Hogyan szervezhető meg a tömeges baleset és katasztrófák sérültjeinek intézeti ellátása

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék1 és az Országos Mentőszolgálat2 közleménye

Hogyan szervezhető meg a tömeges baleset és katasztrófák sérültjeinek intézeti ellátása DR. ZÁBORSZKY ZOLTÁN1, DR. ÁCS GÉZA1, DR. GOROVE LÁSZLÓ2 DR. FEKETE KÁROLY1 Érkezett: 2008. június 4.

ÖsszefoglalÁS A folyamatos megterheléshez szokott traumatológiai osztályok napi munkarendjét jelentősen módosítja, ha egyidejűleg több súlyos, vagy polytraumatizált sérültet szállítanak be ellátásra. A rendkívüli esemény nagyszámú súlyos sérültjének fogadása és kezelése már interdiszciplináris feladatot jelent. A szerencsére ritka, de ugyanakkor sokrétű, elsősorban szervezési, másodsorban szakmai, összetett feladatot, csak jól felkészült munkacsoport képes megoldani. Jól ismert számos külföldi, jelentős áldozattal járó katasztrófa és tömeges sérüléssel járó rendkívüli esemény. Hazánkban az elmúlt 6 évben (2002–2007) 125, 10 fő sérülést meghaladó rendkívüli esemény történt, ahol a sérültek száma összesen 1859, a helyszíni halottak száma 76 volt. A közlemény bemutatja a tömeges események várható sérültmegoszlását, az ellátó intézetek személyi és infrastrukturális feltételrendszerét. A szerzők tapasztalataik alapján bemutatják a katasztrófa ellátással kapcsolatos gyakorlatukat. Ismertetik a szakellátás célszerű rendjét az osztályozástól kezdve a kezelés valamennyi szakaszán át. Hangsúlyozzák az időtényező szerepét. Számvetést készítenek a munkaerő és anyagi szükségletre. A közlemény vizsgálja az oktatási igényt az ellátás valamennyi szintjén. Ha ennek nem szerzünk érvényt, önmagunkat ámítjuk azzal, hogy megfelelő szakembergárdával rendelkezünk. Kulcsszavak: Intenzív ellátás – Szervezés; Katasztrófaterv; Sürgősségi betegellátás, kórházi – Szervezés; Természeti katasztrófák; Tömeges sérülések; Z. Záborszky, G. Ács, L. Gorove, K. Fekete: Organization of emergency treatment of injured patients of large-scale accidents and catastrophes The everyday organization of a traumatology department used to work under continual load is significantly altered if several seriously injured or polytraumatized patients are admitted for treatment simultaneously. The exceptional occurrence of the admittance and treatment of numerous accident patients becomes an interdisciplinary task. Only a well-prepared work team is capable solve this luckily rare, but at the same time complex task, which is a combination of primarily organizational and secondarily professional constituents. There are several well-known foreign disasters with a high death toll and masses of injured individuals. Over the last 6 years (2002–2007) in our country 125 examples of accidents occurred where the number of injured exceeded 10, and where the total number of injured patients was 1859; the death toll at the scene was 76 in total. This article introduces the expected distribution of mass accidents, the conditional system of personnel and infrastructure of the treatment institute. The practice of treatment in relation to catastrophes is presented on the basis of the authors’ experiences. The practical order of duties starting from classification (triage) to all stages of treatment is described. The role of time period is emphasized. An account is prepared with regard to the necessity of personnel and materials. The article examines the educational demands at all levels. If these are not appropriately implemented, we are just deluding ourselves that we have the appropriate expertise at our disposal. Key words:

Critical care – Organization & administration; Emergency service, hospital – Organization & administration; Disaster Planning; Mass Casualty Incidents; Natural Disasters;

Bevezetés, célkitűzés, alapfogalmak Katasztrófák és tömeges sérülések bekövetkezésének réme állandó kihívást jelenet földünk államai számára. A közelmúlt civilizációs és természeti katasztrófái, járványok, tömeMagyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

329

ges balesetek döbbenetet keltenek az emberi áldozatok száma, a pusztító csapás mértéke miatt. Világszerte munkacsoportok kutatják a különböző események kialakulásának körülményeit, a megelőzés és felszámolás lehetőségeit. Speciálisan képzett szakemberek gárdája áll rendelkezésre, mely képes az ellátást megszervezni, irányítani és biztosítani. Az egészségügyben is szükséges, hogy az orvosok személyükben, az intézetek szervezettségükben készen álljanak a katasztrófák, pusztító csapások áldozatainak ellátására. Hazánkban az egészségügyi intézetek számára törvény írja elő a rendkívüli események ellátásának rendjét. Napjainkban röviddel a balesetet követően valamennyi sérült kórházba kerül, a szükséges infrastruktúrával rendelkező intézetekbe, ahol képzett szakorvosok, gyakorlott egészségügyi személyzet haladéktalanul megkezdi kezelésüket (I. táblázat). A tömegesen érkező sérültek ellátása azonban alapvetően más feladatot ró az ellátókra, mint az egyes sérültek esetében. A tömeges sérültellátás körülményei között az igény és a lehetőség egyidejű mérlegelésével, kompromisszumok árán tudjuk a megfelelő szakellátást biztosítani. Gondos előzetes szervezői tevékenységet igényel, hogy a korszerű ellátás alapvető feltételeit biztosíthassuk. Katasztrófahelyzet hatékony felszámolása csak úgy lehetséges, hogy az egyes intézetek munkacsoportjai pontosan ismerik tennivalóikat a tömeges ellátás körülményei között is, és nem várnak központi intézkedésre. Dolgozatunk célja, hogy intézetünk katasztrófatervének ismertetésével segítséget nyújtsunk a tömeges és katasztrófaellátás megszervezéséhez. I. táblázat Magyarországi statisztika az elmúlt 6 év 10 főt meghaladó tömeges sérüléseiről. 2002

2003

2004

2005

2006

2007

20

21

26

13

26

19

- vidéken

16

16

21

11

19

13

- Budapesten

4

5

5

2

7

6

Sérültek száma

369

339

344

168

370

269

Halottak száma

2

22

7

4

28

13

Balesetek száma összesen

Alapfogalmak Katasztrófa Rövid időn belül bekövetkezett olyan baleset vagy pusztító csapás, amely jelentős emberi, anyagi veszteséget jelent. Felszámolása helyi műszaki, egészségügyi erőkkel nem, vagy csak részben hajtható végre, jelentős helyi, országos, esetleg nemzetközi összefogást igényel. Tömeges baleset Olyan ellátást igénylő esemény, ahol a baleset pusztító jellege, emberi, anyagi veszteség nagysága kisebb, jól körülhatárolható. A keletkezett sérült betegek ellátása jórészt, vagy teljesen megoldható helyi erőkkel. A nagyszámú sérült vagy betegcsoport ellátásához viszonylag kisszámú egészségügyi erő áll rendelkezésre. Ezt az ellentmondást kompromisszum árán tudjuk feloldani. Napjaink leggyakoribb baleseti forrásai: - Közlekedési baleset, erre hazánkban is van számos példa. 330

Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

- Vasúti szerencsétlenség. A vasúton szállított áruféleségek körülbelül 5%-a tömeges baleset előidézése alkalmas anyag (tűz és robbanásveszélyes, vagy mérgező anyag). - Repülőgép szerencsétlenség. Hazánk légterét naponta több mint 1600 gép szeli át, az esetleg bekövetkezett légi katasztrófa, különösen, ha lakott terület fölött történik, tömeges sérülés forrása lehet. - Robbanásveszélyes kémiai üzem balesete, tűzvész, szállodatűz. - Radioaktív sugárzó anyag kerülhet a külvilágba hőerőmű, atomerőmű, kutatóintézet robbanása során. - Tömeges gázmérgezés, ételmérgezés, fertőző megbetegedés. - Terrorcselekmények. Állandó veszélyt jelent, hogy néhány elmebeteg, vagy megszállott fanatikus, tömegek által látogatott objektumot felrobbant. Az esemény következményei ismertek. - Természeti katasztrófák, mint földrengés, szökőár, tornádó stb. A katasztrófa esemény egészségügyi felszámolása a klinikus szervező feladata, amely elsősorban szervezési és csak másodsorban szakellátási feladat. A szervezés kiterjed a baleseti csapás, a góc színhelyére, tehát a kárhelyre és annak felszámolására is: - A sérültek felkutatása, összegyűjtése, osztályozása, első ellátása a helyszínen, a szállítás előkészítése és a szállítás. - A végleges ellátás megszervezése egészségügyi intézetekbe. A sérült/beteg kórházi beszállításának egyeztetése a befogadó intézetekkel. Szükséges, hogy a sérültek/betegek állapotát egységesen határozzuk meg. Német kezdeményezésre az osztályozással kapcsolatban két európai konszenzus konferencia volt, 2002ben a triage, 2003-ban a dokumentáció vonatkozásában. Az osztályozás az áldozatok szétválogatása, az egészségkárosodás fajtája, súlyossága szerint, figyelembe véve az adott helyzetben elvégezhető azonnali szükséges orvosi beavatkozások lehetőségét (II. táblázat). II. táblázat A sérültek osztályozása Osztály

Színkód

Jellemzők

Ellátás

I.

piros

Akut életveszély

azonnal

II.

sárga

Súlyos sérültek

sürgősen

III.

zöld

Könnyű sérültek

később

IV.

kék

Az adott helyzetben nincs túlélési esélyük

ápolás, megfigyelés

Halott

fekete

Négy osztályozási kategóriát használunk, ötödik kategória a halottak. A szállítás előtt a szállítási prioritást újra mérlegelni kell. Részletezve: I. kategória: Azok a sérültek/betegek, akiknél akut életveszély áll fenn, vagy ennek kialakulása fenyeget, a helyszínen elvégzett azonnali beavatkozással, nagy valószínűséggel elhárítható, amen�nyiben az ehhez szükséges eszköz és személyzet rendelkezésre áll. Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

331

II. kategória: Azok a sérültek/betegek, akik sürgős kórházi kezelésre szorulnak, és ez életmentő a számukra. Azok az I. csoportba tartozók, akiknek az ellátása – a helyzetből adódóan – a kórházban hamarabb elvégezhető, mint a helyszínen. III. kategória: Azok a sérültek/betegek, akiknek szállítása halasztható, az ambuláns, illetve kórházi kezelés késlekedése miatt további egészségkárosodásuk nem fenyeget. IV. kategória: Azok a sérültek/betegek, akiknek a túlélésre nincs esélyük sem a helyszíni, sem a lehetséges kórházi beavatkozás után, illetve azok, akiknek ugyan azonnali kórházi beavatkozás esetén lenne túlélési esélyük, de ez az adott logisztikai körülmények miatt nem lehetséges. Ezzel a csoporttal béke körülmények között nem számolunk. A dokumentációval kapcsolatban az alábbi konszenzus született: • Könnyű kezelhetőség, egyértelmű azonosítás (sorszám); • Időjárásálló, vízhatlan anyag; • A betegen könnyen rögzíthető, stabil öntapadós sorszám, vagy golyóstollal maszatolódás nélkül írható feljegyzés; • Nagy távolságból is jól látható; • Bővíthető adattartalom, és további (pl. gyógyintézeti) alkalmazhatóság. Helyszíni ellátás Egészségügyi megszervezését főként a mentőszolgálat végzi. A rendőrség szerepe a helyszín biztosítása, annak lezárása. A tűzoltóság feladata a műszaki mentés, amelyhez szükség szerint értékes segítséget nyújtanak a hadsereg reguláris erői, műszaki és híradós egységei. Ők közösen rendelkeznek a szükséges személyi, tárgyi feltételekkel, szakemberekkel, hírös�szeköttetéssel, szállítási felszereléssel. A helyszíni ellátásban támogatás várható a hadsereg honvéd kórházában rendelkezésre álló „mobil katasztrófa egység” részéről, amely néhány órán belül a helyszínen sürgősségi szakellátást képes biztosítani. A Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti Ügyelete telefonon hívható a központi számon. Intézeti ellátás Valamennyi egészségügyi intézetnek rendelkeznie kell katasztrófa riadótervvel, (1997. évi CLIV. Törvény, 230§ (1), (2) cikk, és a Katasztrófaellátás szervezésével kapcsolatos 29/2000. október 30-i törvényi rendelkezés), amely tartalmazza az ellátás megszervezésének fő vonásait, intézkedik az ellátásról, annak személyi és tárgyi, technikai vonatkozásairól. A kórház igazgatósága, munkaidőn kívül az ügyeletvezető a mentőktől, rendőrségtől vagy egyéb módon jelzést kap arról, hogy jelentős számú sérült, beteg, (annak megközelítő súlyossági megoszlásáról), egy időben történő ellátása várható. A riadóterv alapján tudjon intézkedni, az ellátást megszervezni. A riadóterv egy dosszié, amelynek egy példánya a kórházi ügyeletvezető által elérhető kell, hogy legyen, de minden osztályon van egy-egy, az osztályra vonatkozó példánya. A kórház igazgatósága, ügyeleti időben a kórház ügyeletvezetője a tömeges sérülés jelzésére az alábbi intézkedéseket teszi: - Tájékozódik a bekövetkezett eseményről. Haladéktalanul kapcsolatot teremt az Országos Mentőszolgálat ügyeletvezetőjével, rendőrséggel, tűzoltósággal stb. Tájékozódik a bekö332

Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

vetkezett eseményről, a sérültek számáról, összetételéről, a sérültek, betegek várható beérkezéséről. - Ügyeleti időben értesíti a kórház szakügyeletek vezetőit, a kórház igazgatójának intézkedése szerint elrendeli a feladattól függő katasztrófa fokozatot és a katasztrófa rezsimet (lásd külön). - A szakügyeletesek a várható feladattól függően megszervezik az osztályvezető főorvos beérkezéséig az osztályrészek munkarendjét. Megtervezik az ágyszükségletet, az elszállítható betegek névsorát. - A Betegfelvételi Osztály (BFO) osztályvezető főorvosa intézkedik a riadóterv alapján az osztály kiürítéséről, hogy a részleg átalakulhasson Központi Intenzív Sokktalanító osztállyá. - Az intézet ügyeletvezető főorvosa a bennlévő ügyelettel megszervezi a sérültek-betegek átvételét, osztályozását és megkezdi a sürgősségi ellátást a társosztályokkal együtt. Az osztályozást további intézkedésig az ügyeletvezető főorvos végzi. - Az ápolási igazgató megszervezi az üríthető betegek elszállításának rendjét, biztosítja a szükséges üres ágyakat, beérkező sérültek- betegek ápolásával, ellátásával, étkezésével kapcsolatos intézkedéseket megteszi. Katasztrófa rezsim A kórházi igazgatóság intézkedési sorozata, amely biztosítja a rendkívüli ellátás megszervezését, ha a várható feladat nagysága meghaladja bármely klinikai osztály ellátási lehetőségét. - Intézkedő képes törzs munkába állítására, amely szervezi és ellenőrzi a katasztrófaterveknek megfelelően az ellátást, az intézet klinikai, gazdasági, rendészeti feladatait. - A feladat meghatározása: milyen jellegű és terjedelmű a bekövetkezett esemény, mi az ellátási igénye (mechanikus, kombinált, égett sérült, fertőző beteg, tömegmérgezés stb.). - Mikorra várható a sérültek beszállításának ideje, milyen számban, összetételben, honnan, mi volt az első ellátásuk. Az ellátás részleteinek megszervezése A riadófokozatot nehéz számokkal kifejezni, mert például 8–10 polytraumatizált sérült egyidejű beszállítása, az egész kórház kapacitását igénybe veheti. Ugyanakkor 40–60 főnyi könnyű sérültet a Traumatológiai Osztály a rendeltetésszerű megerősítésével képes saját erejével ellátni. A fokozat meghatározásnál figyelembe kell venni a bekövetkezett eseményt, az ellátandó sérültek számát, a betegek súlyosságát és ennek alapján beszélünk különböző fokozatról. I. FOKOZAT: Mintegy 20 sérült egyidejű felvétele, melynek fogadását, osztályozását, ellátását a Traumatológiai Osztály a kórház bennlévő ügyeleti szolgálatával közösen az ellátását megkezdi. Az osztályozást követően döntik el a várható ellátási igényt a további szakorvosi vagy egyéb megerősítés szükségességét. II. FOKOZAT: 20 főt meghaladó sérülttömeg egyidejű felvételéről van szó, ahol szükséges az egyes osztályoknak az ellátásban a fokozott további részvétele. Megfelelő számú segéderő, behívása: nővér, műtősnő, segédműtős, adminisztrátor. Ebben az esetben már mérlegelni kell a katasztrófa rezsim kialakítását, külön átvevő osztályozó, sokktalanító, sürgősségi ellátó tér, műtéti ellátás bővítése. III. FOKOZAT: 50 főt meghaladó sérültszám, ahol már az egész kórház mozgósítása szükséges, sőt más intézetek bevonására is igény lehet. Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

333

Intézkedések a katasztrófa rezsimben - Beszállításra kerülő betegek, sérültek fogadásának megszervezése. Kell-e külön átvevő osztályozó, ha igen az hol települjön (trauma, mérgezés, fertőző beteg). - A szakügyeletesek részlegükön megszervezik a sürgős munkát a várható feladattól függően az osztályvezető főorvos beérkezéséig. Összeállítják a munkaerő igényt, az elszállítandó betegek névsorát, megtervezik a szükséges üres ágyak számát. - A BFO osztályvezetője az intézet riadóterve alapján megszervezi az osztály kiürítését, hogy a részleg átalakulhasson Központi Intenzív Sokktalanító osztállyá. - Életmentő beavatkozások megszervezése. - Műtői ellátás igénye, megszervezése. - Kötözői ellátás igénye, megszervezése. - Milyen klinikai osztályok működésére van kiemelten szükség. - Interdiszciplináris együttműködés részleteinek egyeztetése (szakorvosi konzíliumok, laboratórium, röntgen stb.) - Folyamatos tájékozódás, van-e az intézeti együttműködésben fennakadás. - Anyagi, technikai megerősítés igénye. - Kapcsolattartás intézeten belül és azon kívül. - Hírösszeköttetés, jelentési kötelezettség, erre vonatkozó intézkedések. - Intézeten kívüli szervekkel kapcsolattartás, OMSZ, rendőrség, tűzoltóság, HM, egyéb egészségügyi intézet, például PVOP. - Az Intézet őrzés-védelmének megszervezése. A sérültek átvétele, osztályozása Az intézetbe beszállításra kerülő sérültek érkezhetnek néhány km-től 50–60 km-es távolságig, kivételes esetben ennél messzebbről is. Ennek megfelelően a sérültek első sürgősségi életmentő szakorvosi beavatkozása csak töredékben történt meg, figyelembe véve a viszonylag rövid beszállítási időt. Tehát a beszállított sérültek jelentős részénél sokktalanításra, vitális funkciók rendezésére kell felkészülni. A sérülések várható megoszlása Mintegy 40–60%-ban számolunk végtag- és nagyízületi sérülésre, a többi mellkasi, hasi, gerinc, urogenitalis, koponya maxillofacialis sérülés. A sérültek mintegy 10%-ában várható gyermekkorúak előfordulása, tehát gyermekgyógyász bevonása szükséges az ellátó csoportba (III. táblázat). III. táblázat Vezető sérülések várható megoszlása Koponya, gerinc

15–20%

Mellkasi

8–15%

Hasi

12–20%

Medence urogenitalis

4–7%

Végtag, nagyízület

40–60%

Gyermeksérülés

5–15%

Valamennyi sérült–beteg az átvevő osztályozó ponton keresztül kerüljön be a kórház ellátó egységébe. Ellenkező esetben olyanok kerülhetnek be az intézetbe, akiknek felvételé334

Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

ről nem tudunk, a későbbiekben számos kellemetlenség, adminisztratív nehézség, vagy ellátási elégtelenség forrását képezhetik. Átvevő osztályozó kialakítását célszerű az ellátást biztosító osztály előterében kialakítani. A sérülteket a mentőszolgálat vagy az egyéb beszállító egység egy helyen, a Betegfelvételi Osztály előterében kialakított helyen helyezik el. A térségben mintegy 50 hordágy, betegtoló kocsi áll rendelkezésre, ahová a sérülteket a mentők elhelyezhetik. Az osztályozás megszervezése a tömeges ellátás egyik kulcskérdése. Az átvevő osztályozó téren dolgozik kezdetben a traumatológus ügyeletvezető, a feladattól függően 2–3 osztályozó egység, amely egy orvosból és nővérből áll. Az első osztályozás, tájékozódó klinikai vizsgálat, a sérült megtekintéséből, tudatállapotának felméréséből, pulzus, vérnyomásás, a légzés, a hasi és a végtagi állapot megítéléséből, a magával hozott osztályozó lap átolvasásából áll. Az osztályozó orvos füzetben rögzíti a sérült nevét, vagy egyéb ismertető adatait és a további irányítását. Az állapot megítélésében megbízható segítséget adnak az osztályozó pontok megjelölése, mint a TS, AIS, ISS, GCS. Az osztályozási irány és ellátás sürgősségének jelölése előre elkészített osztályozó lap vagy a mellkas bőrére dermográffal írt jelzés szolgálhat (sokk, sürgős ellátás, halasztható, könnyű) (IV. táblázat). IV. táblázat Sérültek ellátásuk szerinti csoportosítása Sokktalanítási igény:

10–15%

Halaszthatatlan műtői ellátás:

20–35%

Intenzívterápiás kezelés:

8–15 %

Osztályra kerül, ellátás halasztható:

20–30%

Könnyű sérült:

30–40%

Fertőző betegség, gyulladás: Reménytelen csoport:

Tömeges mérgezésnél a belgyógyászati osztályokon helyezik el a betegeket, fertőző betegek beszállításakor a fertőző osztály előterében. A beszállított sérültek és betegek jelentős részét szakemberek, mentőorvosok, mentőtisztek kísérik, akiknek útközben módjuk van a mentőkocsiban, autóbuszon a sérülteket tájékozódó módon vizsgálni, adatot felvenni, ezeket rövid feljegyzés formájában rögzíteni. A sérült átadásakor ezeket a feljegyzéseket a sérülttel együtt átadják, ebből tájékozódhatunk, hogy mikor, milyen körülmények között sérült, mikor, milyen első ellátást kapott, milyen volt az állapota szállítás közben, esetleg milyen egyéb betegsége van (például diabetes, hypertonia, érszűkület, gyógyszerérzékenység stb.). Az írásban rögzített adatok jelentősen megkönnyítik, időben és minőségében gyorsabbá teszik az osztályozást, a sürgősségi kategória meghatározását. Amennyiben 30 sérültnél több beszállítására kell számolni, abban az esetben az intézetünk riadótervének megfelelően a felvételi blokkban a sebészeti, urológiai, belgyógyászati rendelő részlegeinek igénybe vételére is sor kerülhet. Elsősorban azokat a sérülteket irányítjuk ide, akiknél a vezető diagnózis nem végtagtrauma. Ezen sérültek szakvizsgálatát, egyéb Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

335

szakorvosok végzik, felvételüket a társosztályok biztosíthatják és műtői ellátása is a társosztályok szakembereinek bevonásával történhet. Aneszteziológiai konzílium útján mód van bizonyos sérülteket, betegeket a Központi Intenzív Osztályra irányítani, például gázmérgezés, mérgező anyaggal érintkezés, tartós lélegeztetés igénye. Súlyos sérültek felvétele, vizsgálata első ellátása a traumatológiai felvételi blokkban történik. Ennek kapacitását meghaladó sérültszám esetén a BFO végzi a további sürgős ellátást. Amennyiben tömeges sérültellátásra megfelelő ellátási tervvel nem készülünk fel, nem biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket, a feladatot nem gyakoroljuk be, és azt nem ellenőrizzük, az eredmény csak kudarccal végződhet. IRODALOM 1. Ács G., Záborszky Z., Nagy E.: Gyermeksérültek állapotának megítélése pontrendszerekkel. Orvosi Hetilap, 1991. 46: 2541-2546. 2. Baker S. P., O’Neill B., Haddon E. Jr., Long W. B.: The Injury Severity Score: A method for describing patients with multiple injuries and evaluating emergency care. J. Trauma, 1974. 14: 187-196. 3. Barancik J. I., Chatterjee B. F.: Methodological consideations in the use of the Abbreviated Injury Scale in trauma epidemiology. J. Trauma, 1981. 21: 627-631. 4. Bridgewater F. H., Aspinal E. T., Booth J. P., Capps R. A., Grantham H. J., Pearce A. P., Ritchie B. K.: Team echo: observations and lessons learned in the recovery phase of the 2004 Asian tsunami. Prehospital Disaster Med. 2006. 21. (1): 20-25. 5. Champion H. R., Sacco W. J., Carnazzo A. J., Copes W., Fouty W. J.: Trauma score. Crit. Care Med. 1981. 9: 672-676. 6. Cowley R. A., Sacco W. J., Gill W., Champion H. R., Long W. B., Copes W. S., Goldfarb M. A., Sperrazza J.: A prognostic index for severe trauma. J. Trauma, 1974. 14: 1029-1035. 7. De Ceballos J. P., Turegano-Fuentes F., Perez-Diaz D., Sanz-sanchez M., Martin-Liorente C., Guerrerto-Sanz J. E.: 11 March 2004.: The terrorist bomb explosions in Madrid, Spain - an analysis of the logistics, injuries sustained and clinical management of casualities treated at the closest hospital. Crit. Care. 2005. 9. (1): 104111. 8. Farkas J.: Katasztrófák, kompromisszumok egységes ellátási elvek. Doktori értekezés. Budapest, 1991. 9. Farkas J.: Hazai katasztrófák egészségügyi ellátása. Lege Artis Medicinae, 1993. 3. (12): 1108-1115. 10. Fraguas D., Teran S., Conejo-Galindo J., Medina O., Sainz Corton E., Ferrando L., Gabriel R., Arango C.: Posttraumatic stress disorder in victims of the March 11 attacks in Madrid admitted to a hospital emergency room: 6-month follow-up. Eur. Psychiatry. 2006. 21. (3): 143-151. 11. Moline J., Herbert R., Nguyen N.: Health consequences of the September 11. World Trade Center attacks: a review. Cancer Invest. 2006. 24. (3): 294-301. 12. Muhr G., Kyser M.: Mehrfachverletzungen-Rettungs-systeme, Bergung und Erstversorgung. Chirurg, 1987. 58: 625-627. 13. Regional Office for South East Asia World Health Organization: Health aspects of disaster preparedness and response. Report from a regional meeting off countries of South East Asis, Bangkok, Thailand, 21–23 November 2005. Prehosp. Disaster Med. 2006. 21. (5): 62-78. 14. Schwartz D., Goldberg A., Ashkenasi I., Nakash G., Pelts R., Leiba A., Levi Y., Bar-Dayan Y.: Prehospital care of tsunami victims in Thailand: description and analysis. Prehosp. Disaster Med. 2006. 21. (34): 204-210. 15. Schultz C. H., Stratton S. J.: Improving hospital surge capacity: a new concept for emergency credentialing of volunteers. Ann Emerg Med. 2007. 49. (5): 610-611. 16. Széll K., Salamon A., Sudár I., Sándor I.: A polytraumatizáltak osztályozása, az ISS-rendszerrel szerzett tapasztalataink. Magyar Traumatológia Ortopédia Helyreállító Sebészet, 1990. 33: 191-196. 17. Sztanojev Gy., Kéri T., Polgár J.: A katasztrófák egészségügyi következményeinek felszámolására létrehozott egészségügyi szakorvosi „Mobilszervezet”. Honvédorvos, 1993. 45: 24-51. 336

Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

18. Tran M. D., Garner A. A., Morrison I., Sharley P. H., Griggs W. M., Xavier C.: The Bali bombings: civilian aeromedical evacuation. Med. J. Aust. 2003. 197: 353-356. 19. Tscherne N., Regel G., Strum J. A., Friedl H. P.: Schweregrad und Prioritäten bei Mehrfachverletzungen. Chirurg, 1987. 58: 631-640. 20. Záborszky Z.: A sérültellátás megszervezése a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Honvédorvos, 1993. 43. (3): 181-199. 21. Záborszky Z., Nagy E.: Osztályozó pontrendszer alkalmazása a sérültellátásban. Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet, 1994. 37. (1): 69-77. 22. Záborszky Z.: A polytraumatizált sérültek ellátásának szervezési kérdései. Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet, 2001. 44. (4): 301-303. 23. Záborszky Z., Ács G., Nagy A., Fekete K.: Mit tehetünk a polytraumatizáltak jobb ellátásáért? Honvédorvos, 2002. 54. (3-4): 88-94. 24. Záborszky Z., Vígh Gy.: Katasztrófa ellátás, tömeges sérültellátás, súlyos sérültek osztályozása traumás pontozással. In: Betegség enciklopédia. Bp. Springer Kiadó, 2002. 25. Záborszk y Z.: Katasztrófák, tömegbalesetek, tömegszerencsétlenségek és ellátásuk. In. Oláh Éva Gyermekgyógyászati kézikönyv. II. kötet. Medicina Kiadó Budapest (2004). 1825-1830. 26. Záborszky Z.: Katasztrófaorvostani ismeretek. Speciálkollégium orvostanhallgatók részére. Debreceni Egyetem OEC, Cívis-Copy Kft. 2008.

Prof. Dr. Záborszky Zoltán Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék 4013 Debrecen, Bartók B. u. 2-26.

Magyar Traumatológia  Ortopédia  Kézsebészet  Plasztikai Sebészet  2008. 51. 4.

337