2012. március Nemzetközi – Európa
HIRNÖK A HIRNÖK Nemzetközi Kiadása személyes olvasás, vasárnapi iskolák, információ megosztás, tanúság és általános kommunikáció céljaira készült. Továbbá fontos hírek, hitbeli és elvbeli megállapítások megismertetését és az evangélium terjesztését is szolgálja tagjaink és barátaink számára mindenhol a világban ahol az egyház képviselve van. EBBEN A SZÁMBAN:
Az Úr Lelke Veled Van --írta Peter A. Judd Gyorsuljunk Fel! —írta K. Scott Murphy A Béke Szövetségében Élni—írta Stephen M. Veazey Miért Követem Jézust?—írta Rick Maupin
Jegyezze fel az Elnök Évi Beszédének időpontját és tegye magát szabaddá akkorra: Stephen M. Veazey elnök évi köszöntő beszédét nappali, közép amerikai zónaidő szerint április 15én, vasárnap délután 6 órakor fogja a világegyházzal megosztani. Nézzék az Independence-beli templomból interneten, élőben közvetített adást, mely angolul, franciául és spanyolul fog elhangzani, a www.CofChrist.org weboldalon!
Az Úr Lelke Veled Van Írta: Peter A. Judd Az Integrált Miniszteriális Szolgálatok konzulense 2011. áprilisában, az egyházhoz szóló beszédében Stephen M. Veazey elnök Lukács evangéliumának 4:18-19 passzusára összpontosította a figyelmet, mivel az irányt mutat és megérteti velünk Krisztus misszióját. A szöveg így szól: „Az Úr lelke rajtam, mert ő kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Ő küldött engem, hogy szabadulást hirdessek a raboknak és a vakoknak megvilágosodást, hogy szabadulást vigyek az elnyomottaknak, hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” Ehelyütt Jézus Izsaiás kulcsfontosságú passzusából idéz, a felhatalmazást pedig magára vonatkoztatja, mondván, hogy elérkezett annak megvalósításának az ideje. Ha Krisztus missziója a mi missziónk, akkor értenünk kell, miról beszél Jézus. A Szentlélek Azáltal, hogy kijelenti: „Az Úr lelke rajtam”, Jézus tanusítja a Lélek jelenlétét, amiről Lukács már bizonyságot tett (ld. 1:35, 3:16, 3:21-22, 4:1-2 és 4:14-15). Lukács számára a Lélek jelenléte és munkálkodása megalapozta Jézus kilétét és tetteit. A Lélek jelenléte Jézus megkeresztelkedésekor különleges fontosságot nyer. Lukácsot idézem: „a Szentlélek galambhoz hasonló alakban leszállt rá. A mennyből pedig ez a szózat hangzott: ’Te vagy az én szeretett fiam, akiben kedvem telik” (3:22). Itt Jézusnak kinyilatkoztatott, hogy Isten szereti őt, és hogy Istennek kedve telik benne. Ebből a bizonyosságból merítve tehette kockára biztonságát, népszerűségét, és adhatta másokért az életét.
Nekünk, akik Jézus tanítványainak valljuk magunkat, értenünk kell a szeretetről szóló isteni kinyilatkoztatást, azt, hogy a szeretet Isten ajándéka minden ember számára. Annak felismerése, hogy minden egyes ember Isten szeretett gyermeke, az eszköz, melynek segítségével mind magunkra, mind másokra, mint kimondhatatlan értékű teremtményekre tekintünk. Ezt erősíti meg a Minden Ember Értéke doktrína is. Ha ennek az ajándéknak a tudatában élünk, ez egyben arra késztet és jogosít fel bennünket, hogy másokban is tudatosítsuk önnön értéküket és a rájuk irányuló szeretetet. Így Isten Krisztus-képének a hordozóivá válunk mindazok számára, akikkel csak összehoz a sors; segítünk nekik abban, hogy felfedezzék a már eredendően bennük rejlő képmást. Ebben áll annak a kezdeményező missziónak a lényege, miszerint Hívjátok az embereket Krisztushoz. Az arról szerzett bizonyosság, hogy Isten szereti őt, adta meg Jézus önazonosságát. Ha mi ezt a magunk vonatkozásában is elfogadjuk, fel tudunk hagyni önző törekvéseinkkel és félelem szülte tetteinkkel. Utat nyitunk a Szentlélek számára, hogy lehetővé tegye azt, hogy magunkat önzetlenül és nagylelkűen a mások szolgálatába ajánljuk. A Szentlélek közölte Jézussal, ki ő, úgyhogy Jézus Isten akarata szerint cselekedett. Hasonlóképpen, a Szentlélek velünk is közli, kik vagyunk, így mi is hűségesen dolgozhatunk a krisztusi misszió teljesítésén. A Szegények A Jézus által a zsinagógában felolvasott Izsaiás-i szöveg következő négy gondolata megnevezi azokat, akikre Jézusnak gondot kell fordítania. Ezek közül az első, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek”. A szegényeknek vitt örömhír a jobb élet reményére és azoknak a dolgoknak az elérésére utal, amelyektől mindezideig megfosztották őket. Ez magában foglalja a javak igazságosabb elosztását. A gazdagoknak gyakrabban kell áldozatot hozni, valamivel alacsonyabbra helyezni életszínvonaluk mércéjét, hogy a szegényeknek is juttassanak belőle. A hegyi beszédben Jézus kijelentette: „Boldogok a lélekben szegények …” (Máté 5:3) A lelki szegénység túlnyúlik az anyagi javak hiányán; sokkal inkább a remény, a célkitűzések, a szeretet hiányához van köze. Sok ember van, akik kevéske anyagi javaikkal is megélik a reményt és a boldogságot. Másrészt viszont sok a gazdag ember, akiknek a gazdagsága nem biztosít számukra tartós boldogságot. A Krisztus Közössége a szegénység eltörlését tartja missziója egyik kezdeményezésének. Amikor tanítványi ténykedésünknek ezt az oldalát vesszük fontolóra, nem csak mások szegénységével kell törődnünk, hanem a magunkéval is. Azáltal, hogy kinyújtjuk kezünket a szegények felé, a saját szegénységünk is feltárul, és mindannyian részesülünk Krisztus gyógyulást kínáló ajánlatában. A Rabok Jézus Izsaiást idézve „szabadulást hirdet a raboknak”. Azok az emberek, akik Jézus idejében éltek, nagyon is jól tudták, milyen rabnak lenni. Történelmük a rabszolgaság és a leigázottság története volt. De Jézus nem kínált szabadságot abból a fajta rabságból. Inkább beszélt arról, hogy napjainak egyes személyei hogyan raboskodnak mások és a társadalmi rendszer „jóvoltából”. Jézus küldetése az irántuk érzett szánalom volt. Napjaink legtöbb országában is rabságban élnek emberek. Ez általában nem a fizikai értelemben vett korlátozás. Inkább arról van szó, hogy néhányan ki vannak zárva azokból a lehetőségekből, amelyeket mások kihasználhatnak, megint mások az életszükségletektől vannak megfosztva. Megint csak mások a hagyományok rabjai; míg vannak, akiket az ismeretlentől vagy a visszautasítástól való félelem köt gúzsba. Mások a szeretetlenség, a másság vagy a tévedés rabságában élnek. A Resztoránus Egyház arra hivatott, hogy segítsen véget vetni a szenvedésnek. Az Ő tanítványai vagyunk, aki életét adta azért, hogy véget vessen az emberek által a más emberekre mért szenvedéseknek. Amikor javainkban másokkal is osztozunk, segítünk embertársainknak a szenvedéstől a boldogság irányába elmozdulni. A vakok Jézus megerősítette Izsaiás állítását, aki „a vakoknak megvilágosodást ígért”. Egyeseket, akik fizikai értelemben is vakok voltak, meggyógyított, lehetővé téve ezáltal számukra a társadalomba való beilleszkedést, amiben korábban vakságuk megakadályozta őket. De Jézus metaforikus értelemben is 2
beszélt a vakságról. Megfenyítette a farizeusokat (ld. pl. Máté 23:1-36) azért, mert saját korlátozott értelmezésük szerint ítélnek másokat. Valamiféle vakság a legtöbb embert sújtja. Mindannyian arra figyelünk, ami fontos nekünk, míg figyelmen kívül hagyjuk azt, amit nem ismerünk eléggé. Nagy energiákat fektetünk nézőpontunk helyességének az igazolására, miközben vakok maradunk a másoktól elérhető igazságra. Könnyedén formálunk véleményt másokról és mondunk ítéletet a mások érdemeiről és értékéről. Ez éket ver közénk és akadályoz bennünket az igaz közösséggé válásban. Máté evangéliumának 7:1-5 részében Jézus azt sürgeti hallgatóitól, hogy először fontolják meg, mi zavarja a saját látásukat, mielőtt mások látásán próbálnának segíteni. Ez számunkra is megszívlelendő tanács, napjainkban is, amikor lelkileg arra készítjük fel magunkat, hogy hűséges tanítványokká váljunk. Az Elnyomottak Jézus meghallotta Isten hívását az Izsaiás-i szövegben: „hogy szabadulást vigyek az elnyomottaknak”. Az elnyomás Jézus idejében a békesség jelentős korlátja volt, mint ahogyan napjainkban is az. Az elnyomás gyakran ered az elnyomó önértékelésének és biztonságérzetének a hiányából. A boldogság és a kiteljesedés attól függ, hogy mennyire tudnak erőt gyakorolni azok felett, akik különböznek tőlük. Ahelyett, hogy a a kölcsönös gazdagodás lehetőségét látnák meg, a különbözőség fenyegetésnek tűnik számukra. A Resztoránus Egyház missziójának egyik alapvető kezdeményezése, a Békére Való Törekvés ezen a Földön, megköveteli az elnyomó erők kihívását és eltávolítását az útból. Ez történhet úgy is, hogy annak a jelentőségét hangoztatjuk és aszerint élünk, ahogyan azt Isten megkívánja és amint azt Krisztus életének példáján keresztül megmutatta. Ez az a fajta közösségi élet, amely az individualizmusnak és a mások jólétének a kárára történő önös érdekek követésének az ellentéte. Az elnyomástól való megszabadulásról jóval alacsonyabb szinteken is beszélhetünk. Sokszor akaratlanul is több, mint elfogadhatatlan módon kezelünk másokat. Vannak, akik az életkoruk, a nemük, a bőrszínük, a nemi orientációjuk, a társadalmi hovatartozásuk, fajuk, fizikai megjelenésük, vallásuk miatt diszkrimináltak, hogy csak néhány példát említsünk. A Krisztus Közösségének a Minden Ember Értékeként megfogalmazott maradandó elve minden ember méltóságát és értékét vallja. Az Úr Kegyelmének az esztendeje Az utolsó, az Izsaiás nyomán Jézus által tett kijelentés Isten uralmának nyomatékos megerősítése ezen a Földön. Ehelyütt a négy, korábban említett szolgálat összefoglalása történik egy drámai, végső kijelentésben. Az „Úr kegyelmének esztendeje” az Isten akarata szerinti életre utal. De ez nem csak egy távoli remény. Lukács evangéliumának 4:21 szakaszát idézve, „ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok”. Jézus sürgeti ezt a missziót - az Ő misszióját. Isten útját nem lehet késleltetni, az ma jött el. A szegényeknek vitt örömhír, a rabok szabadulása, a vakok megvilágosodása és az elnyomottak szabadulása külön utasításnak tűnhet, pedig ezek mind ugyanazon vízió részei: az isteni látomásé. Isten teremtés-látomásához szervesen hozzátartozik, hogy a részek egymásba illeszkednek. Már nem csak szegénynek, rabnak, vaknak vagy elnyomottnak látjuk a másik embert. Inkább mindenkit, magunkat is beleértve, olyannak látjuk, akinek szüksége van a szabadulás, a látás visszaszerzése és a szabadság eljövetelének jó hírére. Amint Isten eszközeként mások felé nyúlunk, hogy azok életének gyógyulását elősegítsük, azt vesszük észre, hogy mi magunk is meggyógyultunk. Lukácsnak ez a 4. passzusa nagyon fontos alapja a Resztoránus Egyház önazonosságának, üzenetének, missziójának és hitének. Közli állandó értékelveinket és rámutat missziónk lényegi kezdeményzéseire. Ahogy megnyílunk az előtt a Szentlélek előtt, akiről Jézus azt állította, hogy „a Szentlélek rajtam”, az egymáshoz viszonyulás új, a hagyományos kultúrákat felülíró módja válik szabaddá előttünk. Ezentúl nem „másik” a másik, mindannyian Isten csodálatos teremtményei vagyunk, akik közösségbe szerveződtek. Ahogy megértjük Krisztus misszióját és ahogyan Ő azt megélte, mi is jobban felismerjük a magunkét, és hűségesen dolgozunk annak érdekében. Mivel Krisztus missziója valójában a mi missziónk is. 3
Gyorsuljunk fel! Írta: K. Scott Murphy A Tizenkét Apostol Tanácsa „Gyorsuljon fel az egyház evangelizációs szolgálata!” Ez a Tanok és Szövetségek 164:8 utolsó mondata. Tetszik nekem a „felgyorsulni” szó. Van benne valami, ami a mozgásra, az előre gondolkodásra és az előre eltervezett cselekvésre, az erőre és a lelkesedésre utal. Több értelemben is, a felgyorsulás rámutat arra, ami az egyházban azóta történt, hogy megfogalmaztuk missziós kezdeményezéseinket. Ezekben a missziós iniciatívákban Steve Veazey elnök mélyebben megérteti az egyházzal annak a missziónak a lényegét, amelynek végrehajtására Isten szólított bennünket. Szóval, mi a Tizenkettek Tanácsának a válasza a misszió felgyorsításának a kihívására? Mi tudatosan elkötelezzük magunkat a tisztánlátásra törekvésnek, mely annak eszköze, hogy felfedjük, a Szentlélek hol és milyen módon szólít fel bennünket a Jézus által már megkezdett munkálkodásba történő bekapcsolódásba. Múlt szeptemberben a Tanács megállapodott a hetente történő közös imádkozás és elmélkedés kérdésében. Azért határoztunk így, mivel a misszió nem olyasvalami, amit az ember egyedül csinál. Időt kell adni az isteni útmutatás keresésére a misszióra adott válasz folytatására vonatkozólag, ami alapvető lépés a cselekvés irányában. Az a hét decemberben, amikor számos alkalommal összeültünk, alkalmat adott arra, hogy végighallgassuk az arról szóló elbeszéléseket, hogy a globális egyház hogyan él a missziós kezdeményezések adta lehetőségekkel. Megosztottuk egymással imádság kövezte utunk tapasztalatait. Számos nehéz kérdést tettünk fel magunknak, hogy ezáltal is mélyebben megértsünk a misszió lényegét. Elgondolkoztunk azon, hogyan tudnánk az evangéliumot és az egyházat még inkább az Istennel kapcsolatot kereső új generáció aktualitásaihoz szabni. Stratégiai jellegű megbeszéléseket folytattunk arról, hogyan bővíthetnénk missziós kapacitásainkat, hogy melyek azok az újabb helyek és nemzetek, ahova egyházunk magvait elvetni érdemes, beszéltünk a Szentlélek sugallta megérzéseinkről annak vonatkozásában, ahova a „hívás” szólít bennünket. Decemberi összejöveteleinket követően munkánk legfontosabb része vette kezdetét. Meglátásainkat és a tanácsi mivoltunkból eredő erőnket arra a területre összpontosítottuk, ahol a misszió a legtöbbet számít – az apostoli területekre, a gyülekezetekre és a missziós központokra. Tudatni szeretném veletek, hogy a Szentlélek kegyelméből a vezetők, a pásztorok, az egyes lelkészek és gyülekezetek is partnereinkké váltak a Krisztus missziójának felgyorsítását célzó igyekezetünkben. Abból kifolyólag, amit a 164. szekció egésze közvetít az egyház felé, megértem, ha a „misszió felgyorsítása” kifejezés célt téveszt, sőt, még a 8. paragrafus semmibe vételét is igazolni látszik, mivel a Tizenkét Apostol Tanácsához és a Hetvenek Elnöki Tanácsához szól. De ha ezt a paragrafust elég figyelmesen olvassátok, észrevehetitek, hogy ezek a szavak mindannyiunkhoz szólnak. Láthatjátok, a misszió nem olyasvalami, ami a vezetők egy meghatározott csoportjának kiváltsága, felelőssége. A missziót, Krisztussal szövetségben, az egyház hajtja végre. Az egyház pedig mindannyiunkat jelenti, mindenkit, aki Krisztus missziója szerint él. A Tizenkettek Tanácsa kér mindenkit, hogy csatlakozzon hozzá - az imádságokon keresztül a Szentlélek utasításait követve - annak felderítésében, hogy a környezetünkben mely emberekkel, közösségekkel és nemzetekkel tervezzük a Krisztusi Misszió megélését. Legyen elég bátorságunk hagyni, hogy a Szentlélek új helyekre vezessen bennünket, arra, hogy új módszereket alkalmazzunk a krisztusi misszió végrehajtásában, hogy mások is felfedezhessék Isten nem evilági békességét. Készüljetek fel a kitartásra, mert missziónk gyorsabb ütemet fog diktálni!
4
A Béke Szövetségében Élni Írta: Stephen M. Veazey Az Egyház Elnöke A Krisztus Közösségében úgy tekintünk magunkra, mint olyan emberekre, akik szövetséget kötöttek egymással. Írásaink könyve, melynek elnevezése „Tanok és Szövetségek”, még inkább kiemeli ezt a hitet. A Szentségek egyháza is vagyunk, nyolc szentségünk van. Mindegyik tartalmaz valamit, ami a szövetséget fejezi ki. De mit jelent a szövetség? Tárjuk fel néhány történelmi, az „Írásokban” szereplő, valamint teológiai hátterét ennek a szónak. A Szövetség az Ó-Testamentumban Az Ó-Testamentumban a szövetségre leggyakrabban használt héber szó a berith, a szövetség pedig olyan „fogadalmak és kötelékek” kapcsolata, melyek kölcsönös, bár nem feltétlenül egyenlő elkötelezettséggel járnak. Némely szövetségeket a Biblia szerint Isten kényszerített az emberekre parancsok és ígéretek által, mások közös megegyezés alapján születtek. Az ősi Izraelnek, színes történelme folytán, a szövetségek sokféle formája szövődött. Ezek között vannak népek között kötött szövetségek a béke biztosítása érdekében, de vannak személyek közöttiek is, mint például Dávid és Jonatán odaadó barátságot kinyilvánító fogadalma (1 Sámuel 18:1 és az ezt követő versszakok). A Teremtés Könyvében meghúzódik egy olyan mögöttes feltevés, miszerint Isten partneri szövetségbe lépett az emberiséggel a teremtés ápolását és okos irányítását illetően. Úgyszintén, a vízözönt követően Isten ígéretet tett Noénak, hogy többé nem árasztja el és ezáltal nem teszi tönkre a Földet (Genezis 6:18, 9:8-17). Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége kimagasló jelentőségű. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy a jövőben utódainak száma több lesz, mint csillag az égen, és hogy ők fogják birtokolni az ígéret földjét. Isten ígérete szerint Ábrahámon keresztül a többi nép is áldott lesz. (Genezis 12:1, 13:14-17, 15:5-17, 17:1-22, 26:3-4). A 430 évvel később Mózesen keresztül létrejött szövetség Istennek azon tettét követte, mely által megszabadította a zsidókat az egyiptomi fogságból. Csúcspontját a Tíz Parancsolatnak a Sínai hegynél való kinyilatkoztatásában érte el, amely egy morális törvénykönyv (Exodus 20-24). Generációkkal később a zsidó történelemben a szövetséghez való kötelezettség eltolódik az egyes családokon belüli személyes felelősség irányából abba az irányba, hogy Izraelnek a szövetséghez való felelősségét a népet képviselő király viseli, így a különféle szövetségek szálai a Dávid király és utódai által viselt „királyi szövetségben” egyesülnek. (2 Sámuel 5:3, 5:7, 23:5) Jeremiás próféta emlékeztette az embereket a szövetséget illető kötelezettségeikre (Jeremiás 11:1 és az azt követő szakaszok). Jeremiás később egy „új szövetségről” is említést tett, amely nem kőtáblákba, hanem az emberi szívekbe lesz vésve (Jeremiás 31:31 és az azt követő szakaszok.) Az Ó-Testamentumban a szövetség bármely fajtája sosem egyenrangúak között jön létre. Az ő szeretetéből, kegyelméből, jóságától fogva és bölcsességéből kifolyólag mindig Isten kezdeményez, ilyen módon adva meg az embereknek a Vele való kapcsolattartás lehetőségét. A Szövetség az Új-Testamentumban Bár tartalmaz az Ó-Testamentum szövetség elméletéhez köthető elemeket, az Új-Testamentum eltér az előbbi „törvény szerinti szövetség” hitétől. Keresztény nézőpontból a Jeremiás által jósolt „újfajta szövetség” már megvalósult Isten kegyelméből, Jézus Krisztus által. Krisztus által az emberek megbocsátást és békességet nyertek, és a békéltetés missziója ugyancsak rájuk van bízva (2 Korintusiakhoz 5:16-21). A megváltás ígérete és a Krisztusba vetett hit révén való megbékélés egyaránt egyéni és társadalmi is. Pál apostol érthetővé teszi a régi, törvényen alapuló szövetség ( a Törvény), és a Jézus békéjéről szóló evangélium közötti kapcsolatot, mely kegyelemmel telített és magában foglaló. Ezért, mivel a hit által 5
megigazultunk, békében élhetünk az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, akin keresztül utunk nyílt a kegyelemhez, amelyben élünk. (A Rómaiakhoz 5:1-2) Pált erősen foglalkoztatták azok a lelki csapdák, melyek azokra az emberekre leselkednek, akik a megigazulást a Törvény valamennyi követelményének a betartásától várják. A Törvény minden betűjéhez való ragaszkodás, a saját képességekben bízó magabiztosság, hogy a Törvény minden kis részletének meg tudnak felelni, komoly veszélynek tűnt számára. Pál számára ez az Isten által felkínált szabadság visszautasítását jelentette. Pál a szövetségnek olyan képét festi elénk, amely a békességet és a megváltást hirdeti, ami „egyszeri és mindenki számára szól” Isten kegyelméből és a Jézus Krisztusban. A Rómaiakhoz és a Galateákhoz írtakban hitének szenvedélytől fűtött magyarázatát adja. Határozottan teszi át a Törvényen alapuló igazságot és az azzal összefüggő formaságokat a Krisztushitben gyökerező igazságosságra és a megváltásra. Meg van győződve arról, hogy az igazságosság az Isten kegyelméből Jézus Krisztuson keresztül kapott ajándék (A Rómaiakhoz 5:15). Pál bátran hirdeti a Krisztusban gyökerező szabadságot és a Törvény béklyójából való szabadulást. „A szabadságra Krisztus vezetett minket. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok magatokat újra a szolgaság igájába hajtani” (Galatákhoz 5:1). De mi van azokkal, akik azt mondják, hogy a krisztusi béke lehetőséget nyújt számukra, hogy azt csináljanak, amit csak akarnak? A törvény nem nyújt felmentést az erkölcsi elvárások alól. Pál arra figyelmeztet: „Testvérek, ti szabadságra vagytok hivatva. Csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljátok egymást. Az egész törvény ugyanis ebben az egy mondatban teljesedik be: ’Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” – (Galatákhoz 5:13-14) Pál hangsúlyozza, ha valóban Krisztusban élünk, halottak vagyunk a bűn számára. Sürgeti hallgatóságát, hogy ”a Lélek által éljenek” (Galatákhoz, 5:16). A Lélek általi élet olyan ”gyümölcsöket” terem, mint a szeretet, a boldogság, a békesség, a türelem, a kedvesség, a nagylelkűség, a hűség, a gyengédség és az önuralom. A Törvényt, mint morális tanító és nevelő irányzatot a Szentlélek „hatálytalanította”, és tanítványainak, valamint a hitközösségnek a munkálkodására bízta. A Béke Szövetsége Az Írások is említést tesznek Isten „békeszövetségéről”, mint a Teremtés isteni víziójának legmagasabb szintű kifejeződéséről. Mert a hegyek megindulnak, és a halmok megrendülnek; az én irgalmasságom pedig tőled el nem távozik, és az én békességemnek szövetsége meg nem tántorodik, ezt mondja a te könyörülő Urad. Izsaiás 54:10 Míg az elsőként Izsaiásnál hangsúlyozott békeszövetség kizárólag Izraelre vonatkozott, kifejezve Isten tántoríthatatlan együttérzését Izrael lázadását illetően, teljes valójában Jézus Krisztusban tárulkozott fel. … Emlékezzetek, hogy hogy abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izrael vallási közösségén kívül álltatok, nem volt részetek a megígért szövetségben, remény híján és Isten nélkül éltetek a világban. Most azonban ti, akik messze voltatok, Krisztus Jézusban közel jutottatok , Krisztus vére által. Ő a mi békességünk, aki a kettőt egyesítette, és a közbeeső válaszfalat ledöntötte. Megszüntette az ellenségeskedést azzal, hogy a törvényt parancsaival és rendeleteivel saját testében érvénytelenítette. Mint békeszerző a két népet magában eggyé: új emberré teremtette. – Efezusiakhoz 2:12 Isten békeszövetsége, keresztény szempontból, magában foglalja az emberiség megváltását, megbékélést, igazságot, és a béke eljövendő teljességét az egész Földön. A béke szövetségének szélesebb értelemben vett természete azt az ígéretet hordozza, hogy a teremtés egésze, beleértve a Földet is, részesülni fog az eljövendő békében (Rómaiakhoz 8:18 és az azt követő részek). Isten békéje magában foglalja a környezet és a társadalom közti békét csakúgy, mint az egyes emberek békéjét. Az Új-Testamentumot napjainkban övező teológia és etika alábecsüli, vagy éppenséggel el is hagyja a békeszövetségben létezés eszméjét, mivel csak az egyéni megváltásra összpontosít. 6
Teológiai alapok Isten természete magában foglalja az egymással összefüggésben álló dolgokat, a közösségi, és a szövetséggel kapcsolatos jellemvonásokat. Hiszünk az egy élő Istenben, aki Izrael tanúságtételében van jelen, megmutatta magát Jézus Krisztusban, és az egész teremtést a Szentlélek képében szövi át. Valljuk a Szentháromság eszméjét. - Krisztus közösségében osztozva, második kiadás, alapvető hitvallások, 14 A Szentháromság eszméje azt vallja, hogy Isten, Jézus Krisztus és a Szentlélek egyek. Isten a Teremtő-Megváltó-Megszentelő örök egysége, mely tökéletes szeretetben, odaadásban, kölcsönösségben, bizalomban és elkötelezett céllal, vagyis szövetségben él. Az embert Isten a maga képére teremtette. Az emberek legigazabb énjüket az Istenhez való kapcsolatukban találják meg, az egymáshoz és az egész teremtéshez való viszonyulásukban. Isten úgy viszonyul az emberhez, hogy a saját természetének kifejeződését váltsa ki belőle. Isten, mint a Teremtő-Megváltó-Megszentelő örök egysége, mintegy példát mutat az embereknek azt illetően, hogyan viszonyuljanak egymáshoz szeretetben, odaadásban, szövetségben és közösségben. Természetesen Isten szeretetének a mértéke messze felülmúlja azt, ahogy egy ember szeretni képes. Mégis, Isten azt szeretné, hogy az emberek- azokon a körülményeken belül, amelyekben élnek- a lehető legnagyobb mértékben Isten szeretetét tükröznék vissza az egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Elhivatottságunk gyakorlása során egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy igaz szövetséggé váljunk.
7
Miért követem Jézust Írta: Rick Maupin A Tizenkét Apostol Tanácsa Az évek során a Jézusról alkotott elképzelésem és az, hogy miért szállt alá a Földre, megváltozott. Aminek következtében az okok, amiért a követője vagyok, is megváltoztak. Eredetileg az okaim nagyon is megalapozottak voltak, mert hogy Jézus azért jött le a Földre, hogy engem megváltson, amit nagyon megnyugtatónak és bíztatónak találtam. Utam során azonban rájöttem, hogy Jézus követése nem is mindig olyan kényelmes. Gyerekkoromban és fiatal felnőttként egy másik gyülekezet aktív tagja voltam. Emlékszem, ahogyan gyerekként ültem a vasárnapi iskolai osztályomban és Lou nevű tanárnőmet hallgattam, amint Jézusról beszél. Azt mondta, ha Jézus követését választjuk, Jézus velünk lesz, és megvált minket. Én ezt a Jézust akartam követni, aki eljött, hogy megváltson engem. Emlékszem egy, az abban az egyházban tett nyilvános hitvallásomra, miszerint Jézus követője akarok lenni, és meg akarok keresztelkedni. Azt a hitvallást és ígéretet más is ösztökélte, mint Lou velünk megosztott elmondásai és történetei. Valami olyan -a szívemben és a fejemben mocorgó érzés- noszogatott, amit nehéz lett volna szavakba öntenem. Évekkel később, amikor ebbe a hitközösségbe kaptam meghívást, azon kaptam magam, hogy ugyanazt az egykor a szívemben és a fejemben érzett mocorgó érzést próbálom meghatározni. Meghívást kaptam Jézus követésére, de ez a Jézus sokkal nagyobb kihívást jelentett, mint az az egykori, a Lou osztályában lefestett Jézus. Megint a szerető, az elfogadó, a megváltó Jézusról hallottam, de ez a Jézus olyan volt, aki kihívja a világot Isten királyságának, Zionnak a felismerésére. Ez a Jézus olyan radikális üzenetet prédikált, ami szembeszállt a világ igazságtalanságai ellen és le is leplezte azokat. Kezdtem rájönni, hogy azok a furcsa érzések a szívemben és a fejemben nem csupán az egyházhoz való csatlakozással voltak kapcsolatosak. Inkább annak a mozgalomnak szóltak, amely egy radikális Jézus követését hirdette ebben a világban. Ezt a fajta Jézust akarom én követni? Az utóbbi néhány évben volt szerencsém több nemzet országába is követni Jézust. Azokon a helyeken hallottam meg a radikális üzenetben osztozásra hívást, osztozni abban, hogy szembeszálljak az igazságtalansággal, gyógyítsam a fájdalmat, megnyugtassam a szenvedőket. Követtem Jézust olyan helyekre, ahol az emberek egy háborút követően menekülttáborokban éltek. Követtem Jézust egy kunyhóba, ahol egy özvegy élt öt gyermekével elnyomásban, a legsötétebb szegénységtől körülvéve. Követtem Jézust olyan közösségekbe, melyek a perifériára szorult és mindenüktől megfosztott emberekkel volt tele. Mindazokon a helyeken a radikális üzenet hívását hallottam, elítélve a világ igazságtalanságait és az elnyomást. Ami pedig ezt az üzenetet a legradikálisabbá teszi, az annak a reménye, amelyet előrevetít. Nem más ez, mint a remény üzenete a szenvedés közepette, annak ellenében. Ezért folytatom Jézus követését – mert radikális üzenete teljes egészében a reményről szól.
© 2012 Community of Christ Copyright Minden jog fenntartva. A szövegek részben vagy egészben nem másolhatók írásos engedély nélkül Community of Christ. Independence, Missouri, USA 8
International Herald – Europe Church News Kedves Olvasók! Üdvözlet. Reméljük, és azért imádkozunk, hogy a 2012. év első három hónapja jól telik/telt mindannyiótok számára. Örömmel várjuk, hogy tanítványként osztozhassunk veletek az elkövetkezendő hónapokban, tanítványként, akik arra hivatottak, hogy hirdessék és terjesszék Jézus Krisztus békéjét. – David és Carla A Világegyháztól – Hova került az adományod? Az utóbbi 12 hónapban a Világegyház vezetői, papsága, tagjai és barátai igyekeztek eleget tenni a Világ Missziós Alap összegének emelésére tett kihívásnak. Októberben az adományozók szerte a világon egy becsült $1,150,000 nagyságrendű összeget adományoztak a Világ Missziós Alapnak, 8%kal többet az előirányzott költségvetéshez képest. Válaszunk a Szentlélekhez! Nagyon köszönjük. Minderről többet is megtudhatnak a www.CofChrist.org/give honlapján. Adományaitok a következő területeknek nyújtanak segítséget:
Hívjátok az embereket Krisztushoz: Norvégiában 8 év után az első, a Resztoránus Egyház szerinti keresztelést ünnepeltük áprilisban. A szegénység eltörlése, véget vetni a szenvedésnek: Élelmiszerrel, vízzel, matracokkal, takarókkal és ruhaneművel segítettük El Salvadort az áradásokhoz és sárcsuszamlásokhoz vezető több napon át tartó özönvíz-szerű esőzéseket követően. Békére törekvés a Földön: 55 nonprofit szervezeti vezető, egyházi tagok és az egyház gyűltek össze Béke Csúcstalálkozóra, hogy egyesítsék erejüket a missziós kezdeményezések végrehajtásában. Tanítványok felkészítése a szolgálatra: Dalvezetők, hangszeresek és istentiszteletet vezetők fogják kidolgozni azt a sokszínű zenei stílust, nyelvet, gitár akkordokat a himnusz megalkotásának előkészületeként, mely számos vidám és zajos munkacsoport összejövetelen 2013-ban fog debütálni. Gyakorlati-tapasztalati missziós gyülekezeti program: Egy iskolai oktatást követő oktató program kezdődik a Chicago-i Brainerd Gyülekezetben, Illinois államban, mely egy olyan segítséget nyújtó szolgálat, amely a családokat támogatja és egy olyan beruházást mutat be, amely a közösséghez tartozó gyermekek sikeres egyházi oktatását/nevelését szolgálja.
Európa Egyház Vezetőségi Útiterve Március, Április, Május, Június David Anderson: Március: 3-4 Német Vezetői Találkozó, Hülsa Április: 6-9 Holland Húsvéti Tábor Elsloo, Május: 26-28 Donetsk Húsvéti Gyűlés, Ukrajna Június: 2-3 Odessa Gyűlés, Ukrajna; 5-9 MEADS, Odessa; 10, Kiev. Carla Long: Március: Március: 3-4 Német Vezetői Találkozó, Hülsa Május: 26-28 Német Pünkösdi Összejövetel, Június: 2-3 Odessa Gyűlés, Ukrajna; 5-9 MEADS, Odessa; 10, Kiev. Johannes Egbert Gjaltema: Március: 3-4 Német Vezetői Találkozó, Hülsa Április: 6-9 Holland Húsvéti Tábor Elsloo,, 14 Találkozás és Köszöntés, Zwaagwesteinde, 15, Prédikáció Leeuwarden, 21,22 Augsburg, 28,29 Zwaagwesteinde, Május: 17-20 Ifjúsági Hétvége, Rotterdam, 26-28 Pünkösdi Gyűlés, Sensenstein, Június: 5-9 MEADS, Odessa, 16,17, Braunschweig, 23 Találkozás és Köszöntés, Zwaagwesteinde, 24 Prédikáció Zwaagwesteinde. 9
A soron következő események JEGYEZZÉTEK MEG A DÁTUMOT: Európa Konferencia: november 2-4, Elsloo, Hollandia. A jelentkezéssel, az anyagi vonzatokkal stb. kapcsolatban az elkövetkező hónap során fogunk bővebb információval szolgálni. Április 6-9: Holland Húsvéti Tábor, Elsloo, Frízföld. Bővebb információért valamint a regisztrációs nyomtatvány megszerzéséért lépjetek kapcsolatba Hans Wielingával (
[email protected]) Május 17-18: Holland Lelkigyakorlat Rotterdamban. Bővebb információért lépjetek kapcsolatba Johannes Egbert Gjaltemával (
[email protected]) Május 26-27: Holland gyermek hétvége, Hollandia. Bővebb információért lépjetek kapcsolatba Johannes Egbert Gjaltemával (
[email protected]) Május 26-28: Német Pünkösdi Összejövetel. Bővebb információért valamint a regisztrációs nyomtatvány megszerzéséért lépjetek kapcsolatba Mike Botts-szal (
[email protected]) Július 21-27: Német találkozó, Hülsa. Richard James lesz a vendég miniszter. Bővebb információért lépjetek kapcsolatba Mike Botts-szal (
[email protected]) Téli tábor, 2011 Tizennégy fiatal és fiatal felnőtt gyűlt össze, hogy kiélvezzék a dec. 27- jan.1-ig tartó hülsai Téli tábort. Micsoda „havas” élmény volt! A holland táborozók között voltak Mark Terpstra, Angelique Kloosterman és Attelina Gjaltema. A német táborozók között pedig Markus Dobbelstein, Thomas Wagner, Jenny és Verena Köckritz, Matthias Edel, Robert Oehmichen és Georg Hübner. A Téli Tábor „stáb” tagjai között szerepelt Johannes Egbert Gjaltema, Anita Kloosterman, Les Blanchard és Kai Schwermer. A tevékenységek a pihentető játékoktól a komoly versenyszellemet igénylő játékok széles skáláján mozogtak. Anita megszervezte a „Groeten van Holland” nevű játékot, ami kirobbanó sikert aratott. Kellett énekelni, holland filmsztárok és popsztárok és más hírességek neveit és a velük kapcsolatos eseményeket kitalálni. Az egyéb esti tevékenységeken a résztvevők táblaés csoportjátékokkal foglalták el magukat. És természetesen a fennmaradó időben a ping-pong asztal körül tömeg állt, beleértve a fiatalokat és a stáb tagjait is. Egy másik igen sikeres esti tevékenység a disco- est volt. Rengeteg dekoráció, megvilágított jégkockák és füstölők közepette mindenki még a zokniját is lerázta!! De a szórakoztató tevékenységek mellett a táborozók istentiszteleten, imádságon, zenés ünneplésen, YouTube videózáson és az Irások olvasásán is részt vettek. Robert Oehmichen ragyogó, imádsággal egybekötött foglalkozásokat tartott. A részvevők elmélyedtek olyan kérdésekben, mint hogy kik is ők, honnan jöttek, mit jelent a hit, ki is Jézus. Aktív, jó kis beszélgeteseket folytattak az említett témákról. Köszönet minden résztvevőnek. Várjuk a jövő évi összejövetelt, ahova minden fiatalt és fiatal felnőttet szeretettel várunk. -- Johannes Egbert 10
EURÓPA EGYHÁZ - ÁLTALÁNOS MÜKÖDÉSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE 2011-2012 Elfogadta az Europa Egyház Tanácsa
Számlák: Európa Büdzsé Támogatás Világegyház Holland Egyház Leeuwarden Rotterdam Zuid-Holland Zuid Zwaagwesteinde Med Blad/Frohe B/Nouvelles/Hirnök Német Egyház Augsburg Bonn Brandenburg Braunschweig Dresden Grossraeschen Hamburg Offenbach Springe Nem rezidensek Konferencia felajánlás Egyéb országok Egyéb Kamat Számlák összesen Kifizetések: Vizió és Misszió Helyi aktivitások és utazás Európa Konferenciák Gyülekezeti és területi támogatás Franciaország Magyarország Németország Németalföld Fiatal/Fiatal felnőtt szolgálat Egyéb Kommunikáció Eszközvásárlás és karbantartás Eszköz amortizáció Telekommunikáció Fordító Szolgálat Med Blad/Frohe B/Nouvelles/Hirnök Posta Irodaszer Könyvek és tankönyvek Területi Források Vezetőképzés Pénzügyi szolgáltatások Biztosítás Könyvelés, auditálás Bankköltség Vegyes Kifizetések összesen
11
2011/2012 Büdzsé Euro 17.200,00
2012/2013 Büdzsé Euro 16.600,00
500,00 800,00 0,00 2.000,00 700,00
500,00 600,00 0,00 1.700,00 750,00
321,00 204,00 175,00 350,00 496,00 526,00 175,00 146,00 496,00 409,00 800,00 1.000,00 0,00 2.902,00 29.200,00
305,00 195,00 165,00 330,00 470,00 500,00 165,00 140,00 470,00 560,00 850,00 1.000,00 0,00 3.700,00 29.000,00
Euro 4.500,00 1.500,00
Euro 4.500,00 1.000,00
200,00 400,00 1.000,00 300,00 1.500,00 600,00
200,00 400,00 1.000,00 300,00 1.000,00 500,00
700,00 600,00 3.400,00 200,00 5.800,00 1.300,00 2.600,00 300,00
750,00 600,00 3.600,00 200,00 6.000,00 1.100,00 2.600,00 300,00
900,00
900,00
950,00 250,00 1.600,00 600,00 29.200,00
950,00 250,00 1.650,00 600,00 29.000,00
