Hogyan készüljünk a munkavédelmi ellenőrzésre? Írta: Kálmán László
A munkavédelmi hatóság törvényi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek, előírásai betartásának ellenőrzése. A munkáltatóknak, munkavállalóknak számos jogszabályi követelményt, előírást kell betartaniuk, amelyek ismerete, a feltételek biztosításának nyomon követhetősége nem jelent egyszerű feladatot a munkavédelmi szakemberek számára sem. Honnan lehet mégis behatárolni, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzései során melyek azok a területek, amelyeket a hatósági ellenőrzés érinthet? Emlékeztetőül felsoroljuk a munkavédelmi hatóság ellenőrzési eszközeit: helyszíni ellenőrzés, illetve adatbázis-lekérdezés, adatszolgáltatás, iratbekérés, a munkáltató kötelezése a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről szóló tájékoztatásra.
Egy-egy munkahelyen a munkavédelmi hatóság helyszíni ellenőrzést többféle okból is tarthat, ezek lehetnek például:
Rutinszerű, általános ellenőrzés Bejelentés alapján történő ellenőrzés Munkabaleset okán végzett ellenőrzés, munkabaleset kivizsgálása Országos program szerinti célellenőrzés Előre bejelentett, átfogó ellenőrzés Utóellenőrzés
A felsorolásból látszik, illetve következtethető, hogy az ellenőrzések jelentősebb része célirányosan történik, kevesebb részében általános ellenőrzés keretében a felügyelő ellenőrzi az alapvető munkavédelmi dokumentumokat, a munkaterület bejárása során ellenőrzi a munkaeszközök megfelelőségét, a munkavédelmi szabályok betartását. Az is látszik, hogy az ellenőrzések egy része előre bejelentett, azonban jelentősebb részéről a munkáltatónak nincs előzetes információja, csak akkor szembesül vele, amikor a felügyelő a telep bejáratánál vagy a szabadtéri munkahelyen közli jövetele célját. Ilyenkor szinte esély sincs az esetleges hiányosságok azonnali megszüntetésére, csak a felügyelő figyelmén, felkészültségén, esetenként hangulatán, akaratán múlik, hogy milyen hiányosságokat vesz észre, állapít meg és mit nem. A statisztikák sajnos azt mutatják, hogy a felügyelők az ellenőrzött munkáltatók döntő többségénél − több mint 81%-ánál − állapítottak meg munkavédelmi hiányosságokat.
1
A vállalkozások jelentős része – beleértve a mikro- és kisvállalkozásokat is – a munkavédelmi vállalkozási szférától sajátos szolgáltatást igényelnek. Általában komplexen igénylik a munka- tűz- és környezetvédelmi feladatok ellátását. A vállalkozások alapvető igénye, hogy a munkavédelmi szakember a problémákat saját maga oldja meg, pénzt igénylő észrevételei csak indokolt esetben legyenek, a biztonsági hatóságok ellenőrzései számottevő hiányosságot ne állapítsanak meg, elvárás az is, hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudja. A vállalkozások vezetői nemcsak a problémák felvetését, hanem a gyakorlati megoldást is igénylik munkánkban. Épp ezért szemléletünkben az eddigieknél nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a problémamegoldó képesség. A munkáltatóknak, munkavédelmi szakembereknek célszerű tudatosan felkészülniük a várható hatósági ellenőrzésekre, meggyőződni, hogy a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak-e, illetve, hogy mit kell tenni a hiányosságok mielőbbi megszüntetése érdekében. Mindenképpen javasolt megnézni, ellenőrizni, hogy a munkáltatónál a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosságok ne legyenek, mert a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szabhat ki.
A munkavédelmi hatóság a bírságot:
a veszélyeztetés mértékének, a veszélyeztetettek számának, a veszélyeztetés időtartamának, ismétlődő jellegének, a megsértett jogszabályi előírások számának, a veszélyeztetés várható következményeinek, a sérülés és az egészségkárosodás mértékének, a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékének, valamint a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével állapítja meg.
Az Mvt. meghatározza azokat a súlyosan veszélyeztető hiányosságokat, amelyek esetében – szinte biztos – a bírság kiszabása, mint: veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi üzembe helyezésének elmulasztása, az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása, soron kívüli ellenőrzés elmulasztása, ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű használat során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be,
2
munkahelyi kockázatértékelés elmulasztása az I. veszélyességi osztályba tartózó munkáltató esetén, az előírt, a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/- mérés hiányában, a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya, egy munkahelyen, különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatása összehangolási kötelezettségének elmulasztása, a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása, a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás, a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.
A munkavédelmi hatóság ellenőrzéseit az elmúlt években alapvetően befolyásolták a célellenőrzési tervében foglaltak, amelyeket a jogszabályi követelmények teljesítése, a kockázatok nagysága, gyakorisága, a súlyos balesetek bekövetkezésének gyakorisága figyelembevételével határoztak meg. Így került sor pl. az építőipar, a faipari tevékenységek, az emelőgépek, az anyagmozgatás, a villamosság biztonságának célvizsgálatára is. A központilag meghirdetett célellenőrzésekre az a jellemző, hogy a meghatározott célterületek száma csökkent, pl. 2016-ban országosan csak a fémfeldolgozási tevékenységek célvizsgálatára kerül sor. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségei – mint ellenőrző hatóság – a szakmai irányító szerv által kiadott országos hatósági ellenőrzési terv alapján készítik el a hatósági ellenőrzési tervüket, amely természetesen a felsoroltakon kívül más, indokolt területeket is érinthet.
A munkavédelmi ellenőrzési irányelv a kormányhivatalok, felügyelőségek figyelmét felhívja: a veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy; a munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatára, mivel a munkavédelmi ismeretek hiánya egyre többször kerül megállapításra.
Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy a munkavédelmi felügyelőségek az ismertetett ellenőrzési tervben felsoroltakon kívül további ellenőrzéseket végezhetnek az Mvt. 84. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. (Pl. saját ellenőrzési tervükben foglalt további ellenőrzések, munkabalesetek, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, munkavállaló bejelentésének kivizsgálása, feltárt hiányosságok megszüntetésének utóellenőrzése stb.), ezért is alapvető munkáltatói érdek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés jogszabályi feltételeinek teljesítése. Az országos ellenőrzési tervből látható, hogy: az országos célvizsgálatok száma csökken, az eddigi gyakorlattól eltérően a kormányhivatalok várhatóan nagyobb számban tartanak „saját kijelölésük alapján” ellenőrzéseket, 3
az ellenőrzések jobban figyelembe veszik a területen lévő munkáltatók tevékenységének veszélyességét, a bekövetkezett munkabalesetek gyakoriságát, súlyosságát.
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztály tájékoztatása alapján 2015. I–III. negyedévben – az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva − a munkavédelmi ellenőrzések, a megállapított szabálytalanságok számát a következő táblázat mutatja.
Munkáltatóknál, munkavállalóknál tartott hatósági ellenőrzések Munkáltatóknál tartott ellenőrzések Ellenőrzött munkáltatók száma Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma Ellenőrzött és szabálytalansággal érintettek aránya Munkavállalók ellenőrzései Ellenőrzött munkavállalók száma Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma Ellenőrzött és szabálytalansággal érintettek aránya
2015. I.-III.
10 779 8 771 81,3 170 365 140 078 82,2
Az ellenőrzések során a munkavédelmi hatóság 14 966 db közigazgatási határozatot – amelyek 53 062 db intézkedést tartalmaztak − adott ki, amelyből:
hiányosság megszüntetését előíró: tevékenységet felfüggesztő: használatot felfüggesztő: munkavégzéstől eltiltó: munkavédelmi bírságot kiszabó:
7 372 3 043 2 789 1 272 363
A közigazgatási határozatokban foglalt intézkedéseket leggyakrabban a következő munkáltatói mulasztások miatt kellett meghozni. Leggyakrabban előforduló mulasztások megnevezése Munkavédelmi ismeretek hiánya Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése Egyéni védőeszköz-juttatási rend szabályozásának hiánya Létesítmények érintésvédelme Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, stb.) Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés, stb.)
4
Intézkedések száma 3 327 2 897 2 145 2 095 1 987 1 949 1 917 1 855 1 604
A továbbiakban azokkal az általános – szinte minden munkáltatót érintő –, valamint egy-egy tevékenységre, munkaterületre, munkaeszközökre jellemző munkáltatói mulasztásokkal foglalkozunk, amelyeket az ellenőrzések általában érintenek, és gyakran állapítanak meg hiányosságokat. 1. A munkavállalók alkalmazásának munkavédelmi feltételei
1.1.
Alkalmassági orvosi vizsgálatok
Az ellenőrzések gyakran állapítanak meg az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő hiányosságokat. A „Munkavédelem és munkabiztonság” szaklapban rendszeresen elemzünk és mutatunk be halálos és súlyos munkabaleseteket. Itt is gyakran került megállapításra − különösen a kis- és mikrovállalkozásoknál −, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló nem rendelkezik alkalmassági orvosi vizsgálattal vagy annak érvényessége lejárt. Tudni kell – és ezért megfelelőségét, mindezek végrehajtását célszerű megtekinteni, ellenőrizni − hogy: az alkalmassági orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat, az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát, rendjét írásban kell szabályozni, a szabályozáshoz a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó (üzemorvos) véleményét ki kell kérni, célszerű a dokumentumot aláíratni, meg kell határozni, fel kell sorolni azokat a munkaköröket, amelyekben a kiemelt védelemre szoruló munkavállalói csoportok (pl. nők, fiatalkorúak) nem foglalkoztathatók, figyelembe kell venni, hogy a 33/1998. /VI. 24.) NM rendelet mellékletei a vizsgálatok gyakoriságát eltérő gyakorisággal határozzák meg pl. fokozott baleseti veszéllyel, fokozott pszichés terheléssel járó munkaköröknél, tevékenységeknél, az időszakos vizsgálatok egy része magába foglalja a biológiai monitorozást is, képernyő előtti munkavégzés esetén látásvizsgálatot kell végeztetni, munkakörváltozás esetén előzetes orvosi vizsgálatot kell végeztetni, egyes munkaköröknél záró vizsgálat elvégzése is kötelező, szabályozni kell a külföldi munkavégzés esetén szükséges orvosi vizsgálatokat, a jogszabályi előírás szerint szükséges pályaalkalmassági vizsgálat kötelezettségét és módját, a vizsgálatok nyilvántartását (pl. gépkocsivezető, vasúti közlekedéssel összefüggő egyes munkakörök), de nem szabad elfeledkezni az emelőgépek (daruk, emelőtargonca) kezelőinek orvosi vizsgálatáról sem (gyakran előforduló hiányosság), nagyon lényeges, hogy időszakos orvosi vizsgálattal vagy lejárt, érvénytelen orvosi vizsgálattal munkavállalót ne foglalkoztassunk. 1.2. Munkavállalók munkavédelmi oktatása A hatósági ellenőrzések, vizsgálatok a munkáltatói mulasztások között a leggyakrabban a munkavédelmi ismeretek hiányát állapítják meg. A nagyszámú hiányosságot általában a munkahely változásakor új gép, munkaeszköz üzembe helyezésekor elmaradt oktatás megállapítása, a balesetek vizsgálatánál megállapított nagyfokú ismerethiány, végső soron oktatások nem kielégítő hatékonysága okozza. Az Mvt. 55. § (1) a munkáltató feladatává teszi, hogy oktatás keretében gondoskodjon arról, hogy a munkavállaló: 5
munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat, az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
A jogszabályi követelmények teljesítése szempontjából a következőkre hívom fel a figyelmet: Munkába álláskor minden munkavállalót ki kell oktatni, függetlenül, hogy adminisztratív vagy fizikai munkát fog végezni. Munkahely vagy munkakör megváltozásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavállalót ki kell oktatni, Az Mvt.-ben előírt oktatási kötelezettség teljesítése történhet munkavédelmi vagy szakmai jellegű oktatás keretében, de pl. egy bonyolult technológia, munkaeszköz használatba vétele előtt a kezelők kioktatását a gyártó, üzembe helyező részéről az üzemeltetési dokumentáció előírhatja. Rendszeres, időszakonkénti munkavédelmi oktatás célja: a munkáltató biztosítsa, hogy a munkavállaló „a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel”. Figyelmet kell fordítani az oktatás megfelelő dokumentálására, amely bizonyítja a munkáltató intézkedését.
A munkavédelmi hatóság ellenőrzései, a munkabalesetek vizsgálata leggyakrabban a munkavédelmi ismeretek hiányát állapítják meg, amely az oktatások nem kielégítő hatékonyságára, elmaradására, formális teljesítésére utalnak. Az oktatásokkal kapcsolatosan felhívnám a figyelmet a következőkre is: Az EBSZ I. fejezet 6.3. figyelembevételével az emelőgépek kezelőinek oktatásához munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személynek kell az oktatási tematikát készítenie. (Az oktatás hiánya gyakran kerül megállapításra.) Az Mvt. 55. § (2) szerint a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható addig, ameddig a munkavégzéséhez szükséges ismereteket nem sajátította el. Végrehajtását az oktatási naplóban célszerű dokumentálni.
6
2. Egyéni védőeszközökkel való ellátás, használat A hatósági ellenőrzések számos hiányosságot állapítanak meg az egyéni védőeszközökkel való ellátás, a védőeszközök használata területén, ezért mindenképpen szükséges kihangsúlyozni, hogy: a védőeszköz-ellátás meghatározása és biztosítása munkáltatói feladatot jelent, nem elég a védőeszközöket biztosítani, meg kell követelni használatukat is, a munkáltató felelősségét nem csökkenti, ha munkavállalója a részére biztosított védőeszközt nem vagy nem rendeltetésszerűen használja. A munkáltatónak írásban kell meghatározni: azokat a munkafolyamatokat, A védőeszköz-ellátás szabályozása technológiákat, amelyeknél a munkabiztonsági és védőeszközöket használni kell; munkaegészségügyi a szükséges védőeszközök típusát, szaktevékenységnek minősül. védőképességét, a védőeszköz juttatásának, az ellátás biztosításának rendjét (tárolás, ellenőrzés, karbantartás, csere stb.); a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is. Ki kell hangsúlyozni, hogy az általános megfogalmazás nem elégséges (pl. védőkesztyű), hanem konkrétan meg kell nevezni a védőeszközt és védelmi képességét (pl. hő- és mechanikai hatások elleni védőkesztyű). A védőeszköz ellátás és használat területén a hatósági ellenőrzések számos hiányosságot állapítottak meg, ezért javasolt a következőkre odafigyelni: a szabályozásokat alá kell íratni munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátóival, általában az utóbbi aláírása elmarad, a szabályozás terjedjen ki az egyes munkafolyamatok, technológiák végzése során jelentkező veszélyek mindegyikére, egy adott munkakörben dolgozó személy többféle tevékenységet is végezhet, ebben az esetben a tevékenységeinél jelentkező veszélyek, ártalmak figyelembevételével kell a védőeszköz-ellátást megállapítani, különösen a változó munkahelyen és változó tevékenységet végző munkavállalók védőeszköz-ellátását kell körültekintően meghatározni, a rövid ideig tartó kockázatok elleni védőeszközt is biztosítani kell, a munkavállalókat ki kell oktatni azokról a veszélyekről, amelyek a tevékenységük során jelentkeznek, meg kell mutatni a védőeszközök használatát, a védőeszközök gyártói minőségtanúsításának dokumentumait meg kell őrizni, a munkavállalók részére történő kiadását dokumentálni kell, a szabályozásban meghatározott védőeszközöket a munkavállalóknak biztosítani kell, meg kell követelni használatukat, elhasználódás esetén szükségszerű cseréjüket. A munkáltatói mulasztások jelentős részét a hiányos védőeszköz-ellátás, a védelmi képességüket elvesztő védőeszközök használata, a védőeszközök használatának hiánya vagy nem rendeltetésszerű használata teszi ki.
7
3. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, üzembe helyezés és időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésének elmulasztása Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, üzembe helyezés és időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésének hiánya súlyos veszélyeztetésnek minősül az Mvt. szerint. Ez egyben megalapozza a bírság kiszabását a munkavédelmi hatóság részéről, ezért röviden bemutatom jogszabályi előírásait és összefüggéseit.
Munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni:
a munkáltató által – az Mvt. 87. § 11. pontja figyelembevételével − veszélyesnek minősített létesítményeket, munkaeszközöket, munkahelyeket, technológiákat, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöket, amelyek megfelelőségi tanúsíttatásra kötelezettek, a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket, amelyeknél a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal, egyéb jogszabályok is veszélyesnek minősíthetnek munkaeszközöket, pl. az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) hatálya alá tartozó valamennyi gép, berendezés veszélyesnek minősül, így pl.: − a gépi hajtású daruk és futómacskák, − gépi hajtású emelő targoncák, − villamos emelődobok.
A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni: a veszélyes technológiákat, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöket, a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket, azokat a munkaeszközöket, amelyeknek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció előírja. valamint a munkáltató által veszélyesnek minősített munkaeszközöket. A munkavédelmi hatóságok ellenőrzései általában hiányosságként állapítják meg a következőket! A jogszabályok által veszélyesnek minősülő gép, munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezése elmaradt. Veszélyes technológia időszakos biztonsági felülvizsgálatának elmaradása. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat érvényességi ideje lejárt. (Ezt ötévenként kell elvégezni, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.)
Fontos! Amennyiben egy gép, berendezés, munkaeszköz stb. a jogszabályi előírások miatt veszélyesnek minősül vagy a munkáltató veszélyesnek minősítette: az Mvt. 21. § alapján kötelező a munkavédelmi üzembe helyezése (munkavédelmi szempontú felülvizsgálata), az Mvt. 23. § alapján kötelező az időszakos biztonsági felülvizsgálata. 8
