III. évfolyam 6. szám, 2003. június
www.misszio.hu
Misszió Világ Idén már a májusi idõjárás is megmutatta, hogy mire számíthatunk az elkövetkezõ hónapokban. Érdemes tehát felidézni, miként elõzhetjük meg a nyári napfény, a meleg és a rovarok kártételeit, vagy ha már megelõzni nem tudtuk, hogyan csökkenthetjük az általuk okozott fájdalmat. Ideje felkeresni megszokott gyógyszertárunkat is, hogy beszerezzük a megfelelõ bõrápoló szereket, gyógyhatású készítményeket.
Nyári nagyszülõket keresünk! A veresegyházi Kör-Tér Klubház nyári táborában résztvevõ gyerekek keresik pótnagymamáikat és pótnagypapáikat, akik segítséggel, szeretettel és törõdéssel fordulnak feléjük, bekötik kioldódott cipõfûzõiket, és ha hidegre fordul az idõ, rájuk adják a pulóvereiket, vagy megkenik a vajas kenyerüket. Kérjük, ha Ön nyugdíjas, de még aktív és tettrekész, jól érezné magát fogadott unokái körében, s a nyári szünetben tudna ránk idõt szánni, jelentkezzen a Kör-Tér klubházban személyesen (Veresegyház, Gyermekliget 3/B épület), illetve telefonon: 28/589-770.
A túlzott mértékû napsugárzásra sokféleképpen válaszolhat az emberi bõr: leégéssel, krónikus elváltozásokkal, fényérzékenységgel. Ezek elkerülésére sokmindent tehetünk, hiszen a bõrünket érõ UV sugárzásterhelést befolyásolja a foglakozás, az életmód, a ruházat megválasztása. A sugárzás erõsségét befolyásolja a felhõzet, a dohány- és egyéb füst, még az egyszerû ablaküveg is, de badarság lenne azt hinni, hogy ha vízbe bújunk, megvédjük magunkat a káros sugárzástól: 30 cm-es tiszta vízrétegen még simán átjutnak a nap károsító sugarai. A hosszantartó vagy hirtelen nagymennyiségû napsugárzás károsodást idéz elõ a bõrben. A hámréteg megvastagodik és felgyorsul az úgynevezett melanin-termelés, mely a továbbiakban bizonyos fokú természetes védelmet nyújt a bõr számára. Különbözõ embertípusok másként reagálnak a nap sugárzására, legveszélyeztetettebbek a szõke, illetve vörös hajú és fehér bõrû emberek. Védekezésül a bõrük szeplõsödéssel válaszol a túlzott napsugárzásra. A súlyos leégést a legtöbb esetben egyszerû óvintézkedésekkel megelõzhetjük. Kerüljük el az erõs déli napsütést! Mindig kövessük a fokozatosság elvét, eleinte 20-30 percet napozzunk, azt is fõleg a délelõtti, vagy a késõ délutáni órákban, s csak utána emeljük a napozási idõt. Figyeljünk arra, hogy a tengerszint feletti magasság növekedésével nem csökken a nap károsító sugárzása, tehát nemcsak a vízparton vagyunk kitéve a leégés veszélyének, hanem a magas hegyekben is. Megelõzhetjük a leégést napvédõ krémek, emulziók használatával. Családi patikánkban kérhetjük a gyógyszerész segítségét akár úgy, hogy az általa készített naptejet használjuk, akár úgy, hogy kikérjük tanácsát a megfelelõ készítmény kiválasztásában. A kezdeti napozásnál célszerû legalább 15-ös faktorszámú fényvédõ készítményt használni. Nagyon fontos, hogy a nyári idõszakban gyógyszer-beszerzéseinkkor kérdezzük meg a gyógyszerészt, hogy a kapott szer fényérzékennyé teszi-e bõrünket. Amennyiben ilyen (szaknyelven fotoszenzibilizáló) gyógyszert kaptunk, még fényvédõ használata mellett is kerüljük el a napozást, de ne csak a gyógyszer szedése idejére, hanem annak a szervezetbõl való kiürülését is vegyük figyelembe.
Pályázgatunk, pályázgatunk A Misszió Egészségügyi Központ május hónapban több pályázatot nyújtott be az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. Ezúttal a következõ célokhoz igyekszünk ily módon központi támogatást szerezni: – „egészséges munkahely cím” elnyerése – kiadvány szerkesztése az iskolás korosztály részére az egészséges táplálkozásról – fogyókúrás és életmód tábor szervezése általános iskolás tanulóknak – fogyatékkal élõ gyereket nevelõk klubjának létrehozása a veresegyházi Családsegítõ Szolgálattal közösen. A veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola is adott be pályázatot az „Egészséges Munkahely” cím elnyerésére. Az általános iskolával együttmûködve a Misszió Egészségügyi Központ szakemberei olyan programtervet állítottak össze a pedagógusok és a tanulók számára, amely legfontosabb célkitûzései között az egészséges munkakörnyezet kialakítása, egészségnevelési és egészségfejlesztési programok indítása, prevenciós szûrõvizsgálatok elvégzése, és az egészségtudatos magatartás kialakítása szerepel. A pályázatainkat várhatóan egy hónapon belül bírálják el.
regionális
egészségvédelmi
havilap
Hogyan csökkenthetjük a nyári ártalmakat?
Folytatás a 6. oldalon
2
Misszió Világ
Láthatatlanok a strandok ragadozói Mint minden nyáron, az idén is tele lesznek a kristálytisztának látszó úszómedencék pihenni, hûsölni szándékozó emberek millióival. Már ez (és a belépõjegyek ára) önmagában elveheti jó néhányunk kedvét attól, hogy e hatalmas szardíniásdobozban próbáljunk kikapcsolódni. Az úszómedencékre vonatkozó óvórendszabályokat sokan mindössze úgy értelmezik, hogy nem szabad egy pillanatra sem szem elõl téveszteni gyermekünket, nehogy elmerüljön és megfulladjon. Pedig a medencék tartogatnak egyéb meglepetéseket: legfõképp a szabad szemmel láthatatlan baktériumok formájában. Tudnunk kell tehát, hogy az emberek a tisztának látszó úszómedencében is összeszedhetnek mindenféle kórokozót, melyek az uszoda vizében lebegnek. De hát miért? FÜLBETEGEK A VÍZBEN
Alapelvként foghatjuk fel, hogy azon gyermekek, akiknek „felszúrták” a fülét, vagy tubust helyeztek be a középfül fertõzéses folyadékának levezetése céljából, ne menjenek medencébe, vagy használjanak füldugót. Ezt rendszerint azért javasolják, hogy elkerüljék a „nyitott” középfül további gyulladását, ami esetlegesen elõfordulhat az uszodavíz fertõzöttsége esetén. Mindezek mellett sok tanulmány megállapította már, hogy nincs lényeges különbség a középfülgyulladások elõfordulásában a normál gyermekcsoport, és a tympanotomiás tubussal rendelkezõ gyermekek között. Mindkét csoport gyakorlatilag ugyanolyan valószínûséggel kaphat középfülgyulladást. Nincs lényeges tiltás az ügyben sem, hogy a gyermek a fejét (fülét) a víz alá dughatja-e efféle fülészeti beavatkozások után. Nem javasolják ugyan, de különösebb veszélyét sem igazolják a vizsgálati eredmények. Ugyancsak vizsgálatokkal igazolták, hogy a füldugók sem segítenek lényegesen a fülgyulladások csökkentésében. A középfülgyulladással küszködõ gyermekek (akár „felszúrták” a fülüket, akár nem,) ugyanolyan sikerrel reagálnak az antibiotikumokra, ugyanolyan jól kézben tartható az esetleges fertõzésük. Mindannak ellenére, hogy ilyen optimista vizsgálati eredmények születtek, középfülgyulladással, különösen tubussal a fülben ne engedjük gyermekünket a vízbe! Ez részben önmagára (felülfertõzõdés, stb.), részben a többiekre jelent veszélyt. Még ha a fülészeti szakirodalom elnézõ is, a szövõdmények azt igazolják, hogy a középfülgyulladásban szenvedõ beteget csak antibiotikummal történt kezelés után, teljesen gyógyult állapotban engedhetjük nyugodt szívvel vízbe, s fõleg víz alá.
A kisgyermekek, de még az idõsebb kölykök (sõt, néha a felnõttek) is az uszoda vizét egy hatalmas, láthatatlan WC-nek nézik, és bizony elõfordul, hogy a „baleset” megtörténik, a medence vizelettel, széklettel szennyezõdik. A szennyezett vizet más fürdõzõk véletlenül beszippantják, benyelik, és máris kész a fertõzés. Elegendõ már mikroszkopikus mennyiség ezekbõl a kórokozókból ahhoz, hogy betegséget, fertõzést okozzanak. A legtöbb úszómedencében klórt használnak a víz fertõtlenítéséhez, ami hasznos lehet nagyon sok kórokozó ellen, de korántsem öli meg mindet. A medencék vizébe lebegõ baktériumok, ciszták többnyire hasmenéssel, gyomorfájdalommal járó betegségeket okoznak. Ezek a kórokozók (és az általuk okozott betegség) különösen veszélyes kisgyermekekre, terhes nõkre és gyengült immunrendszerû emberekre. Mindezt tartsuk szem elõtt, amikor úgy döntünk, hogy a heringek módjára medencébe préselõdött tömegbe még családostul mi is be akarunk férni. A hasmenést okozók mellett más baktériumokat is összeszedhetünk a vízben. Például a szexuális úton terjedõ betegségeket is megkaphatjuk az úszómedencében, de a közhiedelemmel ellentétben pontosan olyan tevékenység közepette, ahogyan azt a medence partján, az erdõ rejtekén vagy az otthoni franciaágyon tennénk. Pusztán a víztõl igen kicsi az esélye, hogy nemi betegséget kapunk. Sokkal több függ attól, ki, és milyen messze van tõlünk a vízben… Kicsit komolyabban: a fertõzött vizek, legyenek azok látszólag medencetisztaságúak vagy nyílt vizek, baktériumokat, vírusokat és egyéb kórokozókat rejtenek. Ezek javarésze hasmenéses betegséget okoz, de a szem kötõhártyájának gyulladását, és a legkülönfélébb bõrbetegségeket is eredményezhetnek. Bizonyos kórokozók egyes fejlõdési fázisaiban felöltött különleges, „túlélõ” formáját, a cisztát például csak a magas klórkoncentráció öli meg. Az úszómedencék elõírásos klórtartalma mellett azonban csak 6-7 nap alatt pusztulnak el. A nagy töménységû klór gyorsabban is elpusztíthatná ezeket a fertõzõ egységeket, de az a víz már alkalmatlan lenne a fürdésre, vagy akár veszélyes is lehetne a közönségre. A normál immunrendszerrel rendelkezõk nyugodtan úszhatnak a medencékben, legfeljebb a szokásos higiéniai rendszabályokat kell fokozottabban betartani. A WC-használat, vagy a bébi pelenkacseréje utáni kézmosás már ismerõs tanács, de ugyanígy az is, hogy senki ne igyon a patakok, tavak vizébõl. A csökkent immunrendszerû emberek (AIDS, daganatos betegség utáni kemoterá-
2003. június pián átesettek, steroiddal kezeltek) annyit tehetnek még, hogy az ivóvízzel még óvatosabban bánnak: plusz fertõtlenítési eljárásokat is használnak, vízvisszaforgatásos tisztítórendszerrel üzemelõ medencékben, valamint nyílt tavakban, folyókban nem úszkálnak. Érzékeny bõrûek, gyermekek bõre az uszodai vizek klórozása és egyéb fertõtlenítõk használata következtében kiszáradhat, a bõrszárazság miatt pedig fogékonyabbá válnak különbözõ bakteriális, vírusos és gombás betegségekkel szemben. Termálmedencékben fürdõknél gyakori egy bizonyos bakteriális eredetû szõrtüszõgyulladás. Összefoglalásként: mi az amit mindig tartsunk szem elõtt? 1 Ne menjen a medencébe, akinek hasmenése van. Bármikor „baleset” történhet, és a kórokozók a vizes széklettel láthatatlanul jutnak be a vízbe, hogy másokat is megfertõzzenek. 2 Soha ne igyunk a medence vizébõl. Az a víz mindenkié, mindenki fürdõvize, és a klór nem pusztít el minden kórokozót. 3 Küldjük gyakrabban a gyermekünket a WC-be. Amikor azt halljuk, hogy „... ki kell mennem ...”, már lehet, hogy késõ lesz. 4 Ha a gyermekének van hasmenése, vagy gyomorrontása, õt se engedje vízbe. Egyrészt, hogy ne fertõzzön másokat, másrészt a folyadékvesztéstõl gyengébbé válik, és nehezebben fog partra úszni, ha egyáltalán még marad annyi ereje. 5 Ha a gyermeknek vízszerû hasmenése van, annak elmúltával várjon legalább 2 hetet, mielõtt a gyermeket újra vízbe engedi. 6 Tusoljon le, és tusoltassa le a gyermekét is, mielõtt a medencébe mennének. Ez a tusolás ne egy könnyed bevizezés, kis erotikus kerti pancsolás legyen, hanem melegvizes, szappanos „higiéniai” tusolás, különös tekintettel a végbélnyílás környékére, ahol elõszeretettel telepszenek meg a kórokozók és cisztáik. 7 Ha a kisgyermekkel kijöttünk a kölyökmedencébõl, szintén tusoljunk le, mielõtt átmennénk egy másik medencébe. 8 A „Pelenkacsere hadmûveletet” is inkább a fürdõszobában, kézmosási lehetõséghez közel hajtsuk végre, lehetõleg ne a medencék közelében. Utána – akár csak a WC-használat után – alaposan, szappannal mossunk kezet. 9 Soha ne tegyük bele a még pelenkázásra szoruló kisgyermeket „kopaszon” a medencékbe, ha a legkisebb gyanúnk is lehet bármilyen fertõzés lehetõségével kapcsolatban. Már léteznek olyan eldobható pelenkák, melyekben a kicsi nyugodtan belemehet a vízbe. A kicsinek a popsiját is a fürdõszobában öblögessük, és ne a medencében. 10 Ne igyunk vagy nyeljünk be medencevizet, és hívjuk fel erre a gyermekek figyelmét is.
3 Hasznos alapszabályok úszóknak Az alkoholt és a vizet ne keverje! Vagy igyon nyugodtan alkoholt, és kerülje el a vizet, vagy ne igyon, mielõtt a vízbe menne. Ne menjen vízbe közvetlenül nagyobb étkezés után! Az izmokból a vér az emésztõrendszerbe szervezõdik át, tehát gyorsabban kifárad, hamarabb alakulhat ki görcsös állapot a végtagokban, mely úszásképtelenséget, pánikot okozhat. Az alacsony vízhõmérséklet kihûléshez vezet. Minél hidegebb a víz, annál gyorsabban jelentkezhet a kihûlés. Ez sok esetben vezetett már halálhoz. Mind a tengerek, mind a szárazföldi, mély tavak vize hideg lehet (a felsõ 10-20 cm-t leszámítva), ez különösen a forró nyári hónapokban érheti váratlanul. A napégés is komoly veszély az úszók számára, hiszen a Nap sugarai a víz felsõbb rétegein még szinte akadálytalanul áthatolnak. A vízben azonban nem érzi az ember a Nap perzselõ sugarait, így könnyebben elveszíti a mértéket. Óvakodjon a gyorsmozgású, nagy hullámoktól, a sebes áramlásoktól. Még a gyakorlott úszóknak is okozhat kellemetlen perceket, hogy megtalálja a partra vezetõ utat, irányt. Tapasztalatlan kezdõként aligha tudnánk kikeveredni belõle. Leghelyesebb, ha soha nem úszik egyedül. Társaságban hamarabb feltûnik a hiányzása, és könnyebben, gyorsabban megtalálják… Lehetõség szerint olyan helyet válasszon úszásra, ahol a parti õrség (vízimentõk), vagy más életmentéssel foglalkozó szervezet figyeli a vizet és az úszókat. Legyen nagyon óvatos a gumimatracokkal, felfújható kishajókkal a vízen. A part menti szél gyorsan olyannyi besodorhatja, hogy a hullámok miatt esetleg alig látják majd meg a partról. Ha ez történne, ne essen pánikba, ne ugorjon a vízbe (hirtelen hideghatás, görcs stb.), mert idõ elõtt kihûl, kimerül, elmerül. Inkább maradjon a „fedélzeten”, próbálja magára felhívni a figyelmet, és várja türelmesen a segítséget. Mindig számítson rá, hogy a mûanyag, felfújható úszóeszközök csak addig úsznak, amíg van bennük levegõ. Ha kilyukad, utasával együtt merül el. Ha székletnek látszó szennyezõdést észlelünk a medencében, vagy azt látjuk, hogy a pelenkázatlan gyermekeket ott öblögetik le, ne menjünk a vízbe, és értesítsük az úszómestert errõl. Emlékezzünk arra, hogy magát a kórokozó baktériumot, gombát nem fogjuk észrevenni sem a vízben, sem a bõrön, mégis nagyon betegek lehetünk tõle. A fenti, egyszerûnek látszó szabályokat betartva csökkenthetjük a fertõzés kockázatát. dr. G. G. 11
4
Misszió Világ
A légi utazás egészségi hatásai Ma már mind többen repülõvel indulnak a nyári vakációra, így érdemes számbavenni e gyors közlekedési mód egészségügyi hatásait. Bár nagyon kevés az olyan betegség, mellyel nem szabad repülni, a légi utazás okozhat új tüneteket, illetve ronthatja a meglévõ betegségeket. A légnyomás változása A kisrepülõgépeken általában nincs nyomásszabályozás, ezek 3000 m alatt repülnek. A menetrendszerinti járatokban résztvevõ gépeken a nyomást szabályozzák, általában 1500-2400 m magasságnak megfelelõen rögzítik. Ezen a nyomáson a testüregekben lévõ szabad levegõ kb. 25%-kal tágul. Nyomáskülönbség alakulhat ki a középfül és a külsõ fül között, melyet súlyosbíthat az, ha a kiegyenlítõdést végzõ, és nyeléskor megnyíló járatok gyulladás vagy allergia miatt zárva maradnak. A nyomáskülönbség fog-eredetû arcfájdalmat, fülpanaszokat okozhat. Ezeken gyakori nyeléssel (amit cukorka szopogatásával vagy folyadékivással is ösztönözhetünk) és ásítással segíthetünk. Allergiára hajlamosak indulás elõtt allergia-ellenes gyógyszert vehetnek be, vagy orrcseppet használhatnak. Csökkent oxigén nyomás A légi utazáskor biztosított oxigénellátás olyan, mintha 2000 m magasra mennénk fel. Ezt még a betegek is általában elviselik, s aki képes 50 m-t vagy egy emeletet panasz nélkül megtenni, annál repüléskor nem kell újabb tünetre számítani. Az oxigénellátást zavaró betegségeknél (tüdõtágulás, elõrehaladott idült hörghurut, nagyobbfokú vérszegénység, súlyosabb szívelégtelenség) ez az oxigénszint már okozhat panaszt. Az ilyen állapotú betegek azonban saját kezdeményezésükre általában már nem utaznak, vagy ha ez mégis szükséges, az oxigénellátás biztosítása elõre megszervezhetõ. Ilyen állapotú betegek utazás elõtt ne dohányozzanak. Örvénylés Hatása a tengeri betegséggel azonos. A váratlan mozgások az egyensúlyt szabályozó rendszert fokozottabban ingerlik, s ez hányingert, hányást, nyáladzást, verejtékezést, aluszékonyságot, fejfájást, szédülést, összpontosítási zavart okozhat. Ha a hányás súlyos, az utas ki is száradhat. A tüneteket megelõzni könnyebb, mint kezelni. Megelõzés: lehetõleg a repülõgép szárnya közelében tartózkodjunk, mivel a gép kilengése itt a legkisebb. Legjobb a hanyattfekvõ, vagy félig ülõ testhelyzet. Kerüljük ekkor az olvasást, és ne fogyasszunk alkoholt. A napi ritmus zavara Az idõzónákon átlépõ hosszabb utazás elkerülhetetlenül megzavarja biológiai ritmusunkat. Ehhez a repülõút után alkalmazkodnunk kell, ami általában meg is történik. A gyógyszerek bevéte-
lekor elõször az indulás óta eltelt idõt vegyük figyelembe, majd fokozatosan alakítsuk az új életvitelnek megfelelõen, az ugyanis bajt okozhat, ha két gyógyszerbevétel nagyon közelre, vagy nagyon távolra kerül egymástól. (Az inzulin beadási idejét és mennyiségét az utazás céljánál eltölteni szándékozott idõnek, az elérhetõ ételeknek és az aktivitásnak megfelelõen kell igazítani, és célszerû a gyakori vércukor ellenõrzés.) Pszichés stressz A repüléstõl és bezártságtól való félelem válthat ki szorongást, aggódást. Ha ez bekövetkezik, nyugtató elõzetes bevétele célszerû. Fontos a nyugodt viselkedés és a kapkodó légzés tudatos elkerülése. Néhány jó tanács Kerüljük a hosszú, egyhelyben való ülést, mert ez visszeres trombózist válthat ki. Ez különösen érvényes terhesekre és visszeres betegségben szenvedõkre. Felkelés, rövid mozgásgyakorlatok, a gyakori lábhelyzet-változtatás mindezt megelõzheti. Gondoskodjunk a megfelelõ folyadékbevitelrõl, mivel a repülõkabin páratartalma nagyon alacsony. E célra ne alkoholt használjunk. Kontaktlencsét viselõk gyakrabban használják mûkönny-cseppjüket. Rendszeres gyógyszerszedõk az utazás tartamára elegendõ készletet hozzanak magukkal, kényesebb esetben régi zárójelentéseket és esetleg orvosi igazolást a gyógyszerekrõl, ha a vámolásnál nehézség merülne fel. Ne feledje a tartalék szemüveget, s a hallókészülékhez a tartalék elemet! Rossz fogazattal ne induljon el! Ha idült betegségünk van, melybõl bonyodalom származhat, orvosi nyakláncot vagy karperecet viseljünk (esetleg angol nyelvû felirattal: cukorbetegség, epilepszia stb.). Pacemaker és fémbeültetés esetén legyen errõl orvosi feljegyzésünk, hogy a biztonsági berendezések általi riasztást azonnal magyarázni tudjuk. Colostomás betegek (vastagbélmûtét utáni, hasfalra kihelyezett bél-kivezetés) több tartályt vigyenek, mert a repülõút alatt a székletürítések száma megnövekszik. Célszerû, hogy akut megbetegedésre érvényes utazási biztosítással rendelkezzünk. Aki idült megbetegedésben szenved, annál egy hirtelen rosszabbodás valószínûsége még nagyobb. Nem utazhatnak: légmellben szenvedõk, vagy arra hajlamos egyének, 10 napon belül mell- vagy hasüregi mûtét után, dróttal rögzített arckoponyasérültek, terhesek a 36. hét után, csecsemõk 7 napos kor alatt. Krónikus betegségben szenvedõk az utazás elõtt tanácskozzanak a kezelõorvosukkal. Dr. Szende László
2003. június
5
A parlagfû is legyõzhetõ Magyarországon a parlagfû a pollenallergiások legnagyobb ellensége. A növény agresszíven terjed, mezõgazdasági és lakott területeken egyaránt megtelepszik. Hatása messzire elér, mivel a szél a virágporát akár száz kilométeres távolságra is eljuttatja. Július elejétõl a fagyok beálltáig virágzik, tehát június még alkalmas az irtására. Többnyire a gondozatlanul, parlagon hagyott területeken üti fel a fejét: frissen feltört, még rendezetlen építési területen, idõlegesen megmûvelt, majd elhanyagolt kertekben, a kertek sarkaiban, elhanyagolt mezõgazdasági területeken, kaszálatlan árokparton, raktárterületeken, vasúti töltéseken, rosszul gondozott parkokban, utak szélén található. Igénytelenségére, alkalmazkodóképességére jellemzõ, hogy még a járdák repedéseiben is meg tud telepedni. A parlagfû 0,2-1,5 méter magas, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes, világos zöld színû, egynyári növény. Elágazó szárából oldalhajtások nyúlnak ki, az oldalhajtások csúcsán találhatóak a porzós virágok; egy virágzatban 15-35 halványsárga virág van, a lecsüngõ virágok apró csészékhez hasonlítanak. Életmódjára jellemzõ, hogy télen a magvak nyugalomban vannak, semmilyen körülmények között nem csíráznak; majd, amikor a napi középhõmérséklet eléri a 10 °C-ot, felélednek. Március végétõl indul meg a kelés, áprilisbanmájusban pedig már tömegesen jelennek meg a fiatal, négyleveles növények. Adatok szerint egyetlen virágban 8 milliárd virágpor (pollen) termelõdik; tudnivaló, hogy légköbméterenként 30-40 pollen már elegendõ az allergiás reakció kiváltásához. A termés érése virágzással együtt folyamatos. Az egyes növények átlagosan 3000-4000 csíraképes magot érlelnek. Az egyedek termésük beérése után elpusztulnak. A kikelõ növények általában a felsõ, 2-2,5 cm-es talajrétegbõl bújnak elõ, míg a mélyebb rétegekbe került, beszántott magvak akár 30-40 évig is megõrzik csírázóképességüket, s ha ismét a felszín közelébe kerülnek, ugyanolyan jól csíráznak, mint a frissek.
A parlagfû jelzõnövény: a környezet elhanyagoltságát, gazdátlanságát mutatja. Nem elég egyszer-egyszer irtani, kitartóan gondozni kell a földet: a megmûvelt szántó, a gyepesített közterület, a pázsitos, virágos kert a legjobb védekezés a parlagfû és a többi gyom ellen! Irtani még a virágzás elõtt kell, megakadályozandó, hogy a magjai szétszóródjanak. Leghatásosabb eszközünk – tavaszi megjelenésétõl kezdve – a gyomlálás. Ha a fiatal növények tömegesen jelennek meg, akkor tanácsos azokat mielõbb a talajszinten, a gyökér nyaki részén elvágva elpusztítani. A kaszálás, fûnyírás nem mindig elég, mivel ezek után a növény csonkján még maradnak oldalrügyek, amelyekbõl újra hajtani, majd virágozni fog. Rendszeres legeltetéssel is gyommentesíthetõek azok a területek, amelyek egyébként megfelelnek az állattartás feltételeinek. A parlagfüvet és a legtöbb gyomot a juh és a kecske lelegeli. A vegyszeres védekezés is eredményes lehet, de megfelelõ szakértelmet kíván; embereket, fõként kisgyerekeket nem szabad veszélyeztetni. A fûmagvetés és szelektív gyomirtás kombinálása hosszútávon tartós megoldást ígér, mivel a kialakuló gyep elveszi az életteret a parlagfûtõl. Az egyszeri szelektív gyomirtással elõsegíthetjük, hogy a vetett egyedek magjai is kikeljenek, felnövekedjenek, s ezzel a gyep már a következõ évben záródjon. Kérünk minden földhasználót, hogy az ápolt és egészséges környezet és a növénytermesztés biztonsága érdekében – hatósági felszólítás nélkül is – végezzék el a területük gyommentesítését, és minden tõlük telhetõt tegyenek meg, hogy a kultúrállapot egész évben fennmaradjon.
Pollennaptár - mikor támadnak az egyes növények virágporai? február Mogyoró Nyír Éger Fûz Kõris Nyár Tölgy Platán Pázsitfüvek Csalánfélék Útifû Vadsóska Libatopfélék Disznóparajfélék Üröm Parlagfû
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
6
Misszió Világ
Hogyan csökkenthetjük a nyári ártalmakat? Folytatás az 1. oldalról
Amennyiben mégis megtörtént a baj, és leégett a bõrünk, az elsõ teendõ a hûtés. Ez történhet vizes ruha, jegelés, borogatás formájában. Mindenképpen kerülni kell az érzéstelítõ kenõcsök alkalmazását, mert azok ebben az esetben allergiás reakciókat válhatnak ki. A napfény hatására súlyosabb esetben kialakulhat a fényérzékenység, amely nagyon kellemetlen tünetekkel jelentkezhet. Ekkor a napfénynek kitett területeken már néhány perces napsugárzás hatására viszketõ csalánkiütéshez hasonló bõrtünetek jelennek meg. Ilyen esetben kerülni kell a napfényt, s a szabadban csak szellõs védõruhában, kalapban szabad tartózkodni. Az áldásos napfény, ha visszaélünk jóságával, nemcsak szépészeti problémát okozhat. Tudjuk azt, hogy a túlzott napozás meggyorsítja a bõr öregedési, ráncosodási folyamatát, s akár rosszindulatú elváltozásokat is eredményezhet. Emellett a magas hõmérséklet, ha nem társul megfelelõ hõleadással, hõséggörcsöket, hõgutát, vagy hõkimerülést okozhat. Mindezek elkerülésére a józan ész által diktált viselkedés a legfontosabb megelõzési mód. Hajdan volt professzorom mindig nagy tisztelettel emlegette a magyar paraszt eszét. „Nézzék meg hölgyeim és uraim, hogy a parasztember csak kalapban és fehér gyolcsingben megy ki a földjére dolgozni, míg a sok magát okosnak tartó városi délidõben kifekszik a tûzõ napsütésbe, lehetõleg minden árnyéktól messze, s csodálkozik, hogy hõgutát kap.” Mi is a hõguta? A hõleadó mechanizmus nem megfelelõ mûködése, melyet fejfájás, gyengeség, hirtelen eszméletvesztés, hányinger jellemez. A hõgutára gyanús beteg bõre forró, vörös, száraz, keveset izzad, a pulzusa nagyon szapora. A tünetek megjelenésekor azonnal orvosi kezelésrõl kell gondoskodni, ám a mentõ megérkezéséig hidegvízbe mártással, jegeléssel, hûtõborogatással kell gondoskodni arról, hogy a beteg testhõmérsékletét csökkentsük. A hõkimerülés lényege, hogy a fokozott izzadás és elégtelen folyadékpótlás miatt a keringõ vérmennyiség lecsökken, és ájulás (collapsus) lép fel. Ezt fokozódó fáradtság, gyengeség, nyugtalanság vezeti be. Az ájulás idején a vérnyomás alacsony, a pulzus lassú alig tapintható, a bõr hideg, nyirokos, sápadt. A test hõmérséklete az átlagosnál alacsonyabb vagy normális. Az állapot súlyosságától függõen az eszméletvesztés rövidebb (néhány pillanat) vagy hosszabb, de rendszerint nem tart hosszú ideig. A hõcollapsus enyhe formája a napon állóknál nem ritkán bekövetkezõ rövid ideig tartó ájulás (a vér ilyenkor a láb ereiben gyülemlik fel, az agy
kevés vért kap, melynek következménye az összeesés). A köznyelv ezt a tünetet is napszúrásként tartja számon. Legfontosabb teendõnk a beteg vízszintes helyzetbe hozása, lábának felemelése, illetve a felsõtestet kissé süllyesztõ állapot biztosítása. A napfénytõl való védelem, hideg, esetleg enyhén sós folyadék, a levegõ mozgatása rendszerint kedvezõ hatású. A hõcollapszus rendszerint átmeneti állapot, a nyirkos bõr, a normális testhõmérséklet alapján könnyen elkülöníthetõ az igazi hõgutától. A hõséggörcsöt régebben bányászgörcsnek is nevezték, mivel a bányászok munkakörülményei között viszonylag gyakran fordult elõ. Miután e betegség lényegét megismertük, ma ez már a meleghatásra létrejövõ változások ritkább formája. A jelenség akkor lép fel, ha a melegben végzett tartós munka során a folyadékveszteséget csupán tiszta vízzel pótoljuk. Az izzadság ugyanis jelentõs mennyiségû sót tartalmaz, melyet a tiszta víz nem pótol. Így a szervezet víztere felhígul, nátrium-, néha kálium- és magnéziumhiány alakul ki. Ennek eredménye a harántcsíkolt izomzatban fellépõ görcs, illetve görcsös állapot. Ez rendszerint a végtagok izmaiban jelentkezik. A fájdalom és a görcs a végtagok használatát lehetetlenné teszi. Ritkán a hasizomzat is érintett, s ez hasi megbetegedés gyanúját kelti. A hõséggörcs megjelenésére hajlamosító körülmények között dolgoznak például a bányászok, acélmunkások, gépkezelõk, kazánfûtõk, s hasonló veszély fenyegeti a túl melegen öltözött hegymászókat és sízõket, a teniszezõket és meleg, száraz éghajlaton sportolókat, ha nem szokták meg e körülményeket. A megbetegedés kezelésére fokozott sóbevitelt használnak; sós ételeket vagy italokat, esetleg infúziót adnak. A megelõzés egyszerûbb: ha ilyen tevékenységre készülünk, akkor fogyasszunk elegendõ sós ételt, vagy italt. Ekkor csupán a végletesség elkerülése a fontos, ugyanis a pótlandó menynyiséget úgysem lehet pontosan elõre kimérni, s az esetleges eltéréseket a szervezet kiegyenlíti. A megelõzést szolgálja a veszélyes munkahelyeken elrendelt védõital-fogyasztás, s e – viszonylag állandó – körülmények között már meg lehetett határozni a szükséges mennyiséget és a fogyasztás gyakoriságát is. A megelõzésre bevett tömény sótabletta (nátriumklorid) nem ajánlott, mivel izgatja a gyomrot és túladagolása vizenyõ-képzõdéshez vezethet. További veszélyforrások a rovarok. Hazánkban ismert szúrással támadó rovarok a méhek, darazsak, hangyák. A méhek viszonylag ártalmat-
2003. június lan, békés rovarok, csak életveszélyben támadnak. Fullánkjuk többágú, és szúráskor legtöbbször leszakad. Felnõtt ember akár 1000 méhcsípést is képes túlélni, gyermekeknél ennek a fele már halálos lehet. Túlérzékeny embereknél viszont akár egyetlen csípés is halálos sokkhoz vezethet. A darazsak már veszélyesebben támadó rovarok, egyetlen példányuk többször is megcsíphet. A hangyák csípése a legkevésbé veszélyes, ám kellemetlen tünetei miatt célszerû a napozó helyek környékét megvizsgálni. Ha a szúrt sebben a fullánk benne maradt minél hamarabb el kell távolítani. A szúrás helyét jégkockával célszerû hûteni, ezzel csökkenthetõ a csípés okozta fájdalom. Heves fájdalomérzés esetén gyulladáscsökkentõ fájdalomcsillapító recept nélkül beszerezhetõ a gyógyszertárban. Amennyiben a fájdalom, viszketés nem szûnik a hûtés hatására, akkor a háziorvost felkeresve valamilyen antihistamin hatóanyagú gyógyszert célszerû felíratni. A házi pókok ugyancsak kellemetlenséget okoznak csípésükkel. Erre jellemzõ, hogy apró hólyagos, viszketõ bõrtünet jelenik meg. Hideg borogatással a fájdalom mindvégig csillapítható. Nem ajánlott gyulladáscsökkentõ krémek használata. Nyári melegben szívesen keressük fel az erdõket, séta, sportolás céljából. Hazai erdõink meglehetõsen fertõzöttek kullanccsal. Ellenük megfelelõ ruházat viselésével, a csípésük szövõdményei ellen pedig védõoltással védekezhetünk. A kullancsot a lehetõ leghamarabb el kell távolítani, s feltétlenül fontos, hogy megfelelõ eszközzel végezzük el ezt a mûveletet. Gyógyszertárakban beszerezhetõ úgynevezett kullancseltávolító kanál, de, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor görbített végû csipesszel lássunk az eltávolításhoz. Figyelni kell arra, hogy a kullancs potrohát ne nyomjuk meg. A csipeszt úgy illesszük a kullancs szájszerve köré, hogy azzal a bõr megsértése és a kullancs megnyomása nélkül (a bõrön való megtámasztás segítségével) egy határozott mozdulattal eltávolíthassuk a kártevõt. A kullancs eltávolítása után fertõtlenítsük a bõrfelületet. Nyári idõszakban nagyon fontos, hogy a bõrt megfelelõ állapotban tartsuk. Gondoskodjunk a vízutánpótlásról, kerüljük el a kiszáradását. Választott gyógyszertárunkban kérjük ki a gyógyszerész tanácsát a legmegfelelõbb hidratáló krém kiválasztásában. Évi rendes szabadságunk kellemes eltöltéséhez fel kell készülnünk arra is, hogy pihenésünket megzavarhatják a füvek, fák, virágok, rovarok, és persze a napsugár is. Ha tudatosan készülünk szabadságunkra, akkor megelõzhetjük e kellemetlenségeket. dr. N. M. – dr. Sz. L.
7 TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Mi a leggyakoribb oka a mozgásszervi panaszok kialakulásának? 1 helytelen táplálkozás 2 mozgásszegény életmód X örökölt betegségek Melyik szervünk betegsége okozza a sárgaságot? 1 vese 2 máj X gyomor Melyik vitamin segíti elõ a fokozott szellemi mûködést? 1 B1 2 B2 X B5 Melyik parazita terjeszti az álomkórt? 1 kullancs 2 cecelégy X moszkitó Melyik betegség a diftéria? 1 torokgyík 2 gyermekbénulás X kanyaró Hogy nevezik az újszülött fején található két bemélyedést? 1 galénosz 2 kötõhártya X kutacs Mire utal az élelmiszerek jelölésénél a „light” kifejezés? 1 csökkentett fehérjetartalmú készítmény 2 diabetikus készítmény X csökkentett energiatartalmú készítmény, ami legtöbbször a zsírszegénységbõl adódik Vágja ki a kitöltött tippszelvényt, s – neve, címe feltüntetésével – június 30-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldõk között „Missziós” – pólókat sorsolunk ki. Az elõzõ havi helyes válaszok: az „A” vitamin hiánya okozza a farkasvakságot; 4 fõ részbõl áll a szív; a kapillárisok hajszálerek; a híd az emberi agyban található; az alkaron szerezhetõ a zöldgally törés; az élelmi rostok nem emészthetõk; a hüvelyesekben van a legtöbb élelmi rost. Májusi kvízünk nyertesei: Révész Katalin (Eger); Sõregi Sándor (Vámosgyörk). Nyereményüket postán küldjük el.
8
Misszió Világ
Szünidei programok gyerekeknek A veresegyházi Kör-Tér Klubházban idén nyáron ismét lesznek gyerektáborok. A szüleik reggel 8 és délután 5 között tudhatják majd biztos helyen a 6-14 éveseket. A szervezõk napi háromszori étkezésrõl és a gyerekek érdeklõdésének megfelelõ programokról gondoskodnak. Ez a szülõknek napi kétezer forintjába kerül, de 2 gyermek esetén 25%-os, 3 gyermek esetén 50%-os kedvezményt kapnak. A kedvezményes díjat úgy sikerült kikalkulálni, hogy a költségek egy részét a Misszió Egészségügyi Központ Kör-Tér Klubháza fedezi. A gyerekek, illetve szüleik nyolc különbözõ tematikájú tábor közül választhatnak. A detektív táborba azokat a gyerekeket várjuk, akiket érdekel a detektíveskedés, valamint a szellemi feladványok, a logikai játékok és a kézmûveskedés. A tábort vezeti: Nagy Csilla és Nádasdi Bea. Idõpontja: június 16-20, és augusztus 4-8. * A gyermeklakodalmas kézmûves táborban felelevenítjük a népi lakodalmas szokásokat, alkalom nyílik többek között võfélybot, menyasszonyi ruha, marcipán készítésére, illetve lakodalmas népszokások, dallamok elsajátítására. A tábort vezeti: Süli Juli és Veress Bea. Idõpontja: június 23-27. * A tükörcserepek önismereti táborban a drámajátékot hívjuk segítségül, hogy a résztvevõk megismerjék önmagukat, társaikat, a környezõ világot. A tábort vezeti: Dengelegi Zsuzsa. Idõpontja: június 30-július 4. * A játék az élet drámatábort ajánljuk a játszani szeretõknek, a nagy mesemondóknak és azoknak a gyerekeknek, akik egy kicsit visszahúzódóbbak. A tábort vezeti: Várszegi Soós László és Süli Juli. Idõpontja: július 7-11. * A természetbúvár táborban szemügyre vesszük a bennünket körülvevõ növényeket és állatokat. A tábor keretében ellátogatunk a medvefarmhoz, a tavakhoz, az erdõbe. A tábort vezeti: Csõsz Gabi és Süli Juli. Idõpontja: július 14-18. * A sporttábor a mozogni szeretõ gyermekek részére nyújt változatos idõtöltést. A palettán szerepel a kézilabda, foci, rock & roll, kerékpározás, görkorcsolyázás stb. A tábort vezeti Berta Tamás és Süli Juli. Idõpontja: július 21-25. * Az indiántáborba azokat a gyerekeket várjuk, akik szeretnék megismerni az indiánok világát, szeretnének tipiben aludni, valamint indián dalokat, tán-
cokat, játékokat tanulni, és ruhákat, fegyvereket, fejdíszeket készíteni. A tábort vezeti: Jóbarát (Moldován László) és Tûz a Prérin (Süli Juli). Idõpontja: július 28-augusztus 1. * A gombóc artúr életmódtáborba elsõsorban a súlyfelesleggel rendelkezõ gyerekeket várjuk. A tábor célja nem az, hogy egy hét alatt lefogyjanak a gyerekek, hanem hogy játékos formában elsajátítsák az ahhoz szükséges ismereteket. A tábort vezeti: Fekete Krisztina dietetikus. Idõpontja: augusztus 11-15. Az egyes táborokba 30 gyermek jelentkezését tudjuk elfogadni, ez alól kivétel a „Tükörcserepek” tábor, ahova 16 résztvevõt várunk. A részvételi díjat legkésõbb a tábort megelõzõ hét hétfõjéig kérjük befizetni. Kérjük, hogy a gyerekek a nyári táborainkba réteges, kényelmes ruhában érkezzenek, és értékeket ne hozzanak magukkal. A táborokkal kapcsolatos bármilyen kérdéssel keressenek bennünket a Gyermekliget 3/B épületében, a 06 (28) 589-771-es telefonszámon, vagy az
[email protected] drótposta-címen.
MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap elején 40 ezer családhoz, 150 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 34 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 36.000,1/4 (81 x 122 mm) 65.000,1/2 (168 x 122 mm) 120.000,1/1 (168 x 244 mm) 220.000,(az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort vagy Kárpáti Gyulát keressék. Telefon: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795.
IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tipográfia és nyomdai elõkészítés: Graphisto Kft. Nyomás: Front Kiadó és Nyomda, felelõs vezetõ: Szalay András igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap elején. Példányszám: 40 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta:
[email protected] Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186
