Hogyan készüljünk a házasságra?

Hogyan készüljünk a házasságra? A dél-békési fiatalok családi életre nevelése és komplex, családbarát szolgáltatások kialakítása a Dél-Békési termelő családok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány TÁMOP-5.5.1. B-11/2-2011-0024

Tartalomjegyzék 1

A férfi és a nő ......................................................................................... 2 1.1

Örök és időtlen ........................................................................................... 2

1.2

Miből lesz a „cserebogár”? ......................................................................... 4

1.3

A nélkülözhetetlen szeretet ....................................................................... 5

2

A nagy találkozás................................................................................... 7 2.1

Kezdeti felismerés ...................................................................................... 7

2.2

Együttélés vagy házasság ...........................................................................8

2.3

A „nagy utazás”..........................................................................................9

2.4

Elköteleződés és intimitás ......................................................................... 11

2.5

Empátia .................................................................................................... 14

2.6

A házasság legkitűnőbb ajándéka ............................................................ 15

3

Házasságra való felkészítés ................................................................. 17 3.1

Párválasztási szempontok .........................................................................17

3.2

Az öt szeretetnyelv................................................................................... 18

3.3 Szerelem és házasság ............................................................................... 19 3.3.1 A szerelem nem esztelenség ................................................................. 19 3.3.2 A szerelem nem tünékeny képzelődés .................................................. 19 3.3.3 A szerelem nem érzéki vágy.................................................................. 19 3.3.4 A szerelem a házastársi szeretet része .................................................. 20 3.3.5 A többnejűség lényegileg ellentétes a házastársi szeretettel ................. 20 3.3.6 A kizárólagos házastársi kapcsolat nem azonos a birtoklási vággyal....... 21 3.3.7 A házasság több mint házastársi szeretet .............................................. 21 3.3.8 A házasság objektív köteléket teremt................................................... 22 3.3.9 A házasság szabad döntés eredménye .................................................. 22 3.3.10 A házasság kizárólagos és visszavonhatatlan ........................................ 22 3.3.11 A nemi kapcsolatnak a szeretet ad értelmet ......................................... 23 3.3.12 Minden házasságban táplálni kell a szeretetet ...................................... 23 3.3.13 A szeretet feladata a jó házasságban .................................................... 23 3.3.14 A szeretet feladata a nem tökéletes házasságokban ............................. 24 3.3.15 A szeretet feladata a boldogtalan házasságokban ................................ 24

1

1 1.1

A férfi és a nő Örök és időtlen

„Saját képmására férfinek és nőnek teremtette őket” A nő és a férfi gondolkodása, mentalitása, érzelmi világa között óriási különbség van. Mindkét világ izgalmas, érdekes, és értékes, s mivel együtt kell élnünk, érdemes azt megismernünk. Hiszen ha ismerjük ezeket a különbözőségeket, és azok hátterét is, akkor talán könnyebben el is fogadjuk azokat, de mindenképpen nagyobb empátiával tudunk a másik nem felé fordulni. Meg fogjuk látni, hogy a két világ remekül összeegyeztethető, sőt kiegészítik egymást. Amióta világ a világ, a nő és a férfi kapcsolata alapvető szerepet játszik az életben. Bármilyen korszakot nézünk a történelemben, vagy akármelyik országot, földrészt, a különböző művészeti ágakat (szépirodalom, képzőművészet), a téma örök és időtlen. A férfi és a nő viszonya bizonyos értelemben mindig ugyanaz: a férfi és a nő egymásra vágyik, egymást keresi. A férfi és a nő kapcsolata labilis és megoldhatatlan, megtalálható benne a vágyódás egymás iránt, rajongás, boldogság, féltékenység, gyűlölködés, stb.

(Caspar David Friedrich: A holdat néző férfi és nő) 2

Tekintsünk vissza, Platón, ókori görög filozófus, A lakoma című mítoszában leírt feltevésére. Az emberlélek eredetileg egységes. Amikor megszületik, két részre válik, két lélek, két személy lesz belőle, egy nő és egy férfi. Így, mindenki csak féllélek, és egész életében keresi a másik felét. A szerelem hozza el azt az érzést számára, amikor úgy érzi, hogy megtalálta. A férfi agy és a női agy felépítése, fejlődése és működése között különbség van. Nézzünk néhány példát a férfi és a nő világának különbözőségeiről: 

a férfi a nőt, a nő a férfit akarja



a férfi a világot legyőzni és meghódítani akarja, a nő megérteni és befogadni



a férfi a jövőben él, a nő a jelenben



a nőknek jobb a kommunikációs képességük, ők a szavak embere, ellenben a férfiak a logikus gondolkodásban jeleskednek



a nők szeretnek és tudnak is az érzelmekről beszélni és igénylik is ezt, a férfiaknak ez általában nehezen megy



a nő úgy gondolkozik, hogy közben beszél, ezért mond sokszor meggondolatlan dolgokat, a férfi általában először gondolkodik, és csak azután beszél



a nők képesek a másik testbeszédéből, hangsúlyából, gesztusaiból megérteni egy beszélgetés rejtett üzenetét, míg a férfi csak az elhangzottakra figyel



a férfi elméleteket gyárt és mindent meg akar érteni, magyarázni



a nőnek intuíciói, megérzései vannak



a nők képesek egyszerre többféle tevékenységet is folytatni szimultán, vagyis képesek megosztani a figyelmüket, a férfiak azonban egyszerre csak egy dologra képesek figyelni, de arra erősen koncentrálva, a zavaró dolgokat kiszűrve, hatékonyan



a férfiak kiválóan tájékozódnak, remek a térérzékelésük, térhallásuk



a nőknek jobb a tapintásuk, az ízérzékelésük, a szaglásuk, és jobb a periférikus látásuk

Egy pillanat erejéig tekintsünk vissza a gyökerekhez, és vizsgáljuk meg agyunk evolúciós kialakulását. A kutatások szerint az a korszak volt meghatározó, amikor őseink, olyan kis csoportokban éltek, ahol szigorú munkamegosztás volt.

3

A férfiak vadásztak, és gyakran hosszú utakat kellett megtenniük egy-egy vad elejtéséért. Ezért kitartónak kellett lenniük, jól kellett tájékozódniuk, a vadászathoz pedig elengedhetetlen szükségük volt éles távolbalátásra, a mélységélesség érzékelésére, a térlátásra, térhallásra, és a zavaró tényezők kiszűrésével a koncentrálásra. A férfiak kilencven százalékának agyában működik egy olyan központ, amely lehetővé teszi számukra, hogy bemérjék a távolságokat, a tárgyak sebességét, a magasságát és a mélységét. Természetesen ma már nem a vadászás segítése a fő funkciója ennek a központnak, hanem mindenféle olyan mozgás koordinálása, amelyhez elengedhetetlen a jó térlátás. A nőknek saját szűkebb környezetükben kellett észlelni minden jelet, miközben több feladatot kellett párhuzamosan végezniük. A gyerekeikre kellett gondot viselniük, megvédeni őket a veszélyektől, a lakóhelyet szemmel tartani, gyűjtögetni. Számukra nélkülözhetetlen volt a jó periférikus látás, a jó megfigyelő képesség. Ezen kívül szükségük volt arra, hogy felismerjék a metakommunikációs jeleket, amik gyerekeik, családtagjaik állapotát, illetve egy-egy veszélyt jelentő ember, állat rejtett szándékát segítettek felismerni. Az idők során más volt a feladatunk, agyunk ekként fejlődött másként. De ha ismerjük, látjuk mindezeket, talán jobban el tudjuk fogadni egymás „gyengeségeit”, és kisegíthetjük egymást a „bajból”.

1.2

Miből lesz a „cserebogár”?

A gyermekből a biológiai érés eredményeképpen ivarérett egyed lesz. Férfi és nő lesz belőle, ha eléri azt a bizonyos felnőtt korhatárt, de ahhoz, hogy tudatosan élő, felelős párkapcsolatra alkalmas felnőtté váljon, nem kis feladat vár rá. A gyerek dolga az, hogy harmonikus, kiegyensúlyozott, határozott értékrenddel és világnézettel bíró felnőtté váljék. A lányoknak ki kell alakítaniuk magukban a női öntudatot: azáltal, hogy nő, ő egy csoda, vállalnia kell önmagát és valóban nőként kell élnie. A fiúknak pedig tudniuk kell, hogy a férfiasság nem egyenlő a szexuális teljesítőképességgel. A fiú akkor kezd férfivá válni, amikor kézben tudja tartani önmagát és életét. Tudja, mit akar az életben, tisztában van a feladataival, és azokat végre is hajtja, akkor is, ha éppen nehéz. Férfivá akkor válik, ha megadja a tiszteletet a lánynak, azért, mert nő. Az ember magatartásának alakulása gyermekként, a családban indul meg és annak következtében alakul, hogy milyen mintát lát, miben kap megerősítést. Az egyik alapvető szülői szerep a példamutatás.

4

A gyermek figyeli szüleit, őket tekinti példaképnek, utánozza, ellesi szokásaikat. Az otthoni környezetből, a családon belüli magatartásból ismeri meg a gyermek a társadalomban való viselkedés, a társadalmi szerepek szabályait. Erkölcsi értékeit és normáit úgy alakítja ki, ahogy szüleit utánozza. A magatartási szokások kialakítása a gyermekben rendkívül összetett és mindent magába foglaló folyamat. Minden hatással van a gyermekre, minden, amit teszünk vele és körülötte, ahogyan viselkedünk a közelében, ahogyan reagálunk megnyilvánulásaira, amit lát, hal érez, tapasztal. Ami fontos egy család számára, az abban a családban a szokásos viselkedés. Az értékek, közvetlen környezetének személyeihez és az ő szokásos viselkedésükhöz köthetőek. Jó lenne, ha szülők közös munkavégzése, az életvitelük, amellyel otthonossá, széppé, meleggé teszik lakásukat, amivel példát nyújtanak gyermekeiknek, minden gyermek életében az általános tendencia lehetne.

1.3

A nélkülözhetetlen szeretet

Az ember az egyetlen lény, amelyik szomjazik a szeretetre. Csak akkor él, ha szeret, és szeretik, és ahol hiányzik a szeretet, ott „betegség” van. A szeretet sokféle formában nyilvánulhat meg. Embertársaink iránti tisztelet, udvariasság, figyelmesség, szolgálatkészség, majd a mélyebb és elkötelezettebb kapcsolatok, mint barátság, szülői szeretet. Legteljesebben azonban a 5

házasságban, egy férfi és egy nő maradandó és teljes életközösségében valósulhat meg. Hiszen ebben a kapcsolatban az egész ember vesz részt „testestül-lelkestül”. Közös életteret, otthont alkotnak egymásból és egymásnak, amelyet az együtt töltött hétköznapok és ünnepek, a múló évek-évtizedek folyamán változó életsorsuk tesz teljessé. „Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba.”(Antoine de Saint Exupéri) „Ha szeretlek, meglátom benned azt, akit te is csak ritkán látsz. Ha szeretsz, olyan titkokat tudsz kihozni belőlem, melyekről én magam sem tudtam.”(Müller Péter) „A szeretet lényege az együtt. A veled. A velünk.”(Müller Péter) A szeretet hozzátartozik az emberhez. Ha párunkkal együtt kölcsönösen elismerjük, hogy tökéletesedésünk érdekében szükségünk van a másikra, akkor leszünk tehát teljesek és egészek, és akkor leszünk képesek adni és elfogadni. Örülünk annak, hogy kapunk és örülünk annak, hogy adni tudunk. Kölcsönös tisztelettel és megértéssel vagyunk egymás iránt, azt kívánjuk, hogy bármi történjék is az jó legyen mindkettőnknek. Aki ezt megtapasztalja, az tökéletesen megérti, mit jelent az igazi, emberhez méltó szeretet.

„Szeretet nélkül szegény a gazdag isHa van szeretet, gazdag a szegény is.” (Szent Ágoston)

6

2 2.1

A nagy találkozás Kezdeti felismerés

Amikor a férfi és a nő találkozik, két egymástól teljesen különböző ember néz szembe egymással. Kölcsönösen kiegészítik egymást anélkül, hogy egyik a másikat értené, anélkül, hogy egyik a másikat igazán megértené. Így marad fenn közöttük a kellő izgalom, és feszültség. Újra és újra rácsodálkoznak egymásra, ez tölti meg élettel a kapcsolatukat. Egyszerre ott áll vele szemben valaki, aki egészen más, ugyanakkor pedig lenyűgöző. Csodálatosak mindketten a férfi és a nő, de különbözőképpen. Amikor ezt elismerik, egyidejűleg a saját magukról korábban kialakított elképzelésükkel is szakítanak, és szerényebbé válnak. Ha egymással szembesülve mindezt belátják, akkor mindketten gazdagodhatnak a másik által, ami egyben a fejlődésüket is jelenti. Fejlődni akkor tudunk, ha magunkba fogadunk valamit, ami egészen addig idegen volt a számunkra valamit, ami a büszkeségünk feladására késztet bennünket. Nélküled, mint az olló egy fele- van árvább ennél? Suta a sorsom: hogy vágjak vele? Mit kezdenék, ha nem szeretnél? Illyés Gyula

7

2.2

Együttélés vagy házasság

Napjainkban az anyakönyvvezető, vagy az egyház által szentesített együttélésnek évről-évre kisebb a vonzereje. Pedig az élettársi kapcsolat alapjában mindig van bizonyos bizalmatlanság magammal, párorommal szemben, és bizonytalanság a jövőre nézve, ami a párkapcsolatot és a gyermekeket is mérgezi .

A házasságkötés az egyetlen olyan esemény egy pár életében, amikor teljes emberségükkel vállalják egymást. Amikor az anyakönyvvezető kijelenti: „Érvényesnek nyilvánítom ezt a házasságot!”- hazánknak egy új családja jön létre. Amikor a hivatali egybekelést az oltár előtt kimondott „igen” követi, az alapvetően megváltoztatja a kapcsolat jellegét. Ha pedig valóban úgy kötik a házasságot, hogy azt egy életre szóló szeretet-szövetségnek gondolják, akkor az évek során felmerülő problémák esetén nem az lesz a kérdés, hogy „mindenkinek jobb lesz, ha elválunk?”, hanem az, hogy miként lehet a nehézséget csökkenteni, megszüntetni, vagy együtt élni vele. Ha komolyan gondoljuk, hogy a házasság felbonthatatlan, akkor valósul meg igazán az, hogy lesz egy TÁRSUNK, aki hozzánk tartozik, és akihez mi tartozunk. Óriási támaszt, biztonságot ad egy igazi társ az ember életében. A fiatalok nagy része, nem vállalja ezt a fajta elkötelezettséget, ezért rengetegen igenigen magányosak.

8

2.3

A „nagy utazás”

Az igazi élet azzal kezdődik, hogy az ember szabadon megnyílik a másiknak, és feléje fordul. Az ember csak akkor tudja létét megerősíteni és betölteni, ha a másik elfogadja. Legősibb vágya az, hogy szeressék, legősibb félelme az, hogy méltatlanná válik a szeretetre és elveszíti azt. Az ember annál inkább önmagává válik, minél inkább megnyílik másoknak. Csak az válhat igazán boldoggá, aki másnak igyekszik örömet szerezni. A férfi és a nő kiegészítik egymást a nemükkel járó sajátos tulajdonságokkal, s az ezekből fakadó sajátos szerepkörökkel. Ennek a teljességnek egyik kihagyhatatlan eleme az, hogy alkalmas utódok nemzésére, és világra hozatalára, biztosítva ezáltal az emberiség fennmaradását. A házastársak az élet minden területét átfogó teljes életközösséget alkotnak egymással. Nemcsak egy-egy ünnep alkalmával találkoznak, vagy a szabadidejüket töltik együtt, hanem közös otthont teremtenek együtt és egymásnak. Otthont, amely biztonságot és védelmet ad, otthont, amelyben nem kell szerepet játszaniuk, ahol valóban önmaguk lehetnek, minden álarc és képmutatás nélkül. Fokozatosan ismerik meg egymást, minden rezdülésével, titkával együtt. Tudják, mi tudja elszomorítani, és megörvendeztetni a másikat, mire van szüksége, ha fáradt, vagy beteg, örömüket lelik egymásban. Közösen élik meg a világ eseményeit, s ez a közös átélés nemcsak a jó dolgok örömét növeli, hanem képes csökkenteni, vagy elviselhetővé tenni a fájdalmas tapasztalatok keserűségét. A növekvő bizalom és odaadás eléréséhez, a szeretet elmélyüléséhez, időre van szükség. Fokozatosan egyre mélyebben és visszavonhatatlanul köteleződnek el egymás felé, az élet különböző helyzeteiben, örömeiben, viszontagságaiban, konfliktusaiban. Sohasem fogja megtapasztalni az igazi szeretetet az, aki a szeretetet csak fellobbanó érzelemként éli meg, amely kihűl, vagy elenyész. Ebből következik az is, hogy a puszta szexualitásban kimerülő párkapcsolat átmeneti kielégülést adhat ugyan, de önmagában hamar kiég, ha nem a személyes odaadás a szívek egyesülése fejeződik ki benne. Sokan a partnerek váltogatásával remélik megtalálni az igazit; egymást követő kapcsolataikban többször is megélik az első hevület felfokozott örömét; ezt azonban mindig újra fájdalmas és keserű csalódás követi, és a két fél közül egyikük biztosan sebzetten kerül ki az elhidegülésből. Egyszer-, de talán későn-

9

ráébrednek arra, hogy átmeneti örömöket megkóstolhattak ugyan, de az igazi szeretetből fakadó boldogságot sohasem ismerhették meg. Az ember sokféle kapcsolatban él, a kapcsolatok alakulnak, fejlődnek, változnak, elhalnak. A kapcsolatok minőségét, tartósságát, és fejlődését mindig több tényező határozza meg. Az udvarlás első fázisában legnagyobb szerepe a külső jellemzőknek van. Később a belső tulajdonságok nyernek fontosságot, majd a kapcsolat alakulását egyre inkább azok a tényezők határozzák meg, amelyek az adott két ember hosszú távú együttélését biztosíthatják: törődés, gyengeség, megbízhatóság, biztonságot adó, önalávető, vagy dominanciára törekvő magatartás. Az egymáshoz kapcsolódás folyamatában akadályok vannak. Csak akkor bomlik le egy akadály, és mélyül el egy kapcsolat, ha a felek szükségleteinek, vágyainak, céljainak, értékeinek megfelelő tulajdonságokkal, törekvésekkel, és viselkedésmódokkal rendelkeznek. A párkapcsolat csak akkor lehet sikeres, ha mindketten- a férfi és a nő isbeismerik, hogy hiányzik a másik, hogy a tökéletesedésük érdekében szükségük van a másikra. Akkor lesznek teljesek és egészek, ha kölcsönösen megajándékozzák egymást azzal, ami a másikból hiányzik.

A TÁRS nem tárgy, nem eszköz, nem is háztartási, vagy pénzkereső gép, hanem valóban társ. Úgy összetartoznak ketten, mint a jobb és a bal kéz, mint a jobb és a bal szem.

10

2.4

Elköteleződés és intimitás

A kapcsolat minőségének meghatározásában az elköteleződésnek és az intimitásnak kiemelt jelentősége van. Ezek a jellemzők az emberi kapcsolatok minden szintjén jelen vannak, hiszen a kapcsolatok fejlődése az elköteleződés mértékének, és az intimitás fokának növekedésével mérhető. A házassági kapcsolatokban azonban ez a két tényező kulcsfontosságúvá válik. Ennek a két jellemzőnek a mértéke és minősége a meghatározó abban, hogy a házasság erőforrássá, vagy pokollá válik mindkét fél számára. Elköteleződni egymás felé, komoly döntés! Felelősségvállalás a másikért, függőségvállalás és előre nem látható nehézségek vállalása. Az elköteleződés lemondással, más választások korlátozásával is jár. Hiszen aki döntött valaki mellett, nem dönthet ugyanakkor egy másik személy mellett is. A kapcsolaton kívüli döntéseit is igazítania kell a házastárs elképzeléseihez, igényeihez. Az önként vállalt lemondás és a társhoz való igazodás miatt sokan az elköteleződést szabadságuk korlátozásának tekintik, ezért könnyítő feltételeket adnak maguknak, vagy egyáltalán nem vállalják. Napjainkban egyre több az élettársi kapcsolat, amelyet az érintettek próbaházasságnak tekintenek, de az együttélési kapcsolatok hátterében, a legtöbb esetben a bizalom hiánya és az elköteleződéstől való félelem lappang. Biztonságot ad! Az elköteleződés olyan szoros, elszakíthatatlan köteléket hozhat létre két ember között, amely kibírja a mindennapi feszültségből eredő konfliktusokat, problémákat, megkönnyíti a megértést és a megbocsátást. A szoros elköteleződésen alapuló kapcsolatok (ilyen az anya-gyermek, szülő-gyermek kapcsolat), két érzelmi szinten működnek. A felszínen pillanatnyi érzelmi állapot a düh, a szorongás, a csalódottság helyezkedik el. A mélyebb szint a másikhoz való tartozásból, a befogadottság, a biztonság, szerelem és szeretet összefonódásából áll össze. Az aktuális viselkedést és reakciókat a felszín erősen befolyásolja, de a fontosabb döntések és a tartósan jellemző viselkedés a mélyebb szint által meghatározott. A házasság jobbá tételére ösztökél! Ha valaki úgy döntött, hogy jóban-rosszban kitart a másik mellett, akkor törekedni fog arra, hogy a másikkal való kapcsolatában örömet éljen meg és a kapcsolatot alakítsa, gondozza. Minden házasság egyedi, hiszen minden házasság két ember

11

közös alkotása. Aki hosszú távra tervezi a házasságot, több energiát fektet bele, több időt áldoz arra, hogy szép legyen, jó legyen, örömforrás legyen. Szabaddá tesz! A kölcsönös elköteleződésből fakadó biztonság szabaddá teszi az embert arra, hogy önmaga legyen, nem kell félnie a másik kilépésétől, vállalhatja és kimondhatja őszinte véleményét, kifejezheti valódi szükségleteit. A szerelem megannyi arca! Segíti az átmenetet a szenvedélyes szerelemből a gyengéd, gondoskodó szerelembe. A szerelem erősen biológiai gyökerű érzelem és motívum. A szerelem kifejezésére, tartalmának leírására számtalan szó létezik: gyengédség, kötődés, vágyakozás, szenvedély, tetszés, vonzalom, elbűvölés. Szavaink sokfélesége is jelzi, hogy a szerelem nemcsak érzelem, hanem benne van a másikkal való törődés, a másiknak való örömszerzés szándéka is. A szerelem is, mint minden más kapcsolat alakul, gazdagodik, kialszik, fellobban,, vagyis változik. A kapcsolat alakulásával más és más aspektusai, összetevői kerülnek előtérbe, válnak hangsúlyosabbá. A kölcsönös elköteleződésen alakuló kapcsolatokban a változások nem drámaiak, a szenvedély törvényszerű csökkenéséért kárpótol a növekvő gyengédség, bensőségesség. „A kettő egy testté válik”! Elköteleződéssel válik két ember kapcsolata valóban fejlesztő, az egyedi személyiség kibontakozását segítő kapcsolattá. Amikor az ember lényeges kérdésekben döntést hoz, akkor a döntéssel együttjáró feszültség csökkentése érdekében maximalizálja, azaz kiemeli a választott személy, irányzat, eszme, tárgy, stb. pozitív értékeit, és minimalizálja, azaz háttérbe szorítja a negatívumokat. A hasonló értékek, tulajdonságok, törekvések kiemelése közös identitás kialakulását eredményezi. Önállóság megteremtése! Az elköteleződésre épülő házasság lehetőséget teremt az emberben munkálkodó alaptörekvések, az autonómiára, egyediségre törekvés és a másikkal való közösségalkotás, a közösséghez tartozás igénye harmóniájának megteremtésére. Az ilyen házasságban az ember úgy lehet önmaga, egyedi, senki mással össze nem téveszthető személy, hogy egyben egy kapcsolat része.

12

A házasság akkor lesz tartós, ha: 

érett korban köttetik, összeillő partnerrel,



testi-lelki együttélés, szeretet-kapcsolat jön létre a férfi és a nő között, szoros szövetség a bajok és örömök közös viselésére,



erős szándékuk van arra, hogy a kezdeti múló szerelmi viszonyt tartós szeretetkapcsolattá fejlesszék,



erős szándékuk van arra, hogy születendő gyermekeiket együtt neveljék fel,



kimondják saját érzéseiket, azt is ami tetszik, és azt is ami nem tetszik (nem sértő szóval)



elfogadják egymást és a társ szüleit is olyannak, amilyenek.

Az intimitás bensőségességet jelent. A bensőségesség nem más, mint énünk magja, amely tartalmazza, hogy kik vagyunk, hova tartozunk. Az intimitás bensőséges kapcsolat, és mint ilyen emberi szükséglet. Kapcsolat, amely arra irányul, hogy egyvalakivel meleg, szoros kapcsolatban legyünk.

Az intimitás fokozott önfeltárásra, önmagunk megosztására ösztönöz. A személyes kapcsolatok alakulásában, fejlődésének folyamatában fokozódik az önfeltárás, titkaink, kudarcaink, élményeink, vágyaink, rejtett céljaink, másokhoz való viszonyulásaink megosztása. Az intimitáson keresztül vezet az út lélektőllélekig.

13

2.5

Empátia

A jó házasság érdekében a szerelmen túl rugalmasság és empátia kell, csak ennek segítségével tudja az ember a párja nézőpontjába is beleélni magát, és ha megértette, akkor talán arra is képes, hogy engedjen saját nézőpontjából és a másiknak igazat adjon.

Bennem vagy és benned vagyok... Mint jobbik énemet fogadlak magamba boldogan; menedékem lettél és otthonom, nem vagyok többé hontalan. (Simon András)

Az empátia szó jelentése: beleérzés. Azt jelenti, megértem a másik embert azáltal, hogy a helyzetébe illeszkedem. Az empátia minden emberi kapcsolat fennmaradásának és elmélyülésének fontos feltétele. Nélküle elképzelhetetlen tartós barátság, harmonikus házasság, kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolat, vagy akár munkatársi együttműködés. A felsorolt emberi kapcsolatok esetében egymás kölcsönös megértésére van szükség. A másik ember megértése nélkül elképzelhetetlen a konfliktusok megoldása, társaink valódi szükségleteinek felderítése, sőt az is, hogy a másik ember minket megértsen. 14

Sokszor nehezen értjük meg az öregeket, az ágyhoz kötött betegeket, a testileg, érzékszervileg, vagy értelmileg sérült embereket. Gondolatban, képzeletben végig kell kísérnünk velük együtt azokat az élethelyzeteket, amelyekben meg kell küzdeniük nehézségeikkel, hogy megértsük őket. Aki fejleszteni akarja empátiás képességét, annak elsősorban azt kell gyakorolnia, hogy kevesebbet figyeljen magára, de annál többet a társára, akivel éppen kapcsolatban áll. Felfedezésre váró területnek tekintsük a társunkat, akit szeretnénk egyre jobban megismerni és megérteni. A jó kapcsolatért mindig kockáztatni kell, meg kell nyílni a másik számára. Ezzel sebezhetővé tesszük magunkat, de tudnunk kell, hogy a szeretet-kapcsolat nem tűri a bizalmatlanságot és az egymástól való félelmet. A szeretet arra tanít minket, hogy a másik értékeit tartsuk szem előtt, mindazt, ami kedves, szép és jó benne. Összegezve:

2.6

1.

Empátiára van szükségünk ahhoz, hogy valóban megismerjük egymást.

2.

Empátia nélkül nem vagyunk képesek megoldani konfliktusainkat.

3.

Az empátia útján jöhet létre szilárd és tartós egység a kapcsolatunkban.

A házasság legkitűnőbb ajándéka

A házasság egy férfi és egy nő egész életre kötött szövetsége, amely testi-lelki szeretetközösség, és a szeretetükből fakadó gyermekek világrahozatalában és fölnevelésében teljesedik ki. A gyermek a házasság megkoronázása, a házasság legkitűnőbb ajándéka; a gyermek: áldás. Szomorú tény, hogy napjainkban igen gyakran nem áldás a gyermek, hanem szinte akadály. A gyermek, a gyermekvállalás elveszítette méltó helyét, mert nem most várták, mert nem ennyit vártak, mert olyan kapcsolatból származik, ahol egyáltalán nem számoltak vele. Szükséges, hogy a gyermek, a gyermekvállalás váljék fontossá az életünkben. Fontos, hogy annyi gyermeket vállaljanak a szülők, amennyit megfelelő testi és lelki nevelésben tudnak részesíteni. Ez fölveti a szülői felelősség gondolatát. Ugyanakkor lényeges, hogy legyen a szülőkben bizonyos nagyvonalúság a gyerekek számát illetően. Feltétlen nyitottsággal kell rendelkezniük a szülőknek a gyermek elfogadásával kapcsolatban. A feltétlen nyitottság az abortusz teljes elutasítását jelenti.

15

„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.” (Rudolf Steiner) „A házasság értelme nem az, hogy a felnőttek gyermekeket csinálnak, hanem az, hogy a gyermekekből felnőtteket nevelnek.” (Peter de Vries) „A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja.” (Juhász Gyula) 16

3

Házasságra való felkészítés

3.1

Párválasztási szempontok

A jegyeseknek el kell dönteniük, hogy valóban egymásnak valók-e? Tapasztalt házassági tanácsadók a következő „próbákat” ajánlják: Elfogadási próba: Nem szabad abban reménykedni, hogy a másikat majd megváltoztatjuk. Ne kergessünk álomképet. El kell fogadni olyannak, amilyen most. Kölcsönösségi próba: Mindig magamból indulok ki, csak nekem vannak terveim, csak én keresek megtérést? Magam akarok elsősorban boldog lenni, vagy pedig a páromat akarom elsősorban boldoggá tenni? Energiapróba: Szerelmünkből tudunk új erőt meríteni alkotómunkára, vagy lustává, terméketlenné válunk tőle? Tiszteletpróba: Tiszteljük egymást? Büszke vagyok partneremre? Boldogan mutatom be másoknak? Szívesen választanám gyermekeim apjául vagy anyjául? Veszekedési próba: Aki megházasodik, annak előre alaposan „ki kell veszekednie magát”. Meggyőződnünk arról, hogy komoly viták, nézeteltérések után meg tudjuk-e értetni magunkat egymással, és meg tudunk-e bocsátani egymásnak fenntartás nélkül? Játékpróba: Sok társasjáték után megfigyelhetjük, hogy partnerünk feltétlenül ragaszkodik-e a győzelemhez? Tud-e irigység nélkül örülni, ha a partnere nyer? Más szóval: egocentrikus, önző-e vagy sem? OtthonpróbaTanulságos megfigyelni, hogy a vőlegény miként viselkedik anyjával és leánytestvéreivel szemben – a menyasszony pedig milyen házias saját otthonában? Ez a férfiúi tapintat, finomság, illetve a női háziasság próbája.

A jegyesidő nem szerelmeskedésre való, hanem az alatt kell kiismerni a „titokzatos” másikat: tudunk-e majd egy életen keresztül együtt élni.

17

3.2

Az öt szeretetnyelv

Mivel különbözőképpen adjuk és fogadjuk el a szeretetet, tudatos elhatározás szükséges ahhoz, hogy megőrizzük ezt a párkapcsolatunkban. Meg kell értenünk, hogy a szeretet mely kifejezési módja a legfontosabb társunk számára, különben könnyen kiüresedhet a kapcsolatunk anélkül, hogy tisztában lennénk ennek okával. Ha nem érezzük párunk szeretetét, olyankor üresség és fájdalom tölt el. És mivel a szeretet iránti vágy a legmélyebb érzelmi szükségletünk, a hiányát talán a legsúlyosabb fájdalomként éljük meg. Abban az esetben, ha megtanulnánk egymás szeretetnyelvén beszélni szeretettankunk megtelne, és életben maradnának a pozitív érzések. Ha társunk szeretettankja tele van, biztos lehet a szeretetünkben, s ez pozitív hatással lesz az életszemléletére, és képességeinek kibontakoztatására ösztönzi. Üres szeretettankkal ellenben sötéten látja a világot, és képtelen lesz kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Első szeretetnyelv - elismerő szavak: A dicséret, a biztató szavak és a kérések sokkal inkább erősítik az önbecsülést, mint a követelések. Bensőséges légkört teremtenek, begyógyítják a sebeket, és a lehető legjobbat hozzák ki a párokból. Kedves, meghitt, bátorító szavak végtelen sokasága áll rendelkezésünkre. Második szeretetnyelv - minőségi idő: A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmet szentelünk valakinek. Lényege az együttlét. Ez nem csupán fizikai közelséget jelent. Az együttléthez nélkülözhetetlen az egymásra fordított figyelem. A közös tevékenység, a séta, a nyaralás jó alkalom a kapcsolatok elmélyítésére. Harmadik szeretetnyelv - ajándékozás: Az ajándék a szeretet látható jelképe, akár vásároljuk, akár saját kezűleg készítjük, akár a jelenlétünket ajándékát adjuk. A kapcsolat értékét fejezi ki, és arról vall, hogy törődünk a másikkal. Az ajándék értékét a mötöttes szándék adja. Ha nem tartunk különösebben értékesnek egy ajándékot, gondoljunk az ajándékozó szándékéra, és az ajándékban szeretetének és figyelmességének jelét lássuk meg. Negyedik szeretetnyelv – szívességek: Ha bírálattal illetjük társunkat, amiért nem tesz meg számunkra bizonyos dolgokat, az arra utal, hogy a „szívességek” szeretetnyelvén értünk. A kérések kijelölik a szeretet útját, a követelés azonban gátat vet a szeretet szabad áramlásának. Ötödik szeretetnyelv - testi érintés: A testi érintés, mint a szeretet gesztusa, lényünk legmélyén érint meg bennünket. Mint szeretetnyelv a kommunikáció 18

hatékony eszköze. Akik számára a fizikai érintés a legkifejezőbb szeretetnyelv, ennek hiányában nem biztosak társuk szeretetében. Sok előnyünk származik abból a döntésünkből, hogy társunkat az ő szeretetnyelvén szeretjük. Megadja a biztonság, az önbecsülés és a fontosság érzését. Gondoljunk azokra a szeretetből fakadó cselekedetekre, melyekre a társunk vágyik, nekünk azonban nehezünkre esik, hogy megtegyük. Szánjuk rá magunkat a másik kedvéért ezek elvégzésére, ha ezáltal szeretettankja megtelik, és közelebb kerülhetünk egymáshoz.

3.3 3.3.1

Szerelem és házasság A szerelem nem esztelenség

A szerelem, amit sokan megvetően bolondságnak tartanak, tulajdonképpen a szeretett személy teljes lelki birtokbavételének csúcspontját jelenti. Benne a másik lény vonzereje kitárul a maga teljességében, s az én-te közösség teljes boldogsága beteljesedik. A szerelmes ember távolról sem érdemel megvetést, és állapota távolról sem az emberi bűnbeesés következménye. Plato Phaedrus című művében oly csodálatosan megmutatja, hogy a természet rendjén belül a szerelem képezi igazi tudatra ébredésünk állapotát, olyan állapotot, amelyben a közöny és az élet unalmas robotjának bilincseitől megszabadulunk. 3.3.2

A szerelem nem tünékeny képzelődés

Ne mondja senki, hogy a szerelem csak hiú képzelgés, mámor, mely hamar elszáll, és csak külsőségeken alapszik. Van felületes és van mélységes szerelem, amint van felületes és mélyenszántó barátság is. A felületességnek ez az általános lehetősége azonban nem érv sem a szerelem, sem a barátság ellen. Tény, hogy az ember tévedhet, de ez nem ok arra, hogy ne törekedjünk a szeretett lény jellemének megismerésére, mely – mint láttuk – hozzátartozik a szerelmi állapothoz. 3.3.3

A szerelem nem érzéki vágy

Az igazi szerelem még felületes formájában sem tévesztendő össze a nemi vággyal. Aki szerelmes, abban mindig van valami tisztelet és lovagiasság a szeretett lény iránt – az alázatnak egy fajtája, sőt egy „lelki felolvadás”, a rideg, önző én felolvadása. Az a személy, aki igazán szerelmes, gyöngédebbé, sőt tisztábbá válik. Még akkor is, ha a szerelem „felületes”, vagyis ha csak a szeretett lény külső adottságain alapszik, e tulajdonságok – melyek a szeretett személy egész jóságát és szépségét képviselik – olyan lelkiállapotba emelik a szerelmest, melyben le tudja vetni önző énjének minden közönyét és terhét. 19

Az igazi szerelemnek semmi köze az érzéki bódultsághoz, a sátáni felajzottsághoz, sem a Don Juan-i érzéki rabsághoz. A tartósság és a szigorú kizárólagosság az, ami a szerelem igazi lényege, és ez igaz a házastársi szeretetre is. Aki úgy beszél, hogy „bár én most szerelmes vagyok, de nem biztos, hogy később is az leszek”, az nem igazán szerelmes. Mert még ha téved is az ember, és az érzés egyszer kialszik benne, a szerelmesekben – és ugyanúgy a házastársakban is – határozottan megvan a szándék, hogy szeretni örökké, és csakis őt. 3.3.4

A szerelem a házastársi szeretet része

A tartósság és kizárólagosság igénye mellett hangsúlyozni kell a szerelem fontosságát a házastársi szeretetben. Ez nem jelenti azt, hogy a szerelemnek ugyanolyan hőfokon kell égnie, amíg csak a házastársi szeretet tart, hanem hogy bizonyos alkalmakkor ez a szerelem újra és újra megnyilvánuljon. Burkoltan bár, de a házastársi szeretetnek állandóan magán kell viselnie ezt a sajátosságot, és hordoznia kell annak lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy a hitvesi szeretetben a csúcspontot jelentő szerelmi állapot nagyban különbözik az általános értelemben vett szerelemtől, olyannyira, hogy a házastársi szeretet abban teljesedik ki. A házastársi szeretet távol áll attól, hogy csupán a barátság és az érzékiség vegyüléke legyen; épp ellenkezőleg: sajátos jellegénél fogva – mint már fentebb megállapítottuk – különbözik a szeretet minden más formájától. Valójában hídként szolgál a nemiség érdekköre felé, és lehetővé teszi a két lény testi egyesülését. A barátság és nemiség visszataszító keverék, ilyen ellentmondás semmiképpen sem szentelhetné meg az érzékiség világát. Csak a hitvesi kapcsolatban, ahol a férfi és nő különleges közösséget alkot, ahol a szó legszorosabb értelmében átadják magukat egymásnak, ahol lelkileg is teljesen összefonódnak, nyer értelmet a nemi kapcsolat. Csak ezen a szinten valósulhat meg az érzéki világ magasztos értelme, két emberi lény tökéletes testi-lelki egyesülése. 3.3.5

A többnejűség lényegileg ellentétes a házastársi szeretettel

Van olyan vélemény, hogy az egynejűség nem szükségképpen gyökerezik a házasság természetében, nem a természetes erkölcs követelménye, hanem pusztán egy határozott isteni parancs tiltja a többnejűséget. Ez nagy tévedés. Nem is a házasság maga, hanem a hitvesi szeretet zárja ki a többnejűséget azáltal, hogy lényegénél fogva csak egy személyre irányulhat. A teljes és kölcsönös önátadás, mely kizárólag a szeretett lénnyel történhet, valamint az a tény, hogy a két fél egy párt képez, kizárja a lehetőségét annak, hogy ez a szeretet egyidejűleg 20

több mint egy személy felé irányulhasson. Ha két vagy több barátunk van, az nem ellenkezik a barátság elvével, és nem méltatlan hozzá. Az viszont nem lehetséges, hogy egy férfi két nőt hitvestársaként szeressen. Ez egyszerűen lerombolná az egész kapcsolatot. 3.3.6

A kizárólagos házastársi kapcsolat nem azonos a birtoklási vággyal

Tévedés lenne a hitvesi szeretetnek e lényegbe vágó tulajdonságát, a kizárólagosságot az ember önző birtoklási vágyára visszavezetni. Egy hárem ura tulajdonának tekinti asszonyait, természetes, hogy nem enged senkit a közelükbe. Ez nyilván teljesen önző birtoklás, és a legcsekélyebb köze sincs az igazi hitvesi szeretethez. A házastársi szeretet kizárólagossága onnan ered, hogy ez a különleges szeretet csak két emberi lény között létezhet – legalábbis amíg a szeretet tart –, és ez a csodálatos egység szakadna szét és dőlne romba, ha valamelyik fél egy másik személyt is szeretne házastársi szeretettel. A kizárólagosság vonatkozik mindkét fél saját személyére éppúgy, mint a szeretett élettársra, mivel a saját hűtlenség éppoly romboló hatású, mint a másiké. Mindkét eset az egység megtörését és tönkretevését jelenti. 3.3.7

A házasság több mint házastársi szeretet

A házastársi szeretet nem azonos a házassággal, bár magában hordozza a házasság értelmét. A házasság a külső, objektív valóság, amely egy ünnepélyes cselekmény által jön létre. Feltételezi a formálisan kifejezett akaratot, amelyben a két fél egész életre szólóan átadja magát egymásnak. A házasság akkor valósul meg teljesen, amikor a fenti akarati tény következtében az önátadást beteljesíti a testi egyesülés. A házasság egy objektív érvényű közösség, mely mindkét felet magába foglalja. Ha egyszer megköttetett, akkor érvényben marad a felek érzelmeire vagy magatartására való tekintet nélkül, és különleges kötelességeket ró rájuk. A két fél között fennálló szerelem kívánatossá teszi a házasságot, és értelmet ad neki, de önmagában még nem alapítja meg a tárgyi köteléket. A különféle emberi megnyilvánulások közt – amilyen a szeretet, tisztelet vagy öröm – van olyan, amely nem csupán egy másik személlyel kapcsolatos benső tett, hanem a személytől független tárgyi valóságot teremt. Így például egy ígéret kötelezettséget teremt egy másik személlyel szemben, és jogot ad neki, hogy megkívánja annak a teljesítését. Az elöljáró parancsa kötelezettséget ró a beosztottra, hogy azt teljesítse. Az Isten nevében kapott papi feloldozás eltörli bűnösségünket; állami hatóságok döntései törvényekké válnak, és így tovább. 21

3.3.8

A házasság objektív köteléket teremt

Hasonló módon, ha valaki önként átadja magát egy másik személynek azzal a szándékkal, hogy vele maradandó és bensőséges szeretetközösséget alkosson, az olyan esemény, amely tényleges köteléket hoz létre, és amely ha egyszer megvalósult, kikerül a felek hatásköréből. A „házassági szerződés” elég szerencsétlen kifejezés, mert a házasság lényegesen különbözik bármely tényleges szerződéstől. Eltekintve a kölcsönösségtől, ez a kifejezés azt sugallja, hogy a házasság nem több, mint bármily más ígéret, vagy jogi ügylet. A házastársi szeretetben megkívánt egység e jogi ügylet által teljes mértékben megvalósul, és nincsen más földi szeretetközösség, mely ily mértékben válna objektívvá. A házasságban mindkét fél teljesen egymáshoz tartozik, tényleges jogi kötelék fűzi őket össze, már nem ketten vannak, hanem eggyé lettek. 3.3.9

A házasság szabad döntés eredménye

A házasság egy rendkívüli döntés eredménye, amely a szerelemmel ellentétben nem keletkezik magától, hanem a szó legszorosabb értelmében a szabad akarat műve. Akárcsak a szerzetesi fogadalom esetében, egy új állapot kezdetét jelöli, amelyben egy azonnali, rendkívüli változás következik be. Egy magasabb rendű létezés kibontakozása, mely ha egyszer virágozni kezd, mindkét fél teljes odaadását követeli. 3.3.10

A házasság kizárólagos és visszavonhatatlan

A házasságnak ez a sorsdöntő jellege, hogy tőlünk független változásokat eredményez, hasonlóságot mutat a testi önátadással. A férj és feleség fizikai egyesülése olyan életre szóló, intim kapcsolatot hoz létre, mely lényegénél fogva egyszer s mindenkorra érvényes önátadást jelent, nem csak egy múló bizalmas viszonyt. A házasság tulajdonképpen egy nagy döntés, mely az én teljes átadása a másik félnek. Ugyanúgy kizárólagos, mint a hitvesi szeretet, igazi értelménél és természeténél fogva csak egyetlen személlyel teljesülhet. Ebben a gyöngéd, mély és maradandó kapcsolatban megvalósuló önátadás nem ismételhető meg egy másik emberrel addig, amíg mindkét házasfél életben van. Mindezek a házasság fontos elemei. Az egyesülés csak akkor válik teljes valósággá, ha a házasság ünnepélyes megkötésével pecsételik meg. Mindenfajta visszaélés ezzel a legbensőbb

22

önátadással végső soron a házasságkötéssel megvalósuló szeretetközösség megcsúfolása és lealacsonyítása. 3.3.11

A nemi kapcsolatnak a szeretet ad értelmet

Mivel a házasság természeténél fogva elsősorban szeretetközösség, testi beteljesülésének értelme nincs korlátozva csupán az élet továbbadásának szerepére. Bizonyos, hogy a dolgok természetes rendjében nincs nagyobb titok annál, hogy ez a mindennél szorosabb egyesülés egy halhatatlan lelket birtokló emberi lényt hoz létre (bár a lelket minden esetben közvetlenül Isten teremti). 3.3.12

Minden házasságban táplálni kell a szeretetet

Mivel a házasság legmélyebb értelme a szeretetközösség, a szeretet nemcsak a házasság előzetes feltétele, hanem olyan érzés, melyet mindkét félnek akarnia, védenie és ápolnia kell. A szeretet tehát feladat és kötelesség is mindkét fél számára. Mivel a házasság a különleges hitvesi szeretet sajátos kivetítése, ha már egyszer létrejött, szeretetet követel mindkét féltől – nemcsak felebaráti, hanem hitvesi szeretetet is. Mindegyik házastársnak joga van a másik fél szeretetéhez. Ennek a házastársi szeretetnek teljes mértékét, tisztaságát, melegét, mélységét és teljes életerejét kezdettől fogva fenntartani mindkét házastárs feladata. Lustaságunk, lanyhaságunk és a mellékes dolgokban való elmerülésünk gyakran elhomályosítja szemünket, nehéz megőriznünk magunk előtt a másik képét ugyanabban a fénylő ragyogásban, ahogy a szerelem oly csodálatosan feltárta előttünk. Kötelesek vagyunk harcolni az ilyen ködösüléssel szemben, mert azzal a házasság szentsége ellen vétkezünk. Bizonyos értelemben már akkor hűtlenné válunk a másikhoz, amikor megszűnünk őt belülről nézni, mikor már nem keressük létének mélyebb tartalmát, és már csak úgy tekintünk rá, ahogy mindenki másra – kívülről. Lehet, hogy azok, akik csak valami bódulatnak tekintik ezt a különleges szeretetet, amit mi hitvesinek nevezünk, természetesnek találják, hogy egy idő után lehűl, és csak a barátság marad utána 3.3.13

A szeretet feladata a jó házasságban

Minél nagyobb a szerelem, melyet kezdetben egymás iránt éreztek, és minél nagyobb a két ember kapcsolatában rejlő potenciális szeretet, annál nagyobb a mindkettőtől megkívánt kölcsönös szeretet. Ha a két ember kapcsolatában megvan az örökre szóló hitvesi szeretet lehetősége, akkor mindkét félnek 23

kötelességévé válik – ha már egyszer a házasság létrejött –, hogy törekedjék ennek az eszményi állapotnak a megvalósítására. Arra kell tehát a házastársaknak törekedniük, hogy kifejlesszék ezt a magas fokú szeretetet. Kerülniük kell mindazt, ami elhomályosítaná, vagy lehűtené – például a munkájába merült férjben, vagy háztartási gondokkal küzdő feleségben –, de leginkább a fásult közönytől kell őrizkedniük, ami a mindennapi megszokások árjában könnyen elsodor. A nap minden órájában, újra és újra gondolniuk kell arra a kimondhatatlanul drága ajándékra, amit Isten adott a szeretett lélek alakjában. Sohasem szabad elveszteni érzéküket a csodás titok iránt, hogy a másik, akit szeretnek, szintén szereti őket, hogy az a másik érettük él, és hogy olyasvalami birtokában vannak, amely messze felette áll minden földi gazdagságnak. 3.3.14

A szeretet feladata a nem tökéletes házasságokban

Ha a férj és feleség természete olyannyira különböző, hogy lehetetlenné teszi a hitvesi szeretetet, és a végérvényes, benső egység nem érhető el, a feladat mindkét fél részére másfajta lesz. Ilyen esetben a forró hitvesi szeretet nem követelhető meg az élettársaktól, mert nem tudják adni egymásnak ezt a fajta szeretetet, ha az Isten nem áldotta meg vele kapcsolatukat. Ilyenkor az a feladatuk, hogy elérjék közös életük legmagasabb minőségi szintjét, saját egyéni adottságaik és lehetőségeik határain belül. Nekik is egymásért kell élniük, és kerülniük kell mindazt, ami elidegenítené vagy bármi módon elválasztaná őket egymástól. A legfontosabb, hogy próbáljanak a legteljesebb megértéssel lenni egymás iránt. 3.3.15

A szeretet feladata a boldogtalan házasságokban

Még inkább érvényes a szeretet kötelessége egy boldogtalan házasságban. Ha az egyik fél részéről teljesen hiányzik a szeretet, vagy ha az egyik fél ki van téve mindenféle bántalmaknak a másik fél részéről – gondoljunk Szent Mónika házasságára –, akkor is fennáll a kötelesség tovább élni abban a kötelékben, amit a törvényes házasság megteremtett, úgy is, ha a két fél kapcsolata nem teszi lehetővé az ideális hitvesi szeretet kialakulását. A házastársak a felebaráti szeretet egy különleges formájával szerethetik egymást, ha másért nem, azért, mert a házassági kötelék összefonja őket. Ebben a különleges helyzetben elsőrendű feladat az áldozatos belenyugvás és a másik fél üdvösségével való törődés.

24