hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. ( Szent-Györgyi Albert )

1

„ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” ( Szent-Györgyi Albert )

2

TISZAPÜSPÖKI ÁLTALÁNOS ISKOLA TISZAPÜSPÖKI FŐ ÚT 85.

(OM:200891)

PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes a 2013-2014-as tanévtől

Igazgató neve:

Czeglédi Mihály

Dokumentum összeállítója: Czeglédi Mihály Intézmény elérhetősége:

5211. Tiszapüspöki Fő út 85.

Telefon:

56/445-004

Fax:

56/445-004

3

Az intézmény adatai:

AZ INTÉZMÉNY NEVE: Tiszapüspöki Általános Iskola

Székhelye: 5211 Tiszapüspöki, Fő út 85.

Létrehozásról rendelkező határozat: 51/2007.(V.24.) sz. képviselőtestületi határozat

Létrehozás éve: 2007.

Jogelőd: Általános Művelődési Központ

Működési köre: Tiszapüspöki község

Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv, illetve fenntartó neve, székhelye:

Országos Roma Önkormányzat Budapest, Dohány utca 76. 1074.

Közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 10. § foglaltak szerint általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás.

Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §. 1. c, d, r pontjában foglaltak szerint köznevelési feladatok:

4

általános iskolai nevelés-oktatás, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 171. §. 172. § pontjában foglaltak szerinti képesség- kibontakoztató és integrációs felkészítés. Alaptevékenységhez tartozó szakfeladatai: -

562913 Iskolai intézményi étkeztetés 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890116 Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek, programok 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diák-sport tevékenység és támogatása

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §. 25. pontjában foglaltak szerint a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi , érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók oktatása. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője az igazgató, akit az Országos Roma Önkormányzat Közgyűlése nyilvános pályázat útján, az ágazati jogszabályi előírásokat is fegyelembe véve határozott időre bízza meg.

5

A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési joga:

5211. Tiszapüspöki, Fő út 85. alatti ingatlanon (helyrajzi szám. 5) lévő 484 m2 épület Tiszapüspöki Község Önkormányzat tulajdona, az ingatlan benne lévő berendezésekkel és szakmai felszerelésekkel az Országos Roma Önkormányzat használatába kerül. Vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyonának kezelésére Tiszapüspöki Község Önkormányzata, az Országos Roma Önkormányzat, mint fenntartó vagyonkezelői szerződést köt. Az Intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon a fenntartó, az Országos Roma Önkormányzat használatában van, mely felett az Országos Roma Önkormányzat Közgyűlése rendelkezik.

Az Intézmény működtetésével kapcsolatos gazdálkodási tevékenységgel, vagyonfelhasználással és vagyongyarapítással, az Intézmény igazgatója – az Országos Roma Önkormányzat elnökének folyamatos ellenőrzése és az Országos Roma Önkormányzat Közgyűlése felé történő éves beszámolási kötelezettsége mellett – önállóan rendelkezik.

Az intézménybe felvehető tanulók száma: 200 fő

Az iskola évfolyamainak száma: 8

6

1. Az iskola Nevelési Programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek - Egyéni képességek figyelembe vétele. - Tevékeny bekapcsolódás saját életünk szervezésébe. - A pedagógus jóindulatú támogatására épülő tanulmányi és egyéb tevékenység. - A gyermekek és szülők megismertetése a tantestület által velük szemben támasztott követelményekkel. - Munkánk során jó együttműködési kapcsolat kialakítása tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, nevelő-szülő, nevelő-nevelő között. - Tanulóbarát osztálytermek kialakítása Célok - A pénzügyi lehetőségektől függően biztosítani a tanulás számára az optimális környezetet. - A tananyag elsajátítása mellett az általános emberi és nemzeti értékek átadása. - Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú pályázat keretein belül a tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatási módszerek, szervezési formák, tehetséggondozás és felzárkóztatás biztosítása igény szerint. Olyan pedagógiai rendszer kialakítása, mely sajátos eszközrendszerével az iskola képes a különböző hátrányok csökkentésére, és az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelni. - Széleskörű személyiségfejlesztés változatos tevékenységi formákkal, lehetőségekkel életkornak és érdeklődésnek megfelelően. - Oktatási folyamatunk végén, a 8. évfolyam végére minden diákunk teljesítse valamennyi műveltségi területen legalább a minimális követelményeket. Feladatok

- Fejleszteni tanulóinkban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket. - Kialakítani az önálló tanulás képességét. - Kialakítani és fejleszteni a kulturált magatartás, a viselkedés, a kapcsolattartás, az együttműködés képességét. - Kialakítani és fejleszteni a helyes, választékos kommunikáció készségét. - Kialakítani és fejleszteni az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, szokásokat. - Kialakítani és fejleszteni az általános erkölcsi és akarati tulajdonságokat. - Kialakítani és fejleszteni a hagyománytiszteletet, az anyanyelv tiszteletét. - Fejleszteni a tanulók önismeretét, reális énképének kialakulását. - A hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai rendszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása tanórán és tanórán kívül.( differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, drámapedagógia, stb.)

7

- Az infó-kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata - Gyermek és tanulóbarát intézményi környezet kialakítása. (IPR) - Széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek biztosítása. - A szülők és az iskola külső partneri kapcsolatának javítása. (IPR, TÁMOP-3.3.8.B-122012-0059) - A társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése. - Az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai segítése. (IPR, TÁMOP-3.3.8.B-122012-0059) - Az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása. Iskolánk nevelőtestülete kiemelten négy terület köré csoportosítva az alábbi feladatokat határozza meg: Értelmi nevelés feladata, hogy a tanuló - Legyen sokoldalúan művelt. - Legyen érdeklődő, nyitott. - Legyen kreatív, önálló gondolkodásra képes. - Legyen folyamatos önművelésre igényt érző és képes. - Legyen kötelességtudó kötelező és vállalt feladataiban. - Legyen megismerő, érdeklődő, problémamegoldó képessége fejlett. - Igyekezzen a legjobb tudásának és képességének megfelelően teljesíteni. - Legyen önálló a tanulásban és ismerje annak hatékony és helyes módszereit. - Rendelkezzen alapvető kognitív képességekkel, mint pl.: felismerő, összehasonlító, kombinatív, olvasás, írás, verbális és nem verbális értelmezés, kommunikatív készség ( pl.: helyes, kifejező, kulturált magyar nyelv használata) elvont, az ismereteket analizáló, majd újra szintetizáló gondolkodás. A helyes életmód kialakítását segítő nevelés feladatai - A tanuló képes legyen eligazodni szűkebb és tágabb környezetében. - Ismerje, tisztelje, ápolja és óvja nemzeti értékeinket, anyanyelvünket. - Védje a természet és környezet értékeit. - Ismerje és becsülje meg más népek, az etnikum értékeit, hagyományit. - Tisztelje az egyetemes kultúra eredményeit. - Legyen toleráns a mássággal szemben. - Tartsa be a társadalmilag elfogadott viselkedési és magatartásnormákat. - Csoport- és közösségtudata pozitív magatartásformákon alapuljon. - Segítő- és alkalmazkodó készsége legyen fejlett, viselkedése kulturált. - Társaival legyen megértő, együttműködő, szükség esetén egészségesen versengő a viszonya. Egészséges és kulturált életmódra nevelés feladatai - A tanuló megjelenése, környezete, felszerelése tiszta, ápolt, gondozott legyen. - Önértékelése helyes legyen. - Önbizalma megalapozott, önbecsülése reális legyen.

8

- Én tudata kiteljesedjen a humánum, az erkölcsös magatartás és fegyelmezettség normáival. - Legyen kötelességtudata önmagával szemben. - Tartsa tiszteletben és méltányolja mások tudását, véleményét, nézetét, meggyőződését. - Becsülje, szeresse szüleit, nevelőit, társait. - A társadalmi normáknak megfelelően tudjon szabadon élni jogaival. - Fejlett test- és mozgáskultúrával, illetve ennek rendszeres igényével rendelkezzen. - Helyes napirendet, életritmust alakítson ki magának. - Étkezzen egészségesen, öltözködjön helyesen, esztétikusan, praktikusan és kulturáltan. - Fejlesszük társadalmi tudatát, hazafiságát, helyes világszemléletét. - Szeresse, védje hazáját, annak értékeit, kincseit, hagyományit, hírnevét. Szakmai képzés megalapozásának feladatai - A tanulónak legyen elképzelése jövőjét illetően. - Rendelkezzen a mindennapi életben felhasználható képességekkel és készségekkel. - Alkotótevékenysége, kreativitása kiteljesedhessen a választott vagy legfejlettebb készségterületeken vagy tárgykörökben (tehetséggondozás). - Legyen reális elképzelése a továbbtanulás vagy pályaválasztást illetően. - Legyen lehetősége a felzárkózásra, különösen az alapvető készségek és ismeretek tekintetében. - A tanulónak legyen részvételi joga a döntési folyamatokban. A nevelő - oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere Az iskolában ezeket úgy kell kiválasztani, hogy a megjelölt nevelési célokon és feladatokon túl: - Igazodjanak a gyerekek életkori sajátosságihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez. - Igazodjanak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához. - Igazodjanak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Mindezeken túl úgy kell megválasztani, hogy a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Nevelési céljaink megvalósulását pedagógusaink az alább felsorolt közvetlen és közvetett eljárásokkal kívánják megvalósítani. - követelés - gyakoroltatás - segítségadás, - ellenőrzés, - ösztönzés, - tudatosítás, meggyőződés kialakítása, - magyarázat, beszélgetés, vita, - hagyományok kialakítása, - tények és jelenségek bemutatása,

9

- a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, - magatartási modellek közvetítése, - a nevelő személyes példamutatása, - ösztönzés a kutatómunkára. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős tanulói legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek, - rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat - elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Ismereteket szerzett: - az erőszakmentes konfliktuskezelésből - a fogyasztóvédelem témakörből. Magára nézve elfogadja az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és az áldozattá válás elkerülése érdekében szerzett ismereteket. Ha irányadónak tekinti a közlekedésre neveléskor és a társadalmi bűnmegelőzési témakör tárgyalásánál hallottakat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában, legyenek büszkék intézményünk eredményeire, és érezzék kötelességüknek a hagyományok ápolását. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Alapelvek Oktató-nevelő munkánk középpontjában a tanulók kreativitásának, személyiségük egészének fejlesztése áll.

tudásának,

képességének,

A helyi tanterv követelményei ösztönzik a személyiségfejlesztést. A különböző adottságú, eltérő fejlődési ütemű tanítványaink iskolai és iskolán kívüli tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk: - a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a hivatástudat szellemében neveli, oktatja tanulóit, - gyermekbarát, rendre törekvő, áttekinthető rendszert kíván, - előtérbe helyezi az „embernevelést”, a kötelességek és jogok egyensúlyát, - hangsúlyozza az egyén és a közösség egymásrautaltságát,

10

- erősíti az érzelmi nevelést, - az értékek tiszteletére, megbecsülésére neveli diákjait.

Célok: Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink: - legyenek egészséges lelkületűek, rendelkezzenek kellő önbizalommal, reális énképpel és pozitív életszemlélettel, - birtokolják azokat a személyiségjegyeket (pl. kitartás, akaraterő), amelyek a siker eléréséhez szükségesek, - tiszteljék a munkát, becsüljék meg az értékeket, - szociális érzékük, toleranciájuk, empátiás készségük fejlődjön, - alakuljon ki felelősségtudatuk, - rendelkezzenek az egészséges és kulturált életmód cselekvési motívumaival. A tanítás-tanulás során arra törekszünk, hogy: - fejlődjenek tanítványaink értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs készségei, képességei, - a tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása során megalapozzuk a diákok műveltségét, - formáljuk világképüket, - segítsük társas kapcsolataik kialakulását, a tájékozódást szűkebb és tágabb környezetükben. Feladatok Tanítványaink - rendelkezzenek minél több hasznos ismerettel az őket körülvevő világról, - legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, - tudásukat kreatívan alkalmazzák, - ismerjék és védjék szűkebb és tágabb környezetük természeti és kulturális értékeit, - tudják hazánk, településünk történelmét, alakuljon ki egészséges hazaszeretetük, - legyenek képesek a művészeti alkotások befogadására, esetleg azok alkotására, - őrizzék meg testi és lelki egészségüket, tudják a betegségek megelőzésének módját, - rendszeres testmozgással biztosítsák testi, szellemi, lelki frissességüket, - társas kapcsolataikra legyen jellemző a mások iránti jóindulat és segítség. Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanulót bevonunk az IPR programba, a Támop3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projektbe, megnyerve a szülőket is partnerként. Ehhez az iskolában a pedagógiai munka kiemelt területévé kell, hogy váljon: az érintett tanulók hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az

11

egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területe. A feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgoztuk az egyéni fejlesztési terveket: megjelölve benne a hátrányokat, a kompenzációs feladatokat. (IPR, TÁMOP-3.3.8.B-122012-0059) Differenciált tanulásszervezéssel, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozásokkal biztosítjuk: lemorzsolódás csökkentését, továbbtanulási mutatók, a kompetenciamérés eredményeinek javulását. Az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programot szervezünk (Útravaló Ösztöndíjprogram) Az ismeretszerzéssel kapcsolatos személyiségfejlesztés Minden pedagógus feladata, hogy tanítványait minél érthetőbben és minél színesebben megismertesse a NAT követelményrendszerén alapuló ismeretanyaggal. A tanuláson keresztül tudjuk megtanítani azt is, hogy a problémákat, feladatokat hogyan lehet a legésszerűbben, a leggyorsabban és legsikeresebben megoldani. - Meg kell ismertetni őket az iskolán kívüli ismeretszerzés módjaival. - Folyamatosan be kell mutatni azt, hogy tudásukat a mindennapi életben hogyan tudják felhasználni. - Ügyelni kell az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő terhelésre. - Egyéni tanulási problémák esetén az iskola órakeretet biztosít a felzárkóztatásra. - A tehetséges tanulók külön órakeretben kapnak lehetőséget a hatékonyabb képességfejlesztésre. - Tudásukat tanulmányi versenyeken vethetik össze kortársaikkal. Adott műveltségi területhez kapcsolódó személyiségfejlesztés A NAT egyes műveltségi területei lehetőséget biztosítanak a további fontos személyiségjegyek kifejlesztésére. Az adott szaktanár számára ez egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Adott műveltségi területet tanítók főbb lehetőségei: Anyanyelv és irodalom: - anyanyelvünk érthető, egyszerű, de igényes szép használata, - gondolataink minél érthetőbb kifejezése, - a magyar és a világirodalom legjelesebb képviselőinek és alkotásainak megismerése. Élő idegen nyelv: - a hazánkon kívüli világ megismerése, - a más kultúrákkal való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás feltételeinek megteremtése, - a másság elfogadása

12

Matematika: Logikus gondolkodásra nevelés Ember és társadalom: Az emberiség történelmének megismerése, különös tekintettel településünk, hazánk megismerésére, ezáltal egyfajta lokálpatriotizmus, egészséges hazaszeretet kialakítása Ember és természet: - egy egészséges ember-természet viszony kialakítása, - a természet egészének képességeink szerinti maximális megóvása, védelme, - saját testi és lelki egyensúlyunk megőrzésének módjai - tudatos környezetvédelem normáinak kialakítása Földünk és környezetünk: - tájékozódás térben és időben, - a Föld népei életkörülményeinek megismerése: nyitottság, érdeklődés az idegen kultúrák iránt, - környezetünk megismerése- környezetünk védelme Művészetek: - művészeti alkotások el- és befogadása (alapvető esztétikai értékek elfogadtatása), - környezetünk művészeti értékeinek ismerete, védelme, - egyéni képességek szerint alkotóművészeti készségek kibontakoztatása, önálló esztétikai értékrend kialakítása Médiaismeret és mozgóképkultúra: - az írott és elektronikus sajtó befogadásának elősegítése, - az igényesség kialakítása a mozgóképi alkotások megtekintésében Tánc és dráma: A dráma óra célja a közösség és személyiségfejlesztési folyamat elősegítése. Ennek keretében a tanuláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése folyik, amelynek eredményeképpen a diákok tanulmányaikban, társas kapcsolataikban és döntési helyzetekben sikeresebben helyt állnak. Informatika: - logikus gondolkodásra nevelés, - az önálló ismeretszerzés megkönnyítése

13

Életvitel és gyakorlati ismeretek: A kreatív gondolkodás, kézügyesség fejlesztése

Testnevelés: - a rendszeres testmozgás igényének kialakítása, - az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, - az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1.Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészséges életmódra nevelés a.) Higiénés szokások kialakítása, fejlesztése Megvalósítás területe: ide vonatkozó tananyag feldolgozása, házirend betartása, mindennapos iskolai helyzetek kihasználása. A kitűzött célt elérjük, ha a tanulók rendszeresen tisztálkodnak, öltözetük, küllemük rendezett és erre igényük is kifejlődik. Az udvari játék után és az étkezések előtt maguktól kezet mosnak. Használják a szalvétát, a zsebkendőt. Felszerelésük tiszta, rendezett. Vigyáznak a környezetük tisztaságára, rendjére. Az értékelést az osztályfőnökök, a napközis nevelő folyamatosan végzik. Folyamatosan motiválják a tanulókat. b.) Rendszeresség, helyes táplálkozás, helyes napirend kialakítása A megvalósulás területe: házirend, osztályrend kialakítása, betartása, rendszeres szokások, mindennapi működés formái, étkezési lehetőség biztosítása, a témához tartozó tananyagtartalmak feldolgozása. Következetes rendtartás. A kitűzött célt elérjük, ha a tanulók zökkenőmentesen betartják a házirendet, szívesen fogyasztják a szakszerűen összeállított étrend alapján szolgáltatott iskolai ételeket. Az értékelés hasonlóan történik, mint az előző célnál. c.) Szabadidő és sportolási lehetőség ésszerű kihasználása A megvalósítás területe: testnevelés órák, napközis foglalkozások, szabad játékidő, kirándulások, stb… A kitűzött célt elérjük, ha a tanulók a mértéktelen video- és TV nézés, számítógépezés helyett szívesen játszanak. Játékkultúrájuk fejlett és sokrétű. Szívesen mozognak, sportolnak, igénylik a felnőttek és gyerekek társaságát.

14

Az értékelést a programokban résztvevőknek együtt kellene folyamatosan végezni. A tantestület az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik minden lehetőséget megragadni a fenti cél elérésére.

1.3.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segítségnyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulót.

-

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, szakemberek segítségével valósul meg. Ezeken a foglalkozásokon az elméleti oktatás mellett – különböző szituációkat előidézve- a gyakorlati elsajátítás fortélyait is megtanulják tanulóink. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok: - Váljon az iskola a közösségi élet valódi színterévé. - Önálló és öntevékeny tanulói közösségek alakuljanak, fejlődjenek. - Teremtődjenek pozitív normák és szokások a közösségekben. - A diákok legyenek képesek: - tisztelni az alapvető emberi értékeket (becsület, tisztesség, megbízhatóság), váljanak ezek a tulajdonságok személyiségük részévé, - együttműködni másokkal, - barátságok, harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére, - azonosulni mások problémáival, segíteni azok megoldásában, -egyéni és közösségi érdekek harmóniájának megteremtésére. Feladatok

15

A tanulók - ismerjék meg az intézmény közéleti fórumait, a demokratikus működés mechanizmusait, - aktívan vegyenek részt az iskolai élet szervezésében, az iskola belső működésének megalkotásában, a szabályok betartásában, - tudatosan formálják közösségük értékrendjét, - ismerjék és teljesítsék kötelezettségeiket, gyakorolják jogaikat, - vállalják fel nyíltan véleményüket, legyenek képesek azok egyértelmű megfogalmazására, - tartsák be a kulturált viselkedés szabályait, - értékeljék reálisan önmagukat és másokat, legyenek képesek elfogadni az őket ért bírálatokat, és tudják viselkedésüket, véleményüket korrigálni, - vállaljanak közösségi megbízatásokat és végezzék el azokat felelősségteljesen. - vállaljanak szerepet az intézmény döntési folyamataiban.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösséget irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

16

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: a. Tanórák: - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, b. Tanórán kívüli foglalkozások: - tanulószoba - séta, kirándulás, - tehetséggondozó foglalkozások (szakkörök, előkészítők) - felzárkóztató foglalkozások - diákétkeztetés - hagyományőrző tevékenységek - iskolai sportkör - versenyek, vetélkedők - erdei iskola (őszi, téli, tavaszi) - alapfokú művészetoktatás (vizuális alapiskola, néptánc) - hit-és vallásoktatás c. Diák-önkormányzati munka A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d. Szabadidős tevékenységek A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, illetve az IPR programban és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projektben lehetőség nyílik arra, hogy a programban résztvevő tanulóktól a költségeket átvállaljuk.

17

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, /különös tekintettel az etnikumra/ - az együtt-érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül közösségfejlesztő, közösségépítő programokat szervezünk iskolai és osztálykeretben, illetve települési szinten. Ezen programok szervezésében, és lebonyolításában számítunk a szülőkre, és azon szervezetekre, amelyekkel együttműködési megállapodást kötöttünk. Ennek köszönhetően javul az iskola-szülő, iskola- és iskolán kívüli szervezetek kapcsolata, visszaállítható az iskola presztízse. Feladatok: - Családi napok szervezése, - Konfliktuskezelő tanórai foglalkozások, (szituációs játékok, szerepjátékok, önismereti játékok) - Olyan új módszertani elemek bevezetése, amelyek közösségépítőek lehetnek (kooperatív technikák) - Versenyek, bemutatók, kiállítások, előadások szervezése, közös munkavégzés 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - különbözeti, osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása, - dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása, értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális és sportversenyek szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

18

- az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt- a munkaközösség-vezetőkkel és az igazgató helyettessel konzultálva- az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítő javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz munkaközösségének munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Órát látogat osztályában, különös tekintettel a rendkívüli esetekre.

1.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Felelősségteljes feladat, mely minden szaktanár részéről nagy odafigyelést, törődést igényel.

19

Továbbra is biztosítjuk a széles választási lehetőséget a tanulók érdeklődésének, irányultságának megfelelően. A tehetséggondozást szakköreink és a középiskolai előkészítők szolgálják. A szakköri munkában részt vehetnek az úgynevezett áltagos képességű gyermekek is, akik egy-egy területen kiaknázatlan tehetséggel bírnak; a szakköri keretekben lehetőség nyílik fejlesztésükre, sikerélményhez jutásukra.

Egyéb tanórán kívüli tevékenységeink: A pályaválasztás sikere érdekében (igényeknek és lehetőségeknek megfelelően) magyar, matematika, biológia és német előkészítőt működtetünk 8.osztályos és érdeklődő 7.osztályos tanulók számára. A mindennapi testnevelés biztosítására: tánc, és egyéb játékos foglalkozások folynak alsó és felső tagozaton. A változatos sportolási lehetőség megteremetésének érdekében a DSE és az IPR együttműködés keretében labdajátékok, asztalitenisz, sakk stb. foglalkozások működnek. A törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola és Művészeti Alapiskola segítségével biztosítjuk a kihelyezett művészetoktatást: Ennek keretein belül szerveződik a vizuális alapiskola (egyéni finanszírozású, bizonyos esetekben az IPR terhére átvállaljuk tanulók utazási költségeit)

Célirányos, ismertterjesztő kirándulások: - Színházlátogatás, (IPR) - Kiállítások megtekintése, (IPR) - Pályaválasztási, egyéb tanulmányi kirándulás (kizárólag önkéntes alapon, a szülők által finanszírozva) (nyertes pályázat esetén az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül átvállaljuk az utazási költségeket a szülőktől)

Rendezünk házi tanulmányi versenyeket, szavaló- és prózamondó versenyt, részt veszünk városi- megyei ill. kistérségi versenyeken a megmérettetés érdekében. Ezekre továbbra is felkészítjük tanulóinkat.

20

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarc kialakulásának lehetséges okai: - Alapkészségek (írás, olvasás, számolás, beszéd) nem megfelelő fejlettsége - Tanulási képességek alacsony színvonala - Az általános iskolák közötti különbségek (feltételrendszer, követelményrendszer, stb.) - Irreális pályaválasztás - Rossz időbeosztás, túlterheltség - Koncentráció hiány - Rossz tanulási technikák - Irreális elvárások Felismerése: - A tanuló teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával - Szorongás, félelem megjelenése (düh, agresszió) - Képességek mérése A segítő programok: - Tanulási technikák tanítása - A kommunikációs képességek fejlesztése - Differenciált foglalkozás tanórán - Felzárkóztató foglalkozások beindítása a hiányzó ismeretek pótlására - Iskolapszichológus bevonása Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül feladatunk átlendíteni tanulóinkat nehézségeiken. Ezt a célt szolgálják: - Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Nevelési Tanácsadóval. - Segítjük az óvodából az iskolába, illetve az általános iskolából a középiskolába való átmenetet. - Tudatosan segítjük tanulóink reális pályaválasztását. - Tanulási technikákat tanítunk. 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek a tanulók és szülők elvárásait szolgálják. Teret adnak a felzárkóztatásnak és a tanulói tehetség kibontakozatásának, nem feledve a "mindenki valamiben tehetséges" elvet. A tehetséggondozással párhuzamosan fontos feladatunk a tanulási problémával küzdő, lassabban haladó tanulók felzárkóztatása. Ezeknél a tanulóknál a szociális-, műveltségi hátrányból és a családi háttérből adódó hiányok pótlására kell törekednünk. Meg kell győzni

21

a szülőket s bevonni őket a folyamatos nevelőmunkába. A megfelelő kapcsolat kialakítása, a rendszeres találkozás, beszélgetés előbb-utóbb eredménnyel jár. A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatásának színterei Tanítási órákon: -

differenciálással, egyéni bánásmóddal, fokozott törődéssel, személyre tervezett házi feladattal, feladatok adásával valósul meg, kooperatív technikák alkalmazása

Tanítási órán kívül: - korrepetálással, - kiscsoportos foglalkozások szervezésével, - egyéni fejlesztő foglalkozással. Iskolánkban a hatályos törvényeknek megfelelően kibontakoztató és integrációs felkészítést. (IPR)

bevezettük

a

képesség-

Délutáni tanulószobai foglalkozásokon: - differenciálással, - egyéni foglalkozással történik. Feladat: - Biztosítani a nyugodt tanulás feltételeit. - A tanulás helyes technikájának kialakítása. - A tanulási folyamat ellenőrzése, a helyes napirend, tanulási rend megtanítása. - A tanulószobai csoportok összetételéből adódóan a cigánygyermekek készségfejlesztése. További feladat: A tanulási nehézséggel küzdő (pl.: dyslexiás, dysgráphiás, dyscalculiás) tanulók szakemberhez irányítása , kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó pedagógusaival, logopédussal, munkájuk segítése, kölcsönös bizalom alapján. A szociális hátrányok, a beilleszkedési és magatartászavarok, valamint a tanulási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák - tanulószobai ellátás, - egyéni fejlesztés, (IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt) - könnyített testnevelés

22

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló egyéb tevékenységek: - szoros kapcsolat az óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal (IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt) - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai - a családlátogatások - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Sajátos nevelési igényű tanulók ellátását az iskola az alapító okirata alapján és a Közoktatási törvény 86. §. (2.) szerint látja el, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Amennyiben a tanuló a szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényű, illetve BTMN-es, a 14/1994. (VI.24.)MKM rendelet 26/A § (4) alapján megilletik a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó ellátások. Az intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. Ennek ellenőrzését 2008. szeptember 1-től a területileg illetékes, nevelési tanácsadás feladatait ellátó pedagógiai szakszolgálat (Hunyadi Mátyás Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Törökszentmiklós, Almásy út 25.) végzi. A sajátos nevelési igényű tanulókat a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a szülő írásos kérelmére- az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból az értékelés és minősítés alól. Felzárkóztatásukat a többiekhez egyéni foglalkozás keretében segíti elő. Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységeket alkalmazunk, mint például a kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezési technikák és projektmódszer. A megvalósítás érdekében pedagógusaink célirányos képzéseken vesznek részt. Ennek eredményeként tanulóink az alapképességek biztos birtokosai lehetnek. A tanulás részképességei- figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, az önművelésre való képesség fejlődik. Tanulóink megtanulják önállóan szervezni mindennapjaikat, képesek lesznek saját, célszerű szokásrendszereiket kialakítani. 1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermeknek joga van alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási lehetőségekhez, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátáshoz. Az iskola a törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódik. Az elsődleges jelzőrendszer szerepét tölti be a gyermek, tanulók veszélyeztetettségének

23

megelőzése és megszüntetése érdekében. Ennek során együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, hatóságokkal. A társadalmi - gazdasági helyzet változása kihat a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára is. Egyre nő a létminimum alatt élő családok száma, egyre több gyermek érkezik szociokulturális hátránnyal az iskolába. Nő az ún. "csellengő" fiatalok száma. Ezekből a tényekből adódnak a célok, melyek között kiemelkedő szerepet kap a prevenció. Célok: - az általános és korai prevenció - az iskolai jelzőrendszer működtetése - a kialakult veszélyeztetettség megfelelő "kezelése a rendelkezésre álló eszközökkel, a gyermek lehetőség szerinti családban tartása Feladataink felosztása a célból adódóan: - megelőző prevenciós feladatok - kezelő feladatok - A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség időben történő felismerése, felderítése az okok feltárásával, nyilvántartás. - A gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres orvosi, fogorvosi ellátás biztosítása. - A gyermek elemi szükségleteinek ellátása a családban, az otthoni életforma folyamatos megismerése. - A tanuló eredményeinek, a rendszeres iskolába járásnak a folyamatos ellenőrzése a tanulás befejezése és a pályaválasztás érdekében. - Segítségnyújtás a cigány etnikumból érkező gyermekek szociokulturális hátrányának csökkentés érdekében. - A gyermek intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása. - Együttműködés az osztályfőnökkel, a diákönkormányzattal, a tanulók jogainak megismertetése. - A család szociális és anyagai helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése - Segítő külső szervekkel, szakemberekkel az együttműködés kialakítása, folyamatos kapcsolattartás. (IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt)

24

- Családgondozásra javaslat elkészítése, közvetítés a Gyermekjóléti Szolgálathoz. Tevékenységek Szociális szolgáltatások: - szervezett egészségügyi vizsgálatok - reggeli ügyelet 7.30-tól (szülő külön kérésére indokolt estben 7.00-tól) - étkeztetés: tízórai-ebéd uzsonna - tanulószobai ellátás - kezdeményezés az önkormányzati segélyezésre Egyéb tevékenységek: -

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása tanórai csoportban, korrepetáláson, órarenden kívül, az iskola öntevékeny csoportjaiba való bekapcsolódással.

- Fejlesztő foglalkozások - Logopédiai foglalkozás, iskolaérettségi vizsgálat, utazó szakemberek foglalkoztatása

Kapcsolattartás - a családdal (családlátogatás, szülői értekezlet, megbeszélések,TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 stb.)

fogadóóra,

IPR

értékelő

- orvossal, védőnővel, gyermekvédelmi szolgálattal - az önkormányzattal - gyámügyi előadó - egyéb társadalmi szervezetekkel (a helyi Kisebbségi Önkormányzattal) - Nevelési Tanácsadóval - Megyei Pedagógiai Intézettel - Rendőrséggel Fontos a folyamatos információáramlás az osztálytanítók, osztályfőnökök között. Ez tervezett megbeszélésen, ill. kisiskola lévén napi információcserével lehetséges. A szervezett egészségügyi vizsgálatokon kívül mindennapos kapcsolat kiépítése szükséges az orvossal és a védőnővel. (oda-vissza működő jelzések). (Esetmegbeszélések havi rendszerességgel).

25

Ha a fent említett eszközök nem elégségesek, problémás esetben a gyermekjóléti szolgálathoz, önkormányzat gyámügyi előadójához valamint a Kisebbségi Önkormányzathoz kell segítségért fordulnunk. Bizonyos esetben, ha ez sem jár eredménnyel, a rendőrség adhat segítséget. Az említett "lépcsőfokokat" végig kell járnunk, még a konkrét problémás eset megnyugtatóan nem rendeződik. Az intézményen belül a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, az iskola pedagógusaival együttműködve. A tanév elején az osztályfőnökök segítségével nyilvántartásba veszi a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat. Ezek után szorosan együttműködve fokozott figyelemmel kísérik e körbe tartozó tanulókat, hogy a helyzetük romlása esetén próbáljanak segíteni. A segítség formája lehet beszélgetés a tanulóval, szülővel, családlátogatás stb.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Településünkön magas a munkanélküliek száma, sok a nehéz körülmények között élő tanuló. Különböző programokkal igyekszünk segíteni beilleszkedésüket, folyamatos fejlődésüket. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk. A helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. /A hátrányos helyzetű tanulók felmérését évente el kell végezni./ A program célja: A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, demokrácia törvényeit ismerő állampolgárok váljanak. Olyanok, akik betartják az együttműködés szabályait, elfogadják, tisztelik a másságot. E cél teljesítése nehézségekbe ütközik a szociális hátrányokkal, valamint a beilleszkedési és magatartászavarokkal küzdő tanulóknál. A családok eltérő életkörülményei, a szülők iskolázottsági foka, a családok struktúrája, jövedelmi szintje differenciálják a tanulókat. Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt jelentős lehetőséget biztosít számunkra, segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, segíteni a tanulók ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését.

26

Feladatok A társadalmunkban ma élő konfliktusforrást hordozó különbségek intézményünk sajátos feladatait határozzák meg. Nevezetesen: - Stratégia kidolgozása az iskolán belül jelentkező esélyegyenlőtlenségek kezelésére. Tevékenységi terület: együttműködés az ifjúságvédelemmel, osztályfőnökökkel. - Az esélyegyenlőség biztosítása. Tevékenységi terület: lehetőség a tehetség kibontakoztatására, lehetőség a hiányok egy részének leküzdésére, lehetőség a sikeres életút eléréséhez. - A szelekció negatív hatásának megszüntetése. A homogén csoportok újratermelik az esélyegyenlőtlenséget, egységes szociális létre alkalmas személyiségeket csak heterogén csoportokban lehet nevelni. - A művelődési különbségek csökkentése, a feltételek megteremtése. Tevékenységi terület: a művelődési különbségek csökkentésére emelni kell az iskolai szervezésű kulturális programokat (színház, mozi, könyvtár, stb.) a diákönkormányzattal együttműködve. - A hátrányos helyzetű tanulók tudásszintjének emelése. Tevékenységi terület: felzárkóztató csoport, korrepetálás, differenciált munkaforma, egyéni bánásmód tanórán és tanórán kívül. - A tanulók szociális érzékenységének fejlesztése. Iskolánkban is érezhető az elszegényedés, így a szegénység nem iktatható ki az általunk közvetített világképből. Feladatként jelentkezik egy szociálisan érzékenyebb nemzedék kinevelése az esélyegyenlőség érdekében. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. - A felzárkóztató órák. - Diákétkeztetés. - Drog- és bűnmegelőzési programok. -Az iskolai könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - A nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai. - A családlátogatások.

27

- Továbbtanulás irányítása, segítése. - Iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. - A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek. - Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. - Olyan lehetőségek megkeresése, és szülőkkel valamint tanulókkal történő megismertetése, amelyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják. (ösztöndíjak, Arany János Tehetséggondozó valamint Kollégiumi programok, Útravaló ösztöndíjprogram)

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzatot segítő pedagógus áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni    

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

28

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A tanulók közösségét érintő együttműködési formák: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente legalább egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat ülésén, - a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságon keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók, a szaktanárok folyamatosan (szóban ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. Az integrációs ill. képesség-kibontakoztató nevelésben részesülő tanulókat és szüleiket a törvényben meghatározott időpontokban az osztályfőnökök, a tanítók és a szaktanárok tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Pedagógiai program csak a szülők egyetértésével, a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakításával, ápolásával valósítható meg. A nevelés két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot kell teremteni a közös cél eléréséért. Ennek érdekében az iskolának tájékoztatni kell a szülőket a nevelési célokról, feladatokról, az alkalmazott módszerekről, meg kell ismernie a szülők elvárásait, véleményét. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente legalább egyszer a szülői munkaközösség ülésén, vagy az összevont – iskolai szintű – szülői értekezleten - az osztályfőnökök évente 3 alkalommal az osztályok szülői értekezletein Szülői képviseleti fórumok: A közoktatási törvény rendelkezik a szülők közösségéről valamint az iskolaszékről. Ennek értelmében a szülői képviseletet az iskolaszék, a szülői munkaközösségek látják el.

29

A szülő, mint iskolahasználó kérheti: - az ifjúságvédelem segítségét - napközi-otthoni és tanulószobai ellátást - a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését. A szülő, mint a tanulás-nevelési folyamat segítője tevékenykedhet: -

az iskola esztétikai arculatának alakításában az eszközök gyarapításában rendezvények szponzorálásában, lebonyolításában táboroztatásban, kirándulások szervezésében, lebonyolításában, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munkaformájában

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái és fórumai A nevelőmunka segítéséhez a szülőktől az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást, Fórumai: Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás optimális fejlesztésük érdekében. Környezettanulmány készítése. (TÁMOP-3.3.8.B-122012-0059 számú projekt) Szülői értekezlet Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-iskola között. Feladata: - a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, az egyes tanulók tanulmányi előmeneteléről, iskolai

30

magatartásáról, neveltségi szintjéről, közösségben elfoglalt helyéről, az osztályközösség feladatairól, elért eredményeiről, problémáiról, távlati terveiről; - a szülők kérdéseinek, kéréseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás....) Nyílt nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák menetét, tájékozódjon közvetlenül gyermeke tanórai tevékenységéről, az osztályközösség iskolai életéről, nyújtson segítséget a beiskolázás előkészítésénél a leendő elsős szülőknek. IPR A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleinek háromhavonta biztosítunk lehetőséget, hogy gyermekeik iskolai munkájáról a „hagyományos” módszerek mellett az osztályfőnökkel folytatott kötetlen beszélgetés kapcsán átfogó képet kapjanak. Célja, hogy a szülők naprakész információval rendelkezzenek gyermekeik iskolai munkájáról, teljesítményéről. Az osztályfőnökkel együttműködve kialakítsanak egy olyan stratégiát, amelynek segítségével a tanulók teljesítményét képességeikhez mérten a legmagasabb szintre emeljük.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgák fajtái: -

osztályozó vizsga különbözeti vizsga javító vizsga

Formái: -

írásbeli szóbeli gyakorlati

Vizsgaidőszakok: -

Javítóvizsga: augusztus 15.- augusztus 31. között osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott időpontban

31

Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára osztályzat megállapítása céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával- a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, illetve ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.

Írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgató-helyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsga-teremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. az íróeszközökről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyakként 45 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető.

A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú bizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. a tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő húzás előtt, legalább 30 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére 30 percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

32

Ha vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, a mely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb 3 vizsga szervezhető A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek a vizsga időpontjában pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett- az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 0-29 %

elégtelen

30-49 % elégséges 50-69 % közepes 70-84 % jó 85-100 % jeles A szóbeli és gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. A vizsgák eredményének kihirdetése

33

A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javítóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézmény vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal részt vehet. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: -

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra javító vizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -

aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját;

34

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján- nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti (segítség nyújtása). Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk Tiszapüspökiből minden jelentkező, tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. A tanköteles életkor kezdetét a 2012. dec.31.-ig a közoktatási törvény 6. paragrafusa (2) bekezdése, a 2013. jan. 1-jétől a Nkt. 45 paragrafusa (2) bekezdése szabályozza. Az első évfolyamba történő beiratkozásnál be kell mutatni: -

-

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvélemény (eredeti példány); a szülő (amennyiben a gyermeket valamelyik szülőnél elhelyezték a szülői felügyeletet gyakorló szülő) vagy más törvényes képviselő személyazonosító igazolványa, más törvényes képviselő esetén a gyámhivatal gyámrendelő határozata; gyermek/tanuló TAJ kártyája; érvényes rendszeres gyermekvédelmi határozat másolata; a gyermek/tanuló lakcímét igazoló kártyája.

35

2.

Az intézmény helyi tanterve

2.1. A 2013.évi kerettanterv bevezetésének ütemezése:

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Tanév 2013/2014.

Új

Régi

Régi

Régi

Új

Régi

Régi

Régi

2014/2015.

Új

Új

Régi

Régi

Új

Új

Régi

Régi

2015/2016.

Új

Új

Új

Régi

Új

Új

Új

Régi

2016/2017.

Új

Új

Új

Új

Új

Új

Új

Új

A szabadon tervezhető órakeretek felhasználása: Évfolyam: 1.

Szabad órakeret: 2 óra

2.

2 óra

3.

3 óra

4.

3 óra

5.

2 óra

6.

3 óra

7.

3 óra

8.

3 óra

Tantárgy javára: Magyar nyelv és irodalom: 1 óra Magyar nyelv és irodalom: 1 óra Magyar nyelv és irodalom: 1 óra Magyar nyelv és irodalom: 1 óra Magyar nyelv és irodalom: 0,5óra Matematika: 1 óra Magyar nyelv és irodalom: 1 óra Matematika: 0,5 óra

Tantárgy javára: Matematika: 1 óra Matematika: 1 óra Matematika: 0,5 óra Matematika: 0,5 óra Term.ismeret: 0,5 óra Term.ismeret: 1 óra Matematika: 1 óra Fizika: 0,5 óra

Tantárgy javára:

Környezetism. 0,5 óra Matematika: 0,5 óra Informatika: 1 óra Informatika: 1 óra Kémia: 0,5 óra Biológia-eg.tan: 1 óra

Tantárgy javára:

Informatika: 1 óra Informatika: 1 óra

Földrajz: 0,5 óra Technika-életv.: 1 óra

36

A szabadon tervezhető órakeretek felhasználásával kialakított heti és éves óraszámok: 1-4. évfolyam Tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7+1 288

7+1 288

6+1 252

4+1 180 1 36 1 36 2 72 2 72 1 36 5 180

4+1 180 1 36 1 36 2 72 2 72 1 36 5 180

Cigány népismeret

1 36

1 36

4 +0,5 162 1 36 1 +0,5 54 2 72 2 72 1 36 5 180 +1 36 1 36

6+1 252 2 72 4 +0,5 162 1 36 1 +0,5 54 2 72 2 72 1 36 5 180 +1 36 1 36

Rendelkezésre álló órakeret

26 936

26 936

26 936

28 1008

Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika

5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia

5. évfolyam 4 +0,5 162 3 108 4 144 1 36 2 72 2 +0,5 90

6. évfolyam 4 144 3 108 3 +1 144 1 36

7. évfolyam 3+1 144 3 108 3 +1 144 1 36

2 72

8. évfolyam 4 144 3 108 3 +0,5 126 1 36

2 72

2 72

2 +1 108 2 72 1 +0,5 54

1 +0,5 126 2 72

37 Biológia-egészségtan

1 36 1 36 1 36 1 36 5 180 +1 36 1 36 1 36

1 36

2 72 1 +0,5 54 1 36

1 36 1 36 5 180 1 +1 72 1 36 1 36

1 36 1 36 5 180 1 36 1 36 1 36

1 36

29 1044

29 1044

32 1152

32 1152

Földrajz Ének-zene Hon-és népismeret Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Informatika Osztályfőnöki Cigány népismeret

Rendelkezésre álló órakeret

1 +1 72 2 72 1 36

+1 36 5 180 1 36 1 36 1 36

A 2013/2014. tanév heti óraterve:

Tanterv

2013

Régi

Régi

Régi

2013

Régi

Régi

Régi

Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Történelem Német Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és viz. kult. Technika, életv. Testnevelés Osztályfőnöki Honism.

1.o. 8

2.o. 8

3.o. 8

4.o. 8

5.o. 4,5

6.o. 4,5

7.o. 3,5

8.o. 3,5

5 1 1 2 2 1 5 -

5 1,5 1 2 1 5 -

4,5 2 1 2 1 3 -

3 4 1 2 1 1 1 3 -

2 3 4 1 1 2,5 1 1 1 5 1 1

2 3 3 1 2 1 1 1 1 5 1 -

2 3 3 1 2 2 1,5 2 1 1 1 2,5 1 -

2 3 3 1 1,5 2 2 2 1 1 1 2,5 1 -

38

Cigány népism.

Heti kötött óra Éves óraszám:

1

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

26

24

22

24,5

29

26,5

27, 5

27,5

1017

1017

936

888

814

906

1044

980

2.2. Tantárgyak és a tananyag beosztása: 1-4. évfolyam (Valamennyi tanterv - A - változat szerint)

Magyar nyelv és irodalom 1-2. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése  Az olvasástanulás előkészítése  Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása  A szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás  Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása  Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok  Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése 4. a tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Összesen:

Óraszám az 1. évfolyamon 15 óra

Óraszám a 2. évfolyamon 28 óra

30 óra 90 óra 25 óra

100 óra


52 óra

7 óra


5 óra

11 óra

288 óra

288 óra

5 óra

Magyar nyelv és irodalom 3-4. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Olvasás, az írott szöveg megértése

Óraszám a 3. évfolyamon 25 óra 66 óra

Óraszám a 4. évfolyamon 25 óra 66 óra

39 3. Írás, szövegalkotás  Az íráshasználat fejlesztése  Fogalmazási alapismeretek  Szövegalkotási gyakorlatok 4. a tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Összesen:

35 óra 17 óra 23 óra 12 óra


20 óra

20 óra



252 óra

252 óra

Német nyelv 4. évfolyam Témakörök

Óraszám a 4. évfolyamon

A család Otthon Étkezés Idő, időjárás. A hét napjai, napszakok. Az óra. Számok 100-ig. Öltözködés Sport. Testrészek és mozgás. Iskola, barátok Szabadidő. Kedvenc időtöltésem. Természet, állatok. Állatok a ház körül. Ünnepek és hagyományok. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában. Fantázia és valóság

10 óra 8 óra 6 óra 8 óra 5 óra 4 óra 5 óra 6 óra 8 óra 6 óra 6 óra

Összesen:

72 óra

Matematika 1-4. évfolyam Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség 5. Ismétlés, gyakorlás, ellenőrzés

Összesen:

1. évfolyam óraszáma

2. évfolyam óraszáma folyamatos 116 óra 23 óra 16 óra 5 óra 20 óra

3. évfolyam óraszáma 8 óra + folyamatos 100 óra 22 óra 15 óra 8 óra 9 óra

4.évfolyam óraszáma 8 óra + folyamatos 95 óra 25 óra 15 óra 8 óra 11 óra

folyamatos 116 óra 23 óra 16 óra 5 óra 20 óra

180 óra

180 óra

162 óra

162 óra

3.évfolyam óraszáma


Erkölcstan 1-4. évfolyam Témakör 1. Az én világom Milyen vagyok és milyennek látnak

1.évfolyam óraszáma 8 óra


40 társaim? 2. Társaim – Ők és én Közösségben és egyedül 3. Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek Az osztály és az iskola 4. Tágabb közösségeim A lakóhelyi közösség Kulturális – nemzeti közösség 5. A környező világ Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 6. A mindenség és én – Születés és elmúlás

6 óra 10 óra

Összesen:

5 óra

6 óra

6 óra

5 óra

6 óra

9 óra

10 óra

5 óra 5 óra

4 óra 5 óra

36 óra

36 óra

10 óra

3 óra

10 óra

9 óra

7 óra

36 óra

6 óra 6 óra

36 óra

Környezetismeret 1-2. évfolyam Témakör

1.évfolyam óraszáma 8 óra 6 óra 5 óra

Az iskola Az iskolás gyerek Mi van a teremben? Tájékozódás az iskolában és környékén Hóban, szélben, napsütésben Anyagok körülöttünk Mi kerül az asztalunkra? Élőlények közösségei Összefoglalás, ismétlés


8 óra 6 óra

Összesen:

7 óra 4 óra


36 óra

36 óra

Környezetismeret 3-4. évfolyam Témakör


A mezőn A kertben Megtart, ha megtartod Egészség, betegség Mennyi időnk van? Az a szép, akinek a szeme kék? Miért érdemes takarékoskodni? Merre megy a hajó? Vágtat, mint a paripa Önismeret és viselkedés Tájékozódás a tágabb térben (lakóhely) (Magyarország) Összefoglalás, ismétlés


6 óra 7 óra 4 óra 4 óra 4 óra 5 óra 4 óra 7 óra

Összesen:


7óra

7 óra 8 óra

54 óra

54 óra

Ének-zene 1-4. évfolyam Témakör





41 1. Zenei reprodukció - Éneklés 2. Zenei reprodukció – Kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás – Zeneelméleti ismeretek 4. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése

40 óra

40 óra

40 óra

40 óra

7 óra

7 óra

7 óra

7 óra

8 óra

8 óra

8 óra

8 óra

7 óra

7 óra

7 óra

7 óra

5. Zenei befogadás - Zenehallgatás

10 óra

10 óra

10 óra

10 óra

Összesen:

72 óra

72 óra

72 óra

72 óra

Rajz és vizuális kultúra 1-4. évfolyam Témakör


1. Kifejezés, képzőművészet: Átélt élmények, események Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek 2. Kifejezés, képzőművészet: Valós és képzelt látványok Hétköznapi és képzelt figurák 3. Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetben Utazások, vizuális hatáskeltés, vizuális kommunikáció 4. A média társadalmi szerepe, használata. Médiahasználati szokások, médiumok. Médiaélmény-feldolgozás 5. A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A médiaszövegek nyelvi jellemzői, érzelmi hatásai 6. A média társadalmi szerepe, haszna. Személyes élmény, médiaélmény Tájékozódás a világhálón, virtuális térben, biztonságos internethasználat 7. A média társadalmi szerepe, haszna Tájékozódás a virtuális terekben A média működési módja, információforrások megbízhatósága 8. Tárgy-és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek Mikro és makrotér 9. Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak Tárgyak és használatuk

Összesen:

16 óra

16 óra 6 óra


11 óra

8 óra

9 óra

17 óra

17 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

11 óra

12 óra

10 óra

2 óra

2 óra

12 óra

13 óra 14 óra

2 óra

2 óra


16 óra

2 óra

2 óra


2 óra

2 óra

12 óra

14 óra

12 óra

72 óra

72 óra

15 óra

15 óra

72 óra

72 óra

Életvitel és gyakorlat 1-4. évfolyam Témakör 1. Család, otthon, háztartás





42 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3. Közlekedés 4. Közösségi munka, közösségi szerepek

Összesen:

18 óra 3 óra

18 óra 3 óra

17 óra 4 óra

17 óra 4 óra

7 óra

7 óra

7 óra

7 óra

36 óra

36 óra

36 óra

36 óra

Testnevelés és sport 1-4. évfolyam Témakör 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely-és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a torna és a tánc jellegű feladatmegoldásokban 5. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Összesen:

1.évfolyam óraszáma 10 óra + folyamatos 38 óra




27 óra

27 óra

35 óra

35 óra

33 óra

33 óra

33 óra

33 óra

25 óra

25 óra

25 óra

25 óra

25 óra

25 óra

25 óra

25 óra

7 óra

7 óra

7 óra

7 óra

15 óra

15 óra

15 óra

15 óra

180 óra

180 óra

180 óra

180 óra



Informatika 3-4. évfolyam Témakör 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazási ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Összesen:

4 óra 6 óra


36 óra

36 óra

Cigány népismeret 1-4. évfolyam Témakör 1. Szociális kapcsolatok





43 2. Természeti és társadalmi környezet 3. Múlt és jelen 4. Kulturális élet 5. Cigány nyelvek

8 óra

8 óra

8 óra

8 óra

6 óra 12 óra 2óa




Összesen:

36 óra

36 óra

36 óra

36 óra

2.3. Tantárgyak és a tananyag beosztása: 5-8. évfolyam (Valamennyi tanterv - A - változat szerint)

Magyar nyelv 5-8. évfolyam Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete A nyelv állandósága és változása A nyelv szerkezete és jelentése Összefoglalás Értékelés, javítás Felmérés

Összesen:

5. évfolyam óraszáma 9 óra


11 óra

11 óra







72 óra


2 óra 5 óra

5 óra 25 óra 5 óra 3 óra 5 óra

81 óra

72 óra

72 óra

Magyar irodalom 5-6. évfolyam Témakör Mesék Ballada Monda, rege Petőfi S.: János vitéz Arany J.: Toldi Táj, szülőföld – A régió, lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Család: gyerekek és szülők – barátság, emberi kapcsolatok Molnár F.: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány Gárdonyi G.: Egri csillagok – házi olvasmány Szövegalkotás Összefoglalás Értékelés, javítás Felmérés

Összesen:


6. évfolyam óraszáma 5 óra 5 óra

17 óra 15 óra 11 óra 10 óra 15 óra 15 óra 10 óra 6 óra 5 óra 2 óra 5 óra

81 óra


72 óra

44

Magyar irodalom 7-8. évfolyam Témakör

7. évfolyam óraszáma 10 óra 8 óra 22 óra

Kisepikai alkotások Nagyepikai alkotás Lírai műfajok Lírai és átmeneti műfajok Egy korstílus – a romantika Stílusirányzatok a 20.század elején Nagyepikai alkotás – egy Jókai regény – elemzés Nagyepikai alkotás az ifjúsági/vagy a szórakoztató irodalom köréből-regényelemzés Drámai műfajok A média kifejező eszközei (mozgókép, sajtó) A média társadalmi szerepe, használata, nyelve, értelmezése Összefoglalás Értékelés, javítás Felmérés



Összesen:

8 óra

7 óra 7 óra



72 óra

72 óra

Német nyelv 5-8. évfolyam Témakör A család Otthon, étkezés Idő, időjárás Öltözködés, sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek, szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Zene, művészetek Egészséges életmód Média, kommunikáció Környezetünk védelme Felfedezések, tudomány, technika Földünk és a világűr Múltunk és jövőnk

Összesen

5. évfolyam óraszáma 8 óra 12 óra 6 óra 6 óra 20 óra 10 óra 10 óra 8 óra 8 óra 10 óra 10 óra


6 óra 8 óra 8 óra 8 óra 6 óra 9 óra

6 óra 10 óra 10 óra 8 óra 8 óra 10 óra 6 óra

108 óra

108 óra

108 óra

20 óra 12 óra

Matematika 5-8. évfolyam

7. évfolyam óraszáma 5 óra 5 óra 10 óra 15 óra 15 óra

8.évfolyam óraszáma 3 óra 6 óra 5 óra 5 óra 7 óra 6 óra 3 óra 4 óra 15 óra 10 óra 8 óra 8 óra 8 óra 6 óra 4 óra 4óra 3 óra 3 óra

108 óra

45 Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria 5. Statisztika, valószínűség

Összesen:









144 óra

144 óra

144 óra

126 óra

Erkölcstan 5-6. évfolyam Témakör Test és lélek Kapcsolat, barátság, szeretet Kortársi kapcsolatok Társadalmi együttélés A technikai fejlődés hatásai A mindenséget kutató ember

Összesen

5. évfolyam óraszáma 7 óra 7 óra 6 óra 6 óra 5 óra 5 óra


36 óra

36 óra



36 óra

36 óra

Erkölcstan 7-8. évfolyam Témakör Ki vagyok én, és ki vezérli tetteimet? Párkapcsolat és szerelem Egyén és közösség Helyem a világban Mi dolgunk a világban? Hit, világkép, világnézet

Összesen

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-6. évfolyam Témakör Az emberiség őskora Egyiptom és az őskori kelet kultúrája Az ókori görög-római világ



46 A középkori Európa világa A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora A Magyar Királyság virágkora A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon


Összesen

72 óra

72 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7-8. évfolyam Témakör A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon A nagyhatalmak versengése és az I. világháború Európa és a világ a két háború között Magyarország a két világháború között A II. világháború Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a II. világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár- korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi szabályok Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Háztartás és családi gazdálkodás Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság A médiamodellek és intézmények A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában



10 óra 14 óra 14 óra 12 óra 10 óra 10 óra 8 óra 9 óra 6 óra 5 óra 3 óra 3 óra 5 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra

Összesen

72 óra

72 óra

Természetismeret 5-6. évfolyam Témakör Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg Élet a kertben



47 Állatok a házban és a ház körül Kölcsönhatások és energia vizsgálatok Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a világegyetem Felszíni és felszín alatti vizek Vizek, vízpartok élővilága Alföldi tájakon Hegyvidékeke, dombvidékek Az erdő életközössége a természet és a társadalom kölcsönhatásai Az ember szervezete és egészsége Gyakorló feladatok megoldása Tanulói kísérletek Összefoglalás Témazáró Topográfiai gyakorlatok Fajismeret alap élettevékenység vizsgálatok Kőzettani gyakorlatok Év végi felmérő


1 óra

8 óra 11 óra 10 óra 10 óra 12 óra 6 óra 14 óra 9 óra 3 óra 10 óra 7 óra 2 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra

Összesen:

90 óra

108 óra

7. évfolyam óraszáma 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 9 óra 7 óra 14 óra



Fizika 7-8. évfolyam Témakör A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai A járművek mozgásának jellemzése Kölcsönhatások Hőmérséklet, halmazállapot Az energia Környezetünk és a fizika A nyomás A fény A hang A Naprendszer Elektromos alapjelenségek, elektromos áram Elektromágneses indukció – váltakozó áram Összefoglalás Dolgozat

Összesen:

6 óra 4 óra

9 óra 8 óra 7 óra 11 óra 11 óra 5 óra 3 óra

72 óra

54 óra

Kémia 7-8. évfolyam Témakör A kémia a láthatatlan részecskék világa



48 Levegőt! Vizet! Feloldom, kioldom, átoldom, megoldom Kutakodás az energiával kapcsolatban Segít a kémia Évezredes kutatás az atom nyomában „Egyedül nem megy” Nem fémes elemek Változatok a négy elemre, az élet molekulái Aranykor, vaskor, bronzkor Tanulói kísérletek Összefoglalás Témazáró Gyakorló feladatok megoldása Év végi felmérő


Összesen:

54 óra

12 óra 12 óra 14 óra 9 óra 8 óra 6 óra 4 óra 6 óra 1 óra

2 óra 2óra

72 óra

Biológia - egészségtan 7-8. évfolyam Témakör


Az élőlények változatossága I. Az élőlények változatossága II. Az élőlények változatossága III. Rendszer az élővilág sokféleségében Részekből egész Fajismeret Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma Fogamzástól az elmúlásig A belső környezet állandóságának fenntartása Gyakorló feladatok megoldása Összefoglalás Témazáró Tanulói kísérletek Év végi összefoglalás Év végi felmérő

2 óra 1 óra

10 óra 13 óra 10 óra 11 óra 9 óra 5 óra 5 óra 4 óra 4 óra 1 óra

72 óra

72 óra



4óra 5 óra 5 óra

Összesen:


Földrajz 7-8. évfolyam Témakör A szilárd Föld anyagai és folyamatai

49 A földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika Ázsia Ausztrália és az óceánok földrajza Európa általános földrajza Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza Kelet-és Közép-Európa földrajza Kárpát-medencevidék földrajza Hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei Magyarország társadalmi földrajza


Összesen

54 óra


72 óra

Ének-zene 5-8. évfolyam Témakör 1. Zenei produkció, éneklés 2. Zenei produkció – kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció – felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek 4. Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 5. Zenei befogadás - zenehallgatás

Összesen:




8.évfolyam óraszáma 12 óra 4 óra

5 óra

5 óra

5 óra

5 óra

3 óra

4 óra

4 óra

4 óra

8 óra

8 óra

11 óra

11 óra

36 óra

36 óra

36 óra

36 óra

Hon-és népismeret 5. évfolyam Témakör 1. Az én világom I. A 19-20.sz. fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód 2. Az én világom II. A 19-20.sz. fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód 3. Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe Népi mesterségek 4. Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje 5. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete, szokásrendje Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében… 6. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon-és népismereti jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség

Összesen


36 óra

50

Rajz és vizuális kultúra 5-6. évfolyam Témakör Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Stílus és mozgás Idő és térbeli változások Jelértelmezés, jelalkotás Kép és szöveg Tárgy-és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és hagyomány





Összesen

5 óra

5 óra

36 óra

36 óra

Rajz és vizuális kultúra 7-8. évfolyam Témakör Kifejezés – képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése A művészeti közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek, rajzok Mozgóképi közlés Montázs Vizuális kommunikációs formák Média-és mozgóképkultúra A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete



6 óra 3 óra

6 óra 3 óra


5 óra

2 óra

A kiemelés alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és online sajtóban A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Tárgy-és környezetkultúra Tervezett és alakított környezet Az épített környezet története


Összesen

6 óra

5 óra

5 óra

36 óra

36 óra

Technika, életvitel és gyakorlat 5-8. évfolyam Témakör Ételkészítés Teendők a háztartásban Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Háztartás és közszolgáltatások Munkakörnyezet megismerése, munkahely látogatás Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés Gyakorlat Számonkérés





28 óra 6 óra


2 óra 4 óra

2 óra

10 óra 4 óra


51 Összesen

36 óra

36 óra

36 óra

36 óra

Testnevelés és sport 5-8. évfolyam Témakör 1. Természetes és nem természetes mozgásformák 2. Úszás és úszó jellegű feladatok 3. Sportjátékok 4. Atlétikai jellegű feladatok 5. Torna jellegű feladatok 6. Alternatív környezetben űzhető sportok 7. Önvédelmi és küzdősportok

Összesen









180 óra

180 óra

180 óra

180 óra

Informatika 5-8. évfolyam Témakör 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 4. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 5. Infokommunikáció 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika 8. Ismétlés 9. Dolgozat

Összesen





8 óra

12 óra

8 óra

8 óra

4 óra


2 óra 4 óra

2 óra


36 óra

72 óra

36 óra

36 óra


2 óra 2 óra

Osztályfőnöki 5-8. évfolyam Témakör 1. Változás – szabály – rendszer – értékelés szervezés 2. Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 3. Kommunikáció - médiatudatosság 4. Tanuljuk a tanulást 5. Egészséges életmód, környezettudatosság 6. Mi a pályánk? 7. Gazdasági életre nevelés

Összesen




7 óra

4 óra

8 óra

4 óra 5 óra

8 óra 6 óra

5 óra

3 óra





36 óra

36 óra

36 óra

36 óra

Cigány népismeret 5-8. évfolyam

52 Témakör Szociális kapcsolatok Természeti és társadalmi környezet Múlt és jelen Kulturális élet Cigány nyelvek

Összesen




36 óra

36 óra

36 óra

8.évfolyam óraszáma 7 óra 8 óra 8 óra 10 óra 3 óra

36 ra

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az alkalmazott eszközök maradéktalanul tartalmazzák minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges ismereteket.

az

aktuális

kerettanterv

Feleljenek meg intézményünk célrendszerének. Ennek érdekében tartalmazzák a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit. Feleljenek meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek: -

szerkezetük legyen világos, egyszerű motiváljanak, keltsék fel a gyermek érdeklődését szövegük az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, kerüljék az idegen kifejezéseket, szavakat ábráik, betűméreteik, szerkesztésük segítse az önálló ismeretszerzést ösztönözzenek ismétlésre, rendszerezésre adjanak lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre adjanak mintát az önálló feladatmegoldásokra

Törekedni kell arra, hogy a taneszközök piktogramjai, jelrendszere legyen azonos valamennyi évfolyamom. Méretében legyen kézbe-vehető, borítója érdeklődést keltő, színes és tartós. Legyen több évig használható, és ára elérhető. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A tankönyveket azoknak a tanulóknak, akik szociálisan rászorulnak, és azt a törvényes előírásoknak megfelelően igazolják, az intézmény ingyenesen biztosítja. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elérni azt, hogy valamilyen formában minden tanuló ingyen juthasson tankönyvekhez.

53

A szülőket írásban tájékoztatjuk tanévkezdés előtt a kötelezően előírt és az iskola által javasolt tankönyvekről, taneszközökről, segédletekről, és tornafelszerelésről.

2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Életkoruknak megfelelően a játékos feladatok adásának túlsúlya jellemzi tevékenységünket. Fokozatos terheléssel a tartós fegyelem és figyelem, valamint a kötelességérzet kialakítása. 2.5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.

2.5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. (Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása) Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, 2.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik- nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata- a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben- a már megalapozott

54

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,

2.6. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Tanulóink számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: A harmadik-negyedik évfolyamon: - a heti három kötelező testnevelés óra 7-8. évfolyamon - heti kettő kötelező testnevelés óra - a többi tanítási napon pedig a délutáni szabadidős foglalkozásokon az életkori sajátosságoknak megfelelő játékos, egészségfejlesztő testmozgás ( reggeli torna, séta, túrák, játékos mozgásos foglalkozások, sportnapok) 1-2. és 5-6. osztályban bevezetésre került a mindennapi testnevelés: - az 1-2. osztályban heti 3 óra testnevelés+ 2 óra néptánc - az 5-6. osztályban heti 3 óra testnevelés+ 2 óra néptánc

2.7.

Projektoktatás

Sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedik. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálása, és újak kialakítása.

55

A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Jellemzői: -

mindig alkotó jellegű mindig komplex a tanárok és a diákok partneri együttműködése differenciálás eszköze

Lényeges eleme: eredményeit nyilvánosságra kell hozni (lehetőleg az iskola minél szélesebb köre elé állítsuk ki eredményeinket). A bírálat és a kritika nyilvánosan történik. Mindez bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kis csoportok egymás közötti kommunikációja. Csupa olyan helyzet, ami a tanulóknak rendkívüli lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására, de amely helyzetek merőben szokatlanok a hagyományos tanórai keretben. Témaválasztás módja szerint lehet: pedagógusok hirdetik meg, diákok azonos érdeklődés mentén, megadott téma feldolgozására szerveződnek csoportok, a csoportok a megadott kínálatból választanak, de szigorúan meghatározott a feldolgozás menete és szempontjai. A projekt megszervezése: a tervezés szakaszai: -

témaválasztás, tervkészítés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a termék, produktum összeállítása, a termék, produktum bemutatása, a projekt értékelése.

Az értékelés jellemzői: -

az értékelés szempontjait ismertetjük a projektmunka megkezdése előtt a tanulókkal, a rendszeresség és szükség szerinti folyamatos korrekció elengedhetetlen, az értékelési kritériumoknak rugalmasnak kell lenniük.

Tanári értékelés: -

Projekttermék értékelése

56

Általánosan megfogalmazott és visszatérő kritériumok könnyítik. Fontos a szakmai-tartalmi és az esztétikai kritériumok közötti arány megállapítása. -

Prezentáció értékelése

Ne mosódjon össze a termék értékelésével! (Szempontok lehetnek: a prezentáció felépítése, kommunikáció, eszköz-technika használata, szakmai minőség) Az egyes szempontok súlyozása függ a prezentáció jellegétől. A projektfolyamat felépítése -

kezdeményezés / a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása tervezés/feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák Szervezés megvalósítás6 önálló munka nyilvánosság elé vitel/ előadás, kiállítás záró értékelés/ előre megadott kritériumok alapján

A projektmódszerrel fejleszthető kompetenciák: Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének elősegítése érdekében. Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor. Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való szereplések a projekt eredményeinek bemutatása során. A világ komplex voltának tudatosulása. Nyitottság a világ dolgai iránt. Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása, kritikai gondolkodás, értő olvasás fejlődése. Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, megvalósítása. Tanulástechnikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése. Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, a transzfer segítése, és annak tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amilyenben megtanultuk. Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése. Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése. Kreativitás, az alkotókedv fejlődése. kommunikációs kompetencia fejlődése. vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása. -

57

-

Felelősségvállalás saját maga és társai iránt.

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Általános célok Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: diszkriminációmentesség szegregációmentesség integráció biztosítása halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői ( neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Az emberi méltóság tiszteletben tartása Iskolánk a nevelés-oktatás során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

Konkrét célok, célkitűzések Szakmai-pedagógiai terület célkitűzései -

az utazó gyógypedagógusi ellátás bővítése szülő-iskola kapcsolatának ápolása az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele iskolai programokban az SNI-s és a HHH-s tanulók részvételének támogatása pedagógus továbbképzés fejlesztése, kiterjesztve az újonnan belépő kollégákra a tehetséggondozás érdekében tanulmányi versenyeken való részvétel támogatása

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések Különös figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tartunk, együttműködünk a szociális és gyermekjóléti ellátások

58

tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt veszünk a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az iskola vállalja, hogy hátrányos helyzetű tanulók oktatásból való lemorzsolódásának megelőzése érdekében módszertani továbbképzésben részesíti alkalmazottait. A tiszapüspöki Általános Iskola 2012.évben az Új Széchenyi Terv Társadalmi megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtotta a „Esélyegyenlőségi alapú fejlesztés Tiszapüspökiben”című TÁMOP-3.3.8.B-12 pályázatát. A Társadalmi Megújulás Operatív Program Irányító Hatósága 28 780 050Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási szerződésben és a pályázatban foglaltak szerint a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet Társadalmi megújulás Operatív Program előirányzatból egyszeri, vissza nem térintendő támogatásban részesül. Az előirányzat az Európai Szociális Alapból támogatott.

A pályázat benyújtásának előzményei, okai: A településen a veszélyeztetett családok száma ezen belül a cigány etnikumhoz tartozó családok száma emelkedő tendenciát mutatott településen. A tanulólétszám /2012 okt.adat/138 fő, HHH-s 87 fő, roma származásúnak 78% vallotta magát. Az intézményben felzárkóztatást segítő programok, tevékenységek folytak: a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, /IPR/ Útravaló - MACIKA Ösztöndíjprogram. A pályázat benyújtásának célkitűzései:  A tanulók alapkészséginek minél szélesebb körű fejlesztése, a tanulók „könnyebb” sikerélményhez juttatása.  A diákok érzelemvilágának gazdagítása, az önkifejezés módjának színesítése. A tanulók alapkészségeinek és személyiség-jegyeinek tudatos fejlesztése.  Egymás megismerése, együttműködési képesség fejlesztése.  Testkultúra, mozgáskoordináció fejlesztése.  Reális iskolaválasztás, a zökkenőmentes továbbhaladás megvalósítása, önismeretük fejlesztése, pályaválasztási döntés megkönnyítése. A pályázatban tervezett tevékenységek: A háromfős menedzsment irányítása mellett a pályázat 2013.07.01-től-2015. június 30.-ig tart. Az iskolába érkező óvodások zökkenőmentes beilleszkedését segítő programokkal, kirándulásokkal szeretnénk elérni. A felső tagozat követelményei is terhet jelentnek a diákok számára, ezért rendezvényekkel segítjük a sikeres átmenetet. A roma hagyományok, szokások felelevenítése, megőrzése céljából –bevonva a szülőket, a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőit- kulturális programokat szervezünk.

59

Arra is figyelünk, hogy tanulóink kulturális szemlélete több területen is fejlődjön, ezért kézműves foglalkozásokat, táncházat, szakköröket is működtetni fogunk. Számunkra az is fontos, hogy diákjaink a tanulás területén is sikereket érjenek el, ezért a HHH-ás tanulóink mentorálása a pedagógusaink segítségével történik. A pályázat bonyolítása során nemcsak tanulóink szoros bevonására törekszünk, hanem a szülők támogatására is, ezért családi napot szervezünk. A családlátogatások során betekintést nyerünk a gyerekek mindennapi életébe, amely segíti a szorosabb együttműködést a családok, a tanulók, és a pedagógusok között. A másság elfogadása érdekében közös programot szervezünk egy alapítvánnyal, amely segíti a diákok ez irányú kitekintését.

A pályázatnak az is célja, hogy több pedagógus sajátítsa el a lebonyolításhoz szükséges kompetenciákat, törekednünk kell a pedagógusképzések további fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzésekre, különösképpen: drámapedagógia, kooperatív technikák, más módszertani megújulást célzó továbbképzések. Más oktatási intézményben „ Jó gyakorlatok” megtekintése, segíti a oktatási – nevelői munka hatékonyságát, beépítve az ott elsajátított elemekkel. A 8. osztályos tanulóink pályaválasztását oly módon szeretnénk segíteni, hogy intézménylátogatásokat szervezünk, ahol megismerkedhetnek az adott létesítmény feladataival, a munkatársak feladatkörével-a szükséges végzettség megszerzéséhez elvégzett iskolai tanulmányok ismertetésével.

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola, a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés alapelvei: -

személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, folyamatosságot biztosítson, az iskolai követelményrendszerre épüljön, biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát, legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás), félelemmentes légkörben történjen.

60

A tanulók számonkérése történhet: szóban- tanóra elején az aktuális tananyagból. A tanuló számot ad arról, hogyan sajátította el az előző órán tanultakat. Természetesen kaphat a tanuló ismétlő kérdéseket is. Fontos, hogy a tanuló a kérdés elhangzása után rendezhesse gondolatait. Amennyiben önállóan nem tud számot adni tudásáról, segítő, rávezető kérdéseket kaphat, a pedagógus korrigálhat, tanácsot adhat felelet közben írásban- tanóra elején pár percben. Kisebb egységek számonkérése. A számonkérés előtt a kérdéseket átbeszéljük, az elvárásokat tudatosítjuk, a számonkérésre adott időt jelezzük. A feladatok megoldása segítség nélkül, teljesen önállóan történik. Írásban- egész órán, egy-egy témakör lezárásakor témazáró dolgozatok. Több tanóra anyagát feldolgozó egység elsajátításáról számolnak be a tanulók. A dolgozat megkezdése előtt ua., mint az előzőnél. A pedagógus módszertani szabadsága mellett ügyelni kell arra, hogy az írásbeli illetve szóbeli számonkérések aránya megfeleljen a tantárgyak sajátosságainak. A témazáró dolgozatok értékelésénél a következő értékhatárok az iránymutatók: elégséges: alsó ponthatára a minimum szintű kérdésekre adható pontok 80 %-a, közepes: alsó ponthatára a minimum szintre adható pontok 100 %-a + a törzsanyagra adható pontok 50 %-a, jó: alsó ponthatára a minimum szintre adható pontok 100 %-a + a törzsanyagra adható pontok 75 %-a, jeles: alsó ponthatára a minimum szintre adható pontok 100 %-a + a törzsanyagra adható pontok 90 %-a + az optimumra adható pontok 50 %-a.

IPR Az IPR keretein belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink teljesítményét három havonta értékeljük. Az értékelést írásban készítjük, melyet a tanuló jelenlétében a szülővel konzultálva, velük elfogadtatjuk. Indokolt esetben jelen lehet a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő képviselője, valamint az Önkormányzat gyámügyi előadója is. 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: - A házi feladatok funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

61

- Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl-nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatot. - A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. - Alsó tagozaton egy-harmadik évfolyamon a tanulási idő, az otthoni tanulás az 1 órát, negyedik évfolyamon a 1,5 órát és öt-nyolcadik évfolyamon a 2 órát lehetőleg ne haladja meg. - A tanulókat (versenyre késülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. 2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A mérések ideje és tartalma be van építve a testnevelés tantárgy tantervébe és tanmeneteibe. A testnevelés órák biztosítják a megfelelő környezetet és helyzeteket a mérésekhez. A tanulók fizikai állapotának mérése a következő feladatokból áll: feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) feladat: Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (Hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) feladat: Hanyattfekvésből állóképességének mérése)

felülés

térdérintéssel

folyamatosan

(A

hasizmok

erő-

feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Az egyes feladatokban elért eredményeket táblázat alapján átváltjuk pontokká (külön fiúk és lányok). A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján a következő lehet: kiváló, jó, közepes, elfogadható, gyenge, igen gyenge.

62

2.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elve 2.12.1. Egészségnevelés Jövőkép, hosszú távú célok: Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi állapot között. Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási technikák. A tanulók értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik. A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. A tanulók készségszinten alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát. Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. Ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket. A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és szexuális fejlődést.

Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség megformálására, a helyes magatartás kialakítására.

Egészségnevelés feladatai: A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján. Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.

63

Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyermekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült, és fogyatékos embertársaik iránt. A gyermeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelni. Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit. Az egészségnevelés területei: - egészség-betegség; - táplálkozás-mozgás; - napirend- a szabadidő helyes felhasználása; - testápolás-személyi higiéné-öltözködés; - családi élet jelentősége; - kortárskapcsolatok; - káros szenvedélyek-helyes döntések; - szexualitás; - egészséges környezet és védelme; - balesetek megelőzése-elsősegélynyújtás. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok: - iskolai étkeztetés; - mindennapos testmozgás; - környezeti nevelés; - személyiségfejlesztés. Tanórai keretek: - tantárgyakba beépítve; - egészségtan modul- biológia; - osztályfőnöki órákon; - testnevelés.

64

2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Hosszú távú célok Diákjaink váljanak környezettudatos állampolgárrá. Ennek érdekében ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt; - a környezet (természetes és épített) értékei iránt felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok:

Rövid távú célok

Feladatok

sikerkritérium

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: Több környezeti nevelési tartalom az órákon. Változatosabb tanítási,tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

Az iskola tisztaságának Rendszeres udvari javítása, a szemét szemétgyűjtés szervezése. mennyiségének Szelektív hulladékgyűjtéscsökkentése. egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése tárolása, elszállításának megszervezése.

Javul az tisztasága.

iskola

A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot.

Takarékoskodás a vízzel és Rendszeres majd Nem lesznek nyitva a villannyal. alkalmankénti felejtett csapok, égve ellenőrzések. Mérések, felejtett villanyok. számítások, Észrevehetően következtetések – és ezek csökken az iskola víz

65

közlése a tanulókkal.

és villanyszámláján szereplő fogyasztás mennyisége.

Osztályfőnöki órákon ismerjék meg közvetlen környezetük épített és természeti értékeit! Tanórákon, tanulmányi kiránduláson, vagy erdei iskola keretében ismerjék meg az ország védett területeit, műemlékeit! Szervezzenek vetélkedőket a jeles napokra.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon egyre többször téma a szülőföld értékei.

Legyenek a tanulók Faültetés, madáretetés, az környezetük, szülőföldjük épületben és az udvaron védelmezői! található virágok, növények gondozása, ápolása

A tanuló kötődik környezete egy darabjához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

Egyre több gyermek kér feladatot, jár könyvtárba, ír kiselőadást, végez gyűjtőmunkát, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

Szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internethozzáférés biztosítása.

2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.13.1. A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, ill. osztályzatokat használjuk.

66

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, ill. a bizonyítványba bejegyzi. A második- nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló aki: - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása, Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy a tanórán kívül foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán válla, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása, Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van, Rossz (2) az a tanuló aki:

67

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovás vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.13.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékesénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvétel önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközeit tiszták, rendezettek Változó (3) az a tanuló, akinek:

68

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelés, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

2.13.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, - vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret,

69

nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményéért, példamutató magatartásáért kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesítetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek ált. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás,

70

igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.14. Etnikai program

A program elkészítését meghatározó jogszabályok A közoktatásról szóló (többször módosított) 1993.évi LXXIX. törvény Az 58/2002 (XI.29.) sz. OM rendelettel módosított 32/1997 (XI.5.) MKM rendelet

A kisebbségi nevelés és oktatás célkitűzéseit a NAT és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítjuk meg. A program elkészítésénél figyelembe vettük: Intézkedési terv a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatának a cigánylakosság helyzetének javítására.

2.14.1. A kisebbségi oktatás formája: Magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás

Az oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról.

71

Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. A cigány népismeret oktatását 1-4. osztályig évi 18, míg 5-8. osztályig 37 órában végezzük.

A tanórán kívüli tevékenységek formájában is - eddigi gyakorlatunknak megfelelően megjelenik a kisebbségi népismeret (szakkörök, táborok, kirándulások, tánckörök, játszóházak, színjátszó körök). A kisebbségi nevelést és oktatást végző iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető, így az interkulturális oktatás lehetőségeit is felkínáljuk. Tesszük ezt azért, mert valljuk, hogy az egymás megismerésével és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységgel a toleranciára, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelünk.

A cigány gyermekek szülei nem beszélik a cigány nyelv egyik változatát sem, így oktatását sem igénylik, tehát a cigány nyelvet nem tanítjuk. 2.14.2. Célrendszer Általános cél: A kisebbségi oktatás- a magyarországi közoktatás részeként- megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait. E mellett biztosítja a cigány tanulók hátrányainak kompenzálását, a közoktatási rendszeren belüli előrejutásukat, illetve társadalmi beilleszkedésük elősegítését.

2.14.3. A helyzetelemzésből következően feladatunk a cigánygyermekek esetében: -

Az etnikai identitástudat kialakítása. Integrálódásuk segítése a többségi társadalomba. Felzárkóztatásuk. Tehetséggondozás. A cigány kultúra elfogadtatása a nem cigány környezettel.

Ezeken belül: -

a kitartó munkára nevelés, rendszeres iskolába járásra szoktatás, alapvető szokásrendszerek kialakítása, öntevékenységre, önállóságra nevelés, reális önértékelésre, önismeretre szoktatás, az együttélés szabályainak megismertetése, együttműködési készség kialakítása, önálló életvitelre való képesség alapjainak kialakítása, az életkornak megfelelő minimumkövetelményeknek való megfelelés.

72

2.14.4. Tevékenységi rendszerünket az alábbiakban kívánjuk megvalósítani: Cigány népismeret tanórai keretben. Tantárgyi fejlesztés, egyéni tehetséggondozás. A folyamatosan szervezett cigány kulturális fejlesztés: tanórán kívüli tevékenység keretében valamint napközis foglalkozásokon. Az iskolán kívül részt vehetnek szervezett hangszeres, és táncoktatáson. A tanév elején az előírásoknak megfelelően minden szülőnek nyilatkoznia kell, hogy gyermeke részt kíván-e venni az etnikai programban.

2.15. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 2.15.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje Az 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján. A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 2.15.2.A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2.15.3. A Pedagógiai Program módosítása A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: -

az intézmény igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei a Szülők Tanácsa az intézmény fenntartója a törvényi előírás

73

A tanulók a Pedagógiai Program módosítását a diák-önkormányzat felnőtt képviselője útján javasolhatják. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

2.15.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az intézmény Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-

az intézmény fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál

2.16. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………………. Az iskolai diákönkormányzat vezetője

A Pedagógiai Programot a Szülők Tanácsa véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………………. A Szülők Tanácsának képviselője

74

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2013. év március 14. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Tiszapüspöki, 2013. 03.14. …………………………………………. Igazgató

A Tiszapüspöki Általános Iskola Pedagógiai Programját az Országos Roma Önkormányzat Közgyűlése 2013 év hó napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. ( Szent-Györgyi Albert )

Recommend Documents