Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem…) Lehetőségek és gátak a szélenergia Magyarországi hasznosításában 2012. március 22-23. MET Erőmű Fórum
Dr. Hoffmann László Elnök
Balogh Antal Tudományos munkatárs
A MSZIT TAGJAI: Central Energy Kft NRG Systems Kft MOV-R H1 Szélerőmű Kft Pannon Szélerőmű Kft MISTRAL ENERGETIKA Kft Vento Energetika Kft Kaptár Szélerőmű Kft Eolus Energetikai Kft Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft Euro Green Energy Kft Clean Energy Kft Exner László WPSS Energetikai Kft Takács Gábor dr. Márkusfalvi-Tóth Ádám Kaptár B Kft Renerwind Kft Vestas Windpower Hungária Kft
AZ ELŐADÁS FŐ TÉMAKÖREI: 1.) A PwC tanulmány és eredményei 2.) A szélenergia-hasznosítás nagyobb rendszerszintű penetrációjának műszaki létjogosultsága és az árcsökkentő hatás 3.) Iparági összehasonlítás, nehézségek
1. A PwC TANULMÁNY ÉS EREDMÉNYEI
A PricewaterhouseCoopers Kft. elemzése – 2010 ősz: Tárgy: Összefoglaló elemzés a hazai szélenergetika jelenlegi helyzetéről, az elért sikerekről és az aktuális kihívásokról Háttér:
- 2006 óta befagyasztott MEH-engedélyezés - 2008 januárjától sokat kritizált KÁT-rendszer - 2008 ősze óta globális válságproblémák - 2009-ben sajátosan kiírt szélerőmű kapacitástender - 2010 tavaszán (energia)politikai fordulat - 2010 nyarán leállított széltender - 2010 nagy viharokat kavart NCsT tervezet - 2011 zavaros MEHCsT 2010-2020 a NCsT részeként Ugyanakkor: - EU-célkitűzések a RES-E nemzeti arányokra 2020-ig!
Támadások a szektor ellen: - „Ettől drága a lakosság számára az áram… - „A KÁT-mérlegkör költsége a szélerőművek miatt magas…” - „Veszélyt jelent a VER biztonságára (időjárásfüggés, szabályozhatatlanság)…” - „Ausztriában a tarifa csak 5,7 cent/kWh…” - „Más megújuló technológiákkal összehasonlításban kevésbé előnyös…” - „Nem teremt munkahelyet…”
A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os engedélyes)! - Éves átlagos flotta-kihasználtság 22%; növekvőben! - A hazai villamosenergia-termelés 1,5%-át adjuk. - Beruházási költség: 1360-1800 EUR/kW (a gép 76%). - Működési költség (tőkeköltség nélkül) 5-7 Ft/kWh. - Támogatás nélkül egyelőre nem versenyképes a nyílt energiapiacon! - Prognosztizálható jövőbeni versenyképesség (tőkeköltséget is beleszámítva) a fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekkel!
Szélerőművek a módosított KÁT-ban, 2011-ben: - 600/4014 GWh, ránk az összes KÁT-támogatásnak csupán a 15%-a jutott!
- KÁT-os ár és piaci ár különbsége átlagosan 13,6 Ft/kWh volt – nincs messze a többi EU-államétól! - Mindössze 0,20 Ft/kWh növekedést okoztunk a végfelhasználói árakban! (Ugyanez 740 MW szeles flotta esetén is csak 0,60 Ft/kWh lenne!) - Megtérülés (NPV>0) csak 10% súlyozott tőkeköltség mellett biztosított. Erős érzékenység a tarifára is! - A támogatott időszak után a szélerőművek a szabadpiaci árakat jelentősen csökkentik! (Műszaki élettartam > 25 év, azután várhatóan technológiai ‘upgrade’ ugyanazon telephelyen!)
Szélerőművek nemzetgazdasági hatása: - Fenntartható fejlődés és környezetvédelem - Energia importfüggőség (főleg a fosszilis) csökkentése, energiapiaci diverzifikáció - Hosszú távú ellátásbiztonság javulása, földrajzi diverzifikáció, szállítási veszteségek csökkenése - Támogatás utáni időszakban árcsökkentő hatás, fosszilisek árától független költségek - Régió- és térségfejlesztés, beruházások és foglalkoztatás közvetlen és közvetett ösztönzése - Minden újabb 100 MW szélerőmű: - 61 millió m3 földgáz kiváltás, - 126 ezer tonna CO2 emisszió elkerülés!
Munkahelyteremtés a hazai szélerőmű iparban: - Zoltek Zrt.: akrilszál és az abból készülő szénszál gyártására koncentrál - Lakics Gépgyártó Kft.: ipari motor- és generátorházakat, léghűtéses, vízhűtéses, vegyes (kombinált) hűtésű motor- és generátorházakat gyárt
- VIDEOTON Holding Zrt.: elektronikai gyártó, a szélerőmű iparnak is szállít - ABB: A Vestas Spare Parts & Repair egyik beszállítója - Siemens: A Vestas Spare Parts & Repair egyik beszállítója - Alcoa-Köfém Kft.: a Vestas Wind Systesm A/S dán beszállítójának az Aluwindnek szállít alumínium lemezeket - A Vestas Wind Systesm A/S egy másik beszállítója, a spanyol INDUSTRIAS BARGA S.L. (http://www.ibarga.com) szintén Magyarországról vásárolja az alumínium lemezeket.
- Jabil Circuit Gyártó Kft.: nyomtatott áramköri részegységek gyártása, elektronikai összeszerelés. - Flextronics Magyarország: elektronikai összeszerelés - Sanmina-SCI Magyarország Kft.: elektronikai összeszerelés
2. A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS NAGYOBB RENDSZERSZINTŰ PENETRÁCIÓJÁNAK MŰSZAKI LÉTJOGOSULTSÁGA ÉS AZ ÁRCSÖKKENTŐ HATÁS
Egy januári hét terhelésviszonyai 5 különböző É-Dunántúli telephelyen:
Fontosabb megállapítások: - Számottevő különbség a szélviszonyokban – csak az Észak-Dunántúl önmagában is igen változatos!
- Jól megfigyelhető együttmozgások: > Sopron térsége – Mosonmagyaróvár térsége (uralkodó Ény-i szélcsatorna; Atlanti frontok) > Komárom térsége – Bakony (délies komponensek; Mediterrán frontok)
KE költség virtuális csoport tagjaként (csak szélerőművek, 49.4 MW): A 2011. január 3-9. közötti időszakban alkalmazott elszámolási tény KE árakkal:
KE árak, 2011. január:
KE költség virtuális csoport tagjaként (csak szélerőművek, 49.4 MW): A 2012. január 3-9. közötti időszakban alkalmazott elszámolási tény KE árakkal:
KE árak, 2012. január:
A menetrend napon belüli módosíthatóságának vizsgálata:
2011. január 3., 0:00 – 6:00
Az előző 6 órás tény adatsor trendjéből (lineáris regresszió), valamint az előző napi előrejelzés ide vonatkozó értékeiből készített egyszerű becslés.
A tározás megoldásáig sincs igazán nagy gond a kiszabályozással:
Az előrejelzések pontosításának lehetséges fejlesztési irányai: - Központi MAVIR- Üzemeltetők ( MSZIT? ) előrejelző rendszer felállítása - Intelligens (tanuló/tanítható), modern matematikai modellek alkalmazása; - Időjárás előrejelzési (elsősorban szélsebesség) adatok beszerzése több, egymástól független forrásból – akár másik, távolabbi (sőt akár külhoni!) szélerőműtől is;
- Napon belüli gyakoribb adatszolgáltatás a várható szélsebességekről - Részvétel az országos központi rendszerszabályozásban, negatív irányban, már kötelező a MAVIR Üzemi Szabályzata szerint .
A hosszú távú árcsökkentés demonstrációja:
A 2030-as „zöld” szcenárióban 3000 MW beépített szélerőművi kapacitást feltételeztünk.
3. IPARÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁS, NEHÉZSÉGEK
Az Európai keretfeltételekről:
A 2011-es hazai energiapolitikai döntésekről:
NCsT: 750 MW (740 MW+10 MW) installált szélerőmű kapacitás 2020-ra. Ez a 2008 évi műszaki lehetőség a MAVIR szerint !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az NCsT lebontása a MEHCsT által: nem világos, néhol pedig irreálisnak tűnő szerepek leosztása az egyes megújulós technológiákra!
Az Európai és hazai elképzelések összehangolásáról:
A NCsT (és a MEHCsT) súlyosan alulbecsli a szélenergia hazai szerepét!
A szél a hatályos hazai energiapolitika mostohagyereke:
A MEHCsT 2020-as előirányzatait a mérvadó szakmai körök kétlik!
A hazai megújuló energetika jövője a „konvencionálisok” függvénye:
Elsősorban a nukleáris opció megvalósulása tűnik mérföldkőnek!
Mindenek ellenére a szélről lemondani itthon sem lehet:
Hisszük, hogy 2030-ra a szélenergetika valós súlya ezt meghaladó lesz!
A szélenergia-hasznosítás bizonyos mértékig a nuleáris opció alternatívája is lehet:
Javaslataink újabb szeles kapacitások létesítéséhez: RÖVID TÁVON (3-5 év): - Szélparkok SCADA rendszereinek bekapcsolása a MAVIR-ba. - MAVIR általi országos központi menetrendezés. - Rendszerérdekű terhelés-korlátozás esetén a (kompromisszumosan megállapított) termeléskiesés kompenzálása. - Jelenleg kihasználatlan menetrendtartó erőművek és kiserőművek kooperációja. - UCTE-n belüli közvetlen kooperáció (határkeresztező kapacitások!). - Az import „féken tartása”.
HOSSZABB TÁVON (5-10 év): - Kiszámítható energiapolitika, valódi „zöld” stratégia!
- Központi (TSO-szintű) energiatározás megoldása, akár a kiserőmű beruházók anyagi hozzájárulásával is!
A FEJLŐDÉS NEM ÁLL, ÉS NEM IS ÁLLÍTHATÓ MEG, DE: Átlátható, stabil szabályozási keretre van szükség! Köszönöm a figyelmet!
