Hírös Naptár. Fél évszázadon átívelő sikertörténet. KECSKEMÉTI EMLÉKEIM Farkas L. Gyula antropológus, tanszékvezető tanár 80

Alapítási év: 2007   Kiadja: H-Média Bt. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Szer­ Fe­le­lős szerkesztő: Varga Géza kesz­tőség: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. E-mail: [email protected] Tel./ Tördelés, nyom­dai Fax: 76/476-115 Nyomda: elő­ké­szí­tés: dr. Potó István Mátyus Bt. Felelős ve­zető: Mátyus Gyula

Hírös Naptár www.hirosnaptar.hu

2012. június

KECSKEMÉTI EMLÉKEIM

100

éve, 1932. április 11-én, Szabadszálláson született. A kecskeméti Katona József (korábban Gróf Tisza István) Gimnáziumban érettségizett 1950ben. Mérnöknek készült, de a Szegedi Tudományegyetem biológia-kémia szakára irányították, ahol 1954-ben okleveles középiskolai tanári képesítést szerzett. Néhány hónapig Kecskeméten tanított, majd 1955. február 1-től nyugdíjazásáig a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékén – 1980 és 1997 között annak vezetőjeként – dolgozott. 1960-ban summa cum laude minősítéssel testnövekedési témakörből

éve, 1912 telén festette Iványi Grünwald Béla a Kofák a hóbuckák között című képét. A hírös város motívumainak megjelenése a művésztelep festőinek kompozícióin némileg kényszer szabta választás eredménye, ugyanis így próbálták meg valamelyest ellensúlyozni a – nagybányai telepről érkezők által képviselt – plein-air festészeti törekvésekhez akkor még többek által is nélkülözhetetlennek vélt természeti adottságok hiányát. (A Műkert parkos környezete és talán a Cigányváros e szempontból, ha nem is teljes mértékben, kivételnek tekinthető.) Kecskemét jellegzetes motívumai közül különösen kedvelt volt az alkotók körében a Barátok temploma előtti íves barokk kőfalhoz támaszkodó Kálvária (mely nem azonos az 1982 óta látható szoborcsoporttal), többnyire az akkori főtéri piaccal és piacolókkal egyetemben. A művésztelep alapító mestere a téli hónapokban e téma legalább 5 változatát is megfestette, közülük éppen a Kecskeméti Képtárban őrzött a legletisztultabb, legkiérleltebb. Folytatás a 2. oldalon

Farkas L. Gyula antropológus, tanszékvezető tanár

80

egyetemi doktori, 1976-ban a dél-alföldi őskori leletekből írt dolgozatával kandidátusi, 1987ben országos menarche kutatásával akadémiai doktori minősítést szerzett. A biológiai antropológia alapjait Bartucz Lajos professzor tanítványaként sajátította el. Egyik fő kutatási területe a neolitikumtól a magyar középkorig terjedő régészeti korokból származó közel 7000 emberi lelet vizsgálata. 1973 óta az MTA Antropológiai Bizottságának tagja, 1980-tól 1985-ig a testület munkáját irányította. 1990-től 2002-ig a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportjának elnöke, 1980-tól 1999-ig az Acta Biologica

VALLOMÁSOK

Kovács Sándor Pál birkózó

75

éves Kovács Sándor Pál költő, népművelő, birkózóedző. Budapesten született, majd a világháború után családjával Tiszakécskére költözött. Napjainkban Kecskeméten él. Már gimnazista korában ő

volt a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium „versmondó dalnoka” és ifjú poétája. Eddig három könyve jelent meg. Mesélő Pantheon című kötete 17 magyar birkózónak állít örök emléket. Folytatás a 6. oldalon

Szegediensis főszerkesztője volt. Különböző folyóiratokban közel 440 publikáció­ ja jelent meg. Több kiadvány, így például az Ópusztaszer-Monostor lelőhely antropológiai leletei, valamint A Biblia biológus szemmel című könyv szerzője. Szakmai munkáját többek között József Attila és Bartucz Lajos emlékplakettel, illetve a Magyar Biológiai Társaság Gelei József Emlékérmével ismerték el. Folytatás a 4. oldalon Kovács Sándor Pál 2003-ban Budapesten, a veterán világbajnokságon, ahol a verseny legidősebb résztvevőjeként 8. helyezett lett

100 ÉVES A KECS­ KEMÉTI MŰ­V ÉSZ­ TE­LEP VI.

Prof. Dr. Farkas L. Gyula

Értékőrző havilap

Iványi Grünwald Béla: Kofák a hóbuckák között

Fél évszázadon átívelő sikertörténet

50

A kiskunfélegyházi KUNPLASTKARSAI Zrt. Magyarország egyik legsikeresebb, dinamikusan fejlődő vállalkozása. Az egykori nyúltelep helyén mű-

ködő cég ma már mind a műanyagipar, mind a fémfeldolgozás területén nemzetközileg is ismert, elismert társaság, árbevétele 2011-ben elérte a 2,7 milliárd forintot. Több mint öt

évtizedes fennállása alatt a vállalkozás minden nehéz gazdasági és politikai környezetben bizonyította, hogy életképes, hogy helye van a versenyszférában. Folytatás a 10. oldalon

Források:  A Kecskeméti Római Katolikus Plébánia története  •  Anthropologiai Közlemények  •  Bajkay Éva: Uitz Béla  •  BácsKiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köre  •  Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai  •  ifj. Gyergyádesz László: KECSKEMÉT – A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei  •  Katona József Könyvtár  •  Kecskeméti Életrajzi Lexikon  •  Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1893  •  Magyar Elektronikus Könyvtár  •  Napkút Kiadó – Napút Online kulturális folyóirat  •  Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja  •  Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái  •  Üzen a homok – antológia  •  Who is who Magyarországon

Bálint Rezső: Kecskeméti tér

NAPRÓL NAPRA Április 22.

175

éve, Kecskeméten született Schweiger Ferdinánd földbirtokos, malomigazgató. Elemi és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd a család szentesi birtokán gazdálkodással foglalkozott. 1863-ban visszatért Kecskemétre, és apja pusztapákai birtokán kamatoztatta a mezőgazdaság és az állattenyésztés területén szerzett tapasztalatait. pasztell vedutáján is. Az utób1891-ben a megszűnés szébin kiemelt szerepet kapott a lére sodródott József-gőzmaKálvária környezete is, így az lom igazgatósági elnökévé vá1973-ban lebontott, a templom lasztották. Vezérigazgatóként északi oldalánál 1841-től kezdve kialakított, zsidó kereskedők Június 6. által működtetett földszintes üzletsor és a katolikusok – sajéve, Kecskenos a II. világháborúban helyreméten szülehozhatatlan károkat szenvedett tett Bodócs István tanár, – I. bérháza, melyet 1894-ben fizikus csillagász. TanulmáZaboretzky Ferenc építész ter- nyait a hírös városban  kezdvei alapján építettek föl. te – kitűnően érettségizett –, A téma megoldásában Ivá- majd a budapesti tudománynyiéhoz hasonló színvonalat egyetemen folytatta. 1909és népszerűséget azonban ben Eötvös Loránd ajánlatára csupán a Matisse-tanítvány, nevezték ki az ógyallai obszerPerlrott-Csaba Vilmos ért el vatórium adjunktusává, ahol (Kálvária, 1911–1912). A Kecs- napfoltok, változó csillagok, keméti Képtár állandó kiál- üstökösök megfigyelésével és lításán látható legismertebb fénytani problémákkal foglalváltozat különösen jól tükrözi kozott. Kutatásai során felfea legfrissebb francia hatáso- dezte a geometriai optika hikat (pl. cézanne-i forma- és perbola-tételét. 1927-ben a szerkezetképzés, kubista elemek). Különösen jellemző az a mozzanat, ahogyan Perlrott az egyes látványhű elemeket képépítő egységekként kezeléve, 1887. ve egy közös motívummá rakja március 8-án össze, felhalmozva őket a szo- született Uitz Béla festő, rosan egybekapcsolt elő- és középtér egy viszonylag szűk sávjába. Mindez olyannyira jól sikerült, hogy például egy Kecskemétet nem ismerő művészettörténész a háttérben látható református templom tornyát a Barátok temploma részének vélte műleírásában. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész

100 ÉVES A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP VI. Folytatás az 1. oldalról

Perlrott-Csaba Vilmos: Kálvária

Gauguin hatása, későszeces�sziós vonások, illetve fauve-os, neós harsány színvilág jellemezte ekkor Iványi festészetét, aki egyrészt leegyszerűsítette a kompozíciót (elhagyta a hóesés, illetve a kopasz fák előtéri ábrázolását), másrészt pedig minden egyes képi motívumot (köztük a kékes-lila és rózsaszín „árnyékokat” mutató hóbuckákat) formai redukcióval társítva, sötét kontúrokkal körülhatárolt tiszta, dekoratív színfolttá alakította át. A kép ez utóbbi jellegzetességét ki is karikírozta pár hónappal később Józsa Károly az Egy kofa, egy hóbucka… címet viselő metszetén a korabeli népszerű hetilap, a Magyar Figaro 1912. május 19-i számában. A Kálvária tehát a művésztelep egyik legnépszerűbb motívumává vált, így Iványi alkotásain kívül megjelent például Demény Ottó és Herman Lipót egy-egy rajzán, illetve Bálint Rezső szintén 1912-ben készült dokumentum értékű

2

125

átszervezte, korszerűsítette, nyereségessé tette a vállalatot. Az elavult régi helyett egy 200 lóerős, korszerű fekvőgépet vásároltak, valamint beépítettek egy új hengerszéket és egy új lisztkeverőt. A városban elsőként elkészült a malom villanyvilágítása is. A Kecskeméti Nagy Képes Naptár így jellemezte: „Ő ott van mindenütt, figyelme mindenre kiterjed egész a minúciákig és érintkezik munkásaival, segédeivel, az őrletőkkel s nemcsak igazgat és felügyel, hanem tesz, cselekszik és a hol szükséges, újít és orvosol. Ennek köszönhető, hogy a bizalom a nagy közönségben már is megszilárdult a vállalat iránt és győri leánygimnázium, később a Révai Miklós reálgimnázium tanára lett. A tanítás mellett a Meteorológiai Intézet győri állomását is vezette. Az állomás munkáját a világháború alatt is töretlenül irányította, a Magyar Meteorológiai Társaságnak választmányi tagja volt, megkapta a Hegyfoky (1943) és a Steiner (1955) érmet is kiváló munkájáért. Helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. A Győri Szabadegyetemen és a Kisfaludy Irodalmi Körben tartott ismeretterjesztő előadásokat. Tanulmányai a Földrajzi Közleményekben, a Természettu-

A mezítlábas képzőművész

125

Uitz Béla: Almaszedők

grafikus. A magyar aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű monumentális ihletésű

Uitz Béla: Fürdőzők

Schweiger Ferdinánd

Február 14.

200

éve született Fektor József plébános, címzetes prépost. A középiskolát szülővárosában, Pesten, a teológiát Vácott végezte. 1834. augusztus 17-én szentelték pappá. Tizenhat évi káplánkodás után, 1850-ben szentmártonkátai, 1852-ben irsai plébános lett. A kecskemétiek 1855-ben választották plébánosukká, 1861-ben megkapta a magdalai (Szent a kereskedő világ is innét látja Mária Magdolnáról nevezett) el szükségletét. Schweiger Fer- címzetes prépostságot. 1865. dinánd működése már eddig is szeptember 14-én birtokáigazolta, hogy nem elég csupán ból alapítványt hozott létre a szakembernek lenni egy vállalat szegény sorsú, de tehetséges vezetőjének, hanem arra külön kecskeméti ifjak taníttatásárátermettség, egyéni akarat és ra a Piarista Rend Kecskeméti főleg routin kell!” Gimnáziumában. 1870 júliusának elején püspöki engedél�dományi Közlönyben, a Fizikai lyel gyógyfürdőzés céljából elés Kémiai Didaktikai Lapok- távozott Kecskemétről, vissza ban, a Witterungsberichte azonban nem jött. Eltűnése aus Ungarnban, a Meteoro- nagy szenzációt keltett, de nem lógiai Intézet évkönyveiben, bukkantak a nyomára. A Püsnövényfenológiai megfigyelései pöki Hivatal 1870 szeptembea Phenologische Mitteilungen­ rében határozatot hozott: „Miben jelentek meg. Több, az if- szerint már azáltal, hogy Fektor júság technikai művelődését és ünnepélyes esküje daczára gondkészségét szolgáló, ma is hasz- jaira bízott egyházát s nyáját elnálatos könyv írója. 1962-ben hagyta, elegendő volna az általa az Eötvös Loránd Fizikai Tár- kormányzott plébániának jogilag sulat Mikola Sándor-díját kap- és tényleg üresség kimondásáta. Főbb művei: A rádió és a me- ra, mindazonáltal a körülmények teorológia; Kisdinamók készítése; bővebb kifejlődésére való váraGalvánelemek és akkumulátorok kozást a méltányosság jogérzete készítése és kezelése; Ködfény- kívánja.” Hiába várták azonban lámpa-kísérletek és gyakorlati al- vissza hívei, többé nem látta kalmazásuk. senki. művésze 1916 nyarát a hírös városban töltötte. Kecskemét, a művésztelep gyönyörű parkja a fővárosi élet zajló világa után a szabad természet nyu-

galmát, békéjét hozta. Uitzra nem az alkotó kollektíva – Iványi Grünwald Béla, PerlrottCsaba Vilmos, Kandó László, Herman Lipót, Faragó Géza, ...stb. – hatott leginkább, hanem a számára ismeretlen táj, a vidéki élet érdekelte, s kicsit a XIX. századi szolnoki festőkhöz hasonlóan: a cigányok egzotikus világa. „A gémeskút és a cigányok a favorizáltjai most a telepnek. Uitzban is felébred a festő, és ő is a cigányok felé kacsint. A fekete lányokat föl szeretné ültetni a pódiumra, drapériát dobni köréjük, és sárga, vörös színekkel megfesteni az új képeket” – írta róla Kassák Lajos. – „De a cigányokkal nehezen boldogult, pedig az egyes jellegzetes típusok, a

A Népbank egykor … … és napjainkban

HÍRÖS ÉPÜLETEK

A Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank

100

A Kecskeméti Kereskedelmi és Iparhitelintézet és Népbank épületének terveit Korb Flóris készítette 1909-ben. A kecskeméti születésű építész rendkívül sikeres párost alkotott Giergl Kálmánnal, többek között a budapesti Zeneakadémia révén váltak híressé.

Korb kecskeméti palotáján kiütközik a késő historizmusból is bőven merítő, sajátos építészeti felfogása, amelyhez a legújabb szerkezetek iránti érdeklődés is társult. Az egykori Népbank építése 1910-ben kezdődött meg és 1912. január 21-én adták át rendeltetésének.

színes ruhák erősen megmozgatták festői fantáziáját. Egy ízben, mint »oroszlánvadászatra«, úgy indult el festékdobozával, és végül megtépve, menekülve kellett megtérnie, félve a botokkal, késekkel felfegyverzett cigánylegényektől.” Uitzék maguk is mezítlábasan, szinte nomád módon élvezték a természetet. A szüret, a kecskeméti dűlők, a park buja vegetációja töltötték meg vázlatkönyvének lapjait. Energikus, gyors tusvonásokkal rögzítette benyomásait. Az Almaszedők című nagy vászna Kernstok Károly 1904-ben készült Szilvaszedőkjére tekint vissza, de a hideg és meleg színek ellenpontos felépítésében

már túlhaladta a plein-air piktúrát. A kecskeméti időszak másik fő művének, a Fürdőzőknek ihletője szintén a táj, a ma már feltöltődött tó idilli környezete volt. A tuskompozíció, amelyben éppúgy visszacseng Giorgione Mezei koncertjének és Manet Reggeli a szabadban című képének, mint Cézanne Fürdőzőkjének emléke, Uitz művészetébe a táj és az ember frissen meglelt új harmóniáját hozta. A termékeny kecskeméti intervallum, sajnos, nem tartott sokáig. Uitz tüdőbetegsége kiújult, így került be csaknem egész évre a Korányi Szanatóriumba, ahonnan már nem tért vissza a hírös városba.

3

KEcskeméti emlékeim Farkas L. Gyula antropológus, tanszékvezető tanár szegedi, később több válogatott játékost is adó gimnázium csapatával. Természetesen én is tagja voltam az iskola legendás cserkészcsapatának, a Rávágy térről induló kisvasúttal sokszor kirándultunk Bugacra. Osztálytársaimmal hosszú ideig tartottam a kapcsolatot – sajnos, már kevesen élünk! A mai napig tartó barátság alakult ki Nyíri Palival, Pál Gyulával és Sófalvi Tiborral. Az istentiszteleteken a gyülekezet kántorának, Kremán Sámuelnek együtt fújtattuk az orgonát, együtt fejelgettünk a közösségi ház kapualjában, de együtt készültünk a Műszaki Egyetemre is. Tanulmányaimat a második világháború szakította félbe. Apám és idősebb bátyám a frontra került, nővérem hadikórházban dolgozott, a család

Mérnök francia szótárral

merete kiugrási lehetőséget jelentett.

tem, akkor a versenyszférában Milyen kihívásokat lát még már öregnek számítottam, így maga előtt a pályafutásáfordultam a tudományos pálya ban? felé. Ekkor kaptam a francia kormány ösztöndíját Párizsba. Csak érdekességként mondom, hogy a fiam is megkapta ezt az ösztöndíjat. Nem hiszem, hogy van az országban még egy olyan család, ahol az apa és a fia is francia kormányösztöndíjas lett volna.

A külföldi tapasztalatok hogyan határozták meg a pályafutását, viszonyát magyarságához? Megváltoztatták a szemlé­ letemet. Ha nem mentem volna el, bizonyos dolgokat nem vettem volna észre magam körül. Amikor hazajöttem, teljesen más szemmel néztem a környezetemet. Külföldön a gyerekeim rájöttek, hogy Európa egy kis „ország”, ahol lehet okosan, értelmesen „közlekedni”. Európa Amerikából nézve nagyon picike, Magyarország pedig nem is látszik. Ami a pályafutásomat illeti: amikor véglegesen hazatér-

Évtizedeket töltött el a felsőoktatásban, amely most jelenős átalakuláson megy keresztül. Hogyan látja a Kecskeméti Főiskola helyzetét? Én pozitívnak látom a kecskeméti felsőoktatás helyzetét. Nagyon sokat jelent számunkra a Mercedes Kecskemétre települése. Ez egy kihívás, a feladathoz azonban fel kell nőni. A felsőoktatás egészét tekintve valóban vannak olyan súlyponti problémák, amikhez hozzá kell nyúlni, ezért részben jogosnak érzem a korrekciókat, de a mértékét nem tudom elfogadni.

Boza Pál nem tud és nem is akar éles határt húzni a munka és a hobbi közé, mert a „mérnöklét” nem korlátozódik a munkaidőre. A Kecskeméti Főiskola tanáraként kutatja és tanítja is azt, ami a legjobban érdekli: a számítógép lehetőségei az iparban.

4

A középiskolában franciát kezdtem tanulni, megpróbáltam elsajátítani ezt az ismeretlen és nehéz nyelvet – Boza Pál mérnökemberhez képest ezzel a meglepő kijelentéssel kezdi arra a kérdésre a választ, hogy mit tart meghatározónak az életében, de a kétkedő pillantásra gyorsan ki is fejti. – Ezzel a nyelvvel sikerült munkát szereznem külföldön, Franciaországban, Svájcban, Algériában, és később tanulmányokat is folytattam Párizsban. A mai napig nagyon szeretem a franciát, ez a fő idegen nyelv a családban, a gyerekeim is nagyon jól megtanulták és kiválóan hasznosítják. Magyarországon a mérnökök közül kevesen beszélik, ezért az is-

többi tagja menekült. Kikerültem Ausztriába, ahol gyerekfejjel ismertem meg a honvágyat, s ahonnan a legelső alkalommal hazatértünk. Eltelt egy félév, amire a család minden tagja ismét találkozott. Vesztettem egy évet, ezért a hatodik gimnáziu-

Dr. Boza Pál PhD

60

Családi körben: feleségével, gyermekeivel, menyével és unokáival

van, mert iskolai tanulmányaimat Kecskeméten kezdtem el nagynéném felügyelete mellett. A Tanítóképző Kaszap utcai gyakorló elemi iskolájában Magyar Ilonka tanító néni ismertetett meg a betűvetéssel. A később Kossuth-díjjal kitüntetett szigorú, de rendkívül jó pedagógusra még ma is sok szeretettel emlékezem. Ezt követően a kecskeméti gróf Tisza István Református Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat, ahol kiváló tanáraink voltak. Különösen Szemerei Andort és Gál Tibort Folytatás az 1. oldalról szerettem, akik a matemati„Erdélyből származom, szüleim ka és a testnevelés oktatása Kolozsvárott éltek, az első vi- mellett az életre való fölkészülágháború után menekültek Ma- lésemben is sokat segítettek. gyarországra. Három testvérem Diáktársaimmal is nagyszerű és én, a legkisebb gyerek már itt közösséget alkottunk, kosárszülettünk. Szülőfalumról, Sza- labdacsapatunk egyszer még badszállásról kevés emlékem területi döntőt is játszott egy

Szüleivel és testvéreivel – a hátsó sorban jobb szélen (Fotó: Nagy Márton – Kecskemét, 1950)

döntését abban az időben nem az érdeklődésük, képességük, hanem a tervezett szakemberlétszám határozta meg. S mivel egyik bátyám már a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, »egy családban elég egy mérnök« alapon számom-

A számítógéppel segített gyártás, tervezés a hobbim és a munkám is egyszerre.

Ez olyan terület, hogyha valaki leteszi a lantot akár csak pár hónapra is, akkor lemarad. Van olyan szoftver, aminek évente 4 új verziója van. Állandóan tanulni kell, ugyanakkor egyre jobb érzés számomra oktatni. Bizonyos dolgokat már másképpen látok, mint korábban. Jobban tudok szintetizálni és jobban el tudom mondani a hallgatóknak, hogy mire kell figyelni.

Diákok közt

mot magántanulóként fejeztem be. Közben szeretett iskolámat államosították, így az utolsó két évet már a Katona József Gimnáziumban végeztem el. Az érettségi után vízépítő mérnöknek készültem, de a f iatalok pályaválasztásának el-

Egy tízest biztosan letagadhatna a korából. Hogyan csinálja? Rendszeresen sportolok. A fiam rászoktatott az úszásra, hetente lenyomok egy ezrest és teniszezni is szoktunk itt a főiskolán. Télen síelni is elmentünk. Ezeket bele kell tudni sajtolni az időbe. Eszembe szokott jutni, hogy amikor fiatal voltam és egy-egy kolléga elérte az 50-et vagy a 60-at, milyen öregnek láttam. Most 60 évesen ezt már egészen másképpen gondolom. Kállai Erzsébet

ra a Szegedi Tudományegyetem vegyész szakát ajánlották fel. Választhattam: három év katonai szolgálat vagy a vegyész szak. Utóbbi mellett döntöttem. Csak az egyetemen derült ki, hogy engem nem is a vegyész szakra, hanem a biológia–kémia tanárszakra irányítottak. Az egyetemi diplomám megszerzése után néhány hónapig ismét Kecskeméten éltem. A Budai utcai általános iskolában tanítottam. Örömben és kudarcban egyaránt részem volt: életem legjobb igazgatójával, Tomkánéval itt dolgozhattam, a diákokkal, különösen a kicsikkel azonban már nehezebben értettem szót. Ma is emlékszem még az ötödikesek értetlen tekinteteire, amikor a sejt felépítését a kukoricával szemléltetve magyaráztam – mint a szálfaerdő, álltak is az egyesek a naplóban. Azután azt kérték, hogy meséljek inkább nekik, s ez persze már jobban ment. 1955. február 1-jén visszahívtak Szegedre, az embertani tanszékre, ahol egyetemi éveim alatt demonstrátorként már dolgoztam. Jó munkahelyre leltem. Végigjártam az összes fokozatot, 1961-ben adjunktusi, 1977-ben docensi, 1980-ban tanszékvezető docensi, 1988ban egyetemi tanári kinevezést kaptam. A tanszéket 1997-ig vezettem.

Bartucz Lajos tanítványa voltam, aki megszerettette velem a biológiai antropológiát. Közel százezer gyermek testi fejlettségét vizsgáltam, különösen érdekelt és kutattam a serdülést befolyásoló tényezőket. Emellett az ásatásokból származó mintegy hétezer csontvázat tanulmányoztam, összeállítottam a magyar antropológia 1952 és 1984 közötti bibliográfiáját, megírtam a magyar antropológia történetét, jegyzeteket írtam a hallgatóknak. Végül is megszerettem a tanári pályát, s örömömre szolgált, hogy mintegy 80 hallgató szakdolgozati, doktorandusok munkáját irányíthattam. Kecskeméttel az évek haladtával egyre inkább megszakadt a kapcsolatom. Az itt föltárt régészeti leletek vizsgálatai egyszer-egyszer elhoztak a hírös városba, illetve a barguzini leleteket tisztázó akadémiai bizottság munkájában is részt vettem. Sajnos, a rokonságból mindenki elhunyt, a Hoffmann János utcai egykori otthonunkat, a tipikus alföldi parasztházat is teljesen átalakították már. Érdekes és a város joggal lehet büszke arra, hogy több országosan ismert antropológus is kecskeméti kötődésű. Örömmel tölt el az a tény, hogy Fehér Miklós, Bartucz Lajos és Henkey Gyula mellett én is innen származom.”

5

VALLOMÁSOK

mat Budapesten, Jászladányon, Tiszakécskén, Kiskunfélegyházán és Debrecenben végeztem. Eredeti szakmám vas- és fémesztergályos. A Testnevelési FőFolytatás az 1. oldalról első gyermekeként. Édesapám iskola sportvezetői és -szerve„1937. január 2-án születtem Bu- szerszámkészítő lakatos, kivá- zési, illetve szakedzői szakán, dapesten egy, a Jászságból a fő- ló szakember volt, édesanyám valamint Debrecenben, a Tavárosba települt munkáscsalád pedig a háztartást vitte. Iskolái­ nítóképző Intézet népműveléskönyvtáros szakán szereztem diplomáimat. Az élet több területén is próbálkoztam. Voltam esztergályos, képesítés nélküli tanító, ifjúsági vezető, kultúrház-igazgató, testnevelő tanár, főhivatású birkózóedző, városi sportfelügyelő. 1997-ben mentem nyugdíjba Helvécián, ahol öt évig irányítottam a kultúrház munkáját, s mellette községi könyvtárosként is működtem. Családi hagyományként hobbim a sport. Gyermekkorom óta birkózom (apám, Birkózó ovisok. Balról Kovács Sándor Pál fia, Csaba, aki később junior magyar bajnok lett, jobbról Balogh anyai nagyapám nyomdokain, Levente, aki cselgáncsban szerzett összesen 18 országos bajnoki címet. öcsém, fiaim is birkózók voltak). Félegyházi diákként, sajnos so75. életévében egykori tiszakécskei tanítványainak gyermekeit, unokáit oktatja (Fotó: Gajdos Béla) kat hiányoztam az edzésekről, mert korán indult a vonatom, de a Testnevelési Főiskola előkészítőjére így is elmehettem. 1956 azonban közbeszólt: haza kellett mennem. Versenyzőként tehát nem voltam túl sikeres, mint edző, nevelő, tanító annál inkább. Bács-Kiskun megyében hét szakosztályt alapítottam, megalkottam és kifejlesztettem egy «magyar népi birkózó formát», a grundi-birkózást, amit 1978 óta országos szinten űznek fiataljaink, megtalálható a NAT testnevelési (alternatív) programjában is. Tanítványaim közül 21 magyar bajnok, valamint olimpiai, Európa-bajnoki és világbajnoki érmes is kikerült. Először Tiszakécskén, egy gazdakör régi, szétvert tornatermében vezettem edzést. A helyiségen osztoznunk kellett: közepén krétával húztam egy vonalat, és az egyik oldalon a birkózókkal foglalkoztam, míg a másikon – egy pár kesztyűvel – a bunyósokkal. Néhány hónap múlva tanítványaim egy-egy arany-, illetve bronzéremmel tértek haza egy országos versenyről, jutalmunk egy használt tornászszőnyeg volt. A sanyarú körülmények ellenére kécskei neveltjeim sok szép sikert értek el. Dunszt István: Kovács Sándor Pál (Mesélő Pantheon)

6

Kovács Sándor Pál tiszakécskei birkózói körében (középen), Tóth István olimpiai ezüstérmes és a Seres fivérek (Ferenc és Imre) társaságában a szakosztály megalakításának 30 éves évfordulóján (Fotó: Farkas Tibor)

Kovács Sándor Pál birkózó

1973-ban Kecskemétre költöztem, azóta is a hírös városban élek. Egy évtizeden át a KSC vezetőedzője voltam, 1983 óta iskolákban tanítom ezt a legősibb sportágat. Jelenleg is heti két edzést tartok a gyerekeknek. Tanítványaimmal még néhány éve is együtt birkóztam: először engem kellett megvernie annak, aki országos megmérettetésre készült. Néhány évig egy óvodában is tanítottam a birkózást. A kísérlet bevált, az ovisok közül évek múlva többen is élsportolók lettek. Sokáig rendszeresen részt vettem a veterán birkózóversenyeken, amelyeken sok sikert arattam. A két fogásnemben összesen 14-szer lettem országos első. Nemrég örökös magyar bajnoknak választottak. A sportban kifejtett eredményes munkásságomért számos kitüntetést kaptam: Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója, Kiváló Edző, Kiváló Munkáért miniszteri dicséret, Bács-Kiskun Megye Sport Díja. 1994-ben, a Kecskeméten megrendezett Világ Kupán Ercegan Milántól, a FILA elnökétől személyesen vettem át a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség Csillagkeresztjének ezüst fokozatát. Életem másik nagy szerelme az irodalom. Évtizedek óta írok újságcikkeket, novellákat, verseket. Szeretem a népies, magyaros ritmust. Fiatalon a plátói szerelmet öntöttem versbe, azután tájleíró költeményeket írtam, míg az utóbbi időben a sport szeretete adja a témát. Tagja vagyok a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének, több kecskeméti és vidéki antológiában jelentek meg írásaim. Mesélő Pantheon című művemben emléket állítottam az olimpiák és egyéb világversenyek magyar hőseinek: az Erős Magyaroknak! Büszke vagyok arra, hogy könyvemet Schmitt Pál, a MOB elnöke így méltatta: «Az egykori birkózás szépségeiből, izgalmaiból az írott fonások mellett domborművek, plasztikák és főleg vázafestmények sokasága ad ízelítőt. A kötet erről mesél színesen, hitelesen. Dicséret a szerzőnek.»”

Ötvenesek köszöntése

Sipos László

50

éves Sipos László építész, vállalkozó, önkormányzati képviselő. Fülöpházán született 1962. január 11-én. 1981-ben érettségizett Kecskeméten, valamint a kőműves szakmát is kitanulta. Később nemzetközi menedzser diplomát szerzett előbb a hírös városban, majd 2002-ben Prágában, 2009-ben pedig az ECONOVUM Akadémián közgazdász képzésen vett részt. 1979-től az Észak-BácsKiskun Megyei Vízmű Vállalatnál dolgozott. 1992-ben saját vállalkozást alapított, 2006-ig a Classic Kft. ügyvezető igazgatója volt. Jelenleg a MesterBau 2002 Kft. tulajdonosaként gyakorlati szakképzéssel foglalkozik. Jobboldali pártok támogatásával 1998 óta Kecskemét közgyűlésének képviselője. 2006 és 2010 között a város üzemeltetéséért felelős társadalmi megbízatású alpolgármestere volt.

„Nagyszüleim házában egy kerekegyházi bábaasszony segített a világra. Szüleim gazdálkodók lévén szőlőt, gyümölcsöst műveltek, állatokat tartottak. Anyám dolgos, a családért élőharcoló, apám szigorú, mindenhez értő parasztember volt. Én másabb lettem: hirtelen döntő, akaratos vagyok, de a fizikai munka szeretetét tőlük örököltem. Ma is tisztelem és becsülöm azokat, akik a két kezükkel teremtik meg kenyerüket. Szép és tartalmas gyerekkorom volt. Szülőfalum iskoláját, tanárait épp úgy szerettem, mint a focicsapatot, amelynek felnőtt csapatába már tizenévesen bekerülhettem. Igazi közösséget alkottunk, nemcsak a bőrt rúgtuk, de a tánciskolába is együtt mentünk. Ugyanakkor éreztem, hogy nem jó szemmel nézik azt, ha valaki több tudásra, saját szakmára vágyik. Én ekkor már Kecskeméten, a Gáspárban tanultam, s bár kezdet-

Nyerges Tibor (Fotó: Gábris Elek)

„Az ipar széttelepítése miatt apámnak 1962 nyarán a SZIM akkor alakuló kecskeméti gyárában ajánlottak föl mérnöki állást, félévesen így kerültem a hírös városba. Az általános iskolát a Zrínyi kísérleti orosz tagozatán végeztem. A «megvetett» nyelv tanulása éppúgy szép emlék számomra, mint az iskola már akkor is legendás korcsolyapályája. Ezekben az években kóstoltam bele a gyerekszínészetbe, még a Katona József Színházban is fölléptem. Tanulmányaimat később a Katona József Gimnáziumban folytattam. Ott dőlt el végérvényesen, hogy – bár Orosz Laci bácsi óráit élvezet hallgatni, mégis – reál vonalon megyek majd tovább. Pályaválasztásomban nagy szerepet játszott kiváló fizikatanárom, Szakács Jenő. A diákok körében igen népszerű Jimmy ma már nincs közöttünk, emlékét tanítványai többek kö-

zött fizikaversenyek szervezésével őrzik. Az egyetemi élet óriási szabadságot hozott. A műegyetemen ugyan sokat kellett tanulni, de mindezt nem éreztem tehernek. A tanulás mellett jutott időm másra is: jártam sípályát építeni, és voltam díszletmunkás is. Nagyapámhoz hasonlóan, aki Hatvan környékének megbecsült kántor-tanítója volt, engem is mindig megtalált a «társadalmi munka». Számomra a munkaidőn kívüli közösséget a KISZ, majd annak utódszervezete jelentette. Jóban-rosszban együtt voltunk, közösen kirán-

dultunk, szabadidőnkben egymást segítettük. Életre szóló barátságok születtek, feleségemet, aki három gyermekkel ajándékozott meg – András és Dóra egyetemista, Dénes pedig Bolyais, jelenleg Kanadában cserediák – is ott ismertem meg. Napjainkban a Rotary Club tagjaként karitatív programok szervezésében veszek részt örömmel. Kecskemét életem legfontosabb városa. Bár poros, lapos és még vize sincs, mégis fejlődőképes, szép város: a hazám. Vendégeimnek mindig büszkén mutatom meg.”

ben nehezen tudtam beilleszkedni a városi zsiványok közé, pár hónap után új osztálytársaim befogadtak. Ettől kezdve egyértelművé vált, hogy itt kell gyökeret vernem. Visszatekintve, ötvenévesen is úgy látom, hogy ez jó döntés volt. Még bejáró diákként ismertem meg életem párját: ugyanazon a buszon ingáztunk. 1982. október 2-án házasodtunk ös�sze. Számunkra ez egy különlegesen jeles nap, hiszen fiunk is ekkor született, és Kecskemét Város Napja is.

A csapatszellem egész életemet végigkíséri. A 90-es évek végén a Szeleifalu lakójaként úgy éreztem, többet is tehetek a közösségért. Jobboldali értékek mentén így lettem a városrész képviselője. Az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg: játszóterek épültek, az út- és csatornahálózat megújult és az óvoda is megszépült. Mindehhez kellett az itt élők tettrekész­ sége. Segítségük, hozzám való viszonyulásuk ma is mindennap erőt ad számomra.” Varga Géza Feleségével és két gyermekével, Ritával és Lackóval

Nyerges Tibor gépészmér nök , a területi gazdasági kamara vezető munkatársa 1962. március 26-án, Budapesten született. Kecskeméten, a Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Előbb a Kecskeméti Mezőgép Vállalatnál mint gépészmérnök, majd 1994-től a kecskeméti városházán mint alpolgármesteri referens dolgozott. 1995-ben a Raichle Magyarország Rt. minőségbiztosítási vezetője lett, később minőségügyi tanácsadói, szakértői és auditori feladatokat látott el. 2007 óta a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési vezetője. A Kecskeméti Rotary Club alapító tagja, 2005 és 2006 között a szervezet elnöke volt.

Egy tengerparti nyaraláson a közelmúltban

50

Gimnáziumi tablókép

Nyerges Tibor

7

Kettős évfordulót ünnepel a SZIMIKRON Kft.

50

M ag y a ro r sz ág legnagyobb szer sz á mgépg yá r á n a k kecskeméti üzeme 1962. július 1-én alakult meg. A több mint negyed évszázadon át sikeresen működő, sok száz családnak megélhetést biztosító SZIM kecskeméti cége a rendszerváltás után – a keleti piac összeomlása miatt - elvesztette megrendeléseinek többségét. A kritikus helyzetben a tulajdonosok a cég megszüntetése mellett döntöttek. A halálra ítélt gyár néhány munkatársa azonban bízott a jövőben, és 20 éve, 1992 tavaszán új vállalkozást alapítottak a tevékenység folytatása céljából. Közülük hárman: Kertész József, Gaál József – mint ügyvezetők,

Komlódiné Alföldi Erzsébet – mint főkönyvelő, ma is a társaság résztulajdonosai. Egyikük, Kertész József ügyvezető így emlékezett vissza a kezdetekre: „A SZIMIKRON-t Sándor napján jegyezték be, és József napján kezdődött a cég működése. A váltás persze nem ment könnyen, számos fontos kérdésben nehezen sikerült megállapodnunk. Így például csak öt évvel később, 1997-ben sikerült a technológia működtetéséhez szükséges épületet megvásárolni.” A SZIMIKRON Ipari Kft. kezdetben kizárólag golyósorsókat és szerszámrevolvereket gyártott. Ugyanakkor komoly hangsúlyt fektettek a gyártmány- és technológiafejlesztésre. Időközben a fejlesz-

Modern gépek a Szimikron Kft. üzemcsarnokában

A Szegedi út 49. szám alatti gyár a 60-as években

precíziós GÉPELEMgyártás Az elődök tudására építve

tési igények eredményeképp több szabadalom is született, melyeknek kizárólagos hasznosítójává vált a cég. A Miskolci Egyetemmel együttműködve kifejlesztett termékük, a programozható pofaállítással működő tokmány elnyerte Közép-Európa egyik legnagyobb szakvására, az Industria 2000 Nemzetközi Ipari Szakkiállítás, valamint a Mach-Tech 2003 nagydíját, és Magyar Minőség Háza díjat is kapott. A termékújítások mellett bővítették profiljukat is: ma már tokmányokat és speciális megfogókészülékeket is gyártanak, és elkészültek a tokmánycsalád meghúzó elemének műszaki tervei is. Két évtizedes működése során a SZIMIKRON Kft. folyamatosan fejlődött, 1995 óta minden évben nyereséges volt. Magyarországi gyártóként nincs vetélytársuk, és Európában is egyre ismertebb a vállalkozás. Mindez elsősor-

ban a tulajdonosok tudatos gazdálkodásának köszönhető: a nyereséget mindig visszaforgatták, illetve a dolgozók kiválasztásánál is körültekintően döntöttek. Az induló 23 főből szinte mindenki még ma is a cég munkatársa, vagy nyugdíjasa. „Az elmúlt 20 év közös alkotás” – vélik az ügyvezetők. – „Igyekeztünk mindig szolidárisak lenni munkatársainkkal szemben, de mindez kölcsönös volt, amit például 2009-ben, a gépipar mély recesszióba süllyedése során is megtapasztaltunk. Dolgozóink tudják: ha a cégnek jól megy, nekik sem lesz okuk panaszra. Épp ezért megteszünk mindent annak érdekében, hogy személyes adottságaikat a kollégák maximálisan kifejthessék. Speciális szaktudásuk feltétlenül szükséges a társaság sikeréhez, hiszen már a nevünk is – SZIMIKRON – azt tükrözi, hogy az elődök munkájára építve a lehető legnagyobb pontosságra törekszünk!”

SZIMIKRON Kft. 6000 Kecskemét, Szegedi út 49.

Web: www.szimikron.com • E-mail: [email protected]

Tel.: 06-76/484-100 • Fax: 06-76/481-520

Megbízhatóság, pontosság és becsület

15

A rendszerváltozást követő években számos állami építőipari vállalat szűnt meg. Tevékenységüket a szükséghelyzetben családi vállalkozások vették át. Ebben az időszakban – 1997 tavaszán – alakult

meg a Pozsár és Társa Építő és Szolgáltató Kft. A kecskeméti cég tetőbevilágítók, előtetők és télikertek, valamint acélszerkezetek gyártására szakosodott. Szolgáltatásaik később a polikarbonát lemezek és tarto-

Pozsár és Társa Kft. Web: w w w . p o z s a r . n e t E-mail: [email protected] Tel.: 0 6 -3 0/9 6 -39 -9 7 3 8

zékok, illetve húzott alumínium profilok értékesítésével bővült. A gyakran nem látványos feladatot, hanem inkább komoly szakmai fölkészültséget igénylő megoldásaik igazi értékét azok egyedisége adja. Beszállítóik révén munkáik az

ország számos pontján láthatók. Szegediné Pozsár Edit ügyvezető szerint az elmúlt évek, a válság legrosszabb hozadéka az, hogy a vállalkozói szférában a becsület eltűnőben van. „Megbízhatóság, pontosság és becsület, ennél több nem is kell egy cég sikeréhez” – vallja a kft. ügyvezetője.

A természetes tisztaság megoldásai

10

A természet konstrukciói zseniálisak – a természetben látható mérnöki tehetség és alkotó értelem messze felülmúlja a legkorszerűbb vegyipari vállalatok és kutatólaboratóriumok lehetőségeit.

Kecskemét egyik legdinamikusabban fejlődő vállalkozása, a Gladiolus Kft. 2002 júniusában alakult. Kezdetben elsősorban papír és vegyi áru nagykereskedelmével foglalkoztak, s ezen a területen napjainkban is a közületek és vendéglátó egységek profes�szionális ellátói. Tevékenységi körük azonban az elmúlt évek során jelentős mértékben bővült. 2007 óta saját fejlesztésű termékeket is forgalmaznak. Először a GLADOIL termékcsaláddal jelentek meg a piacon. A 100%-os tisztaságú, hígítatlan, tartósítószert nem tartalmazó, természetes illóolajok, valamint a nagy koncentrációjú illatos olajok az egészség megőrzésére és a betegségek gyógyítására is alkalmasak. A cég saját készítményeinek árupalettája a közelmúlt-

dás korú gyermekeimmel együtt gazdasági termékek gyártásámi magunk is ezeket a dermato- ba kezdtünk. Héj nélküli, natúr, lógiailag tesztelt, kiváló minősé- pirított és chilis tökmagjainkat, gű, ár-érték arányukat tekintve nagyszüleink konyhájának zais egyedülállóan kedve- matos ízeit idéző szilvalekváző termékeket runkat- és pálinkánkat hamaha s znál - rosan mindenki megkóstolhatja” juk.” – beszélt a jövőről Bajáki Ede, aki az évforduló kapcsán a múltat is értékelte. – „Az elmúlt 10 év nem volt könnyű, sokat kellett küzdeni ahhoz, hogy eredményesek legyünk. Büszkék vagyunk arra, hogy két éve új helyre, a Kiskőrösi úti belvárosi ipartelepre költözhettünk, és arra is, hogy az indulás évében három fővel elért 30 millió Gladiolus Kft. forintos árbevételünk 2011-ben 6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 12. – immár 20 főt foglalkoztatva badban Web: www.gladiolus.hu E-mail: [email protected] Tel./Fax: 06-76/472-238 dolgozók M e g - – 664 millió forintra növekedett. számára, a GLADY szerzett piaci po- Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy PROTECT szappant és a GLADY zícióját megtartva a Gladiolus mindezt nem az erőfeszítéseDERM munkavédelmi kézkré- Kft. további fejlesztéseket inknek köszönhetjük – termémet pedig mindenki számára tervez. „Valós értékteremtésre szetesen szükség volt arra is –, ajánlom” – mondta Bajáki Ede, törekedve alacsony árfekvésű, hanem az Úristentől kaptuk a társaság ügyvezetője. – „Óvo- de prémium minőségű mező- ajándékba!”

ban tovább szélesedett: a fizikai munkát végzők teljes körű személyi higiéniáját lefedő termékeket fejlesztettek ki. „A GLADY SOL fejvédő krémet különösen a sza-

Hagyományos receptúra – korszerű technológia

A sajtgyártás titka: „Benne van a lelkünk is!”

10

A családi vállalkozásban működő Alföldi Garabonciás Kft. 2002 júniusában alakult. A cég kiskérődző állatok tejének feldolgozásával foglalkozik, amelynek meghatározó alapanyaga a Bugac környéki puszták háztáji gazdaságaiból felvásárolt kecske- és tehéntej. A kft. az elmúlt tíz évben folyamatosan fejlődött. Pályázati támogatások és saját források segítségével előbb egy korszerű tejfeldolgozó üzemet építettek, két éve pedig egy palackozó üzemet is átadtak. Így a pasztőrözött, hűtve tárolt tejből ma már nemcsak rövid és hosszú érlelésű, lágy, félkemény, kemény, natúr és többféle fűszerezésű kecske-

tos sajtműhelyben immár pa- kérdése. Sajnos, ma Magyarorrenyicát és gyúrt sajtot is gyár- szágon mindkettő hiányzik” – tanak. vallja Kocsis Pál, a cég vezetője. – „Minden nehézség ellenére termékeink népszerűek, a fogyaszKóstoltak már friss kecskesajtot jóféle vörösborral? Nem, tók közül egyre többen ismerik. nem a francia nyaralások idején, hanem kis hazánkban. ÍnyKöszönhető mindez annak is, csiklandozó csemege, higgyék el nekem! Fedezze fel Ön is hogy szinte valamennyi hazai ezt a különleges csodát! Kóstoljon meg ma is valami újat! áruházlánc polcain megtalálhaAz élmény a lényeg! Az ízek élménye, melyek emlékét talán tóak. De tapasztalataink nema legtovább őrizzük meg. Az ízek, a zamatok, az emlékek csak itthon, hanem külföldön otthonról, egy kirándulásról, egy távoli országból. Az apró is kedvezőek. Olaszországban, dolgokban is meglátni a szépet. Egyszerűen csak élvezni a Németországban is vannak már természet ajándékait. Kézműves sajtműhelyünk nagyszerű partnereink, legutóbb pedig Spakulináris meglepetéseket tartogat az Ön számára! Esztétinyolországban, egy áruházlánc kus csomagolás, gondos kézi munka, páratlan zamat, és ami magyar hetén tízezer csomag paa lényeg: benne van a lelkünk is. (Kocsis Pál cégtulajdonos) renyica sajtunk lelt vevőre. Épp ezért a jövőben szeretnénk kapaA gazdasági válság, mint citásunk kihasználtságát javítaaludttej és joghurt is készül. A közelmúltban átvették egy mindenkit, az izsáki vállalko- ni, és jelenlétünket mind a hazai, tradicionális alföldi sajtüzem zást is érinti. „A prémium ételek mind a nemzetközi piacon megtermékpalettáját: a hangula- fogyasztása jólét és jó szemlélet erősíteni!” sajt, illetve házi jellegű, leveles tehéntúró, hanem fogyasztói tehén- és kecsketej, valamint

ALFÖLDI GARABONCIÁS Kft.

6070 Izsák, Vadas dűlő  •  Tel.: 76/569-105 Fax: 76/569-104 Web: www.garabonciassajt.hu • E-mail: [email protected]

9

A gyár az 1960-as évek második felében

donosa lett. Ekkor vették fel a KUNPLAST-KARSAI Zrt. nevet. A következő években saját erőből, hitel igénybevétele nélkül teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Az egymilliárd forintot meghaladó többlépcsős beruházás során az üzemcsarnokokat, illetve a szociális és irodaépületeket is felújították, valamint új termelőeszközöket, többek között fröccsöntő gépeket és termékkiszedő robotokat vásároltak.

Fél évszázadon átívelő sikertörténet A kezdetek (1961– 1964) A KUNPLAST-KARSAI Zrt. jogelődjét több mint 50 évvel ezelőtt, 1961 tavaszán ALFÖLDI MŰANYAG-FELDOLGOZÓ VÁLLALAT néven alapította a magyar állam. Első munkáik között esőkabátok és kesztyűk konfekcionálása, valamint különböző gyermekjátékok – például ragasztott műanyag sült csirke, babafejek… – készítése szerepelt.

A VSZM korszak (1965–1990) A tanácsi vállalat 1965 után a budapesti VILLAMOS­ SZIGETELŐ ÉS MŰANYAGGYÁR 2. számú gyáregységeként jelentős fejlődésen ment keresztül. Kezdetben a SIEMENS és a GANZ számára különböző elektromos kapcsolók műanyag alkatrészeit gyártották, emellett jelentős

megrendeléseket kaptak a honvédség részéről is. A 70es években komoly teljesítménynövekedést értek el az első hőre keményedő, automatikus működésű fröccsöntő gépek beállításával. Ebben az időszakban hangszórókba készítettek membránokat textilbakelitből, és ekkor kezdődött az autóipari beszállítás is: egy, a Zsiguli gyújtáselosztójába beépíthető alkatrészt gyártottak. Jól jellemzi az akkori helyzetet, hogy itt működtek az ország legnagyobb fröccsgépei. Rendkívül jó üzleti döntésnek bizonyult, hogy nyugateurópai autógyárakkal már az 1980-as évek végén szoros kapcsolatot építettek ki: a BMW és a MERCEDES számára préseltek lökhárítókat. Ezzel párhuzamosan, Magyarországon elsőként, már 1988ban kidolgozták az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszert, majd a tanúsítást is megszerezték. Fanuc fröccsöntő gépek

10

Kunplast korszak (1991–1999) A vállalat 1991-ben független céggé vált, és felvette a KUNPLAST nevet. 1992-ben részvénytársasággá alakult, majd 1994-ben a részvények többsége dolgozói tulajdonba került. Mindehhez a munkatársak többségének nagynagy bizalmára volt szükség: a 360 dolgozó több mint 85 százaléka hitt a cég jövőjében. Ezekben az években az addigi szocialista export visszaesett, a KUNPLAST azonban be tudott kapcsolódni a nyugat-európai autógyártásba, a BMW, az OPEL, a ROVER, a PORSCHE és az AUDI autókba gyártottak kézi fékbakokat.

Kunplast-Karsai kor­ szak (2000–) 2000 februárjában a KARSAI HOLDING Zrt. a KUNPLAST részvényeinek többségi tulaj-

Napjaink és a közeljö­ vő dilemmái… A 2008 óta tartó gazdasági válság a KUNPLAST-KARSAI Zrt.-t is érzékenyen érintette. S bár nehéz éveket tudhatnak maguk mögött, a szinte egy emberként összefogó, a céggel szemben lojális kollektívának is köszönhetően mindvégig nyereségesen működtek. A Kunplast-Karsai Zrt. a Suzuki, Volkswagen, Ford, Volvo, Audi, BMW, Mazda, Porsche személygépkocsikba gyárt műanyag és fém alkatrészeket, szerelvényeket. A dolgozók bíznak a sikeres folytatásban is. A cég vezetői a hatékonyabb, eredményesebb munka érdekében átfogó szerkezetátalakítást terveznek. Új csarnok építését határozták el, új partnerek bevonásával új termékek gyártására készülnek. Elsősorban az autóipari pozíciójukat szeretnék megerősíteni. Emellett nagyobb felelősséggel bíró, fiatal, idegen nyelveket beszélő kollégákkal a korábbiaknál erőteljesebb, harcosabb kereskedelempolitikát folytatnak majd. A Kunplast-Karsai Zrt. napjainkban

A siker háttere „Kiskunfélegyházán voltam katona, itt ismertem meg feleségemet, és 1966-ban mindketten a KUNPLAST-nál helyezkedtünk el. Kezdetben szerszámkészítőként dolgoztam, később szakoktató, majd személyzeti osztályvezető lettem. Most – 70 évesen – az árképzés területén segítem a cég munkáját. Mindig jó kollektíva, összetartó társaság volt itt. A sok átalakulás ellenére bíztunk a társaság jövőjében. Egy-egy családból az apa gyakran hozta a fiát is, azaz több generáció is egymás mellett dolgozott. A városban működő nyugdíjas klubban a mai napig rendszeresen összejárunk.” (Kovács Gábor árképző) „Édesapám itt dolgozott, így amikor géplakatost kerestek, rögtön jelentkeztem. Ez 1964-ben történt, s azóta a KUNPLAST-nál dolgozom. Itt ismertem meg feleségemet is, aki szintén a cég munkatársa volt. Mindig is szerettem a munkámat. Különösen nagy kihívást az jelentett számomra, amikor a célgépek fejlesztésével foglalkozó kísérleti üzem irányításával bíztak meg. Később az üzemfenntartási, karbantartási csoport vezetője lettem, valamint szakszervezeti titkárrá, illetve az üzemi tanács elnökévé választottak. Nyugdíjasként ma is ezeket a feladatokat látom el. A kollektíváról is csak jót mondhatok. Összeszokott, jó társaság voltunk: aki becsületesen végezte a munkáját, annak sosem kellett félnie attól, hogy elveszti azt.” (Fricska Nándor szakszervezeti titkár) „1987-től 1993-ig dolgoztam a félegyházi cégnél, jó érzés vis�szaemlékezni ezekre az évekre. Előbb műszaki osztályvezetőként, majd fejlesztési főmérnökként, végül igazgatóként a társaság profilváltásában, a nyugati piacra való gyártás kiépítésében vettem részt. A «tőkés» export elindításához három feltételre volt szükség. Egyrészt az akkor induló világbanki tenderek segítségével korszerű műanyag-feldolgozó gépeket állítottunk be, másrészt – talán messzebbre látva, mint versenytársaink – a nyugat-európai autógyárak által

megkövetelt minőségügyi tanúsítványt is megszereztük. A legfontosabb azonban az volt, hogy komoly szaktudással rendelkező, az újra, a váltásra fogékony munkatársakból állt a kollektíva. Mindezeknek köszönhetően több neves autógyár beszállítója lettünk, a nyugati exportból származó árbevételünk megsokszorozódott, így a szocialista piac összeomlása nekünk nem okozott különösebb gondot.” (Kerékgyártó Kálmán, a cég korábbi igazgatója) „Ha van titok, az egyetlen dologban rejlik: a jó csapatban. Olyan munkatársak vannak körülöttem, akiket föl lehet pörgetni a cél érdekében. Ám a pörgés önmagában még nem elég. Szükség van egységes szellemre is. A legnagyobb titok, hogy a munkatársak megtanultak együtt dolgozni, együtt gondolkodni. Ezzel egy sor előny jár, mint a fegyelem, türelmesség, következetesség, minőség vagy a jókedv. Életem legfontosabb eleme a munka, a folyamatos tanulás, az eredmények és a siker. Maximalista vagyok magammal és munkatársaimmal szemben is. Elvárom a kollégáimtól, hogy legyen véleményük, akarjanak, tudjanak az igazukért harcolni. Fontos, hogy bízzanak magukban és egymásban, a nehézségeket pedig olyan kihívásként éljék meg, amelyben rátermettségüket bizonyíthatják. Nagyon szigorúan és keményen megkövetelem mindenkitől, hogy maradéktalanul elvégezze a munkáját. A követel szó nem biztos, hogy szépen hangzik, ám alapvetően mégis erről van szó. Mindenki tudja, ismeri a feladatát, és azt is tudja, hogy azt el kell végeznie. Nem miattam, hanem a vevőink bizalmáért. Azért, hogy a KUNPLAST a jövőben is stabil, működőképes maradjon, azért, hogy az itt dolgozó közel háromszáz embernek jövőt tudjunk biztosítani. A Kunplast-Karsai Zŕt. munkatársai ilyenek, amit a társaság eredményei tükröznek is. Nagyon büszke vagyok arra, hogy egy ilyen csapat vezetője lehetek..” (Alter Róbertné vezérigazgató)

Az írógépektől a digitális bevásár­ló­kosárig 20 éves a P.O.G. Pénztárgéptechnika Kft.

20

A rendszerváltozást követő években számos irodatechnikai vállalkozás alakult, 1992 áprilisában a P.O.G. Kft. jogelődje is ezek egyike volt. A cég kezdetben önkormányzatok írógépeinek, fénymásolóinak beszerzésével és javításával foglalkozott. Később pénztárgépek forgalmazásával, illetve benzinkutak pénztárrendszerének kiépítésével, szervizelésével bővítették profiljukat. A kft. vezetését 2001-ben Várkonyi Gábor vette át. Irányításával a cég folyamatosan dinamikusan fejlődik. Így például - bár az elmúlt egy évtizedben a pénztárgépek ára közel harmadára csökkent - a vállalkozás árbevétele a korábbi 11-ről 165 millió forintra nőtt, és a munkatársak létszáma is megháromszorozódott. 2003-ban az Alföld Áruházban nyitottak új üzletet, míg 2005 óta a Mária körúton fogadják ügyfeleiket. 2006-ban országos franchise hálózat létrehozásába kezdtek: ma már közel 20 városban működik képviseletük. 2009-ben, az országban elsőkként, megkezdték a pénztárgépek hosszú távú bérbeadását. Napjainkban is piacvezetők ezen a területen.

2010-ben saját tulajdonú üzletet nyitottak Budapesten, idén pedig a DanubiSoft Kft.-vel közösen két informatikai fejlesztést dolgoztak ki. Az uniós támogatással megvalósított DanubiTank 1000 benzinkutak pénztárgépkezelésére, míg a Digitális Bevásárlókosár többek között kereskedelmi üzletek számára nyújt kiváló megoldást. Korrekt áraiknak, megbízható munkatársaiknak és kiváló szolgáltatásaiknak köszönhetően a P.O.G. Kft. jelenleg több mint ezer céggel áll üzleti kapcsolatban. Partnereik között olyan rangos vállalkozásokat tudhatnak, mint például a Magyar Posta Zrt. a CBA, a Coop Üzletlánc, a Goods Market, a Philip Morris, a Triumph, illetve a kecskemétiek körében is közismert Rádi benzinkút. Várkonyi Gábor szerint a jövő technológiáját elsősorban az innovativitás jellemzi majd. A P.O.G. (Professional Office Group) Kft. vezetője ígéri: a következő években is nagy hangsúlyt fektetnek olyan új szellemi termékek előállítására, amelyek az adóhatóság előírásainak és a kor változó követelményrendszerének egyaránt megfelelnek.

KIEMELT SZOLGÁLTATÁSAINK: Új pénztárgépek: • már nettó 29.900 Ft-tól Pénztárgépek bérlése: • 1.990 Ft + áfa/hó

P.O.G. Pénztárgéptechnika Kft. 6000 Kecskemét, Mária krt. 27. • Tel./Fax: 06-76/482-380 Web: w w w.pogpenztargep.hu • E-mail: [email protected]

11

e.hu .t-onlin sfeszek feszek.hu ek@sa w w.sas sasfesz Web: w E-mail:

e nô enyi Pih h c Y é z L S E D Ó H várja a et! O G A E L F retettel ezô vendégek e z s m e lk r e e t d t n ya l re szek É ! A Sasfé ébet Utalvánn is elfogadunk s z a r r E b b z á a v és e t to i c se k k Üdülés

a Kártyáv

ÉdNorokat L É Z S Sják az éhes ván O R Á V Azamatok gyógyít M E R E ÉTsféTszek: ahol ízek és

os i Csalán z A . m e É t te r iek és a sfészek kecskemét a os S a it a is a vár lett a ka pu ű g m r e Sa k e e z m s z a r nép S a s fé s yitotta 25 - én n endéglő ham lt ug yan, de a is il r p k vo 82 . á a tó v ált , éve, 19 atánál találh tagságos évü elyévé v r n h o já ló z e u b is d v n . ő k e d ámot te abb k ir á Parker körében. So ndéglátóhely lkapot t t forgalma is sz paszfe k e g ó v le z b t a t é b ú s ta em lte es á tu ő Kecsk k i oda. A z 52- ves vendéglátó bérelt gkedve d r le e k ik r a y l é P k eg t o g at t a alánosi néhány rdőga zdaság tó pot t én a Cs eretők ezrei lá ersze már jó e g ka é z t v a n k é n e k és p 1-be első et s z a s év 8 t l, n 9 e a 0 e 1 z k 7 b s k s 9 é é 1 é y ió eg 1920 -as lt , Az bíc er m ként a t ly szak mai am erészet gondo e kezdet t. A m zel 10 0 éve, a z n e g é v t hé r műkö kö éb mo fm si Józse endéglő építés tésére. S mivel y örömére má ában íg y a ko á , v lt il o z v S vő rilis lte n ag ező ál v rendelk rdő bejáratán t terem üzeme r tó vásározók én, a z 1982 áp t é e a talat tal t n k ő a r e v z a m a p lé ba n n, a lti út nan h ter ülete magántulajdon vag y éppen on atár ában, a so ő abro t h , kék fest mé k ly s é ő o A r z d . á e e lt v k g á r n a e k ín lő ske ra é telte el. vendég teleket k a kec n a piac évekbe asfészek nevű i nevére keresz an mag yaros é vonzóvá tet té m a külföldi yS alat t a rég ndot t i, hane döt t eg két né t termet években k imo öltek rövid idő mcsak a ha za é j ú ó r ba n a íl e o k ő s n r ls ő ö n e ls p a e z b megny n ának is en há zias s ze k a ával a zo ik feléb tópálya átadás iat t lt d ú o A Sasfé forró levesek, s m á ő m id u m k -as éve tálalt be n. A z ta – az a geket. E szokon átuta zók köré ekedet t. A 80 ndszer váltás ó gadnak vendé zi konyhát az megnöv k meg it t , a re i országából fo t t a nemzetkö ondoltiek és záma is s elle e nt e k a is g enny e g é zők pih e valam i ízek imádói m getáriánusok r vend e t k r in é z l s ó a ve óp mb a za met álla ően – már Eur elk ínálatát: a h rmészetesen a étlapon. v be n t e t z e T é a h . l y- e g y é t t n t m g ö fö ló e e r a k , e v e k t t kösz n a e t t r é t ték a z lálják a kedvük ételeket tűnte nek is hely t ad csor át. Emelle k ibővíte ta i va et ők ony k is meg is. E zek a e sk ü v z ünne p áltozék kedvelő számuk r a is v kezdet től fog v yasz tot ta el a bonyolításár a olgálrt n fog ok le k, íg y sz e m á a t r t g nak, ezé i környezetbe násznép – it t o o t r r renciat előt t ta állalati p A festő – és persze a t tak a v i sor án is szem m, 80 fős konfe napjao ít r d á r p fo e jú e 30 -32 if melt fig yelmet jításai, bővítés 0 fős különter sfészek Ét terem lú 6 ie , Sa k fe a m ig m e – d e r r min ét t e iség ét t e e. ly e z t e a r h a t t c r e e k la k e l is meg helyszín a z igény én – 10 0 fős a tor és 140 fős sküvők ideális ok nehézség ge zsef r év si Jó ek , e nak s énysá t at á s a i el Szilvá ulhat: endez v es rendez vény m tulajdonosá v r é s g é fő s ít 0 rem, 20 családi és cég or án a z ét tere unkatársai seg n is meg valós is a dő s vőbe an m inkban 0 esz ten lémákat a zonb élk itűzése a jö 3 lt ú lm ani rob fő c Az e l választ nia. A p ni. Épp ezér t ü z r ó e k ik s ir b a ek kellet t elégeégeink n dta old es vend gyasztása után meg tu v d ig e d k in y m ősehog elfo k, ismer be n ne , melyek a l, n m ó o ik b a íz k t B n á „ tu ar italk ínála családjuk nak, b étel- és l e k já o nd detten m y hol jár tak!” g o h ik nek,

30

Nyitva tartás: mindennap 11 – 24 óráig 12

l

t, 6000 Kecskemé 3. Alsócsalános u. 567 Tel.: 06-76/507 -9451 Mobil: 06-30/963 -566 Fax: 06-76/507