INNOVÁCIÓS KONFERENCIA 2010. március 11. PANNON EGYETEM MŐSZAKI INFORMATIKAI KAR Prof. Dr. Mihályi Péter Tanszékvezetı Pénzügytan Tanszék Pannon Egyetem
Hogyan születik az innováció? A rendszerváltás óta eltelt két évtized tanulságai.
Az innováció fogalma közgazdász szemmel 1. Új termék vagy új minıségő termék, amit a fogyasztók még nem ismernek (teflon edény); 2. új termelési eljárás, a létezı termékek új fajta értékesítése (teafilter, Viagra); 3. új piacokra való behatolás (eszpresszó kávé térhódítása Csehországba és Szlovákiába); 4. új nyersanyagok, fél-termékek (tágabban: inputok) beépítése a termelésbe (processzorok); 5. új rend kialakítása az adott termék piacán (pl. YouTube, bevásárló központ ötlete: Detroit, 1954. Victor Gruen, építész). Schumpeter (1934) 2
Joseph Alois Schumpeter (1883 –1950) Bírálja a neoklasszikusokat, akik a kapitalizmust alapvetıen piaci árversenyként értelmezték. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a verseny alapvetıen a termékek, eljárások és új vállalatszervezési formák között zajlik.
3
A teafiltertıl a YouTube-ig: Kornai (2010) 87 példája az innovációra Ágazat (1920-2005) Számítástechnika, információ, kommunikáció Háztartás, étkezés, öltözködés
Darab, ebbıl: USA 20 (19) 24 (20)
Egészség, szépségápolás
10 (10)
Iroda
5 (4)
Közlekedés
5 (4)
Szabadidı
14 (7)
Kereskedelem, bankügyek
9 (9)
4
Az innováció alapja a verseny (decentralizált struktúra) • Ami mőszakilag lehetséges és üzletileg nyereségesnek tőnik, azt muszáj bevezetni mindenkinek az adott iparágban Marx: Risiko des Untergangs (a pusztulás terhe mellett). • Az innováció extra-profitot, monopoljáradékot termel. • Befektetésre váró, lekötetlen szabad tıke (üzleti angyal, kockázati tıke, tızsde) • Számít a vállalat és a piac mérete is. Egy kis ország belpiacán gyenge a verseny export kényszer
– méretgazdaságosság – választék gazdaságosság (pl. egy autógyár tud buszt is gyártani)
• A verseny intenzitása piaconként mérhetı (nyersanyagok, munkaerı, menedzser-piac, vállalatok születése/csıdje stb.) 5
Az innovációk „kényszerpályára” terelik a lassabban haladókat. Néhány példa: • Vasút • Személyautó • Gyógyszerek, gyógyító eljárások • Kommunikáció (email, internet, mobil telefon)
A fı ok: a fogyasztók „kikövetelik” maguknak az új termékeket és szolgáltatásokat.
6
80
60
40 Közigazgatás, védelem , k ötelezı társadalom biztosítás
Oktatás
Egészségügyi és szociális ellátás
M ezögazdaság, vadés erdıgazd álkod ás
Halgazdálk odás
Egyéb közösségi szolgáltatás
Ép ítıipar
S zálláshelyszolgáltatás, ven déglátás
In gatlanü gyek, gazdasági szolgáltatás
V illam osen ergia-, gáz-, gız. V ízellátás
S zállítás, rak tározás, posta, távk özlés
Keresked elem , javítás
Bán yászat
%
Feld olgozóip ar
Pénzü gyi közvetítés
A magyar nemzetgazdaságban a külföldi tıke aránya átlagosan 28,5% A külföldi tıke aránya az alszektorok által termelt GDP-ben (Nemzetgazdasági átlag = 100%), 2007
160
140
120
100
20
0 Forrás: KSH
7
International Innovation Index Rangsor és pontszám: Összeállítók: The Boston Consulting – National 1. Szingapúr (2,45) Association of Manufacturers 2. Dél-Korea – The Manufacturing Institute 3. Svájc … Módszer: Percepció-kutatás 8. USA (1,80) Forrás: > 1000 vállalatvezetı … 110 országból 23. Észtország (0,94) Eredmény: Átlag, innovációs inputok, innovációs 27. Kína (0,73) teljesítmény 31. Magyarország (0,51) 32. Csehország (0,41) Dátum: 2009. március 33. Szlovénia (0,37) 36. Szlovákia (0,21) … 110. Zimbabwe (-1,63)
FDI/GDP % 179,3 9,8 76,1 16,0 68,7 8,7 162,7 52,7 28,1 48,4 70,4
8 Forrás: UNCTAD
Az elmúlt 20 év tanulságai (1.) 1. Az USA változatlanul meghatározó a termékek és szolgáltatások piacán. Az EU – mint az várható is volt – nem tud felzárkózni. A lisszaboni program: kudarc. Az európai szociális modell (≈ jóléti állam) szép és vonzó, de világszinten nem versenyképes. 2. Egy Magyarország mérető, kis, nyitott gazdaság számára az egyetlen kitörési lehetıség a transznacionális vállalatok globális rendszerébe való beintegrálódás (export). 9
Az elmúlt 20 év tanulságai (2.) 3. Ez még akkor is jó, ha tapasztaljuk, hogy a globális recessziót mi aránytalanul megszenvedjük (2:1). 4. Igyekezni kell a gyorsabban növekvı országok (pl. Ázsia) és szektorok (pl. szolgáltatások) irányába terelni az együttmőködést. 5. Összességében Mo.-n nem eléggé intenzív a verseny (különösen a munkaerıpiacon) és túlzottan szétaprózódott a vállalati struktúra. A KKV-k számát drasztikusan csökkenteni kellene az anyagi és szellemi tıke koncentrációja érdekében. 10
Take-home message: A hazai közvélemény és a politika erıs, sıt növekvı kapitalizmus-, piac- és verseny-ellenessége rövid és középtávon rosszat fog tenni az innovációnak. 11
Hivatkozások • Joseph Schumpeter: The Theory of Economic Development, 1934, Harvard University Press, Boston • Kornai János: Innováció és dinamizmus (Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között), Közgazdasági Szemle, 2010. január
12
