton történhet.

- 84 -


Megfelelő beállítások után a berendezés alkalmas puha, laza, gömbszerű anyagok mellett 0-50 mm szemcse méretű, 0,35-0,7 t/m3 ömlesztett sűrűségű szilárd anyag adagolására is úgy, hogy a szilárd anyag aránya jóval kisebb. A berendezés további paraméterei a következők: •

adagolási teljesítmény: max 2,5 t/h,

•

adagolási pontosság: + - 1 %,

•

szállító konténer: 90 m3 (kb. 16-20 t),

•

légszállítás a meglévő PILLARD égő középső csatornájában. Leállás esetén az anyagbeégés elkerülése végett légágyús tisztítás.

A

beadagoló

rendszer

kibővíthető

más,

a

fentiekben

említett

működési

követelményektől eltérő, másodlagos tüzelőanyagok fogadására. A szilárd alternatív tüzelő-, és alapanyagok szállítására, és tárolására hidraulikusan működtetett, mozgatható alumínium padlóval ellátott önürítő nyergesvontatós pótkocsikat (2 db) vettek (lsd.: 10. ábra). A pótkocsik, egyúttal a siló szerepét is betöltik a rendszerben. 10. ábra: Szállítást és tárolást ellátó pótkocsik

A tüzelőanyag átvételéhez két párhuzamosan elhelyezkedő dokkoló állomás áll rendelkezésre, mellyel biztosítani tudják a folyamatos tüzelőanyag ellátást. A dokkoló állomás töltési szintszabályozással van ellátva, mely a pótkocsik önürítő padlózatának működését ütemezi. Az állomás aljára beépített kihordó csigák továbbítják az anyagot a csatlakozó láncos vonszolóra.

- 85 -


Fáradt olaj adagolására kialakított rendszer A Holcim Hungária Rt. lábatlani gyárában folyékony AFR anyag adagoló rendszer áll rendelkezésre (lsd. 11. ábra). Fáradt olajat, mint folyékony alternatív tüzelőanyagot a II., és az V. kemencékbe adagolnak. A fáradt-olaj (motorolaj, hajtóműolaj) tartálykocsikban érkezik a telephelyre. Lefejtése, egy 25 m3 kapacitású föld alatti napi tartályba, 10 m3/h teljesítményű lefejtő szivattyú rendszeren keresztül történik. 11. ábra: Fáradt olaj beadagoló rendszer

GOLYÓS CSAP

RUGÓS VISSZAFOLYÁS SZABÁLYOZÓ

KISÉRŐ FŰTÉS

MIN MIN

PI

OLAJSZŰRŐ

PI

MAX

TT TS TT

PI PS

OLAJ-ELOSZTÓ II. KEMENCÉHEZ V. KEMENCÉHEZ

PI

F.OLAJ BETÖLTÉS INDÍTÁSKOR

Reteszfeltétel Kezelői tevékenység TÜKI beállítás

ADAGOLÓ SZIV.

T

TI MIN

KISZELLŐZŐ

PI

TT TS TT MAX

OLAJ ELŐMELEGÍTŐ NAPI TARTÁLY

LEFEJTŐ KOCSI SZINTMÉRŐ

Abban az esetben, ha lefejtés közben a tartály megtelik, helyi hangjelzés figyelmezteti a kezelőt, és a lefejtő szivattyú automatikusan kikapcsol. A fáradt-olaj begyújtása, közvetlenül a szénporégő lángjáról történik. A kemence égőcsövére szerelt olajlándzsa, a hűtőventilátortól folyamatos hűtést kap. A fáradt olaj kívánt mennyiségét fojtószeleppel kell beszabályozni. Adagolási mennyiség 200-600 kg/h között változik.

4.4.3.4 A tevékenység helye, területigénye, jelenlegi használat A tevékenység folytatásához szükséges infrastruktúra a telephelyen belül, az üzemterületen kerül kiépítésre, az üzemen kívül nem tervezik egyéb berendezés,

- 86 -


létesítmény használatát. A beérkező anyagokat az adagolásig megfelelő módon kell tárolni. Az alábbiakban ismertetjük, a folyékony és szilárd anyagok tervezett tárolási módját. A folyékony anyagok (fáradt olaj, oldószerek stb.) tárolását tartályban fogják megoldani. A gyakorlat szerint 70 m3-es tartályokat alkalmaznak, általában 2-4 db-ot. A darabszámuk attól függ, hogy milyen tulajdonságú anyagokról van szó, a keveredés biztonsági okok miatt nem megengedhető. A jelenlegi Lábatlanon használt fáradt olaj napi tartály földalatti, 25 m3-es. A tervezésnél 3 db 70 m3-es tartállyal számolnak. A könnyű fajsúlyú vagy nagy portartalmú AFR anyagok (fűrészpor, műagyag, savgyanta, állati liszt) külön tárolásával nem számolnak. Minden esetben a tárolás a szállító kamionokban történik. Szükség esetén a kamion park lesz kibővítve.

4.4.3.5 Egyéb kapcsolódó műveletek A felhasználni tervezett hulladékok származása és összetétele eltérő, ezért a hasznosításukat igen szigorú minőség-ellenőrzésnek kell hogy megelőznie. Ennek céljára olyan labor kiépítése szükséges, ahol a hasznosítani tervezett hulladékok legfontosabb fizikai, kémiai (halogéntartalom, nehézfémtartalom, víztartalom, fűtőérték stb.) tulajdonságai meghatározhatóak. A labor helyileg a cementgyár területén lenne kialakítva.

4.4.4 Külföldi referenciák ismertesése A Holcim Csoportba tartozó cementgyárak évek óta hasznosítanak AFR anyagokat, energiafelhasználásuk csökkentésének, környezetvédelmi tevékenységük javításának céljából. Az 4. sz. mellékletben összefoglaltuk az egyes gyárak által felhasznált másodlagos agyagok körét, részesedésüket a teljes tüzelőanyag és alapanyag felhasználásban. Ezek közül néhánnyal részletesebben az alábbiakban foglalkozunk.

- 87 -


4.4.4.1 Holcim Csoportba tartozó svájci cementgyárak környezetvédelmi jelentésének összefoglalása A Holcim Csoportba tartozó Siggenthali, Untervazi, Eclépensi, Brunneni, Thayngeni Cementgyárak közösen 1999-ben adtak ki először környezetvédelmi jelentést, mely nagy hangsúlyt fektet ezen gyárakban használt másodlagos tüzelő-, és nyersanyagok környezeti, elsősorban levegőminőségre gyakorolt hatásainak elemzésére. A jelentés egyfelől összesíti az öt cementgyár környezetvédelmi teljesítményét 1996-1998 közötti időszakban, másfelől gyáranként értékeli környezetvédelmi tevékenységeket. Általánosan elmondható hogy a cementgyárak messze megfelelnek az igen szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Mindezen felül a főfelügyelősséggel megállapodás született arról, hogy a Társaság önkéntes alapon tovább csökkenti a nitrogénoxid emissziót. A következő részekben bemutatjuk az említett üzemek vizsgált időszakban történt SO2, CO2, NO2 összkibocsátását, valamint hogy az alternatív tüzelő- és alapanyagok felhasználása hogyan befolyásolta az emissziós értékek alakulását. Mivel a cementgyártás az egyik legnagyobb energiafelhasználó ipari ágazat közé sorolható, és a CO2 üvegházhatású gáz kibocsátásuk jelentős, ezért a svájci gyárak folyamatosan törekszenek az energiahatékonyságra és az emissziók csökkentésére. Ezen célok eléréséhez AFR anyagok felhasználása történik, mely területen igen nagy tapasztalattal, és jelentős pozitív eredményekkel rendelkeznek. 12. ábra: 1998-ban felhasznált alternatív tüzelőanyagok százalékos megoszlása

4%

3.7% használt gumi 3%

4%

3.3% szennyvíziszap 7%

3.6% műanyag

2% 2% 3% 2%

7.3% fáradt olaj 2.1% oldószer 1.8 % előkezelt hulladék 2.9 % csontliszt

73%

1.5 % egyéb 73.8% olaj és szén

- 88 -


Az ábráról leolvasható, hogy a felhasznált tüzelőanyagok kb. egynegyedét alternatív anyagokkal helyettesítik. (Mára ez az arány eléri az 50%-t.) Mennyiségi megoszlásukat azonban nagymértékben befolyásolja a hulladékpiac alakulása. Az 13. ábran látható, hogy 1998-ban, ha csak kis százalékban is, de csökkent a hasznosított tüzelőanyag mennyisége. Ez annak köszönhető, hogy a piac átrendeződés miatt egyes (oldószer, műanyag) hulladékok kisebb mennyiségben álltak rendelkezésre, mint amennyit fogadni tudtak volna. 13. ábra: Alternatív tüzelőanyag-felhasználás A teljes f elhasználás %-ban

Alternatív tüzelőanyag-felhasználás

50% 40% 30% 20% 10% 0% 1996

1997

1998

Az alternatív alapanyagok felhasználása szintén prioritást élvez a Csoport stratégiában. A felmérés időszakában hasznosított anyagok mennyisége a 14. ábra diagramján látható. 14. ábra: Alternatív alapanyag felhasználásának alakulása

t

Alternatív alapanyag-felhasználás

60,000 50,000 40,000

53322

51771

1997

1998

38735

30,000 20,000 10,000 0 1996

- 89 -


A másodlagos tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításánál alapvető szempontot jelent, hogy ezen anyagok ne okozzanak emisszió növekedést, továbbá ne rontsák a cement minőségét. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a szennyezőanyag kibocsátás nemhogy nőtt, hanem szignifikánsan csökkent, a cement minősége, felhasználhatósága pedig nem változott. Ezt alátámasztja a BUWAL (4.4.2.1

fejezet)

listának,

mint

szigorú

alapkritériumokat

megfogamzó

dokumentumnak történő teljes körű megfelelés is. A CO2, NO2, SO2 és por fajlagos kibocsátások alakulását a 15. ábra szemlélteti 15. ábra: CO2, NO2, SO2 összkibocsátás kg/ t cement

1200

900 750 600

631

NO2, SO2 és por kibocsátás

g/t cement

CO2 kibocsátás

1070

1030

611

600

450 300

800

NO2

600

SO2

400

150 1997

1998

41

41

23

0 1996

1997

1998

Fajlagos értékekkel számolva, egy tonna cement gyártása során a tüzelőanyag égéséből 380 kg, míg az alapanyagból 500 kg CO2 származik. A felhasznált AFR anyagok CO2 kibocsátás csökkentéséből való részesedést a 16. ábra diagramja szemlélteti. 16. ábra: Alternatív tüzelő- és alapanyagok részesedése a CO2 emisszió csökkenésében

%-ban

CO2 kibocsátás csökkenése

20 15

5

8

8

12

11

11

1996

1997

1998

10 5 0

por

255

266

223

200

0 1996

1023

1000

alapanyag helyettesítéssel elért csökkenés alternatív tüzelőanyaggal elért csökkenés

- 90 -


Az ábráról leolvasható, hogy mind a három évben jelentős, 17-19-19 %-os CO2 csökkenést értek el, mely nagyobb százalékban, a másodlagos tüzelőanyag felhasználásának köszönhető.

4.4.4.2 Eclépensi Cementgyár környezetvédelmi teljesítménye A környezetvédelmi jelentés külön-külön is bemutatja az érintett gyárak alternatív tüzelő-, és alapanyag felhasználását, légszennyező anyag kibocsátását, és a környezetvédelmi tevékenységük javítása érdekében tett intézkedéseket. Ezek közül röviden bemutatjuk az Eclépensi Cementgyárat, mivel itt került sor a legtöbbféle alternatív

tüzelőanyag,

és

a

legnagyobb

mennyiségű

alternatív

alapanyag

felhasználására. 32. táblázat: Az Eclépeni Cementgyárban felhasznált alternatív anyagok Alternatív

1996

1997

1998

tüzelőanyagok

%

%

%

Használt gumi

11,1

8,2

9,1

Szennyvíziszap

-

0,3

0,6

Műanyag

2,7

3,7

2,9

Fáradt olaj

0,3

0,5

0,3

Oldószer

4

8,3

3,5

Előkezelt hulladék

10,2

8,2

8,7

Csontliszt

0,5

1,1

0,9

Egyéb

0,6

0,2

0,2

Alternatív energia

29,4

30,5

26,2

Alternatív alapanyag

6340

1996

1997

1998

t

t

t

6183

6619

A táblázatban szereplő anyagok hasznosításával jelentős százalékban (17-20-18), csökkent a CO2 emisszió. Ebben az esetben is, a másodlagos tüzelőanyag felhasználása nagyobb mértékben járult hozzá a szennyezőanyag csökkenés kedvező alakulásához.

- 91 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 17.ábra: AFR anyagok részesedése a CO2 emisszió csökkenésében

%

CO2 csökkenése

25 20 15

8

6

alapanyag helyettesítéssel

8

10 11

12

10

1996

1997

1998

5

alternativ fűtőanyag használatával

0

4.5 A cement minőségével kapcsolatos elvárások, megállapítások A másodlagos tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításakor, a kevés komponensre kitérő hazai szabvány előírásai mellett, a külföldi gyakorlat alapján rendelkezésre álló kritériumokat is peremfeltételeknek kell tekinteni.

4.5.1 Cement minőségével kapcsolatban támasztott hazai követelmények A gyár minőségbiztosítási rendszerének, és a vásárlói igények legmegfelelőbb kielégítésének feltétele a cementminőség folyamatos, helyben történő ellenőrzése. A klinker és az egyes cementtípusok minőségével szembeni elvárásokat az MSZ EN 197-1 sz. szabvány tartalmazza. A cementek kémiai jellemzőire vonatkozó előírásokat a 33. táblázat tartalmazza. 33. táblázat: A cement kémiai minőségével szemben támasztott követelmények

Tulajdonság

Cementfajta

Szilárdsági osztály

Követelmények*

Izzadási veszteség

CEMI

Valamennyi

≤ 5%

Valamennyi

≤ 5%

CEMIII Oldhatatlan maradék

CEMI

- 92 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya CEMIII Szulfáttartalom

CEMI

32,5 N

SO3-ként megadva

CEMIII

32,5 R

≤ 3,5%

42,5 N CEMIV

42,5 R

CEMV

52,5 N

≤4%

52,5 R Kloridtartalom

CEMIII

Valamennyi

≤4,5%

valamennyi

Valamennyi

≤0,1

*A követelmények a kész cement tömegszázalékban vannak megadva.

A szabvány továbbá előírja a klinker vonatkozásában, hogy a CaO/SO2 tömegaránya legalább 2, a MgO tartalom legfeljebb 5,0 tömegszázalék lehet.

4.5.2 Cement minőségével kapcsolatban támasztott külföldi követelmények Cement minőségével kapcsolatban támasztott külföldi követelményeket részletesen a 4.4.2.1 fejezetben már tárgyaltuk. Az AFR anyagok hasznosításánál, a cement minőségére

vonatkozó

értékeket

kell

betartani.

Ez,

a

beérkező

anyagok

minőségellenőrzése mellett, a későbbiekben tárgyalt (6.2.3 fejezet) Préci szoftver felhasználásával biztosítható.

4.5.3 A hejőcsabai cement minősége A cement jelenlegi minőségére vonatkozó egyes mérési adatokat, azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert ezek támpontot adnak arra vonatkozóan, hogy a hulladék együttégetésekor mely, a klinkerben és cementben már jelenleg is magasabb részarányban meglévő komponensekre kell fokozottan odafigyelni. A Holcim Rt. megbízásából, 2001-ben külső szakértői csoport méréseket végzett a hejőcsabán gyártott klinker, és cement mellék-, nyomelem, ill. nehézfém tartalmára valamint „kioldódására” vonatkozóan. A vizsgálatok, ill. kutatások célja egyrészt annak megállapítása, hogy a 2 db klinker-, és 15 db cementminta milyen

- 93 -


mennyiségben tartalmaz mellék- és nyomelemeket, ill. nehézfémeket - Cd., Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, P, V, Zn – másrészt azok „kioldódási” mértékének meghatározása volt. A legnagyobb mennyiségben gyártott CEM II/A-P 32,5 R típusú cementminták vizsgálati eredményéből az alábbi következtetések és megállapítások vonhatók le: •

az „összes” Cd (kadmium)-tartalom a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 10 ppm alatt van. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Cdmennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van;

•

az „összes” Co (kobalt)-tartalom 6 ppm körül van. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Co-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van;

•

az „összes” Cr (króm)-tartalom 63-127 ppm között változik. A cement minta vízben kioldódott Cr VI.-ot tartalmazott.

•

az „összes” Cu (réz)-tartalom 7,7-14 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Cu-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van;

•

az „összes” Mn (mangán)-tartalom 284-943 ppm körül van. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Mn mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van;

•

az „összes” Ni (nikkel)-tartalom 13-17 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Ni-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van;

•

az „összes” Pb (ólom)-tartalom 52-68 ppm határok között változik A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Pb-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 1 ppm alatt van;

•

az „összes” P (foszfor)-tartalom 203-257 ppm között változik. Egy cement-minta tartalmazott igen kis mennyiségű vízben kioldódott P-t (4,6 ppm);

•

az „összes” V (vanádium)-tartalma 23-37 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott V-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van;

- 94 -


•

az „összes” Zn (cink)-tartalom 144-301 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Zn-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van.

A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a hejőcsabai cementek változó mennyiségű mellék-, és nyomelemet, ill. nehézfémet (Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, P, V, Zn) tartalmaznak. A vizsgált nehézfémek (egyes esetekben a Cr VI kivételével) sem vízben, sem pedig ammónium-acetát pufferben (pH=4,5) gyakorlatilag nem oldódott ki, ill. „kioldódott” mennyiségük a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ill. 1 ppm alatt volt.

4.6 Környezetirányítási rendszer A Holcim Rt. Hejőcsabai Gyára az ISO 14001:1996 szabvány szerinti tanúsítást 1996. december 13-án Magyarországon elsőként szerezte meg, amely biztosítja - és a környezet illetve a vevők számára demonstrálja - a környezetvédelmi folyamatok és tevékenységek figyelését, elemzését és folyamatos fejlesztését. A rendszer sikeres megújító auditjára 2001. május 14-én került sor. A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével és működtetésével a környezeti hatások vállalati szinten folyamatos megfigyelés alatt vannak, mely magába foglalja a szabályozást, az ellenőrzést, a mérést, a nem megfelelőség kezelését és a hibajavító tevékenységet

5. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG MEG NEMVALÓSULÁSÁNAK ESETE A következő fejezetekben környezeti elemenként vizsgáljuk a tervezett tevékenység környezetre, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatását. A tervezett tevékenység elmaradásának esetét kiemeltük ebből a struktúrából, mert amennyiben az alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése nem valósul meg, akkor annak környezeti hatása a jelenlegi állapottal egyező. A jelenlegi állapotot

- 95 -


minden környezeti elemre részletesen ismertetjük. Elmaradás esetén a Holcim Rt. a tervezett tevékenységet nem fogja más tevékenységgel helyettesíteni. Ugyanakkor az elkövetkezendő években a hulladékpiac jelentős átalakulása várható. Az OHT és a Hgt.-ben megfogalmazott előírások és célok eléréséhez a cementipar is jelentős szerepet kell, hogy betöltsön a hulladékhasznosításban. Ennek értelmében, az AFR projekt meg nem-valósulása esetén számos olyan hulladék előírás szerinti (EU vállalások, OHT) ártalmatlanítása válhat bizonytalanná, melyek energetikai célra történő felhasználására a cementgyártás jelentené a legmegfelelőbb megoldást. A cementgyártási technológia nyersanyag- és energiaigényes, hulladékszegény folyamat, mivel a leválasztott anyag túlnyomó részét visszavezetik a technológiába. A talajt és talajvizet nem szennyezi. A cementgyártás jelenlegi, főbb környezeti hatásai a következő kategóriákba sorolhatók: •

kéményből eredő porkibocsátások, diffúz források ill. szálló por,

•

gáznemű kibocsátások (NOX, SO2, CO) levegőbe,

•

egyéb kibocsátások un. zaj és vibráció, szag,

•

természeti források (energia, tüzelőanyag) igénybevétele.

6. LEVEGŐ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS VIZSGÁLATA A cementgyár területén számos pontforrás, épületforrás, és felületi légszennyező forrás található, melyek kibocsátásait a kapcsolódó technológiák határozzák meg. A következő fejezetben bemutatjuk az egyes pontforrások emisszióit, és azok levegőminőségre gyakorolt hatásait.

6.1 Jelenlegi állapot értékelése

6.1.1 Meterológiai viszonyok A közvetlen, és közvetett hatásterület levegőminőségét befolyásoló tényezők közé tartozik, a jellemző meteorológiai viszonyok alakulása. Az érintet terület meteorológiai viszonyainak részletes leírását a 4.2.5 fejezet ismerteti.

- 96 -


6.1.2 Emisszió értékelése A Hejőcsabai Cementgyár 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentése, a 21/1986 (V.2) MT rendelet alapján kg/h-ban történt. Az abban foglalt határértékeket, a légszennyező források azonosítóját, a kibocsátások mértékét, és a csatlakozó portalanító berendezéseket az 5.1 sz. melléklet tartalmazza. A melléklet alapján levonható következtetések az alábbiak szerint foglalhatók össze: •

por tekintetében a pontforrások esetében mindenhol határérték alatti a kibocsátás,

•

porkibocsátás szempontjából az épületforrásokat tekintve az É55 (klinkertároló), É56 (cementmalom) és az É57 (cementkihordó) esetében volt határérték túllépés,

•

a pontforrások, és az épületforrások kg kifejezett éves összkibocsátási értékei a következők voltak: por

CO

SO2

NOx

577 718

18 129

766 059

[kg] 63 631

•

CO tekintetében mindegyik pontforrás kibocsátása jóval a határérték alatt maradt. A legmagasabb érték sem érte el a határérték huszad részét,

•

SO2 tekintetében mindegyik pontforrás kibocsátása jóval a határérték alatt marad. A legmagasabb érték sem érte el a határérték ötvened részét,

•

NOx tekintetében mindegyik pontforrás kibocsátása a határérték alatt maradt,

Összességében megállapítható, 2001 évben a por, CO, NOx, SOx vonatkozásában egy pontforrás esetében sem volt határérték túllépés, míg az épületforrásoknál por tekintetében többször regisztráltak határérték túllépést. A telephelyen működő helyhez kötött légszennyező forrásokra vonatkozó, 2002 első negyedévétől érvényes, mg/m3-ben kifejezett technológiai kibocsátási határértékeket, a 2001 július 1-től életbe lépő 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM együttes rendelet alapján, és a helyi adottságok figyelembevételével az ÉKF 1663-1/2002 és az ÉKF 14888-1/2001 sz. határozata (lsd. 5.2 sz. melléklet) írja elő. A rendelet 6. számú melléklete külön foglalkozik a cementgyártási, és a mészgyártási technológiák SO2, NOx, és CO kibocsátásaival. A 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentést alapul véve, mg/m3-ben kifejezett kibocsátásokat a 34. táblázat foglalja össze. Mivel sem az ÉKF említett határozata, sem pedig a 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM együttes - 97 -


rendelet nem rendelkezik az épületforrásokra vonatkozó kibocsátásokkal, ezért ezeket nem szerepeltetjük a táblázatban. 34. táblázat: A gyár területén megtalálható emissziós pontforrások mg/m3-en kifejezett megengedett és jelenlegi kibocsátásai

Azon.

P05 P07 P08 P09 P10 P11 P13 P14 P15 P16 P17 P18 P19 P20 P21 P30 P31 P32 P033 P034 P035 P036 P037 P038 P039 P040 P041 P042 P051 P052

P 043 P 044 P 045 P 046 P 047 P 048 P 049 P 050

Légszennyező forrás Megnevezés pontforrások Szennyezőanyag megnevezése I. Pontforrások Nyersmalmi bunker kürtője Zsákos porszűrő mérleg (hőcser.) Homogenizáló és tár.siló kürtője I. Nyers-kemence E-filter II. Nyers-kemence E-filter Cementmalmi bunker kürtője II. Cementmalom E-filter III. Cementmalom E-filter Csomagoló épület kürtője Csomagoló épület kürtője Csomagoló épület kürtője Csomagoló épület kürtője Cement tárolósiló kürtője Cement tárolósiló kürtője Mészkő fogadó "D" áll. kürtője Mészkiadó kürtője MAERZ kemence port. kürtője Mészkihordás port. kürtője Mészsiló portalanító Hidrátor nedv. leválasztó Mikronizátor porleválasztó Hidratáló portalanító Közuti hidráttölő Hidrát csomagoló Mészsiló portalanító Vasuti hidráttöltő Mészosztályzó portalanító Szénelőkészítő portalanítás 2. Mikronizátor porleválasztó Mésztároló filter kürtője I. Pontforrások összesen: Szennyezőanyag megnevezése Fürdő kazán kéménye Irodaház kazán kéménye Vízlágyító kazán kéménye Vízlágyító II. kéménye Garázs-fürdő kazán kéménye Garázs-fürdő II kazán kéménye Gépműhely kazán kéménye Központi vezérlő kazán kéménye

Kibocsátás Mag. Megeng. Tényl. Megeng. Tényl. Megeng. Tényl. Megeng. Tényl. (m) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) SO2 NOx CO 1 O csop. 40.00 30.00 88.00 88.00 90.00 40.00 45.00 45.00 36.00 36.00 36.00 36.00 53.00 53.00 21.00 21.00 52.00 21.00 21.00 36.00 22.00 17.00 21.00 21.00 17.00 21.00 23.00 36.00 22.00

9.00 9.00 8.00 8.00 14.00 14.00 14.00 16.00

400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 400.00 SO2 35.00 35.00 35.00 35.00 35.00 35.00 35.00 35.00

800.00 800.00 800.00 800.00 5.05 800.00 548.70 800.00 800.00 800.00 800.00 800.00 800.00 800.00 800.00 800.00 1300.00 1300.00 8.90 1300.00 31.60 1300.00 1300.00 1300.00 1300.00 1300.00 1300.00 1300.00 1300.00 1300.00 1300.00 12.60 800.00 775.90 1300.00 1300.00 26.55 1356.20 NOx 350.00 350.00 350.00 350.00 350.00 350.00 350.00 350.00

1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1500.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1000.00 1500.00 1000.00 1000.00

162.10

9.00

249.00

50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 50.00 150.00 150.00 150.00 150.00 150.00 150.00 150.00 150.00 50.00 50.00 150.00 50.00

420.10 CO 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00

Szálló por 5.00 5.00 5.00 5.00 5.00 5.00 5.00 5.00

- 98 -

5.30 27.07 21.30 0.03 17.39 43.50 26.80 22.19 13.40 36.12 4.00 14.72 7.20 13.30 14.80 9.30 3.10 16.50 7.40 35.00 3.80 7.00 2.50 3.60 7.80 143.00 0.90 7.40 3.40 0.00 517.82


Az ÉKF felügyelőség által előírt, légszennyező anyagra vonatkozó határértékek nem minden

technológiához,

tevékenységhez

kapcsolódó

pontforrás

esetében

értelmezhetők, mivel ilyen jellegű kibocsátás nincs. Ez az oka annak, hogy a „tényleges” oszlopban egyes sorok üresen maradtak. Összességében megállapítható, hogy 2001 évben a por, CO, NOx, SO2 légszennyező anyagok mg/m3-ben kifejezett kibocsátása az ÉKF által előírt határértékek alatt maradtak.

6.1.2.1 Határérték túllépésért fizetett bírságok Az elmúlt öt évben, cementmalom porkibocsátása miatt kiszabott bírságtételek a következőképpen alakultak: 1997

1998

1999

2000

2001

82 000

34 000

30 000

26 000

Nincs adat

Az épületforrások porkibocsátásnak megszüntetésére számos intézkedést történt, és van folyamatban (lsd.:6.1.2.3 fejezet).

6.1.2.2 Filterleállások A jelenleg klinkerkemencéhez tartozó elektrofilterek nem üzemszerű állapot esetén automatikusan 6 percre leállnak. Ez a jelenség az elektrofilter sajátossága, mely biztonsági okokra (CO robbanás megakadályozása) vezethető vissza. Az elektrofilter leállásakor a klinkerkemence üzemelése is szünetel. A két berendezés működésének szünetelésekor nincs porvédelem, ezért a leállást követően a rendszerben lévő anyagok rövid ideig tartó kiporzása tapasztalható.

6.1.2.3 Emisszió csökkentésére megvalósított, és várható intézkedések A társaság folyamatosan törekszik a fennálló környezetvédelmi problémák kezelésére, megoldások kidolgozására, ezért minden évben megfogalmaz olyan célokat, melyek ezen problémák mérséklését irányozzák elő. A következő részben bemutatjuk a 2001

- 99 -


évben levegőszennyezés csökkentésére tett intézkedéseket, valamint a 2002 évre vonatkozó célkitűzéseket. 2001 évben tett intézkedések a levegőemisszió folyamatos mérésére, csökkentése A 2001. évben ellenőrzést tartott a környezetvédelmi hatóság, mely során a levegőtisztaság-védelemre vonatkozóan hiányosságot nem találtak. A szigorú környezetvédelmi

előírások

teljesítése

érdekében

elkezdődött

a

folyamatos

emissziómérő rendszer telepítése. A berendezéssel a por, SO2, NOx, CO, HCl, TOC, HF, CO2, O2, hőmérséklet, sebesség, nedvesség, nyomás. értékek folyamatos ellenőrzésére lesz lehetőség. Az év elején II-es vonal elektrofilterét helyreállították, mert az I-es vonal újraindulásának előfeltétele, az elektrofilter megfelelő műszaki állapotának a biztosítása volt. Felülvizsgálatra került a filterlekapcsolás reakció csökkentésének lehetősége a CO-mérő átalakításával. Ennek eredményeképpen a CO értékhatárát 0,6 térfogat%-ra emelték. Levegőtisztaság-védelem tekintetében, megmérték a cementkihordó-szalag, mint diffúz forrás kibocsátását. A kibocsátás mértéke az előírásoknak megfelelt, így a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésre nem került. 2002 évre tervezett intézkedések A klinkertároló kiporzásának megszüntetésére 4 db nagy nyílászáró felújítását tervezik, mely könnyebb nyithatóságot, és üzembiztos zárást eredményez. Az új nyílászárókkal csökkenthető a por kiáramlása az épületből. További intézkedés részét képezi a III. cementmalom EF-nek átalakítása zsákos portalanítóra,

valamint

zsákos

portalanítóval

rendelkező

új

szélosztályozót

beszerelése a cementmalomnál.

6.1.2.4 A jelenlegi emisszió összefoglalása, értékelése A hejőcsabai cementgyár légszennyezőanyag kibocsátására vonatkozó elemzéseket, a 21/1986 (V.2) MT rendelete, a 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM együttes rendelete, valamint az ÉKF 1663-1/2002 és az ÉKF 14888-1/2001 sz. határozatának együttes

- 100 -


figyelembe vételével végeztük el. A 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentést alapul véve összességében megállapítható, hogy a pontforrások esetében egy komponens vonatkozásában sem volt határérték túllépés, míg az épületforrásoknál a por kibocsátás meghaladta a 21/1986 (V.2) MT rendelet szerinti értékeket. Az épületforrásra vonatkozóan sem a 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM rendeletben, sem pedig az ÉKF határozatában nincs határérték definiálva.

6.1.3 Immissziós állapot vizsgálata Az üzem tágabban vett térségének (Miskolc, Szirma, Kistokaj) levegőminőségi vizsgálatára, az ÁNTSZ B.A.Z Megyei Intézete, a Pannoncem Rt.22 (Holcim Rt. jogelődje) megbízásából, 13 mérőponton végzett méréseket. A rendelkezésre álló mérési adatok 2000. július, augusztus, szeptember és december, valamint 2001. január és február hónapokra vonatkoznak. A telephelyen belül kijelölt mérőpontok elhelyezkedését a 5.3 sz. melléklet, Miskolcon, Kistokajban, Szirmán végzett mérések helyszíneit a 5.4 sz. melléklet térképén jelöltük be. A kijelölt mérőpontokat, a mért szennyezőanyagokat, levegőminőségi határértékeket, és a mérési eredményeket a 14/2000 (2000. július, augusztus, szeptember és december) és 7/2001 (2001január és február hónapok) számon szereplő, az ÁNTSZ B.A.Z megyei intézetének levegőkémiai laboratóriuma által kiállított mérési jegyzőkönyvek tartalmazzák. A következőkben összefoglaljuk a jegyzőkönyvek vizsgálati eredményeit, és a megfogalmazott következtetéseket.

6.1.3.1 Immissziós határértékek Az immissziós mérések időpontjában még az MSZ 21854-1990 szabvány által meghatározott határértékek voltak érvényben, ezért a későbbiekben tárgyalt összehasonlító elemzések ezekhez az értékekhez képest történtek. A részletesen szabályozott szennyezőanyagok területi besorolásától függő határértékei a 35. táblázatban,

22

és

a

36.

táblázatban

szerepelnek.

A

táblázatokban

továbbá

Holcim Rt. jogelődje

- 101 -


viszonyításképpen szerepeltetjük a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint meghatározott 24 órás határértékeket is. A hejőcsabai cementgyár Védett II. és Miskolc, Szirma, Kistokaj Védett I. kategóriába tartozott. 35. táblázat: Immissziós határértékek egyes komponensek vonatkozásában Szennyező

Kiemelten védett

Védett I.

Védett II.

14/2001. (V. 9.) KöM-

anyag

EüM-FVM együttes rendelet szerinti határérték 30

24 órás

30 perces

24 órás

30 perces

24 órás

24 órás

perces 3

150

100

250

150

400

300

125

3

NO2 (µg/m )

85

70

100

85

200

150

85

Szálló por

100

60

200

100

300

200

100

Ólom

0.3

0.3

0.3

0.3

0.7

0.7

0,3

Cd

0.05

0.05

0.05

0.05

0.05

0.05

0,05

Mn

1

1

10

1

10

10

Hg

0.3

0.3

0.3

0.3

1

1

V

2

2

2

2

2

2

Zn

50

50

50

50

50

50

Sb

10

10

10

10

10

10

Cr(VI) mint

1.5

1.5

1.5

1.5

1.5

1.5

1,5

As

3

3

3

3

3

3

3

Co

2

2

5

2

5

5

Ni

1

1

1

1

1

1

Cu

2

2

2

2

2

2

SO2 (µg/m )

3

(µg/m )

1

CrO3

1

36. táblázat: Ülepedő por immissziós határértéke Szennyező

Határérték

Kiemelten védett

Védett I.

Védett II.

anyag

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti határérték

Ülepedő por

30 napos

12 g/m2*30 nap

16 g/m2*30 nap

21 g/m2*30 nap

16 g/m2*30 nap

- 102 -


6.1.3.2 Nem fűtési időszakban végzett mérések értékelése A 2000. július, augusztus, szeptember hónapokban mért immissziós mérések (14/2000 sz. jegyzőkönyv) eredményei alapján, az egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan tehető megállapítások a következők. (A mérési eredményekre hivatkozó táblázatok az 5.5 sz. mellékletben szerepelnek). A por mérésének időszakában tapasztalható szélirányokat az 5.6 sz. melléklet tartalmazza. Kéndioxid A kéndioxid koncentrációja ebben az időszakban nem számottevő, valamennyi mérőállomáson 0-10 µg/m3 tartományba eső értékeket mértek (1, 2, 3, 8, 9, 10 táblázatok). Nitrogéndoixid vonatkozásában A négy félautomata mintavevővel felszerelt mérőállomáson mért nitrogéndioxid koncentrációk az 5, 6, 7 táblázatokban, míg a monitorállomásokon mért koncentrációk a 8, 9, 10 táblázatokban láthatók. A szerepeltetett értékek alapján a következő megállapítások tehetők: •

Kistokajon, Miskolc-Görömbölyön és Miskolc-Tapolcán a nitrogéndioxid szennyezettség nem volt jelentős.

•

Martintelepen és Miskolc Almáskert utcában a nitrogéndioxid koncentrációk nagyságrendje és változásuk trendje csaknem megegyezett. A mért értékek 20-60 µg/m3 között ingadoztak, de mindvégig a levegőminőségi határérték alatt maradtak.

•

A legmagasabb koncentrációkat (határérték túllépéseket is) a Fáy András Szakközépiskolában elhelyezett mérőállomáson mértek, melyhez nagymértékben hozzájárult a közlekedés hatása is. Ez a mérőpont helyezkedik legközelebb a 3-as úthoz, és a forgalmat a városon átvezető nagyforgalmú Csabai kapu és Soltész Nagy Kálmán utcákhoz.

- 103 -


Ülepedő por tekintetében Az ülepedő por minőségével és mennyiségével kapcsolatos mérési eredményeket a 11, 12, 13 táblázatban szerepelnek. Az mérési eredményekből az alábbi megállapítások tehetők: •

A gyártelepen elhelyezett ülepedő por értékek magasabbak, de csak a Pc-Rt/7. kódszámú mérőhelyen haladták meg a levegőminőségi határértéket (kivéve 2000 júliusban Szirmán). Ez azzal magyarázható, hogy a 7. mérőpont közvetlenül a technológiai berendezések mellett helyezték el.

•

A porral ülepedő kalcium tömege hasonló tendenciát mutat.

•

Az ülepedő por vízoldható frakciójának pH-ja szintén a gyártelepen vett mintákban

a

legmagasabb,

feltehetően

a

por

kalciumoxid

tartalmával

összefüggésben. A fent említett észrevételek azt mutatják, hogy a cementgyári technológiából származó durvább szemcséjű por a gyártelep területén kiülepszik, és a környezetet már nem szennyezi számottevően. Szálló por mérésének eredményei A levegő 10 µ alatti szálló por szennyezettségét a Martintelepen és Miskolc Görömbölyön elhelyezett on-line típusú monitorállomásokon folyamatosan mérték. Ennek eredményeit a 8., 9., 10, táblázatok foglalják össze. A cementgyár környéki mérési eredményeket a 14, 15 táblázat tartalmazza. A táblázatokból megfogalmazható megállapítások a következők: •

A mérési időszakban csak egy napi átlag esetében volt észlelhető határérték túllépés.

•

A Pc-Rt/l, Pc-Rt/2 és Pc-Rt/3 kódszámmal ellátott mérőpontokon havi egy alkalommal mértek szálló port (ez esetben az 50 µ alatti frakciót). A mérési adatokat a 14. táblázat tartalmazza.

•

A levegő szálló porból mért fém koncentrációi minden esetben az egészségügyi határérték alatt maradtak.

- 104 -


A mérések száma nem elegendő ahhoz, hogy megbízható következtetéseket vonjunk le a terület szálló por szennyezettségéről, de a 9 mérésből csak egy alkalommal mértek az egészségügyi határértéket meghaladó értéket, ami egyéb miskolci mérőhelyekkel összehasonlítva nagyon jó eredménynek számít.

6.1.3.3 Nem-fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése A levegőminőség kiértékelése céljából kiszámolták a határérték túllépések %-os arányát. Ilyen kis számú mérés csak elég durva közelítést tesz csak lehetővé, hiszen (pl. a por mérések esetében) ha 3 mérésből egy határérték feletti, az már 33,3 %-os határérték túllépést jelent, ami 3-as „szennyezett” levegőminőségi besoroláshoz vezet. Ezért a 16. táblázatban összefoglalt mérőpontonkénti levegőminőségi besorolások hosszabb mérési időszak esetén jobbak is lehetnek. Ha a mérőpontok által lehatárolt területet településként kezeljük, és az összes mért adat alapján készítjük el az elemzésünket, a 37. táblázatban szereplő eredmények fogalmazhatók meg. 37. táblázat: Egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének aránya, nem fűtési időszakban Szennyező anyag

Határérték túllépések %-os aránya

S02

0

NO2

1,6

Szálló por

1,4

Ülepedő por

11,1

Meg kell jegyezni, hogy felvett mérőpontokon (a telephely kivételével) egyes esetekben regisztrált magas eredmények nem egyértelműen a cementgyár hatásának tudhatók be. A széljárások figyelembe vételével ugyanis, a levegőminőség alakulását nagymértékben befolyásolhatta a közlekedés, és egyéb ipari létesítmények kibocsátásai is.

6.1.3.4 Fűtési időszakban végzett mérések A 2000 december, és 2001 január, február hónapokban (fűtési időszakban) mért immissziós

eredmények

(7/2001

sz.

jegyzőkönyv)

alapján,

a

különböző - 105 -


szennyezőanyagokra vonatkozóan a következő megállapítások tehetők. (A mérési eredményekre hivatkozó táblázatok az 5.7 sz. mellékletben szerepelnek). A szálló por mérésének időszakában tapasztalható szélirányokat az 5.8 sz. melléklet tartalmazza. Kéndioxid tekintetében A 1, 2, 3, 8, 9, 10 táblázatokban szereplő adatok kiértékelésével, a levegő kéndioxid szennyezettségére vonatkozóan elmondható hogy: •

a kéndioxid koncentrációja fűtési időszakban 0-50 µg/m3 tartományba esik,

•

a várakozásoknak megfelelően Miskolc-Tapolca levegője a legtisztább, a többi mérőponton az adatok azonos mérési tartományban mozognak,

•

a mérési időszak elején Kistokajban 2 napig többszörös határérték-túllépést volt, mely jelenséget feltehetően egy helyi szennyezőhullám okozta, amely a mérési időszakban többször nem ismétlődött meg.

Nitrogéndioxid A négy félautomata mintavevővel felszerelt mérőállomáson mért nitrogéndioxid koncentrációkat az 5, 6, 7 táblázatokban, a monitorállomásokon mért koncentrációk a 8, 9, 10 táblázatokban láthatók. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a legtisztább e szennyező szempontjából Miskolc-Tapolca levegője, míg a legmagasabb koncentrációkat (határérték túllépésekkel) a Miskolc Almáskert utca 25 sz. alatt elhelyezett mérőponton mértek. Ülepedő por Az ülepedő porra vonatkozó mérési adatok a 11, 12, 13 táblázatokban szerepelnek, melyek alapján elmondható, hogy: •

a gyártelepen elhelyezett ülepedő por értékek magasabbak, de csak a technológiai berendezésekhez legközelebb eső legközelebb PC-Rt/7. kódszámú mérőhelyen haladták meg a levegőminőségi határértéket,

•

a porral ülepedő kalcium tömege a fenti megállapítással azonos tendenciát mutat,

•

az ülepedő por vízoldható frakciójának pH-ja szintén a gyártelepen vett mintákban a legmagasabb, feltehetően a por kalciumoxid tartalmával összefüggésben.

- 106 -


Szálló por A levegő 10 µ alatti szálló por szennyezettségére mért értékek a Martintelepen és Miskolc-Görömbölyön elhelyezett on-line típusú monitor állomásokon (8, 9, 10 táblázatok) ebben a mérési időszakban a határérték körül ingadoztak, és ennek megfelelően gyakran mértek határérték túllépéseket. A Pc-Rt/1, Pc-Rt/2 és Pc-Rt/3 kódszámmal ellátott mérőpontokon havi egy alkalommal történt szálló por (ez esetben 50 µ alatti frakciót) mérés. A mérési eredményeket a 14. táblázat tartalmazza. A levegő szálló porból mért fém koncentrációi -egy minta kivételével- az egészségügyi határérték alatt maradtak (lsd. 15. táblázat). A Pc-Rt/l iktatószámú - dec. 12-én levett - szálló por mintában határértéket meghaladó Pb koncentrációt találtak. Itt is meg kell említeni, hogy a mérések száma nem elegendő ahhoz, hogy megbízható következtetéseket vonjunk le a terület szálló por szennyezettségéről, de a nyári mérési időszakkal összehasonlítva nőtt a határérték túllépések száma (9 mérésből 4 esetben).

6.1.3.5 Fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése A levegőminőség kiértékelése céljából kiszámolták a határérték-túllépések %-os arányát. Ha a mérőpontok által lehatárolt területet településként kezeljük, és az összes mért adat alapján készítjük el az elemzéseket, az alábbi eredményre jutunk: 38. táblázat: Egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének aránya fűtési időszakban Szennyező anyag

Határérték túllépések %-os aránya

SO2

1,7

NO2

10,7

Szálló por

40,0

Ülepedő por

5,5

Összehasonlítva a fűtési és nem fűtési időszakban kapott adatokat megállapíthatjuk, hogy fűtési időszakban a levegőminősége romlott. Akárcsak a nem fűtési időszakban elmondható, hogy az esetekben regisztrált magas eredmények nem a cementgyár hatásának tudhatók be, ugyanis 1989 óta december - 107 -


közepétől, február közepéig nagyjavítás miatt nem folyik cementgyártás a telephelyen.

6.1.3.6 A jelenlegi immissziós állapot összefoglaló értékelése A mérési eredmények alapján elmondható, hogy nem fűtési félévben Miskolc kéndioxid szempontjából 1-es (megfelelő levegőminőségű település), a nitrogénoxid szennyezés alapján 2-es (mérsékelten szennyezett település), míg szálló por szennyezés alapján 3-as (szennyezett település) minősítést kapott. Ülepedő por szempontjából a város mindkét értékelési időszakban 1-es „megfelelő” minősítést kapott. Az egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének arányát tekintve nem fűtési, és fűtési időszakban elmondható, hogy mind a négy mért komponens tekintetében határérték túllépés volt tapasztalható. A kevés mérési adatra való tekintettel ezekből következtetéseket nem lehet levonni. Meg kell jegyezni, hogy felvett mérőpontokon (a telephely kivételével) egyes esetekben (Tapolca, Fáy András Szakközépiskola) regisztrált magas eredmények nem a cementgyár hatásának tudhatók be. A széljárások figyelembe vételével a levegőminőség alakulását nagymértékben befolyásolhatta a közlekedés, és egyéb ipari létesítmények kibocsátásai is. A fűtési időszakban mért eredmények nem hozhatók összefüggésbe a cementgyár tevékenységével, ugyanis a decembertől-februárig nem történik cementgyártás.

6.1.4 Miskolcon előforduló jelentősebb légszennyező létesítmények, és kibocsátásaik A Miskolcon előforduló főbb ipari légszennyezők és jellemző kibocsátási értékei a területi környezetvédelmi hatóság (ÉKF) nyilvántartási adatai alapján a 39. táblázat szerint alakultak 2000 évben.

- 108 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 39. táblázat: Miskolcon előforduló jelentősebb légszennyező létesítmények, és kibocsátásaik Telephely megnevezése

SO2

CO

NO2

Szilárd

Szerves

Egyéb

kg/év Diósgyőri Acélművek Rt.

89.3

666 247

40 045

57 143

HCM Rt.

3207

70 539

477 071

39 019

4758

298

7

Miskolci Sütőipari Kft. Energetikai Kft. Lyukóbánya

78 614

22 627

1562

11 698

MÁV Tiszai Pályaudvar

2552

93

2151

80

Nestlé Hungária Diósgyőri Gyára

10 611

1726

PROFORG Gabonaipari Rt.

136

228

21 343

MÁV-Tiszavas Járműjavító

48 598

1737

105

Miskolci Fűtőmű Kft.

4779

109 308

Északerdő Rt. Ládi fatelep

14 364

23 940

B.A.Z. Megyei Kórház

3172

4048

138

14 634

34 216

A táblázatban szereplő adatokból látható, hogy a cementgyár, mint jelentős ipari forrás nagymértékben hozzájárul Miskolc város levegőminőségének alakulásához. Az összehasonlításból származó, HCM-hez tartozó magas értékek abból is adódnak, hogy az elmúlt tíz évben, a régióban így Miskolcon is végbement gazdasági változások/átalakulások,

ipari

tevékenységek

nagymértékű

visszaszorulását

eredményezte, így igen lecsökkent azon tevékenységek köre melyek jelentősebb légszennyezőanyag kibocsátással járnak. Az ipari termelés visszaszorulása mellett a cementgyár folyamatosan fent tudta tartani piaci vezető pozícióját, ezzel munkahelyeket és az iparűzési adójával jelentős bevételforrást biztosítva a városnak.

6.1.5 Jelenlegi járműforgalom bemutatása A cementgyártáshoz szükséges alapanyagok, és kész termékek szállítása nagyobb részt közúton, kisebb részt vasúton történik. A napi forgalom alakulása nagymértékben függ az aktuális évszaktól, és a piaci igények alakulásától. A cementgyár által lebonyolított jelentősnek mondható járműforgalom igen megoszlik a közelben haladó 3 főútvonalon, ugyanakkor erősen érezhető a Fogarasi úton és a Cementgyári úton. A cementgyár tevékenységéből adódó járműforgalom a városi

- 109 -


forgalmat lényegében nem, vagy csak kismértékben befolyásolja, így annak levegőminőségére gyakorolt hatása elhanyagolható.

6.1.5.1 Alapanyag beszállítás A klinkerhez használt alapanyagok, és a cementhez szükséges adalékanyagok mindegyike - a szállítószalagon érkező mészkő kivételével- a III. sz. kapun keresztül közúton érkezik a gyár területére. A 2001 évben beszállított alapanyagok mennyiségét, a beszállítási távolságot és a szállítás módját a 40. táblázat foglalja össze. 40. táblázat: 2001-ben beszállított alapanyagok összesített mennyisége és a beszállítás típusa Anyagmegnevezés

Éves mennyiség

Szállítási

[t]

távolság

Szállítás módja

Mészkő

835 000

5977 m

Szállítószalag

Salak

72 418

80 km

Közút

Trassz

99 014

125 km

Közút

Gipszkő

66 000

32 km

Közút

Salakkő

14 954

57 km

Közút

Vasiszap

11 326

5 km

Közút

Pumicid

3689

60 km

Közút

Agyag

237 000

5 km

Közút

REA-gipsz

1175

121 km

Közút

A szállításra használt tehergépkocsik átlagos raksúlya 20-25 t, átlagos fogyasztásuk pedig 25-30 l/100 km. Ha a táblázatban foglalt közúton szállított alapanyag mennyiségeket összevetjük az átlagos raksúllyal, akkor kb. 21982 db alapanyagot szállító jármű fordult meg 2001 év folyamán.

6.1.5.2 Késztermék elszállítás A cement zsákos kiszerelésben, kétféle úton kerül elszállításra. Egyfelől közúton, nagyrészt 12-15e cm3-es hengerűrtartalmú motorú, kb. 20-25 t átlagos raksúlyú tehergépjárműveken, másrészt 54 t (40%-ban) és 27 t (60%-ban) teherbírású vasúti

- 110 -


szerelvényeken. A 2001 évi adatok alapján az elszállított késztermék mennyisége, és az elszállítás módja a 41. táblázatban szerepel. 41. táblázat: A 2001 évben vasúton és közúton elszállított cement mennyisége Elszállítás módja

Elszállított mennyiség [t]

Közúti

709 565

Vasúti

110 540

Kombinált

40 951

A forgalom alakulása szezontól függően igen változó. Legnagyobb járműforgalom a május, június, július, augusztus, szeptember hónapokban tapasztalható, míg december január, február hónapokban ennek felét sem éri el. Ha a táblázatban foglalt közúton szállított késztermék mennyiségeket összevetjük 2025 t raksúllyal, akkor kb. 30850 db cementet szállító jármű fordult meg 2001 év folyamán. A közúton történő ki-, és beszállítás a Cementgyári úton keresztülhaladva a gyári főportán át történik. A forgalom hatása leginkább a Cementgyári úttal párhuzamosan elhelyezkedő (55-60 m), Fogarasi úton érzékelhető.

6.2 Az AFR anyagok hasznosítását követően várható levegőminőségi változások vizsgálata A hazai és a külföldi kísérleti tapasztalatok is azt igazolják, hogy a cementipari forgókemencék emissziója kismértékben függ az alkalmazott tüzelőanyag fajtájától, és az emisszió gyakorlatilag azonos a fosszilis tüzelőanyagokéval. A szóban forgó veszélyes és nem veszélyes hulladékok néhány összetevőjére (klór, kén, nehézfémek) vonatkozó korlátozásoknak is elsősorban technológiai, üzemviteli okai vannak. A felhasználni tervezett alternatív, és a hagyományos tüzelő-, és alapanyagok együttégetése elsősorban a levegőre gyakorolhat olyan mértékű hatást, melyet részletesen meg kell vizsgálni. A bevitt anyagok mennyiségét, a kimenő anyagokra

- 111 -


(késztermék, emisszió) vonatkozó korlátozások (jogszabályi és a minőségi követelmények) határozzák meg. Ebben a fejezetben bemutatjuk azt az alkalmazni kívánt mérési módszert mellyel meghatározható az AFR anyagok hasznosításával várható füstgáz emissziós változások, a bevitt anyagok várható viselkedése a forgókemencében, és a késztermék minőségének alakulása.

6.2.1 Várható hatások az emisszióra Az AFR anyagok klinkerkemencében történő hasznosításával kapcsolatban a cementgyár területén üzemelő pontforrások közül a P09 és a P010 jelű pontforrások jöhetnek szóba, mely pontforrások az 1., és a 2. kemence nyersmalom vonalhoz tartozó klinkerkemence, elektorfilterek utáni 90 m magas kémények. A klinkerkemence fontosabb emisszióit, és az azokat befolyásoló jellemzőket a 42. táblázat mutatja be. 42. táblázat: A klinkerkemence fontosabb emissziói, és az azokat befolyásoló jellemzők Emissziós paraméterek

Befolyásoló jellemzők

por

elektrofilter hatékonysága

NOx

technológia (magas hőmérséklet)

CO, SO2

Nyersanyagfüggő

Illékony szerves vegyületek

Nyersanyagfüggő

Nehézfémek

bevitt nyersanyagmennyiség, elektrofilter hatékonysága

A fenti táblázat alapján elmondható, hogy az alternatív tüzelőanyagok hasznosítása, és az említett emissziós paraméterek kibocsátása között nincs összefüggés, míg az alternatív nyersanyag minősége befolyásolhatja a CO, SO2, illékony szerves vegyületek és a nehézfém kibocsátását. A kemencébe jutó kén, és nehézfémek alapvetően két forrásból származnak, az alapanyagból (szervetlen vegyületek formájában), és a tüzelőanyagból (szerves és szervetlen vegyületek formájában), így ezek korlátozása a bevitt anyagmennyiség szabályozásával oldható meg.

- 112 -


A hulladékok égetésének műszaki követelményeit, működési feltételeit, és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeit a 3/2002 (II.22) KöM rendelet írja elő. A hulladékok együttégetésére vonatkozó légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, a rendelet 4. sz. mellékletet tartalmazza. A melléklet külön határértékeket fogalmaz meg (43. táblázat) a cementgyári égetőkemencékben történő hulladék-együttégetés esetére. 43. táblázat: 3/2002 (II.22) KöM rendelet, 4 sz. mellékletében meghatározott összkibocsátási határértékek Légszennyező anyag

Koncentráció

SO2

50

TOC

10

CO

ÉKF engedélyében határozza meg

Összes szilárd anyag

30 mg/ m3

HCl

10 mg/ m3

HF

1 mg/ m3

NOx

800 mg/ m3

Cd + Tl

0,05 mg/ m3

Hg

0,05 mg/ m3

Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V

0,5 mg/ m3

Dioxinok és furánok

0,1 ng/m3

Azokat a technológiai körülményeket, melyek alkalmassá teszik a klinkergyártó berendezést veszélyesnek minősített hulladékok kezelésére, valamint a várható kémiai reakciókat 3.1 fejezetben tárgyaltuk részletesebben. Az abban foglaltakat összegezve elmondható, hogy megfelelő minőségellenőrzés, anyagbeadagolás és emisszió figyelemmel kísérése mellett biztosíthatók a jogszabályban, és a kritikus komponensekre előírt hőmérsékleti viszonyok és tartózkodási idő, és az emisszióra vonatkozó feltételek.

6.2.1.1 Szilárd anyag emisszió A szilárd anyagok kis hányadban lehetnek az elégetett anyagok maradványai, de elsősorban abból származnak, hogy a rendszerben kialakult turbulencia miatt a füstgáz magával ragadja a nyerslisz-, és a klinkerpor szemcséket.

- 113 -


Az égetőtérben elpárolgó különféle vegyületek és fémek, (mint pl. kadmium és kimondottan a higany) a hőmérséklet csökkenésével kicsapódhatnak a szilárd részecskékre. Keletkezhetnek szilárd szennyezők a rendszeres karbantartás során is. A semlegesítő és hordozó anyagok oxidációs összetételüknél fogva részt vesznek a klinkerásványok képződésében így a termékkel együtt távoznak a rendszerből. Összefoglalva: A kemence szilárdanyag emisszióját gyakorlatilag a kemence üzemvitele, az elektrofilter üzemi paraméterei, és a pillanatnyi műszaki állapota határozza meg. A portalanítók, és filterek üzemszerű működésekor hatékony porleválasztás történik.

6.2.1.2 Szén-monoxid emisszió A hulladékok szénhidrogén-tartalma szén-dioxiddá és vízzé ég el. Tökéletlen égés következtében CO jelenik meg a füstgázban. A CO meghatározott határon túli növekedése viszont tüzeléstechnikai módszerekkel elkerülhető. Az elektrofilter védelme miatt a távozó füstgáz CO tartalmát az alsó robbanási határérték alatt kell tartani. Az elektrofilter szempontjából megengedhető maximális CO koncentráció 0,6 tf %, amikor biztonsági okok miatt (robbanás fennállásának veszélye) leáll a tüzelés és lekapcsol az elektrofilter. Jelentős CO emisszió növekedésre azért sem kell számítani, mert a pillanatnyi helyi léghiány következtében keletkező CO oxidációja az egész kemencére jellemző oxigénfeleslegnél és adott hőmérsékleten csaknem egészében végbemegy. Mivel a termékminőség biztosításához, és az elektrofilter védelméhez a távozó füstgáz CO koncentrációját az AFR anyagok tüzelése esetén is meghatározott peremfeltételek között kell tartani, az alapkibocsátáshoz képest technológiai szempontból még megengedhető mértékű növekedés környezetvédelmi szempontból nem okoz problémát.

- 114 -


Összefoglalva:

Jelentős

mértékű

szénmonoxid

emisszió

növekedésre,

az

anyagminőség és az elektrofilter védelméből adódó korlátok miatt az AFR anyagok hasznosításakor nem kell számolni.

6.2.1.3 Nitrogén-oxidok emissziója A magas hőmérsékleti viszonyok miatt lejátszódó égési folyamatoknál nitrogénoxidok keletkezésével lehet számolni. A tüzelőberendezésekből kibocsátott nitrogénoxidok 90-98 %-a NO, 2-10 %-a NO2. A füstgáz nitrogén-oxid tartalma két forrásból, a tüzelőanyag kémiailag kötött nitrogén tartalmából, és az égési levegő nitrogénjének oxidációjából származik. Az NO legnagyobb része 1600 °C-on a főégőnél keletkezik, az égéslevegő nitrogénjéből termikus úton. Mennyisége elsősorban a lánghőmérséklettől függ, és gyakorlatilag független a felhasznált tüzelőanyagtól. Az NO emisszió nagymértékben függ a kemence típusától, annak paramétereitől (égéstér, égőfejek, légfelesleg stb.). Csökkentése részben megoldhatók ezen paraméterek bizonyos irányú változtatásával, viszont az NO emissziót erősen befolyásoló lánghőmérséklet és légfelesleg egy bizonyos határon túl már nem növelhető, mert az a klinkerminőséget rontaná. A monitoring rendszerrel folyamatosan nyomon követhető a kemence állapota és az emissziók, így szükség esetén lehetőség van gyors beavatkozásra, az NOx bizonyos tartományon belül tartására. A beavatkozáskor ugyanakkor a cementminőség szinten tartása mellett fokozottan figyelni kell az CO emisszióra is, mivel tapasztalatok bizonyítják hogy az NOx csökkenése bizonyos mértékű CO növekedéssel jár, mely egy határon felül nem megengedhető az elektrofilter védelme miatt. Más cementgyári tapasztalati, próbaégetések eredményei bizonyítják, hogy egyes hulladékok égetése, kedvezően, vagy szignifikánsan nem befolyásolják a NOx kibocsátást. A használt gumiabroncsok, fahulladék égetésénél csökkent az NOx emisszió, míg a savgyanta alapú fűtőanyagok esetében nem volt szoros összefüggés a NOx emisszió és az eltüzelt AFR anyag mennyisége között.

- 115 -


Összefoglalva: Az NOx emisszió, már működő folyamatos monitoring rendszer segítségével, a kemenceparaméterek beállításával részben szabályozható. Tapasztalati úton beállítható az egyes AFR anyagok olyan mennyiségben történő beadagolása, mely nem jelent határérték feletti NOx kibocsátást.

6.2.1.4 Kén-dioxid emisszió A kén alapvetően két forrásból kerülhet a kemencébe: egyfelől az alapanyagokkal, általában szervetlen vegyületek formájában; másodsorban a tüzelőanyagokkal, szervetlen és szerves anyagok formájában. A két forrásból származó kén kén-dioxiddá oxidálódik, majd elsősorban alkáli-oxidokkal reagál alkáli-szulfátokat alkotva. Az SO2 a kemencében lévő kalcium-karbonát, vagy kalcium-oxid nagy részével is reakcióba lép és kalcium-szulfáttá alakul, tehát köznapi néven gipsz keletkezik. Ezen az elven működnek a hőerőművek kéntelenítő berendezései is, ill. ez magyarázza azt is, hogy a gumihulladékok magas kéntartalma sem okoz SO2 kibocsátás növekedést. Az így keletkezett szulfát vegyületek nehezen disszociálnak így a klinkerhez vagy a filterporhoz kötődnek. Az SO2, a hőcserélő felső ciklonfokozataiban szabadulhat fel, ahol az illanó kénszármazékokból eredő SO2 igen kis része elhagyja a rendszert. Mivel az SO2 emiszió nagymértékben függ a nyersliszt alkáliföldfém-tartalmától, ezért az összes bevitt kénmennyiséget úgy kell hozzáigazítani az alkálifém tartalomhoz, hogy az alkáli-oxidok/SO3 mólaránya >1 legyen. Számítások alapján az alkáliák

által

megkötni

képes

kénmennyiség

a

primer

és

a

szekunder

tüzelőanyagokkal bevitelre kerülő kén mennyiség 4-7 szerese. Összefoglalva: A száraz eljáráson alapuló rendszer bázikus tulajdonsága révén száraz füstgáztisztítóként működik, ami magyarázza a cementipari kemencék minimális kéndioxid kibocsátását. Az alternatív anyagok hasznosítását megelőzően kéntartalomra vonatkozó vizsgálatokat kell végezni, hogy a bevitt mennyiség ne legyen több annál, mint amennyit a klinker megkötni képes.

- 116 -


6.2.1.5 Sósav- és hidrogén-fluorid emisszió A gyártási technológia sajátossága, hogy a kemencébe áramló bázikus alapanyagok és ásványok a hőbomláskor keletkezett savas termékeket megkötik és semlegesítik. A ciklonos hőcserélő a hűtőtoronnyal és a kemence elektrofilterével együtt egy többszörös,

nagy

hatásfokú,

bázikus

füstgáztisztítóként

funkcionál,

aminek

következtében gáznemű klór, és fluor nem jellemző a klinkerkemencére. A kondenzáció következtében az alkáli sók helyileg feldúsulhatnak, sóolvadékot képezhetnek, melyek a ciklon dugulásához, betapadásához vezethetnek. Ebből kifolyólag a káros emissziót eredményező halogenid-tartalomnál lényegesen előbb jelentkeznek olyan üzemviteli problémák, melyek korlátok közé szorítják a szennyezést okozó hulladék hasznosítását. Összefoglalva: A technológiai sajátosságokból kifolyólag, megfelelően szabályozott anyagbevitel és ellenőrzőt minőségügyi feltételek mellett a sósav-, és a hidrogénfluorid légszennyezők káros mértékű emissziójára nem kell számítani.

6.2.1.6 Elégetlen szénhidrogének Elégetlen szénhidrogén emisszióval ott lehet számolni, ahol a oxigénszegény környezetben játszódnak le a kémiai folyamatok, vagy túl alacsony a hőmérséklet a hevítési zónában ahhoz, hogy a szerves anyagok széndioxiddá égjenek el, vagyis tökéletlen az égés. A kemencében uralkodó magas hőmérsékleti viszonyok és a hosszú tartózkodási idő biztosítja a szénhidrogének bomlását. Az AFR anyagok égetésekor esetleg keletkezett elégetlen szénhidrogének számításakor figyelembe kell venni, hogy a cementgyártás alapanyagai (mészkő, agyag, salak) is tartalmazhatnak szerves vegyületeket. A gyártási folyamat szárítási és kalcinálási szakaszában a szerves vegyületek a nyerslisztből felszabadulhatnak, és részben emittálódhatnak a füstgázzal. Az elégetlen szénhidrogének jelenléte tartósabb léghiányos állapotból adódhat, mely üzemviteli szempontból nem megengedhető, ezért ebben az esetben mindenképpen beavatkozás szükséges.

- 117 -


Összefoglalás: A technológiai ismeretek és tapasztalatok alapján állítható, hogy a tervezett hulladékégetés nem eredményez emissziónövekedést.

6.2.1.7 Dioxin-, és furánemisszió Különböző vegyi reakciókon keresztül bármilyen szerves klórozott, vagy szervetlen klórt tartalmazó és szerves vegyület tökéletlen égése alkalmával 250-450 ˚C hőmérséklet-tartományban keletkezhetnek a PCDD (poliklórozott-dibenzo-p-dioxin) és PCDF (poliklórozott dibenzo-furán) vegyületek. Ezek az anyagok jellemzően jól ellenállnak a savaknak, lúgoknak, redukáló és oxidáló szereknek, és nagy a hőstabilitásuk is. Keletkezésük halogénfüggő, ami azonban technológiai okok miatt csak korlátozott mennyiségben kerülhet a rendszerbe. Klór beadagolása nem vagy csak igen kis mennyiségében történhet. A főégőnél történő beadagolás esetén fennálló technológiai körülmények: •

oxigénfelesleg,

•

az 1100 °C feletti térben ~ 5 sec, 850 °C hőmérséklettartományon felül összesen 6-8 sec biztosítják a PCB anyagok ártalmatlanítását.

A poliklórozott aromás vegyületek 500-600 °C hőmérsékleten lassan bomlanak le. A bomlás sebessége a hőmérséklet emelkedésével felgyorsul és 1000 °C felett 1-2 sec alatt végbemegy. A teljes égés már a kemence belsejében egyre tovább növelhető hőmérsékleten fejeződik be. Az említett hőmérséklet tartományok és tartózkodási idő megfelel a hulladék együttégetésére vonatkozó jogszabályi előírásnak. Összefoglalva: Normál üzemmódban, a kemence magas hőkapacitásával, és az egyes hulladékok megfelelő helyen történő beadagolásával biztosítható az a tartózkodási idő mellyel a tüzelőanyag teljesen kiég. A dioxin képződése független a bevitt AFR anyag minőségétől. Halogén bevitel nem vagy csak igen kis mennyiségében történhet, ezért a PCDD és PCDF keletkezése nem vagy csak igen kis mennyiségben kell számítani

- 118 -


6.2.1.8 Toxikus fémek emissziója A cement finoman porított, nem-fémes szervetlen por, amelyet vízzel keverve pasztaszerű

anyag

képződik,

amely

megkeményedik.

Ez

a

hidraulikus

megkeményedés elsősorban a kalciumszilikát-hidrát képződéssel függ össze, amely a cementalkotók és a víz közötti reakció eredménye. Aluminát-cementek esetén a hidraulikus megkeményedés a kalcium-aluminát-hidrát képződésnek tulajdonítható. A cementklinkerben lévő elemeket - koncentrációjuk alapján - fő-, mellék- és nyomelemekre osztják (18. ábra). 18. ábra: A cementklinkerben lévő fő-, mellék- és nyomelemek mennyiségei

Azokat az elemeket, amelyek koncentrációja a klinkerben kisebb, mint 100 ppm nyomelemeknek nevezik. A cementiparban felhasználásra kerülő természetes nyersés hagyományos tüzelőanyagok nyomelemet is tartalmaznak. Hulladékanyagok – alternatív anyagként történő felhasználása esetén– a klinkeregető rendszerbe bekerülő nyomelemek száma és mennyisége is nő, ami ahhoz is vezethet, hogy koncentrációjuk a klinkerben a 100 ppm értéket meghaladhatja. A nyomelemek sorsát a cementklinker égetőrendszerben elsősorban illékonysága határozza meg. Az „illékonyság” alapján az elemeket –és ezen belül a nyomelemeket is– illó- és nem/vagy kevésbé illó elemekre osztják a „nem illékonynak” minősített Ca-főelem megfelelő értékére történő vonatkoztatása alapján. A klinkerégetésnél uralkodó magas hőmérsékleten a felhasználásra kerülő anyagokban a kötések részben vagy teljesen felbomlanak, az illékony nyomelemek nagyobb része elpárolog, és átmegy gázfázisba. A nyomelemek illékonyságát a 19. ábra szemlélteti.

- 119 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 19. ábra: Nyomelemek illékonysága

Az ábrán látható, hogy a nyomelemek közül a Cd és Tl nagy illékonysággal rendelkeznek. A Tl-elemnél illékonyabb a higany (Hg), amely nem kötődik klinkerfázisokban és a kemencében jellegzetes körfolyamatokat képezhet. A nagy mennyiségű higanyt (Hg) tartalmazó hulladék anyagok cementipari felhasználását nem engedélyezik. Az alternatív tüzelőanyagok leggyakoribb fémszennyezése az ólom (Pb), mely jelenléte nemcsak nagy toxicitása miatt, hanem azért is veszélyes, mert egyes vegyületei illékonyak. A tapasztalat azt mutatja, hogy abban az esetben, ha az alternatív tüzelőanyag nem tartalmaz a megengedettnél nagyobb mennyiségű klórt, akkor az ólom (Pb) nagyobb része a klinkerben marad. Nagyobb klór-tartalom esetében az ólom illékonysága nő, mivel a keletkező vegyületek pl. ólom-klorid illékonyak. Ezzel egyidejűleg csökken a klinkerfázisban való lekötési hajlama. Egyébként a klór (Cl) a talliumot (Tl) és más elemeket is „mobilizálja”. A cementiparban alternatív nyers-, és tüzelőanyagként felhasznált hulladék anyagok gyakran olyan toxikus nehézfémeket tartalmaznak, mint például As (arzén), Cr (króm), és a már említett Cd (kadmium), Pb (ólom), Tl (tallium), stb., amelyek emissziójára vonatkozó előírások szigorú határértékek szabnak meg. Nagyszámú emisszió mérés bizonyítja, hogy a cementiparban leggyakrabban használt hulladék anyagok esetében az engedélyezett határértékek nagy biztonsággal betarthatók. Az eddigi tapasztalatok szerint még a nagy illékonyságú tallium (Tl) és annak vegyületei is a megfelelő eljárástechnikai intézkedések mellett bár nem okozhatnak az előírtnál nagyobb emissziót a cementiparban, de a Tl tartalmú anyagok hasznosítását kerülni kell.

- 120 -


Az emissziós értékek betartása mellett nem kevésbé fontos annak ismerete, hogy mi történik a nem/vagy kevésbé illó nyomelemekkel, ill. nehézfémekkel. A kemencerendszerbe bekerült mellék-, nyomelemek -viszonylag kis mennyiségük mellett is- befolyásolhatják a nyersliszt reakcióképességét, ill. a klinkerképződés folyamatait, az olvadék-fázis mennyiségét és minőségét (például az olvadék-fázis viszkozitását), hatást gyakorolnak a tapadékok, ill. gyűrűk képződésére, a klinker minőségére, stb. A kemencerendszerbe bekerülő nyomelemek nagyobb része a klinkerben marad, ill. klinkerfázisokban megkötődik, kisebb része pedig a füstgázokba és/vagy a porba, esetleg a tűzálló falazatba kerül. A cementgyárakban végzett mérések eredményei azt mutatják, hogy a rendszerbe jutó nehézfémek 80% feletti százalékban beépülnek a klinkerbe. Egyes elemek klinkerben való lekötési foka a 44. táblázatban szerepelnek. 44. táblázat: Egyes elemek klinkerben való lekötési foka Elem

„lekötött” hányad (%)

Arzén (As)

83-91

Ólom (Pb)

72- 96

Króm (Cr)

91-97

Nikkel (Ni)

87-97

Vanádium (V)

90-95

Cink (Zn)

80-99

Kadmium (Cd)

74-88

Tallium (Tl)

0

Figyelembe kell venni azonban, hogy a klinkerfázisok „befogadóképessége” korlátozott, így a nehézfémek mennyiségének növekedésével - melyet az egyes hulladékok felhasználása vonhat maga után - felvetődhet a veszélye annak, hogy a rendszerbe bevitt nehézfém nem épül be a klinkerfázisokba teljes mértékben, hanem olyan formában marad ott a klinkerben, mely a környezetre esetleg káros lehet. Mivel a cement széles körben tömegesen használt építőanyag, ezért a „káros” komponensek mennyiségét - különösen a nehézfémekét - nem csak a lehetséges legalacsonyabb szinten kell tartani, hanem tudni kell, hogy azok a klinkerben, ill. a megszilárdult cementkőben, milyen formában, ill. milyen erősséggel kötődtek meg.

- 121 -


Összefoglalva: Mivel a klinkerfázisok nehézfém „befogadóképessége” korlátozott, ezért a bevitt anyagok fémtartalmának ismeretében kell korlátozni a rendszerbe kerülő nyomelemek mennyiségét. A cél az, hogy a peremfeltételeknél több fém ne kerüljön a klinker kemencébe, mert az kedvezőtlenül befolyásolja a késztermék minőségét, az emissziót.

6.2.2 A „hulladék együttégetés” modellezése A

6.2.1

fejezetben

ismertettük

azokat

a

tüzeléstechnikai,

üzemviteli,

környezetvédelmi és klinkerminőségi szempontokat, amelyek meghatározzák a különböző hulladékok együttégetésének mértékét. Alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése komplex folyamatok függvénye. Ezeknek a folyamatoknak az ismerete szükséges ahhoz, hogy a

gyártott

termék

minősége,

a

kibocsátott

légszennyező

anyagok,

a

technológiabiztonsági feltételek ismeretében csak olyan alternatív anyag kerülhessen a rendszerbe, amelynek hasznosításával a cementgyár a követelményeknek megfelel. Az alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése projekt megvalósításakor egy időben többféle hulladék beadagolására és égetésére kerülhet sor, ezért nem elegendő az egyes hulladékok égetésekor várható hatásokat vizsgálni, hanem szinergikus megközelítés és elemzés szükséges. Az „Elérhető Legjobb Technika” Referencia dokumentációban, valamint a Buwal „Pozitív listá”-ban foglaltak alapján meghatároztuk a felhasználni kívánt hulladékok körét. A szinergikus megközelítés és elemzés célja annak megállapítása és modellezése, hogy az egy időben többfajta hulladék adagolásakor annak mennyisége és minősége adott időben milyen hatással van a klinker minőségére, illetve a kemence emissziójára. A hejőcsabai cementgyár klinkerkemencéinek, mint együttégető műveknek úgy kell működniük, hogy a füstgázok légszennyezőanyag-tartalma ne lépje túl a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet 4. sz. melléklet alapján előírt kibocsátási határértékeket. - 122 -


Az alternatív tüzelő-, és nyersanyagok, hagyományos tüzelő-, és alapanyagokkal történő együttes égetése olyan mértékű kémiai folyamatokat indíthatnak el, melyek számszerűsítése és pontos analízise hagyományos úton történő számításokkal nem, vagy csak nagy hibahatárokkal oldható meg. Ezen anyagok egyre nagyobb mértékű cementipari felhasználása szükségessé tett egy támogatási eszköz kifejlesztését, mely alkalmazásával pontos, naprakész információkat lehet kapni a klinkerkemencében lejátszódó folyamatokról, a cementminőségről, és értékelhetők a környezeti hatások. Ennek céljából, több éves kísérlet eredményeképpen fejlesztették ki az un. Préci cementipari

döntéstámogató

szoftver,

melyet

a

következőkben

bemutatunk

részletesen.

6.2.3 Préci, a Holcim Csoport döntéstámogató szoftvere Az alternatív tüzelő- és alapanyagok egyre nagyobb mértékű cementipari használása szükségessé tett egy támogatási eszköz kifejlesztését, mely segítségével biztosítható a minőség,

értékelhetők

a

környezeti

hatások

és

becsülhetők

a

gazdasági

következmények. Ennek az igénynek a kielégítésére a Montreáli Egyetem23, a Holcim cementgyárak közösen kifejlesztették a Preci számítógépes programot a Holcim Csoport számára, mint döntéstámogató szoftvert. 20. ábra: Préci szoftver indítólapja

23

UQÁM: UNIVERSITÉ DU QUÉBEC Á MONTRÉAL

- 123 -


6.2.3.1 A szoftver célja A döntéstámogató szoftver alkalmazásával, a forgókemence specifikus adatai és a bevitt anyagok (nyersanyagok, tüzelőanyagok) összetétele alapján modellezni lehet a gyártás

során

lejátszódó

folyamatokat,

a

klinker

minőségét,

kibocsátott

szennyezőanyagok minőségét és mennyiségét. A program lényege, hogy a bevitt hagyományos ill. alternatív tüzelő-, és nyersanyagok, valamint cement adalékanyagok összetétele alapján anyagmérlegeket készít és kiszámítja az emisszióban, ciklonporban, klinkerben ill. a cementben megjelenő koncentrációkat. A szimuláció eredményeként egzakt számításokkal alátámasztva láthatjuk az alaptermeléshez tartozó értékeket a fenti paraméterek tekintetében, ill. nyomon követhetjük a bevitt alternatív anyagok környezetre és termékminőségre gyakorolt hatásait. A szoftver kezelő felületét a 21. ábra mutatja be. 21. ábra: Préci szoftver kezelő felülete

- 124 -


6.2.3.2 A szoftver matematikai alapjai A szoftver, az anyagmérleg tömegmegmaradás elvén alapuló informatikai háttere, a technológiai mátrix (input-output kapcsolati mátrix) alapján épül fel.. A rendszerbe (esetünkben a klinkerégető forgókemence) belépő anyagok (esetünkben hagyományos és alternatív tüzelő- és alapanyagok) tömege megegyezik a kilépő anyagok (esetünkben klinker, emisszió, filterpor) tömegével. A mátrixszámítás alapja, a rendszer felbontása n számú lináris egyenletre és n számú ismeretlen változóra. A 22. ábran illusztrált rendszerben az aij a rendszer együtthatója, xi az ismeretlen változó és a bi pedig konstans. 22. ábra: A mátrixszámítás alapja, n számú ismeretlen változóra

A rendszer mátrix formában felírva: „a * x = b” (23. ábra). 23. ábra: A rendszer mátrix formában felírva

A rendszer lináris egyenletekre történő felosztásának célja, hogy meghatározzuk minden egyes bemenő anyag hány %-ban járul hozzá az előállított klinker kémiai összetevőihez. A b vektor a klinker számolt összetételét jellemzi. Ezeket a lépéseket az x megoldás vektor kiszámítása követi. A következő lépés a mátrix számítási folyamat lefuttatása az elemek tömegáramának (x), a gazdasági (c) és a folyamat (p) paraméterek meghatározása. A klinker ásványtani összetételét az un. Bogue összefüggés alapján kalkulálja, mely a következő:

- 125 -


•

C3S (%): 4.071 x CaO - 7.602 x SiO2 - 6.718 x Al2O3 - 1.43 x Fe2O3;

•

C3A (%): 2.65 x Al2O3 - 1.692 x Fe2O3;

•

Folyadék fázis (%): 2.95 x Al2O3 – 2.22 x Fe2O3;

•

Lúgok: Na2O egyenérték (%): Na2O + 0.658 K2O

•

LSF (%): 100 x CaO / (2.8 x SiO2 + 1.18 x Al2O3 + 0.65 x Fe2O3)

•

SR (-): SiO2 / (Al2O3 + Fe2O3);

•

AR (-): Al2O3 / Fe2O3;

Az eredményeket ezután a megadott referencia dimenziókra váltja, a környezetre gyakorolt hatásokat osztályozza és minden eredményt külön eredménytáblán ismertet. A számításokat minden forgókemencére külön-külön kell elvégezni. A számítások elvégzéséhez az alábbi input adatok meghatározására van szükség. Bemenő adatok 1.

Az adott forgókemencére jellemző paraméterek meghatározása.

•

Kemence típusa (hosszú száraz; hosszú nedves; hőcserélő)

•

Hőfogyasztás (Gj/t klinker)

•

O2 szint (%)

•

Gáz mennyiség (Nm3/kg klinker)

•

Termelés (t klinker/h)

•

Keletkező max. ciklonpor mennyiség (% klinker)

•

Termelési idő (nap/év)

•

Termelési idő (óra/nap)

2.

Definiálni kell az elvárt klikerminőséget:

•

Szabad CaO (%)

•

Trikalcium-szilikát (%)

•

Trikalcium-aluminát (%)

•

Folyadék fázis (%)

•

Alkáliák (%)

•

Mész telítési tényező: LSF (%)

•

Szilikát modulus

- 126 -


•

Aluminát modulus

3.

Meg kell adni minden bemenő hagyományos ill. alternatív nyersanyag, tüzelőanyag

és

cement

adalékanyag

elemzést

igénylő

nehézfém

ill.

halogéntartalmát, valamint nedvességét és az oxidos összetételét (SiO2, Al2O3. Fe2O3, CaO, MgO, SO3, Na2O, K2O, Mn2O3, TiO2, P2O5). A nyersanyagoknál és a cementadalékoknál

fel

kell

tüntetni

az

izzítási

veszteséget

is,

ill.

a

tüzelőanyagoknál a fűtőértéket, hamutartalmat, illóanyag tartalmat, kéntartalmat és folyékony tüzelőanyagok esetében a sűrűséget. 4.

Definiálni kell az összehasonlítás ill. a kritériumok meghatározásának alapjául szolgáló határértékeket, szabványokat és egyéb referenciákat az emisszióban, klinkerben ill. ciklonporban megjelenő elemekre.

Ahhoz, hogy a kimenő adatok meghatározhatók legyenek, a bemenő adatok széleskörű ismerete szükséges. A felhasználni tervezett hulladékok, fent említett pontokban lehatárolt paramétereinek meghatározása, erre a célra létrehozott AFR laborban fog történni.

6.2.3.3 Eredmények A számítások eredményeként kapott kimeneti (emisszió, klinker, cement, ciklonpor) koncentráció

értékeket

a

program

összeveti

a

megfelelő

határértékekkel,

szabványokkal ill. referenciaértékekkel. Mindez lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a különböző alternatív tüzelő-, nyers-, és cementadalék anyagokkal maximálisan bevihető elemek mennyiségét (fémek, klór stb.), mely kritériumok meghatározása alapvető fontosságú az alternatív anyagok cementipari alkalmazása során. A szoftver eredménytábláit az 5.9 sz. melléklet mutatja be. A mellékletben látható eredménytábla minden egyes bevitt anyagra elkészíthető. A szoftver által kiszámolt értékek összehasonlíthatók a peremfeltételekkel (jogszabályi előírások, klniker minőségével szemben támasztott követelmények), és ha túllépés tapasztalható, akkor változtatni kell a bevitt anyagok arányán.

- 127 -


Az alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése a Préci szoftver segítségével egy olyan felügyeleti –mind a levegőtisztaság-védelem, mind a klinkerminőség területén– rendszer ellenőrzése alatt áll, amellyel modellezhető a beadagolásra tervezett hulladékok környezeti hatása.

6.2.3.4 A tervezett modellezési szcenáriók Az előző fejezetben felsorolt, és egyenként elemzett, a hejőcsabai cementgyárban másodlagos tüzelő-, és alapanyagként felhasználni szándékozott hulladékok együtt égetését kívánják megvalósítani. Egyes esetekben azonban, az egy időben történő beadagolásuknak

nemcsak

a

kémiai,

és

fizikai

tulajdonságokból

eredő

anyagminőségre és az emisszióra gyakorolt hatások, hanem technológiából és adódó korlátok is behatárolják. A 45. táblázat összegzi az egyes anyagcsoportok együttégetésének lehetőségeit. A nagy tömegű anyagokat (pl.: gumi, papíriszap, szennyvíziszap, húsliszt, szennyezett talaj) önállóan érdemes beadni, ugyanakkor ha kevesebb mennyiség áll rendelkezésre, nem kizárt a táblázatban feltüntetett anyagokkal történő együttégetés sem. Vannak anyagok, amelyek bár önállóan is beadhatók (pl.: papír, fa műanyag, savgyanta, oldószer), de előzetesen érdemes őket keverni egy nagyobb tömegáram elérése és a könnyebb kezelhetőség érdekében.

- 128 -


45. táblázat: A felhasználni kívánt hulladékok együttégetésének lehetőség fáradt olajok (hidraulikus fa olajok, klórmentes Hulladék anyagkategóriák "szigetelő" olajok, motor és (BUWAL és BAT alapján) sebességváltó olajok, ásványolaj keverékek, fáradt olajok (hidraulikus olajok, klórmentes "szigetelő" olajok, motor és x sebességváltó olajok, ásványolaj keverékek, egyéb kenőolajok x fa szennyvíz iszapok (kommunális) autógumi, egyéb gumi hulladék x papír, karton műanyagok (osztályozott x vagy kevert) útfenntartásból származó hulladékok talajtisztító berendezésekből származó hulladékok, talajok, építési törmelékek szerves anyag tartalommal oldószerek savgyanta papíriszap húsliszt, csontliszt

x x x

oldószerek savgyanta papíriszap húsliszt, szennyvíz autógumi, papír, műanyagok útfenntartásb talajtisztító iszapok egyéb gumi karton (osztályozott ól származó berendezésekből csontliszt (kommunális) hulladék vagy kevert) hulladékok származó hulladékok, talajok, építési törmelékek szerves

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x

x x x

x

x

x

x

x x x

x

- 129 -


Az a lényeg, hogy együtt vagy külön, de a kritikus komponensek (halogének, nehézfémek, PCB stb.) bevitt mennyisége ne haladja a késztermék minőségére és az emisszióra

előírt

határértékeket.

A

6.2.3

fejezetben

bemutatott

Préci

cementgyártáshoz használt döntés-támogató szoftver, ennek kiszámolására ad lehetőséget.

6.2.3.5 Szükséges monitoring elvégzése A légszennyező anyagok kibocsátásának mérését a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a 2. sz. melléklete alapján kell elvégezni: •

folyamatosan mérni és rögzíteni kell a légszennyező anyagok kibocsátását;

•

folyamatosan mérni és rögzíteni kell a következő működési paramétereket: hőmérséklet a tűztér belsejében a falnál, vagy más megfelelő helyen a környezetvédelmi hatóság által meghatározott pont(ok)ban, a távozó füstgáz oxigénkoncentrációja, nyomása, hőmérséklete és vízgőztartalma;

•

a nehézfémek, a dioxinok és furánok kibocsátásának meghatározása érdekében az üzembe helyezést követő első 12 hónapban legalább háromhavonta kell egy-egy mérést végezni, ezt követően évente legalább két mérést kell végezni.

A füstgáz tartózkodási idejét 850 °C, illetve 1100 °C feletti hőmérsékleten, valamint a füstgáz oxigéntartalmát meg kell határozni legalább egyszer, az üzembe helyezése folyamán a várható legkedvezőtlenebb üzemeltetési körülmények között.

6.2.3.6 Várható emisszió összefoglalása Az AFR anyagok felhasználásának várható emissziós hatásait jelen fázisban csak a külföldi tapasztalatokra, hazai cementipari próbaégetések eredményeire, valamint irodalmi adatokra alapozva tudjuk becsülni. A felvázolt Préci szoftver segítségével, azonban a részletes környezeti hatástanulmányban (későbbiekben: RKHT) lehetőség nyílik az egyes hulladékcsoportokra számolt kimenő adatok pontosítására. Az AFR anyagok környezeti levegőre gyakorolt hatásának vizsgálatakor számos kritikus komponenst azonosítottunk, melyek rendszerbe történő bevitelénél korlátozó

- 130 -


tényezőt jelent az alkalmazott technológia érzékenysége, a késztermék minőségével szemben támasztott elvárások, és a környezetvédelmi követelmények. A végtermék ellenőrzés, valamint a folyamatos megfigyelő rendszer működtetésével biztosíthatók a kimenő

anyagáramokkal

szemben

támasztott

elvárások.

Összefoglalva,

a

levegőminőségi szempontból nem azonosítottunk olyan tényezőt, melynél kizáró okot jelent az AFR anyagok alkalmazása.

6.2.4 Várható immissziós állapot vizsgálata A térségben jelentős kibocsátónak tekinthető, a nagy kéménymagassággal rendelkező cementgyár, így az uralkodó ÉK-i szélirány mellett a csóva elérhet lakott területeket is (Szirma, Alsózsolca, Kistokaj). Az RKHT-ban a jelentős pontforrások (P010) külön számítógépes modellezett terjedésvizsgálatát fogjuk elvégezni, amiben megállapítjuk az un. „lecsengési” távolságot is. A terjedésmodellhez, a Préci szoftver által kiszámolt adatokat fogjuk felhasználni.

6.2.4.1 Várható immisszió összefoglalása A kritikus komponensek (halogének, nehézfémek stb.), a hagyományos-, és az AFR anyagokkal egyaránt bekerülhetnek a rendszerbe. Ugyanakkor az, hogy milyen mértékben kötődnek meg a késztermékben, illetve milyen mértékű lesz a szennyezőanyag

kibocsátás

nagymértékben

függ

az

adott

klinkerkemence

paramétereitől. A RKHT-ban levegőtisztaság védelmi szempontból a következők részletes kidolgozása szükséges: •

az cementgyár tényleges hatásának modellezése,

•

kritikus helyeken (lakott területek) a levegő szennyezettség „lecsengésének” modellezése, és ábrázolása,

•

a levegős hatásterület térképi bemutatása.

Az AFR anyagok klinkerkemecében történő hasznosításának levegőkörnyezetre gyakorolt hatása kizáró okot nem jelent.

- 131 -


6.2.5 Várható járműforgalom bemutatása Az AFR anyagok hasznosításakor napi kb. 200 t beszállítással lehet számolni, ami 810 db, 20-25 t átlagos raksúlyú tehergépkocsit jelent. Éves szinten eszerint kb. 3286 db gépjárművel lehet számolni. A jelenlegi állapotban kiszámolt, éves nyersanyagbeszállítás forgalmához viszonyítva, ez 2-3%-os forgalomnövekedést eredményez. Egyes esetekben ennek egy része (pl. darabolt gumi), a meglevő vagonbuktató felhasználásával átterhelhető vasútra. 21982

7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

7.1 Jelenlegi hulladékgazdálkodás A telephelyen folytatott cementgyártási tevékenységek révén termelési és kommunális hulladékok

egyaránt

keletkeznek.

A

hulladékkezelés

szabályozása,

a

hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény, és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI.15) Korm. rendelet figyelembevételével történik.

7.1.1 Kommunális hulladékok kezelése A kommunális hulladékok gyűjtése, a telephely egész területén erre a célra kijelölt tárolókban történik. A hulladék rendszeres elszállítása a gondnokság feladata. A 47. táblázat tartalmazza a telephelyen keletkezett kommunális hulladékokra vonatkozó adatokat. 46. táblázat: A kommunális hulladékok keletkezési helyei, mennységük, elszállításuk gyakorisága Hulladék keletkezési

Szeméttároló edények nagysága

helye

1,1 m3

Készenléti épület

Elszállítás gyakorisága

4 m3 1

kéthetente

Irodaház

1

hetente kétszer

Csomagoló

1

hetente kétszer

- 132 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya Építőrészleg

1

hetente kétszer

Kazánház

1

hetente

Étterem

1

hetente kétszer

Irodaház

1

kéthetente

Vasútüzem

2

kéthetente

Cementmalom

1

kéthetente

Laboratórium

1

kéthetente

Baraképület

1

kéthetente

Trafóház

1

kéthetente

Vezérlő

1

kéthetente

Gépműhely

1

kéthetente

Garázs

1

kéthetente

Vízlágyító

1

hetente egyszer

A kőbányai és a mályi telephelyeket is figyelembe véve a keletkezett kommunális hulladék mennyisége kb. 74-75 m3/hónap. A termelési hulladékok közül az értékesíthető rész gyűjtése a raktárban történik, ahonnan később eladásra kerül.

7.1.2 Veszélyes hulladékok kezelése A veszélyes hulladékok gyűjtése fajtánként elkülönítve, az üzemegységek területén, elszállításig pedig erre a célra kialakított, a 98/2001 (VI.15) Korm. rendeletben leszabályozott módon, védelemmel ellátott zárt veszélyes hulladéktárolóban történik. Kezelésük módját (begyűjtés, tárolás, szállítás), a vállalatnál működő irányítási rendszer keretében szabályozott munkautasítások tartalmazzák. A 2001-ben keletkezett veszélyes hulladékok listáját a 47. táblázat tartalmazza. 47. táblázat: A 2001-ben keletkezett veszélyes hulladékok

Megnevezés*

Veszélyes hulladék

EWC

Kódja Fáradt olaj

24

V 54102

Keletkezett mennyiség [kg]

13 0224

10 000

Motor-, hajtómű-, és kenőolaj hulladékok melyek ásványolaj, klórvegyület, szintetikus anyag,

biológiai anyag tartalom szerint vannak lebontva

- 133 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya Használt kenőzsír

V 54202

12 01 12

2071

Zsírral szennyezett textília

V 54202 07

12 01 12

1049

V 54202 05

12 01 12

2

Fáradt olaj. sz.itatóm. fürészpor V 54102 09

13 02 04

810

Zsírral szennyezett h.m. műanyag. Fáradt olajjal szennyezett textília

V 54102 07

13 02 04

3300

Olajjal szennyezett vas, acél

V 54102 02

13 02 04

830

V 54102 05

13 02 04

37

Olajjal szenny. föld, kő, kavics V 54102 19

13 02 04

1800

Olajjal szennyezett h.m. műanyag

25

Használt akkumulátor [kg]

V 35501

16 06

1140

Használt szárazelem [kg]

V 35502

16 062

131.1

26

Mázolóanyag maradék

V 55504

08 01

6

Etilén glikol fagyálló

V 55303

nincs

25

Olajos gumi, gumiőrlemény

V 54102 17

13 02 04

170

V 35503

16 0227

69

Használt. vegyszer mar.

V 59301

28

07 07

31

Vegyszeres flakon

V 59301 05

07 075

26.8

Iroda technikai hulladék

V 91103

08 03 17

47

Ioncserélő gyanta

V 55903

08 04 09

0

Elektronikai hulladék (+ 10 kg Neoncső)

Orvosi hulladék

25

V 97104

B lista

29

15

Elemek és akkumulátorok melyek ólom, nikkel-kadmium, higany, lúgok szerint vannak

megkülönböztetve 26

Festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából valamint ezek

Eltávolításából származó hulladékok, melyeket szerves oldószer, veszélyes anyag tartalom, vizes állag és szuszpenzió alapján tovább csoportosítottak 27

Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai PCB, klór-fluor szénhidrogén, azbeszt,

veszélyes anyag tartalom szerint megkülönböztetve 28

Finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és

felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott mosófolyadék és anyalúg, üst- vagy reakciómaradék, szűrőpogácsa, felitató anyag, és iszap hulladékok melyeket víz, halogén és szervesanyag tartalom szerint csoportosítottak 29

Kiegészítő lista, főcsoport és alcsoport megegyeznek az Alaplistával, melynek alapján 18 01

kategória alá tartozik, de jelenlegi kódszáma megegyezik a magyar veszélyes hulladék nyilvántartási kódszámmal.

- 134 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya „C” típusú Kondenzátor (halogénes)

V 54105 02

13 03 06

350

V 54104 02

13 03 07

1290

V 55903 02

08 04 09

110

V 31108

16 1130

100000

Halogén vegyületet nem tartalmazó hőközlő olajos szennyezett vas Polimerizált gyantamaradékkal szennyezett vas, acél Kemence bontási maradék (krómos tégla)

* A veszélyes hulladékok megnevezése, a 102/1996 (VII.12) Korm. rendelet alapján történt

2001 évben keletkezett veszélyes hulladékok minőségi, és mennyiségi bevallása a 102/1996 (VII.12) Korm. rendelet alapján történt, ezért a hulladékokat még az abban szereplő V kódokkal és megnevezéssel szerepeltettjük. Ugyanakkor a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001 KöM rendelet 2002. január 1-től hatályos, így KöM által hivatalosan közzé tett „A 102/1996. (VII. 12) Korm. rendeletben alkalmazott veszélyes hulladék kódok megfeleltetése a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben használt hulladék kódoknak” táblázat alapján feltüntetjük az EWC kódokat is. A veszélyes hulladék, 1 évnél nem hosszabb ideig történő tárolása a 48. táblázatban szereplő módon történik. 48. táblázat: Veszélyes hulladékok tárolásának módja Üzem

Hulladék megnevezése

Kiegészítő adatok

Kőbánya

Fáradt olaj /süllyesztett/

1db 25 m3 konténer

Kőbánya

Olajjal szennyezett veszélyes

Térbetonozott helység

hulladék. Csomagolóüzem

Fáradt olaj /szabadtéri/

1db 10 m3 konténer

Tart. alkatrész raktár

Fáradt olaj /süllyesztett /

1db 25m3 konténer



Térbetonozott

hulladék. Tart. alkatrész raktár

Akkumulátor

Erre a célra kialakított külön helyiség


30

Magnezit tégla

Erre a célra kijelölt területen

Bélés- és tűzálló-anyagok hulladékai melyek kohászatból és nem kohászatból erednek

megkülönböztetve az alapján hogy szén-alapúak, vagy veszélyes anyag tartalmúak

- 135 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya Tart. alkatrész raktár


Betonozott zárt helyiség

hulladék. Garázs

Akkumulátor

Erre a célra kijelölt terület

A raktárból a hulladékot arra feljogosított szervezet szállítja el, illetve az üzem égetési engedélyében

szereplő

néhány

veszélyes

hulladékot

a

forgókemencékben

ártalmatlanítják égetéssel. A fáradt olajat, a központi raktár előtt elhelyezkedő fáradtolaj-tároló tartályban (25 m3), illetve zárható felcímkézett hordókban gyűjtik.

7.1.3 Veszélyes hulladékok elhelyezésének módja A veszélyes hulladékok típusonkénti gyűjtése, és elhelyezése az 49. táblázatban foglaltak szerint történik. 49. táblázat: Veszélyes hulladékok típusa, elhelyezésének módja Hulladék típusa

Elhelyezés módjai

Folyékony és tűzveszélyes veszélyes hulladék

raklapon elhelyezett zárható fémhordóban

Szilárd, nem gyúlékony veszélyes hulladék

raklapon, kettős műanyag zsákban kiömlés ellen biztonságosan bekötve, vagy fémhordóban 3/4 részig töltve kettős fólia lekötéssel

Szilárd gyúlékony veszélyes hulladék

raklapon elhelyezett, zárható fémhordóban

Fémtartalmú veszélyes hulladék

fémhordóban 1/2 részig töltve fólia lekötéssel.

Abban az esetben, ha a csomagolás nem így történik, és az átvevő nem veszi át a veszélyes hulladékot, a termelő köteles azt visszafogadni.

7.1.4 Veszélyes hulladékok szállítása

7.1.4.1 Belső szállítás A veszélyes hulladékszállító csak az utasításban szabályozott módon csomagolt hulladékot köteles átvenni, átvételétől pedig köteles megőrizni a csomagolás sértetlenségét. Az átadó (üzem és területvezető) köteles minden veszélyes hulladék szállítmányt „Jegyzőkönyv veszélyes hulladék átadásáról-átvételéről” kísérővel ellátni. A feljegyzés végigkíséri útján a szállítmányt. Az átadó két példányt tölt ki

- 136 -


azonos sorszámmal, mégpedig oly módon, hogy a sorszám első betűje az üzem nevének azonosító betűje. Az átadó mindkét jegyzőkönyvet aláírja, az átvevő a szállítmány átvételét követően a két aláírt jegyzőkönyv egyikét visszaküldi az átadónak. Az átadó, az átvevő, a gyűjtőhely illetve az ártalmatlanítást (saját veszélyes hulladék esetében) végző köteles a birtokában lévő jegyzőkönyveket erre a célra rendszeresített dossziéban gyűjteni és megőrizni, és a forgalomról összesítő nyilvántartást vezetni. A telephely, az üzemekben keletkező veszélyes hulladékok szállítását, ha az üzem nem rendelkezik saját szállító eszközzel a cementüzem végzi.

7.1.4.2 Külső szállítás Ha a veszélyes hulladékot nem használják fel, nem értékesítik, vagy nem ártalmatlanítják, annak elhelyezéséről ill. ártalmatlanításáról külső cég gondoskodik. Veszélyes hulladékot csak megfelelő csomagolásban, engedéllyel rendelkező szállítónak adják át. A veszélyes hulladékok rendeletben foglaltaknak megfelelő módon történő elszállításáról, az üzemvezető és környezetvédelmi előadó ill. mérnök gondoskodik. Külső céghez történő szállítás esetén az „SZ” szállítójegyet a környezetvédelmi előadó ill. mérnök állítja ki. Külső cégtől történő átvétel esetén az „SZ” szállítójegyet a környezetvédelmi előadó ill. mérnök állítja ki. Fáradt olaj esetében az átvétel során a mennyiség meghatározása a csomagolói mérlegen történik. A csomagolói mérleg számítógépen rögzíti a mérlegelt mennyiséget, amely továbbításra kerül a termelési osztály részére.

7.1.4.3 Gyűjtőhelyek Az üzem területén található munkahelyi és üzemi (raktár esetében) gyűjtőhelyeket a munkautasításokban határozzák meg, és az ott tárolt veszélyes hulladékokat fajtánként a munkautasításban meghatározottak szerinti megnevezéssel ellátott táblával jelölik. Gyűjtőhelyek kialakításánál, a hivatkozott rendeletben előírt szempontok figyelembe vételével járnak el. A gyűjtőhely felelős vezetője csak sértetlen csomagolású veszélyes hulladékot köteles átvenni, az átvételtől pedig köteles megőrizni a

- 137 -


csomagolás sértetlenségét. A gyűjtőhely vezetője felel azért, hogy veszélyes hulladék fajtánként elkülönítetten legyen tárolva és a gyűjtés és tárolás ideje alatt környezetszennyezés ne következzen be. A gyűjtőhelyeket a bejáratoknál a tárolt veszélyes hulladék megnevezését tartalmazó táblával van ellátva. Nem üzemi gyűjtőhelyek esetén a KIR vezető jóváhagyásával ettől el lehet térni. A gyűjtőhely működéséről a munkautasításban meghatározottak szerint üzemnaplót vezetnek. Üzemnapló feltünteti az ott tárolt veszélyes hulladékok összetételére és mennyiségére vonatkozó adatokat, a hasznosításra, illetve ártalmatlanításra átadott veszélyes hulladékot átvevő adatait, az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és az ezek hatására tett intézkedéseket. A naplót, az éves zárást követően a tárgyévet követő 01.20 -ig megküldik a környezetvédelmi előadónak ill. mérnöknek a kötelező éves jelentés elkészítéséhez.

7.1.4.4 Ártalmatlanítás A Holcim Hungária Rt. hejőcsabai telephelyén keletkező saját veszélyes hulladékokból az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 2220-7/2000 számú határozatában (lsd. 1. sz. melléklet) felsoroltakat, meghatározott feltételek mellett klinkerégető forgókemencében égetéssel ártalmatlaníthatja.

7.1.5 Jelenlegi hulladékgazdálkodás összefoglalása A cementgyár jelenlegi hulladékgazdálkodása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik. Az alkalmazott technológia lényegében hulladékszegénynek mondható, mivel a keletkezett melléktermékek (filterpor) maximális visszaforgatására törekszenek. Veszélyes hulladékok jellemzően a karbantartásból, üzemfenntartásból keletkeznek, olyan mennyiségben, hogy elszállításukra évente 1-2 alkalommal kerül sor.

- 138 -


7.2 Az AFR anyagok hasznosítását követően várható hulladékgazdálkodás Az alapadatok körében számos olyan területet érintettünk már (tárolás, felhasználni kívánt hulladékok köre, fizikai-kémiai tulajdonságaik stb.) melyek valamilyen formában kapcsolódik a jelen fejezethez. Kiegészítve a 4.4 fejezetekben leírtakat, az AFR anyagok hasznosítását követően várható hulladékgazdálkodásról a következők mondhatók el. A klinkerégetés hulladékmentes technológia, így felhasználni kívánt alternatív tüzelőés alapanyag felhasználást követően sem várható melléktermék keletkezése, mivel a kemencébe kerülő teljes anyagmennyiség beépül a késztermékbe. Többletmennyiséget csak a szállítmányból eredő méretarány feletti darabok vagy idegen anyagok, továbbá a tartályiszap jelenthet. Ezek szállításig történő elhelyezése a telephelyen kialakított veszélyes hulladéktárolóban megoldható. A szilárd AFR anyagok elhelyezését szolgáló tárlóhelység és a folyékony anyagok részére kialakított tartálypark kialakításánál fontos szempontot jelent, hogy azok minél közelebb helyezkedjenek el a nyersmalomhoz, és a klinkerkemencéhez. Azt, hogy az anyagok minél kisebb úton kerüljenek a beadagolási pontokhoz, biztonsági, technikai és energiahatékonyági szempontok egyaránt indokolják. Az elsődleges cél a hulladékok tárolás nélküli azonnali beadagolása, viszont a folyamatos beadagolás biztosítása és a piaci kínálathoz alkalmazkodás miatt szükség lehet védelmet jelentő tárolók - folyadékok esetében tartályok, szilárd anyagokhoz a speciális önürítős, zárt pótkocsik - beiktatására. Az AFR anyagok szállítása a tároló és a fogadóhely között zárt szállítórendszerrel lesz megoldva, a környezet legkisebb igénybevételével. A telephelyen előkezelést nem terveznek végezni. Azok a hulladékok, melyek a keletkezésük formájában közvetlenül nem hasznosíthatók, már előkezelt állapotban fognak beérkezni. A beszállítást szakszerű, engedéllyel rendelkező vállalat fogja végezni, szigorú nyilvántartás mellett. A hulladékok fogadására és átvételére minden

- 139 -


esetben a 3/2002 (II.22.) KöM rendeletben 3, és 4 §-ban foglaltak fognak érvényesülni. A technológiai adottságok, a késztermékkel és a kibocsátott szennyezőanyagokkal szemben támasztott szigorú követelmények miatt igen nagy körültekintéssel kell összeállítani azon anyagok listáját és mennyiségét, melyek bekerülnek a klinkerkemencébe. Erre vonatkozóan külön infrastruktúra és informatikai háttér fog létesülni.

7.2.1 Várható hulladékgazdálkodás összefoglalása Az AFR anyagok hasznosítása csak kis mennyiségű többlethulladékok keletkezését eredményezheti.

A

hulladékok

napi

tárolása

jogszabálynak

megfelelően,

klinkerkemencébe juttatása teljesen zárt rendszerben fog történni, a környezet minimális igénybevétele mellett. Elsődleges cél, az AFR anyagok azonnali rendszerbe adása. A telephelyen előkezelés nem fog történni. Összességében elmondható, hogy az AFR anyagok hasznosítása hulladékgazdálkodás szempontjából nem jelent kizáró tényezőt.

8. ZAJ- ÉS REZGÉSVISZONYOK HATÁSAI A zajvédelmi munkarész feladata az AFR anyagok alkalmazásával járó környezeti folyamatok, konfliktusok, a tervezett változtatások megépítésével esetlegesen keletkező környezetet károsító hatások, azok mértékeinek, következményeinek feltárása, továbbá szükség esetén javaslatokat tenni a káros hatások mérséklésének módjára, a konfliktus-szegény kialakításra.

8.1 Jelenlegi állapot értékelése A telephely környezeti zajkibocsátásának értékelését, az ÉKF zajmérő csoportja által a 1998-ban elvégzett mérések eredményeit összefoglaló, HZE-08/98 számú

- 140 -


jegyzőkönyv alapján végezzük el. A szakhatóság újabb zajméréseket végzett ugyan 2001 év során, de a méréssorozat még nem zárult le, és az eredmények kiértékelése nem történt meg a jelen tanulmány készülésekor.

8.1.1 A helyszín és a zajforrás leírása A tárgyi telephely Miskolc belterületén, a város déli peremén található. Keleti irányban, a Szirmára vezető út túloldalán beépítetlen terület határolja, ahol nincs zajtól védendő építmény. Nyugat felől a 3. sz. főközlekedési út és az abból nyíló Fogarasi út határolja. Ezen utcák túloldalán lakó- és intézményterület húzódik. Ugyancsak nyugat felől lép be a gyárba a tapolcai bányából induló, azt a gyárral összekötő távolsági szállítószalag, mely Miskolctapolca, Görömböly és Hejőcsaba városrészeken áthaladva biztosítja a gyártáshoz a mészkőellátást. A

gyár

domináns

zajforrásainak

a

klinkerhűtő,

cementőrlő,

nyersmalom,

ventillátorok, porelszívók, kompresszorok tekinthetők. Az ÉKF által elvégzett mérések időpontjait, napszakokat és a mérés időszakában észlelt időjárási viszonyokat az 50. táblázat tartalmazza. 50. táblázat: Zajmérési időpontok, napszak, és a mérés időszakában észlelt időjárási viszonyok Mérés időpontja

Mérés napszak

1998. július 07. 1998. július 15.

Időjárási viszonyok helyszíni ellenőrzés és adategyeztetés

éjszakai mérések

derült idő, hőmérséklet: + 20 oC szélsebesség: 2 m/s iránya ÉNy-i

1998. július 21.

éjszakai mérések

derült idő, hőmérséklet: + 22 oC szélcsend

1998. augusztus 25

nappali mérések

derült idő, hőmérséklet: + 23 oC szélsebesség: 1,5 m/s, iránya: Ny-i

1998. augusztus 26.

éjszakai mérések

derült idő, hőmérséklet: + 18 oC szélsebesség: 1 m/s, iránya: ÉNy-i

1998. szeptember 1.

nappali mérések

borús, párás idő, hőmérséklet: +20 oC szélsebesség: 1 m/s alatt

1998. szeptember 1.

éjszakai mérések

borús, párás idő, hőmérséklet: +16 oC szélcsend

- 141 -


8.1.2 Mérőfelületek kijelölése A telephely körül négy mérőfelület vehető fel, mely közül az egyik megosztott: •

M 1 jelű mérőfelület: Az ÉNy-i irányban, a Fogarasi u. 1/b. sz. lakóháztól a Gátőr u. 42/a. számú lakóházig terjedő szakaszon, a védendő homlokzatok előtt felvéve.

•

M 2/1 jelű mérőfelület: A távolsági szállítószalag É-i oldalán, azzal párhuzamosan felvéve. E mögé tartozik a Csabavezér utca, valamint a szalag által határolt lakóterület.

•

M 2/2 jelű mérőfelület: szalag D-i oldala mentén, azzal párhuzamosan felvéve. E mögé tartozik a szalag és a Pesti út páros oldala által bezárt lakóterület.

•

M 3 jelű mérőfelület: A gyár K-i telekhatára mentén, attól kb. 30 m-re felvéve. Közvetlenül mögötte nincs védendő építmény. Legközelebb, kb. 700 m-es távolságban állnak a szirmai lakóterület szélső lakásai.

•

M 4 jelű mérőfelület: Az É-i telekhatárral közel párhuzamosan, attól kb. 30 méterre felvéve. Közvetlenül mögötte nincs védendő építmény.

A mérőpontok térképen történő elhelyezkedése a 6.1 sz. mellékletben található.

8.1.3 Mérések kivitelezése Mérések a nappali és - a távolsági szalag környékéről a felügyelőséghez érkezett lakossági jelzések alapján - az éjszakai időszakban egyaránt történtek. Minden mérési alkalommal valamennyi jelentősebb zajforrás üzemszerűen működött. A távolsági szalag üzemelése esetleges volt, azaz voltak olyan műszakok, amikor nem folyamatosan működött, illetve a harmadik műszakban, a késő éjszakai időpontban alkalomszerűen indították el, ezért a mérési időpontokat ehhez kellett igazítani. Összességében elmondható, hogy •

a vizsgált zaj jellege állandó, és a

•

mérési időszak 5-10 perc/mérési pont volt.

Az alapzaj mérése az MSZ 18150/1 4.7.1. pontjában rögzítettek szerint történt. Mivel a - távolsági szalag kivételével - a zajforrások leállítására nem volt lehetőség, az

- 142 -


alapzajt épületek hangárnyékában és olyan távolságban mérték, ahol a gyár zaja már nem észlelhető. Éjszaka a szalag környezetében ezeket a méréseket a leállások közötti időszakokban, mérési pontonként végezték el. Alapzajként gyakorlatilag a 3. sz. főúton lebonyolódó közúti közlekedés zaja vehető figyelembe. Más zajforrás a közvetlen közelben nem működött, mérést zavaró vagy azt befolyásoló tényezőt nem észleltek.

8.1.4 Zajmérési eredmények, és értékelésük Az ÉKF, 155/1988 számú határozata (lsd. 6.2 sz.) rögzíti az egyes mérési pontokat, és a hozzájuk tartozó zajkibocsátási határértékeket. Az ÉKF által elvégzett nappali, és éjszakai mérések részletes eredményei a 6.3 sz. mellékletben, összegzett eredményei, és a zajkibocsátási határértékek pedig az 51. táblázatban, és az 53. táblázatban találhatóak. 51. táblázat: ÉKF által meghatározott zajkibocsátási A- hangnyomásszintek a kritikus pontokon L*AE [dB]

Kritikus pont jele

LKH [dB]

nappal

éjszaka

nappal

éjszaka

06-22 h

22-06 h

06-22 h

22-06 h

1002

56

56

50

40

2108

57

57

50

40

2204

64

64

50

40

3001

55

-

70

70

4001

57

-

70

70

L*AE: zajkibocsátási A-hangnyomásszintek LKH zajkibocsátási határérték az ÉKF 155/1988 számú határozata alapján 52. táblázat: Jogszabály szerint mértékadó A- hangnyomásszintek a megítélési pontokon. L*AM[dB]

Megítélési pont jele

LTH[dB]

nappal

éjszaka

nappal

éjszaka

06-22 h

22-06 h

06-22 h

22-06 h

1002

56

56

50

40

2108

57

57

50

40

2204

64

64

50

40

L*AM: mértékadó egyenértékű A- hangnyomásszint

- 143 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya LTH: zajterhelési határérték a 4/1984. (I. 23.) EüM. sz. rendelet l. sz. melléklete szerint

A kapott eredmények alapján az M1, M2/1 és M2/2 jelű mérőfelületeken állapítható meg határérték-túllépés úgy a nappali, mint az éjszakai időszakra vonatkozóan. A legnagyobb túllépés Tmax = 24 dB A túllépéssel érintett épületek címe és az érintett helyiségek száma részletesen a 6.4 sz. mellékletben találhatóak. A 6.4 sz. melléklet kizárólag azokat az utcákat és épületeket sorolták fel, melyek hivatkozott zajkibocsátási határérték határozatban szerepelnek. Ezek veendők figyelembe a zajbírság kivetésénél. A határérték túllépés azonban a megadottnál jóval több utcát és épületet érint, pl.: Gátőr, Kázmér, Pusztaszeri, Szirmai, Dália, stb. utcák. Néhány ilyen mérési ponton kapott nappali és éjszakai zajterhelési értéket tájékoztató jelleggel szerepelnek.

8.1.5 Méréshez és kiértékeléshez alkalmazott előírások A mérésekhez és a kiértékeléshez felhasznált előírások a következők voltak: •

12/1983. (V.12.) sz. rendelet a zaj- és rezgésvédelemről

•

88/1990. (IV. 30.) MT sz. rendelet a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT sz. rendelet módosításáról

•

4/1984. (I. 23.) EüM. sz. rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

•

MSZ 18150/1-83 Immissziós zajjellemzők vizsgálata

•

Lakó-, üdülő és középületek környezetében és helyiségeiben fellépő mértékadó A-hangnyomásszintek meghatározása

•

MSZ 13-111-85 Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási

határérték

meghatározása

MSZ

184/7-83

Akusztikai

fogalommeghatározások.

8.1.6 Zajbírság fizetése A zajkibocsátási határérték túllépés miatt kiszabott bírságok a következőképpen alakultak:

- 144 -


1992

1998

1 326 700

1 270 724

2 647 680

Meg kell jegyezni, hogy zajbírságot minden évben nem szabnak, csak ha hatósági mérés is történt.

8.1.7 Megvalósított, és várható zajvédelmi intézkedések Ahogy az előző fejezetben tárgyaltuk a telephely környezetében komoly problémát jelent a cementgyári technológiákból adódó zajkibocsátás nagysága, mely csökkentésére folyamatosan történnek beruházások.

8.1.7.1 2001 évben megvalósított zajvédelmi intézkedések A korábbi éveknek megfelelően folytatódott a zajvédelmi program teljesítése. Ebből kifolyólag zajvédelmi munkálatok történtek a csomagoló felsőszintjén, ahol a 2 ventilátor, valamint a kürtő és környezete került szigetelésre. A cementmalom-épület alsó 4 méteres szintjéig falazás és nyílászáró csere, valamint ipari redőnykapu beépítése történt. A 2001. évben tovább folytatódott a nyersmalom-épület technológiai motorterének (411 méter) zajszigetelése, amely során a szakasz szendvics szigetelőanyagot kapott burkolva (lemezelve). Szintén zaj- és levegőtisztaság-védelmi célokat szolgált a klinkertároló végében, a 3-as átöntő épület átalakítása, amely során a két klinkerszalag-nyúlvány épületét újra befedték (ajtó, üveg). A cementmalom toldaléképület esetében felülvizsgálták a portalanító csövek műszaki állapotát, valamint a nyílászárók eredeti szigetelését visszaállították.

8.1.7.2 2002 évre tervezett zajvédelmi intézkedések 2002. évre tervbe van a kiadósilók kürtőinek hangtompítókkal való felszerelése, valamint a cementtároló silók feletti kompresszortér zajszigetelése. Az üzemi épületek zajcsökkentésére, a cementmalom épület zajszigetelése, csomagoló kiadósilók zajcsökkentése, és 1 db kompresszor csere van előirányozva.

- 145 -


A cementmalom épület alsó 4 m-es szintje a nyersmalom épülethez hasonlóan került kialakításra, és tervben van a további zajszigetelése a következő 11 m-es szintig.

8.1.8 Zaj- és rezgésviszonyok hatásai A cementgyártás technológiai adottságából adódóan (őrlés, klinkerkemence üzemelése)

a

gyár

környezeti

zajkibocsátása

jelentősnek

mondható.

A

zajcsökkentésére folyamatos beruházások történnek, de ezek kedvező hatási csak kismértékben érezhetőek. Hatósági méréseket követően a Társaságot többször kötelezték zajbírság kifizetésére.

8.2 Az AFR anyagok hasznosítását követően várható zaj- és rezgésviszonyok alakulása A jelenleg használt szén egy részének alternatív tüzelőanyaggal történő kiváltása, illetve másodlagos alapanyagok felhasználása a jelenlegi állapothoz képest zaj-, és rezgéskibocsátás szempontjából változást nem fog eredményezni mivel olyan új berendezés nem kerül alkalmazásra, mely számottevő zajkibocsátást eredményez. A járműforgalom tekintetében némi növekedés ugyan várható de, ennek mértéke nem haladja a 2-3%-ot. A várható anyagbeadagoló rendszerek, mint zajforrások elhanyagolhatók. A már kiépített műanyag dara szállítását szolgáló pneumatikus szállítórendszer működéséhez szükséges levegőt biztosító fúvót hangszigetelt burkolattal helyezték el. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a hulladékadagoláshoz szükséges újonnan létesítendő berendezések, a környezeti zajszintet mértékadóan nem befolyásolják, kizáró okot nem jelent az alternatív-, tüzelő és alapanyagok hasznosításánál.

- 146 -


9. TALAJ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS VIZSGÁLATA

9.1 A talaj jelenlegi állapotának értékelése

9.1.1 Talajmechanikai jellemzők Az eredeti felszíni adottságok, kb. 118,00 mAf. szintre történő kiegyenlítésére során helyenként 4 m vastagságú feltöltést helyeztek el az üzem építése során. A feltöltés anyaga nagyobbrészt bevágásból kitermelt anyag, benne változatosan elhelyezkedő építési törmelékkel, kaviccsal és kőtörmelékkel. A feltöltés alatt kötött talaj, zömmel agyag található. A rétegösszetétel felső része szürke, barna, kissé humuszos agyag, szervesanyag-tartalma 2–3 % alatti. Az anyagkeverék jellege abból adódik, hogy anyaga részben löszös eredetű. Az összefüggő rétegek alatt mindenütt szemcsés talaj található, melynek felszíne hullámos a feltöltés vastagságától függően 3–8 m között érhető el. A szemcsés réteg anyaga döntően homokos kavics. A felső részeken erősebben homokos lencsék is előfordulhatnak. A szemcsés rétegek minimális vastagsága 4,0 m a gyár területén, azonban az É-i részen eléri a 7–8 m vastagságot is.

9.1.2 Talajminőség A hejőcsabai Nádasrét mellett, a volt kohászati salaklerakó térségében végzett vizsgálatok eredményei az érintett terület jelentős nehézfém szennyezettségét dokumentálják, míg a MÁV Rt. tevékenységével összefüggésben a talaj-talajvíz szénhidrogén származékokkal való szennyezését idézte elő. A telephely területén szénhidrogén szennyeződésből eredő talajszennyezés nem fordul elő, ezért kármentesítésre vonatkozó felügyelőségi kötelezés nincs. A talaj legfelső rétegén jelentősebb finompor szennyeződés tapasztalható, mely a technológiai folyamatokból adódóan elkerülhetetlen. A kiporzás mérséklésének érdekében, az - 147 -


alapanyag-, és a klinkertárolóban elhelyezett anyagok, valamint a gyár közlekedési útvonalait locsolása történik, továbbá a nyílászárók cseréje ütemezett terv szerint folyamatosan valósul meg.

9.1.3 Jelenlegi talajminőség összefoglalása A gyár területén felszín alatti szennyeződés nem található, kármentesítésre kötelékezés nincs. A felszínen található porszennyezést a kritikus területek (klinkertároló, cementmalom) folyamatos locsolásával és a nyílászárók felújításával igyekeznek csökkenteni.

9.2 Az AFR anyagok hasznosításának hatása a talaj minőségére A felhasználásra szánt szilárd hulladékok felhasználásig történő elhelyezésére, a folyamatos beadagolásának biztosítása (mely gondot jelenthet a hétvégei szállítási tilalomkor), illetve a piaci kínálathoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében napi tárolót, míg a folyékony (pl. fáradt olaj) anyagok részére tartályparkot szándékoznak létrehozni. A veszélyesnek minősülő hulladékok részére kialakított tárlóhelység jogszabálynak megfelelően zárt, védelemmel ellátott lesz. A hulladékok (folyékony és szilárd egyaránt) mozgatása és a klinkerkemencében történő beadagolása zárt, automatizált

rendszerben

lesz

megoldva,

ezért

normál

üzemmód

esetén

talajszennyeződés nem fog történni. Mivel még átmenetileg sem szándékoznak nagyobb mennyiségű hulladékot felhalmozni, ezért a tároló helység létrehozása jelentősebb területfoglalással nem jár. A szilárd hulladék szükség szerinti elhelyezése jelentősebb területfoglalással nem járó tárolóban lesz megoldva, míg a folyékony hulladékok részére tartálypark létesül. Összefoglalva megállapítható, hogy az AFR anyagok hasznosításának talaj minőségére gyakorolt hatása nem lesz, kizáró tényezőt nem azonosítottunk..

- 148 -


10. VÍZGAZDÁLKODÁS A hejőcsabai száraz eljárású technológia jelentősebb mennyiségű víz hozzáadását nem igényeli, továbbá szennyvíz keletkezését nem eredményezi. A cementgyár jól kiépített csatornahálózattal, szennyvízelvezető rendszerrel, övárokkal, víztisztító műtárgyakkal rendelkezik.

10.1 Jelenlegi vízgazdálkodás

10.1.1 Ivóvíz ellátás A gyár ivóvízigényét a MIVÍZ Rt. kezelésében levő városi hálózatról látják el. A belső hálózat körvezetékes, anyaga acél, NÁ 100-as cső. A felmerülő szociális vízigényeket az 53. táblázat mutatja. 53. táblázat: Szociális vízigények A vízfogyasztási helyek

A vízfogyasztás átlagos értéke (m3/év)

Szociális vízhasználat

52 000 – 60 000

„A” trafó + CGJ barakkok

1200

Laboratórium

1700

10.1.2 Iparai vízellátás A gyár 100 m3/h maximális vízigényét négy darab gyári kútból elégítik ki. Az egyes kutakra jellemző adatokat az 54. táblázat tartalmazza. 54. táblázat: Az ipari vízigényt biztosító kutak jellemzői Kút jellemzők

Kút megnevezése „A” jelű kút

„B” jelű kút

„D” jelű kút

„E” jelű kút

Mélység [m]

13,4

13,7

16,0m,

15,2m,

Szűrőzés [m]

6,0–10,2

5,4–9,7

7,0–10,8m

7,0–10,0m

vízadó réteg [m]

4,8–10,2

5,4–9,7m

6,5–13,0m,

6,0–11,4m,

nyugalmi vízszint [m]

-4,7

-4,8m

-5,9m,

- 149 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya üzemi vízszintek [l/p]

Állandó üzemben kitermelhető

-5,1m 120

-5,5m 360

-7,4m 500

-7,4m 340

-5,7m 690

-5,7m 720

-7,8m 750

-5,8m 480

-6,0m 1000

-6,0m 1200

-8,3m 1000

-8,1m 620

-8,9m 1200

-8,7m 810

670

1150

800

540

A kút koordinátái EOV hálózat

X=304,3 (1)

X=304,5 (2)

X=304,2 (9)

X=304,4 (1)

alapján

Y=779,0 (3)

Y=779,1 (4)

Y=480,1 (6)

Y=780,2 (7)

vízhozam [l/p]

A kutakból a víz 2 db 250 m3-es felszíni tározóba jut. A max. 500 m3 tárolt vízből 375 m3 víz üzemi célra nem használható fel, mivel a tűzoltási vízként kezelendő. A víz, szivattyúk segítségével jut el a medencékből a körvezetékbe, illetve a 100 m3es aquaglóbuszba. Az egyes nyersvíz fogyasztók körvezetékből kapják a szükséges vízmennyiséget. Tekintettel arra, a nyersvíz-hálózat egyben a tüzivíz rendszer is, a lecsatlakozások motoros tolózárral 5 helyen elzárhatók. Az ipari víz felhasználás a következő helyek történik: •

géppark garázs: munkagépek lemosásához,

•

kemence füstgáz-kondicionálásnál vízbepermetezés,

•

klinker tárolóban porzás ellen vízbepermetezés,

•

cementmalomi vízbepermetezés,

•

vízlágyító nyersvízfelhasználás.

A kemence füstgáz-kondicionálást részletezve a következők mondhatók el. A füstgáz hűtése érdekében a hűtőtoronyba tiszta víz kerül befecskendezésre, ahol az elpárolgott víz füstgáz portartalmának leválasztásához a kondicionálás körülményeit javítja.

10.1.3 A szennyvízgyűjtő, -kezelő, -elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei A keletkező szennyvizet, megfelelő előtisztítást követően a MIVÍZ Miskolci Vízmű Rt. szennyvízcsatornájába vezetik, ahonnan eleveniszapos tisztítás után a Sajóba kerül. A meglévő előtisztító műtárgyakat az 55. táblázat foglalja össze.

- 150 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 55. táblázat: Szennyvíz előtisztító műtárgyak Előülepítő megnevezése

Hasznos térfogata [m3]

Feladata

Laboratóriumi ülepítő akna

1

laboratóriumban keletkező iszapos víz ülepítése.

Zsírfogó akna

6

konyhai, magas zsírtartalmú szennyvizek zsírtartalmának csökkentése

A kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi, és minőségi paramétereit a 7 sz. melléklet mutatja be. Az

üzem

területén

keletkező

szennyvizek

egy

részét

tisztítás

után

a

csapadékvízelvezető-csatornába vezetik, mely befogadója a Malom-patak. A telephelyen a következő tevékenységekből származik szennyvíz: •

az agyagfogadónál a térburkolat különösen esős időben erősen elsározódik, ezért mosására rendszeresen szükség van,

•

a vagonbuktatónál az aknában zagy és iszapos víz keletkezik, amelynek szilárd anyag tartalma nem haladja meg a térfogat 30%-át,

Mindkét helyre 1-1, 3,5 m3 hasznos térfogatú egyrekeszes vasbeton aknát létesítettek, melyből a kifolyás bukón keresztül történik, biztosítva ezáltal a megfelelő mértékű ülepedést. •

A szerviz épületnél a gépkocsik mosásánál időszakosan, rövid ideig olajos benzines szennyvíz keletkezik. A keletkező szennyvíz mennyisége Qmax=10–13 l/sec.

•

A mozdonyszínben keletkező olajos mosóvíz mennyisége Qmax=3,5 l/sec.

•

A szénhidrogénnel szennyezett vizek tisztítására 36 m3-es hasznos térfogatú kétrekeszes vb. műtárgy létesült, amely biztosítja a szükséges mértékű tisztítást.

10.1.3.1 Csapadékvíz elvezető hálózat Az üzem csapadékvíz elvezetése három befogadó irányába van megoldva: •

a gyári nyersklinker üzemtől D-re eső, valamint az irodaépülettől D-re levő területen keletkező csapadékvizet a Hejő-patakba vezetik,

•

az irodaépülettől, valamint a klinkerüzemtől É-ra levő terület csapadékvizét a Malomárokba, valamint a Nádasréti záportározóba vezetik.

- 151 -


Szintén a csapadékvíz-elvezető csatornába vezetik be az elektrofilter, és a víztárolók túlfolyó vizeit. A csapadékvíz-elvezető csatorna befogadója: Nádasréti záportározó.

10.1.4 Jelenlegi vízgazdálkodás összefoglalása A fejezetben foglaltak alapján elmondható, hogy a száraz eljáráson alapuló cementgyártás ipari vízfelhasználás szempontjából nem tekinthető jelentősnek, csupán kis mennyiségű egyes esetekben előkezelést igénylő szennyvíz keletkezik.

10.2 Az AFR anyagok hasznosítását követő vízgazdálkodás A Hejőcsabán megvalósított cementgyártás ellenáramú bolygóhűtős száraz eljárású, lebegtetős hőcserélős eljáráson alapul, víz hozzáadása nélkül. Az AFR anyagok tüzelő-, és alapanyagként történő hasznosítása, egyes esetekben a felhasználásig történő tárolás és a beadagolás rendszerétől eltekintve technológiai változtatást nem igényel így a vízfelhasználás és szennyvízkeletkezés tekintetében nem várható változás.

10.2.1 Az AFR anyagok hasznosítását követő vízgazdálkodás összefoglalása Az AFR anyagok hasznosítása lényegében nem befolyásolja a gyár jelenlegi vízgazdálkodását, szennyvíz keletkezésével nem jár. Összességében megállapítható, hogy a vízgazdálkodási feltételek szempontjából nem akadály a tervezett tevékenység.

- 152 -


11. ÖKOLÓGIAI RENDSZEREK, TÁJ

11.1 Élővilág, védett természeti értékek A cementgyár működése közvetlenül kultúrtájat nem érint, de Miskolc város fekvéséből adódóan természetes, vagy természetközeli állapotú élőhelyeket közvetett módon érinthet. A légvonalban 11-13 km-re elhelyezkedő Bükki Nemzeti Park (NP) 43.130 ha védett, és ebből 3774 ha fokozottan védett területet foglal magába. A régióban megtalálható tájvédelmi körzetek (TK) a következők: Borsodi Mezőségi, Hevesi Füves Puszták, Hollókői, Karancs-Medves, Kelet-Cserhát Természetvédelmi területek (TT): Ipolytarnóci ősmaradványok, Kerecsendi erdő, Kőlyuk tető, Long-erdő, Megyaszói tátorjános, Megyerhegyi tengerszem, SirokiNyíres tó, Sóstó-legelő, Szendrőládi-rétek, Szőllőskei erdő, Szomolyai kaptárkövek, Tállyai Patócs-hegy. Az év döntő hányadában tapasztalható É-ÉNY, ÉNY ill. ritkán ÉK-i irányú légmozgás következtében, a cementgyár által okozott légszennyezés, csak igen kis mértékben érinti a NP, TK, és a TT területeket. Miskolcon, Miskolc-Tapolcán, és Lillafüreden az alábbi kiemelkedő természeti értékek találhatók: Szinva patak vízesése, Szeleta-barlang, Vár utcai gesztenyefasor, Szent István Cseppkőbarlang, Anna Mésztufabarlang, Tapolcai park, Népkert, Avasi Arborétum (Aulich u.), Növénygyűjtemény (Aulich u. 16.), Rózsagyűjtemény (Kőporos u.34.), Török mogyorófa (Vár u.18.), Mocsári ciprus (Tapolca, Csabai u. 2-4. és Szathmári u. 6), Égeres növénytársulás (Majális park), Palotaszálló függőkertje, Lillafüredi park, Kék Madár Ökológiai Tanösvény (Eper u.-Tölgy u.).

- 153 -


A cementgyárhoz vezető Cementgyári út mentén elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló településvédelmi nyírfa és nyárfa erdők találhatók, melyekre nem vonatkozik a 14/2001 KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2 sz. mellékletében meghatározott határértékek. A cementgyár területén, kis területen füvesített, bokrokkal és védőfákkal beültetett zöld szegmensek találhatóak, melyek nem képviselnek jelentős ökológiai értékeket.

11.2 Táj A vizsgálati terület arculatát a több évtizede működő cementgyár, és annak kapcsolódó infrastruktúrái jelentősen meghatározzák. A cementgyár szűkebb térségében, a tájhasználati formák közül jellemzően települési és mezőgazdasági terület, míg tágabb térségében a tájhasználati formák közül jellemző a mezőgazdasági táj. A gyártelep közvetlen környezetében térségi jelentőségű úthálózat és csomópontjaik, valamint bevásárló-, szolgáltató központ található. A Cementgyári út, és a vele párhuzamosan elhelyezkedő Fogarasi út között, valamint a Nádas-réten elhelyezkedő hulladéklerakó és a cementgyár kerítése között elhelyezkedő védőfasor tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból is jelentősnek tekinthető, de a gyár tájképbe illeszkedő hatását csak kismértékben befolyásolja.

11.3 Épített környezet Tájképi szempontból, a cementgyár környezeti hatásai azok a folyamatosan fennálló adottságok, melyeket az előző fejezetekben ismertettünk. Ezért az alábbiakban ennek megismétlésétől eltekintve azokra a tájképi szempontból (gyárterületen belül megvalósult) fontos beruházásokra mutatjuk be, melyek az elmúlt évben történnek, és melyeket idén kívánnak megvalósítani.

- 154 -


11.3.1 A telephely vizuális hatásainak javítása érdekében elvégzett és tervezett intézkedések A telephely vizuális hatásainak javítása érdekében 2001 évben átalakításra került a telephely bejárati homlokzata, mely során megújult a mérlegház. A központi raktár és a régi öltöző-fürdő kopolitüvegei kicserélésre kerültek és ez a rész teljes felújítást kapott. Ugyancsak nyílászáró csere történt a gépműhely vezérlő felőli oldalán. A seprő és locsoló kocsi üzembe helyezése és rendszeres használata megtörtént. A gyárterület fás, füves területeinek gondozására, gyári utak karbantartására nagyobb figyelmet kívánnak fordítani, ezért 2002 évtől megbízott cég végzi ezt a feladatot Szintén ebben az évben tervezik megvalósítani az irodaház rekonstrukcióját, továbbá az út, térbeton felújítását és térkövezését.

11.4 Az AFR anyagok hasznosításának hatása az ökológiai rendszerekre és a tájra Az AFR anyagok hasznosításával, a megfelelő ellenőrzés mellet nem várhatók olyan hatások melyek a jelenlegi helyzethez képest negatívan befolyásolnák az ökológiai rendszerek alakulását. Kritikus környezeti elemnek a levegő tekinthető, abban az esetben, ha váratlan esemény következik be, és tevékenység nem normál üzemmódban folyik. Az AFR anyagtárolók létrehozásával járó területfoglalás ökológiai szempontból szignifikáns hatást nem jelent, mivel ipari használatban lévő területen kerülnek kialakításra. Tovább kell folytatni a zajvédő megoldások kidolgozását minden szükséges technológiai egységnél, továbbá folytatni kell a környezetszennyező anyagok monitoringozását, hogy az esetleges tájhasználati konfliktusok megelőzhetőek, illetve még idejében korrigálhatóak legyenek.

- 155 -


11.4.1 Az ökológiai rendszerekre és a tájra gyakorolt hatások összefoglalása A cementgyár hosszú ideje a jelenlegi formájában üzemel, ezért a természeti környezet nagyrészt idomult a megváltozott környezeti állapothoz és a legfontosabb degradációs események már lezajlottak. Az tervezett tevékenység újabb, érdemi károsodást várhatóan nem okoz. Összegezve a tevékenység megvalósításának a tájképi, esztétikai és ökológiai értékei szempontjából akadályt nem jelent.

12. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY ÉS MUNKAVÉDELEM A következő fejezetekben ismertetjük a hejőcsabai cementgyár foglalkozásegészségügyi és munkavédelemi gyakorlatát, munkavédelmi szempontból veszélyes tevékenységek körét, a vonatkozó jogszabályokat, és 2000 év baleseti statisztikáját.

12.1 Foglalkozás-egészségügy A 89/1995. (VII.14.) Korm. rendeletnek megfelelően, a munkavállalók megfelelő orvosi vizsgálatokon vesznek részt a 33/1998. (VI.24.) NM szabályai szerint. Minden munkavállalónak, alkalmazása előtt kötelessége egy előzetes alkalmassági vizsgálaton megjelennie.

A

munkaviszony

fennállása

alatt

kortól,

illetve

munkahelyi

tevékenységtől függően minimum félévente, maximum háromévente történnek időszakos alkalmassági vizsgálatok. Az időszakos orvosi vizsgálatok ütemezéséről, nyilvántartásáról, figyelemmel kíséréséről a foglalkozás-egészségügyi asszisztens gondoskodik. Az időszakos orvosi vizsgálat elvégzése, korcsoportoktól függően a következőképpen történik: Fizikai munkakörben •

18. életévüket be nem töltött, valamint 50 évet betöltött személyek esetén évenként,

- 156 -


•

18-40 éves kor között 3 évenként,

•

40-50 éves kor között 2 évenként,

•

toluol tartalmú anyag felhasználása esetén évenként,

•

minden benzol és benzol homológ tartalmú anyag felhasználása esetén félévenként.

Nem fizikai munkakörben: •

életkorra való tekintet nélkül 3 évenként,

•

gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatát a 13/1992. (VI. 26.) NM. rendelet szabályozza.

A munkavállalókat, a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén (veszélyes, ártalmas termelési tényezők változása: fizikai, kémiai, biológiai, pszichés és fiziológiai) korhatárra tekintet nélkül orvosi vizsgálatra küldik.

12.2 Munkavédelem A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, és ennek végrehajtásával kapcsolatos 25/1996. (VII.28.) NM rendelet követelményrendszere szerint, a Holcim Rt.-nek megfelelő biztonságú munkakörnyezetet kell teremtenie alkalmazottjai számára. A törvény 58. szakasza alapján, a hejőcsabai gyár munkavédelmi megbízottat alkalmaz, akinek feladata a biztonságos körülmények biztosítása, illetve ellenőrzése. Feladatához a Társaság minden alkalmazottjának hozzá kell járulnia a törvényben előírt szabályok betartásával. Munkavédelmi szempontból veszélyes tevékenységeknek minősülnek a következők: •

silók, tartályok, bunkerek belsejében végzett munka,

•

hőcserélő ciklonok belsejében végzett munka,

•

portalanítók belsejében végzett munka,

•

elevátor aknatakarítás,

•

kemencefalazat bontás,

•

nagy átmérőjű ventilátorokban végzett munka,

•

20 méternél magasabb helyen végzett munka, - 157 -


•

robbanásra hajlamos gázos, gőzös poros munkahelyeken végzett munka,

•

a nagy hőmérsékletnek, hősugárzásnak kitett munkahelyeken végzett munka,

•

kiömlött tüzes anyag feltakarítása,

•

MSZ 1585-87 által meghatározott villamos tevékenység,

•

az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyek.

Veszélyes, és ártalmas termelési tényezőknek tekinthetőek a következők: •

mechanikai veszélyek és / vagy ártalmak,

•

veszélyes és / vagy ártalmas folyékony, szilárd anyagok (pl.: szárított darabos porszén, szénpor, kamrapor és klinkerpor, friss klinker, cementpor, vegyszerek)

•

veszélyes és / vagy ártalmas munkahelyi levegő,

•

hideg és meleg ártalom,

•

veszélyes és / vagy ártalmas zajok (pl.: vibrátor, csilletöltés, golyósmalmok, törők, kompresszorok),

•

veszélyes és / vagy ártalmas rezgések (légkalapács, láncfűrész, stb.).

Az egyéni védőeszközök biztosítására, munkaköröktől függően a Mv. törv. 56. §-a, illetve a 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet előírásai szerint történik, A kémiai biztonságról szóló 25/2000 Korm. rendelet alapján, a Társaság biztonsági adatlapot vezet a telephelyen felhasznált veszélyes anyagokról. Az előállított termékek használatával kapcsolatban ÁNTSZ engedéllyel rendelkezik. A balesetek elkerülése, és a gépek megfelelő üzemeltetése érdekében a műszereket csak megfelelő szakképzéssel rendelkező alkalmazott használja. Nők és fiatalok számára a felsorolt veszélyes munkakörökben való tevékenykedés nem megengedett. Az állandó vagy időszakonkénti veszélyek miatt a munkakörökbe csak az oda beosztottak illetve az engedéllyel rendelkező munkatársak léphetnek be. A munkavédelmi törvénynek megfelelően „ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad”. Ezek a helyek a következők: •

azonnali mentés nincs biztosítva és a munkavállaló súlyos károsító hatásnak lehet kitéve: pl.: a termelő berendezések javításakor, karbantartásakor, a működő,

- 158 -


forgómozgást végző termelő berendezések takarító tevékenysége alatt, távolsági szalagpálya mentén, •

tehergépkocsi tolatás, össze- illetve szétkapcsolás,

•

vasúti kocsik mozgatása,

•

beszállással végzett tevékenységek,

•

villanyszerelői tevékenység az MSZ 1585-1:1987 előírásai szerint

•

magasban történő munkavégzés,

•

továbbá minden esetben, ahol azt egyéb utasítás tiltja, vagy a vezető elrendeli (pld. omlásveszély, stb.).

A jogszabályok betartása mellett, 2000. évben bekövetkezett balesetek statisztikája a következőképpen alakult: Munkanapok száma

252

Munkanap mellett az átlaglétszám

435,6 fő

1999-ről, 2000-re áthúzódott balesetek száma

1

2000 évben történt balesetek száma

5

Kiesett összes munkanap

403*

Létszámra vetítve, a baleset ért átlaglétszám

1,4%

1999. évhez képest a balesetek számának csökkenése

41,6%

*0,4-%-a az összes ledolgozott munkanapnak

A 2000 évben bekövetkezett, munkanap kieséssel járó balesetek (a hejőcsabai és a lábatlanti cementgyárat együttesen figyelembe véve) statisztikáját, az 56. táblázat ismerteti. A feltüntetett adatokból leolvasható, hogy legnagyobb százalékban (47,1 %) a max. 10 napos munkakieséssel járó, könnyebb balesetek, míg a legkisebb százalékban a 60 napon belül gyógyulók fordultak elő. 56. táblázat:2000-ben előfordult, munkanapkieséssel járó balesetek statisztikája

76

Baleset aránya az összes balesetben % 47,1

Kiesett munkaidő a ledolgozott munkanap % 6,9x10-4

4

83

23,5

7,56x10-4

35

2

67

11,8

6,1x10-4

60

1

56

5,9

5,1x10-4

160

2

319

11,8

2,9

Balesetek száma

Baleset átlag időtartama munkanap 10

8

20

Közel azonos időtartamú balesetek  ideje

- 159 -


12.3 Várható munkavédelmi és munka-egészségügyi változások Az AFR anyagok köréből elsődlegesen a veszélyes hulladékok hasznosítása válthat ki olyan hatásokat, melyek szükségessé tehetnek bizonyos munkavédelmi és munkaegészségügyi változtatásokat. Ez elsősorban azokat a munkavállalókat fogja érinteni, akik közvetlenül közreműködnek / segédkeznek az anyagok fogadásnál, szállításnál. A hulladékokkal történő közvetlen érintkezés lehetősége, normál üzemmódban minimális lesz, mivel az anyagok szállítását zárt rendszerben, mechanikai úton kívánják megvalósítani.

13. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS A Társaságnak EKMU 8.3.01 sz. munkautasításban leszabályozott vészhelyzeti tervvel rendelkezi, mely vonatkozik minden olyan rendellenes üzemeltetési és működési körülményre, eseményre, melynek a környezetvédelem, munka és egészségvédelem,

tűz-,

és

vagyonvédelem,

területén

történő

bekövetkezése

meghaladja a jogszabályi határértékeket, súlyos környezeti-, egészségi károsodást, anyagi kárt, vagy az adatkezelésből adódó a társaságot, környezetet, dolgozókat vagy lakosságot súlyosan érintő hátrányt idéz vagy idézhet elő. Minden üzem, terület és folyamat, ahol a hatásvizsgálati adatlapokon havária esemény lehetőségként meg lett jelölve, illetve ahol a tűznek, robbanásnak, a talajnak, vizeknek olajjal,

vegyszerekkel

történő

szennyezésének

lehetősége,

veszélye

fennáll

vészhelyzeti tervvel rendelkezik.

- 160 -


13.1 A vészhelyzet bekövetkezésnek valószínűsége, bekövetkezésének okai Tűz bekövetkezésének várható helye minden olyan üzem, terület ahol papír, műanyag, gumi, olaj, szén, szénpor és kenőanyag, ill, ezekkel szennyezett anyagok kerülnek felhasználásra, ilyen anyagokat tárolnak. Robbanás bekövetkezésének várható helye minden olyan üzem, vagy munkaterület, ahol földgázzal, PB - gázzal üzemelő berendezést, PB - tartályt, szénport, bányai robbanóanyagokat, hegesztőgázokat, laborgázokat tárolnak, ill. használnak fel. Olajelfolyás miatti vészhelyzet bekövetkezésének várható helye minden olyan üzem és munkaterület, ahol olaj és kenőanyagok tárolása, felhasználása, hulladék olaj és kenőanyag tárolása, kezelése történik. Ennek okai lehetnek a tárolótartályok meghibásodása,

gondatlan

anyagkezelés,

hajtóművek

meghibásodása,

tömítetlenségek, szivárgások, tárolási hiányosságok, hulladék olajok szabálytalan tárolása, kezelése, stb. Vegyi anyagok által okozott vészhelyzet bekövetkezés várható helye, ahol az égetett mész és kőbányai robbanóanyag (ammóniumnitrát) kezelése, szállítása történik, ezen felül a laboratórium és az anyagraktár.

13.1.1 Olajszennyezés A telephelyen keletkezett fáradt olajokat, elszállításig a veszélyes hulladéktárolóban helyezik el. A tároló kármentővel van ellátva, ezért havária esetén esetlegesen bekövetkező olajelfolyásból származó szennyezés nem veszélyezteti talajt, és a növényzetet. Számottevő talajszennyezés, a szállításból eredő havária esetén léphet fel, mely esetben a szállítónak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a környezett minél kisebb fokú veszélyeztetése érdekében.

- 161 -


13.1.2 Vegyi anyagok által okozott vészhelyzet A hejőcsabai telephelyen, valamint a telephelyről történő elszállítás során az égetett mész kezelésével, szállításával, beoltásával kapcsolatban vészhelyzet következhet be, ha nagy tömegű égetett mész nem szabályozott körülmények között vízzel érintkezik. Az égetett mész, víz hatására oltódik, mely folyamat az anyag erős felmelegedésével jár együtt, égési sérüléseket okozhat, lúgos kémhatásánál fogva súlyosan veszélyeztetheti és károsítja az emberi szervezetet, ökológiai környezetet. Az oltódáskor látható erős gőzképződés nem ártalmas. A bekövetkezett vészhelyzet alkalmával a jelenlévők nem rendelkeznek az elhárításhoz szükséges felszereléssel, mivel semmilyen oltóberendezés használata nem alkalmas a folyamat lassítására, megszüntetésére, a vészhelyzeti esetekre vonatkozó munkautasítás előírásokat kell betartani. A laboratóriumokban lévő vegyszerek, savak, lúgok önmagukban vészhelyzetet nem tudnak előidézni, mivel a tárolt anyag tömege igen kicsi. A savraktárakban a károsodás megakadályozása végett saválló burkolat és gyűjtő van beépítve a telephelyen. Közvetve tüzek alkalmával szennyezhetik a levegőt, oltóvízzel bejuthatnak a csatorna és csapadékvíz hálózatba. Ez esetben meg kell akadályozni a tovább szivárgásukat az élővizekbe és derítőkbe. A megoldás módja a szakhatóságok azonnali értesítése, a vegyszerek fontosabb adatainak közlésével.

14.

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZET ISMERTETÉSE

Az alábbi fejezetben bemutatjuk a Holcim Rt. szerepét Miskolc és B.A.Z. megye vonatkozásában, valamint elemezzük a cementgyárról és az alternatív tüzelőanyagok alkalmazásáról alkotott közvéleményt. A gazdasági fejezetben ismertetjük a hulladéktermelés, és a hulladékhasznosítás jelenlegi magyarországi helyzetét, a cementipar

hazai

a

hulladékgazdálkodásban

betöltendő

jelentőségét,

illetve

bemutatjuk a hulladékgazdálkodásban várható változásokat és annak hatásait a cementiparra.

- 162 -


14.1 Társadalmi helyzet

14.1.1 Miskolc város jelenlegi munkaerőforrás helyzete Miskolcon bejelentett lakosok száma 2001. január 1-én 184.325, míg potenciális munkaerő (18 és 59 év közöttiek) száma ennek több mint 50%-a, 112.631 volt. Miskolc város munkanélküliségre vonatkozó legfrissebb adatok 2002. februárjában kerültek összesítésre. Eszerint a regisztrált munkanélküliek (9303 fő) száma a tavaly februári

adatokhoz

képest

5,8%-kal

csökkent,

ugyanakkor

a

pályakezdő

munkanélküliek aránya 6,3%-kal nőtt. A februári felmérés adatait felhasználva, az 57. táblázat ismerteti a város munkanélküliségi helyzetét. 57. táblázat: A munkanélküliek megoszlása nemenként és korcsoportokra bontva Munkanélkülie k száma fő

Férfi

Nő

5022

4281

Életkor (év) >20

21-25

26-35

36-45

46-55

56<

362

1429

2780

2412

2045

275

A táblázat alapján a következő megállapítások tehetők: •

munkanélküliség szempontjából minimális a különbség van a nemek között,

•

korcsoport szerinti eloszlás kimutatja, hogy a munkanélküliek több mint 50%-a 26 és 45 év közötti.

A 2002. februárjában regisztrált munkanélküliek közel fele egy hónapnál több, de fél évnél kevesebb ideje, időszakos megszakításokkal ugyan, nem rendelkezett hivatalosan munkahellyel. A fél és egy év között nyilvántartott munkanélküliek száma 1762, míg a több mint egy éve munka nélkül lévő emberek száma 1310 volt. 1491-en voltak azok a lakosok, akik kevesebb mint egy hónapja nem helyezkedtek el. A munkanélküliek végzettségére, korábbi tevékenységére vonatkozó adatokat az 58. táblázatban, és a 59. táblázatban szerepelnek.

- 163 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya 58. táblázat: A Miskolcon hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek iskolai végzettsége Munka-

Iskolai végzettség (fő)

nélküliek

Kevesebb

Általános

Szakmunkás-

Szakközép

száma

mint

iskola

képző,

-iskola,

(fő)

általános

szakiskola

technikum

9303

445

3130

1752

2568

Gimnázium

Főiskola, egyetem

1056

352

59. táblázat: A Miskolcon hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek korábban végzett foglalkozási köre Munkanélküliek

Korábbi foglalkozás típusa (fő)

száma (fő)

Szakmunkás

Betanított

Segédmunkás

9303

3749

1443

1940

Fizikai

Szellemi

összesen

összesen

7132

2171

14.1.2 A hejőcsabai cementgyár szerepe a munkaerő piacon A hejőcsabai cementgyárnak évtizedek óta fontos szerepe van miskolci és a környékbeli települések lakosságának foglalkoztatottságában. A Holcim Rt. hejőcsabai gyárának HR vezetőjétől kapott információk szerint a gyárban dolgozókkal kapcsolatban a következő megállapítások tehetők: •

2002. március 31-én foglalkoztatottak száma 369,

•

környék kisebb településeiről bejárók száma 115,

•

a vállalati dolgozók 34%-a szakmunkásképzői, 22%-a szakképesítést adó középiskolai végzettséggel rendelkezik.

•

a dolgozók körülbelül 10%-10%-a technikumot, egyetemet, 10%-a általános iskolát végzett. Az utóbbi esetben a dolgozó valamilyen szakképesítéssel vagy tanfolyami végezettséggel rendelkezik.

Ha

a

cementgyár

humánerőforrás

adatait

összehasonlítjuk

Miskolc

város

munkanélküliségi helyzetével megállapítható, hogy a cementgyár jelentős szerepet vállal olyan emberek foglalkoztatásában (szakmunkás), akiknek nehézséget jelent a városban, vagy annak környékén való elhelyezkedés. A cementgyár továbbá közvetett módon munkát biztosít a cementiparhoz kapcsolódó járulékos tevékenységeket végzők számára is (pl.: árufuvarozás, alapanyag előállítás, karbantartás stb.). - 164 -


14.1.3 A cementgyár támogató szerepe A Holcim Rt. hejőcsabai cementgyára évek óta nagy hangsúlyt fektet különböző helyi, környékbeli, és országos szintű társadalmi szervezetek és rendezvények támogatására. A támogatások célja elsősorban, a kedvező közvélemény kialakítása, valamint a cementgyár gazdasági helyzetének erősítése a termékek és szolgáltatások iránti lojalitás ösztönzésével. A támogatásokat vagy pénzben, vagy építési anyag, (cement) formájában juttatják el a szervezetekhez. A szponzorálás fontos alapelve a helyi és esetleg országos szintű kommunikációs érték biztosítása. Országos támogatásban részesült 2001-ben a budapesti Szent László Kórház Onkológiai osztálya, az Ybl Miklós Főiskola, valamint egy budapesti új német templom építése. 2001-ben az országos támogatások összege mintegy 11 000 000 millió forint volt. A vállalat 2001-ben Miskolcon a HCM Sportkör részére 18.000.000 forintos összeget biztosítottak, a Nyugdíjas Találkozót és az Építők Napját egy-egy millió forinttal támogatták. Továbbá szponzorálták a BAZ megyei kórház és rendelőintézetét, Operafesztivált és az Operagálát, a Miskolci Egyetemet, a Csabaiak Hejőcsabáért Egyesületet, a Hejőcsabai utcabált, és a Tapolcai Egyházközséget. A Holcim Díj keretében 1 millió forint értékben cementadományban részesült Miskolc Város Önkormányzata

és

Bükkaranyosi

Református

Lelkészhivatal.

Összességében

elmondható, hogy a Holcim Rt. regionális támogatása meghaladta a 24 millió forintot. A gyár terven felül, cementet adományozott az árvíz sújtotta beregi települések újjáépítéséhez.

14.1.4 A cementgyárról és az AFR projektről végzett közvéleménykutatás eredményei Hejőcsabán, Görömbölyön és Miskolcon 2001-ben telefonos közvélemény kutatás keretében Hejőcsabán 507, Miskolcon 511, Görömbölyön 100 véletlenszerűen kiválasztott

személyt

kérdeztem

meg

Miskolc

város

és

környékének

levegőminőségéről és a cementgyár megítéléséről kapcsolatos véleményéről. Az

- 165 -


eredményekből megállapítható, hogy a miskolci lakosság 55%, és görömbölyi lakosság 53%-a, a hejőcsabai lakosság 46%-a megélhetés szempontjából fontosnak tartja a cementgyárat. A környék levegőminőségét Hejőcsaba és Görömböly lakosságának túlnyomó többsége szennyezettnek találja, és ezért elsősorban a cementgyárat tartja felelősnek (lsd.: 60. táblázat), míg Miskolcon megkérdezetteknek nagyobb százaléka a közlekedést teszi felelőssé a rossz levegőminőségért. Egyéb jelentős légszennyező forrásként általánosan a közlekedést, a gyárakat általában, a Diósgyőri Acélművet, és egyéb légszennyezőforrást neveztek meg. 60. táblázat: A levegő tisztaságára és szennyezés okára vonatkozó közvélemény-kutatási kérdésekre adott válaszok aránya Kérdések-válaszok

Miskolc (%)

Hejőcsaba (%)

Görömböly (%)

Mennyire tiszta a levegő a környéken? Nagyon szennyezett

11

11

17

Inkább szennyezett

17

15

28

Közepesen szennyezett

45

50

38

Inkább tiszta

21

19

14

Nagyon tiszta

6

5

3

Mi szennyezi a környezetet? Közlekedés

76

39

33

Cementgyár

11

63

71

Gyárak általában

16

12

14

Diósgyőri Acélmű

17

3

2

Egyéb

19

29

24

Görömbölyön a megkérdezettek több mint fele, Hejőcsabán közel fele, Miskolcon egynegyede tudott arról, hogy a Holcim Rt. cementgyárában alternatív tüzelőanyagok felhasználását tervezik. A megkérdezettek közülük, Görömbölyön 34%, Hejőcsabán 30% és Miskolcon 15% tudta helyesen megnevezni az új alternatív tüzelő-, és alapanyag típusát. A

helyi

lakossági

érdekeket

megjelenítő

Hejőcsabai

Polgári

Egyesület

érdekképviseleti szervezet évek óta aktívan részt vesz a cementgyár tevékenységével és tervezett változtatásokkal kapcsolatos közvélemény kialakításában, továbbá

- 166 -


folyamatosan nyomon követi a tervezett beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljárásokat. Az egyesület 18 taggal 1997. májusában alakult, és fő céljaként Hejőcsaba „felemelését” tűzte ki. 1998 óta legfőbb tevékenysége, a cementgyár gumi, és műanyag égetésének megakadályozására köré irányul. E cél elérése érdekében 1999. novemberében Miskolc Város és Kistokaj Község Önkormányzatával együtt keresetet indított

a

B.A.Z.

Megyei

Bíróságon

a

Környezet

és

Természetvédelmi

Főfelügyelőséggel szemben, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által gumiabroncs égetésére kiadott a környezetvédelmi engedélye ellen. A B.A.Z. Megyei Bíróság 2000. március 7-én hozott ítéletet, mely alapján a felügyelőség határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás indítására köztelezte a cementgyárat. A Hejőcsabai Polgári Egyesület, 2001. december 18-án újabb keresetet indított a Holcim Rt. részére kiadott műanyaghulladék égetésre vonatkozó engedély hatályon kívül helyezésére.

14.2 Gazdasági helyzet

14.2.1 A cementgyár szerepe a gazdaságban Miskolc város meghatározó szerepet tölt be a megye gazdaságában. 1999-ben a megyei székhelyű, 49 fő feletti vállalkozások nettó árbevételéből - az előző évi 33%kal szemben - 36%-kal részesedtek a miskolci székhelyű cégek. Miskolcon a vállalkozások nettó árbevételének 62%-a (136,5 milliárd forint) az iparban keletkezett, ami a megye ipari nettó árbevételének 28%-át tette ki. 1998-hoz képest a város részesedése legjobban a szállítás, raktározás, posta, távközlés (10%-kal) és a gépipar (9%-kal) gazdasági ágakban növekedett, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágban viszont 9%-kal, az építőiparban 7%-kal mérséklődött. A város főbb ipari tevékenysége a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint a villamos energia, gáz, gőz, vízellátás volt. Az építőipar kiemelt fontosságú a város és a megye számára, ugyanis ebben az iparágazatban több mint 4000 fő

- 167 -


dolgozott a vizsgált évben. A foglalkoztatottak több mint a fele Miskolcon bejegyzett vállalatoknál/vállalkozásoknál végzett munkát. A megyébe folytatott ipari termelés mértéke (egy foglalkoztatottra számítva) elérte a 4.7 milliárd, Miskolcon pedig a 5.7 milliárd forintot. 1999-ben a megyei építőipar nettó árbevételének több mint 60%-át Miskolci működő vállalatok hozták. A miskolci vállalkozások túlnyomó többsége viszonylag kis létszámban foglalkoztat munkaerőt. 1999 év végén bejegyzett vállalatok több mint 98%-a 50 főnél kevesebb embernek adott munkát. A városi vállalkozások 93,2%-a tíznél kevesebb dolgozót alkalmazott, míg a 250 főnél nagyobb cégek aránya csupán 0,4% volt. A hejőcsabai Holcim Rt. azon vállalatok szűk körébe tartozik, ahol az alkalmazottak száma meghaladja a 250 főt.

14.2.2 Piaci részesedés Az országban termelt a cement mennyisége 2001-ben kb. 2,992 millió tonna volt, melyből a hejőcsabai gyár termelése 0,86 millió tonnára, azaz 28,7 %-ra tehető. A Holcim Rt.-nek (közösen lábatlani cementgyárral) országos szinten 44,78 % a piaci részesedése. A Társaság exportra nem szállít cementet.

14.2.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete Magyarországon Az országos hulladékgazdálkodás jellemzésére a Központi Statisztikai Hivatal, a Környezetvédelmi Minisztérium, és Gazdasági Minisztérium utóbbi 4 évben gyűjtött és elemzett adatait használtuk fel. Magyarországon évente közel 75 millió tonna hulladék képződik, amely magában foglalja a termelésből és elosztásból, valamint a fogyasztásból származó minden hulladékot, beleértve a mezőgazdaságból származó, többnyire a mezőgazdaságban felhasznált, visszaforgatott növényi maradványokat is. E mennyiségből közel 5% veszélyes hulladék, míg a 95% nem-veszélyes hulladék.

- 168 -


Az ipari hulladékok közel 90%-át az erőműi és kohászati salakok, bányászati meddők és ipari szennyvíz- illetve vízkezelési iszapok adják. A fennmaradó mennyiség magában foglalja az ipari termelési hulladékokhoz hasonló jellegű, elosztásból (kereskedelem, szolgáltatások) származó hulladékokat is. A

mezőgazdasági

és

élelmiszeripari

hulladékok

mintegy

85%-át

a

növénytermesztésben és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok és az állattartásból származó trágyák teszik ki, amelyek a közel 100%-os mezőgazdasági visszaforgatás következtében a mezőgazdaság számára lényegében nem jelentenek hulladékot. A képződő települési szilárd hulladékok tömege a fogyasztás folyamatos bővülése ellenére az utóbbi években alig változik, ami egyrészt a szilárd fűtőanyag használat visszaszorulásának, másrészt a kis sűrűségű, de nagy térfogatú könnyűfrakció térnyerésének következménye. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkenése a bővülő csatornázásnak és szennyvíztisztításnak, illetve a vízfogyasztás csökkenésének köszönhető. A képződő hulladékok hasznosítása nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. Az ipari nem veszélyes hulladékok hasznosítása nem éri el a 30%-ot, a veszélyes hulladékoké a 20%-ot, míg a települési szilárd hulladékoknak csak közel 3%-a, a települési folyékony hulladékoknak és a szennyvíziszapoknak közel 40%-a kerül hasznosításra. Így összességében - a mezőgazdasági növényi maradványok visszaforgatását nem számítva - a hasznosítás mértéke a 30%-ot sem éri el. A képződő hulladékok jellemző kezelése az ártalmatlanítás, ezen belül is a lerakás. Utóbbi aránya - a mezőgazdasági hulladékokat nem számítva - mintegy 57%. A hulladékok fiziko-kémiai, biológiai vagy termikus ártalmatlanítása (ez utóbbiba beleértve az energetikai hasznosítást is) együttesen alatta marad a 10%-nak, és ennek is több mint 1/3-át a szennyvíztisztítóban kezelt vagy csatornába eresztett folyékony települési hulladék adja. A veszélyes hulladékok kb. 75%-a, az ipari hulladékok mintegy 60%-a, a települési szilárd hulladékok több mint 4/5-e, a szennyvíziszapok több mint fele lerakóra kerül. A mintegy 10%-ot képviselő egyéb ártalmatlanítási módokon belül a termikus ártalmatlanítás mintegy 6%-ot képvisel. A közel 4%

- 169 -


fizikai-kémiai ártalmatlanítás többnyire a vegyianyag-hulladékok kezelését jelenti. A települési szilárd hulladék ártalmatlanítása 728 regisztrált, a közszolgáltatás kereteiben működő lerakón történik, amelyeknek csak mintegy 10%-a tekinthető megfelelő műszaki védelemmel kiépített lerakónak. Az évente keletkező mennyiségeken kívül körülbelül 500 millió tonna ipari hulladék található az ország területén, többnyire környezetvédelmileg nem megfelelő módon elhelyezve. Ennek a mennyiségnek kevesebb, mint 0,5%-át hasznosítják annak ellenére, hogy potenciálisan 30-50%-a lenne erre alkalmas.

14.2.4 Magyarország hulladékgazdálkodásában várható változások, tendenciák A Környezetvédelmi Minisztérium általános célkitűzései közé tartozik az Európai Uniós csatlakozási feltételek biztosítása, mely magába foglalja a hulladékgazdálkodás követelményeinek teljesítését is. E célokat fogalmazza meg az OHT. Az OHT-ben ismertetett, 2008-ra is előrevetített hulladéktermelési és hasznosítási tendenciákat az alábbi 61. táblázat foglalja össze. 61. táblázat: A keletkezett hulladék mennyisége 1999-ben,és várható mennyisége 2005-ben és 2008-ban Hulladék típusa

Mennyisége 1999-ben

Várható mennyisége

Várható mennyisége

2005-ben

2008-ban

(millió tonna) Ipari és termelési, nem

23,2

20

18

Települési szilárd

4,5

4,7

5,2

Települési folyékony

6,3

5,3

4,6

Szennyvíziszap

0,5

0,8

1,1

Veszélyes

3,7

4,0

4,1

Mezőgazdasági és

35

35

40

73,2

69,8

73,0

veszélyes

élelmiszeripari Összesen

- 170 -


Az előrevetített adatok, és a tervezett EU csatlakozás által előirányzott feladatok alapján, a következő Holcim Rt. által tervezett alternatív, tüzelő- és alapanyag hasznosítási szándékát is érintő célok kerültek megfogalmazásra: •

2008-ra meg kell valósulnia mind az ipari, mind a pedig települési hulladékok mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosításának, emellett biztosítandó, hogy lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen,

•

gumiabroncsot 2003. után, gumiőrleményt 2006-tól tilos lerakóba helyezni, szelektív gyűjtésükről és hasznosításukról gondoskodni kell,

•

az előírásoknak nem megfelelő hulladékégetők működését meg kell szüntetni, illetve fel kell újítani 2005-ig,

•

Magyarország EU vállalásaink érdekében 2008-ig el kell érni az éves szinten 190.000 tonna veszélyes hulladék égetéssel történő ártalmatlanítását,

•

az ország területén 2008-ig a meglévő égetési kapacitást több mint duplájára, azaz összesen 105.000 t/év újonnan létesítendő égetési kapacitással kell fejleszteni,

A kitűzött célokból jól látható, hogy a jelenleg még preferált lerakással történő hulladékártalmatlanítási eljárást egyre inkább felváltja a hulladékégetés, és az hulladékok anyagában történő újrahasznosítása. A cementiparban tervezett alternatív alapanyag, és tüzelőanyag felhasználás nagymértékben hozzájárulhat az OHT-ben megfogalmazott elvárások teljesítéséhez, hiszen a veszélyes és nem veszélyes hulladékok

széles

skáláját

képes

égetéssel

hasznosítani,

úgy

hogy

azok

energiatartalmának 100%-a hasznosul, miközben nem keletkezik semmilyen szilárd vagy folyékony hulladék, mivel a nem éghető részek stabilan beépülnek a termékbe.

14.2.5 Összefoglalás Az elkövetkező években a hazai hulladékgazdálkodási rendszerben az EU irányelveknek való megfelelés érdekében jelentős változások fognak történni. A hulladék (veszélyes és nem veszélyes) ártalmatlanításában az újrahasznosítás és az energetikai célú ártalmatlanítás jelentősége növekedni fog, amiben a cementipar jelentős részesedését kíván vállalni.

- 171 -


15. HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE A minősítő hatásmátrixban feltüntetett kategóriák értelmezését a 62. táblázat foglalja össze. 62. táblázat: Minőségi kategóriák értelmezése Minősítő

Magyarázat

kategória Megszüntető

A kategória azokat a változásokat foglalja magába, ahol egy környezeti elem vagy rendszer valamilyen önállónak tekintett minősítési egysége vagy az elem és rendszer egésze vagy az elem/rendszer valamilyen önálló összetevője (pl. karsztvíz-készlet, egy adott faj, populáció, folyószakasz) megszűnik létezni. Szintén ide tartozik, ha az elemnek vagy rendszernek megszűnnek azok a jellemzői, amelyek a besorolást meghatározták. (Pl. a termőföld beépítés során megszűnik termőföldként funkcionálni.).

Károsító

A kategória két tényező együttes megjelenését tételezi fel. Az egyik a vonatkozó határérték, előírás stb. meghaladása és ezzel az illető elemnek egy rosszabb minőségi osztályba kerülése. Itt nem feltétlenül jogi formába öntött határpontok meghaladásáról van szó. A második feltétel a változás visszafordíthatatlansága vagyis, hogy a változás következményeit csak emberi beavatkozás korrigálhatja. (Az adott környezeti elem belső folyamatai, öntisztulási, regenerációs képessége ezt már nem teszi lehetővé.) Visszafordíthatatlannak tekintjük és így a károsító kategóriában soroljuk azokat a változásokat is, melyek ideiglenesek ugyan, de periodikusan ismétlődőek (pl. napi terhelési csúcsok).

Terhelő

A kategóriába soroláskor két világosan megkülönböztethető esetet veszünk figyelembe. Az elsőnél az előzőekben leírt irreverzibilitás fennáll ugyan, de a változás nem jelenti semmilyen határérték vagy más minősítési korlát átlépését. (Pl. a befogadó minőségi besorolásában változást nem okozó olyan szennyvízbevezetések, amelyek meghaladják a kibocsátási határértékeket.) A másodiknál a korláttúllépés megtörténik, de a hatás erre irányuló beavatkozás nélkül visszafordítható. (Vagy azért, mert a hatótényezők egyszeri, megszűnő jellegűek vagy azért, mert a hatások folyamatosan jelentkeznek, de intenzitásuk elhanyagolható. Pl. egy terület felvonulási területként való ideiglenes felhasználása akkor, ha a felhasználás előtti helyzet önmagától helyreállhat belátható időn belül.)

Elviselhető

Amennyiben kimutathatók nem kívánatos változások, de ezek nem befolyásolják az adott vizsgálati egység semmilyen lényeges tulajdonságát. Itt nem lehet szó tartós vagy gyakori határérték túllépéséről. Emellett ilyenkor általában kis területre korlátozódnak a hatások. (Pl. jelentéktelen mértékű szennyvízbevezetések, szolgalmi utak ideiglenes használatai.)

Semleges

Az a hatás tartozik ide, melynek léte igazolható, de az okozott változás olyan kicsi, hogy nem

- 172 -

Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításának előzetes környezeti hatástanulmánya érzékelhető. (Ide sorolhatók azok a normál működésnél jelentéktelen hatások is, amelyek egy havária esetén akár súlyos következményűek is lehetnek.) Javító

A javító hatások közé azokat a változásokat soroljuk, amelyek egy környezeti elem/rendszer valamilyen mennyiségi vagy minőségi jellemzőjét pozitív irányba mozdítják el. Minden olyan javulást ide sorolunk, amikor új érték nem keletkezik, hanem a meglévő értékek növekednek. (Például egy adott vízkincs minősége, egy ökoszisztéma állapota javul.

Értékteremtő

A kategória feltételezi új, környezeti szempontból értékesnek tekintett elemek/rendszerek, illetve ezek önálló részeinek megjelenését a hatásterületen, vagy a meglévő elemek és rendszerek tulajdonságaiban beálló olyan változásokat, amelyek ezeket értékesebbé teszik. Ez utóbbi a minőségi besorolás kedvező irányba történő elmozdulását jelenti általában. Az új értékek megjelenése a környezet gazdagodását jelenti. Új érték lehet például a vizek esetében az üdülésre alkalmas vízfelület megjelenése.

Az AFR projekt megvalósulásának egyes fázisaiban, környezeti elemekre gyakorolt hatásait a 63. táblázat összefoglaló hatásmátrixa összesíti. Ez alapján elmondható, hogy az AFR anyagok hasznosítása szempontjából a levegő tekinthető kritikus környezeti elemnek. Nem üzemszerű működés esetén szennyeződhet a talaj, talajvíz, továbbá a környezeti levegő. 63. táblázat: Összefoglaló hatásmátrix A tervezett tevékenység elmaradása

Felhagyás

telepítése

megvalósulása

üzemzavara

a Levegőtisztaság-védelem

semleges

Semleges

semleges

elviselhető

elviselhető

Hulladékgazdálkodás

semleges

Semleges

elviselhető

elviselhető

elviselhető

Zaj- és rezgésvédelem

semleges

Semleges

elviselhető

semleges

semleges

Talajvédelem

semleges

Semleges

semleges

semleges

elviselhető

Felszín alatti, felszíni

semleges

Semleges

semleges

semleges

elviselhető

Táj és ökológia

semleges

Semleges

semleges

semleges

semleges

Ember

semleges

Semleges

semleges

elviselhető

elviselhető

Társadalom

terhelő

elviselhető

semleges

javító

semleges

Gazdaság

terhelő

elviselhető

semleges

javító

semleges

vizek

- 173 -


16. A RKHT-BAN VIZSGÁLANDÓ KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK A részletes környezeti hatásvizsgálat keretében (a 20/2001 Korm. rendeletben foglaltakon felül) a Préci számítógépes szoftver alkalmazásával meghatározásra kerül az

az

egy

időben

adagolható

hulladékösszetétel

és

mennyiség,

amelyek

együttégetésével az emissziós határértékek betartása biztosított, valamint a klinker minőségi paraméterei is megfelelőek. A RKHT-ban levegőtisztaság védelmi szempontból a következők részletes kidolgozása történik: •

cementgyár tényleges hatásának modellezése,

•

kritikus helyeken (lakott területek) a levegő szennyezettség „lecsengésének” modellezése és ábrázolása,

•

a levegős hatásterület térképi bemutatása.

A technológiai adottságok, a késztermékkel és a kibocsátott szennyezőanyagokkal szemben támasztott szigorú követelmények miatt igen nagy körültekintéssel kell összeállítani azon anyagok listáját és mennyiségét, melyek bekerülnek a klinker kemencébe. Erre vonatkozóan külön infrastruktúra és informatikai háttér fog létesülni, mellyel a részletes környezeti hatástanulmányban fogunk foglalkozni.

- 174 -


17. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉKEK A hatástanulmány elkészítéseshez felhasznált szakirodalmak és forrásjegyzékek a következők voltak •

Jancsó László: A Holcim Rt. Hejőcsabai fióktelep vízminőségi kárelhárítási terve

•

CEMKUT Kft.: A Magyar Cementipar környezetvédelmi információs döntés előkészítési rendszerének operatív működésével kapcsolatos feladatok Témaszám: Budapest, 2000. december.

•

Műszaki Könyvkiadó: Hulladékgazdálkodási kézikönyv, főszerkesztő: dr. Árvai József

•

Dr.

Somogyi

(1990)

Magyarország

kistájainak

katasztere

I-II.,

MTA

Földrajztudományi Kutató Intézet, Miskolc 2001. november •

ÁNTSZ B.A.Z Megyei Intézetének levegőkémiai laboratóriuma által kiállított mérési

jegyzőkönyvek

a

Pannoncem

Rt.

megbízásából

végzett

levegőszennyezettség vizsgálatokról •

Észak-magyarországi Környezetvédelmi 501/0333 számú akkreditált laboratórium által kiállított HZE-08/89 sz. zajmérési jegyzőkönyve

•

Integrated Pollution Prevention abd Controll (IPPC) Reference document on Best Available Technology in the Cement and Lime Manaufacturing Industries, European Commission March 2000

•

CEMBUREAU: Alternative fuels in Cement ManufactureTechnical and environmental review, 1997 April

•

CEMBUREAU: Environmental benefits of using alternative fuels in cement production: A life-cycle approach

•

Environmental Report HCB „Holderbank” Cement and Concrete with data for the peroid 1996-1998: Environmental protection in construction material production: objections, measures, achievements.

•

Swiss Agency for Environment, Forest and Landscape: Waste / Air Guidelines Disposal of Wastes in Cement plants, April 1998

•

Környezetstatisztikai adatok: 2000 Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2001. december

- 175 -


•

Társadalomkutatási Rt.: Közvélemény kutatás a hejőcsabai cementgyárról. Budapest, 2001. április

•

Társadalomkutatási Rt.: Közvélemény kutatás a hejőcsabai cementgyárról, Görömböly. Budapest, 2001. szeptember

•

Környezetvédelmi

Minisztérium:

Országos

Hulladékgazdálkodási

Terv,

Összefoglaló. Budapest, 2000 •

Miskolc város honlapja: http://www.miskolc.hu/index_hu.html

•

Cemkut Kft.: Alternatív anyagok cementipari hasznosításával összefüggésben cementkémiai, cementtechnológiai, környezeti, ill. egészségügyi kérdések vizsgálata, kutatása, különös tekintettel a nyers- ill. cementkiegészítő anyagként felhasználható alternatív anyagokra, Budapest 2001 december

•

HCB: Environmental Report HCB Cement and Concrete with data for the period 1996-1998, Switzerland, Zurich

•

Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv, 1991, Budapest

•

Kumpf, Maas, Straub: Müll- und Abfallbeseitigung, III. kötet

•

Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba: Vitainé dr. Rotkó Cecília: Melléktermékek hasznosítása az állatok takarmányozásánál

•

Országos Hulladékgazdálkodási terv

•

Környezetvédelmi

Minisztérium:

Kármentesíti

Kézikönyv,

kármentesítési

technológiák, Budapest 2001 •

Magyar Állatorvosok Lapja, 2001. november

•

Magyarország természetvédelmi térképe

•

Hejőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság éves 2000 éves jelentése

•

Magyar Emőke, Tombácz Endre, Szilágyi Péter: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat, Közgazdasági Jogi kiadó Budapest, 1997

- 176 -


18. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 1. sz. melléklet: A telephelyen keletkezett saját veszélyes hulladékok klinkerkemencében történő ártalmatlanításának engedélye 2. sz. melléklet 2.1. sz. melléklet: Holcim Rt. hejőcsabai telephelyének részletes helyszínrajza 2.2. sz. melléklet: A Holcim Rt. hejőcsabai telephelyének környezetét bemutató térképszelvény 3. sz. melléklet 3. sz. melléklet: Száraz eljáráson alapuló cementgyártási technológia folyamatábrája 4. sz. melléklet 4. sz. melléklet: A Holcim Csoport külföldi gyárai által felhasznált másodlagos anyagok köre, részesedésük a teljes tüzelőanyag és alapanyag felhasználásban 5. sz. melléklet (levegő) 5.1. sz. melléklet: A légszennyezés mértékének 2001-es éves bejelentése, illetve az egyes technológiai folyamatokhoz kapcsolódó elektrofilterek és a zsákos porleválasztók típusai 5.2. sz. melléklet: A technológiai kibocsátási határértékeket előíró határozat 5.3. sz. melléklet: A telephelyen belül kijelölt immissziós mérőpontok elhelyezkedése 5.4. sz. melléklet: Miskolcon, Kistokajban, Szirmán végzett immissziós mérések helyszínei 5.5. sz. melléklet: Nem fűtési időszakban végzett immissziós mérések eredményei 5.6. sz. melléklet: Szélrózsák a szálló por mérésének időpontjában (nem fűtési időszakban) 5.7 sz. melléklet: Fűtési időszakban végzett mérések eredményei 5.8. sz. melléklet: Szélrózsák a szálló por mérésének időpontjában (fűtési időszakban) 5.9 sz. melléklet: A Préci szoftver eredménytáblái

- 177 -


6. sz. melléklet (zaj) 6.1. sz. melléklet: Zajmérési pontok elhelyezkedése 6.2. sz. melléklet: Zajmérési pontokat és a hozzájuk tartozó határértékeket előíró határozat 6.3. sz. melléklet: Az ÉKF által elvégzett nappali, és éjszakai mérések részletes eredményei 6.4. sz. melléklet: Zajhatárérték túllépéssel érintett épületek címe és az érintett helyiségek száma 7. sz. melléklet 7. sz. melléklet: A kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi, és minőségi paraméterei

- 178 -

Holcim Hungária Rt augusztus 7

Recommend Documents