ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 • KIADJA: A HMÉDIA BT. • SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG • FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA • SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEMÉT, TÓ PART U. 8/C • TEL.: 76/476115 • EMAIL:
[email protected]
N Híröss Naptár www.hirosnaptar.hu
Értékőrző helytörténeti újság – 2014. április 15.
175
éve, 1839. április 7én Kecskeméten született Ferenczy Ida. Már lány korában kitűnt környeze téből intelligenciájával, kedvességével, nemes jel lemével. Tudását páratlan szorgalommal autodidak ta módon gyarapította. Mindezeknek köszönhető en a szépségéről és a magyarok iránti rajongá sáról híres Erzsébet, vagy ismertebb, népszerűbb nevén Sissi felolvasónőjé ül választotta. Így került a bécsi udvarba, és a házasság és a gyermek áldás örömeiről lemondva örök barátnőjéül szegő dött a tragikus sorsú császárnénak. Ettől fogva egész élete erről a kap csolatról szólt. Csupán két évvel volt fiatalabb Erzsé betnél, aki az első talál kozásuk alkalmával meg jegyezte: „Ön nagyon tetszik nekem, sokat le szünk együtt, és érzem, hogy szeretni fogjuk egy mást.” Folytatás a 3. oldalon
Ferenczy Ida
„Az Kecskemétiek között Való béköség…”
450
éve, 1564. ápri lis 5én kelt a Kecskeméti Református Egyházközség első hiva talos irata. A Végh Mihály (a hagyomány szerint a Psalmus Hungaricus szö vegírója) „főbíró házánál költ” egyezséglevél a „pápis ta hitön lévők és a luthör körösztyének” között arról tanúskodik, hogy az eddig közösen használt „keö templomot” (ma ferences templom) a pápistáknak
engedték. Ebből tudhatjuk, hogy eddig az időig egymás mellett élt szervezetten – és többékevésbé békében – a két felekezet, együtt hasz nálták az akkori egyetlen templomot is. Az egyezmény után három évvel 1567ben megalakult a Helvét Hit vallás szerint reformált egy ház, s egy évvel később fel épült fából a reformátusok önálló hajléka is a templom fundusán belül. Folytatás a 2. oldalon
Kecskemét „ékszerdobozának” tervezője
200
éve, 1814. ápri lis 6án szüle tett Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legna gyobb magyar mestere, a historizmus európai je lentőségű képviselője. Bécsben végezte el a Poly technikum két reáliskolai, majd négy felsőbb osztályát. Hazatérve 1831–32ben Pollack Mihály mellett
inaskodott, 1832ben céhle gény lett és 1836ig ugyan ott működött rajzolóként. 1840ben Pollack Mihály megbízásából a pesti Német Színház átalakításához ké szített terveket, ezután ta nulmányokat folytatott a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd olaszor szági tanulmányúton járt.
VALLOMÁSOK dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna
70
éves dr. Tapasz tóné Perlaki Magdolna nyugdíjas középiskolai tanár, nép művelő. Újpesten szüle tett 1944. április 11én. 1962ben a Kanizsay Do rottya Leánygimnáziumban érettségizett, majd az ELTE bölcsész karán, magyar népművelés szakon szerzett diplomát. 1967 és 1970 között Kecskeméten, a Kodály Iskola tanára volt.
Ybl Miklós
Folytatás a 2. oldalon
1970től 1983ig a Városi Tanács Művelődési Osztá lyán dolgozott előbb népmű velési felügyelőként, később csoportvezetőként. Részt vett Kecskemét kulturális életének megújításában és a Kodálycentenárium kecs keméti ünnepségsoroza tának megrendezésében. 1983tól ismét tanított: 1985ig a Kodály Iskola igazgatóhelyettese, majd a BácsKiskun Megyei Peda
gógiai Intézet tanára, míg 1990től 1997ig a Bányai Júlia Gimnázium vezető tanára volt. Folytatás a 4. oldalon dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna
Örökre megőrizte Sissi titkait
6. évfolyam 9. szám
Források: *A kecskeméti evangélikus gyülekezet története *Dr. Fogarasi Zsuzsa: „Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát...” – Szőlőskert, 2011 *Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskemét MJV honlapja *Ki Kicsoda Kecskeméten *Magyar Életrajzi Lexikon *Magyar Színházművészeti Lexikon *MTI *Novák Zoltán: Az MSZMP Budapesti Reformköre *Wikipédia, a szabad enciklopédia)
„Az Kecskemétiek között Kecskemét „ékszerdobozának” tervezője Való béköség…”
2
Templom felől, egyaránt Igy egygyessöttünk meg, mind az Váras képében, hogy az öreg kő Templomot nekünk engették, Illyen módon, hogy míglen két feléleszönk, és Valaki ő közűlök Törvénnyel keresnéje az Templomot, an nak ezör forint kötelét Vetöt tük egymás között, Annak fölötte más szörzésünk ez, hogy eddig való Szó beszéd ez két féle nép között, Szitok és egyéb egymáshoz Való szó, az mind letétetöt, hogy abból senki egymást ne kereshesse, se Törvénynyel se egyéb képpen, Ez szörzésnek és ez dolognak bizonyságára at tuk ez mi levelünket, kit az Váras pecsétivel meg erőssítöttünk, Ez levél Kecs kemétön költ Végh Mihály feő Bíró házánál, husvétnap után való első Szerdán, Ti zön egy óra koron Anno Do mini 1564.” A dokumentum hátlapján pedig ez áll: „Az Kecskemétiek között Való béköség az Templom felől, Anno 1564.”
Folytatás az 1. oldalról
1841ben hazatérve Építé szeti Intézetet hozott létre Pollack Ágostonnal. Első al kotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílust képviselték. Több itáliai és nyugateurópai tanulmányút után az 1860 as években az olasz reneszánsz stílus újjáte remtésének gondolata fog lalkoztatta. Fő műve a budapesti Operaház, amely festői főhomlokzata, belső terei, s főként impozáns főlépcsőháza és páholysoros nézőtere révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotása. Ybl Miklós vidéken is szá mos templomot, bérházat és kastélyt épített. Tervei szerint épült 186263ban a kecskeméti evangélikus templom is. Ybl Ervin Ybl Miklós című könyvé ben így írta le a templom építés körülményeit: „Ybl a 60as években már az or szág legjelentősebb építésze.
A kecskeméti evangélikus templom homlokzata Ybl Miklós terve szerint
Folytatás az 1. oldalról
Az iratot Hornyik János publikálta először 1861es Kecskemét történeti mun kájában, ő még az eredeti iratról beszél: „eredeti(j)e a kecskeméti reform. Egyház levéltárában. – ezen okmá nyon a város 1517dik évi pecséte van lenyomva.” – jegyzi meg. Azóta számosan hivatkoznak, hivatkoztak rá. Az eredeti okirat azon ban megsemmisült, az 1940es években – rejtélyes körülmények között – kapta a református egyház ezt az átiratot, melynek szövege: „Mi kik vagyunk Kecskeméti esküt Bírák és polgárok pá pista hitön valók, Tamás Orbán, Vágh Páll, Somody Dömötör, Pocz János, Ágos ton János, és mind az pápista Körösztyénökkel egygyetömben, adgyuk tut tára mindönöknek ez mi levelünket, kik láttyák és olvassák, hogy az minemű dolgunk volt az Luter Körösztyénökkel az öreg kő
Mindenki vele akar építtet ni. Katolikus templomok kegyurai, paloták, kasté lyok, bérházak birtokosai mellett a kecskeméti evan gélikus eklézsia is hozzá fordul temploma érdekében. 1862. július 9én teszik le alapkövét Székács József szuperintendens megnyitó beszédével.” Ybl Miklós nagyhatású művész volt, akit életében is elismertek. 1865ben a Ferenc Józsefrend lovag keresztjével tüntették ki. 1882ben megkapta a Li pótrend lovagkeresztjét, 1885. június 21én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Ugyanakkor nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Ma gyar Tudományos Akadé mia székházának felépíté sében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába. 1953ban évenként kiosz tásra kerülő Ybldíj elneve zésű építészeti díjat alapítottak.
NAPRÓL NAPRA – 2014. április 115. április 1. éve, 1864. április 1én született Móricz Ká roly tanár, jogi író. Jogi tanulmányainak el végzése után pénzügyi fogalmazó volt Nagyenye den és Nagyszebenben. 1892től huszonöt éven át a kecskeméti jog akadémián tanított. Pénzügyi tárgyú dolgoza tai mellett foglalkozott a jogi oktatás reformkérdé seivel is (a jogi szakokta tás szervezése, a jogi vizsgák reformja, stb.). Cikkei, értekezései a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Kecs kemétben és a Kecs keméti Lapokban is meg jelentek.
táncművész, koreográ fus. Az Állami Balettin tézetet 1956ban végezte el. Ezt követően az Operaház tagja, 1982től magántáncosa lett. Az Operaházon kívül szám talan színházban koreog rafált önálló baletteket. A kecskeméti Katona József Színházban is hosszú ideig volt koreog ráfus. Több mint 30 főszerepet táncolt. Rend szeresen dolgozott a szórakoztatóiparban is. 1991től a Fővárosi Ope rettszínház balettigazga tója volt. Főbb szerepei: Tybalt (Lavrovszkij: Ró meó és Júlia); Coppélius (Harangozó Gyula: Cop pélia); Simone anyó (Ash ton: A rosszul őrzött lány).
április 3.
április 12.
75
60
150
éve, 1939. áp rilis 3án szü letett Dévai Krisztina tanítónő. Nagykőrösön, az Állami Tanító és Taní tóképzőben érettségizett, majd Kecskeméten, az Állami Tanítóképzőben szerzett általános iskolai tanító végzettséget. Ti szaföldváron, Újszászon és Hódmezővásárhelyen tanított. Tagja volt a Pedagógusok Szakszerve zetének. Kitüntetései: Kiváló Munkáért (1988), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1994), Hód mezővásárhely Közszol gálatáért (1994). Egy életen át azzal foglalko zott, amit a legjobban szeret – tanított. A mun kája, a tanítás számára szent kötelesség volt.
éves Pálóczi Károly refor mátus lelkész. Buda pesten született 1954. április 12én. Tanulmá nyait a fővárosban foly tatta: a Rudas László Közgazdasági Szakközép iskolában érettségizett, majd a Református Teo lógiai Főiskolán diplomá zott. A teológia elvégzése után előbb Kecskeméten volt segédlelkész, majd Sukorón és Mányban a helyi református gyüleke zet lelkésze. Mányi szol gálata idején a parókia és a templom felújításá nak munkáit szervezte, irányította; új harangot szenteltek föl; élő kap csolatot ápolt erdélyi és holland gyülekezetek kel. Jelenleg a Kecskemé ti Református Egyház községben szolgál. A április 5. Kecskemét templomai cí mű dokumentumfilmben éve, 1939. áp (ATV, 2011) ő ismertette rilis 5én szü a kecskeméti református letett Pethő László templom történetét.
75
Örökre megőrizte Sissi titkait Folytatás az 1. oldalról
Sissi akkor már nagyon magányosan élt a rideg és elutasító császári udvarban, önként vállalt magányában Ida volt a legfőbb társa, egyetlen bizalmas barátnője. Rajta keresztül még inkább meg szerette és megismerte a magyar nyelvet és Ma gyarországot, történelmé vel, irodalmával együtt. Közben Ferenczy Ida – bár nem volt politikus alkat – lassacskán fontos szereplő jévé vált a magyar diplomáciának. Közremű ködésével kerültek kapcso latba és maradtak állandó levelezésben a császárné val a magyar közélet kiemelkedő kiegyezéspárti szereplői. Közvetve nagy szerepe volt a kiegyezés létrejöttében. De nem feledkezett meg szülőváro sáról sem, ahol családtag jai és szerettei éltek. Ragaszkodásáról tett bi zonyságot akkor is, amikor
Kada Elek polgármester kérésére közbenjárt a Kecskemét melletti kohári szentlőrinci puszta meg szerzésében. Később a Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éve ken át segítette a város szegényeit. Ferenczy Ida 34 éven át volt hűséges bizalmasa Sissinek. A királyné vá ratlan halála mélyen lesújtotta. „Erzsébet ki rályné életével mindent elvesztettem” – mondta. A tragédia után Schön brunnba költözött, szalon ja az osztrák és magyar közéleti nagyságok talál kozóhelye lett. De élete végéig Erzsébet emlékének élt. Nemcsak lélekben, a gyakorlatban is, amikor megszervezte az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumot. Sissi legbelső titkait, plátói szerelmének történetét és dokumentumait azonban örökre megőrizte, soha nem adta ki másnak.
125
Ferenczy Ida
3
VALLOMÁSOK
dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna nyugdíjas középiskolai tanár Folytatás az 1. oldalról
„Újpesten születtem, a városrész legszélén éltünk. Édesapám az Egyesült Izzónál dolgozott, és az otthonunk a gyár közelében volt. S bár szinte a világ végén éltünk, a művészetek már gyermekkoromban megérintettek. Apám csodá latos énekhanggal, kiváló színjátszói képességekkel rendelkezett, szabadidejé nek nagy részét munka helye amatőr színjátszó csoportjával töltötte. Épp ezért talán nem meglepő, hogy elsős vagy másodikos lehettem még csak az általános iskolában, és házunk udvarán barátnőm mel már mi is előadásokat szerveztünk. Az Egyesült Izzóban, 18 évesen, a Munkásképző Énekkar zászlóavató ünnepségén
Tanulmányai, cikkei szak mai kiadványokban jelen tek meg. A Ti és mi című televíziós műveltségi vetél kedőn győztes csapat, illet ve az Adycentenáriumon rendezett rádiós vetélke dőn második helyezett csa pat kapitánya volt. Pedagógusi és népművelői tevékenységéért számos szakmai elismeréssel jutal mazták: Érdemes társa dalmi munkás (1977); A Tanács Kiváló Dolgozója (1979); városi tanácsosi cím (1980); Szocialista Kultúráért (1982); Kiváló Munkáért (1989); Pedagó gus Szolgálati Emlékérem (1997).
Kislányként
Férjével és gyermekeivel az 1970es évek elején
4
Szüleim fiatalon beírattak zongorát tanulni, mondhat nám azt is, hogy kottát előbb olvastam, mint köny vet. A Megyeri úti zeneisko lában Makláry József tanította a szolfézst, nagy hatással volt rám. Érdeklő désemet bátyám sorsának alakulása is befolyásolta. Ő mérnöki pályára készült, édesanyám azonban nem engedte el a távoli Miskolc ra. S ha már a szülői aggó dás Pesten tartotta, amikor egy barátját a színművésze tire elkísérte, ő maga is megpróbálkozott a felvételi vel. Sikerrel járt, így lett színész. Már ekkor kiderült, hogy alaptermészetem a «nyüzs gés». Az iskolai rendezvé nyek állandó szereplője lettem. Akadt olyan ünnep ség, amelyen énekeltem, zongoráztam és verset is mondtam. A tanulás is jól ment, és kitűnő bizonyít ványomnak köszönhetően – a rendszeres vasárnapi templomba járás miatt először nem akartak felven ni – az igen rangos újpesti leánygimnáziumban foly tathattam tanulmányai mat. Nagyszerű tanáraim voltak, így például Gergely Ágnes írónő, valamint Z. Szalai Sándorné, aki később az MTA Irodalom tudományi Intézetének tit kára lett. De a legszíve sebben énektanáromra, Tí már Imrére emlékezem. Az ő egyénisége, tehetsége meg babonázta az egész iskolát. Nulladik óráira rendszere sen jártunk: éneket tanított és kóruspróbát tartott. Énekkarunk – melynek tit kári feladatait is elláttam – hazai és nemzetközi verse nyeken is szerepelt, énekel tünk a Zeneakadémián is. Az éneklés mellett a verse ket sem feledtem. A szava lóversenyek rendszeres résztvevője voltam. Így pél dául a Kilián György Kul turális Seregszemle újpesti
válogatóját megnyertem, míg a fővárosi döntőn má sodik helyezést értem el. Könyvtári rendezvényeken, a József Attila Művelődési Központban tehetséges fia tal költőkkel is gyakran ta lálkoztam, verseiket öröm mel mondtam. Ha jól em lékszem, egy telefongyár avatásán is szerepeltem. Egyenesnek tűnt az út: bá tyám után én is színész le szek. A felvételim azonban nem sikerült. Persze a ta nulást nem akartam abba hagyni, s mivel az ELTÉn a magyar mellé egy új vá lasztható szakot, a népmű velést is meghirdették, ezzel is megpróbálkoztam. Oda már rögtön felvettek, és egy nagyon érdekes csoport tag ja lettem. Társaim hozzám hasonlóan «lila gőzös» mű vész lelkek voltak: Érdi Sándor, Utassy József, Me zei Katalin, Szigethy Gábor – csak néhány, ma már so kak számára ismert név kö zülük. Kísérleti időszakot éltünk ekkor, a népművelés később több önálló ágra bomlott. De mi még poli hisztori képzést kaptunk, előadóink a legkülönbözőbb műveltségi területek rangos szakemberei közül kerültek ki. A tanulás az egyetemi évek alatt is összefonódott a sze replésekkel. Az Egyetemi Színpad munkáját ezekben az években Ruszt József, Dobai Viktor és Mezei Éva irányította. A társulat tag jaként többek között Sándor Györggyel, Hetényi Pállal és Székhelyi Józseffel szere pelhettem. Szépkiejtési ver senyen is részt vettem, a megmérettetés elnöke Ko dály Zoltán volt. A megélhetés akkor sem volt egyszerű. Egyetemista ként pénzkeresés céljából jelentkeztem a Magyar Te levízióba, s bár bemondó lehettem volna, ezt a lehető séget házasságkötésem meghiúsította.
A rendszerváltoztatás kecskeméti építőköve Férjemet bátyám révén is mertem meg. Testvérem Kecskeméten kezdte színé szi pályáját, és a Tapasztó családdal hamar össze barátkozott. 1960 decembe rében – alig 15 éves voltam akkor még – találkoztam először férjemmel, aki meg várta, hogy felnőjek. 1965 márciusában kérte meg a kezemet, augusztusban összeházasodtunk, bő egy Prof.pedig Dr. Török év múlva márLászló első gyermekünket vártuk. Az egyetem utolsó évében épp ezért a tanítást előre hoz tam, majd elővizsgákat tet tem, így tanulmányaimat halasztás nélkül fejeztem be. Kis Márta, a kecskeméti énekzene tagozatos iskola igazgatóhelyettese ismerte a helyzetemet, és fölajánlott egy állást. Az intézmény vezetése ugyanis úgy dön tött, hogy a következő tanévtől a politechnikát népműveléssel pótolják. A státust április 10e körül egyeztettük, 24én megszü letett Zsolt, hat hét múlva sikeresen államvizsgáztam, szeptembertől meg már Kecskeméten tanítottam. Egyből a mélyvízbe dob tak: a 8Bt, azaz kamasz gyerekeket, köztük 16 fiút kaptam. Nem volt egyszerű feladat, de sikerült megol danom. Persze mint min dig, akkor is voltak ellendrukkerek. Névtelen telefonok arra biztatták az iskola igazgatónőjét, hogy ne vegyen föl, mert rossz munkaerő leszek: a tanítás ban nem lehet majd rám számítani, mert gyerekeket fogok szülni. Részben iga zuk lett, hiszen 1968 májusában megszületett a lányunk, de a munkából alig hiányoztam, október ben már ismét tanítottam. 1970ben a városházára hívtak népművelési fel ügyelőnek. Nagy lelkiisme retfordulással, és persze Nemesszeghy Mártával egyeztetve – «Onnan majd
25
sokat tudsz nekünk segíte ni!» – tanácsára vállaltam el az új munkát, és szép 13 évet töltöttem ott. Felesle ges, párhozamos munkákat is végeznünk kellett, de kiváló felettesekkel és mun katársakkal jó néhány érté kes dolgot is véghezvittünk. Ezekben az években sokat tanultam, és értékes emberi kapcsolatokkal is gazda godtam. A nyolcvanas évek elején egyre kevesebb önállóságot kaptunk, ezért inkább visszamentem a Kodály Is kolába. Utólag látva kicsit elhamarkodott döntés volt ez. Az akkori igazgató, Rományné mellett kiélezett helyzetben dolgoztam. S ugyan a gyerekanyag ra gyogó volt, mégis föl mondtam. Néhány évig a Pedagógiai Intézetben vol tam tanár. Mellette előbb óraadóként, majd 1990 től főállásban a Bányai Júlia Gimnáziumban taní tottam. Ekkor indult a 8 osztályos gimnáziumi képzés. Jó volt, szerettem ott lenni, de egészség ügyi okok miatt 1997ben be kellett fejeznem a tanítást. Műtétem óta még több a feladatom: öt unokámmal sokat vagyok együtt. Fér jem magánrendelőjében is bebesegítek, és persze a háztartást is vezetni kell. Egészségemre is megpróbá lok odafigyelni, ezért rend szeresen úszom.” (Lejegyezte: Varga Géza)
A Tapasztó házaspár
25
éve, 1989. április 15én az MSZMP addig meg alakult reformkörei RE FORMMŰHELY cím mel rendeztek tanács kozást Kecskeméten. Vi taindító előadást Nyers Rezső és Pozsgay Imre, a PB tagjai, államminiszte rek tartottak. A résztvevők többsége rendkívüli párt kongresszust követelt, de határozatot nem fogadtak el. A tanácskozáson a reformértelmiség több rep rezentánsa (Bihari Mihály, Bokros Lajos, Gazsó Fe renc, Gombár Csaba, Len gyel László, Tabajdi Csaba és mások) szólalt fel, és mindnyájan éles kriti kával illették a fennálló viszonyokat. Lengyel László radikális gazdaságpolitikai váltás szükségességéről szólt, amelynek lényege az új tulajdonosi rendszer, a va lódi tulajdonosok százezre inek a megjelenésével. Kifejtette, hogy a Grósz vezetés politikája megbu kott, és nemhogy évek, de már hónapok sincsenek a változtatásra: heteken be lül el kell dőlni, hogy képese a reformszárny az MSZMP megújítására. Bihari Mihály súlyos veszélyként értékelte, hogy még sohasem sikerült az MSZMP, az MDF, az SzDSz és a többi párt és mozgalom reformerőit közös gondolkodásra összehozni.
Gombár Csaba felszólalá sában elmondta, hogy a je lenlegi válságból egyetlen kivezető út van, és ez a pártszakadás; erre azért van szükség, mert az MSZMPben oly nagyok az ellentétek, hogy ez a párt így nem találhat partnert egy szükséges koalícióhoz. A tanácskozáson Pozsgay Imre is érintette a pártszakadás problémáját. Feltette azt a kérdést, hogy egyben tarthatóe a párt? Válasza az igen volt. Azt mondta, hogy azért kell összetartani a pártot, mert el kell kerülni a párt szakadást, ennek megtör ténte ugyanis tovább fokozná a válságot. A tanácskozáson mintegy 30 reformkör 80 tagja is megjelent, képviseletük ben négyen kaptak szót: Keserű Imre, Géczi József, Szabó Zoltán és Szántó György. A tanácskozás ideje alatt és az ebéd szünetben a reformköri küldöttek lázas munkával, hosszú kemény vitában dolgozták ki és fogadták el a reformköri mozgalom nyilatkozatát, az első közös dokumentumot. A Nyilatkozat számtalan kérdésben kritizálta a pártvezetést; kifejezte bi zalmatlanságát mind a KB tagjai, mind a PB iránt, külön is kiemelve a pártfőtitkár iránti bizal matlanságát; kifejezésre juttatta a párttagság azon igényét és elhatározását, hogy kézbe akarja venni a párt reformszellemű megújításának az ügyét, ezért rendkívüli kong resszus összehívását köve telte a teljes és valóságos demokratizmus alapján. Mindezt a szocializmus továbbépítésének és meg újításának az érdekében követelte, és hitte, hogy ezzel a magyarországi szocializmus válsága fel számolható. 5
TÁMOGATÓINK
6