Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!)

Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!) Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu)

Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!)

2014 január 27. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Gondolom emlékszünk még Rejtő Jenő regényeiből a végtelen sivatag mélyén lapuló erődöcskékre, ahol néhány légiós tengeti napjait?

Az ilyen kis helyőrségek mai is léteznek, a világ másik felén, a tenger közepén. (Avagy egy nem is annyira elfogult blogbejegyzés. De a szerző egyik kedvenc országa Vietnam. Nem beszélve az ottaniakról: ha egy akkora ország képes volt két szuperhatalmat is helyére tenni, akkor szeretném ha inkább az én oldalamon állnának, ha baj van. Ld még drúzok és gurkhák:) 1. oldal (összes: 16)


Viszlát és kösz a halakat!

A délkelet-ázsiai tengereken a Szenkaku szigetek mellett az egyik másik gócpont a Dél-Kínai tengeren a Spratly-szigetcsoport. Valamikor a gyarmatosítás aranykorában egy brit kapitány egy kisebb telepet hozott létre itt, róla kapták a szigetek az angol nevüket.

Sokáig jelentéktelen területnek számított, miközben a XX. században egymás után cserélt gazdát: Franciaország, Japán, Kína, majd végül a vietnami háború után Vietnam fennhatósága alá került A harmadik indokínai háború után, amely Kína és Vietnam között zajlott, a kínai haditengerészet 2. oldal (összes: 16)

Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!) Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) elfoglalta a Spratly-szigetcsoport jelentős részét, s 1988-ra a vietnami bázisokat felszámolták a vitatott területen.. A szigetek jelentősége 1969-ban nőtt meg, amikor olajat találtak alattuk. Rengeteg olajat.. Nem beszélve a kifogható halakról... Persze a vietnami háború, és Mao elnök és (bűn)bandája és utódai regnálása alatt a helyieknek a kisebb dolga is nagyobb volt annál, hogy megpróbálják kitermelni az itteni "természetes erőforrásokat". De ma már nagyon sok az eszkimó, és egyre kevesebb a fóka, hirtelen a környéken mindenki bejelentkezett igényével a szigetekre. Leghangosabban Kína, ugyanis hatalmas ország, aminek a népét a Pártnak etetni kell, és a környező tengerek lassan kifogynak a halakból... Nem beszélve a fekete aranyról, amit úgy kell importálniuk. A két legnagyobb olajüzlet-partnerük Oroszország és Irán. Egyik sem az, amivel egy valamire való közgazdász hosszútávon mint "állandó, kiszámítható partnerre" tekinthet. Ezért nagyon kellene néhány jó nagy gáz- és olajmező, kínai zászló alatt...

(Persze az említettek többé-kevésbé ugyanígy vonatkoznak a többi igénylőre is) Ennél sokkal fontosabb azonban a szigetcsoport stratégiai jelentősége: aki birtokolja a Spratlyszigeteket, lényegében uralja az egész Dél-kínai-tengert.Erre haladnak a Távol-Kelet legfontosabb 3. oldal (összes: 16)

Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!) Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) kereskedelmi útvonalai, ezeken keresztül haladnak át az olajszállító tankerek. Nem csoda hogy a viszony arrafelé hm.... fagyos:

Vietnám igyekszik ellenpontokat, szövetségeseket keresni az egyre fenyegetőbb Kína ellen. Az USA 2020-ig a Csendes-óceánra csoportosítja át haditengerészetének 60%-át, és ebben stratégiai szerepet szánnak egy Dél-Vietnámban található támaszpontnak is. Alig egy emberöltővel a vietnámi-amerikai háború után. Kína és Vietnám viszonyának kihűlése már a mindennapi emberek szintjén is érezhető. A piacokról eltűnnek a kínai import gyümölcsök, a sajtó beszámol vietnámi vállalatok kínai bankszámláinak befagyasztásáról. A kínai határőrök elkobozzák a vietnámi munkások legálisan keresett pénzét, és megakadályozzák, hogy vietnámi exportőrök bevihessék áruikat Kína területére. Legalábbis ez szerepel a vietnámi hírekben, de a hétköznapi szóbeszéd sem optimista.

Ráadásul anno a a vietnamiak elég rendesen seggberúgták a népi Kína hadseregét, ami máig böki Peking csőrét...

Tenger és jog Nézzük csak a tengereket, mekkora lehet egy ország felségterülete?

Tengerparti és szigetországok esetén a tengeri határ azonban nem a víz és a szárazföld találkozásánál húzódik, a kialakult és általánosan elfogadott nemzetközi szokásjog értelmében minden tengerparti államnak joga van a partja mentén elterülő tenger egy sávjára, ezt nevezik parti tengernek. Ennek kiterjedése ma a parttól számított 12 mérföld (kb. 22,2 km). A határ ilyenkor tehát a tengerben húzódik, az államhoz tartozik ennélfogva parti tengerének nemcsak a vize, hanem medre és altalaja, valamint az e tenger feletti légoszlop is.

illetve:

Parti tenger: a tengernek a szárazföldi terület melletti része, amely a parti állam szuverenitása alatt áll. Szélessége: maximum 12 tengeri mérföld az alapvonaltól számítva Csatlakozó övezet: felette a parti állam bizonyos szuverén jogokat gyakorolhat, de nem tartozik az állam területi felségjoga alá. Szélessége: az alapvonaltól maximum 24 tengeri mérföld Kontinentális talapzat: a szárazföldhöz csatlakozó, állandóan tenger által borított terület, amely a parti tengeren kívül esik. A parti államnak kiaknázási joga van a terület felett 200 méter mélységig, illetve azon túl addig a mélységig, amely a természeti kincsek kiaknázását lehetővé teszi. Szélessége: maximum 350 tengeri mérföld az alapvonaltól

Akit tényleg érdekel a téma, nézzen utána a Montego Bay egyezménynek.

Sok sziget sokra megy Emlékszik valaki a Falkland-szigetek körüli vitára? A helyzet ott is hasonló: brit felségterület az 4. oldal (összes: 16)

Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!) Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Argentína mellett, így Nagy-Britanniát megilletik a fenti jogok. Ráadásul van itt még egy érdekes pont:

A mesterséges szigetek létesítésének szabadsága: mesterséges szigeteket és egyéb berendezéseket a tengeren minden államnak joga van létesíteni, de ennek gyakorlása során tiszteletben kell tartani más államok jogait, különösképpen a parti államnak a kontinentális talapzaton fennálló jogait.

Igen, a tengeri olajkitermelő-platformokról beszélünk... De mondjuk a Falkland-szigetekkel szemben a Spratly-szigetek:

egy 810-szer 900 kilométeres területet pettyeznek: mintegy 175 azonosított szigetképződmény található itt, ezek közt a legnagyobb, a Taiping-sziget (Itu Aba) 1,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontja mindössze 3,8 méter. Szóval aki elfoglal ott egy szigetet, az de facto kijelentheti, hogy az az ő területe, a többi meg legyen a jogászok dolga, hamarabb elfogynak a halak a környező vízekből, mint a nemzetközi bíróság végezen az üggyel.

Mi a megoldás? Afféle Ki nyer ma? játékként el kell foglalni a vitatott szigetet, hogy a fenti jogok érvénybe lépjenek. Persze a spanyolviaszt nem csak egy országban találták fel:

5. oldal (összes: 16)


Gondoskodni is kell arról hogy ezek a jogok meg is maradjanak, ezért állomásoztatnak ott pár katonát, akkor is, ha az az sziget alig emelkedik a víz felszíne fölé. Ezért szigeteken minden egyes kődarabon van valamelyik országnak helyőrsége, ha az pár méterre megközelíti a felszínt. Igazából így kisebb a véletlen konfliktus veszélye mert tudják a katonák, hogy melyik kődarabon kik vannak, azokat csak fegyveresen lehet megszállni, azaz tudatos támadással. Olyan az egész, mint egy állóháború, ahol nem lőnek mert nem akarják, hogy visszalőjenek... Ezeken a miniszigeteken szolgáló 5-15 fegyveres katona ellen csak tényleges fegyveres erőszak árán lehet egymás rovására terjeszkedni- nyílt háborúval. Ezért marad a diplomáciai huzakodás és a költséges fegyverkezés - a gyártók legnagyobb örömére - annak érdekében, hogy egyik se kerüljön olyan fölénybe, hogy megkocáztassa a fegyveres megoldást... Egy kínai helyőrség reptérrel:



és katonái:



Illetve reptér nélkül:



Na jó, láttam fényképet, ennél nagyobb "erődről" is ott már elfért egy fél kosárlabdapálya is.

Vietnam válasza Avagy néhány vietnami bázis:





Ezek a tákolmányok katona diplomáciai értelemben fontosak, harci értékük nulla. Arra valók, hogy ha Kína akciózni akar, akkor kénytelen legyen fegyvert használni. Furcsa politikának tűnik megvárni az első lövést, de ezek mögött a "szigetek" mögött erős partvédelmi rakétaegységek állnak, Bastion-P ütegek formájában



A levegőben p pedig 2014 végére több mint 40 Szuhoj-27 és -30 áll készenlétben. nem beszélve a régebbi vasakról. A tengeralattjárók ellen van 7 db. KA-27, 10 db. KA-32 és 6 db SA-365 N2 helikopter. A vízen meg rendelkezésre áll majd 6 db Kilo 636 MV tengeralattjáró (ezek még leszállítás alatt)



2 db Gepard 3.9 (+2 leszállítás alatt) romboló, 3 db. Petya-2,és 2 d. Petya-3 romboló (Ezek eléggé régiek, még szovjet gyártmányok, bár a fegyverzetük és elektronikájuk állítólag modernizált.), 1 db BPS-500, 6 db Tarantul-1, 12 db. Tarantul-5 rakétanaszád. Meg persze sok kis hajócska, őrhajók, amelyeknek egy részének a fegyverzete azért elég veszélyes tud lenni nagyobb hajókra is... Ez persze nem mérhető össze a kínai fegyveres erőkkel, ezért igyekeznek a magukat veszélyben érző államok lassan-lassan összehangolni katonai-politikai lépéseiket, a máig élő sérelmeik ellenére...

(Nem véletlen hogy Kína újabban Kambodzsát támogatja komoly pénzösszegekkel, (1000 milliárd jüan!) és hadfelszereléssel - cserébe az ország vezetői a nemzetközi fórumokon akadályozzák a Peking elleni közös fellépés lehetőségét.)

Tehát a vietnami politika a szigetek ügyében: - legyen mivel visszalőni. - lakatlanul egy kavicsot sem szabad hagyni mert az fegyvertelenül is megszállható. - erős szövetségesek keresése.

Tesco gazdaságos Persze vannak a vizierőd létrehozásának olcsóbb módjai is. A Fülöp-szigetiek azt hiszem megtalálták az acélsziget-építés leggazdaságosabb módját.



Az egyik vénséges vén hadihajójukat egyszerűen zátonyra futtatták, és kész is volt az instant tengeri laktanya. Közben más fórumon megemlítették, hogy a Fülöp-szigeteki Haditengerészet egyik legpotensebb egysége egy második világháborús amerikai kísérőromboló. Akkor milyen lehetett a zátonyra futtatott hajó, ha már a filippínók is selejtesnek ítélték? :-)

Egy személyes gondolat: már sokszor leírták, az adott térségben a konfliktus csak idő kérdése. A kérdés: ki mellé állunk mi, fehér emberek. Magam részéről azt mondom: az agresszív, terjeszkedő politikát akaró Kína a barátod, nincs is 14. oldal (összes: 16)

Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!) Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) szükséged ellenségre. Felhasznált anyagok, félek egy-kettő kimaradt: http://korkep.sk/cikkek/kulugyek/2012/09/04/a-sarkany-karmai-kina-terjeszkedese-a-del-kinaitengeren http://vietnam-uzlet.blog.vg.hu/2012/08/22/keleten-fagyok-varhatok/ wikipedia.com http://vietnamnavy.wordpress.com/author/vietmahan/ és köszöntet az indexes topictársaknak. Forrás: http://lemil.blog.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló




Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnám!)

Recommend Documents