Hogyan látják a vízügyet az önkormányzatok ( Fejlesztéspolitika és Díjpolitika ) Budapest 2014.December 09.
Schmidt Jenő TÖOSZ elnök
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól •
• • •
• • •
• • • •
6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); …… 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); ….. 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás.
Víziközmű törvény 2011 évi CCIX Tv.
Célok: A nemzeti víziközmű-vagyon védelme. A fenntartható ágazati fejlődés. A magas színvonal feltételeinek biztosítása. Gazdaságos üzemméret, tiszta szolgáltatói profil. Költségek ellenőrzése, díjfelügyelet. Széles körű fogyasztóvédelem.
A törvény fontosabb előírásai A víziközmű vagyon át-/visszakerül az önkormányzatokhoz vagy az államhoz. A fejlesztésre 15 éves, évente aktualizált gördülő tervet kell készíteni és végrehajtani. Kötelező vagyonértékelés, reális felújítási ütem. Szigorítások az üzemeltetési jogviszonyban. Működési engedély. Egységes elvű árszabályozás (fenntarthatóság és megfizethetőség).
Magyarország eddigi víziközmű szolgáltatása
• 40 társaság lefedi az ellátási szükséglet 80%-át • 360 társaság osztozik az ellátási szükségletek 20%-án
Mi történt a víziközművekkel 1990. után? Víziközmű vagyonátadás csak részben történt meg Az állam a regionális vállalatok kezelésében lévő -több települést ellátóvíziközműveket nem adta át önkormányzati tulajdonba, azokat továbbra is állami tulajdonban tartotta. Megmaradt az 5 állami tulajdonú regionális üzemeltető szervezet Rt.-vé alakítva, melyben az önkormányzatok minimális tulajdonrészt kaptak. Önkormányzatok: nem vitatták a változtatás szükségességét és - többségében – nem zárkóztak el a vagyon átvételétől. - törvényi kötelezettségeiket teljesítették, - a vagyonátadás szerint alapították meg az üzemeltető szervezeteket: „Egy települési vagyon egy üzemeltető szervezet” (Intézmény, vagy gazdasági társaság) „Több települést ellátó vagyon közös önkormányzati tulajdonú üzemeltető szervezet” (Gazdasági társaság: Kht., Kft., Rt.)
A Magyar Energia Hivatal feladatai Üzemeltetési jogviszony jóváhagyása (pályázati kiírás, üzemeltetési szerződések, továbbá üzletszabályzat, beszerzési szabályzat). 15 éves, gördülő fejlesztési tervek jóváhagyása, a végrehajtás ellenőrzése. Ellenőrzés, szükség esetén szankciók. Díj előkészítés. Díjfelügyelet (díjalkalmazás helyessége, csak indokolt költségek). Közérdekű üzemeltető kijelölése. Panaszok kezelése (számlázási és fizetési vitákat kivéve). Számviteli szétválasztás (alap és kiegészítő).
Hogyan tovább önkormányzatok ? 1. Saját tulajdonú üzemeltető esetén 150 E LE erejéig integráció. 2. Üzemeltetési szerződés esetén a szerződést a törvény szellemében alaposan át kell nézni a minimum 15 éves időtartam miatt. 3. Gördülő tervezésre fel kell készülni a közművagyon esetében saját tulajdonlásnál. 4. A koncessziós díj beruházási elemként való felhasználása csak az eredményes üzemeltetést szolgálhatja.
2013.12.31-ig mi történt? 1. 2013. május 31-ig 83, a szolgáltatási tevékenységet folytatni szándékozó víziközműszolgáltató társaság nyújtott be működési engedély iránti kérelmet a Hivatalhoz, és az eljárások lezárultával 46 társaság kapta meg a továbbműködéshez szükséges engedélyt. 2. A működési engedélyezés tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a 2014-es évben már a korábbiakhoz hasonló mértékű átalakulás nem várható a víziközmű-szolgáltatók tekintetében.
2013.12.31-ig mi történt? 1.
2.
Míg a 2012-es év során igen alacsony, átlagosan mindössze 8-9 volt az egy víziközmű-szolgáltatóra eső ellátott települések száma, addig 2014 januárjára ez az érték 69-70 ellátott településre emelkedett. A felhasználói egyenértékek (FE) esetében 2012-ben az átlagos érték 40 000 FE volt víziközmű-szolgáltatónként, ehhez képest 2014 januárjára már 302 800 FE-re nőtt ez a szám. (A budapesti adatok nélkül ez az átlag 2012-ben 35 000 FE, 2014-ben 226 000 FE.) Az integráció eredményeképp megvalósult a Vksztv. alapvető céljaként definiált, közel azonos szolgáltatásminőséget, valamint hatékony, biztonságos és folyamatos működést biztosító víziközmű-szolgáltatás rendszere. A 46 víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel rendelkező szolgáltató esetében 18 cég kizárólag települési önkormányzatok tulajdonában van. A fennmaradó víziközmű-szolgáltatók tekintetében a tulajdonviszonyok vegyesen alakulnak: állami, települési önkormányzati és magántulajdon is előfordul, kiemelendő, hogy az 5 regionális víziközmű-szolgáltatóban a magyar állam 90% feletti tulajdonrésszel rendelkezik.
Mi várható 2015 12.31-ig? Víziközmű-ágazat tulajdonosi szerkezete Tulajdonelem megnevezése Tulajdonelem tartalma Tulajdonos személye, tulajdoni aránya Víziközművek : Víziközmű-rendszer tulajdonjoga túlnyomóan önkormányzati, részben állami tulajdon; a még át nem adott, magántulajdonban lévő víziközművekre nézve 2014-ben kisajátítás kérhető Működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatók : A közműves ivóvízellátást, valamint a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást végző cégek tulajdonjoga. A 46 víziközmű-szolgáltató átlagosan 11%-ban állami, 69%-ban önkormányzati, 20%-ban magán- és vegyes tulajdonban van Rendszerfüggetlen víziközműelemek: A víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható alkotórész (pl. szivattyú, fogyasztásmérő berendezés, irányítástechnikai berendezés) Állami, önkormányzati és víziközműszolgáltatói tulajdon. Víziközmű-beruházások: Új víziközmű létesítése, illetve a már elkészült, üzembe helyezés előtt álló víziközmű. Állami, önkormányzati, víziközműszolgáltatói, illetve magántulajdon
Díjpolitika!! 1.
2.
A Vksztv. az egyes víziközmű-szolgáltatók 2011. december 31-én alkalmazott árainak 2013. december 31-ig történő kvázi befagyasztásával rögzítette az árakat, melyek emelésére így nem nyílt lehetőségük a szolgáltatást átvenni szándékozóknak, és a szolgáltatási díj alkalmazása csak a törvény által szabott keretek között lehetséges, amely szerint a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díj maximálisan 4,2%-kal emelhető a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdő időpontját meghatározó miniszteri díjrendelet hatálybalépéséig. A Hivatal az alkalmazandó díjakra vonatkozó javaslatát minden év október 15-ig küldi meg a miniszter részére, melyre első alkalommal 2014. október 15-ig kerül sor. A víziközmű-szolgáltatók által alkalmazott díjak szabályozása tehát 2014-ben kezdődik, de a megállapított díjak 2015-től lesznek hatályosak. Ugyanakkor a Hivatal a feladat végrehajtása érdekében már a 2012. évben megkezdte az árszabályozási koncepció és az árszabályozás módszertanának kidolgozását.
Konklúzió:
NEM VÁLTOZIK 2015-ben !!!!!!
Hogyan Tovább? Fikció ami közel jár az igazsághoz.
Létrejön egy erős állami kapitalizmus! Nagy rendszerek tekintetében kizárólagos tulajdonos az állam: ( Villamos Energia termelés és elosztás valamint gáz kereskedés és elosztás átfutási idő 3 év ) Kisebb rendszerek tekintetében osztott tulajdon : ( Víz, Hulladék, Távhő átfutási idő 6 év utána kizárólagos önkormányzati tulajdon) Sajátos rendszerek tekintetében kizárólagos önkormányzati tulajdon: ( Temetkezés, Kéményseprés )
Addig mi lesz a finanszírozással?
1.Távhő, Villamos Energia, Gáz kompenzáció az állami cégeken keresztül adófizetői pénzből. 2.Hulladék, Víz , kompenzáció államtól vagy önkormányzattól. ( Végleges adósság elengedés ára ) 2013-ban 7 Mrd Ft 2014-ben 9 Mrd Ft 3.Cégek állami átvétele után nagyfokú gazdasági költségcsökkentés és átszervezés. Önkormányzati cégeknél is folyamatos költségelemzések és racionalizálás. 4. Temetkezés és Kéményseprés önkormányzati árkorrekció. 5. Közmű szabályozási Hivatal végtelenített jogköre valamint összehasonlító elemzések hada.
Maradó Probléma! Mivel nagyobb részben az állami többségi tulajdonú zrt.-ék maradnak az üzemeltetők, és ennek okán vélhetően nem fog megváltozni a vállalati struktúra sem. Ebből adódóan: 62§(1) bekezdés alapján az energia hivatal a szolgáltatás díját víziközműszolgáltatóként fogja meghatározni. Ennek okán az Önkormányzatok bábként ott lesznek a hivatal és az üzemeltetők között.
2014-20-as tervezési időszak hazai folyamatai Forrás megoszlása OP-k között a jelenlegi és a következő programozási időszakban
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében 450 Mrd Ft a megyei programok támogatását szolgálja.
100% 13,69 24,18 80%
E mellett a megyei jogú városok és a kisebb városok és térségük számára is további forrásokat biztosít a TOP.
ÁROP, EKOP 14,77
16,77 60%
10,94 3,55
21,11
16,15
40%
Az Operatív Programok végleges változatának elkészítési határideje terv szerint 2013. december 31.
5,89
20%
Végrehajtás (VOP/VKOP)
17,27
39,40
Környezet és energetika (KEOP/KEHOP) Humán (TIOP,TAMOP/EFOP) KözépMagyarország (KMOP/VEKOP) Területfejlesztés (6ROP/1TOP) Gazdaságfejlesztés (GOP/GINOP)
11,47 0%
2007-13
Közlekedés (KEOP/KOP)
2014-20
A KEHOP átfogó célja 3. Horizontális célok
Beavatkozási irányok Múltbeli károsodások, szennyezettségek felszámolása
Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések Szennyvíz-elvezetés és – tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
Közvetlen és közvetett specifikus célok
Szennyezett területek kármentesítése
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelvek végrehajtásának elősegítése
A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett.
Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett;
A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása; A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása; A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása.
Települési vízellátás Egészséges, fenntartható környezet biztosítása
Természetvédelmi és
élővilágvédelmi fejlesztések
5
A KEHOP prioritás-struktúrájának bemutatása Teljes összeg
Prioritási tengely megnevezése
Alap
(1123,8 mrd HUF)
A keret százalékában (%)
1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
KA
309,8
27,74
2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
KA
318,8
28,55
3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések
KA
68,7
6,15
ERFA
31,3
2,81
KA
300,9
26,95
ERFA
59,1
5,29
KA
28,1
2,52
4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 6. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök 7. Technikai segítségnyújtás
6
2. prioritás: Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Tematikus célkitűzés: (6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A prioritástengely kialakításának indoka: A víziközmű-szolgáltatás releváns paramétereknek való megfelelésének biztosítása az alábbi területeken: Ivóvíz: •Az EU-s és hazai ivóvíz-minőségi határértékek betartásának szigorú biztosítása, •További felmérések az ólomcsövek előfordulásáról és intézkedés kiváltásukról, •Hatékonyabb, gazdaságosabban működő vízi közmű szektor kialakítása . Szennyvíz: •A szennyvizes derogációs kötelezettségek maradéktalan teljesítése, •2000 LE feletti településeknél a szennyvízből eredő kibocsátások további mérséklése (vizek ökológiai állapotát nem veszélyeztető szennyvízkezelési megoldások), •EU VKI fenntartható vízhasználatra és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelés. Szennyvíziszap: •A szennyvízkezelési projektek hatékony megvalósítása, •A szennyvíziszap optimális hasznosításának megindítása (mezőgazdaság, energetika).
9
Tervezett struktúra: Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett •
Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával
A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel, valamint a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tiszítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelettel a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett • •
Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések Szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel
10
Fejlesztés ! 1. Nagy beruházás csak EU-s támogatásból 2. Koncessziós díjak többszörösére való igénytartás a szolgáltatók részéről. 3. Önkormányzati saját forrás már ahol van! 4. Állandó konfliktus az üzemeltető és a tulajdonos között, hogy vajon mi tartozik az üzemeltetés és a beruházás közé.
Összegzés! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az átalakításra szükség volt, de nagyon elment az állami ellátás irányába. Decentralizáció helyett nem megfelelő üzemméretek jöttek létre. Mindig is finanszírozni kell az állami cégeket, ugyanis nem alkalmazkodnak a díjhoz. Amennyiben a főváros nem száll be a holdingba, úgy jelentős díjkülönbségek maradni fognak. A szolgáltatás minősége marad, de bármilyen probléma esetén a tulajdonosra mutogatnak az üzemeltetők. Díjat meg kell állapítani és kötelezni kell az üzemeltetőket a struktúra átalakítására. A folyamatban, lévő és előkészített projekteket az új fejlesztési ciklusban mindjárt meg kell valósítani. ( Kérdés: Ezután mennyi forrás marad? ) Lassú az átalakítási folyamat !!!!!!!!
Köszönöm a Figyelmet! Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke
[email protected]
