Híröss Naptár. Az Kecskemétiek között Való béköség 450. dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna

ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 • KIADJA: A H­MÉDIA BT. • SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG • FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA • SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEMÉT, TÓ­ PART U. 8/C • TEL.: 76/476­115 • E­MAIL: [email protected]

N Híröss Naptár www.hirosnaptar.hu

Értékőrző helytörténeti újság – 2014. április 15.

175

éve, 1839. április 7­én Kecskeméten született Ferenczy Ida. Már lány­ korában kitűnt környeze­ téből intelligenciájával, kedvességével, nemes jel­ lemével. Tudását páratlan szorgalommal autodidak­ ta módon gyarapította. Mindezeknek köszönhető­ en a szépségéről és a magyarok iránti rajongá­ sáról híres Erzsébet, vagy ismertebb, népszerűbb nevén Sissi felolvasónőjé­ ül választotta. Így került a bécsi udvarba, és a házasság és a gyermek­ áldás örömeiről lemondva örök barátnőjéül szegő­ dött a tragikus sorsú császárnénak. Ettől fogva egész élete erről a kap­ csolatról szólt. Csupán két évvel volt fiatalabb Erzsé­ betnél, aki az első talál­ kozásuk alkalmával meg­ jegyezte: „Ön nagyon tetszik nekem, sokat le­ szünk együtt, és érzem, hogy szeretni fogjuk egy­ mást.” Folytatás a 3. oldalon

Ferenczy Ida

„Az Kecskemétiek között Való béköség…”

450

éve, 1564. ápri­ lis 5­én kelt a Kecskeméti Református Egyházközség első hiva­ talos irata. A Végh Mihály (a hagyomány szerint a Psalmus Hungaricus szö­ vegírója) „főbíró házánál költ” egyezséglevél a „pápis­ ta hitön lévők és a luthör körösztyének” között arról tanúskodik, hogy az eddig közösen használt „keö templomot” (ma ferences templom) a pápistáknak

engedték. Ebből tudhatjuk, hogy eddig az időig egymás mellett élt szervezetten – és többé­kevésbé békében – a két felekezet, együtt hasz­ nálták az akkori egyetlen templomot is. Az egyezmény után három évvel 1567­ben megalakult a Helvét Hit­ vallás szerint reformált egy­ ház, s egy évvel később fel­ épült fából a reformátusok önálló hajléka is a templom fundusán belül. Folytatás a 2. oldalon

Kecskemét „ékszerdobozának” tervezője

200

éve, 1814. ápri­ lis 6­án szüle­ tett Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legna­ gyobb magyar mestere, a historizmus európai je­ lentőségű képviselője. Bécsben végezte el a Poly­ technikum két reáliskolai, majd négy felsőbb osztályát. Hazatérve 1831–32­ben Pollack Mihály mellett

inaskodott, 1832­ben céhle­ gény lett és 1836­ig ugyan­ ott működött rajzolóként. 1840­ben Pollack Mihály megbízásából a pesti Német Színház átalakításához ké­ szített terveket, ezután ta­ nulmányokat folytatott a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd olaszor­ szági tanulmányúton járt.

VALLOMÁSOK dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna

70

éves dr. Tapasz­ tóné Perlaki Magdolna nyugdíjas középiskolai tanár, nép­ művelő. Újpesten szüle­ tett 1944. április 11­én. 1962­ben a Kanizsay Do­ rottya Leánygimnáziumban érettségizett, majd az ELTE bölcsész karán, magyar­ népművelés szakon szerzett diplomát. 1967 és 1970 között Kecskeméten, a Kodály Iskola tanára volt.

Ybl Miklós

Folytatás a 2. oldalon

1970­től 1983­ig a Városi Tanács Művelődési Osztá­ lyán dolgozott előbb népmű­ velési felügyelőként, később csoportvezetőként. Részt vett Kecskemét kulturális életének megújításában és a Kodály­centenárium kecs­ keméti ünnepségsoroza­ tának megrendezésében. 1983­tól ismét tanított: 1985­ig a Kodály Iskola igazgatóhelyettese, majd a Bács­Kiskun Megyei Peda­

gógiai Intézet tanára, míg 1990­től 1997­ig a Bányai Júlia Gimnázium vezető­ tanára volt. Folytatás a 4. oldalon dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna

Örökre megőrizte Sissi titkait

6. évfolyam 9. szám

Források: *A kecskeméti evangélikus gyülekezet története *Dr. Fogarasi Zsuzsa: „Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát...” – Szőlőskert, 2011 *Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskemét MJV honlapja *Ki Kicsoda Kecskeméten *Magyar Életrajzi Lexikon *Magyar Színházművészeti Lexikon *MTI *Novák Zoltán: Az MSZMP Budapesti Reformköre *Wikipédia, a szabad enciklopédia)

„Az Kecskemétiek között Kecskemét „ékszerdobozának” tervezője Való béköség…”

2

Templom felől, egyaránt Igy egygyessöttünk meg, mind az Váras képében, hogy az öreg kő Templomot nekünk engették, Illyen módon, hogy míglen két feléleszönk, és Valaki ő közűlök Törvénnyel keresnéje az Templomot, an­ nak ezör forint kötelét Vetöt­ tük egymás között, Annak fölötte más szörzésünk ez, hogy eddig való Szó beszéd ez két féle nép között, Szitok és egyéb egymáshoz Való szó, az mind letétetöt, hogy abból senki egymást ne kereshesse, se Törvénynyel se egyéb képpen, Ez szörzésnek és ez dolognak bizonyságára at­ tuk ez mi levelünket, kit az Váras pecsétivel meg erőssítöttünk, Ez levél Kecs­ kemétön költ Végh Mihály feő Bíró házánál, husvétnap után való első Szerdán, Ti­ zön egy óra koron Anno Do­ mini 1564.” A dokumentum hátlapján pedig ez áll: „Az Kecskemétiek között Való béköség az Templom felől, Anno 1564.”

Folytatás az 1. oldalról

1841­ben hazatérve Építé­ szeti Intézetet hozott létre Pollack Ágostonnal. Első al­ kotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílust képviselték. Több itáliai és nyugat­európai tanulmányút után az 1860­ as években az olasz reneszánsz stílus újjáte­ remtésének gondolata fog­ lalkoztatta. Fő műve a budapesti Operaház, amely festői főhomlokzata, belső terei, s főként impozáns főlépcsőháza és páholysoros nézőtere révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotása. Ybl Miklós vidéken is szá­ mos templomot, bérházat és kastélyt épített. Tervei szerint épült 1862­63­ban a kecskeméti evangélikus templom is. Ybl Ervin Ybl Miklós című könyvé­ ben így írta le a templom­ építés körülményeit: „Ybl a 60­as években már az or­ szág legjelentősebb építésze.

A kecskeméti evangélikus templom homlokzata Ybl Miklós terve szerint

Folytatás az 1. oldalról

Az iratot Hornyik János publikálta először 1861­es Kecskemét történeti mun­ kájában, ő még az eredeti iratról beszél: „eredeti(j)e a kecskeméti reform. Egyház levéltárában. – ezen okmá­ nyon a város 1517­dik évi pecséte van lenyomva.” – jegyzi meg. Azóta számosan hivatkoznak, hivatkoztak rá. Az eredeti okirat azon­ ban megsemmisült, az 1940­es években – rejtélyes körülmények között – kapta a református egyház ezt az átiratot, melynek szövege: „Mi kik vagyunk Kecskeméti esküt Bírák és polgárok pá­ pista hitön valók, Tamás Orbán, Vágh Páll, Somody Dömötör, Pocz János, Ágos­ ton János, és mind az pápista Körösztyénökkel egygyetömben, adgyuk tut­ tára mindönöknek ez mi levelünket, kik láttyák és olvassák, hogy az minemű dolgunk volt az Luter Körösztyénökkel az öreg kő

Mindenki vele akar építtet­ ni. Katolikus templomok kegyurai, paloták, kasté­ lyok, bérházak birtokosai mellett a kecskeméti evan­ gélikus eklézsia is hozzá fordul temploma érdekében. 1862. július 9­én teszik le alapkövét Székács József szuperintendens megnyitó beszédével.” Ybl Miklós nagyhatású művész volt, akit életében is elismertek. 1865­ben a Ferenc József­rend lovag­ keresztjével tüntették ki. 1882­ben megkapta a Li­ pót­rend lovagkeresztjét, 1885. június 21­én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Ugyanakkor nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Ma­ gyar Tudományos Akadé­ mia székházának felépíté­ sében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába. 1953­ban évenként kiosz­ tásra kerülő Ybl­díj elneve­ zésű építészeti díjat alapítottak.

NAPRÓL NAPRA – 2014. április 1­15. április 1. éve, 1864. április 1­én született Móricz Ká­ roly tanár, jogi író. Jogi tanulmányainak el­ végzése után pénzügyi fogalmazó volt Nagyenye­ den és Nagyszebenben. 1892­től huszonöt éven át a kecskeméti jog­ akadémián tanított. Pénzügyi tárgyú dolgoza­ tai mellett foglalkozott a jogi oktatás reformkérdé­ seivel is (a jogi szakokta­ tás szervezése, a jogi vizsgák reformja, stb.). Cikkei, értekezései a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Kecs­ kemétben és a Kecs­ keméti Lapokban is meg­ jelentek.

táncművész, koreográ­ fus. Az Állami Balettin­ tézetet 1956­ban végezte el. Ezt követően az Operaház tagja, 1982­től magántáncosa lett. Az Operaházon kívül szám­ talan színházban koreog­ rafált önálló baletteket. A kecskeméti Katona József Színházban is hosszú ideig volt koreog­ ráfus. Több mint 30 főszerepet táncolt. Rend­ szeresen dolgozott a szórakoztatóiparban is. 1991­től a Fővárosi Ope­ rettszínház balettigazga­ tója volt. Főbb szerepei: Tybalt (Lavrovszkij: Ró­ meó és Júlia); Coppélius (Harangozó Gyula: Cop­ pélia); Simone anyó (Ash­ ton: A rosszul őrzött lány).

április 3.

április 12.

75

60

150

éve, 1939. áp­ rilis 3­án szü­ letett Dévai Krisztina tanítónő. Nagykőrösön, az Állami Tanító és Taní­ tóképzőben érettségizett, majd Kecskeméten, az Állami Tanítóképzőben szerzett általános iskolai tanító végzettséget. Ti­ szaföldváron, Újszászon és Hódmezővásárhelyen tanított. Tagja volt a Pedagógusok Szakszerve­ zetének. Kitüntetései: Kiváló Munkáért (1988), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1994), Hód­ mezővásárhely Közszol­ gálatáért (1994). Egy életen át azzal foglalko­ zott, amit a legjobban szeret – tanított. A mun­ kája, a tanítás számára szent kötelesség volt.

éves Pálóczi Károly refor­ mátus lelkész. Buda­ pesten született 1954. április 12­én. Tanulmá­ nyait a fővárosban foly­ tatta: a Rudas László Közgazdasági Szakközép­ iskolában érettségizett, majd a Református Teo­ lógiai Főiskolán diplomá­ zott. A teológia elvégzése után előbb Kecskeméten volt segédlelkész, majd Sukorón és Mányban a helyi református gyüleke­ zet lelkésze. Mányi szol­ gálata idején a parókia és a templom felújításá­ nak munkáit szervezte, irányította; új harangot szenteltek föl; élő kap­ csolatot ápolt erdélyi és holland gyülekezetek­ kel. Jelenleg a Kecskemé­ ti Református Egyház­ községben szolgál. A április 5. Kecskemét templomai cí­ mű dokumentumfilmben éve, 1939. áp­ (ATV, 2011) ő ismertette rilis 5­én szü­ a kecskeméti református letett Pethő László templom történetét.

75

Örökre megőrizte Sissi titkait Folytatás az 1. oldalról

Sissi akkor már nagyon magányosan élt a rideg és elutasító császári udvarban, önként vállalt magányában Ida volt a legfőbb társa, egyetlen bizalmas barátnője. Rajta keresztül még inkább meg­ szerette és megismerte a magyar nyelvet és Ma­ gyarországot, történelmé­ vel, irodalmával együtt. Közben Ferenczy Ida – bár nem volt politikus alkat – lassacskán fontos szereplő­ jévé vált a magyar diplomáciának. Közremű­ ködésével kerültek kapcso­ latba és maradtak állandó levelezésben a császárné­ val a magyar közélet kiemelkedő kiegyezéspárti szereplői. Közvetve nagy szerepe volt a kiegyezés létrejöttében. De nem feledkezett meg szülőváro­ sáról sem, ahol családtag­ jai és szerettei éltek. Ragaszkodásáról tett bi­ zonyságot akkor is, amikor

Kada Elek polgármester kérésére közbenjárt a Kecskemét melletti kohári­ szentlőrinci puszta meg­ szerzésében. Később a Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éve­ ken át segítette a város szegényeit. Ferenczy Ida 34 éven át volt hűséges bizalmasa Sissinek. A királyné vá­ ratlan halála mélyen lesújtotta. „Erzsébet ki­ rályné életével mindent elvesztettem” – mondta. A tragédia után Schön­ brunnba költözött, szalon­ ja az osztrák és magyar közéleti nagyságok talál­ kozóhelye lett. De élete végéig Erzsébet emlékének élt. Nemcsak lélekben, a gyakorlatban is, amikor megszervezte az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumot. Sissi legbelső titkait, plátói szerelmének történetét és dokumentumait azonban örökre megőrizte, soha nem adta ki másnak.

125

Ferenczy Ida

3

VALLOMÁSOK

dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna nyugdíjas középiskolai tanár Folytatás az 1. oldalról

„Újpesten születtem, a városrész legszélén éltünk. Édesapám az Egyesült Izzónál dolgozott, és az otthonunk a gyár közelében volt. S bár szinte a világ végén éltünk, a művészetek már gyermekkoromban megérintettek. Apám csodá­ latos énekhanggal, kiváló színjátszói képességekkel rendelkezett, szabadidejé­ nek nagy részét munka­ helye amatőr színjátszó csoportjával töltötte. Épp ezért talán nem meglepő, hogy elsős vagy másodikos lehettem még csak az általános iskolában, és házunk udvarán barátnőm­ mel már mi is előadásokat szerveztünk. Az Egyesült Izzóban, 18 évesen, a Munkásképző Énekkar zászlóavató ünnepségén

Tanulmányai, cikkei szak­ mai kiadványokban jelen­ tek meg. A Ti és mi című televíziós műveltségi vetél­ kedőn győztes csapat, illet­ ve az Ady­centenáriumon rendezett rádiós vetélke­ dőn második helyezett csa­ pat kapitánya volt. Pedagógusi és népművelői tevékenységéért számos szakmai elismeréssel jutal­ mazták: Érdemes társa­ dalmi munkás (1977); A Tanács Kiváló Dolgozója (1979); városi tanácsosi cím (1980); Szocialista Kultúráért (1982); Kiváló Munkáért (1989); Pedagó­ gus Szolgálati Emlékérem (1997).

Kislányként

Férjével és gyermekeivel az 1970­es évek elején

4

Szüleim fiatalon beírattak zongorát tanulni, mondhat­ nám azt is, hogy kottát előbb olvastam, mint köny­ vet. A Megyeri úti zeneisko­ lában Makláry József tanította a szolfézst, nagy hatással volt rám. Érdeklő­ désemet bátyám sorsának alakulása is befolyásolta. Ő mérnöki pályára készült, édesanyám azonban nem engedte el a távoli Miskolc­ ra. S ha már a szülői aggó­ dás Pesten tartotta, amikor egy barátját a színművésze­ tire elkísérte, ő maga is megpróbálkozott a felvételi­ vel. Sikerrel járt, így lett színész. Már ekkor kiderült, hogy alaptermészetem a «nyüzs­ gés». Az iskolai rendezvé­ nyek állandó szereplője lettem. Akadt olyan ünnep­ ség, amelyen énekeltem, zongoráztam és verset is mondtam. A tanulás is jól ment, és kitűnő bizonyít­ ványomnak köszönhetően – a rendszeres vasárnapi templomba járás miatt először nem akartak felven­ ni – az igen rangos újpesti leánygimnáziumban foly­ tathattam tanulmányai­ mat. Nagyszerű tanáraim voltak, így például Gergely Ágnes írónő, valamint Z. Szalai Sándorné, aki később az MTA Irodalom­ tudományi Intézetének tit­ kára lett. De a legszíve­ sebben énektanáromra, Tí­ már Imrére emlékezem. Az ő egyénisége, tehetsége meg­ babonázta az egész iskolát. Nulladik óráira rendszere­ sen jártunk: éneket tanított és kóruspróbát tartott. Énekkarunk – melynek tit­ kári feladatait is elláttam – hazai és nemzetközi verse­ nyeken is szerepelt, énekel­ tünk a Zeneakadémián is. Az éneklés mellett a verse­ ket sem feledtem. A szava­ lóversenyek rendszeres résztvevője voltam. Így pél­ dául a Kilián György Kul­ turális Seregszemle újpesti

válogatóját megnyertem, míg a fővárosi döntőn má­ sodik helyezést értem el. Könyvtári rendezvényeken, a József Attila Művelődési Központban tehetséges fia­ tal költőkkel is gyakran ta­ lálkoztam, verseiket öröm­ mel mondtam. Ha jól em­ lékszem, egy telefongyár avatásán is szerepeltem. Egyenesnek tűnt az út: bá­ tyám után én is színész le­ szek. A felvételim azonban nem sikerült. Persze a ta­ nulást nem akartam abba­ hagyni, s mivel az ELTÉ­n a magyar mellé egy új vá­ lasztható szakot, a népmű­ velést is meghirdették, ezzel is megpróbálkoztam. Oda már rögtön felvettek, és egy nagyon érdekes csoport tag­ ja lettem. Társaim hozzám hasonlóan «lila gőzös» mű­ vész lelkek voltak: Érdi Sándor, Utassy József, Me­ zei Katalin, Szigethy Gábor – csak néhány, ma már so­ kak számára ismert név kö­ zülük. Kísérleti időszakot éltünk ekkor, a népművelés később több önálló ágra bomlott. De mi még poli­ hisztori képzést kaptunk, előadóink a legkülönbözőbb műveltségi területek rangos szakemberei közül kerültek ki. A tanulás az egyetemi évek alatt is összefonódott a sze­ replésekkel. Az Egyetemi Színpad munkáját ezekben az években Ruszt József, Dobai Viktor és Mezei Éva irányította. A társulat tag­ jaként többek között Sándor Györggyel, Hetényi Pállal és Székhelyi Józseffel szere­ pelhettem. Szépkiejtési ver­ senyen is részt vettem, a megmérettetés elnöke Ko­ dály Zoltán volt. A megélhetés akkor sem volt egyszerű. Egyetemista­ ként pénzkeresés céljából jelentkeztem a Magyar Te­ levízióba, s bár bemondó lehettem volna, ezt a lehető­ séget házasságkötésem meghiúsította.

A rendszerváltoztatás kecskeméti építőköve Férjemet bátyám révén is­ mertem meg. Testvérem Kecskeméten kezdte színé­ szi pályáját, és a Tapasztó családdal hamar össze­ barátkozott. 1960 decembe­ rében – alig 15 éves voltam akkor még – találkoztam először férjemmel, aki meg­ várta, hogy felnőjek. 1965 márciusában kérte meg a kezemet, augusztusban összeházasodtunk, bő egy Prof.pedig Dr. Török év múlva márLászló első gyermekünket vártuk. Az egyetem utolsó évében épp ezért a tanítást előre hoz­ tam, majd elővizsgákat tet­ tem, így tanulmányaimat halasztás nélkül fejeztem be. Kis Márta, a kecskeméti ének­zene tagozatos iskola igazgatóhelyettese ismerte a helyzetemet, és fölajánlott egy állást. Az intézmény vezetése ugyanis úgy dön­ tött, hogy a következő tanévtől a politechnikát népműveléssel pótolják. A státust április 10­e körül egyeztettük, 24­én megszü­ letett Zsolt, hat hét múlva sikeresen államvizsgáztam, szeptembertől meg már Kecskeméten tanítottam. Egyből a mélyvízbe dob­ tak: a 8B­t, azaz kamasz­ gyerekeket, köztük 16 fiút kaptam. Nem volt egyszerű feladat, de sikerült megol­ danom. Persze mint min­ dig, akkor is voltak ellendrukkerek. Névtelen telefonok arra biztatták az iskola igazgatónőjét, hogy ne vegyen föl, mert rossz munkaerő leszek: a tanítás­ ban nem lehet majd rám számítani, mert gyerekeket fogok szülni. Részben iga­ zuk lett, hiszen 1968 májusában megszületett a lányunk, de a munkából alig hiányoztam, október­ ben már ismét tanítottam. 1970­ben a városházára hívtak népművelési fel­ ügyelőnek. Nagy lelkiisme­ ret­fordulással, és persze Nemesszeghy Mártával egyeztetve – «Onnan majd

25

sokat tudsz nekünk segíte­ ni!» – tanácsára vállaltam el az új munkát, és szép 13 évet töltöttem ott. Felesle­ ges, párhozamos munkákat is végeznünk kellett, de kiváló felettesekkel és mun­ katársakkal jó néhány érté­ kes dolgot is véghezvittünk. Ezekben az években sokat tanultam, és értékes emberi kapcsolatokkal is gazda­ godtam. A nyolcvanas évek elején egyre kevesebb önállóságot kaptunk, ezért inkább visszamentem a Kodály Is­ kolába. Utólag látva kicsit elhamarkodott döntés volt ez. Az akkori igazgató, Rományné mellett kiélezett helyzetben dolgoztam. S ugyan a gyerekanyag ra­ gyogó volt, mégis föl­ mondtam. Néhány évig a Pedagógiai Intézetben vol­ tam tanár. Mellette előbb óraadóként, majd 1990­ től főállásban a Bányai Júlia Gimnáziumban taní­ tottam. Ekkor indult a 8 osztályos gimnáziumi képzés. Jó volt, szerettem ott lenni, de egészség­ ügyi okok miatt 1997­ben be kellett fejeznem a tanítást. Műtétem óta még több a feladatom: öt unokámmal sokat vagyok együtt. Fér­ jem magánrendelőjében is be­besegítek, és persze a háztartást is vezetni kell. Egészségemre is megpróbá­ lok odafigyelni, ezért rend­ szeresen úszom.” (Lejegyezte: Varga Géza)

A Tapasztó házaspár

25

éve, 1989. április 15­én az MSZMP addig meg­ alakult reformkörei RE­ FORM­MŰHELY cím­ mel rendeztek tanács­ kozást Kecskeméten. Vi­ taindító előadást Nyers Rezső és Pozsgay Imre, a PB tagjai, államminiszte­ rek tartottak. A résztvevők többsége rendkívüli párt­ kongresszust követelt, de határozatot nem fogadtak el. A tanácskozáson a reformértelmiség több rep­ rezentánsa (Bihari Mihály, Bokros Lajos, Gazsó Fe­ renc, Gombár Csaba, Len­ gyel László, Tabajdi Csaba és mások) szólalt fel, és mindnyájan éles kriti­ kával illették a fennálló viszonyokat. Lengyel László radikális gazdaságpolitikai váltás szükségességéről szólt, amelynek lényege az új tulajdonosi rendszer, a va­ lódi tulajdonosok százezre­ inek a megjelenésével. Kifejtette, hogy a Grósz­ vezetés politikája megbu­ kott, és nemhogy évek, de már hónapok sincsenek a változtatásra: heteken be­ lül el kell dőlni, hogy képes­e a reformszárny az MSZMP megújítására. Bihari Mihály súlyos veszélyként értékelte, hogy még sohasem sikerült az MSZMP, az MDF, az SzDSz és a többi párt és mozgalom reformerőit közös gondolkodásra összehozni.

Gombár Csaba felszólalá­ sában elmondta, hogy a je­ lenlegi válságból egyetlen kivezető út van, és ez a pártszakadás; erre azért van szükség, mert az MSZMP­ben oly nagyok az ellentétek, hogy ez a párt így nem találhat partnert egy szükséges koalícióhoz. A tanácskozáson Pozsgay Imre is érintette a pártszakadás problémáját. Feltette azt a kérdést, hogy egyben tartható­e a párt? Válasza az igen volt. Azt mondta, hogy azért kell összetartani a pártot, mert el kell kerülni a párt­ szakadást, ennek megtör­ ténte ugyanis tovább fokozná a válságot. A tanácskozáson mintegy 30 reformkör 80 tagja is megjelent, képviseletük­ ben négyen kaptak szót: Keserű Imre, Géczi József, Szabó Zoltán és Szántó György. A tanácskozás ideje alatt és az ebéd­ szünetben a reformköri küldöttek lázas munkával, hosszú kemény vitában dolgozták ki és fogadták el a reformköri mozgalom nyilatkozatát, az első közös dokumentumot. A Nyilatkozat számtalan kérdésben kritizálta a pártvezetést; kifejezte bi­ zalmatlanságát mind a KB tagjai, mind a PB iránt, külön is kiemelve a pártfőtitkár iránti bizal­ matlanságát; kifejezésre juttatta a párttagság azon igényét és elhatározását, hogy kézbe akarja venni a párt reformszellemű megújításának az ügyét, ezért rendkívüli kong­ resszus összehívását köve­ telte a teljes és valóságos demokratizmus alapján. Mindezt a szocializmus továbbépítésének és meg­ újításának az érdekében követelte, és hitte, hogy ezzel a magyarországi szocializmus válsága fel­ számolható. 5

TÁMOGATÓINK

6