Hogyan tanult meg ketyegni az idô? 15

Magyarázó szövegek

Hogyan tanult meg ketyegni az idô?15 Késve érkeznének a diákok az órára, az üzletemberek lekésnék a megbeszélésüket, az utazók pedig a vonatot vagy a repülőgépet. És senki még csak nem is sejtené, hogy mennyi is a világrekord a 100 méteres síkfutásban. Az életet óra nélkül a legtöbb ember manapság már el sem tudná képzelni. Ez az időmérő eszköz tagolja a napot, meghatározza, mikor keljünk fel, mikor térjünk nyugovóra, és mindazt, ami eközben történik. Az idők folyamán olyan mértékben befolyásolta a társadalom és a munka világának alakulását, mint talán egyetlen más eszköz sem. A szociológusok az óra feltalálását a kerékéhez vagy a gőzgépéhez hasonló fontosságúnak tartják. Az viszont, hogy ki jutott első alkalommal arra a gondolatra, hogy egy mechanikus eszközzel ossza fel huszonnégy, azonos hosszúságú órára a napot, a történelem titka marad. Nagy valószínűséggel a találmány egy 13. századi kolostorból származik. A Nap és a Hold Az emberek persze már jóval korábban is mérték az időt, igaz, kevésbé pontosan. Babilónia és Egyiptom, India és Kína nagy tudású csillagászai számára évezredekkel Krisztus születése előtt sem jelentett már problémát, hogy a Nap és a Hold megfigyelése alapján az időt évekre, hónapokra és napokra osszák. És ezek az egyszerű egységek elegendőnek is bizonyultak a legtöbb ember mindennapi élete szempontjából. A tudósok azonban tovább törték a fejüket. A legrégebbi eszköz, amellyel sikerült a nap további tagolása, vélhetően nem más volt, mint egy egyszerű bot, amelyet a földbe szúrtak. A nap folyamán változott a bot árnyékának hosszúsága és szöge, amelyet ez az ősi napóra a földre vetett. Így az időt vagy az árnyék hosszúságáról olvashatták le, vagy egy skálához viszonyított helyzetéről. Ilyen napórákat mindenekelőtt Mezopotámiában, Egyiptomban és az ókori Görögországban használtak. Egy hátránya volt ennek az eszköznek: a napórákat sem éjszaka, sem borús időben nem tudták használni. Víz, tűz és homok Az ókoriak ennélfogva már igen korán más megoldásokat kerestek az idő mérésére: vizet töltöttek egy edénybe, amelynek az alján kis lyuk volt, a falra pedig egy skálát rajzoltak. Ahogy lassan csöpögött a nyíláson át a folyadék, úgy tudták leolvasni az egyre süllyedő vízszint alapján az időt. Klepszhüdra (azaz „vízlopó”) – így nevezték a görögök ezt az időmérő eszközt. A víz mellett a tűz is jó időmérőnek bizonyult. Gyújtózsinórokat vagy füstölőket égettek, figyelték az olajlámpa csökkenő szintjét, vagy meggyújtottak egy gyertyát, amelynek oldalát skálával látták el. Amikor aztán a középkori üvegfúvók már nagy tökéletességre tettek szert mesterségük gyakorlásában, megérett az idő egy új eszköz kialakítására. Két egyforma nagyságú üvegedényt vékonyka csövecskékkel kötöttek össze, majd finom homokot töltöttek bele. Ez aztán meghatározott idő alatt a felsőből az alsó tartóba pergett. A homokórák évszázadokon át a legkedveltebb időmérő eszközök sorába tartoztak. Velük mérték a lovagi tornák és a párviadalok, a bírósági tárgyalások és a vasárnapi prédikációk idejét. Rangjuk csupán a mechanikus órák megjelenésével csökkent. A ketyegés feltalálása Valamikor a 13. század vége felé feltehetően szerzetesekben vetődött fel egy ketyegő szerkezet megalkotásának ötlete. A kolostorok akkortájt a pontosság letéteményesei voltak, hiszen a nap ott szigorú, órákra (hora) beosztott menetrend szerint zajlott, amelyben az imaidők pontosan meg voltak határozva. Az óramű alapötletét akkoriban már ismerték: ha egy feltekert kötélen engedünk lefelé egy súlyt, ezzel mozgásban tartható egy kerékrendszer. A fogaskerekek pedig egy mutatót mozgathatnak. Ami még hiányzott, az egyfajta fék volt, amelynek segítségével szabályozni lehetett a súly esését. Utóvégre a kerékrendszer és a vele összeköttetésben álló mutató csak lépésről lépésre, szabályos időközökben haladhatott előre. Ezt a mesterfogást végül két, egymással derékszöget bezáró fémnyelv segítségével oldották meg, amelyeket egy ide-oda lengő reteszre erősítettek. Ez az „óragátló” szerkezet, amelyet vélhetően a 13. században találtak fel, egy fogaskerékbe illeszkedett. Amikor azt egy pillanatra elengedte, a súly csak akkor hagyta a kereket egy foggal előrébb lépni. Ez a mozgás zörejjel járt, s ez mind a mai napig az idő múlásának jelképe: a ketyegés.

66 Klucs-8oszt-szov3.indd 66

2009.07.30. 12:26:36


1. feladat Ismereteink szerint kik voltak az első „időmérők”? A A szociológusok. B A csillagászok. C A szerzetesek. D Az üvegfúvók.

2. feladat A szöveg alapján kérdezz!

Válasz: Mezopotámiában, Egyiptomban és az ókori Görögországban.

3. feladat Mi volt a napórák hátránya?

A B C D

A nap folyamán változott a bot árnyékának hosszúsága. A nap folyamán változott a bot árnyékának szöge. Éjszaka és borús időben nem tudták használni. Háborús időkben nem tudták használni.

4. feladat Milyen kapcsolat van az időnek vízlopóval, illetve olajlámpával történő mérése között? Válaszodat indokold is!

A B C

Semmilyen kapcsolat nincs köztük. Azonos elven alapulnak. Ellentétes elven alapulnak.

5. feladat Döntsd el, hogy melyik igaz, illetve melyik hamis az alábbi állítások közül! Már évezredekkel Krisztus születése előtt napokra tudták osztani az időt. Először a csillagok megfigyelése alapján sikerült az időt órákra osztani. A kolostorokban az imaidők pontosan meg voltak határozva. A vasárnapi prédikációk idejét az oltáron lévő gyertyákkal mérték.

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS


2009.07.30. 12:26:37


6. feladat Miért osztották a napot éppen 24 órára?

7. feladat Mi volt a mechanikus óramű alapötlete?

A B C D

Két egyforma nagyságú üvegedény vékonyka csövecskékkel összekötve. Két egymással derékszöget bezáró fémnyelv. A napot huszonnégy azonos hosszúságú órára kell osztani. Egy kerékrendszer mozgásban tartható, ha egy súlyt lefelé engedünk egy feltekert kötélen.

8. feladat Mit találtak fel az óraművel kapcsolatban a szerzetesek?

A B C D

Azt, hogy hogyan lehet fékezni az idő múlását. Azt, hogy hogyan lehet szabályozni a mutató előrehaladását. Azt, hogy a mozgás zörejjel jár. A ketyegést.

9. feladat Töltsd ki a kis rejtvényt a meghatározások segítségével! 1 2 3 4 5 6 7 8

Vízszintes: 1. Ezzel mérték a lovagi tornák idejét. 2. Vízlopó görögül. 3. Szerzetesek lakóhelye. 4. A napóráknál ez a „mutató”. 5. Valószínűleg ők találták fel a mechanikus órát. 6. Feltalálása az óráéhoz és a kerékéhez hasonló fontosságú. 7. Ilyen eszköz az óra. 8. Ők osztották az időt évekre, hónapokra, napokra. Minek a jelképe a megfejtésül kapott szó?


2009.07.30. 12:26:37

Számozással tedd első használatuk szerinti sorrendbe az alább felsorolt időmérő eszközöket! Homokóra. A Nap és a Hold megfigyelése. Mechanikus óra. Digitális óra. Napóra. Vízlopó.


10. feladat


2009.07.30. 12:26:37

Elbeszélô szövegek

Régi magyar világjárók1 A Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcait követő emigrációk világjáró magyarjainak emlékiratai között vitathatatlanul a legértékesebb II. Rákóczi Ferenc egykori „belső inasának”, azaz udvari apródjának, hűséges hívének, a székely zágoni Mikes Kelemennek (1690–1761) emlékiratszerű írása, a Törökországi levelek. […] Az irodalomtörténet hitelesen megállapította, hogy a levél csak irodalmi forma volt Mikes számára. A levelek címzettje, akit Mikes székelyesen „édes néném”-nek szólít, költött személy. A levelek emlékirat- és naplószerű írás, de nem igazi emlékirat és nem igazi napló. Humor és bánat, közvetlenség, szín, kedves frissesség minden sora. […] Az első törökországi levelet Mikes 1717. október 10-éről keltezi. Tengeri útjuk a francia kikötőből a Sztambul közelében levő Gallipoli török kikötővárosig alig egy hónapig tartott. A levél a tatár fejedelem, a kán címét „hám”-nak, az étvágyat székelyesen „egyepegyé”-nek írja. „Édes néném, hála légyen az Istennek, mi ide érkeztünk ma szerencsésen. Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejedelmünknek, Istennek hála, jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőle venni, de reméljük, hogy itt a török áer [levegő] elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja kéd, még Szent Péter is megijedett volt, mikor a vízben sipadoztak [süppedeztek] a lábai: hát mi, bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek! Némelykor azoknak a tetején mentünk el, némelykor pedig olyan nagy völgybe estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek! De mégis olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk, mintsem kellett volna. Elég az, hogy itt vagyunk egészségben; mert a tengeren is megbetegszik az ember, nemcsak a földön – és ott, ha a hintó megrázza, elfárad, és jobb egyepegyéje vagyon az ételre: de a hajóban az a szüntelen való rengetés, hánykódás a főt elbódítja, a gyomrot felkeveri, és úgy kell tenni, valamint a részeg embernek, aki a bort meg nem emésztheti. A szegény gyomromnak is olyan nyavalyában kellett lenni vagy két első nap, de azután úgy kellett ennem, valamint a farkasnak. A fejedelmünk a hajóból még nem szállott vala le, hogy egy tatár hám, aki itt exiliumban [száműzetésben] vagyon, holmi ajándékot külde, és a többi között egy szép lovat nyergelve. Itt a fejedelemnek jó szállást adtak, de mi ebül vagyunk szállva, de mégis jobban szeretek itt lenni, mintsem a hajóban.” […] A bujdosók Gallipoliból Edirnébe (magyarosan Drinápoly) kerültek. Mikes itt a kajmakám pasa – a helytartó adjutánsa – adta ebédet írja le. „De ki gondolhatná, hogy a töröknek olyan jó étele volna? A való, hogy mindenikünk éhezett, de az is való, édes néném, hogy étlen keltem fel asztaltól, noha ettem legalább nyolcvan tál étekből. Ezt kéd el nem hinné, ha a szokást nem tudná – eb szokás, kutya szokás –, jaj, édes néném, alig mártottunk egyszer a tálba, hogy azt elvitték előlünk, a másodikát, harmadikát, egyszóval hetven vagy nyolcvan tál így repült el előlünk. Némelyikben még nem is mártottunk, már vitték, úgy tetszik, hogy csak az orrunkat akarták megvendégelni, és így koplalva keltünk fel a gazdag ebédtől… Felfogadtam akkor haragos koplalásomban, hogy soha éhen török vendégségbe nem megyek. De az italról szó sem volt. A való, hogy amennyit ettünk, semmi szomjúságot nem okozott.” […] 1720. március 25-én már arról ír, hogy a török a közeli Rodostó városkát jelölte ki internáltatásuk helyéül: „Már most tudom, hová küldenek bennünket. Azt mondják, a város rendes, nem messze vagyon ide, a neve Rodostó. De ennél többet nem tudok, hanem azt tudom, hogy már elküldöttenek oda, kik szállásokat foglaljanak az egész bujdosó magyarok számára, és hogy a jövő hónapnak a közepe felé innét elillantunk.”


2009.07.30. 12:26:22

Hol született Mikes Kelemen?

2. feladat Döntsd el, hogy melyik igaz, illetve melyik hamis az alábbi állítások közül! Válaszodat a megfelelő szó bekarikázásával jelöld! A Törökországi levelek címzettje létező személy. Ha a hintó megrázza az embert, jobb lesz az étvágya. A tatár hám egy speciális lószerszám. Mikes Kelemen éhen maradt a kajmakám pasa ebédjén.

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS


1. feladat

3. feladat Írd ki a szövegből a földrajzi neveket!

4. feladat Mely részek vannak a szövegben dőlt betűvel szedve?

A B C D

Az összekötő/magyarázó szövegek. A Törökországi levelekből vett idézetek. Az emlékiratszerű írások. A régi magyar világjáróknak a levelekhez fűzött kiegészítései.

5. feladat A szöveg alapján kérdezz!

Válasz: az előttük álló szó jelentését magyarázzák meg.

6. feladat Mit jelent a következő kifejezés: „ebül vagyunk szállásolva”?

A B C D

Kertes házban lakunk. Rossz körülmények között lakunk. Jó körülmények között lakunk. Sok kutya van a ház körül.


2009.07.30. 12:26:22


7. feladat Hány évesen írta Mikes Kelemen az első törökországi levelet?

8. feladat A felsoroltak közül ki(k) nem vett(ek) részt a Gallipoliba vezető úton? Húzd alá! Thököly Imre,

Mikes Kelemen,

Szent Péter,

II. Rákóczi Ferenc

9. feladat Melyik kifejezés nem ugyanarra a személyre vonatkozik?

A B C D

II. Rákóczi Ferenc udvari apródja. II. Rákóczi Ferenc hűséges híve. A helytartó adjutánsa. A Törökországi levelek írója.

10. feladat A szöveg alapján bizonyítsd, hogy a Franciaországból Gallipoliba vezető út valóban alig egy hónapot vett igénybe!

11. feladat Mikor indultak a bujdosó magyarok Rodostóba?

A B C D

1720. március 25. körül. 1717. október 10-én. 1720. április 15. körül. Nem derül ki a szövegből.

12. feladat Írj ki a szövegből két humoros mondatot!


2009.07.30. 12:26:22


13. feladat Mit jelent székelyesen az „etyepetye”?

A B C D

Étvágyat. Jó étvágyat. Rossz étvágyat. Nem derül ki a szövegből.

14. feladat Írd a térképvázlatba a hiányzó két város nevét!


2009.07.30. 12:26:22

Dokumentumok

Kölcsönzési rend20 a) Kölcsönözni a beiratkozáskor váltott olvasójeggyel lehet. b) A használó a kölcsönzés tényét a bizonylat aláírásával ismeri el. c) A könyvtárból kölcsönözhetőek mindazok a dokumentumok, melyek nincsenek helyben használatra kijelölve. d) A napilapok, hetilapok, folyóiratok kölcsönzési feltételeit az egyes tagkönyvtárak szabályozzák. e) A beiratkozott használó a nyomtatott dokumentumokat (könyv, folyóirat, kotta), a diafilmet térítésmentesen kölcsönözheti. Az egyéb dokumentumok és az oktatócsomagok kölcsönzése esetén kezelési díjat kell fizetni. […] f) A súlyosan fogyatékos személyek kezelési díj nélkül kölcsönözhetnek hetente egy alkalommal bármely típusú dokumentumból két címet, két hét időtartamra hangoskönyvet és a lejátszásához szükséges eszközt. […] A jogosultságot igazolni kell. g) A FSZEK dolgozói és nyugdíjasai kezelési díj nélkül kölcsönözhetnek. h) A könyvtár használatra alkalmas dokumentumot és eszközt ad át a könyvtárhasználónak. A dokumentumok és az eszközök állapotát a visszavételkor a könyvtár ellenőrzi. i) A kölcsönzési határidő meghosszabbítását – a négy hétnél rövidebb kölcsönzési idejű dokumentumok, az oktatócsomagok és az előjegyzett dokumentumok kivételével – legföljebb két ízben személyesen, telefonon, e-mailben vagy a könyvtári portálon keresztül lehet kérni. j) Ha a kölcsönző a dokumentumokat, az eszközöket (CD-lejátszó, kazettás magnó) a lejárat idejére nem hozza vissza, akkor a könyvtár a tartozás rendezésére – a dokumentumok esetében a lejárattól számított 18. naptári napon, az eszközök esetében a lejárattól számított 7. naptári napon – ajánlott levélben szólítja fel. A készfizető kezessel kölcsönző esetében a felszólítást a kezes kapja. Az 57. napon a könyvtár a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok szerint jár el. A kiszámított késedelmi díjon felül a mindenkori bírósági eljárási díj, az értesítési és a kamatköltség is a késő könyvtárhasználót (a készfizető kezest) terheli. k) A kölcsönzési határidő lejárta után visszahozott dokumentumok és eszközök után – tekintet nélkül a könyvtárhasználónak járó díjfizetési kedvezményekre – minden kölcsönzőnek késedelmi díjat kell fizetni. […] l) Nem kölcsönözhet a könyvtárhasználó, ha a könyvtárnak bármilyen címen tartozik. A tartozást abban a tagkönyvtárban kell rendezni, ahol az keletkezett. m) Ha a kölcsönző a dokumentumot elvesztette vagy megrongálta, és nem pótolta a dokumentum azonos gyűjteményi értékű példányával, akkor kártérítést és eljárási díjat kell fizetnie. […] n) A lejátszó berendezéseket a kölcsönző rendeltetésüknek megfelelően használhatja, harmadik személy használatába nem adhatja, felelős minden olyan kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. Az üzemeltetés költségei a kölcsönzőt terhelik. […] o) A könyvtárhasználó által keresett, de kölcsönzésben lévő dokumentum – a két hétnél rövidebb kölcsönzési idejű dokumentumok kivételével – értesítési és eljárási díj megfizetésével előjegyezhető. […] Az előjegyzett dokumentumot a könyvtárhasználó által kért időpontig, de legfeljebb négy hónapig figyeli a tagkönyvtár. Ha az előjegyzett dokumentum beérkezik, akkor erről a könyvtár a könyvtárhasználót – kérésének megfelelően levélben, e-mailben, telefonon, SMS-ben – értesíti. A dokumentumot az értesítés után a könyvtár 8 napig őrzi, ezt követően az előjegyzés elévül. A könyvtár az előjegyzéseket az igénylések sorrendjében elégíti ki. p) A könyvtár a tagkönyvtárak állományából hiányzó dokumentumok hozzáférhetőségét könyvtárközi kölcsönzés útján, […] biztosítja a könyvtárhasználók számára. […]


2009.07.30. 12:26:42

Dokumentumok

1. feladat Minek a rövidítése lehet a FSZEK?

A B C D

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Figyelő, Szolgáltató és Előjegyző Központ Fogyatékosoknak Szükséges Eszközök Kölcsönzője Fővárosi Szociális és Egészségügyi Központ

2. feladat Mit jelent a következő mondat? „A könyvtár használatra alkalmas dokumentumot és eszközt ad át a könyvtárhasználónak.”

3. feladat Hogyan nem lehet kérni a kölcsönzés meghosszabbítását?

A B C D

Telefonon keresztül. Postai úton. Személyesen. E-mailben.

4. feladat Számozással tedd időrendbe a következőket! A dokumentum őrzése. A könyvtárhasználó értesítése. A dokumentum előjegyzése. A dokumentum figyelése. Az előjegyzés elévülése.

5. feladat Mit jelent a „könyvtárközi kölcsönzés” fogalma?


2009.07.30. 12:26:42

Dokumentumok

6. feladat Döntsd el, hogy melyik igaz, illetve melyik hamis az alábbi állítások közül! Kotta kölcsönzéséért a beiratkozott könyvtárhasználóknak nem kell fizetni. A kikölcsönzött lejátszó berendezések épségéért a könyvtár a felelős. A könyvtárnak kérésre van lehetősége SMS-értesítést küldenie. A lejátszó berendezések üzemeltetési költségei a kölcsönzőt terhelik.

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS

IGAZ

HAMIS

7. feladat Mit jelent az, hogy egy dokumentum helyben használatra van kijelölve?

A B C D

Nem vehető kézbe. Nem kölcsönözhető ki. Nem nyomtatott dokumentum. Nincs meg a könyvtár állományában.

8. feladat Valamilyen oknál fogva nem tudod a kikölcsönzött dokumentumot (a megfelelő állapotban) visszavinni. Milyen lehetőségeid vannak jóvátenni a hibádat?

9. feladat Kik nem kölcsönözhetnek a könyvtárból?

A B C D

A kiskorúak. A súlyosan fogyatékos személyek. Azok, akiknek tartozása van a könyvtár felé. Azok, akik már kölcsönöztek a könyvtárból.

10. feladat Miben látod a közkönyvtárak jelentőségét?


2009.07.30. 12:26:42

Hogyan végződnek a mondatok? Kösd össze a megfelelő részeket! Kölcsönözni a beiratkozáskor váltott

kezelési díj nélkül kölcsönözhetnek.

A használó a kölcsönzés tényét

olvasójeggyel lehet.

A napilapok kölcsönzési feltételeit

a visszavételkor a könyvtár ellenőrzi.

A FSZEK dolgozói és a nyugdíjasai

a bizonylat aláírásával ismeri el.

A dokumentumok és az eszközök állapotát

az egyes tagkönyvtárak szabályozzák.

Dokumentumok

11. feladat

12. feladat Kinek kell az alábbi illusztráción a kölcsönzéskor kezelési díjat fizetnie? Karikázd be az ábrán!


2009.07.30. 12:26:42

Hogyan tanult meg ketyegni az idô? 15

Recommend Documents