Hogyan légy kitartó a nyelvtanulásban? Bónusz tanulmány
Az, hogy végre belekezdj valamibe, túlértékelt.
Túl sok ember ugrik bele dolgokba mindenféle elkötelezettség nélkül, ami azt eredményezi, hogy értékes idıt és energiát vesztegetnek olyan projektekre, amelyeket egy pár hét vagy hónap hiábavaló erıfeszítés után abbahagynak. A tett kitartás nélkül az idıd vesztegetése. Fıleg a nyelvtanulásnál! A nyelvtanulás olyan projekt, amit az ember nem tervezhet rövid távra. Bármilyen szenzációs módszereket is használsz, bármilyen szenzációsan nyitott vagy az újra és próbálsz ki új módszereket, és bármennyire hamar felfedezed, mi az, ami nálad mőködik, a nyelvtanulás akkor is idıbe telik. Kevesebbe, mint a rossz módszerekkel, de akkor is idıigényes!
Az elkötelezettségi szinted mérése Érdemes ezért még az elején megkérdezni magadtól, hogy milyen szintő elkötelezettségre vagy képes. Persze a mérés nem egyszerő. Az egyetlen korrekt mérési
módszere az elkötelezettségnek az, hogy megnézed, mennyi idı múlva adtad fel és hagytad abba a projektet, amibe belekezdtél. Ha például négy hónapig sikerült angolt tanulnod, de aztán feladtad és abbahagytad, akkor a te elkötelezettségi szinted – legalábbis az angoltanulással kapcsolatban – négy hónap.
Sajnos azonban legtöbbünknek nincs módja és ideje arra, hogy hónapokat vagy épp éveket vesztegessünk el. A munkaerıpiac egyre szőkebb, az idık egyre változnak, és sokszor már olyan munkahelyeken is kérik az angolt, ahol egyébként nem használod a mindennapokban. De van egy módszer, amivel lemérheted az elkötelezettséged, és nem kell addig várnod, amíg abbahagyod az angoltanulást. Persze tökéletesen nem lesz pontos, de talán ez áll a legközelebb a valósághoz.
Válassz ki egy célt! Bármilyen célt, nem fontos, hogy az angoltudás legyen az! Most pedig kérdezd meg magadtól: vajon mennyi ideig lennél képes bármilyen realizált eredmény
1
vagy pozitív visszajelzés nélkül dolgozni ezért a célért? Ha ezt az angolra vetítjük: mennyi ideig lennél képes úgy angolt tanulni, hogy sosem próbálod ki a gyakorlatban, vagyis nem kapsz visszajelzést róla és nincsenek a kezedben kézzelfogható eredmények sem? (Mondjuk: nem létezik a nyelvvizsga intézménye.) Ez lesz az a szám, ami a legközelebb áll a valósághoz és megközelítıleg valószerően méri az elkötelezettségi szintedet.
Persze, eredmények nélkül az idık végezetéig kitartani ostobaság. Vagy egy lehetetlen célt tőztél ki magadnak, vagy a megközelítésed rossz végletesen. Ez a kis mentális gyakorlat nem is errıl szól. De lesznek olyan idıszakok minden projektben – és a nyelvtanulás is az – amikor nulla pozitív visszajelzést kapsz, sıt, negatív visszajelzésekkel bombázod magad. (És itt általában te vagy a hunyó, bár ez a végeredmény szempontjából lényegtelen. A negatív visszajelzés akkor is negatív visszajelzés, ha „csak” saját magadtól jön.) Lesznek olyan idıszakok, amikor teljesen elveszted a motivációdat, és úgy érzed, egyáltalán nem akarsz nyelvet tanulni – ha lehetséges, soha többet! A kérdés, amit fel kellett tenned magadnak pontosan arról szól, hogy át tudod-e magad „lökni” ezeken az idıszakokon?
Érdemes tehát kizárólag a benned magas elkötelezettségi szintet generáló projektekre koncentrálni. Mit jelent a magas elkötelezettségi szint? Ez persze magán a célon múlik, de azt mondanám, hogy az „örökké”. Örökké annyit jelent, mint végtelen ideig, ami minimálisan is a te egész életedet teszi ki – innentıl. De örökké kitartani most, ebben a jelentésben, a célunknak megfelelıen csak annyit jelent, hogy nem kell pozitív visszajelzésekre támaszkodnod ahhoz, hogy tovább menj az úton, és kitarts a célod mellett. Ha úgy érzed, képes vagy a célodért „örökké” dolgozni, anélkül, hogy eredményeket láss, akkor vagy a
legbiztosabb pozícióban a gólhoz. Persze, ez egy egyszerő mentális gyakorlat. Egy kísérlet, és nem a valóság. Még ha képes is vagyok „örökké” dolgozni valamiért, az akkor sem jelenti azt, hogy nem várok eredményeket, miközben haladok elıre! De nem fogom feladni, csak azért, mert az elején nem jönnek.
2
Az angolnyelvtanitas.hu története is eredménytelenséggel kezdıdött. Felkerültek a weboldalra az ısi, ilyen formában már nem létezı MARATON nyelvvizsga felkészítı feladatsorok, egy online megrendelılap, és vártam hogy majd jelentkeznek az emberek. Na persze. Meg ahogy azt én elképzeltem. Az emberek nem tudtak a weboldalról, és ha tudtak is, miért bíztak volna meg benne rögtön, elsıre? A legtöbb online vállalkozásnak 3-5 évre van szüksége ahhoz, hogy befusson. Ha az elkötelezettségi szintem hat hónap lett volna, akkor akár bele sem kellett volna kezdenem, és akkor ezt most nem olvasnád. És egyetlen blogbejegyzést sem, és semmilyen más tanulmányt vagy információs kiadványt.
Ha az angoltanulásba úgy vágsz bele, hogy az elkötelezettségi szinted egy év alatt van, azt gondolom, rossz projektet választottál. Nem azért, mert egy év kell, hogy megjöjjenek az elsı eredmények, hanem inkább azért, mert az elején térkép nélkül indulsz el, és tévelyegsz kicsit, mielıtt megtalálnád a helyes utat. Persze, pár hét alatt lehetséges nagyszerő eredményeket és csodálatos megerısítéseket elérni, de ez nem mindig így történik.
Az elkötelezettség nem motiváció Egy nagyon kedves barátom most küzd másodszor az életéért. Három éve
mondták ki az orvosok az ítéletet, hogy tünetmentes, és a rákos daganatnak vége. Kimondhatatlanul sokat küzdött ezért. Egy hónapja tört be újra az életébe a rák, figyelmeztetés nélkül. Újabb küzdelem vár rá, mégsem nem féltem ıt. Tudod, miért? Az életed legfontosabb területe az egészséged. Minél idısebb az ember annál inkább rájön erre az alapigazságra, ami persze fiatalkorban is létezik, csak elbújik, nem szól, és észrevétlen marad. Tedd fel magadnak a kérdést: milyen hosszan lennél képes küzdeni az egészségedért? Valószínőleg neked sincs egy olyan határidıd, amire azt mondanád: eddig, és nem tovább. És nincs idılimitem azon sem, hogy mikor adnám fel azt, hogy olyan célért dolgozzak, ami szenvedélyt ébreszt bennem. Neked van?
Az „örökké” elkötelezettségi szint bizonyos célok tekintetében nem a motiváltságon múlik. A motiváció egy szenvedélybeteg dolog, pozitív visszajelzés-függı. A kitartás pedig a képesség, hogy haladj a célod felé, még ha nem is kapsz semmit érte vagy tıle. 3
Imádok írni, tanulni és új termékeket kreálni. Nem hiszem, hogy valaha feladtam volna az angolnyelvtanitas.hu-t, még ha nem is jött volna eredmény belıle. Még ha arra is lettem volna kényszerítve, hogy hobbiként, fıállás mellett és mindenféle eredmény nélkül folytassam, akkor is megtettem volna. Néha széles szakadék tátong egy tevékenység elkezdése és az abból származó elsı eredmények között – idıben. Minél nagyobb lélegzető egy projekt, annál nagyobb ez a szakadék és annál hosszabb a kezdet és az eredmények között eltelt idı. A nyelvtanulásra is igaz ez. Persze, vannak módszerek, amivel ez meggyorsítható, és sok-sok tippet is adunk ezekre a hírleveleinkben, de még mindig ott van az emberi természet. Tudjuk, de nem alkalmazzuk. Ott van egy karnyújtásnyira, de nem vesszük kézbe. Ezért fontos az elkötelezettség, hogy kitartson a rossz idıkben.
Mivel tehát a kitartás nem motiváció, a kettı teljesen másképp épül fel. Így máshogy is kell hozzákezdeni a kitartás építéséhez, mint a motiváció építéséhez.
Hogyan növeld az elkötelezettség-szinted? Kétlem, hogy Nelson Mandela Dél-Afrika elnöke lett volna, ha húsz év börtön után úgy dönt, köszöni elég volt, és nem törıdik tovább az apartheiddel. Egy biztos pont az elkötelezettséghez, ha belsı késztetést érzel a cél iránt. Ha öröm származik abból, hogy nekiálltál a munkának. Ennek az elsı lépése: ne kezdj bele olyan projektbe, amit nem élvezel. A második lépés: találd meg a módját annak, hogy élvezd a munkát tekintet nélkül a visszajelzésekre, amiket kapsz (vagy nem kapsz). Túl könnyő függıvé válni a visszajelzésektıl. Túl könnyő csak a számokra és az eredményekre koncentrálni. Észre sem veszed legtöbbször, hogy így van! Csak elveszted a motivációd, kedvetlenné válsz, és fel akarod adni. Érdemes ilyenkor változtatni a nézıpontodon úgy, mint amikor a zoom-ot használod a fényképezıgépen. A közelirıl a távolira vagy vissza. A számokról és az eredményekrıl a tevékenységre és a projektre. Amikor egy héten nem jön be annyi bevétel, amennyit tervezek, és a grafikon nem egyértelmően felfelé tör hetente, könnyő elfelejteni, hogy tulajdonképpen imádom, amit
4
csinálok. És ezzel romlik a teljesítmény. Amikor rossz heted van a konditeremben, és nem megy úgy az edzés, ahogy kellene, könnyő elfelejteni, hogy élvezed, és micsoda kikapcsolódás és öröm is a mozgás, nem? A számok és eredmények fontosak! A tervezésnél. De amikor dolgozol, már nem azokon kellene töprengened és görcsölnöd. Jobb ilyenkor magára a munkára koncentrálni és abban felfedezni az örömet.
Természetesen azok, akik örömmel tanulnak angolt, hamarabb elırébb jutnak. Persze ez nem azt jelenti, hogy ık nem küszködnek motivációs mélypontokkal, amikor viszont a kitartásra van szükség. És van még egy ügyes kis módszer, ami segít ezeket túlélni, és ezt most tapasztalatból mondom. Nálam maximálisan bevált és folyamatosan beválik. Újra és újra. Amikor még a cég felépítésének elején voltam sok-sok motivációs mélypontom volt. Persze, hiszen nem volt egyszerő dolgom. Marketingtudás nélkül álltam neki a cégépítésnek. Merthogy amit a felsıoktatásban marketingbıl tanítanak, tökéletesen használhatatlan, és a való élethez egy hajszálnyi köze nincs. Írd és mondd. Ez pedig minden üzlet alapja – vagyis könnyen belátható, milyen nehéz sikereket elérni, ha nem birtoklod ezt a tudást, ugye? Nos, annak ellenére, hogy szélsıségesen pozitív beállítottságú vagyok, fıként e tudás hiányából következıen voltak bıven depresszió-közeli mélypontok. De volt valami, ami mindig segített! Akkor még ösztönösen alkalmaztam ezt a módszert, ami ugyanolyan jó volt, mint amikor tudatosan alkalmazom. Nos, mi is ez? Egyszerően elképzeltem az elképzelhetetlent: vagyis megkérdeztem magamtól, hogy mi van, ha elbukok? Mi van, ha vissza kell mennem a vállalati szférába dolgozni? Milyen lesz, ha újra visszamegyek egy vezetıi pozícióba napi 10-12 órát robotolni, heti átlag hat napban? Mekkora vereség-érzetem lesz? Micsoda visszalépés lesz? Mit mondok a családomnak, a barátaimnak? Mennyire ramatyul fogom érezni magam? Vajon egész életemre megkeseredett, frusztrált emberré válok? Az élet vagy egy izgalmas kaland, vagy semmi. A „semmi” alternatíva pedig nem vonzó.
A kérdés csak az, mi lesz veled, ha elképzeled az elképzelhetetlent: ha örökre
feladod az angoltanulást. Sosem fogod megérteni a dalszövegeket, örökké a szinkronra szorulsz a moziban, miközben a barátaid rendre más helyeken nevetnek, mint te. Sose
5
értheted meg a kedvenc weboldalaid szövegét. Sosem keresgélhetsz az interneten megoldásokat a problémáidra, amiket a világ más tájain már kitaláltak, ingyen hozzáférhetıvé tettek, neked pedig csak követned kellene az egyszerő, leírt lépéseket, hogy eltakarítsd az utadból a gondokat. De nem tudod, mert nem érted meg. Sosem fogsz nagyságrendekkel többet keresni, mint most. Lehet, hogy az elsık között búcsúznak tıled a munkahelyeden. Ki tudja, mikor találsz újra munkát? És pláne, milyet? Ki tudja, mikor mondhatod el végre magadról: a munkám a szenvedélyem, és akkor is végezném, ha nem fizetnének érte. Szeretném ezért, ha elképzelnéd az elképzelhetetlent, és elgondolkoznál azon, mi lesz veled használható, bevethetı angoltudás nélkül. Gondolkodj el ezen, és fedezd fel, hogy kevésbé vonzó alternatíva, mint az angoltanulás – annak minden nehézségével, hullámvölgyével. Még az is jobb, ha dolgozol valamiért és elbuksz, mintha meg sem próbáltad volna igazán, és azon tépelıdsz, vajon sikerült volna-e.
Ha esik az esı, kinyitod az esernyıt. Ez ilyen egyszerő. A kitartás és az elkötelezettség pedig az a háttér-támogatás, amire akkor van szükséged, ha a motiváció a mélyponton van, és az esı elıl menekülnél. Tartsd magad tehát szárazon!
Baráti üdvözlettel: Szalai Gabriella szerkesztı és alapító
.
6
