HOGYAN BÁNUNK A FÖLD ÁSVÁNYKINCSEIVEL?

HOGYAN BÁNUNK A FÖLD ÁSVÁNYKINCSEIVEL?

Fogyasztásunk árnyoldalait feltáró tények és tanúbeszámolók Kongóból, Peruból, Ecuadorból, Nigériából és a Sarkvidékről

Az ASTM / Climate Alliance Luxemburg, a CEPA – Friends of the Earth / Slovakia, a Greenpeace Luxembourg, FEDEPAZ / Peru, a Frente de Defensa de la Amazonia / Ecuador, a Védegylet Egyesület kiállítása a “From Overconsumption to Solidarity” (A túlfogyasztástól a szolidaritásig) projekt keretében, www.overconsumption.eu, www.vedegylet.hu/o2s A kiállítás létrejöttét az Európai Unió és a Földművelésügyi Minisztérium támogatta.

Tartalom KEDVES LÁTOGATÓ! Az alábbi tablókon bemutatjuk az európai, fogyasztásközpontú életstílus hatását az exportáló országok lakosaira és környezetére, ahonnan „nyersanyagaink” érkeznek. Néhány fontosabb nyersanyagra koncentráltunk a kommunikációs és energiaágazatokban, és az aranyat, a koltánt és a petróleumot hoztuk fel példaként. Megmutatjuk, hogy ezen anyagok kitermelése milyen hatással van Kongóra, Perura, Ecuadorra, Nigériára és a Sarkvidékre. Először ismert árumérlegmodelleket mutatunk be, majd az exportáló országok felé fordulunk. Végül pedig levonjuk a megfelelő következtetéseket, és elmondjuk, mit tehetsz Te.

HOGYAN BÁNUNK A FÖLD ÁSVÁNYKINCSÉVEL? Bevezetés 1 Cím 2 Tartalom és impresszum 3 Puttony és lábnyom, 1. rész 4 Puttony és lábnyom, 2. rész Helyszíni tudósítások Kongóból, Peruból, Ecuadorból és Nigériából 5 A mobiltelefonodban található igen értékes anyagok Koltán Kongóból 6 Kongó 1 – A koltánhoz vér tapad: bányászatát terror kíséri 7 Kongó 2 – Munkakörülmények a bányákban 8 Kongó 3 – Tönkretett környezet 9 Kongó 4 – A koltán útját vér szegélyezi Arany Peruból: 10 Peru 1 – A Yanacocha és a Conga bányászati beruházások 11 Peru 2 – “Extractivismo” – a neoliberális gazdasági modell 12 Peru 3 – Yanacocha: a víz problémája 13 Peru 4 – Társadalmi szerveződés 14 Peru 5 – Elnyomás és kriminalizáció Petróleum Ecuadorból és Nigériából: 15 Ecuador 1 – Az alattomosan terjedő olajszennyeződés az esőerdőben 16 Ecuador 2 – Per a Chevron Texaco ellen 17 Nigéria 1 – Olajtermelés a lápban és az esőerdőben 18 Nigéria 2 – Az olajban gazdag Nigéria Globális megfontolások és következtetések 19 A globális javak megszerzése 20 1. számú következtetés – A nyersanyagok túlzott fogyasztása 21 2. számú következtetés – Szürke kibocsátásunk 22 3. számú következtetés – A multinacionális vállalatok szerepe 23 4. számú következtetés – Mit tehetünk mint állampolgárok, fogyasztók és vásárlók? Kiadó: ASTM | Klima-Bündnis Luxemburg és Védegylet Egyesület Szerkesztő: Dietmar Mirkes, Keszthelyi Zsuzsanna www.astm.lu | www.klimabuendnis.lu | www. vedegylet.hu/o2s | Budapest, 2015. április

További információk: www.overconsumption.eu | www.vedegylet.hu/o2s Ez a kiadvány az Európai Unió és Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült „A túlfogyasztástól a szolidaritásig” című projekt keretében. A jelen kiadvány tartalmáért kizárólag az ASTM | Climate Alliance Luxemburg és a Védegylet Egyesület felel, és semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió hivatalos véleményének.

A puttonyról és a lábnyomról 1. rész Tudjuk, hogy fogyasztásunk mai szintje nem fenntartható, illetve nem vihető át a világ többi részére. Egyszerűen túl sokat fogyasztunk a világ erőforrásaiból, és a környezetünket is szen�nyezzük. Például 2008-ban az európaiak több mint 40 kg anyagot használtak naponta fejenként, míg egy ázsiai csak 24 kilogrammot, és egy afrikai kevesebb mint 15 kilogrammot (Schmidt-Bleek, Grüne Lügen, 2014). Az egy-egy országra vonatkozó, a termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált természeti erőforrásokkal kapcsolatos megállapításokhoz ki kell számítani a nyersanyag import és a hazai termék export közötti különbséget. A folyamatmodellezés (flow model) segítségünkre lehet az úgynevezett anyagmérlegben használatos adat folyam rendszerezésében.

A TELJES GAZDASÁGRA KITERJEDŐ ANYAGMÉRLEG-MODELL (kivéve a levegő és víz be- illetve kiáramlását) INPUT

GAZDASÁG

OUTPUT A természetre vonatkozóan

Hazai kitermelés • fosszilis energiaforrások • ásványi anyagok • biomassza

Az anyagok összegyűjtése

• kibocsátás a levegőbe • szeméttelepre került hulladék • kibocsátás a vízbe • hőenergiává alakítás

Fel nem használt hazai kitermelés

Nyersanyagforgalom

Fel nem használt hazai kitermelés

(nettó állománynövekedés)

(évente)

IMPORT

EXPORT

Az exporthoz kapcsolódó közvetett áramlások

Az importhoz kapcsolódó közvetett áramlások

Recycling

Forrás: Az Európai Parlament Bizottságának kommünikéje: Az árupiacok és nyersanyagok által támasztott kihívások kezelése, Brüsszel, COM(2011) 25 final, 5. ábra

SZENNYEZÉS

TELJES ANYAGKÖLTSÉG

Ezen a kiállításon közelebbről is megvizsgáljuk „az importhoz kapcsolódó indirekt anyagáramlást”, és annak hatását az exportáló országokra (a diagramon látható, alul, a bal oldalon, szürke színnel). Ebbe beletartozik az exportáló országban az összes megmozgatott anyag, ami az általunk importált nyersanyag kinyeréséhez szükséges, például a bányák teljes szennyezése.

Ez a teljes hazai és külföldi anyagköltség vagy anyag-input a következő panelen látható diagram szerint csoportosítható. A teljes körű hatás kiszámítása érdekében a részben nem anyagi jellegű következményeket is számításba kell vennünk, különösen az exportáló országban. Ide tartoznak például a mérgezett folyók vagy a zavargások.

További információk: www.overconsumption.eu

A puttonyról és a lábnyomról 2. rész

Nyersanyag Input

Hatás

– Biomassza – Nyersanyag

Ökológiai puttony

– Víz – Föld – Levegő

Lábnyom: – Víz – Föld – Karbon

– a környezetre – a társadalomra

Forrás: Schmidt-Bleek, 2014, saját módosításokkal.

KÖZVETETT FORRÁSOK

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

Az anyagok ára nem csupán az adott országban termelt és importált nyersanyagokat jelenti, hanem a használt közvetett forrásokat is:

A fentiek közeli rokona az ökológiai lábnyom. Ez olyan összetett mérleg egy személy, vagy egy ország fogyasztásáról, amely megméri a biológiailag termékeny föld- és vízterületet, ami az adott személy vagy ország fogyasztásának fedezéséhez szükséges, és azt a területet, amely a termelt hulladékot el tudja nyelni. A fogyasztást a „termelés + import – export” egyenlettel számítják ki. Sajnos ez a képlet nem számol többek között a közvetett anyagáramlással az import révén, és azok hatásával, amelyek bennünket különsen érdekelnek. Az ország esetében ezután az indikátort összehasonlítják a biokapacitással, azaz az ország saját földés vízterületével. A használt mértékegység a „globális hektár”. Az eredmény megmutatja, hogy az adott országban élők milyen mértékben lépik túl az országukban rendelkezésre álló biológiai kapacitást, azaz a saját nem fenntartható „túllövésüket”, vagy túlfogyasztásukat. A világ egészére nézve az ökológiai lábnyom bolygónk kizsákmányolásának igen látványos bizonyítéka. Az alábbi példákban bemutatjuk, hogy az importunk milyen hatást gyakorol az exportáló ország lakosaira és környezetére. Ez hasznos kiegészítője az ökológiai lábnyom absztrakt értékének.

eeolyan alapanyagokat, mint a bányák szennyezését, amelyet nem használnak fel, és a bányászati területen hagynak, eebiomasszát, amelyet a bánya építéséhez használtak – ilyenek például az erdők, amelyeket kivágtak, hogy a bányának helye legyen, és a faanyag, amelyet az alagutak és épületek építéséhez, valamint a bányászok részére tüzelőnek használtak fel.

Az anyag-input (vagy költség) tekintetében figyelembe kell vennünk azt a vizet is, amit az érc meddőből való kimosására használnak a dúsításkor a bánya egész területén, amely most már nem érhető el a növények és a haszonállatok számára; illetve a bánya működtetéséhez, valamint a motorok és generátorok által termelt érc szállításához szükséges energiahordozókat és azok kipufogógázait, amelyek széndioxiddal szennyezik a levegőt. „Az arany kitermeléséhez az anyag 550 ezerszeresét használjuk el a természetből.” Az információs és kommunikációs technológiai ágazatban akár 600 kilogramm természetes anyagot is elhasználnak egyetlen kilogramm termék előállítására.”

ÖKOLÓGIAI PUTTONY ÉS EGYEDI LÁBNYOM Az „ökológiai puttony” kifejezést a közvetett módon felhasznált biomassza és a nyersanyagok vonatkozásában használják. A konkrét „lábnyom” a víz, a föld és a levegő használata esetében kiszámítható, ahogy a hazai és külföldi, közvetlen és közvetett víz-és földfogyasztás, az üvegházhatású gázok által okozott levegőszennyezés a karbonlábnyommal fejezhető ki (ami viszont nem tartalmaz más légszennyezőt). A kiálllítás elsősorban az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatással foglalkozik, ami nehezen mérhető lábnyommal vagy puttonnyal, hektárban vagy köbméterben. További információk: www.overconsumption.eu

Kapcsolódó oldalak: www.myfootprint.lu www.footprintnetwork.lu

mobil telefonodban található igen értékes anyagok

Mit tegyünk a régi telefonunkkal?

Hat darab csavar Mikrofontartó A kijelző kerete

Egyéb lehetőségek: A környzetvédő szervezetek is gyűjtenek régi mobiltelefonokat. Például a NABU 350 gyűjtőpontot üzemeltet Németországban.

Oldalborítás A kijelző tartója

Vannak olyan weboldalak, ahol eladhatod a régi mobilodat. Az eladási ár online kiszámítható.

Mikrofon

Hatalmas piaca van a használt mobiltelefonoknak, amelyeket általában újból eladnak, gyakran a tengerentúlon.

A mikrofon kerete A kijelző érintkezője

LCD képernyő

1000 telefon nyersanyagértéke A telefonban található fémek körülbelül minimum két euróba kerülnek, legalábbis elméletben. Bár drága földfémeket tartalmaznak, például tantalumot (egy telefon egy gramm töredékét tartalmazza), ezek a fémek nem nyerhetők ki gazdaságos módon. Minden évben körülbelül tízmillió mobiltelefon végzi a szemetesben Németországban. Ez a mennyiség kürülbelül 1300 tonna.

10 M

A képernyő és a billentyűzet világításának vezetője

Kontaktlemez

€912 Tantál

Hallgató érintkező

Kapcsolótábla

€758

Mi történik a régi mobiltelefonokkal?

A kijelző érintkezője

Arany

Érték százalékban

30

Mi található egy mobiltelefonban?

4 15

16

58

7

Vas

1

Réz Rézvegyületek

€47 €0.30 Vas

A háztartási hulladékba dobják

Egyéb fémek, mint arany, platina, ólom és ón

AkkumulátorÉrintkezőcsík SIMcard

€90

Réz

Kobalt

Újrahasznosítás A telefonok elektronikai hulladékok, újra kellene hát hasznosítani azokat a bennük található fémek miatt. Mivel az anyagok csak alacsony koncentrációban találhatók meg a készülékekben, komplex eljárások szükségesek azok kinyeréséhez. Európában csupán néhány vállalat képes ezen értékes fémek kinyerésére a kidobott mobiltelefonokból.

Üveg és kerámia

Műanyag, pl. PPS, ABS-PC és epoxigyanta

Akkumulátor hátlap

Ezüst

Önkormányzati gyűjtőpontra vagy újrahasznosító helyre viszik

8

1

Réz ca.

98%

A szennyező anyagot tartalmazó komponenseket, például az akkumulátort és a kijelzőt leválasztják, és kézzel ártalmatlanítják Az ábra forrása: DIE ZEIT N° 28, 2013.7.4

3

A mobiltelefonokat nagyszemcséjű granulátummá törik.

A vastartalmú fémeket mágnessel választják szét.

A maradékot beolvasztják, és több lépésben finomítják. Melléktermékeket, például vas-szilikáthomokot és ón-ólom ötvözeteket hoznak létre.

4 2

Nyitószerkezet

Cu

LCD

Akku

Hátlap

A műanyagokat és az alumíniumot gravitáció, statikus elektromosság és sűrített levegő segítségével választják szét.

A végtermék majdnem teljesen tiszta réz. Ezekben az úgynevezett anódokban még fellelhetők a nemesfémek.

Az anódokat kénsavfürdős tisztításnak vetik alá. Elektrolízis révén kiválasztódik a tiszta réz, és az úgynevezett anódsár a földre hullik. Ez olyan értékes fémeket tartalmaz, mint az arany, az ezüst, a platina, a palladium és a rhodium. Réztartalom kb. 98%

Illusztráció: Cyprian Lothringer, www.cyplot.de | Kutatás: Adrian Meyer | Forrás: Bitkom; Deutsche Umwelthilfe; Nabu; Gartner; P. Chancerel: “A kisebb elektronikai eszközök újrahasznosításának anyagáramlás-elemzése ” (2010); Umweltbundesamt; Stiftung Elektro- Altgeräte Register; Bundesverband Sekundärrohstoffe; Aurubis; Umicore; saját számítások.

ee Koltán a Kongói Demokratikus Köztársaságból

©ResponsibleSourcingNetwork,www.sourcingnetwork.org

Minden mobiltelefonban mintegy 60 féle nyersanyag található, kis, illetve nagyon kis mennyiségben olyan értékes fémek, mint az ezüst, a réz, a kobalt vagy a palládium. Azonban a legnagyobb érték a mobiltelefonokban a bennük található tantál és arany. és a tantalitból álló úgynevezett „szürke aranyból”, egy kékesfekete, vagy vörösesbarna anyagból vonják ki.

ARANY Ezer mobiltelefonban körülbelül 750 euró értékű arany található. A nemesfém igen jó vezető. Ráadásul nem korrodál levegőn, ami nagyon fontos a billentyűzetek, akkumulátorházak és a telefonok kapcsolótábláinak széle szempontjából. Egy mobiltelefon mintegy 24 milligramm aranyat tartalmaz; 1000 tonna mobiltelefon-hulladékban körülbelül 350 kg arany található, amelynek értéke körül-

ee Arany a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Langa Langából Dél-Kivuban

belül hétmillió Euró. Az aranyat széles körben használják az elektronika más területein illetve azon túl is, például az ékszereknél, fizetőeszközként és értékmegőrző befektetésként, az optikában, valamint a gyógyászatban.

5 milliárd mobiltelefon-használó 2017-ben A mobiltelefon-használók becsült száma világszerte (millió fő)

TANTÁL

2013

Ezer mobiltelefonban körülbelül 900 euró értékű tantál található. A tantál igen keresett, mivel ellenáll a savkorróziónak, és csupán igen magas hőmérsékleten olvad. Stratégiai fontosságú ásvány, világszerte használják a főképp elektronikai eszközökben, például mobiltelefonokban, számítógépekben és játékkonzolokban található kondenzátorokhoz, de a tantál gyakran használatos a repülőgépiparban, a fegyvergyártásban és az orvosi műszergyártásban használt ötvözetekhez is. A tantált koltánból, a kolombitból

672

270 287

Észak-Amerika

728

Európa 526

Világszerte 2013

4.3 bn

415

472

ROBBANÁSSZERŰ NÖVEKEDÉS A MOBIL TELEFONOK PIACÁN VILÁGSZERTE

2017

2,423 671

Közel-Kelet & Afrika

2,944

Ázsia-Csendesóceáni térség

2017

5.1 bn

Latin-Amerika


Statista – Das Statisik-Portal Forrás: eMarketer

© Sasha Lezhnev / Enough Project

3

Ezüst, cink és nikkelvegyületek

Antenna

€122

Jótékony célra adományozzák

13

Csengőhang modul

Pajzs

Rendszerkapcsoló és bekapcsológomb

Palládium

A mobilszolgáltatók és -gyártók kötelesek átvenni a régi készüléket

17

Lángálló

€147

Nincs meghatározva

23

1 doboz = 1 százalék

3

Elajándékozzák

Billentyűzet érintkezőtáblája

Billentyűzet érintkező VibraMikrofon motor

Félreteszik

1

Eltávolítható előlap

A mobiltelefont tilos a szemétbe dobni. Azonban léteznek ingyenes átvevőpontok is, illetve a gyártók és viszonteladók kötelesek visszavenni a telefonokat.

Bombaüzlet A németek minden évben 35 millió új telefont vesznek. Mi történik a régiekkel? A legtöbb még most is, illegálisan, a kommunális hulladékban végzi. A mobiltelefonokban rengeteg olyan értékes anyag van, ami újrahasznosítható.

Hallgató

2013-ban Európában 672 millióan rendelkeztek mobiltelefonnal; a mobiltelefon-használók száma világszerte 2017-re meg fogja haladni az 5 milliárd főt. Ez a fogyasztás (valamint a többi elektronikai terméké is) meghatározza a koltán iránti világszintű keresletet. Több kutatóintézet becslése szerint 2020-ra a kereslet évi 1000 tonnával nő majd.

© Sasha Lezhnev – Enough Project

 ee Fegyveresek a Kongói Demokratikus ee Köztársaság keleti részén

A legnagyobb koltánlelőhelyek Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban találhatók, ahol a legnagyobb készletek vannak. Kongó piaci részesedését nem lehet pontosan meghatározni, mivel a bányászat nagyrészt kézi erővel történik, kis volumenben, gyakran illegálisan, és szörnyű körülmények között. Így a koltán, de az ón, az arany és a volfrám is, amelyeket Kongó keleti részén bányásznak, „háborús ásványoknak” vagy „véres ásványoknak” számítanak. Ez azt jelenti, hogy a koltánbányákat és a kereskedelmet a milícia irányítja, amely évek óta terrorizálja Kelet-Kongó lakosságát. A fegyveres csoportok Ruandából és Ugandából érkeznek, vagy olyan lázadók, akik dezertáltak a reguláris

ee Kelet-Kongóban minden harmadik nő nemi erőszak áldozata

kongói hadseregből, és a szomszédos országok, vagy olyan felfegyverzett csoportok támogatják őket, mint a Mai-Mai és az Interahamwe. A harc körülbelül egy tucat ilyen fegyveres csoport között folyik a bányászati területek uralmáért, és a véres ásványokból származó profitért. 1996 óta a kelet-kongói konfliktus ember életek ezreit követelte, és több millió embert tett földönfutóvá.

Az erőszak és a bűnözés nemcsak a bányák környékén, de az utakon is jellemző. A felfegyverzett férfiak megtámadják az asszonyokat és gyermekeket az általuk uralt területeken, a bányák környékén pedig virágzik a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás.

CENTRAL AFRICAN REPUBLIC

South Sudan

Zongo Gbadolite

Az emberek, akik a felfegyverzett csoportok által uralt területeken élnek, folyamatos bizonytalanságban vannak, törvények nélküli zónákban, amelyeket ezek a csoportok kegyetlenül feldúlnak. Védelmi pénzeket zsarolnak ki a helyi lakosságtól, és bizonyítottan súlyosan megszegik az emberi jogokat.

Rebel and Ugandan controlled part

CAMEROON

Bunia

Bomongo

CONGO

Kisangani

Mbandaka

GABON

Kindu

CABINDA (Angola)

Kinshasa

Central-government controlled part

GomaRWANDA Bukavu Uvira BURUNDI

Rebel and Rwandan controlled part

TANZANIA

Kalemie

Kananga Mbuji-Mayi

Matadi

OUGANDA

Masisi

DEMOCRATIC REPUBLIC OF THE CONGO

Kamina

Pweto

ANGOLA Coltan Gold

Lubumbashi

Copper and cobalt Diamonds

ZAMBIA

© Fédération des Comités de Solidarité avec l’Afrique sub-saharienne: Afrique, Congo, Guerre, COLTAN … et Ton Mobile, GEO-ATLAS 998 Graphi-Cigne.

Source: www.umoya.org


© Sasha Lezhnev – Enough Project

© Tiggy Ridley, source: www.irinnews.org/fr/report.

Kongó 1: A koltánhoz vér tapad: bányászatát terror kíséri

A különböző felfegyverzett csoportok és a reguláris kongói hadsereg katonái uralják a kisebb bányák nagy részét az általuk ellenőrzött területeken, ezek az úgynevezett „bányák a konfliktuszónákban”. A munkások az ásványokat nagyon egyszerű eszközök (vödör, kalapács és véső) segítségével bányásszák, vagy akár kézzel is a felszínen vagy az alagutakban, ahol előmunkások, vagy katonák őrzik őket. A munkabiztonság nyomorúságos: a lejtők csúszósak, és gyakran fordul elő a tárnákban és az alagutakban sárcsuszamlás. Ezek gyakran követelik emberek tucatjainak életét, és hatalmas traumát okoznak azoknak, akik közvetlen közelről nézik végig munkatársaik halálát. A bányászok olyan betegségektől szenvednek, amelyek jobb egészségügyi és biztonsági intézkedések révén elkerülhetők lennének. Ezek a szemirritációtól a légzési

nehézségeken keresztül a daganatos megbetegedésekig terjednek, mivel a koltán enyhén radioaktív. A kemény munka és a balesetveszély ellenére a bányászok bére kevesebb mint két dollár naponta. A Justice Plus nevű civil szervezet rabszolgamunka eseteit tárta fel, amikor például a kongói hadsereg (FARDC) fegyveresei a Walendu Bindi etnikai csoportból fiatalokat kényszerítettek arra, hogy aranyat bányásszanak nekik.

GYERMEKMUNKA Bár a Kongói Munka Törvénykönyve kiköti, hogy 18 év alatt tilos dolgozni, a bányákban gyerekek és kamaszok dolgoznak, van, aki alig töltötte be a hetedik évét. A felfegyverzett csoportok gyerekeket visznek a bányákba dolgozni, mert ők könnyebben beférnek a szűk tárnákba. Bányák százaiban a gyermekek a koltánt puszta kézzel fejtik ki.


© markcraemer.com/conflict-minerals

KÉNYSZERMUNKA



Kongó 2: Munka körülmények a bányákban

ee Felszíni koltánbányászat

© Marc Craemer, www.markcraemer.com/conflict-minerals

ee Ércmosó csatorna

© Marc Craemer, www.markcraemer.com/conflict-minerals

Kongó 3: Tönkretett környezet

Kelet-Kongó törvényen kívüli területein a lenyűgözően változatos növényés állatvilág által alkotott ökoszisztéma az emberiség örökségének része.

• Az elhagyott, nem biztosított bányák: a koltán kaotikus bányászatának szentelt területek elvesznek a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára: a hegyek és völgyek kráterré változnak. • Erdőirtás: a koltán kitermeléséhez hatalmas erdőket vágtak tarra, hogy bányákat alakítsanak ki, vagy a bányászoknak tüzelőt biztosítsanak. • Az állatvilág elpusztítása: 2000 és 2001 között mintegy 3700 elefántot, a 8000 gorillából majdnem mindegyiket, illetve a vadvilág nagy részét lemészárolták, hogy élelemként szolgáljanak a bányászok és családjaik számára, akik nagy számban költöztek a nemzeti parkokba, hogy ott koltánt termeljenek ki. • Vízszennyezés: a nem kívánt anyagok eltávolításához az ércet víz alá merítik, és egy csatornán viszik keresztül, amely fából, vagy horganyzott vasból készül, hogy megállapítsák, tartalmaz-e koltánt. Ettől a felszíni és a talajvíz nagy mértékben szennyeződik. A Kongói Medencét takaró vegetáció nagy méretű pumpaként szolgál a párologtatás révén, amely Közép- és Nyugat-Afrika légköri cirkulációjában egészen a Szahel-övezetig ér. Az Amazonas-medencéhez hasonlóan a vegetációt érő növekvő pusztítás meggyengíti a víz cirkulációját: az esőerdő kevesebb vizet képes raktározni és párologtatni, így kevesebb lesz az eső, és nő az erózió. A terület széndioxid-megkötő képessége csökken. További információk: www.overconsumption.eu

ee Az út egy koltánbányához vezet Kelet- Kongóban

A Kelet-Kongó túlbányászatának környezeti hatásaival foglalkozó kiadványok: Pole Institute, Goma / Congo: Le coltan et les populations du NordKivu, Reports by Human Rights Watch, Amnesty International and Global Witness, Texts in magazines such as “Congo- Afrique” of CEPAS, Kinshasa, “L’Afrique des Grands Lacs” year book of the “Centre d’Etude de la région des Grands Lacs d’Afrique”, University of Antwerp.

© Responsible Sourcing Network

A szakirodalom számos esetben számolt be a nyersanyagok kitermelésének hatásáról a környezetre (lásd a keretes részt). Az Oxfam 2008 márciusi jelentése az alábbi hatásokat említi:

A kolumbit és a tantalit olyan ásványi anyagok, amelyek a világon sokfelé megtalálhatók. Mindazonáltal a Kongói Demokratikus Köztársaságban az illegális koltánkitermelés csupán súlyosbítja a régióban meglévő problémákat és konfliktusokat. Koltánt találtak már a világ több részén, például Kolumbiában, Venezuelában, Brazíliában, Afganisztánban, Finnországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Mozambikban, Etiópiában és Kínában. A koltán felvásárlóit arra ösztönzik, hogy etikai okokból ne vásároljanak koltánt a Kongói Demokratikus Köztársaságból.

Kongó 4: A koltán útját vér szegélyezi

Forrás: http://www.tanb.org/tantalum1.html

AFRIKA KOLTÁN KERESKEDELMÉNEK RAJZA

Mombasa

JELMAGYARÁZAT Kolumbit-tantalit Bányászati területek Konfliktusterületek Nagyobb város

A KONFLIKTUSOK KÖZGAZDASÁGTANA ÉS AZ ILLEGÁLIS EXPORT A „szürke arany” avagy a koltán bányászata és kereskedelme még az aranynál is kifizetődőbb. A véres ásványokkal való kereskedelem bevételi forrást jelent Kongó és a szomszédos országok felfegyverzett csoportjainak, amelyek viszont finanszírozzák a konfliktust, és új nyereséget generálnak. A 2001-es ENSZ-jelentés szerint a koltánt az ugandai, ruandai, burundi és kongói hadseregek csempészik ki az országból. A jelentés úgy becsüli, hogy a csoportok által termelt, a bányákból származó profit eléri a havi 20 millió dollárt. A ruandai hadsereg a feltételezések szerint az üzleten 1998 és 2000 között 250 millió dollárt keresett. Ruanda a világpiacon található koltán 13 száza-

A koltánt nagyrészt Kelet-Kongó Kivu területén bányásszák. A konfliktusoktól sújtott területek nagyrészt a nagyobb koltánbányák területére esnek. A drc.ushahidi.com adatai szerint a piros pontok jelölik azokat a helyeket, ahol konfliktus alakult ki,

a bányászati területeket pedig kékkel jelölik. A koltánt innen szállítják a kenyai és tanzániai kikötőkön keresztül Kelet-Ázsiába finomításra, mielőtt bekerülnének az elektronikus eszközökbe, amelyeket a világ minden részébe exportálnak.

Forrás: blog.appfrica.com/2009/12/08/conspicuous-correlations-coltan-and-crisis-reports, némileg módosított grafika.

lékát exportálja, pedig az ország minimális koltánkészlettel rendelkezik. A kongói állam jelentős adóbevételtől esik el a fegyveres csoportok és a koltáncsempészetük miatt.

A VÉRES KOLTÁN EREDETÉNEK ELREJTÉSE A fegyveres csoportokat senki nem vonja felelősségre az alapvető emberi jogok megsértéséért, sem a régióbeli politikusok, sem pedig a multinacionális vállalatok, amelyek az ásványi anyagokat Kongóból szerzik be a termékeikhez. Mindazonáltal az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság-szakértőinek egy csoportja képes volt bizonyítani a kapcsolatot a fegyveres csoportok, az emberi jogokat érő sérelmek, a véres ásványok kitermelése és exportja és a végtermékek között.


© Jon Gosler (Infographic)


Vasút

Nincs olyan jogi eszköz, amelynek segítségével az alapanyagok vis�szakövethetők az ellátási láncban. A vállalatok, amelyek Kongó konfliktusokkal sújtott területeiről importálnak nyersanyagokat, és eladják azokat a világpiacon, képesek elrejteni azok eredetét, és azt állítani, hogy a termékeiknek nincs kapcsolatuk a kongói konfliktussal. A nyomonkövethetőség hiánya miatt ezek vállalatok nem perelhetők. Egy 2002 októberi jelentésben az ENSZ szakértői csoportja 85, főképp európai vállalatot sorolt fel, amelyek állítólag megszegték az OECD alapelveket a multinacionális vállalatok tevékenységére vonatkozóan a konfliktusok által sújtott területeken (a termékeikhez szükséges koltán miatt), például olyan nagy elektronikai vállalatokat, mint az Alcatel, az Apple, a Bayer, az Ericsson, az LG, a Nokia, a Samsung, a Sony és mások.

ee A Yanacocha bánya panorámaképe

MINERA YANACOCHA Ecuador

YANACOCHA

© OpenStreetMap

Peru

Észak-Peruban, magasan az Andokban, csupán néhány kilométerre a régió fővárosától, Cajamarcától, a Minera Yanacocha (a Newmont Mining Corporation leányvállalata) a legnagyobb aranytermelő Latin-Amerikában, és a második a világon. Három aktív, nyitott tárnával és a ciános technológia használatával a termelés meghaladja a 26 millió unciát1 a bánya 1993-as megnyitása óta. A Yanacocha bánya felszíne nagyobb, mint a szomszédos Cajamarca városa a maga 210 ezer lakosával.

ee Granja Porcón – mintagazdaság Cajamarca külterületén

1

A Newmont Mining Corporation weboldala www. newmont.com 2 A Nemzeti Statisztikai Hivatal – Perui kormány, 2014. május www.inei.gob.pe

© Jacob Holdt

MINAS CONGA A Minas Conga, a Yanacocha kiterjesztése olyan nagyszabású aranyés rézbányászati projekt, amelynek célja körülbelül 1085 millió tonna ásvány és hulladékkő kitermelése két nyitott tárnából, körülbelül 19 év alatt2. A Yanacocha bánya négy folyó medencéjének forrásánál fekszik, amely a Cajamarca vízfogyasztásáért felelős El Milagro vízkezelőművet lát-


© Walter Silvera for ASTM

Peru 1: a yanacocha és a conga bányászati projektek

ja el. A Conga a régió főbb folyóinak forrásvidéke is.

HÚSZ ÉV TAPASZTALAT A NAGY VOLUMENŰ BÁNYÁSZATBAN Mivel 20 éve élnek nagy volumenű bányák mellett, a helyi bennszülött közösségek ellenzik a Conga projektet, mert az szennyezéssel veszélyezteti a vízforrásokat, tönkreteheti a Magas-Andok lagúnáit és a biodiverzitást, és aggodalmakat vet fel a gazdálkodáshoz, az állattartáshoz és az emberi fogyasztáshoz elegendő, biztonságos és olcsó vízhez való hozzáféréssel kapcsolatban. A nagy volumenű bányászati projek tek az 1990-es évek elején érték el Cajamarcát, jólétet és gazdasági fejlődést ígérve a régiónak. A valóság azonban azt mutatja, hogy a cajamarcai régió, amely húsz éve Peru harmadik legszegényebb területe volt, mostanra a második legszegényebb lett, itt a legmagasabb az analfabetizmus, a csecsemő- és gyermek ágyi halandóság az országban.

© Tano Pansino, [email protected] / CEPA - Friends of the Earth Slovakia

ee Cuninicu kukama közössége – a Marañonba folyó Cuninicu patak mellett fekvő falut nagy mértékű olajszennyezés érte majdnem két hónappal ezelőtt az Észak-perui Kőolajvezeték mentén. Legalább 4 kilométernyi területet majdnem teljes egészében nyersolaj- és olajfoltok borítanak, a szennyezés a fák törzsén legalább két méter magasságig látható. A kukamák hagyományosan naponta háromszor esznek halat, és most döbbennek rá, hogy ez a katasztrófa mostantól az életért való küzdelem részévé lett. A fotó 2014. szeptember 8-án készült.

ee A Yanacocha bánya műholdképe

© NASA - ISS017E015996

A Lopuna-fa, a perui Andokban élő Ashaninka és Yines törzsek misztikus és vallási jelentőségű fája. Egy 300 éves példány elpusztítása. Az erdőirtás a globális klímaváltozás egyik előidézője.

Az 1980-as és 90-es évek hitel- és pénzügyi válságai miatt Latin-Amerika gazdaságainak liberalizálniuk és privatizálniuk kellett stratégiai szektorokat, és külföldi tőkét kellett bevonniuk. A nyersanyagárak emelkedése és a folyton növekvő ázsiai kereslet elősegítette az ásványkincsekben gazdag kontinens specializálódását. 2010-ben Latin-Amerika áruexportjának 75 százalékát ásványkincsek tették ki1. A nyersanyagok (ásványok, szénhidrogén, erdőgazdálkodás, stb.) nagyarányú, főképp exportpiacokra irányuló kitermelése Latin-Amerikában „extractivismo” néven ismert. 2002 és 2012 között Peru évente 6 százalékkal nőtt2, azonban az ásványi anyagok az export 60 százalékát tették ki 2011-ben3. Ez az exportvezérelt növekedési modell a nemzeti gazdaságokat nagy mértékben függővé teszi a külföldi fogyasztástól, a nemzetközi piacok áringadozásaitól és a készáruk importjától. Az exportpiacokon a nem hozzáadott értéket képviselő termékek túltengése az


© E-Tech International

Peru 2: “EXTRAC TIVISMO” – A NEO LIBERÁLIS GAZDASÁGI MODELL

ország gazdaságának sokszínűségére és iparosodására rendkívül negatív hatást gyakorol.

CAJAMARCA GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A Cajamarca régió helyi közösségei (1 520 000 lakos 2013-ban4) főképp állattenyésztésből él, amely nagyban függ a víztől, a földtől és a legelőktől. A lakosság több mint kétharmada a mezőgazdaságból él. Bányászattal a terület aktív lakosságának csupán 1 százaléka foglalkozik5. Azonban a bányászatból származó legtöbb adójövedelem a központi kormányzathoz folyik be, anélkül, hogy a régió gazdasági fejlesztésére fordítanák. Ráadásul az 1990-es évek eleje óta a Minera Yanacocha több tízezer hold földet szerzett meg, és így a Cajamarca régió legfőbb földtulajdonosa lett. 2014 januárjára a Cajamarca terület egyharmadát adták ki bányászati koncesszióba6. 1

UNCTAD The State of Commodity Dependence 2012 2 IMF Survey Magazine: Countries & Regions February 2013 3 Macroconsult 2011; study elaborated for the Sociedad Nacional de Minería, Petróleo y Energía www.snmpe.org.pe 4 Instituto Nacional de Estadística e Informática – Gobierno del Perú 2013 www.inei.gob.pe 5 Instituto Nacional de Estadística e Informática – Gobierno del Perú 2010 www.inei.gob.pe 6 Instituto Geológico Minero y Metalúrgico INGEMMET – Gobierno del Perú 2014 www.ingemmet.gob.pe

Peru 3: YANACOCHA: A VÍZ PROBLÉMÁJA

A vízforrások csökkenése vagy eltűnése, a cián és a nehézfémek beszivárgása a talajvízbe, higanyszivárgás, és több mint ezer ember mérgezése, 35 ezer pisztráng pusztulása, egy öntözőcsatorna szennyezése miatt a szarvasmarhák mérgezése… „Oszd meg, és uralkodj”: a vállalat egy sor incidensért felelős, ám szisztematikusan tagadja azokat, a panaszokat egyenként kezeli, és általában a bíróságon kívüli megegyezésre törekszik.

a Conga projekthez végzett környezettanulmány nem tartalmazott teljes hidrogeológiai tanulmányt, mindazonáltal a központi kormányzat az elemzést 2010-ben elfogadta.

A bányászati műveletek során az ásványi anyagokat tartalmazó földet eltávolítják, és a föld felszínére hozzák. Amennyiben kapcsolatba kerül az esővízzel, akkor szen�nyező szulfidok szabadulnak fel, amelyek a folyók mendencéibe jutva megváltoztatják a felszíni vizek minőségét.

A tönkretett lagúnák és folyók helyét épített víztározók vennék át, ahonnan a vizet szivattyúznák a lakosság számára. Mindazonáltal ezek technikai üzemeltetése a bányászati tevékenység megszűnése után kétségessé válik, így nem fenntartható.

Ráadásul az aranybányászatból származó szennyvíz általában egy sor toxikus vegyi anyagot tartalmaz. Az előbbiek jelentősen növeli a talajvíz- szennyezés kockázatát a meddőhányó-kioldási folyamat során keletkező szennyvízből kioldódó cián és nehézfém-oldatok beszivárgása.

ee Az Alto Peru lagúnái

Cajamarca egyes részein a csapból szen�nyezett víz folyik, vagy rendszertelenül, naponta több órán át vízhiány tapasztalható. A víz hozzáférhetősége a Yanacocha bányában a műveletektől függ. Ennek ellenére


A döntés aggodalmat keltett, és felzúdulást okozott a kormányzat prioritásait, és a magán vállalatokhoz fűződő kapcsolatait illetően.

ee Egy figyelmez tetés Celendín városában: A VEZETÉKES VÍZ NEM IHATÓ!

© Christian Mohr

A MINERA YANACOCHA TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE?

Az ásványi anyagok kitermelése egy olyan nyílt rendszerű bányában, mint a Yanacocha, rendkívüli mennyiségű vizet és hatalmas földterületet igényel. A vizet a bányák melletti folyókból és a lagúnákból nyerik, másodpercenként több ezer literes nagyságrendben.

Peru 4: TÁRSADALMI MOBILIZÁCIÓ

ee Demonstráció a Conga projekt ellen

Jaime 40 éves középiskolai tanár Huasmín faluból, és jól emlékszik azokra az ígéretekre, hogy „jólét köszönt majd mindenkire a régióban”, amikor a Yanacocha beruházás elkezdődött. Azonban kilenc évnyi Amazónia perui vidékén végzett munka után nagyon sötét képe alakult ki a társadalmi és környezeti konfliktusokról, a korrupt vezetők be nem váltott ígéreteiről és a helyi lakosok körében tapasztalható hatalmas elégedetlenségről, amikor 2009-ben visszatért Cajamarcába.

portjához, akik járták a városokat és falvakat, hogy felhívják a figyelmet a bányászati beruházások környezeti hatásaira. A társadalmi mozgalom egyre erősebb lett, ahogy a lakosság egyre több információt követelt, és a vállalat, illetve a rendfenntartó erők által elkövetett visszaélések száma nőtt. 2011 őszén „A lagúna őrei” csoport állampolgárok ezreit mobilizálta a különböző tartományokból, és megfigyelőrendszert állított fel, hogy védje a lagúnákat a bányászati vállalattól.

Ezután Jaime csatlakozott a lakosok egy cso-

2011. november 29-én Jaime és más vezetők

MASSZÍV TÁRSADALMI TILTAKOZÁS A CONGA BERUHÁZÁS ELLEN

„A LAGÚNÁK ŐREI”

közvetítettek a rendőrség és az őrök tábora között a Perol lagúnában, mikor a különleges erők rátámadtak a táborra könnygázzal és lövedékekkel, 19 embert sebesítettek meg, és két őrt egész életére nyomorékká tettek. Két hónappal később Jaime részt vett a Vízmenetben, amely Cajamarcából Limába tartott 850 kilométeren keresztül, és 15 ezer ember gyűlt össze demonstrálni a főváros főterén. Bár a kormány semmibe veszi erőfeszítéseiket, Jaime továbbra is küzd az ügyért az eljövendő generációk érdekében.

eeAz őrök tábora Tiltakozó menet az El Perol lagúna védelmében


ee A Fekete Lagúna védelmezői El Alumbrából a Conga projekt ellen tiltakoznak


© GRUFIDES

A helyi szervezetek tábort vertek a magasan fekvő Mamacocha és a Kék lagúnák mellett. Váltásban őrzik a Minera Yanacocha bányát, és védik a lagúnákat a vállalat lehetséges beavatkozásai ellen. A társadalmi mozgalom neve „A lagúnák őrei”, és továbbra is küzdenek a vízért.

© GRUFIDES

Amikor a perui kormány jóváhagyta a Conga beruházást 2010-ben, az széles körű társadalmi tiltakozást váltott ki, amely a tevékenységet átmenetileg leállította. 2011 novemberében több ezren gyűltek össze az El Perol lagúnánál. A lagúna olyan vízforrás, amely a Conga bányászati tevékenység következtében egy két kilométer széles és 700 méter mély nyitott tárnává válhat. A tiltakozók a beruházás leállítását követelték. Az időszakos felüggesztés ellenére a Conga területén tovább folytatták a bányászatot.

© Jaime Lozano Infante


Jaime Lozano Infante A lagúna védelmezője

©ChristianMohr

ee Máxima Chaupe

ee A készenléti rendőrség megakadályozza, hogy a demonstrálók eljussanak a lagúnákba

© GRUFIDES

Peru 5: ELNYOMÁS ÉS KRIMI NALIZÁCIÓ

Máxima Chaupe kisemmizése

KRIMINALIZÁCIÓ

ZSOLDOSRENDŐRSÉG

Az elmúlt néhány évben Máxima Chaupét és családját a Minera Yanacocha és a Perui Állam folyamatosan fenyegeti és zaklatja. Máxima nem akarja feladni húsz éve a tulajdonában lévő otthonát, amely a Conga bányászati beruházás területén van.

A Conga beruházás elleni tiltakozás erőre kapott, amikor 2011 végén határozatlan időre regionális sztrájkot hirdettek. A kormány válaszképpen kihirdette a szükségállapotot, bevezette a statáriumot és a polgári szabadságjogok felfüggesztését. Az elkövetkező hónapokban gazdák, emberjogi aktivisták és a tiltakozásokban érintett közösségi vezetők ezrei ellen indítottak büntetőeljárást hamis vagy eltúlzott vádakkal, és súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki.

Mindezeken túl az új jogi szabályozás lehetővé teszi a Minera Yanacocha-hoz hasonló vállalatok számára, hogy katonákat és rendőröket fogadjanak fel, hogy egyenruhában és szolgálati fegyverükkel, szolgálati idejükön kívül magánmegbízásokat teljesítsenek. Ennek következtében a helyiek szerint a fegyveres erők tagjai elfogultak, és emiatt a lakosok jogi bizonytalanságban érzik magukat. A tüntetéseket továbbra is brutálisan elnyomják.

Rendőri brutalitás Többször tudósítottak túlzott rendőri erőszakról a demonstrálók ellen. 2012 júliusában a rendőrök öt tüntetőt agyonlőttek, és több száz másikat megsebesítettek a lagúnákban és a városokban. A tiltakozáshoz való jog gyengítése érdekében jogi változtatásokat eszközöltek, amelyek felhatalmazták a rendőröket, hogy háborús fegyvereket és brutális erőt alkalmazzanak anélkül, hogy viselnék azok jogi felelősségét. A hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek anélkül, hogy szükségállapotot rendelnének el.


ee A rendőrség által kivégzett tüntetők temetési menete Celendínben

© J. Chávez www.defiendeelagua.pe

2011 augusztusában a Minera Yanacocha biztonsági emberei és a perui rendőrség különleges erői betörtek a Chaupe család birtokára bírósági engedély nélkül, lerombolták és felgyújtották a házukat és a személyes tárgyaikat. A családot brutálisan ös�szeverték, és elűzték a földjükről. A Chaupe család panaszát a bánya ellen azonnal elutasították. A bánya Máxima ellen vádat emelt a bánya tulajdonának jogtalan eltulajdonításáért. Bár Máxima érvényes tulajdonjoggal rendelkezett, szabadságvesztésre ítélték, és kártérítést kellett fizetnie a bányászati társaságnak. Az ítélet ellen fellebbeztek, és Máxima érdekében nagyszabású nemzetközi támogató kampány indult.

Nigéria 1: Olaj termelés a lápban és az esőerdőben A Niger-delta területének térképe az olajtermelő terület határaival

� Halász az olajjal szennyezett folyón

A Niger deltája Dél-Nigériában általánosságban véve kilenc államot foglal magába mintegy 35 millió lakossal, körülbelül 75 ezer négyzetkilométernyi területen. A terület rendkívül sűrűn lakott (több, mint 450 lakos négyzetkilométerenként). Az Atlanti-óceán homokos partján mangrove-lápok találhatók, amelyeket édesvizi mocsarak követnek, aztán pedig az esőerdő. Hagyományosan az emberek halászattal és gazdálkodással foglalkoztak. Azonban több, mint 50 éve olajat termelnek ki ezen a vízben gazdag területen a környezet vagy az emberi jogok figyelembe vétele nélkül, és ez a Föld egyik leginkább olajszennyezett területe.

A helyzet Ecuador amazóniai területét idézi. Az ENSZ Fejlesztési Programjának jelentése jóval több, mint 6 ezer olajszennyezést sorol fel a Niger deltájában 1976 és 2001 között, ahol körülbelül hárommillió hordó olaj szivárgott ki a környezetbe. Ebből csupán 30 százalékot sikerült ártalmatlanítani. A környezetvédő szervezetek ezt a számot magasabbra teszik, több, mint 300ra évente, azaz szinte nem múlik el nap olajszennyezés nélkül. A helyi lakosság egészsége és gazdasági helyzete folytonos fenyegetésnek van kitéve. A halászat és a mezőgazdaság szinte lehetetlen, mivel mind a felszíni, mind a talajvíz magas koncentrációban tartalmaz szénhidrogént. A benzén szintje az ivóvízben 900-szorosa a WHO (Világegészségügyi Szervezet) által megállapított határértéknek, és ezerszer nagyobb, mint a nigériai kormány által meghatározott érték. Az olajszivárgásokat gyakran


© Alagoa Morriss, ERAction Nigeria

Forrás: © Wikipedia, own additions.

meggyújtják: a vegetációban olajtűz által okozott károk jelentékeny mértékűek. A közösségekben nincs biztonságos ivóvíz, nincsenek orvosi rendelők, iskolák, normális utak vagy megfelelő munkakörnyezet. Az olajtársaságok, például a Shell, a Chevron Texaco, az Exxon, vagy az Agip megspórolják a vezetékek karbantartási költségét, és még mindig elégetik az olajjal együtt távozó gáz felét, bár ez súlyosan károsítja a lakosok egészségét, és a nigériai törvények szigorúan tiltják. Az Amnesty International jelentése szerint a Shell Petroleum Development Company (SPDC) felelős a legtöbb emberi jogsértésért. Az SPDC és más olajvállalatok nem világosítják fel a lakosságot az olajkitermelés hatásáról az egészségükre vagy gazdasági helyzetükre. Azonban az állam nem vállalja a konfrontációt az olajvállalatokkal, hanem a helyi lakosságra hagyja azt.

Nigéria 2: Az olajban gazdag Nigériában

� Az olaj befolyt ennek a gazdának a maniókaföldjére egy szivárgásból, elöntötte és tönkretette a növényeit. Felháborodva, machetével a kezében rohan ki, hogy megnézze, mi a helyzet.

„Körülbelül tegnap éjjel fél tizenkettő óta, mióta kitört a tűz, nem aludtunk. Mint látható, a házunkat körülveszi a nyersolaj. Nagyon rosszul érezzük magunkat, és félünk. Próbáltuk elhelyezni máshol a gyerekeket, de nem volt könnyű. Mindannyian, akik az érintett területen lakunk egész éjjel virrasztottunk. Még mindig attól tartunk, hogy ha semmi nem történik a tűz megfékezésére, akkor az átterjedhet erre az oldalra, és akkor a házunk a tűz martalékává válik. Az még rosszabb lenne. Most megint ugyanabból az olajszivárgásból fenyeget bennünket a tűz. Semmi nem jut eszembe, hogyan menekülhetnénk el a tomboló tűz okozta veszély elől, gyakorlatilag semmi. A hatóságoknak tenniük kellene valamit, hogy megvédjenek minket az olajszivárgástól és a tűztől…”

Az olaj Nigéria exportjának körülbelül 90 százalékát teszi ki, a kormány bevételeinek pedig 80 százalékát. A központi kormányzat támogatja a háborítatlan, folyamatos olajkitermelést és a kedvező finanszírozási feltételeket, mivel az „nemzeti érdek”. Az állam és sok tisztviselő maga is érdekelt olajipari vegyesvállalatokban.1

Nigeria: Oil Pollution, Politics and Policy, Environmental Rights Action/Friends of the Earth Nigeria and Oilwatch Africa, Oct. 2012.

2

Niger Delta Human Development Report, UNDP, 2006.

3

Nigeria: Petroleum, Pollution and Poverty in the Niger Delta, Amnesty International, London, 2009.

Ken Saro-Wiwa író a Niger deltájában jellemző helyzet szimbolikus alakja volt. Ő alapította az „Ogoni nép túléléséért” mozgalmat, amely döntésho zatali hatáskört és jövedelmet, mun kát és fejlesztési projektet követelt. Az írót megvádolták, koncepciós perben el ítélték gyilkosságért, és fel akasztották nyolc másik elítélttel együtt 1995. november 10-én.3

„Az egykor virágzó mezőgazdasági és halászati ágazatok elvesztése és az olajkincsből fakadó javakhoz való nagyon korlátozott hozzáférés megágyazott az erőszaknak a területen. [...] Etnikai hátterű fegyveres csoportok alakultak, és saját kezükbe vették a törvényt, egyfajta dzsungel törvényét alkalmazva.”2

Forrás: 1


� Mrs. Patience Freeborn, férje és gyermekei Ikaramában. Mögöttük az olajszivárgás által okozott tűz


eeOlaj önti el, és

tűzvész pusztítja a pálmafák új hajtásait a Niger-deltában

© flickr.com/sosialistiskungdom


Mrs. Patience Freeborn, szemtanú beszámolója:

Ecuador 1: Az alattomos olajszen�nyezés az esőerdőben Alejandro Soto Az olajszivárgások egyik áldozata a „18 de noviembre” körzetből:

„Mikor idejöttünk, eleget tudtunk vadászni és halászni, és a természet adott annyit nekünk, hogy megélhettünk. Azonban az olaj megváltoztatta az életünket. Azt mondták, majd megerősíti a gazdaságunkat, sőt, jó lesz a reumára. Ez meggyőzött bennünket, de a valóság másnak bizonyult. Úgy spriccelték az utcákon az olajat, mintha aszfalt volna. Beleöntötték a mérgező szennyvizet a folyókba, sok vad és haszonállat elpusztult. Egyre kevesebb lett a hal, és egyre több állat született rendellenességgel. Először azt gondoltuk, hogy ez Isten büntetése, de aztán rájöttünk, hogy az olaj okozza ezt. Ekkor tiltakoztunk, de nem foglalkoztak velünk. Az összes olaj az utcákról bekerült a patakokba, és máig károkat okoz, ugyanúgy, mint az olajgödrökben található olaj. Végül is számunkra, a gazdák és bennszülöttek számára az olaj egyet jelent a szegénységgel, a nyomorúsággal és a betegséggel. A fekete arany Amazónia átka.” 1

ASTM (Ed.): Regenwald und Menschenrechte, Luxembourg 2010

2

Louis Berger Group (Ed.): A Rejoinder to Criticisms ..., New Jersey/USA, Dec. 16, 2013 (Response on behalf of the State of Ecuador to studies commissioned by ChevronTexaco)

3

FDA: Levantamiento de Informacion de un Passivo Ambiental, Lago Agrio, 2013

1967-ben a Texaco egy 10 ezer négyzetkilométeres területen koncesszióban olajat kezdett termelni Amazóniában, Ecuadorban. Ez a legnagyobb, olajvállalatáltalokozottkörnyezetikatasztrófát eredményezte Latin-Amerikában. A Texaco körülbelül 64 millió liter olajtól „szabadult meg”, és 76 milliárd gallon mérgező szennyvizet engedett a folyókba és tavakba, és mintegy ezer elkerítetlen gödröt hagyott hátra teli olajsárral és mérgező szennyvízzel1. 2013 decemberében egy csapat szakértő az amerikai Louis Berger Group mérnökvállalattól megállapította2, hogy a Texaco olajtermelése nem felelt meg Ecuador környezetvédelmi előírásainak, a koncessziós szerződésnek, és a nemzetközileg elfogadott szállítási normáknak. Ez vezetett a föld, a folyók, az üledék és a talajvíz szennyezéséhez több négyzetkilométeren keresztül a kutak szomszédságában és vizek folyásirányában, betegségeket okozó és különösen rákkeltő anyagokkal. Ezek az anyagok még ma is jelen vannak, és terjednek a környezetben. A Frente de Defensa de la Amazonia talaj- és vízmintákat vett 2013-ban a 18 de noviembre régióban a Pozo Shushifindi 61 olajkút 1 km-es körzetében (ahol két olajgödör és gázfáklyák találhatók)3. Toxikus nehézfémek, például kadmium és nikkel magas koncentrációját találták, illetve a szénhidrogén szintje jelentősen meghaladja


Esmeraldas

© Dietmar Mirkes, ASTM

ee A Texaco körülbelül 1000 ilyen elkerítetlen olajgödröt (piscinát) hagyott az Amazonas esőerdőiben Ecuadorban.

A Chevron Texaco ecuadori olajkitermelése (1964-1992) Lago Agrio SetePipeline

Lago Agrio Parahuaco Atacapi

A q arico u

Ri o

Dureno Guanta

Aguarico

Shushufindi

Sacha

koncessziós határ

Yelebra

COCA R io

a N ap

Culebra

Yuca Yuca sur

Auca

Texaco Ecuador koncessziója Olajmezők

Auca Sur

koncessziós határ Rumyacu Cononaco

0

5

10 mérföld

Ecuador térképe a Texaco koncessziós terüle teivel (világos zöld) és az olajmezőkkel (barna)

az Ecuadorban engedélyezett szintet. A folyók nem kedveznek az életnek a szennyeződés és a nagyon alacsony oxigéntartalom miatt. A helyi lakosok az olajkút környékén egészségügyi problémákról, például bőrgombáról, légzési nehézségekről, bélbetegségekről és rákról, az állatállomány elvesztéséről és a mezőgazdasági hozam hanyatlásáról számolnak be. A Medicus Mundi orvosi szervezet 2000-ben megállapította, hogy a szomszédos San Carlos-i régióban található kútnál a daganatos betegségek miatti halálesetek kockázata három és félszer, a vetélés kockázata pedig két és félszer nagyobb, mint Quitóban1.

Ecuador 2: Per a Chevron Texaco ellen

ee 2003 óta az FDA segíti a bíróságot, hogy megtalálja azokat a területeket, ahol szennyezett talajminták találhatók.

DÁVID ÉS GÓLIÁT A környezeti károk és az emberek egészségkárosodása miatt 30 ezer ember 1993-ban New Yorkban beperelte a Texacót. A Frente de Defensa de la Amazoniát a következő évben alapították, hogy formálisan képviselje őket. A Chevron Texaco elleni per a Lago Agrio-i Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe került 2003 májusában (ekkorra a Texacót elnyelte a Chevron). A szakértői jelentések alapján a bíróság 2011. február 14-én úgy döntött, hogy a Chevron Texacónak 8 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie a talaj és a folyók megtisztításáért a területen, az összeg később 9,5 milliárd dollárra nőtt. A Chevron Texaco nem ismerte el az ítéletet, azt állította, hogy a tárgyalás nem volt méltányos, és kicsikart a New yorki bíróságtól egy olyan döntést, hogy az ecuadori bíróság által kiszabott bírság ne legyen végrehajtható az Egyesült Államokban, vagy a világ bármelyik országában. 2012 október elején az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának minden szintjén történő fellebbezést, amelyet a Chevron Texaco nyújtott be az ecuadori ítélet érvénytelenítésére azzal, hogy az kétségbe vonná egy másik ország szuverenitását, a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Közben a Chevron (2013-ban forgalma 229 milliárd dollár volt, nyeresége pedig 21,4 milliárd dollár) megpróbálja kijátszani az

ee Donald Moncayo (FDA) egy elrejtett „piscinán” áll, amelyet földdel fedtek el.

© ASTM

© FDA

Talajmintavétel bizonyítéknak a Texaco tárgyaláshoz Shushufindiben, 2005. július 4–27.

ellenfelét, és nem hajlandó fizetni. Ugyanebben a hónapban a Lago Agrio-i bíróság úgy határozott, hogy a Chevron vállalat eszközeit le kell foglalni azokban az országokban, amelyekkel Ecuadornak kétoldalú jogsegély-egyezménye van. Az egyik tárgyalás Argentínában eddig nem vezetett sikerre, míg a fellebbviteli bíróság a kanadai Ontarióban 2013 decemberében lehetővé tette a Chevron vagyonának elkobzását.

PRECEDENS, AMELYNEK GLOBÁLIS HATÁSA VAN A Chevron nemcsak Ecuadorban hagyta ott a lábnyomát, neve világszerte olajkatasztrófákhoz kötődik. Kialakult egy globális Chevron-ellenes hálózat (lásd: www. antichevron.com). A Texaco-per a legnagyobb követelés a fejlődő világban olajtársaság ellen. A folyamat eredménye nagy hatással lesz arra, hogy az olajvállalatok a jövőben betartják-e a környezetvédelmi és emberi jogokat azokban az országokban, ahol tevékenykednek (lásd: www.fda.org. ec).


Sarayaku – az ellenállás példája Az olajvállalatok elleni ellenállás másik példája Ecuadorban a Sara yaku közösség Pastaza tartományban. A körülbelül 2 ezer ember eddig sikeresen állt ellen az olajkitermelésnek a területükön (lásd: www.sarayaku.com).

Harc a globális javakért Kumi Naidoo,

A sarkvidéki tengeren található jég olvadása mindenkit érint, mivel a Sarkvidék a világ hűtőszekrénye. A Greenpeace azonnali intézkedéseket követel a Sarkvidék megóvására. Egy, a lakatlan területen található rezervátum kialakítása megállítaná a szennyezőket anélkül, hogy a bennszülött közösségek jogait sértené.”

A „LÁTHATATLAN KÉZ” ÉS A KÖZÖS JAVAK Ugo Bardi Garrett Hardint* idézi, hogy bemutassa, mi vár a Sarkvidékre, a klímára, vagy bármilyen egyéb globális kincsre, amikor azt „a piac láthatatlan kezére” és annak legerősebb szereplőire bízzuk: Egy legelő egy csoport pásztor birtokában van, mindegyikük használhatja a legelőt, amikor csak akarja, és nem kell külön fizetnie érte. Azonban a birkák száma, amelyek fenntartható módon legelhetnek a legelőn, véges. Ha ezt a mennyiséget túllépik, a legelő túlhasznált lesz. Ha sok független szereplő van jelen, a hagyományos közgazdasági modell szerint a piac „láthatatlan keze” optimális legelési feltételeket teremt majd. Az optimális állapot megta-

ee Greenpeace-aktivisták tiltakozó akciója a norvégiai Haugesundhoz közeli Ølen fjordjában. A West Alpha fúrótorony a sarkvidékre nézve rendkivül veszélyes olajkitermelést készít elő az ExxonMobil megbízásából


© Greenpeace

„A Sarkvidék egyedi és sérülékeny terület. Amellett, hogy otthonul szolgál rengeteg állatfajnak, és az ott élő négymillió embernek, a régió kritikus szerepet játszik a globális klíma szabályozásában. Azonban a Sarkvidék fenyegetésnek van kitéve, például a klímaváltozás miatt, valamint azért, mert olajvállalatok a Sarkvidéki Óceán veszélyes vizein akarnak fúrásokat végezni.

eeA Leiv Eiriksson Grönland partjainál. A Cairn Energy által működtetett kút jelenleg az egyetlen a világon, amely mélytengeri fúrásokat kezd végezni a Sarkvidéken, ami világos és kézzelfogható fenyegetés a Sarkvidék törékeny környezete számára.

© Steve Morgan/Greenpeace

© Denis Sinyakov / Greenpeace

a Greenpeace International igazgatója

lálása mindazonáltal problematikus, amikor minden szereplő szeretné maximalizálni a nyereségét. Ha minden pásztornak csupán néhány birkája van, a legelő kevesebbet termel, mint a potenciális maximális bevétel. Így minden pásztor akkor fog részesülni a nyereségből, ha mindegyik még egy birkát ad a nyájához. Egy ponton a legelőn legelésző birkák összessége eléri a fenntartható módon táplálható maximális számot. Ekkortól minden további birka csökkenti a rendszer általános jövedelmezőségét. Sajnálatos módon a helyzet még mindig nyereséges az egyes pásztorok szempontjából, akik növelhetik a nyájukat, mivel a keletkező plusz kár mindannyiuk között megoszlik, viszont a keletkező nyereség az egyedi pásztornál jelentkezik. Mivel minden egyes pásztor ugyanerre a következésre jut, az eredmény az lesz, hogy a birkák teljes létszáma meghaladja a fenntartható irányítás kereteit. Ennek eredményeképpen a legelő a túlhasználat miatt tönkremegy.

* from Garrett Hardin’s “The Tragedy of the Commons”, 1968, in: Science 162 (3859), cited in: Ugo Bardi: The Plundered Planet, A Report to the Club of Rome, Munich, 2013, rövidített szöveg.

1. számú következtetés

A nyersanyagok túlzott mértékű fogyasztása

2007-ben 66 milliárd tonna nyersanyagot termeltek ki világszerte. Ebbe beletartoznak az olyan ömlesztett anyagok, mint a homok és a kavics (a legnagyobb tömegben), a biomassza, mint a fa vagy a gabona, vagy a fosszilis energiahordozók, mint az olaj és az ásványok (Tukker és mtsai, 2014). A természeti kincsek fogyasztása kiugróan magas, és nem oszlik meg egyenlően:

A GLOBÁLIS ERŐFORRÁSOK MÉG GYORSABB FOGYASZTÁSA

[t/cap]

2014. augusztus 19-én volt a Túllövés Napja, az a nap, amikor az emberiség az adott évre kimerítette a természet forrásait. Mivel a természeti erőforrások fogynak, ez a dátum minden egyes évben mindig 70 korábbra és korábbra kerül. Míg 1993-ban október 21. volt

ez a dátum, 2003-ban szeptember 22-re, 2013-ban pedig augusztus 20-ára került. (www. footprintnetwork.org).

GRAFIKONOK A táblázat az erőforrások egyenlőtlen fogyasztását mutatja 2007-ben, tonnában és lakosra számítva. A globális átlag 10 tonna körül volt, míg a leggazdagabb európai országokban 30 tonna körül járt (Írországban 2007-ben fellendülés volt az építőiparban). Ez részben annak volt köszönhető, hogy sok országnak nagy mennyiségű készlete van az egy főre jutó erőforrásokból, míg másoknak kevesebb, mivel a gyarmati idők óta különösen az iparosodott országok megszerezték a világ természeti kincseinek nagy részét a piaci erőkön keresztül.

60 50 40

World Average per capita: 9.9 t/cap

30 20 10

Ireland Australia Luxembourg Finland Denmark Norway Austria Switzerland Slovenia Belgium Greece United States Canada Estonia Netherlands Spain Germany Cyprus Romania United Kingdom Sweden Latvia Portugal France Czech Republic South Korea Italy Malta Slovakia Bulgaria Lithuania Japan Poland Taiwan Hungary Russia China Turkey Mexico Brazil World average RoW Europa RoW Middle East RoW America South Africa Indonesia India RoW Asia and Pacific RoW Africa

0

Source: Tukker, A. et al: The Global Resource Footprint of Nations (CREEA Project), Leiden … 2014

Az alábbi táblázat mutatja (milliárd tonnában) az EU, az USA és Kína nyersanyagmérlegét más országokhoz viszonyítva: az EU a mérleg szerint (import-export) körülbelül 1,6 milliárd tonnát importált ázsiai

[billion tonnes]

Material Net Trade 2.0

EU

és csendes-óceáni országokból (APAC országok, Kínát kivéve), 0,6 milliárd tonnát Kínából (CN), 1 milliárd tonnát Latin-Amerikából (LAT), 0,4 milliárd tonnát a Közel-Keletről (ME) és 0,8 milliárd tonnát Afrikából.

USA

China

1.5 1.0 0.5 0.0 -0.5 -1.0

USA APAC CN CAN LAT AUS ME AFR

EU APAC CN CAN LAT AUS ME AFR

EU APAC USA CAN LAT AUS ME AFR

Source: Tukker, A. et al: The Global Resource Footprint of Nations (CREEA Project), Leiden … 2014

A Srí Lanka-i klímatudós, Muhan Munasinghe a manchesteri egyetemről így nyilatkozott (2011): „A fenntartható globális fejlődés csak akkor következik be, mikor a leggazdagabb 1,2 milliárd ember szintén részt vesz ebben. Bár a Föld lakosságának csupán 20 százalékát teszik ki, az erőforrások 80 százalékát fogyasztják, és a károsanyag-kibocsátás

75 százalékáért felelősek. Az életstílusuk szegénységet, klímaváltozást és forrásgyengséget eredményez.” Ez hívta életre a „Millenniumi fogyasztási célokat”, azaz a nyersanyagok fogyasztásának korlátozását (www.millenniumconsumptiongoals.org).



Szürke kibocsátásunk EU - Szénlábnyom 7.7 gigatonna Nettó export: +1.6 gigatonna

USA - Szénlábnyom 7.5 gigatonna Nettó export: + 1.1 gigatonna

Hazai kibocsátás: 6.1 gigatonna

0.08 0.07

Hazai kibocsátás: 6.4 gigatonna

Kína - Összes kibocsátás: 7.3 gigatonna

0.67

0.06

Nettó export: -2.0 gigatonna Hazai kibocsátás: 9.3 gigatonna

0.79 0.09

0.1 0.06

0.06

0.09 0.06

0.41

0.3 0.09 0.11 0.47 0.06

EU-15 EU-12 EU-27 OECD* BRIC A világ többi része Világszinten

Különbség

Fogyasztási kerete

CO2 termelési kerete

Forrás: Tukker, A. et al: The Global Resource Footprint of Nations (CREEA Project), Leiden … 2014

3,339 720 4,059 8,369 10,254

4,120 702 4,823 9,293 8,368

781 -18 764 924 -1,886

6,195

6,393

198

28,877 28,877

0

* az EU-27-ek nélkül Forrás: B, BOITIER: CO2 emissions production-based accounting vs consumption, 2012, CO2 -2009 figures from: The World Input Output Databases, www,wiod,org

Az üvegházhatású gázok kibocsátása jó indikátora ennek az egyenlőtlen fogyasztásnak, különösen a szürke vagy megtestesült kibocsátásnak, amely az importált áruk (mínusz export) jellemzője; míg a kyotói számítási modell a termelő országnak tulajdonítja az emissziót, a fogyasztó-orientált megközelítés annak az országnak, ahol a fogyasztásra sor kerül. Mivel az emisszió megjelenik az importált vagy exportált termékekben, eszerint a módszer szerint számítva másik országba kerül az összes kibocsátásnak körülbelül egynegyede.

A fenti világtérkép a széndioxiddal egyenértékű anyagok emisszió-áramlását mutatja millió tonnában, amely beépült a 2007-ben importált és exportált árukba. Az összes üvegházhatású gáz 38 gigatonna szndioxidnak felelt meg. Európában ez egynegyeddel magasabb volt (1,6 Gt), ha beleszámítjuk az importált (mínusz exportált) áruk szürke kibocsátását. Ez főképp Kínából (0,67) és más ázsiai országokból (0,79) jött. Kína 2Gt széndioxid-egyenértékű gázt bocsátott ki, többet, mint amennyit importált, főképp Európának (0,67) és Észak-Amerikának (0,47) és más ázsiai országoknak (0,41). A túlzott és nem egyenlően elosztott fogyasztásnak strukturális okai vannak, amelyek a gazdasági rendszerben gyökereznek: „Gazdaságunk alapvető gonoszsága, hogy arra kényszerít bennünket, hogy zsákmányoljuk ki a környezetet, és azután költsünk rengeteg pénzt annak helyrehozatalára. Túl sokat fogyasztunk mindenből. Egy farmernadrág 32 kilogrammot fal fel a természetből – és ebbe még nem számítottuk bele a vizet. Egy autó előállítása 30 tonna anyagba kerül. (F. Schmidt-Bleek, in: Die Presse, Bécs, 08.16.14) „A probléma az, hogy a gazdasági modellünk nemcsak megengedi, hanem egyenesen tobzódik abban, amit úgy nevezhetünk, hogy közösen, ingyen lovagoljuk meg a természet hátát. Hosszú távon ez kimeríti a természeti kincseket. Ez a megélhetésünket nehezebbé teszi. Mindaddig, amíg a politikai döntéshozók a világot csupán a gazdasági tőke szemüvegén keresztül látják, az emberi, társadalmi és természeti tőkét érő kárral senki nem foglalkozik. Így a megfelelő irányba történő változtatás lehetetlen“ (forrás: Chandran Nair, Hong Kong: Die Mutter allen Kapitals, in: Le Monde diplomatique 10457, 11.07.2014.).



A multinacionális vállalatok szerepe

Ahogy láttuk, sem a piac láthatatlan keze, sem pedig a profit motivációja nem segíti elő a természeti erőforrások, a globális javak fenntartható felhasználását és az emberi jogok tiszteletben tartását. A legbefolyásosabb szereplők a multinacionális vállalatok, és így szükségük van politikai szabályokra és irányelvekre a működésükhöz. A legtöbb esetben nagyon kevés pénzt juttatnak vissza a bányászati régiókba és az országba, ahol bányásznak, azonban rengeteg mérget és hulladékot hagynak maguk után, miközben a kitermelt javakat exportálják. Tudják, hogyan kerüljék el az adófizetést az exportáló országban, és a nyereséget hogyan helyezzék el adóparadicsomokban. Emellett sok exportáló ország túl gyenge ahhoz, hogy érvényesítse a saját jogait a multinacionális vállalatokkal szemben helyben, és hajlamosak a korrupcióra mind a bányák környékén, mind pedig nemzeti szinten. Manapság sok vállalat önként elkötelezi magát környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási célok mellett. Mindazonáltal a gyakorlatban ezek a kötelezettségek csupán a vállalat imidzsét hivatottak javítani, csak a kötelező minimális előnyöket produkálják.

AJÁNLÁSOK Az önkéntes vállalások legyenek egységesek és kötelező érvényűek (az EU-n kívül is). Az érintett államok fogadják el és alkalmazzák a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 169. számú egyezményét. Az EU Bizottság fogadjon el irányelvet, amely a kitermelő vállalatokat arra kötelezi, hogy legyenek átláthatóak az EU-n kívülről érkező és oda irányuló kifizetésekkel kapcsolatban.

A Kitermelőiparokra Vonatkozó Átláthatósági Kezdeményezés – Extractive Industries Transparency Initiative (EITI, www.eiti. org) – egy vállalatokból, kormányokból, befektetőkből, civil szervezetekből és nemzetközi szervezetekből álló konzorcium, melynek célja a természeti erőforrásokból származó jövedelmekkel kapcsolatos nyitottság és elszámoltatható gazdálkodás növelése, önkéntes alapon. A Publish What You Pay globális hálózat (www. publishwhatyoupay.org) szintén támogatja a kezdeményezést, szigorúbb jelentéstételi normákat követelve. „Előrelátóbb megoldás lenne egy hatalmas adó az állam részéről a természeti kincsekhez való hozzáférésre” (Chandran Nair, 2014) „Emellett olyan árak kellenek, amelyek tükrözik a valós költséget, amibe az adott termék került, beleszámítva a környezeti hatást. Ezeket teljes mértékben adókon keresztül lehet elérni.” (M.Munasinghe, 2011) „A kormány képes megváltoztatni az adórendszert. Ki mondja, hogy a kormány javainak nagy részét a munkavállaló lakosság termelje ki? Sokkal kisebb adó kellene hogy terhelje a munkavégzést, és emelni kellene a ritka természeti kincsekre vonatkozó adókat.” (F. Schmidt-Bleek, 2014)



Mit tehetünk mint állampolgárok, fogyasztók és vásárlók?

• Kevesebbet és lelkiismeretesebben fogyaszthatunk, előnyben részesítve a tartósabb termékeket. Nincs mindig szükségünk a legújabb modellre, ha az esz köz még a céljainknak megfelelő módon működik. • Kevesebb hulladékot termelhetünk, és szétválogat hatjuk azokat, hogy annyit lehessen újrafeldolgozni belőlük, amennyit csak lehet. • Többet tudhatunk meg az általunk vásárolt termékek lábnyomáról, és csökkenthetjük az ökolábnyomunkat. • Frissen tarthatjuk ismereteinket olyan témákban, mint a konzumerizmus kritikája, és mint az olyan gazdasági modellek, amelyek inkább az anyagcik luson, mint a növekedésen alapulnak.

• Írhatunk a bankoknak és más intézményeknek, ahol pénzt fektettünk be, és meggyőződhetünk arról, hogy nem finanszíroznak olyan projekteket, amelyek csor bítják a környezetvédelmi, munkavállalói vagy emberi jogokat, és a hasznot nem emberek vagy a környezet rovására érték el. • Csatlakozhatunk civil szervezetekhez a környeze tünkben, vagy politikai pártokhoz a fenntartható be szerzés érdekében, hogy kíméljük az erőforrásokat és ökológiai adóreformot vezessünk be. • Pénzadománnyal támogathatjuk a civil szervezeteket, amelyek környezeti, munkavállalói és emberi jogokat védenek a bányászati beruházásokhoz kapcsolódóan. Időt is áldozhatunk szolidaritási akciókban való rész vételre és politikai mobilizációra való felhívásokra.

A kiállítás létrejöttéhez az alábbi civil szervezetek járultak hozzá:

LUXEMBOURG ASTM / Klima-Bündnis Lëtzebuerg

www.astm.lu / www.klimabuendnis.lu

Friends of the Earth-CEPA / Slovakia

Greenpeace Luxemburg

www.priateliazeme.sk/cepa

www.greenpeace.org/ luxembourg

Fedepaz / Peru

FDA / Ecuador

Védegylet egyesület

www.fedepaz.org

www.fda.org.ec

www.vedegylet.hu

… és a jól ismert fotográfusok, mint Jacob Holdt, Mark Craemer, valamint a „Túlfogyasztástól a szolidaritásig” projekt munkatársai.

A kiállítás az Európai Unió és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával jött létre. További információk: www.overconsumption.eu és www.vedegylet.hu/o2s

HOGYAN BÁNUNK A FÖLD ÁSVÁNYKINCSEIVEL?

Recommend Documents