Hogyan oldjunk meg esszéfeladatokat?

Hogyan oldjunk meg esszéfeladatokat? Az esszéről Az „esszé” kifejezés a francia essayer (= megkísérel, megpróbál, megvizsgál) szóból származik. Az es�szében általában valami mellett érvelünk. Az érvelés akkor jó, akkor hatásos, ha ●● érveink szilárdak, vagyis a tárgyra vonatkoznak és meggyőző bizonyítékokkal támasztjuk alá azokat; ●● érthetően és erőteljesen érvelünk. A jó esszé a gondolkodás eredménye. A jó fogalmazáshoz pedig a gyakorlás a legfontosabb! Tanulmányai során valószínűleg számos esszét írt már. A történelem tantárgyból például régi hagyomány, hogy a témazáró dolgozatok egyik feladattípusa az esszé. Minél többet ír valaki összefüggő, koherens szöveget, annál jobban fogalmaz. Ha kevés ilyet kellett írnia, érdemes gyakorolnia. Jól használhatóak gyakorlásra a 2005-től (ekkor vezették be az érettségi vizsgák új rendjét) megjelent érettségi feladatlapok esszéfeladatai, amelyek megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján (www.oh.gov. hu). Munkáját az ugyanott fellelhető javítási és értékelési útmutatók segítségével ellenőrizheti. Tekintsük át, mit tart a szakirodalom a jó esszé feltételének! Ha a történelmi esszék megírásában kellően gyakorlott lesz, ezt a képességét más tantárgyakban (pl. a magyar irodalom szövegalkotási feladataiban) is kamatoztathatja.

Hogyan írhatunk jó esszét? Az esszéírás legfontosabb lépései a következők:

1. A feladat (a kérdés) megértése ●●

●●

Figyeljünk a feladat kulcsszavaira, amelyek elárulják, hogy mely témákat kell előtérbe állítani és mi a teendő a megadott témákkal (pl. mutassa be, hasonlítsa össze, jellemezze!). A feladat megfogalmazása sugallja, hogy miről írjon mindenképpen, s felveti azokat a tényezőket, amelyekkel foglalkoznia kell. Nézzünk két konkrét feladatmegfogalmazást! 1. Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan viszonyulnak Jézus tanításai a zsidó valláshoz! 2. M utassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan alakították át a költségvetést a Mátyás korában bekövetkezett hadszervezeti változások! Ezek a feladatok jól mutatják azokat a feltevéseket, amelyeken el lehet indulni: Jézus tanításai ezer szállal kapcsolódnak a zsidó valláshoz; Mátyás jelentős hadszervezeti változásokat hozott létre, melyhez hozzáalakíttatta a költségvetést.

2. Az esszé megtervezése (Vázlat) A világos vázlat a jó esszé kulcsa. A vázlat elkészítéséhez az alábbiak szükségesek: Gyűjtsük össze a felhasználható forrásokat (a közölt szövegek, képek, ábrák, a fejben lévő tudás, az atlaszban lévő információk), tekintsük át, hogy mit, mire használunk majd. ●● Szűkítsük a témát a feladat elvárásai szerint. Gondoljuk át, miről kell mindenképpen írnunk. ●● Fogalmazzuk meg esszénk fő gondolatait, kulcsmondatait. ●● Állítsuk ezeket sorrendbe. Döntsük el, hogy időrendben vagy tematikusan haladunk-e, vagy összehasonlító elemzést kell készítenünk. ●● Fogalmazzunk meg rövid bevezetést és befejezést. ●●

Tanácsok esszéíráshoz Hogyan oldjunk meg esszéfeladatokat?

81562_001-136.indd 9

9

1/30/13 1:48 PM

3. A jó esszé legfőbb feltételei ●●

●●

●●

Tárgyhoz tartozás (érvényesség): minden gondolatnak legyen köze az esszékérdéshez, a kérdésre válaszoljon egyenesen és kizárólagosan! Érvelés: a megállapítás nem elég, érvelni kell! Az állítások meggyőző alátámasztására van szükség. (Ne felejtsük: az érvelés olyan kijelentés, amelyben a mert kötőszó áll a két tagmondat között.) Megszerkesztés: –– Felépítés: A bevezetés legyen rövid! A kifejtés gondolategységekben történjen, ezt normál esetben bekezdések jelzik (erre a történelemvizsga során ritkán van mód). A befejezés szintén legyen rövid! A bevezetést és a befejezést akkor lehet jól megírni, ha készen van a középső rész! –– A bekezdések, gondolategységek szerkezete: Először a témát megjelölő mondatot írjuk le, majd következzen a téma hosszabb-rövidebb kifejtése (pl. mi a jelentősége ennek a gondolatnak a feladat szempontjából), végül jöhet az illusztráció, a bizonyítékok (utalás a tényekre, utalás a forrásokra, nem szó szerinti idézetek). –– A bekezdések, gondolategységek összekötése: lehet például kiegészítés („továbbá, ráadásul, másfelől, nemcsak…, hanem… is, ugyanígy, ugyanez”); következmény kifejtése („mert, ezért, ennélfogva, tehát, következésképpen, ennek megfelelően, ebből kifolyólag”); megszorító minősítés („noha, ennek ellenére, másfelől, azonban, mégis, mindazonáltal”). –– A bevezetés segítsen a tájékozódásban, helyezze tágabb összefüggésbe a témát; esetleg vázolja a megközelítést. Figyelem! Ne ismételje meg a kérdést! –– A befejezés legyen kitekintés. Ha mód van rá, alkalmazza a részek felől az egészig haladó befejezés típusát. Meggyőző, jól megírt legyen, és ne ismételje a bevezetést!

4. Az esszé stílusa A jól megfogalmazott esszé értekező stílusú, betart bizonyos formai szabályokat, ismeretterjesztő. ●● Ne a tanárának írjon! Érveljen, mert ami az Ön számára magától értetődő, másnak nem az! ●● Fogalmazzon világosan, tömören, és a szöveg pontosan azt mondja, amit Ön mondani akar! ●● Törekedjen egyszerűségre, kerülje a bonyolult, összetett mondatokat! Ügyeljen az igeidők, az alanyállítmány egyeztetésére! Figyeljen a helyesírásra, különösen a neveknél és a földrajzi neveknél! (A helyesírás szempontjából problémás neveket és földrajzi neveket könyvünk mellékletében is megtalálja.) ●● És végül négy hasznos tiltás: –– Ne általánosítson! –– Ne túlozzon! –– Ne moralizáljon! –– Ne ismételjen! Jó tanács: A beadás előtt mindig olvassa el még egyszer az esszét! ●●

Mielőtt írni kezdenénk 1. Hogyan válasszunk feladatot? Milyen szempontokat vegyen figyelembe a választásnál? Az első és legfontosabb: meg kell felelnie az érettségi előírásainak. Másodszor: azokat a témákat válassza, amelyek a legszimpatikusabbak az Ön számára, amelyeket a leginkább képes kidolgozni. Harmadszor: ha lehet, vegye figyelembe azt is, hogy a feladathoz milyen és mennyi forrás tartozik, segíti-e ez a jobb kidolgozást. Döntéséhez a feladatokat alaposan tanulmányoznia kell, a forrásokat elegendő gyorsan átolvasnia. Mint már jeleztük, ehhez kb. 15 percre van szüksége. Ha választott, kezdjen bele! Mi a nehezebb, a hosszú es�széfeladat megoldását vennénk előre. Ez több pontot ér, tehát ha kellő idő híján rosszul oldjuk meg, többet veszíthetünk.

10

81562_001-136.indd 10

Hogyan oldjunk meg esszéfeladatokat? Tanácsok esszéíráshoz

1/30/13 1:48 PM

2. Mire következtethetünk a feladat megfogalmazásából? Nézzünk egy feladatot! 15. A feladat IV. Béla uralkodásához kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével IV. Béla tatárjárást követő intézkedéseit!

Olvassa el a feladat első mondatát, amelyet nevezzünk most a feladat főcímének! Ebből tudni fogja, milyen korszakba, témakörbe tartozik a feladat, melyik korszakkal és területtel kell foglalkoznia, ha ezt az esszét választja. Figyelem! A „főcím” túl általános is lehet, tehát folytassa a feladat elolvasásával, értelmezésével munkáját! A feladat szövege többnyire pontosan meghatározza, mit kell csinálnia. A feladat mindig a vizsgázónak szóló utasítással kezdődik: „Mutassa be!”, „Elemezze!”, „Ismertesse!”, „Hasonlítsa össze!” Nem mindegy, hogy be kell mutatni valamit, vagy összehasonlítani valamivel! Különbség, ha utalni kell valamire, vagy ha elemeznie kell azt! Ha biztos akar lenni a dolgában, legjobb, ha kulcsszavaz: ceruzával vagy tollal húzza alá, vagy írja ki a piszkozati lapra a feladat kulcsszavait, azokat a kifejezéseket, amelyek a legkonkrétabban mutatják meg, hogyan és miről kell írnia az esszében! (A példaként szereplő feladatnál kulcsszó lehet a „mutassa be” és a „tatárjárás utáni”.) Ha a feladat végén felszólítást talál arra, hogy „Használja a középiskolai történelmi atlaszt!”, akkor biztosan használnia is kell. Ebben az esetben az egyik (vagy több) forrás az atlaszban található, és arra Önnek hivatkoznia/utalnia is kell. Természetesen minden feladathoz használhatja a történelmi atlaszt!

3. A források Ezután a források következnek. Az érettségi dokumentumai forrásnak neveznek minden ismeretforrást/mellékletet, amely vagy tartalmazza a szükséges információkat, vagy segít előhívni azokat az ismereteket, amelyekkel a feladat sikeresen megoldható. Olvassa el a forrásszövegeket! Az idézet végén található forrásmegjelölés rendszerint további információkat tartalmaz a szövegről, eredetéről, szerzőjéről, a korszakról. A források lehetnek: ●● szövegek –– eredeti források (törvények, oklevelek, krónikák, emlékiratok, naplók stb.), amelyek származhatnak forrásgyűjteményekből, de főleg a használatban lévő tankönyvekből választják ki ezeket a feladatkészítők; –– történészi szövegek (főleg népszerű tudományos és ismeretterjesztő könyvekből – az utóbbi időben kevés számban találkozunk ilyen szövegekkel); –– tankönyvi szövegek (az utóbbi időszakban ilyen szövegeket nem találunk a források között, de régebben előfordultak); ●● képek –– művészeti alkotások (festmény, grafika, ezek fotói stb.); –– fényképek; –– karikatúrák; –– plakátok; ●● ábrák (szerkezeti és folyamatábrák, alaprajzok stb.); ●● táblázatok, grafikonok, diagramok; ●● térképek (vázlatok, részletes térképek, város-, csatatérképek stb.). A képi források és a térképek elemzésekor gyakran okoz gondot a sokszorosítás miatt bekövetkező minőségromlás.

Figyelem! A források az érettségi feladatokban minden szabályszerűség nélkül (random módon) vannak szerkesztve. Fontos képesség, hogy a vizsgázó maga rendezze el azokat.


81562_001-136.indd 11

11

1/30/13 1:48 PM

A szöveges forrásrészletek általában nem tartalmaznak idegen szakszavakat (a történelmi fogalmak kivételt jelentenek). Gyakran találunk kihagyásokat – ezeket így jelzik: […]. A feladatkészítők ugyanis törekednek arra, hogy a forrásszövegeknek csak a feladat szempontjából lényeges részleteit közöljék. A források számának is arányban kell állnia a hozzá kapcsolt feladattal. A rövid esszéhez értelemszerűen kevesebb (2-4), a hosszúhoz több (4-8) forrás társul. Az elmúlt időszakban találkozhattunk olyan feladatokkal, amelyekhez több (a rövid esszéfeladathoz 4-5, a hosszúhoz 6-8) forrás kapcsolódott. Általában azonban a rövid esszéhez következetesen 1-2, míg a hosszúhoz 4-5 forrás társul. (Valószínűleg abból a megfontolásból, hogy a rövid feladat esetében a források használatára 4, míg a hosszú esetében ugyanerre a kompetenciára 8 pont adható.)

4. Esszétípusok A feladat és a források megismerése után körvonalazódik, hogy miféle esszétípust kell írnia. Némiképp leegyszerűsítve három típus különíthető el markánsan: a) Kronologikus felépítésű esszé Ebben az esetben az Ön feladata viszonylag egyszerű, az időrend adja az esszé logikai rendjét. Például ha Hunyadi János törökellenes hadjáratait kell bemutatnia, akkor célszerű, ha kronologikusan halad. Az időrend pontos rekonstruálásában memóriája és tudása mellett sok segítséget meríthet a középiskolai történelmi atlaszból is. b) Tematikus felépítésű esszé Az ilyen típusú feladat valamilyen problémát helyez a középpontba. Például, ha arra kíváncsi a feladatkészítő, hogy milyen hatalmi és anyagi eszközöket tudott mozgósítani Hunyadi János a török elleni harcaiban és mely személyes tulajdonságok segítették ebben, akkor a feladatban megfogalmazott problémák mindegyikét számba kell vennie. Utalhat arra, hogy Hunyadi katonai és politikai tapasztalatait fiatal korában szerezte, hatalmi szempontból a csúcsra kormányzóvá választásakor került, de „ugrálni” fog az időben, hiszen előbb az egyik témát (hatalmi helyzet), majd a másikat (anyagi lehetőségei, birtokai), végül a harmadikat (hadvezéri és politikai tehetsége) kell elemeznie. c) Összehasonlító esszé Két vagy több tényező összehasonlító bemutatását kell elvégeznie. Ilyenkor nem elég a „bemutatom az egyiket, majd a másikat” módszer. Az alapos összehasonlításhoz szempontokra van szükség. Ezeket lehet, hogy a feladatban megfogalmazzák, de lehet, hogy a vizsgázónak kell kitalálnia. Fenti példánkat folytatva: ha Hunyadi János támadó és védekező harcait kell összehasonlítani, akkor fontos szempont lehet a magyar és a török hadsereg szerkezetének, létszámának az összevetése, vagy a két hatalom anyagi hátterének (pl. bevételeinek) az összehasonlítása. Szerepelhetnek földrajzi, topográfiai nézőpontok is (pl. távolságok, terepviszonyok, geopolitikai adottságok). A három esszétípus közül a kronologikus a legegyszerűbben megoldható, az összehasonlító a legnehezebb. Az eddigi érettségikben az összehasonlító igen ritkán fordult elő (inkább csak emelt szinten), míg a másik kettő kb. fele-fele arányban szerepelt.

5. Egy fontos segítség: a történelmi atlasz A történelmi atlasz térképeiről rengeteg információ leolvasható (országok, birodalmak neve, területének változásai, városok elhelyezkedése, hadjáratok, kereskedelmi kapcsolatok, csaták helyszíne, kimenetele, békekötések helye, időpontja stb.). Emellett az atlasz az időbeni tájékozódást is segítheti. A középiskolai történelmi atlasz végén található terjedelmes kronológia úgynevezett szinkron (párhuzamos) időrend, ahol egymás mellett találhatók az Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Magyarországon (a Kárpát-medencében) található események és azok évszámai. Ahhoz, hogy a vizsgán jól el tudjon igazodni, sokat kell használnia ezt a kronológiát. Reméljük, hogy a történelemórán gyakran forgatta! Ha nem, akkor a vizsga előtt szerezzen jártasságot e téren!

12

81562_001-136.indd 12


1/30/13 1:48 PM

Hogyan használja az atlaszt? A feladat elolvasása után keresse meg az esszéhez kapcsolódó témát a kronológiában, és írja ki az eseményeket, évszámokat! Célszerű a párhuzamos (pl. Magyarország esetében az európai) eseményekre is pillantást vetnie. Ezután nyissa ki az atlasznak a feladathoz kapcsolható oldalát! A jelenlegi középiskolai történelmi atlasz időrendben közli a térképeket (a magyar történelemmel kapcsolatosakat is az egyetemes történelembe illesztve), az atlasz újabb, bővített kiadása pedig előbb az egyetemes, majd a magyar történelmi térképeket, s végül a vallás- és művelődéstörténeti témák térképeit tartalmazza. A tájékozódáshoz használhatja az atlasz névmutatóját is. Ezen keresztül ugyanis a részletekre (pl. egyes helynevekre is) könnyen rákereshet. Újra csak remélni tudjuk, hogy a történelemórán gyakran használta az atlaszt, ismeri jelölésrendszerét, tisztában van a különböző térképtípusok (politikai, gazdasági, etnikai, kulturális) és térképfajták (nagyobb és kisebb, úgynevezett „bélyegtérképek”) elemzési módszereivel. Ha nem, akkor a vizsga előtt gyakorolja mindezt! A legjobb módszer, ha a felkészülés (a tankönyv fejezeteinek elolvasása, feladatlapok megoldása, tételkidolgozások áttekintése) során mindig használja az atlaszt. Ne feledje azt sem, hogy atlasza olyan témákhoz is tartalmaz információkat, amelyek első látásra nem túl egyszerűek. Például külön oldal mutatja be a kereszténység elterjedését, a világ nagy kultúráit, az ipari forradalmat, az etnikai viszonyokat. A térképlapok körül számos apró, de adatokkal jól ellátott vonalas rajz található a technika, a tudományok és a művészetek tárgyköréből. Ezek információit is felhasználhatja.

Az esszé megírása A feladat és a forrásszövegek elolvasásakor körvonalazódik a probléma, valószínűleg „beugranak” azok a korszakkal kapcsolatos háttérismeretek, amelyek meg fogják könnyíteni a szöveg értelmezését. Most már hozzákezdhet az esszé megírásához! Célszerű a piszkozati lapon dolgoznia. Keresse meg a kulcsszavakat a feladatban! Húzza alá vagy írja ki azokat! Ezután gyűjtse össze és rendszerezze a témához tartozó lexikai anyagot! Az órán és a felkészülés során szerzett ismeretei felidézése mellett támaszkodjon a történelmi atlaszra is (használatáról fentebb írtunk). Gyűjtse össze az atlasz kronológiájában és a térképlapokon található információkat, írja le azokat vázlatosan a piszkozati lapra! Hogy mi ezt hogyan csináltuk, arra vonatkozóan mintákat talál a kötetben lévő rövid és hosszú esszék bemutatásakor. Ha ezzel megvan (ez néhány percet jelent), próbálja meg eldönteni, hogy a feladat melyik esszétípusba tartozik: kronologikus, tematikus vagy összehasonlító-e. Fontos lépés a forrásokból történő információgyűjtés. Ha a feladat kronologikus, próbálja meg időrendbe tenni a forrásokat. Amennyiben tematikus, akkor a logikai sorrendet igyekezzen megállapítani. Összehasonlító feladat esetében pedig válassza szét a forrásokat. Ceruza vagy toll segítségével húzza alá a kulcsszavakat, a szöveg legfontosabb szavait, kifejezéseit! Ha nem akar „belefirkálni” a feladatlapba, írja ki a piszkozati lapra azokat. Ez 5-8 percet igényel. Természetesen minden fontos információt jegyezzen fel, ami eszébe jutott! Használja saját, felidézett ismereteit! Most már hozzákezdhet az esszévázlat kidolgozásához! Fogalmazzon meg tételmondatokat, alapvető állításokat! Ügyeljen arra, hogy műveleteket és a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket egyaránt említsen! Műveleti elemek például: megadott szempontok alapján információk gyűjtése; egyszerű következtetések megfogalmazása történelmi események okairól, következményeiről. Tartalmi elemek például: fogalmak, történelmi adatok (nevek, évszámok, helynevek). Szoros ös�szefüggés van a kettő között, hiszen a műveletek csak konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző (hosszú) feladatokban több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: az egyik elem az idő- és térmeghatározás, az általános és konkrét fogalomhasználat, a felsorolás (rögzítés, bemutatás), a másik a következtetés (megállapítás).


81562_001-136.indd 13

13

1/30/13 1:48 PM

Építse be az atlaszból, a forrásokból és a saját ismereteiből merített információkat a szövegbe! Érzékelni fogja, hogy írása hozzávetőleg mekkora terjedelmű. Ha kell, szűkítsen (tömörítsen, vonjon össze mondatokat), vagy bővítse szövegét (szúrjon be mondatokat, információkat). Írjon rövid bevezetést az esszé elejére és befejezést a végére!

Figyelem! A rövid esszé esetében ez a feltétel nem könnyen teljesíthető! A „bevezetés” itt lehet a téma térben-időben való elhelyezése, a „befejezés” pedig egy zárómondat. Itt nincs hely az összegzésre, kitekintésre. Másolja át a piszkozatot a feladatlap megfelelő helyére! Amennyiben úgy érzi, hogy rögtön, vázlat nélkül meg tudja írni az esszét, tegye azt. Javasoljuk, hogy a kulcsszavazást akkor is végezze el, mert ez segít majd az ellenőrzésben. Írásában a forrásokra (ez lehet az atlasz is) többféleképpen hivatkozhat. Utalhat a forrás szerzőjére (pl. „ahogy azt Teleki Pál kifejti…” vagy „amint azt a 1844. évi II. tc. írja…”); megszámozhatja a forrásokat, és a szám segítségével hivatkozhat rájuk (pl. „ahogy a 3. számú forrásban olvasható…”); végül, talán az a legelegánsabb, ha konkrét hivatkozás nélkül utal a forrásra (pl. „Teleki Pál a londoni és a washingtoni követek számára 1941 márciusában adott tájékoztatójában összefoglalta a semlegességi politika indítékait.”). Ebben az esetben fontos, hogy az olvasó számára kiderüljön az összefüggés. Az esszé megírása után feltétlenül ellenőrizze megoldását! Az ellenőrzés lépései a következők lehetnek: ●● A feladatra válaszolt? ●● Elhelyezte térben és időben a témát? ●● Minden forrást beépített? ●● Használta az általános történelmi fogalmakat és a téma szakkifejezéseit? ●● Nem vétett helyesírási hibát? ●● Sikerült összefüggő, koherens szöveget megfogalmaznia, amely logikus felépítésű, és arányaiban is igazodik a tartalomhoz? Kellően árnyaltak megállapításai? Ha hibát, hiányosságot talál, javítsa a szövegben! Mint fentebb javasoltuk: húzza át egyszer a javítandó szót (mondatot), és írja fölé a jó megoldást. Ha ez hely hiányában nem megoldható, csillagozza meg a helyet, ahová a beszúrást (a javítást) illesztené, és a szöveg alá a csillag kitétele után írja le a beszúrandó kifejezést, mondatot. Ebben az esetben a margóra vagy a lap aljára is írhat. Természetesen több bejegyzést is tehet, több csillaggal jelezve azokat.

Értékelés után. A dolgozatok megtekintése, a fellebbezés lehetősége és módja Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti. Dolgozatáról másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig adhatja le. Észrevételeit az e célra készített űrlapon fogalmazhatja meg. Kérésére az űrlapot az iskola kinyomtatja. Javasoljuk, hogy először ellenőrizze a kapott pontok összesítését, adja össze a részpontokat, majd az összes pontszámát. (Mindenki tévedhet, szaktanára számos dolgozatot javított ki.) Ahhoz, hogy tartalmi észrevételt is tehessen, részletesen tanulmányozza a javítási-értékelési útmutatót! Vesse össze megoldásait a javítási-értékelési útmutatóban szereplő ismeretelemekkel, értékelési szempontokkal! Észrevételeit, megjegyzéseit, javaslatait beszélje meg a dolgozatot javító

14

81562_001-136.indd 14


1/30/13 1:48 PM

szaktanárával! Az indokolt, kulturált formában megfogalmazott felvetések jó eséllyel érvényesíthetők. Ha mégsem, igaza tudatában fellebbezést nyújthat be az iskola igazgatójának. Megfontoltan alkossa meg a benyújtott fellebbezés szövegét. Csak valós problémákkal kap csolatban tegyen észrevételt. A fellebbezési űrlapon pontosan és olvashatóan töltse ki az alapvető adatokat! Jelölje a feladat számát, illetve a javítási-értékelési útmutatóra hivatkozva a változtatási kérelem indokát. Lényegre törően, világosan fogalmazzon! Ne felejtse el aláírni a dokumentumot! A dátum rögzítésére is ügyeljen! Jogorvoslatról az igazgató gondoskodik úgy, hogy egy másik szaktanárt kér fel az észrevételben foglaltak elbírálására. (Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte.) A szaktanár által javasolt értékelés módosítását indokolt esetben a vizsgabizottság elnöke kezdeményezi, az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határoz a szóbeli vizsga megkezdése előtt.

Figyelem! Könyvünk Függelékében az érettségi feladatlap javítási-értékelési útmutatójáról is talál mintát. A szöveg értelmezését itt is jegyzetek segítik.


81562_001-136.indd 15

15

1/30/13 1:48 PM

Hogyan oldjunk meg esszéfeladatokat?

Recommend Documents