A GLOBALIZÁCIÓ KIHÍVÁSAI
Hogyan kapcsolhatók be a fejlődő országok a világkereskedelembe? A dinamikus cégek új növekedési lehetőségeket keresnek, folyamatosan bővíteni akarják vevőkörüket. Ezeket a célokat csak akkor érhetik el, ha változtatnak a vevőkkel kapcsolatos elképzeléseiken. A világ kevésbé fejlett régiói nem szándékosan, hanem akaratuk ellenére elmaradottak. Hogyan léphetnek ki az elmaradottságból, miként gyorsítható meg fejlődésük? Hogyan válhatnának közülük minél többen fogyasztókká? Néhány nagyvállalat már tudja a megoldást. A fejlődő országokban a korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazása, a bekapcsolódás az e-kereskedelembe javítja a versenyképességet és elősegíti az exportot. Tárgyszavak: globalizáció; világpiac; fejlődő ország; e-kereskedelem; kis- és középvállalat.
Szélesedő szakadék A Föld 6,3 milliárdnyi népességének csak 40%-a piac a nagy kereskedelmi vállalkozások áru- és szolgáltatástömege számára. Mindezen javakból 4 milliárd ember, a világ gazdasági piramisának alsó rétege kimarad. A piramis tetején ül Bill Gates, a világ leggazdagabb embere, alatta 600 milliárdos, őket követi 10 millió milliomos, majd a középosztály tehetősebb és kevésbé tehetős rétegei, összesen 1,8 milliárd polgár. A fennmaradó 4 milliárdot a "szegények"-nek vagy a fejlődő országok népességének szokás nevezni, de ez a népesség is óriási jelentőségű lehet a vállalkozások számára. Nem csoda, hogy a cégek leginkább a piramis felső részére figyelnek, de hiba lenne azt hinni, hogy az alsóbb szinteken nincs kereslet. A piramisnak ez a 4 milliárd emberből álló alapja is évente több mint 2000 Mrd USD-t költ árukra és szolgáltatásokra. Aki hozzájuk hamarabb eljut, az hosszú távon igen jó helyzetbe kerül. Ilyen vállalat például a
- a Hewlett Packard, amely digitális termékeket fejleszt az alakuló új piacok számára; - az Unilever olcsó mosószereket forgalmaz az indiai, vietnami és a brazil tömegeknek; - az Ericsson mobiltelefont ad el igen alacsony áron a szegények legszegényebbjeinek, a bangladesi nőknek; - a Cemex a világ legnagyobb cementgyártója a kis jövedelmű mexikói házépítőknek szállít olcsón cementet. A Motorola, DuPont, Citigroup, Monsanto, Johnson and Johnson, a Novartis és a Philips termékeket fejlesztenek erre a piacra, nem jótékonysági vagy pénzmosási, hanem üzleti céllal. Az itteni piackialakítás és fejlesztés több feltételben eltér a hagyományos piacokéitól: - Nem termékcsoportokban kell gondolkodni. A gazdasági piramis alján levők a legtöbb nagyvállalati terméket nem képesek megvenni a fejlett országokban megszokott csomagolásban, minőségben és finanszírozással. - Átfogó szemlélet szükséges. Át kell tekinteni a nagyvállalat szerkezetét, kínálatát és annak részbeni illeszthetőségét a fejlődő piacokhoz. A cégek ne csak a megszokott termékformákban gondolkodjanak. Az Unilever például mosószereit 2–10 kg kiszerelésű helyett, egy mosásra elegendő egységcsomagokban forgalmazza, ami azonban a legkisebb vegyesboltban és az utcai árusoknál is kapható. - Kicsiben kezdeni. Érdemes egy országban először csak egy termékkel megjelenni. Az ilyen piacon szerzett új tudás birtokában dönthet a vállalat a következőre való belépésről, a termékszám növeléséről, stratégiájáról, képes kiválasztani a legnagyobb nyereséget ígérő termékeket és piacokat. - Nagy forgalom, kis haszonkulcs. A nagy forgalom és a kis haszon szorzatának eredménye a nagy bevétel. Ez a kereskedői szemlélet különösen érvényes a fejlődő és a szegény országokra. Az Unilever elemzői kezdetben óvtak az olcsó, kisebb kiszerelésű mosószerektől, a csomagolási költségek növekedésétől tartottak. Hindusztánban azonban bebizonyosodott, hogy a hatékony eladási rendszerrel a kis kiszerelésű mosószerek is szép hasznot hozhatnak. - Globális vállalati kapcsolatok kezdeményezése. A sikerhez elkötelezett vállalatvezető és szakképzett munkaerő szükséges. Egy kis csapat legalább egy-két éves kitartó munkája kell az eredményhez.
- Tanulási rendszer a cégnél. A cég hasznosítsa tapasztalatait a soron következő termék piacra vitelénél. Az ilyen tanulás jövőjének egyik legértékesebb záloga. - Hosszú távú elkötelezettség. A piacait bővítő cég ne érje be a piacra lépésekor várható nagy haszon „beseprésével”. Tervezzen, dolgozzon hosszú távon. Sikere nagyban függ a terméktől, a szállítási rendszertől, az elkötelezettség mértékétől és a helyi partnerekkel való kapcsolatoktól. - Partner alkotókészség. A terjeszkedő cégnek helyi partner kell, ami lehet nemcsak vállalkozás, hanem kormányzati szervezet, szövetkezet vagy egyéb csoport is. Bangladesben pl. egy igen sikeres kis hitelező a mobiltelefon-forgalmazók partnere. Ő ad kölcsönt az ottani rizstermelő nőknek, hogy mobiltelefont vehessenek. A hitelt ezek az asszonyok az országos átlagnál két-háromszor magasabb bérükből, négy–nyolc hónap alatt fizetik viszsza. A mobiltelefon megnyitotta előttük a világot: beszélhetnek Malaysiában dolgozó gyermekeikkel, a városi rizskereskedőkkel és a rizsfelvásárlókkal, akikkel a gyors kommunikációs lehetőség révén előnyösebb üzleteket köthetnek. A plusz 4 milliárd vevő létezik, vásárlóereje nő, és ez a piac számban is gyarapodik. Előrelátó az a vezető, aki az új vevőkör elé megy. Jó helyi partnerrel az alkalmas terméket és/vagy szolgáltatást tartós haszonnal jutalmazza az új piac. Nagyon fontos, hogy a mai, szegényekre és gazdagokra felosztott világban egyre többen juthassanak az eddigi legnagyobb értékteremtők, a nagyvállalatok termékeihez és szolgáltatásaihoz.
A digitális gazdaság új lehetőséget kínál Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása növeli az export versenyképességét. Az exportáló vállalatok több profitra tehetnek szert, e-üzleteiket határok nélkül bővíthetik. A fejlődő országok egyre inkább az IKT felhasználóivá válnak, de sokan közülük megjelennek a gyártók és az exportőrök között is, ami javítja a foglalkoztatottságot és növeli az életszínvonalat. A digitális gazdaság sok új lehetőséget kínál a fejlődő országok számára. Brazília és India élen jár a félvezetőgyártás és a szoftverfejlesztés területén. Az ITK fejleszti az országok kereskedelmi módszereit. Az ekereskedelem nem ismer határokat, nincs jelentősége annak, hogy egy vállalat hol található. Viszonylag csekély befektetéssel új piacok érhetők el. Az e-kereskedelemre épülő gazdaságban nagy valószínűséggel:
- nő a szoftver- és hardvereladás; - nő az informatikára épülő ágazatok (média, reklám, idegenforgalom, pénzügyi szolgáltatások) forgalma; - korszerű IKT-t használó kereskedelmi partnerek jelennek meg; - bővül az e-tranzakciókat lebonyolító vállalatok köre és - nő az IKT ágazatok forgalma és nyeresége.
Támogatási programok Az áruszállítást a vállalatok továbbra is a hagyományos módon végzik, de a gyártás és a megrendelések eredményességét növelni képesek az internet segítségével. Az ipari és mezőgazdasági árutermelők számára az a cél, hogy a megfelelő technológia alkalmazásával csökkentsék költségeiket és növeljék hatékonyságukat. Minden egyes országnak külön kell megvizsgálnia lehetőségeit azt, hogy miként képes beilleszkedni a világ gazdasági vérkeringésébe. Az e-kereskedelem arculata és szerepe minden országban más. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) alternatív kereskedelmi stratégiákat bemutató programokat kínál a fejlődő országok számára, amelyeket Vietnamban és további 25 fejlődő országban sikerrel alkalmaznak. Hasonló célokat szolgál az ENSZ digitális lehetőségeket elemző munkacsoportja és a Világbank szegénységcsökkentő programja is. Az IKT alkalmazásának lényeges mutatói a fejlődő országokban a következők: - Az e-kereskedelem részesedése az ország exportjából; - Az információtechnológiai (IT) termékek és szolgáltatások részesedése a kereskedelmi forgalomból; - Az IT alkalmazása a kis- és közepes vállalatoknál (kkv); - Saját honlappal rendelkező kkv-k aránya; - Online fizetési rendszerekben részt vevő vállalatok aránya; - A külföldi weblapfejlesztők alkalmazásának költségei. Ilyen sikeres kis- és középvállalkozás pl. a nepáli MunchaHouse.com, amely a hagyományos kereskedelmi funkciókat ülteti át az e-kereskedelembe. A cég tíz alkalmazottal évi 100 ezer USD forgalmat ér el. Az ugyancsak nepáli Information Technology and Telecom International (ITNTI) szoftverfejlesztéssel foglalkozik és e-üzleti szolgáltatásokat nyújt. Az alkalmazottak száma 150 fő, az éves forgalom 600 ezer USD, a cég termékeinek 90%-át exportálja. Nepálban tíz év alatt valóságos informatikai forradalom ment végbe, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén az ország piacvezető szerepet tölt be Dél-Ázsiában.
A dél-afrikai Dean Catamarans luxushajók építésével és értékesítésével foglalkozik, éves forgalma 2,5 M USD, exportpiacai az USA-tól Malaysiáig terjednek, termékeinek 95%-át külföldön értékesíti. A Fülöpszigeteki Pinoydelikasi.com ételkülönlegességeket állít elő, amelyek ekereskedelmi csatornákon rendelhetők meg. A mindössze kilenc alkalmazottal működő kkv éves forgalma 400 ezer USD. A kenyai Adelphi bőrárukkal kereskedik, egyéni igények szerint szállít norvég, svájci és brit megrendelőinek. A 11 alkalmazottal működő vállalkozás éves forgalma meghaladja a 100 ezer USD-t.
Hagyományos megoldások A kkv-k többsége azonban bonyolultnak és költségesnek tartja az IKT alkalmazásokat. Számukra olyan hagyományos, olcsóbb és egyszerűbb megoldásokat kell kínálni, amelyek révén a vállalkozás ismertebbé válhat, hatékonysága, vevőkapcsolatai pedig javulhatnak. Az IKT fejlesztésekre vállalkozó kkv-k versenyképesebbé válnak, ha bekapcsolódnak az e-kereskedelembe. „Nem az számít, amit megeszünk, hanem amit megemésztünk, nem az, amit olvasunk, hanem amit felfogunk, nem az, amit mondunk, hanem amit abból mások megértenek” – tartja egy régi indiai mondás, amely az IKT-ra is vonatkozatható: nem az számít, mennyit költenek rá és mennyi eszközhöz lehetséges a hozzáférés, hanem az, hogy miként szolgálja a gazdasági célok megvalósulását. Összeállította: Herczegh József és Szilágyi Katalin Irodalom: [1] Gabel, M.: Where to find 4 billion new customers? Expanding the world's marketplace. = The Futurist, 38. k. 4.sz. 2004. júl./aug. p.29–31. [2] Peters, T.: Helping small firms: put the „e” in trade. = International Trade Forum, 2003. 3. sz. p. 17–18. [3] Domcisen, N.; Gillies, J.; de Sousa, P.: Small Firms make the case for e-trade. = International Trade Forum, 2003. 3. sz. p. 29–32. Kapcsolódó honlapok: [1] www.southasia.com [2] www.deancatamarans.com
