Rejtvény
Humor Kétüléses repülőgépen utazik a szőke nő, amikor a pilóta váratlanul szívrohamot kap és meghal. A szőke belekiabál a rádióba: - Torony, segítsenek, bajban vagyok. Meghalt a pilóta! - Nyugalom hölgyem! - jön a válasz a toronyból. - Először is adja meg a magasságát és a helyzetét! - 163 centiméter magas vagyok, és itt ülök a pilótafülkében…
A szöszit elviszi a barátja moziba. A mozi bejárata felett a hirdetőtábla a következőket hirdeti: Két óra izgalom! Két óra borzongás! Két óra kikapcsolódás! Két óra igazi szórakozás! Mire a szöszi: - Megőrültél? Ide hoztál? Csak nem képzeled, hogy nyolc órán keresztül a moziban ülök!
Szőke nő telefonál a Legyen Ön is milliomos stúdiójából az anyjának: - Szia anyu! Itt ülök a Legyen Ön is milliomos stúdiójában, és nem tudom a választ az első kérdésre. Szerinted a számítógép, vagy a közönség segítségét kérjem?
Szőke nő beáll egy zsúfolt parkolóba a kocsijával és leengedi az ablakot, hogy a hátsó ülésen nyújtózkodó kutyusa kapjon elég levegőt. Nem akarja, hogy utána induljon, megáll hát a járdán és visszamutatva rá, határozottan azt mondja: - Ott maradsz! Érted?? Maradsz! Maradsz! Egy közeli autó vezetője, látva hogy szőke a nő, csodálkozva végigméri, majd megszólal: - Hölgyem, ehhez csak be kell húznia a kéziféket!
Hosszas hallgatás után ismét hallatjuk hangunkat. A suliújság legújabb számából tájékozódhatsz arról, hogy mi újság a házunk táján, mi történt iskolánkban szeptember óta. Látni fogod, hogy zajlik az élet. Szeptember elején holland cserediákokat láttunk vendégül, minden kisgólya túlélte a gólyahét megpróbáltatásait, polgármesterünk beszédet mondott az október 23-i ünnepségen, és még adományokat is gyűjtöttünk a vörösiszapkatasztrófa áldozatainak
Azt is megtudhatod, hogy milyen szakkörök, szabadidős tevékenységek közül választhatsz, ha szeretnéd hasznosan, tanulással tölteni a szabadidődet (és egyéb szórakozást nem tudsz magadnak kitalálni ) Tájékozódhatsz a suli által kínált külföldi „cserediák akciókról is”. Ha szeretnél valamelyikben részt venni, érdeklődj nyelvtanárodnál! A következő oldalakhoz jó szórakozást kívánunk! Olvasásra fel!
Szakkörkép Iskolánkban sokféle szakkör működik. Íme a vezetők rövid bemutatkozása. Ha valamelyik tevékenység felkeltette érdeklődésedet, fordulj bátran szaktanárodhoz bővebb információkért! Ökoszakkör Iskolánk nem régen elnyerte az ökoiskola címet. Sokan a hír hallatán elcsodálkoznak. Nem is tudtam erről! Milyen előnyökkel jár ez nekünk? Az egyik haszna, hogy ökoszakkör indult október 20-án. Összejöveteleinket kéthetente szerdánként 15-16 óra között tartjuk Már megismertünk néhány gyógynövényt városunk központjában, elbicikliztünk egy napkollektoros házhoz és megcsodáltuk a napfény egyik hasznosításának módját. Ezen kívül nagyon sok különlegességgel várunk minden érdeklődőt : mézkóstolás, illóolaj szagolás,csíráztatási praktikák, biogazdálkodási ötletek stb. Ha felkeltettük a kíváncsiságodat, gyere el, szeretettel várunk, számítunk a segítségedre is! Donáth Attila
Biológia szakkör Biológia szakkör is működik iskolánkban, melynek célja a sikeres érettségi vizsgákra felkészülés mellett, hogy egyre többen kedvet kapjatok e csodálatos tárgy tanulásához A hét több napján is kiegészítheted alapórán megszerzett tudásodat. Készülünk a „kis”, közép és emelt szintű érettségikre. A 10. - 11. - 12. évfolyam diákjait várom elsősorban, de a fiatalabb érdeklődők is csatlakozhatnak. Raffai Zsuzsa
Virágkötészeti szakkör A virágkötészeti szakkör hosszú évek óta működik iskolánkban. Résztvevői a 9-14. évfolyamokra járnak. A gyakorlás során ismereteket szereznek csokor és koszorú kötészetből, megtanulják a különböző kötészeti stílusokat. Élővirággal, szárazkötészeti anyagokkal dolgoznak, közben megismerik a kötészeti kellékeket is. A szakkörön való részvétel az OKJ-s vizsgára való egyéni felkészülést is segíti. Minden évben rangos versenyeken (Kecel, Szombathely, stb.) veszünk részt, és gyakran dobogós helyezést érünk el. Flórián Ágnes
Latin nyelv A latin nyelv iránt érdeklődő, diákok megismerkedhetnek a latin nyelv szépségeivel. A latin szakkört Hegyes Emőke tanárnő tartja hétfőnként 14:30 és 16:00 között a 7.A termében.
Tanulságos történet
Matematika szakkör Évről évre egyre több tanuló választja iskolánkban felvételi tárgyként a matematikát, illetve az emelt szintű érettségi vizsgát. Az eredményes felkészülést szolgálják az egyes évfolyamokon működő szakkörök. Az alsóbb évfolyamokon leginkább versenyekre készülünk, játékelmélettel, logikai, kombinatorikai feladatokkal foglalkozunk, míg a felsőbb éveseknél az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz szükséges ismeretek elsajátítása a cél. Ebben a kitartó munkában nagy segítségünkre van Ambrus András tanár úr, az ELTE tanszékvezető tanára. Ő iskolánk egykori tanára, és szívesen vállalta két csoport vezetését. Ha szívesen foglalkoznál többet a matematikával, és úgy gondolod, szeretnéd a homályos valamiket világossá tenni, akkor érdeklődj szaktanárodnál, melyik szakkör munkájához kapcsolódhatsz Kelemen Ildikó
Kémia szakkör Az iskolában működő kémia szakkör két részre osztható. Az idősebb, a kémiában már jártas diákok részére a kémiai számítások szakkörét indítjuk. Ezt elsősorban a kémiából érettségizők használják ki, melynek eredményességét az érettségi vizsgák bizonyítják. A feladatok során többször alkalom nyílik arra is, hogy egy számítási eredményt a gyakorlatban is ellenőrizzünk. Erre alkalmasak a tömegmérési, titrálási és oldatkészítési laboratóriumi gyakorlatok. A fiatalabb korosztály számára elsősorban az önállóan elvégzett és a bemutató kísérletek oldaláról közelítjük meg a kémiát. A kísérletek minél sikeresebb elvégzéséhez a megfelelő anyagmennyiségeket ki is számoljuk, ezáltal a kémiai számításokat is gyakoroljuk. Bemutató jelleggel olyan látványos kísérleteket láthatnak az érdeklődő diákok, amire a tanórán nem nyílik lehetőség. Cél, hogy a kémia szakkörös diákok jártasak legyenek a kémiai eszközök helyes használatában és az önállóan elvégzett kísérletek során megszeressék a tantárgyat. Németh Mihály
Sportkörök Iskolánkban tanítási idő után az alábbi sportkörökre várjuk a 7-13. évfolyamos érdeklődők jelentkezését: Fiú kézilabda, kedden és szerdán 14.30-tól 16.00-ig (Horváth András) Lány kézilabda, pénteken 14.15-15.45-ig (Kromholcz János) Fiú-lány kosárlabda, hétfőn és csütörtökön 14.30-tól 16.00-ig (Berei Zsolt) Fiú Torna, hétfőnként 14.30-tól 16.00-ig (Kromholcz János) Lány torna, csütörtökön 14.30-tól 16.00-ig (Horváth András)
Az ablak Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt. A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont bámulva. Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról, a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból. A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében. Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta. Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve. Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján. A napok és hetek teltek.
Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen.
A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem. Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Interjú Az olvasás öröm! Iskolánk könyvtárának szeptember óta új könyvtárosa van. A kedves és segítőkész Kudron Györgyivel három lelkes hetedikes diák beszélgetett. - Miért döntött úgy, hogy itt fog dolgozni? - Nagyon szeretek könyvtárban dolgozni, s adódott a lehetőség, hogy idejöjjek a gimnáziumba. - Mit gondol az iskolánkról? - Nagyon tetszik, kellemes helynek tartom. Jól érzem itt magam, s külön öröm számomra, hogy a fiam is idejárhat. Ha tehetné, mit változtatna a könyvtáron? - Szerencsés helyzetben vagyok, mert a könyvtár állományának gyarapítására van lehetőség, és így talán minden olvasói kívánságot tudok teljesíteni. - A könyvtárnak sok látogatója van? - Óraközi szünetekben sokan benéznek hozzám, és órára is sokan kölcsönöznek valamilyen könyvet. Nagyon népszerűek az ajánlott és kötelező olvasmányok is. Persze a könyvtáros akkor igazán boldog, sok az olvasó - Hol dolgozott, mielőtt a gimibe került? - Általános iskolában tanítottam, és Akasztón voltam könyvtáros.
Cserebere
- Mi a kedvenc könyve? - A Munkácsy életrajzokat nagyon szeretem. Dallos Sándor: A Nap szerelmese és az Aranyecset című műveit. Nagyon szeretem ezen kívül a történelmi regényeket is. Sajnos egyre kevesebb idő jut az olvasásra.
- Mit üzen a diákoknak? - Azt kívánom, hogy fedezzék fel az olvasás örömét, és olvassanak minél többet, akár könyvtárunk könyveiből, akár máshonnan. xxx
Ajánló Dallos Sándor: A nap szerelmese - Aranyecset A kétkötetes mű egyszerre ismeretterjesztő és színes, olvasmányos regény, amely generációkon keresztül megőrizte frissességét és vonzerejét. A két regényből egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festő műveivel találkozzon. Munkácsy Mihály regényes életrajzának első kötete a nagy magyar festő fiatalságának éveit, pályakezdésének viszontagságait
mutatja be az asztalosinasságtól a művész düsseldorfi tartózkodásáig. A regény valóság és fantázia elemeinek ötvözete, mégis hitelesen kelti életre a festő emberi és művészi egyéniségét, valamint a kor hangulatát. Az Aranyecset a második kötet, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festő életének minden mozzanatába.
Holland cserekapcsolat Még a tanév kezdete előtt lehetőségünk nyílt arra, hogy holland cserediákokat fogadjunk. A 10 cserediák között 8 lány és 2 fiú volt. Már a nyáron elkezdtünk velük e-mailezni, és kezdettől fogva nagyon szimpatikusak voltak, és úgy tűnt, hogy ez kölcsönös. Mindenki izgatottan várta a pillanatot, hogy végre személyesen is találkozhassunk. Augusztus 30-án délután szállt le a gépük, a repülőtérről egy budapesti városnézésre mentünk, ezzel kezdődött el a magyarországi program. Nagyon tetszett nekik a főváros látványa, főleg a hidak és az Országház. A cserediákokkal 2 kísérő tanár is jött, Elize van der Horst és Tiemen van Stigt. Este 10 óra fele érkeztünk meg Kiskőrösre, és végre mindenki hazavihette a cserediákját. Az este többi része az ismerkedéssel és a kicsomagolással telt. Mindenki kapott tőlük egy kis ajándékot, főleg holland finomságokat. Kedden ellátogattunk a kecskeméti Kerámia Stúdióba, ahol rengeteg érdekes alkotást tekinthettünk meg. A hollandok és a magyarok számára is egyaránt izgalmas volt ez a kiállítás. A Kerámia Stúdió után a Kecskeméti Városháza dísztermét szemlélhettük meg, a terem festményei igazán látványosak voltak. Mikor kijöttünk a Városháza épületéből meghallgathattuk a Harangjátékot, mely igazán „jól csengett”. Egy kis szabad program után újra itthon voltunk. Mikor hazaértünk páran kitaláltuk, hogy közös programot szervezünk, így megismerkedhetünk a többi cserediákkal is, ők meg velünk. Ez az idő a magyarok számára holland szavak, a hollandok számára pedig magyar szavak tanulásával telt el. Nagyon jól szórakoztunk. A szerdai napon hollandjainkkal vettünk részt az iskolai évnyitó ünnepségen. Pár órára belekukkanthattak abba, hogyan telik el nálunk egy iskolai nap. Nagyon tetszett nekik a sportcsarnok, talán azért is, mert az ő iskolájukban kisebb a tornaterem. Az iskolai látogatás után megtekintettük a Petőfi Szülőházat. A délutáni program a Kiskőrösi Fürdőben telt el,
bár kissé hideg volt, mi még is élveztük. Mindezek előtt ellátogattunk a Holland házba, ahol a 2 holland pedagógus lakott. A délután többi részét egy kiskőrösi városnézéssel, idegenvezetéssel töltöttük el.
Csütörtökön Ópusztaszerre mentünk, ahol a kiállítástól mindenki el volt ragadtatva, a Feszty-körképről nem is beszélve. A körképet nézve olyan volt, mintha mi is belecsöppentünk volna a Honfoglalásba pár percre. Miután körbejártuk az emlékparkot angol nyelvű idegenvezetés mellett, haza indultunk. Lázasan, de mégis szomorúan készülődtünk az esti záró vacsorára, amit az iskola tanterületén tartottunk. Nagyon jó volt a hangulat és a cserediákjainknak rendkívül ízlett a magyar specialitás. Mikor hazaértünk, sajnos csomagolni kellett, mert reggel a korai kelés miatt, erre már nem igazán volt lehetőség. Pénteken hamar elindultunk Budapestre, ahol már nem csak kívülről láthattuk a Parlamentet. Az Országház látogatása után rögtön elindultunk a reptérre, ahol szomorúan váltunk el társainktól. Mindenki elbúcsúzott mindenkitől. Úgy láttam, nehezükre esett elmenni, egyszóval ők is ugyanúgy élvezték ezt a hetet, mint mi. Mikor hazaértek, írtak nekünk, hogy épségben megérkeztek, és azóta is e-mailezünk velük. Ezt a remek lehetőséget és ezt a nagyszerű hetet szeretnénk megköszönni Szabó Márta tanárnőnek, Rideg László tanár úrnak és igazgatónőnknek, Szentgyörgyiné Szlovák Máriának. Pozsonyi Dóri 10.A
Cserebere Németországi kirándulás A Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke, Bányai Gábor még a keceli Flóra kiállításon ígéretet tett, hogy a kiskőrösi kertész növendékek, akik minden évben magas színvonalú standdal vesznek részt a rendezvényen, egy németországi kirándulást kapnak ajándékba, közösen a megye más hasonló profilú intézményeinek diákjaival. Így jutottunk el Villingen- Schwenningenbe. Hajnali kelés és indulás után egy fárasztó, egész napos utazás következett, estére végre megérkeztünk úticélunkhoz VillingenSchwenningenbe. Egy vendéglátóipari szakiskola kollégiumában kaptunk szállást. A szállásunk kényelmes volt és kifogástalan. Jól esett a pihenés. Másnap a reggelinél nagy érdeklődéssel tanulmányoztuk az italautomatákat, melyik gombot kell megnyomni ha kávét , teát vagy forró csokit szeretnénk. A gazdag választék és a technikai felszereltség mindenkit lenyűgözött. Reggeli után köszöntött bennünket a tartomány oktatási bizottságának elnökhelyettese. Rövid beszélgetés után elkísért minket a kertészeti kiállításig. A kiállításon szakmai vezetést kaptunk, a terület egyik kertépítő mérnöke kalauzolt bennünket és elmesélte a terület történetét, hogyan lett egy ipari területből szívet-lelket gyönyörködtető kiállítási terület, ami a pihenést és a szórakozást is szolgálja. A 24 ha területet úgy alakították ki, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő látnivalókat és elfoglaltságokat és rengeteget tanulhat is. nem csak kertészeti újdonságok, hanem az egészségmegőrzés , a természetvédelem is helyet kapott. A szakmai vezetés után lehetőségünk volt alaposan megnézni azt, ami igazán érdekelt minket. Kipróbálhattuk a különböző sport és fittnesz eszközöket is. Sétáltunk a gyönyörű virágágyások között. Este vacsora után megnéztük Villingen patinás óvárosát, sétáltunk a hangulatos utcákon.
Közérdekű
Ott kb. egy órával később sötétedett. A második napon Donaueschingenbe mentünk. Lehetőségünk nyílt megtekinteni a Fürstenberg hercegi gyűjteményt, ami a család egyik régebbi kastélyában kapott helyet. Betekinthettünk az ősi nemesi család történelmi múltjába, más uralkodócsaládokkal való kapcsolatába.
Jelentős természettudományi kiállítás is van, amire sajnos csak néhány futó pillantás jutott. A kastély mellett lévő Duna –forrás csalódás volt többeknek, nem így képzelték el. A templom melletti emelkedőről bepillanthattunk egy kicsit a kastély gyönyörűen gondozott kertjébe, ami egykoron versailles-i mintára épült. A nap hátralévő részében láthattuk a világ legnagyobb kakukkos-óráját, felsétáltunk a tribergi vízeséshez, itt már szemerkélt az eső. A Feketeerdő múzeum számos érdekességet bemutatott a népviselettől az órák és zenegépek világáig. Vacsora után lehetőségünk volt megtekinteni az iskola néhány termét. Mintha valóban egy elegáns szállodában lettünk volna, olyan igényesen és szépen kialakított recepció, étterem és hipermodern konyha volt amit láttunk. Ottlétünk alatt kedvesek és figyelmesek voltak velünk német vendéglátóink. Köszönjük ezt a szép kirándulást azoknak, akik a szervezésben részt vettek, és akik az anyagiakat adták! Donáthné Belák Katalin
A Facebook veszélyei tinik számára
Az utóbbi hetekben egy igen érdekes esemény -a rejtélyes Ráchel Zsóka feltűnése -késztetett sokakat arra, hogy cenzúrázza saját adatlapját, illetve fotóit a Facebookon. S bár a titokzatos leányzó képében feltűnt netező azóta sem fedte fel igazi kilétét, tulajdonképpen nagyon jót tett mindannyiunkkal, hiszen „ bemutatta „ , hogy mennyire elővigyázatlanul adunk ki önmagunkról személyes információkat. És bár most valószínűleg csak egy egyszerű iskolai poén áldozata lett az a majdnem 400 ember (köztük én is ), aki -nem akarván udvariatlannak tűnni- gondolkodás nélkül visszaigazolta a (fantom)leányzót , azt hiszem, érdemes néhány szót ejteni az internetes kitárulkozás veszélyeiről. A www.kamaszpanasz .hu oldalon több cikk is foglalkozik ezzel a témával, ezek közül szeretnék most egyet idézni nektek! A Facebookra, MySpace-re és egyéb közösségi oldalakra való posztolás, feltöltögetés a tinik és a fiatalok egyik kedvenc szórakozásra – és még annak is jó módja, hogy barátokkal, családtagokkal is tarthasd a kapcsolatot. Ám sajnos egyre gyakrabban hallunk olyan esetekről, amik leginkább azt bizonyítják, hogy egyre több „ragadozó” leselkedik az ártatlan netezőkre. Fiatalokat érintő veszélyei a Facebooknak, amikre talán sosem gondoltatok volna! Facebook és a főiskolai felvételi Rossz ötlet a legdurvább fotókat feltenni közösségi oldalakra, hiszen hiba abba a tévhitbe esni, hogy ezt csak a haverok fogják látni. Egy 2009-es kutatás szerint minden tizedik főiskola ellenőrzi rendszeresen a hozzájuk jelentkezők adatlapját, és az esetek 38%-ában találtak olyan képeket és üzenőfalra írt posztokat, melyek alapján kiderült, hogy nem ők a megfelelő alanyok. Még csak nem is feltétlenül provokatív és kemény buli-fotókról van szó, egyes esetekben az is előfordult, hogy egyenesen azt a főiskolát szidták a felhasználók, amelyikbe jelentkeztek. Iskola, karrier A közgazdasági és orvosi egyetemek felvételiztetői előszeretettel böngésznek a közösségi oldalakon, csak úgy, mint a leendő munkaadók is. És sajnos a „Partii – jeeee!” felkiáltásokat sugárzó adatlapok nem tesznek jó benyomást ezekben az esetekben.
Ösztöndíjas hallgatók Nem csak a felvételiztetők szörföznek a Facebookon és hasonló közösségi oldalakon. Pár gimnáziumban, egyetemen is előfordult már, hogy a partizó gólyák fényképein felháborodva behívták a szülőket, vagy csak megmutatták az elrettentő posztokat a leendő tanároknak. Tárgyalótermi következmények Szerencsétlenebb Facebook posztoknak már jogi következményei is voltak. Újkeletű, de annál hasznosabb módszer a Facebookon új esetek során online információkat keresni – a felperesek, a vádlottak és a tanúk számára is.( Sajnos, amit egyszer felteszünk magunkról az internetre, az onnan nyomtalanul már nem biztos, hogy eltüntethető. Számtalan példa mutatja, hogy elég egy rosszakaró, s valamikor vagánynak tűnő kép vagy megjegyzés szépen ívelő szakmai vagy politikai karriereket tud tönkre tenni – még akkor is, ha mi azt már rég levettük az oldalunkról. Mi a garancia, hogy azt korábban valaki már nem töltötte le?) Egy Rhode Island-i eset során egy 20 éves fiatal részegen balesetet okozott, mely során súlyosan megsérült egy másik utas. A következmények között ott szerepelt egy viszonylag könnyebb büntetés a megyei börtönben, vagy egy lényegesen súlyosabb, az állami börtönben. Bár a fiú komoly megbánást tanúsított, az ügyészek felfedezték, hogy két héttel a baleset után, míg az áldozat a kórházban feküdt, a vezető olyan képeket töltött fel Facebook profiljára, melyeken egy Halloween-i partin börtönruhában pózolt - 2 év állami börtönre ítélték. Gyermekpornográfia, büntetések Alulöltözött fotókon való pózolás, vagy azok posztolása egyre népszerűbb a fiatalok körében – ám ha valaki ezeket 18 év alatt teszi, akkor szembe kell nézni a gyermekpornográfia vádjával.
S bár a cikknek itt vége, egy gondolatot még feltétlenül megosztatnék veletek: szintén büntethető az, aki engedély nélkül tesz fel másokról képeket, filmeket (lsd. még a bankautomatáknál is figyelmeztetnek arra, hogy felvétel készül rólunk) a világhálóra. Úgyhogy a közösségi oldalaitok ellenőrzése után javaslom a youtube-ra feltett felvételeitek átválogatását is !
SZSZM
Tallózó Ünnepi megemlékezés Október 22-én délelőtt az iskolai emléktábla koszorúzásán iskolánk diákpolgármestere Opauszki Norbert mondott ünnepi beszédet. Tisztelt Megemlékezők! Az 1956-os forradalom legdrámaibb eseményei október 23-án kezdődtek. Tanárok, diákok, értelmiségiek, dolgozók együtt vonultak a főváros utcáin. Egy cél vezérelte őket, mégpedig a szovjetek elűzése Magyarországról, ezáltal egy új diktatúramentes államforma megalakítása. A kiskőrösi megmozdulások néhány nappal a budapesti események után bontakoztak ki. Bár Kiskőrösön fegyveres harcok nem folytak, halálos áldozatok sem voltak, de nagyon sok bátorság kellett ahhoz, hogy egy rendszerellenes mozgalmat alakítsanak, ki, mert abban az időben az ehhez hasonló megmozdulásokat keményen megtorolták, hol börtön-, hol pedig halálbüntetéssel. Nem véletlen van a kiskőrösi emléktáblára ráírva, hogy: „Tisztelet a bátraknak” Gyöngyösi János gimnáziumunk egykori tanára így emlékezik a kiskőrösi forradalom kezdetére: „Október 24-én a gimnáziumban még rendes mederben folyt a tanítás, de 25-én és 26-án a diákok az óraközi szünetekben latolgatták egy felvonulás lehetőségét. 27-én már nem lehetett tanítani. Az igazgató elrohant a Járási Pártbizottságra segítséget kérni, de ez már hiábavaló volt, a felvonulást nem lehetett megakadályozni, de nem is akartuk. Megkaptuk a karhatalom ígéretét, hogy fegyveres beavatkozásra nem kerül sor, ha a tüntetés békés jellegű lesz. … A nemzeti színű zászló alatt a felvonulás a legnagyobb rendben folyt le. Kossuthnótákat énekelve meneteltünk, a Petőfi-szobornál elénekeltük a Himnuszt, Szamosvölgyi Rózsa elszavalta a Nemzeti dalt Zentai Zsuzsa pedig a Szózatot. A diákok megmozdulásához csatlakoztak a város lakói.” A Petőfi szobor közelében lévő szovjet emlékművet is lerombolták, melynek tetején egy ötágú piros csillag díszelgett. Megérkezett egy traktor, és kötelet kötöttek a traktorhoz és a szobor köré.
Cserebere 6 hét Németországban
A Szobrot nagy robajjal ledöntötték. Hatalmas üdvrivalgás tört ki, és úgy érezték, hogy nem csak a budapestiek tettek ki magukért, amikor ledöntötték a Sztálin-szobrot, hanem ők is. A Helyi evangélikus lelkész, Murányi Pál is felszólalt.1956 jelszava így szólt: „Aki magyar velünk tart!” Majd ezek után a laktanya felé indultak a tüntetők. A laktanya parancsnoka megijedt, hogy hasonlóan a fővárosi eseményekhez, itt is fegyvereket fognak követelni az emberek. De nem így történt. Csak az ott fogva tartott egyetemistákat szerették volna kiszabadítani. Hamarosan megjelent két vadászrepülő, a fiatalok az árkokba, védett helyekre menekültek. Dr. Rónaszéki Aladár így emlékezik meg az ott történtekről.: „Váratlanul két repülő érkezett és alacsony repülésben két kört leírva jelezte, hogy támadásra készül… A repülők pillanatokon belül Soltvadkert felől ismét visszatértek viszonylag alacsonyan repülve, lángoló golyószóró tűzzel. Pattogott az országút, repültek a repeszek. A pilóták csak a köves utat lőtték, az árkokba menekülteket csak a repeszek sértették meg. Meggyeződésem, hogy parancsot megtagadva, lelkiismeretükre hallgatva a magyar ifjúságot ők nem akarták legyilkolni. Ezért sebesültek meg viszonylag kevesen. Emlékezetem szerint öt személy szenvedett sérüléseket. Haláleset nem történt.” A Doktorúr feljegyzéseiből tudjuk, hogy az egyik sérült, Krizsán János, aki a hátán, combján, gégéjén és mellkasán szenvedett sérüléseket, ami után állandó szívpanaszai voltak, fiatalon, 44 évesen elhunyt. A szakvélemény szerint a halál az 56-os repeszsérülés következtében kialakult szívelváltozás okozhatta. Amennyiben ez helytálló, ez a fiatalember is közvetve a forradalom hősi halottja, mártírja. Mai középiskolás diákként nehéz elképzelni, hogy több mint 50 éve egykori diákelődeink mennyire átélték a haza sorsát, mennyire felnőttként viselkedtek. Szerencsére a mai kor nem állít minket ilyen kihívás elé, de épp ezért nem szabad elfelejtenünk azokat, akik egykor mertek bátrak lenni.
Mind minden évben lehetőséget kapunk arra, hogy 6 hetes gyakorlatot töltsünk le Németországban. Idén négyen vágtunk neki a nagy útnak. Igazából nem nagyon tudtuk, hogy leszünk elhelyezve, merre felé fogunk „dolgozni”, mit vigyünk és, hogy mennyit, de ezen nem is nagyon volt időnk gondolkodni, mert mire már észbe kaptunk volna, addigra bőröndökkel felszerelve álltunk Szombathelyen. Talán az elindulás előtti nap volt a legrosszabbnak mondható, ott volt bennünk a kalandvágy, de ez mögött aljasan ott lapult minden kételyünk. Talán Bazsiban (az egyik szombathelyi diák) több volt a kétség, főleg mikor meglátta, hogy 6 lánnyal vág neki a majdnem 15 órás útnak. :) Ez a „pár” óra elég volt ahhoz, hogy valamennyire megismerjük egymást, és elbeszélgessük az időt. Így nagyon hamar Westerstede előtt találtunk magunk. Itt találkoztunk először Herman Eppinggel, aki 6 hétig „tanárunk” volt. Itt tudtuk meg, hogy ki merre lesz elhelyezve, és, hogy merre fogunk dolgozni.
Szandi, Ingrid és Balázs Westerstede környékén volt elszállásolva, mi pedig kb. 14 km-rel arrébb Aschausen nevű kis faluban. A mi szállásunk nagyon szupernek mondható, hisz teli volt mindenféle földi jóval, és persze volt Internetünk is. :) Illetve a szálláson megismerkedhetünk a cseh lányokkal. Talán mindannyiunkról elmondhatjuk, hogy „szerelmesek” lettünk a házba, a környékbe és tájba. Rengeteget bicikliztünk, hisz tartottuk a kapcsolatot a szombathelyi diákokkal, és a legközelebbi város is 7km-re volt tőlünk :)
Rövid időn belül csatlakozott Ricsi is a csapathoz, aki szintén egy szombathelyi diák. Rengeteg közös programot szerveztünk a fiúkkal, és így rengeteg időt töltöttünk együtt. Talán elmondhatjuk magunkról, hogy egy életre szóló barátságot kötöttünk velük. :)A gyarkorlatott a Renke zür Mühlen-nél töltöttük le. A cég viszonylag nagynak számított, és elég korszerű volt. Az ott dolgozó emberek, mind segítőkészek, kedvesek és barátságosak voltak. Számunkra elég meglepő volt, hogy a cégnél dolgoztak nálunk fiatalabbak is. Általában a napok viccesen teltek, bár voltak olyan pillanatok amiket nem szeretnénk újból átélni. (Ezek alatt persze, nem rögtön nagy dolgokra gondolni, hanem inkább kicsi, de ijesztő dolgokra. Pl. számunkra a főellenség a béka és a pók volt. Bár úgy érezzük, hogy ezen állatokkal szembeni félelmünket sikerült legyőzni. :) ) Rengeteget tanultunk mind szakmai, mind idegen nyelvi szempontból. Persze a németen és angolon kívül próbálkoztunk a lengyel, cseh illetve az olasz nyelv elsajátításával. Ez kisebbnagyobb sikerekkel ment is. Sok mindent megtudtunk a német kultúráról, emberekről és persze 6 hét alatt az időjárást is sikerült kiismernünk. Rengeteget esett az eső, bár esténként egy ilyen nap is megmutatta a szépségét, hisz olykor este 7-kor gyönyörű narancssárga és piros egyveleg borította az eget. 6 hét alatt, nekünk is sikerült egymást jobban kiismerni. Hisz majdnem teljesen idegenek voltunk egymás számára. Féltünk attól, hogy sok összetűzésbe fogunk keveredni, de ezeket sikerült elkerülni, hisz mindenikek megvolt minden napra a tennivalója. Miközben közelítettünk a végéhez, egyre jobban éreztük magunkat. Tény és való, hogy mindenkinek volt egy kis honvágya, mindenikek hiányzott a családja, de ez természetes velejárója volt az utazásnak. Az utolsó hét hihetetlenül gyorsan eltelt, és persze a bepakolással járó kellemetlenségek alatt sokszor gondolkoztunk azon, hogy milyen jó lenne még kint maradni. Mindannyian reméljük, hogy lesz még lehetőségünk kijutni Németországba, és persze most már egyszerűbb is lenne, hisz tudjuk, mire kell számítanunk. Bolemányi Anett, Sebestyén Sarolta
Ferró
Csilla,
Gyenes
Emese,
Cserebere Tíz nap Thesszalonikiben Jaszasz!" - hangzott fel a Görögországból haza tért Petőfi gimis és szakközép iskolás diákok szájából a frissen elsajátított görög köszönés, szeretteinknek és természetesen Magyarországnak. Igen, megérkeztünk!!! Éppen akkora örömmel, mint amekkora lelkesedéssel vágtunk neki nyolcan ennek a 10 napos „bazi nagy görög” kirándulásnak.
Igazi hangos, nagy habitusú, családcentrikus famíliák gondoskodtak arról, hogy ne szenvedjünk hiányt se ételben se italban. Mondanom sem kell, hogy a helyi gyros, görög saláta és frappé ízvilága egyszerűen mesés volt. Óriási öröm volt számunkra, hogy az iskolakezdés után, ha rövid ideig is, de újra visszatérhettünk a nyári 30 fokos melegbe, a gyönyörű Égei tengerparton. Mivel ez egy iskolai csere kapcsolat volt, minden napra „szigorú” beosztást kaptunk a napi teendőinkről, amelyek többek között a görög kultúra felfedezése, rengeteg új barát megismerése és egy kis farmon végzett munkáról szólt. A közös munka élvezetessé tette a mindennapjainkat és még közelebb hozta egymáshoz a csapatot.
Tallózó
Igazán könnyedén elvégeztük, a tökválogatást, salátaültetést és babfejtést: állandó poénok körében., melyet az American Farm school tanterületein végeztünk nagy odaadással. A nevezetességeket sem hagyhattuk ki: megcsodáltuk a gyönyörű ortodox templomokat, körbe jártuk a nevezetes kastélyokat és a zegzugos barlangokat. A kirándulást az tette még családiasabbá, hogy az egyik diák, Kuncz Péter éppen akkor ünnepelte a születésnapját. Mi pedig jó magyar szokásokhoz híven, nagy örvendezéssel megünnepeltünk őt. Hatalmas köszönettel tartozunk Forgács Éva Igazgató helyettes tanárnőnek, aki időt és energiát nem kímélve segítette a kiutazásunkat. Külön köszönetet érdemel kísérő tanárunk Aradi Viktor tanár úr, aki lenyűgöző rugalmasságával és gyors helyzetmegoldó képességével akadálymentessé tette a nyaralásunkat. Felejthetetlen élményekkel,
tapasztalatokkal gazdagodtunk: ajánljuk minden diáknak, ha teheti, vegyen részt egy ilyen cserekapcsolatban, örök élmény. Maruzsa Richárd, Birtalan Szabina, Bátri Tibor, Kuncz Péter, Balogh Dávid, Nagy Rita és Szlovák Edina köszöni a lehetőséget és a vendéglátást az American Farm Schoolnak. Nagy Rita
A kiskőrösi baptista ifjúsági konferencia A konferencia október 22-24-ig tartott. Körülbelül 300 fiatal vett részt rajta az ország sok részéről a helyieken kívül. Egy nagyon áldott hétvége volt, tele programmal, és unatkozni sem lehetett. A laza kereszténység volt a téma. Az Enharmony pünkösdi együttes tartotta a dicsőítéseket. Boros Dávid szerint: „Nem volt nehéz a szervezés, mert már van egy séma, amit évek óta követünk, és csak a téma és a szemináriumok változnak. Ezen felül van egy nagyon szorgalmas, kedves, tudatos és önfeláldozó csapat, akik több éves tapasztalattal teszik a dolguk évek óta, így igazából csak összefogni kellett őket. Mivel én egy szervező típus vagyok, éveztem ezt az egészet idén is.
Péntek este énekléssel indult. Aztán játék következett, majd egy kis jelenetet adott elő Szabó Anna és Kovács Anikó. Némi információközlés után újra egy több mint félórás énekléssel folytattuk. Az első előadást Meláth Attila tartotta. A szálláselosztás után a fiatalok elindultak „haza”. Szombat reggel egy egyórás dicsőítéssel indult, majd Meláth Attila második előadása következett. Kis szünet volt a két órás előadás között, hogy felfrissüljünk. Délben ebédelni mentünk a kollégiumba.
Kettő órától a szemináriumok – választható programok, amelyek 2 –től 5-ig tartottak, vagy félidősek voltak - kötötték le a fiatalokat. Filmklub (ezen az Idő-változtató c. filmet nézték meg), Teszter (fizikai és agyi képességek felmérésére volt lehetőség), Láthatatlan színház (bekötött szemmel, a többi érzékszervre támaszkodva tapogatással, hallással, tapintással Az élet címet viselő történetet csinálhatták végig. Kb. 10 perc volt egy csoport), Csocsó bajnokság, Vallások témáról tartott előadást Meláth Attila félidőben, majd az idő másik felében a Szélsőségekről beszélt. Randiguru (ismerkedős beszélgetések, játékok), Teremfoci (ez is bajnokság volt), és Imaséta (a városban járkálva különböző témákat megbeszélve imádkoztak). Öt órakor uzsonna várta őket. Egy órával később kezdődött az a része a konferenciának, ami minden korosztálynak szólt, bárki előjöhetett. Énekléssel kezdődött. Fél óra múlva egy jelenetet adtunk elő, majd fél óra múlva egy újabb előadást hallhattunk Meláth Attilától. Fél kilenc körül énekelni kezdtünk, majd ismét elszállingóztak a szállásukra a fiatalok. Dávid ezt mondta a szombat esti alkalomról: „Jó, elmélyült hangulat volt, a jelenet nagyon jól sikerült. Az előadás Attilától igazán tartalmas volt és sokan voltunk, aminek szintén örültem. Örülök, hogy sokan érdeklődnek az ilyen programok iránt.” Vasárnap egy órás zenés áhítat kezdődött kilenc órakor, majd az utolsó előadást hallhattunk Seidel Alextől. Énekléssel zártuk ezt a csodálatosan előtöltött konferenciát. De még egy ebéd azért belefért dél után pár perccel. Deák Dóri
Tallózó
Cserebere
Adománygyűjtés képekben Mivel őszinte együttérzéssel tölt el minket a vörösiszap-katasztrófa, elhatároztuk, hogy megpróbálunk mi is segíteni.
Először arra gondoltunk, hogy jó lenne személyesen részt venni a mentésben, de aztán beláttuk, hogy ez a terv nem kivitelezhető.
Így az adománygyűjtés mellett döntöttünk. Azt találtuk ki, hogy utcazenélünk, s a járókelők adományait ajánljuk fel a károsultak javára.
Tanulmányút a Vajdaságban Október 23-án reggel hét órakor a piactéren gyülekeztünk. Kárpáti Lilla és Gohér Anna hegedű játéka nyitotta meg „előadásunkat”, a délelőtt nagy részében pedig Márkó Ákos és vendégzenészünk Harangozó Péter gitározott és énekelt a járókelők nem kis örömére.
A KTKT Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola 12.E osztálya (jelenleg 1/13T és 12/B osztálya) a „Tanulmányutak a szomszédos országokba” című pályázaton tanulmányutat nyert. A program június 28-tól 30.-ig tartott. A pályázatot az Apáczai Közalapítvány írta ki azzal a céllal, hogy a középfokú szakképzésben résztvevő diákok határon túli magyar diákokkal létesítsenek kapcsolatot, miközben az adott magyarlakta területen szakmai és kulturális programokon is részt vesznek.
Készítettünk kívánságlistát, amiről 200 Ft-ért választani lehetett, s a bőkezű adakozókat a lányok által sütött finom sütikkel kínálgattuk. A délelőtt igazán jó hangulatban telt. Sokan megálltak beszélgetni velünk, s bőkezűen támogatták kezdeményezésünket.
Nagyon köszönjük a Kiskőrösi és vidéki piacjáróknak azt a 120000 Ft-ot, amit személyesen viszünk el a rászorulóknak. 9. B osztály
A borász- kertész- és növényvédelmi technikusok a vajdasági Szerbiába, Magyarkanizsára, az ottani Beszédes József Műszaki és Mezőgazdasági Szakközépiskolába utaztak 30 fővel és 3 kísérő tanárral. A program egy része Magyarkanizsán volt, ahol megtekintettük a taniskola tangazdaságát.
Horgoson ismerkedtünk a helyi gazdákkal, megnéztük az éppen telepített jégvédelmi háló rendszert almaültetvényben, Hajdújáráson és Palicson egy-egy termelőnek a szőlőültetvényeiben és pincészetében jártunk. Vacsora után szálláshelyünkön kellemes beszélgetős estét töltöttünk el tanárokkal és diákokkal. Másnap Zentán megkoszorúztuk a csata emlékére állított emlékművet, és voltunk a csata emlékére épített kilátóban is. Ezután Karlócán a híres Béke templomát néztük meg, majd az Újvidéki Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetébe mentünk el. Az itt elhangzott előadásból megtudtuk, hogy nemesítési alapanyagként többek között a Kadarkát, a Kövidinkát és a Kunleányt is felhasználják. Ezután a Baji Meteorológiai Állomásra mentünk, ahol megnéztük a Dél-Szerbiát védő jégelhárító rakéta rendszert. Ez a radar érzékeli Magyarországon egészen Kecskemét vonaláig a zivatarfelhőket és a bennük lévő jeget is! A program levezetéseképpen Szabadka főterén sétáltunk, majd haza indultunk. Megköszönve a magyarkanizsai kollégák segítségét, melyet a program összeállításában nyújtottak nekünk, reméljük, hogy mi is hamarosan vendégül láthatjuk őket. A három napos program nagyon fárasztó volt, de sok élménnyel és új baráti kapcsolatokkal gazdagodva tértünk vissza Kiskőrösre. Filus János
Tallózó Gólyahét Minden középiskolás életében eljön az a pillanat, mikor beavatják őt az új, még nem megszokott közösségbe. Nem gondoltuk, hogy egyszer mi is ott fogunk állni majd nőn öltözve, szoknyában. A gólyahét tulajdonképpen 5 nap, amit túl kell élni, csak vadállatok helyett most végzős diákok fenik ránk a fogukat. Ők mondják meg, mit csináljunk, ők „ugráltatnak” minket, azt kell tennünk, amit mondanak.
„Kőkemény hét lesz ez!” Legalábbis ezt gondoltuk az elején – de egész más lett. A negyedikesek inkább vicces, mint megalázó feladatokat adtak. Első nap nem kellett felöltöznünk reggel, ugyanis pizsamában mentünk iskolába. Második nap a nagymamánktól kellett ruhát kérnünk, mivel öreg nénik voltunk. Harmadik nap kész strand volt a gimi, mindenki előkapta a fürdőruháját, búvárcuccát. Végzőseinket nem hagyhattuk éhesen, egész héten mi tartottuk jól őket, mindenféle finomságokat vittünk nekik reggelire. A szünetekben is volt dolgunk elég. Kutat fúrtunk, énekeltünk, szerelmet kellett vallanunk, szerelmes levelet írnunk, kisautóztunk, és még sok mást kellett csinálnunk a nagyok
Tallózó
„parancsára”. Szerencsére kaptunk egy szabad napot, mikor megnéztük a várost. Amikor már azt hittük, hogy vége, jött az utolsó megpróbáltatás: a GÓLYABÁL.
Különféle táncokat kellett előadnunk, volt hastánc, néptánc, balett, mazsorett. Igazán színes és látványos produkciókat láthattunk. Ezután jött a végső beavatás. Először le kellett tennünk a gólya esküt, miszerint tisztelni és szeretni fogjuk a békákat, míg kirepülünk a fészekből. Más dolgunk is volt. Lisztből ettünk gumicukrot, madzagról lógó csokis fánkot, görkoriztunk, karaokiztunk…
A sok megpróbáltatás ellenére nagyon jól éreztük magunkat, és megérte a küzdelem, mert mostmár mi is a fészek tagjai vagyunk. Balázs Viktor 9. D
Múzeumban másképp A 9. E osztály is úgy kezdte a középiskolás éveit, mint mások. Az évnyitó után elvittük a virágainkat a Petőfi szülőházhoz, a gólyahéten megismerkedtünk a város nevezetességeivel. Szeptember végén járt Kiskőrösön az Erkel-busz, ami felkeltette érdeklődésünket, ugyanis interaktív múzeumlátogatóként sok érdekességgel találkoztunk. Remélve, hogy a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum által szervezett múzeumi óra is hasonló lesz, bejelentkeztünk oda is az osztállyal. Jól gondoltuk, mert a tájház megtekintése után – ahol Filus Erika néprajzos muzeológus beszélt nekünk a kiskőrösiek történelméről – elmentünk a múzeumba.
Az emeleti galériában megtekinthettük az ország legszebb tájházainak legszebb bútoraiból, építészeti megoldásaiból, ott élők népviseletéből, textilmintáiból, néprajzi eszköztárukból válogatott vándorkiállítást. A tablókat kiegészítették a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött bútorok, tárgyak.
A paraszti polgárosodás tárgyi világához kapcsolódó bútorokon, használati tárgyakon jól látszottak a magyar nemzeti jelképek, gyönyörű darab volt a huszáros pad, de lebilincselt a kiskőrösi anyagban a Kossuth-fejes sétabot vagy a Petőfiportrés faragott kulacs. A kiállítási térben – október 6-át alig elhagyva – még láthattuk a nemzeti jelképek forrását, a forradalom és szabadságharcról szóló kiállítást is.
Jól éreztük magunkat, mert nem kellett sorban, csöndben végignéznünk a kiállítást, mozoghattunk, kereshettünk, megbeszélhettük, amit láttunk, hiszen egy kellemes feladatlapot kaptunk, amiben önállóan megoldhattunk mindent. Jó volt fesztelenül eltölteni egy órát olyan helyen, amiről azt gondoltuk eddig, hogy nem szabad érintési közelségbe kerülni a tárgyakkal. A legjobban azok a feladatok tetszettek, amelyekben magunk rendezhettünk be tájházi részleteket. Ilyen múzeumi órára máskor is szívesen elmegyünk. Kispál Katalin osztályfőnök