hírlevél Területfejlesztési INTERJÚ TARTALOM DR. RÉPÁSSY HELGÁVAL, AZ MTRFH TERÜLETFEJLESZTÉSI ELNÖKHELYETTESÉVEL INTERJÚ

Területfejlesztési

hírlevél 2004. II. évfolyam 6. szám

TARTALOM

INTERJÚ

DR. RÉPÁSSY HELGÁVAL, AZ MTRFH TERÜLETFEJLESZTÉSI ELNÖKHELYETTESÉVEL • Alig egy éve, mint frissen kinevezett igazgató indította útnak ezt a hírlevelet és most már mint az MTRFH szakmai elnökhelyettese beszélgetünk. Milyen feladatok várnak Önre és milyen célkitûzéseket fogalmazott meg magának ebben a beosztásban? Répássy Helga A legfontosabb feladatok, amelyek az én szakmai irányításom alá tartoznak egyrészt az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és az új OTK megfogalmazása, másrészt az intézményrendszer felügyelete és átalakítása. Egy évet töltöttem a VÁTI-ban területfejlesztési igazgatóként, ez az idôszak nagyon fontos szakmai tapasztalat volt, hiszen a VÁTI meghatározó háttérszervezete az MTRFH-nak. Az itteni legfontosabb feladatok megvalósítása részben a VÁTI-ban teljesül és ennek szakmai koordinálása történik a Hivatalban. • Milyen fô vonalak mentén alakul majd az új OTK? Az OTK felülvizsgálata kapcsán nagyon fontosnak tartom, hogy az új koncepciónak illeszkednie kell a vele párhuzamosan folyó 2007-2013-as Európa Tervhez megfogalmazott tervezési feladatokhoz. Itt egy alapvetô és komoly szakmai kérdés, hogy milyen szerepet játszik majd az új OTK az Európa Terv elkészítésének folyamatában. Az új OTK-t még 2004-ben kell az Országgyûlés elé terjeszteni, ugyanakkor az Európa Terv 2005-2006-ban fogalmazódik meg. Sokan felvetették a kérdést, hogy nem kellene-e ezt a két tervezést összhangba hozni. Nekünk az a véleményünk, hogy 2004. végére a területi folyamatok elemzése, másrészt az OTK fô célkitûzései megvalósulásának értékelése elégséges muníciót adnak ahhoz, hogy a területfejlesztés, a területi politika oldaláról azokat a meghatározó téziseket meg tudjuk fogalmazni, amelyek iránymutatást tudnak adni az Európa Terv elkészítésében, és amelyeket ott, mint alapvetô szûrôket lehet beépíteni. Azt már most látjuk, hogy az OTK-ban megfogalmazott fô célkitûzések igen korlátozottan valósultak meg. Miközben ugyanis a területfejlesztés szakmapolitikailag megfelelô célokat fogalmaz meg, a kizárólagosan a területfejlesztési politika megvalósítását szolgáló korlátozott eszközrendszer és forrás nem volt elégséges ahhoz, hogy azokat a trendeket, amelyeket a régi OTK megfigyelt, és amelyeknek a csökkentésére vagy módosítására

INTERJÚ 1 INTERJÚ DR. RÉPÁSSY HELGÁVAL, AZ MTRFH TERÜLETFEJLESZTÉSI ELNÖKHELYETTESÉVEL

fogalmazta meg fô célkitûzéseit, ténylegesen befolyásolni tudta volna. Ezért az új cél az, hogy ne csak kizárólag a területfejlesztési célokat szolgáló forrásokat tekintsük a területi politika eszközének, hanem a támogatáspolitika valamennyi eleménél vegyük figyelembe azok területi hatásait. A területi egyenlôtlenségek Európában gyakorlatilag nálunk a legnagyobbak között vannak. De nézhetjük a versenyképességet vagy az innováció terjedését vagy a Közép-Magyarországi régió túlsúlyát. Ezekben sajnos nem sokat tudtunk elôrelépni. A 2007-13-as középtáv mérhetô változásokat hozhat, feltéve, ha érdemben tudjuk érvényesíteni az új OTK elveit, amelyek már az EU fejlesztési politikáját és eszközeit is figyelembe veszik.

ROP 2 VÉGSÔ HAJRÁBAN AZ ELSÔ PÁLYÁZATOK INTERREG 3 AZ INTERREG PROGRAMOKKAL ÚJABB UNIÓS PÁLYÁZATI FORRÁS NYÍLIK MEG PHARE 2002-2003 4 INTEGRÁLT HELYI FEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSZTÖNZÉSE HÁTTÉR 6 FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ OTK-T

• Hogyan mûködhet hatékonyan egy ilyen új rendszerû támogatáspolitika? Ehhez kell létrehozni azt a koordinációs mechanizmust, amely lehetôvé teszi, hogy az MTRFH a különbözô támogatások hatásainak mérésére koordinált együttmûködési rendszert tudjon kialakítani többi társával és folyamatában tudjuk mérni, hogyan hatnak a központi pénzek a területi egyenlôtlenségekre. Ez azért is fontos, mert a fejlesztésre fordítható források nagyságrendekkel lesznek nagyobbak 20072013 között. Ha ott nem tudjuk érdemben érvényesíteni ezeket a fejlesztési célokat, akkor komolyabb ellenhatásokkal kell számolnunk, pl. a területi egyenlôtlenségek mérséklése helyett annak növekedése következhet be. Ugyanakkor az ágazati koordináción túlmenôen az Európa Terv struktúráját és módszertanát meghatározó 1076/2004(VI.22.) sz. Kormányhatározat kimondja a régiók egyenrangú szerepét a tervezési folyamatban és ebben az MTRFH-t mint koordináló szervet jelöli meg. Így a tervezésben és késôbb a felhasználásban is érdemben tudnak megjelenni a regionális szereplôk. Mátrixszerûen kapcsolódnak össze a tervezés folyamatában a tematikus és a regionális munkacsoportok, amelyeknek találkozási pontjai határozzák meg a fejlesztések regionális hatásait. A regionális munkacsoportokat a Tanácsok és az Ügynökségek hozzák létre a széleskörû partnerség elve alapján. A nyolc tematikus munkacsoport, amelyben részt vesznek minden ágazati minisztérium képviselôi, meghatározó komplex kérdések mentén tervez, mint pl. egészséges társadalom stb. SPP HÍRLEVÉL 2001. MÁJUS

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 6 ANGOL KISVÁROSOK MEGÚJÍTÁSA HÍREK 8 MEGNYÍLIK A PÁLYÁZATI KAPU 8 ÁTADÁSOK A PHARE 2001-ES TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KERETÉBEN FELELÔS KIADÓ: VÁTI KHT, Galovicz Mihály FÔSZERKESZTÔ: Haáz Andrea (VÁTI) SZERKESZTÉS: Sz. Mosoni Dóra (Ecorys) DESIGN: Intruder NYOMDA: Count Press TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: [email protected]

1

ROP

„Véleményünk szerint 2004. végére a területi folyamatok elemzése és az OTK fô célkitûzései megvalósulásának értékelése elégséges muníciót adnak ahhoz, hogy a területfejlesztés és a területi politika oldaláról meg tudjuk fogalmazni azokat a meghatározó téziseket, amelyek iránymutatást tudnak adni az új OTK megfogalmazásában, és így közvetve az Európa Terv elkészítésében.˝

• Ebben a tervezési folyamatban a kistérségeknek milyen szerep jut? A kistérségek képviselôi a regionális munkacsoportban részt vehetnek, de a tervezésnek egy késôbbi fázisa az, amikor a kistérségi célok és programok is megjelenhetnek. Az alapvetô struktúrák, a legfontosabb célok és prioritások megfogalmazásában a kistérségeknek még kevés feladata van. De addig is az információáramlás, az adatok biztosítása, a részvétel és a szakmai véleménynyilvánítás mindenképpen része a tervezésnek a kistérségek részérôl. • Az intézményrendszer átalakításával kapcsolatban mik az elképzelések? A területfejlesztési törvénynek köszönhetôen a kistérségi szint, mint elsô fejlesztési szint legitimi-

tást kapott. Ami hátra van: ennek a szintnek a megfelelô kialakítása – a regionális mellett –, hogy képes legyen feladatai ellátására. Elkülöníthetô és elkülönítendô az ügynökségi-fejlesztési és a programmegvalósítási szerepkör, tisztázni kell, hogyan tudnak ezek az egységek a különbözô döntési szintekhez kapcsolódni és együttmûködni. Fontos intézményi fejlesztési feladatnak látom még a végrehajtó szervezeti szinten a koncentrációt. 2005-ben a kormánynak kiemelt célja a decentralizáció, miközben a fejlesztésre fordítható források jelentôsen szûkültek. Ezért is fontos kérdés az, hogyan tudnak a különbözô ágazatokban decentralizált források menedzsmentjéhez megfelelôen koncentrált szervezeteket felállítani

a párhuzamosságok, az intézményrendszer szétaprózottságának elkerülése érdekében. A szubszidiaritás jegyében a források egy meghatározó részének felhasználásáról is azon a szinten kell dönteni, ahol az ehhez szükséges információk rendelkezésre állnak. Ezzel könnyíthetô lenne nemcsak a megvalósítás, hanem az információáramlás és a programozás is. Ennek a koncentrációnak a regionális és a kistérségi szinten is meg kellene már jelennie. Az interjút készítette: Haáz Andrea VÁTI

ROP – VÉGSÔ HAJRÁBAN AZ ELSÔ PÁLYÁZATOK A ROP keretén belül, 2004. szeptember 16-ig több mint 200 pályázat esetében született pozitív támogatási javaslat, amely mintegy 49 milliárd forintnyi, EU társfinanszírozású vissza nem térítendô támogatást jelent a pályázók számára. A legtöbb pályázat az óvodai és az alapfokú oktatási– nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztését, illetve a hátrányos helyzetû régiók és kistérségek elérhetôségének javítását célozta.

A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretén belül, 2004. szeptember 16-ig, összesen 211 pályázat esetében született pozitív támogatási javaslat a program Döntés-elôkészítô Bizottságának eddigi öt ülésén. Ez a javaslat mintegy 49 milliárd forintnyi, EU társfinanszírozású vissza nem térítendô támogatást jelent a pályázók számára. A következô mérföldkô a támogatási szerzôdések aláírása lesz. A ROP pályázatainak értékelési folyamatában a Döntés-elôkészítô Bizottság (DeB) az utolsó fórum, ahol a projekteket értékelik. Ezeken a Regionális Fejlesztési Ügynökségek által felterjesztett pályázatokra vonatkozó támogatási javaslatok szakmai-ágazati, illetve regionális stratégiákkal való összhangjának vizsgálatát végzik el a szakemberek. Az Irányító Hatóság vezetôje ezeknek az üléseknek alapján hozza meg a támogatásra vonatkozó döntést. A pozitív, illetve elutasító döntés mellett ún. tartaléklistára is kerülhetnek pályázatok, amennyiben a rendelkezésre álló keret 90%-át meghaladja a már pozitív javaslattal rendelkezô projektek támogatási igénye. Fontos kiemelni, hogy a DeB ülések eredménye nem feltétlenül egyezik meg azzal a döntéssel, amit az IH vezetôje meghoz, és amely alapján a támogatási szerzô-

2

dés aláírásra kerül. Ez sok pályázó számára okoz félreértéseket, akik bár támogatható pályázatot nyújtottak be, de forráshiány miatt csak tartaléklistára, illetve elutasításra kerülnek. Az elsô négy bizottsági ülés határozata eredményeképpen a ROP keretében eddig támogatásra javasolt projektek száma összesen 211, az elutasított pályázatok száma 55. A beruházások tervezett összköltsége meghaladja az 57 milliárd forintot, melybôl a támogatási igény megközelíti a 49 milliárd forintot. A ROP 2004-2006 közötti idôszakra vonatkozó költségvetése a meghirdetett (központi programok és Technikai Segítségnyújtás nélkül) pályázati ablakokra 96,7 milliárd forint. Legnépszerûbbnek a „2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási–nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése” és a „2.1 Hátrányos helyzetû régiók és kistérségek elérhetôségének javítása” címû pályázati ablakok bizonyultak. A rendkívüli érdeklôdés miatt három intézkedésnél a pályázatok befogadását fel kellett függeszteni bizonyos régiókban. Elôbbi esetében a Dél-alföldi, Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli és Közép-magyarországi régióban, utóbbi pályázat esetében pedig a Dél-alföldi, Közép-dunántúli régi-

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. OKTÓBER

óban. Az 1.1 Turisztikai vonzerôk fejlesztése intézkedés a Középdunántúli régió pályázói számára nem pályázható 2004. augusztus 13. óta. A turisztikai pályázatok közül az 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása c. intézkedésre 2004. június 15-ig lehetett benyújtani a pályázatokat. Ez az egyetlen olyan ROP intézkedés, amely szakaszos pályáztatás útján valósul meg. Annak érdekében, hogy minden, a határidôig beadott 1.2-es pályázatot egyszerre lehessen kiértékelni, az IH a 2004. szeptember 16-i dátumot tûzte ki a DeB ülésére. Ezen az ülésen összesen 25 pályázat kapott pozitív támogatási javaslatot, 8 pályázat elutasításra került. A legaktívabbnak az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi és a Nyugat-dunántúli régió bizonyult. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló keret nem merült ki, a pályázatot az IH ismételten meghirdeti, amelynek idôpontjáról késôbb születik döntés. A cikk végén mellékelt táblázat szemlélteti a beadott és a pozitív támogatási javaslatot kapott munkák száma közötti eltérést. Az eltérés oka – részben a pályázatírói gyakorlat hiányából fakadóan – a pályázatok minôségében keresendô. Sok esetben a hiányosságok csupán

félreértésekbôl és figyelmetlenségbôl fakadnak, amelyek aztán a pályázat elutasításához is vezethetnek. A szakemberek a következô hibákkal találkoztak az eddigi értékelések során: • az útmutató figyelmetlen elolvasásából származó hiányosságok (pl. oldalszámozás, aláírás, tartalomjegyzék) • jogosulatlanság (pl. beruházás minimális összegét összekeveri a támogatás minimális összegével)

• költségvetési hibák (pl. többet akar elszámolni menedzsment költségekre, el nem számolható költségeket is felsorol, a közösségi és nemzeti támogatást rosszul bontja ketté, a költségvetési tábla összesítô sorait nem tölti ki)

• horizontális elvek érvényesülése nem látszik (pl. esélyegyenlôség, környezetvédelem)

• projekt megvalósítása az elôírt idôn belül nem biztosítható

• cselekvési ütemtervben nem található utalás a projekt kötelezô elemeire

• a pályázó nem csatol szükséges dokumentumokat (pl. vagyoni biztosíték, bankgarancia, fôépítész aláírása)

• különféle mutatók nem támasztják alá a támogathatóságot (pl. demográfiai mutatók 2.3 intézkedés esetében)

ROP

Intézkedés költségvetése

Csík Tibor ROP IH

RFÜ-k által rögzített pályázatok

DeB által támogatott pályázatok

Mrd Ft

darab

Mrd Ft

darab

Mrd Ft

1.1 Turisztikai vonzerôk fejlesztése

19,62

69

34,67

16

8,27

1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása

8,03

129

9,75

25

1,89

2.1 Hátrányos helyzetû régiók és kistérségek elérhetôségének javítása

28,51

123

38,18

42

15,47

2.2 Városi területek rehabilitációja

21,26

39

27,99

16

10,21

2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése

12,25

466

54,95

96

11,65

3.2 A helyi foglakoztatási kezdeményezések támogatása

4,12

79

6,61

15

1,06

3.3 Felsôoktatási intézmények és a helyi szereplôk együttmûködésének erôsítése

2,88

35

1,73

1

0,04

96,67

940

173,88

211

48,59

Mindösszesen:

„Konferencia a határon átnyúló együttmûködésért” címmel rendezték meg 2004. szeptemberében az ország 6 városában (Szeged, Pécs, Visegrád, Szombathely, Nyíregyháza, Budapest) az INTERREG programok magyarországi nyitókonferenciáit. A konferenciasorozat célja az INTERREG programok és a közeljövôben megnyíló pályázati lehetôségek bemutatása volt. A konferenciákon bemutatásra kerültek Magyarország és az érintett régió területfejlesztési aspektusai és a szomszédos országokban mûködô európai uniós finanszírozású progA nyitókonferencia-sorozat visegrádi állomása ramok. Az Unió regionális politikájának felvázolása után került sor szágon és az adott régióban. Végül végrehajtási eljárások segítségével az INTERREG III programok sze- a résztvevôk esettanulmányok és a elemezhették a pályázás és a prorepének részletezésére Magyaror- VÁTI munkatársai által bemutatott jektmegvalósítás részleteit.


3

INTERREG

AZ INTERREG PROGRAMOKKAL ÚJABB UNIÓS PÁLYÁZATI FORRÁS NYÍLIK MEG

PHARE 2002–2003

A programban az elsô pályázati felhívások megjelenése 2004. október végére november elejére várható. Októberben a támogatásra jogosult megyékben projektfejlesztô képzéseket rendezünk, valamint a projektek felépítését bemutató és a pályázatok elkészítését segítô kézikönyv is megjelenik. A programsorozatot Phare támogatással egy szakértôi konzorcium szervezi a VÁTI Kht. irányításával.

Az Európai Unió INTERREG forrásainak 67%-át felhasználó INTERREG IIIA programban prioritásként a határ menti térségek területi és infrastrukturális egységének növelése, a piacok integrációja és a helyi közösségek közötti együttmûködések erôsítése jelennek meg. Magyarországon a Magyarország-SzlovákiaUkrajna Szomszédsági Program, a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program, a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határ menti Együttmûködési Program, valamint az Ausztria-Magyarország INTERR EG IIIA Program felhívásaira lehet majd pályázni.

Az INTERREG program Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó teljes magyarországi keretösszege a 2004-2006-os idôszakra 68,6 millió euró. Az egyes programokban az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásából a magyar pályázók számára rendelkezésre álló keretösszegek a következôk:

Az INTERREG IIIA programok a szomszédos országokkal szoros együttmûködésben valósulnak meg, az ún. irányító hatósági ill. a titkársági funkciók megoszlanak az országok között. Magyarország a magyar-szlovák-ukrán, valamint a magyar-román és magyar-szerb programokban tölti be ezeket a szerepeket.

A résztvevôk körét elsôsorban a programokban támogatásra jogosult magyarországi megyék potenciális kedvezményezettjei tették ki, mellettük a szomszédos országokból pályázni jogosult területekrôl is érkeztek érdeklôdôk.

INTERREG IIIA

85 %

58.3 M EUR

INTERREG IIIB

9%

6.2 M EUR

INTERREG IIIC (+ ESPON, Interact)

6%

4.1 M EUR

ÖSSZESEN

100%

68,6 M EUR

rületi integrációjának elôsegítése, az uniós források 27%-ának felhasználásával. Magyarország a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben szerepel, és ebbôl a területi egységbôl választhatnak maguknak partner-szervezetet a pályázók. Az INTERREG IIIC keretében (az uniós források 6%-ának felhasználásával) az Unió teljes területérôl lehet majd pályázni a Strukturális Alapokkal kapcsolatos tapasztalatcsere támogatására. A pályázók elsôsorban non-profit szervezetek közül kerülhetnek ki – az egyes programoktól függôen helyi vagy országos szintû szervezetek, de a programok konkrét intézkedéseinek függvényében kis- és középvállalkozások is vállalkozhatnak az együttmûködési projektek megvalósítására. Rózsa Diána VÁTI Kht.

Az INTERREG IIIB célja a nemzetek közötti e g y ü t t m û kö d é s támogatása, az európai térség te-

INTEGRÁLT HELYI FEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSZTÖNZÉSE – VÁLOGATÁS A TÁMOGATOTT PROJEKTEKBÔL – DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ Júliusban aláírták a program keretében támogatási szerzôdéseket, a projekteknél a közbeszerzési eljárások vannak elôkészítés alatt, amelyhez a PILDA konzorcium ingyenes szakértôi segítségnyújtását vehetik igénybe a kedvezményezettek. A program keretében támogatott projekteket bemutató kiadvány letölthetô a www.pharereg.hu oldalról.

SZARVAS VÁROSKÖZPONTJÁNAK INTEGRÁLT REHABILITÁCIÓJA A FOGLALKOZTATÁS JAVÍTÁS ÉRDEKÉBEN Kedvezményezett: Elnyert támogatás:

Szarvas Város Önkormányzata 4.365.532 euró (1.113.210.660 Ft) A projekt célja – illeszkedve a kistérségi, megyei és regionális fejlesztési tervek prioritásához – a területi egyenlôtlenségek kiküszöbölése, a helyi kezdeményezésekre alapozott vonzó társadalmi környezet kialakítása, a jövedelemteremtô lehetôségek bôvítése, a lakosság életminôségének és elégedettségének javítása a régióban.

Szarvas városközpontjának integrált rehabilitációja a foglalkoztatás javítása érdekében

4


A projekt keretében megvalósul a város központjában elhelyezkedô, de nagyon rossz állapotban lévô, 40 éve épült Vajda Péter Mûvelôdési Központ és Turul Mozi

épületegyüttes és környezetének, továbbá a hozzá tartozó Kossuth térnek a teljes rehabilitációja. Az elmúlt évek beruházásainak és felújításainak köszönhetôen a belváros teljes egészében megújult, ebbôl mára csak a mûvelôdési ház maradt ki. Az épület jelenleg kihasználatlanul áll, infrastruktúrája nem képes megfelelni a mai kor elvárásainak. A felújított épületben kap majd helyet önkormányzati tulajdonként, önálló intézményként a kistérségi központ. Itt mûködik majd a kistérségi koordiná-

ciós központ, a felnôttképzési és szolgáltató központ és az internet kávézó. Az épületben színházés elôadóterem is létesül, amely lehetôséget ad a kistérségben a konferenciaturizmus elindítására. A felnôtt- és átképzési programok keretében mezôgazdasági vállalkozókból falusi turizmusra szakosodó helyi vállalkozókat képeznek, akik a képzés részeként néprajzi ismereteket, idegen nyelvet tanulnak, informatikai oktatáson vesznek részt. A központban fôzôstúdió is helyet kap. A kép-

zésbôl kikerülôk aktívan tudnak majd bekapcsolódni a falusi vendéglátásba és hozzájárulhatnak a kistérségben az idegenforgalom erôsödéséhez. A város és egyúttal a rendszer központjának elérhetôségét biztosítja a külterületeket és elszigetelt városrészeket összekötô kerékpárút. A fejlesztés révén a városközpont megközelítése nagymértékben javul, az elszigetelt városrészek és a külterületek közvetlen kapcsolatba kerülnek a központtal.

SZEGED, SZENT ISTVÁN TÉRI VÍZTORONY- ÉS TÉR REHABILITÁCIÓ Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 4.072.663 euró (1.038.529.065 Ft.)

A projekt elsôdleges célja, hogy a szegedi Szent István teret és az ott található ipari mûemlék jellegû víztornyot európai színvonalú turisztikai látványossággá alakítsa át, visszacsatolja a város vérkeringésébe, valamint a tér környezetében élô lakosság és az ott mûködô üzletek számára vonzó, korszerû igényeket kielégítô településrészt hozzon létre. A belvárosi tér, amely egykor a környezô városrészek kedvelt színfoltja volt kispiaci hangulatával, zöldséges és gyümölcsstandjaival mára erkölcsileg és fizikailag is leromlott, zsibvásárrá korcsosult. Közepén található a dr. Zielinszki Szilárd mérnök által tervezett, 1904-ben megépített víztorony, amely az ország legidôsebb máig mûködô vasbeton szerkezetû víztárolója. A jövôre 100 éves ipari mûemlék a lassú elhasználódás és a korrozív hatások következtében jelentôs károsodást szenvedett, így az építmény szerkezeti állapota kritikusnak minôsül, helyreállításának elodázása katasztrófát vonhat maga után. A projekt eredményeként a Szent István téri víztorony, mint kilátóhely, önmagában is vonzóvá teheti a turisták számára a városnak ezt a területét. A projekt keretében a téren és környezetében az alábbi munkákat végzik el: a mûemléki védettség alatt álló víztorony felújítása, környezetében városi díszpark,

A szegedi vítorony

valamint idôszakos piac befogadására alkalmas térfelület kialakítása. A tér forgalmának csillapítása érdekében a közúthálózat rekonstrukciója, továbbá turisztikai célból kerékpárút kiépítése. A 11.sz. EuroVelo nemzetközi kerékpárút hiányzó nagyvárosi szakaszainak megépítésével és karbantartásával az aktív turizmus kedvelôinek térségbe vonzása is könnyebbé válik majd. A nemzetközi kerékpárút segítségével újszerû módon kapcsolják össze a térség, a régió idegenforgalmi att-

rakcióit (például: Szeged városa, fehér-tói természetvédelmi terület, Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark). Az építési projekthez képzési és a foglalkoztatási komponens kapcsolódik. A képzés során 12 fô parkgondozó oktatását és betanítását valósítják meg. Közülük 10 fô elhelyezkedését segítik. A foglalkoztatási támogatás segítségével bio-monitoring rendszert építenek ki, így a szakértôk képesek feltérképezni a város levegôszennyezettségét.


5

PHARE 2002- 2003

Kedvezményezett: Elnyert támogatás:

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ OTK-T Az OTK felülvizsgálatát 2004-ben kell elkészíteni és az Országgyûlés elé terjeszteni, mely vizsgálat az elsô Jelentés óta eltelt négy évre (1998–2002) vonatkozik és áttekinti az OTK átfogó céljainak teljesülését.

A területfejlesztésrôl és területrendezésrôl szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezett az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) elkészítésérôl. Az OTK 1997-ben elkészült, ezt az Országgyûlés 35/1998. (III.20.) OGY határozatával fogadta el. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a rendszerváltozás után az elsô átfogó fejlesztéspolitikai koncepcionális dokumentum volt, amely deklarált céljaiból adódóan sok vonatkozásban az ágazati, megyei és regionális fejlesztéspolitikai dokumentumok és programok tartalmát is orientálta. A törvény elôírta továbbá az OTK hatévenkénti felülvizsgálatát és megújítását, valamint a kétévenkénti jelentést a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérôl. Az erre vonatkozó elsô Jelentést 2001. évben fogadta el az Országgyûlés. Idôközben megszületett az Európa Terv kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteirôl szóló 1076/2004 Kormányhatározat,

melynek 9. pontja értelmében „Az ország hosszú távú fejlesztési koncepciója részeként készüljön el az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata.” A törvényben elôírt feladatok határidejét tekintve az Országgyûlési Jelentést, az OTK felülvizsgálatát 2004. évben kell elkészíteni és az Országgyûlés elé terjeszteni. Mindhárom munkát az MTRFH megbízásából a VÁTI Kht. Elemzô és Értékelô Irodája koordinálja.

jan. 1-jétôl érvényes lehatárolás szerinti 168 kistérség), a megye vagy a régió (ott, ahol a vizsgált elem csak ezen a szinten értelmezhetô), egyes elemeknél pedig a település. Az OTK felülvizsgálat tartalmi szempontból áttekinti az OTK átfogó céljainak teljesülését az OTK elfogadása közötti idôszakban történt társadalmi-gazdasági fejlôdés tükrében, továbbá sor kerül a területfejlesztési politika kiemelt térségeiben érvényesülô fejlesztési prioritások teljesülésének értékelésére is. A területfejlesztési politika ágazati koordinációs szerepénél fogva egyes kiemelt ágazati szakpolitikákkal összhangban is megfogalmazott ún. ágazati fejlesztési prioritásokat, amelyek értékelése szintén e felülvizsgálat részét képezi.

A második, azaz a most készülô Jelentés az elsô Jelentés közvetlen folytatásának tekinthetô. Vizsgálati és értékelési módszer vonatkozásában felhasználja és alkalmazza az idôközben végzett kutatások, fejlesztések eredményeit. A vizsgálat az elsô Jelentés óta eltelt négy évre (1998–2002) vonatkozik, ezek statisztikai adaA felülvizsgálati jelentés elfogataira támaszkodik, azonban ott, dását követôen annak tartalmáról is ahol rendelkezésre állnak 2003. beszámolunk majd. évi adatok, azokat is számításba veszi. A vizsgálat területi szintjei: Jusztin Valéria a statisztikai kistérségek (2004. VÁTI Kht.

ANGOL KISVÁROSOK MEGÚJÍTÁSA

NEMZETKÖZI TANULMÁNYÚT, 2004. ÁPRILIS-MÁJUS Az Action for Market Towns címmel idén tavasszal meghirdetett angliai tanulmányúton a VÁTI Kht. négy munkatársa nyerte el a részvétel jogát 11 másik ország delegáltjaival. A tanulmányút szervezôje a „The Countryside Agency” – a környezeti, élelmezési és vidéki ügyek minisztériuma fejlesztési programokat koordináló ügynöksége volt. A program keretében elméleti felvezetô elôadások és helyszíni látogatások, konzultációk keretében megismerhettük azt a nagyszabású akciót, amelyet az angol kisvárosok megújítására indított 2000-ben az Egyesült Királyság kormányzata. Az elsô héten – nemzetközi teameket alkotva – hét, ún. „Beacon Town”-ban („Irányfény Város”ban), egy elôre megadott feladaton

6

dolgoztunk. Ezek a városok azért kapták ezt a nevet, mert a meghirdetett országos akcióban egy-egy területen példaként állíthatók a többi résztvevô elé. A VÁTI delegáció tagjai Wolverton, Keswick, Whitby és Richmond problémáit ismerhették meg közelebbrôl. A kisvárosok helyzetének megértéséhez egy kis történelmi kitekintés is szükséges. Angliának 1780-ban még 6 millió lakosa volt, de az ipari forradalomnak köszönhetô gyors fejlôdés hatására 1860ban ez a szám már elérte a 18 milliót, ennek következtében a korábbi „Market Town”-ok, vásározó helyek, mezôvárosok, a vidéki élet hagyományos kereskedelmi és szolgáltató központjai teljesen új helyzetbe kerültek, nem tudtak többé versenyre kelni azokkal a gyorsan


kifejlôdött, nagy ipari városokkal, amelyek lakossága néhány évtized alatt megtöbbszörözôdött. Ezek a kisvárosok azonban ma is fontosak, mert ezek jelentik évszázadok óta a vidéki élet szívét. Ezeknek a városoknak a revitalizálását, megújítását tûzte ki célul a kormányzat, és 1999-ben a programok koordinálására létrehozta a fejlesztési ügynökségét, a „The Countryside Agency”-t (www.countryside. gov.uk/market-towns). Az ügynökségnek két központja van: az egyik Londonban, a másik egy vidéki városban, de kihelyezett irodáik minden régióban megtalálhatók és több mint 600 fejlesztésben jártas szakértô segíti azt a nem mindennapi akciót, melynek angol neve „Action for Market Towns”. Napjainkban kb. 1000 ilyen tradicionális kisváros van

A megújításukra született elképzelés központjában az emberek állnak, ezért az alkalmazott megoldásoknak elô kell segíteni, hogy ezeken a településeken: • az emberek a szükségleteiknek megfelelôen vásárolhassanak, • hozzájuthassanak olyan alapvetô szolgáltatásokhoz, mint jogi tanácsadás, könyvtár stb., • munkalehetôségük legyen, különösen olyan üzleti vállalkozásokra alapozva, amelyek a környezô vidék termékeire támaszkodnak, • megfelelô oktatási és továbbképzési lehetôségük legyen, • biztosított legyen a szórakozási lehetôség: mozi, színház, zenei események stb. Mindehhez jó tömegközlekedési lehetôségek kellenek, amelyek egyaránt segítik a környéken lakókat és a távolabbról turistaként idelátogatókat. A kisvárosok megújítására született regionális ügynökségek partnerszervezeteikkel együttmûködve olyan eszközrendszert fejlesztettek ki, amely segíti, hogy az emberek felmérhessék és javíthassák városuk és környezetük életlehetôségeit.

Bemutatták eredményeiket: a széAz eszközrendszer az alábbi fô részekbôl áll: pen felújított közterületeket, a régi manufaktúrából átalakított és új • az ún. „healthcheck” vagy át- szárnnyal bôvített közösségi házat, világítás, amely felméri a városok amely a hagyományos kézmûvesség gazdasági, szociális és környezeti és az iparmûvészet, valamint kiállíállapotát, vagyis „egészségét”, tások otthona, a város átmenô forgalmának csökkentésére kidolgozott • az akcióterv, amely kijelöli a kü- terveket, a magántôke bevonásával lönbözô megvalósítandó projek- létrehozandó új kereskedelmi és köteket és kezdeményezéseket, zösségi zóna városrendezési elképzeléseit, új akcióterületeket, ame• a regionális támogatás, amely lyekkel új befektetéseket igyekeznek segíti a koordinátorokat és pro- a városba csábítani stb. jektmenedzsereket az átvilágítás A tanulmányút zárásaként kétnaközösségi részvétellel történô lebonyolításában és tanácsadást pos konferenciára került sor, amely nyújt a továbbképzésekhez, va- áttekintést adott az elmúlt idôszaklamint a pénzalapok megterem- ról. Ezen jelen voltak és elôadást tartottak az akciót szervezô orszátéséhez. gos ügynökség (The Countryside A meghirdetett akcióhoz eddig Agency) és más a régióban fontos mintegy 550 kisváros csatlakozott és szerepet játszó szervezetek (pl. East kb. 230 városban támogatta az ügy- Midlands Development Agency) nökség a „healthcheck” vagy átvilá- vezetô munkatársai, akik fôleg az alkalmazott módszerekrôl és küldegítás és az akcióterv elkészítését. tésükrôl beszéltek. A második hét programjának bázisa a Stoke Rotchford-ban, Grant- Küldetésük: ham városától mintegy 10 km-re, Anglia East Midlands régiójában • a vidéken élô emberek életminôvolt. Itt találkoztak ismét a nemzetségének javítása, valamint közi teamek különbözô városokból visszatért tagjai és innen újabb vá- • a vidék környezeti minôségének emelése a helybeliek és minden rosokat látogattak meg, ahol esetodalátogató számára. tanulmányokon keresztül ismerkedhettek meg az egyes településekkel A célok elérése érdekében segítséés a megújításuk érdekében tett erôget nyújtanak: feszítésekkel. A vendéglátó városok tájékoztatást adtak legégetôbb és • a közösségek aktivizálásában, sok tekintetben hasonló problémáikról: a fiatalok elvándorlásáról, az • a magas színvonalú vidéki szolgálelöregedô népesség ellátási gondtatások megteremtésében, jairól, a tömegközlekedés hiányáról, a gyakran szinte elviselhetetlen • az élénk helyi gazdaság létrehozásában, mértékû gépjármûforgalomról és a parkolási gondokról. • a vidék fenntartható fejlesztésében, • a szabadidôs programok kidolgozásában, • a peremvidékekben rejlô lehetôségek feltárásában. Törvényen alapuló szerepük öszszegezve: • támogatást nyújtani a vidéki élet feltételeinek megôrzéséhez és • a kidolgozott eszközrendszer segítségével olyan megoldásokat keresni, amely a legtöbb értéket teremti.

Lutterworth városa

Orosz Bálint VÁTI Kht.


7

Angliában az ipari forradalmat követôen a korábbi „Market Town”-ok, azaz a vidéki élet hagyományos kereskedelmi és szolgáltató központjai teljesen új helyzetbe kerültek, nem tudtak többé versenyre kelni azokkal a gyorsan kifejlôdött, nagy ipari városokkal, amelyek lakossága néhány évtized alatt megtöbbszörözôdött. Azonban ma is ezek a kisvárosok jelentik a vidéki élet szívét. Ennek a mintegy ezer kisvárosoknak a revitalizálását, megújítását tûzte ki célul a kormányzat az „Action for Market Towns” elnevezésû programjával.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Angliában és ezek gondoskodnak az össznépesség egynegyedének ellátásáról. A lakosság száma 2000 és 20.000 között mozog, a létszámnál azonban fontosabb az a szerepkör, amelyet az adott város a vidék gazdaságában és azok életében betölt, akik a városban vagy annak környékén laknak.

HÍREK

MEGNYÍLIK A PÁLYÁZATI KAPU www.palyazatikapu.hu: A honlap teljes tartalmának megismeréséhez regisztrációra van szükség, melyet a kistérségi könyvtárakban lehet megtenni.

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából új, a pályázókat segítô honlapot dolgozott ki a Regionális Fejlesztési Holding, a Regionális Támogatásközvetítô Kht. és a VÁTI Kht. együttmûködésével. A www.palyazatikapu.hu portált mindazon pályázók olvashatják haszonnal, akik a hazai és uniós pályázatokról, a projekttervezésrôl vagy éppen a legfontosabb területfejlesztési dokumentumok felôl szeretnének tájékozódni. A honlap kialakításánál az volt az elsôdleges cél, hogy egy helyen megtalálhatók legyenek mindazon információk, amelyek fontosak lehetnek egy-egy pályázat elkészítéséhez, a projektötlettôl a megvalósításig. Így a portál nemcsak a „profi” pályázatíróknak, hanem más érdeklôdôknek is hasznos tanácsokkal tud szolgálni annak érdekében, hogy megismerjék a hazai és fôként az európai uniós pályázati lehetôségeket, a pályázatok benyújtásának feltételeit valamint a pályázatok elkészítésének igen öszszetett folyamatát.

Az érdeklôdôk a honlapról választhatnak a hazai és EU támogatási lehetôségek, valamint a pályázható tématerületek között is. Így könnyen meg lehet találni azokat a pályázati forrásokat, amelyek kapcsolódnak a tervezett elképzeléshez, projekthez. A honlapról megismerhetôk és letölthetôk a kapcsolódó dokumentumok (pl. pályázati csomagok, operatív programok ismertetése, programkiegészítô dokumentumok, kapcsolódó jogszabályok), amelyek nélkülözhetetlenek egy pályázat elkészítéséhez. A portálon megtalálható továbbá a VÁTI Kht. munkatársai által készített, igen részletes módszertani segédanyag, amely a sikeres projektek kidolgozásában segíti a potenciális pályázókat. A honlap teljes tartalmának megismeréséhez regisztrációra van szükség, melyre a kistérségi könyvtárakban nyílik lehetôség (ezek listája a honlap regisztráció nélkül megtekinthetô részén is szerepel). A könyvtárak bevonására azért van szükség, mert a pályázók itt férhetnek hozzá legkönnyebben további

információkhoz szûkebb térségükrôl és itt tájékozódhatnak a pályázás további lehetôségeirôl. Az érdeklôdôk megfelelô színvonalú tájékoztatása érdekében a kistérségi könyvtárakban dolgozó könyvtárosok számára az RTK Kht. egynapos továbbképzéseket szervezett minden régióban, amelyre meghívást kaptak a kistérségi megbízottak is. A képzés résztvevôinek szinte egységesen az volt a véleménye, hogy a jövôben a könyvtárak feladatai meg fognak változni és elôtérbe kerülnek az informatikai alkalmazások. Ezt bizonyítja, hogy sok helyütt a könyvtárak látják el a teleházak funkcióit is, hiszen itt adottak a számítástechnika és közösségi Internet-hozzáférés feltételei. Mindezek azt támasztják alá, hogy a kistérségi könyvtárak a jövôben hatékony együttmûködô partnerek lehetnek a hazai és EU pályázatok megismertetése terén, és ezzel is elô tudják segíteni szûkebb pátriájuk további fejlôdését. Ginter Gábor VÁTI Kht.

ÁTADÁSOK A PHARE 2001-ES TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KERETÉBEN

A felújított sárospataki fürdô

HU0105-06 Turizmusfejlesztés az Észak-Magyarország régióban c. program keretében Sárospatak projektjének a kivitelezési munkái július 15-én befejezôdtek. Az önkormányzat 283.920 euró vissza nem térítendô támogatást költhetett a sárospatak-végardói termálfürdô medence rekonstrukciójára.

július 9-én történt meg. A kedvezményezett a Békés Megyei Közútkezelô Kht. volt, amely a projekt megvalósítására 294.750 euró Phare és 98.250 euró kormányzati társfinanszírozást kapott. Az Innovációs Központban kialakítottak egy új szemináriumi termet, felszerelték informatikai és audiovizuális berendezésekkel. Vendégszobák, mosdók, büfé kapcsolódnak a teremhez, valamint az épületben magas színvonalú telekommunikációs és informatikai infrastruktúrát hoztak létre.

A HU0105-11 Vállalkozások innovatív tevékenységének ösztönzése a Dél-Alföld régióban c. programban 15 projekt megvalósítása fejezôdött be, vagy közeledik a végéhez. A békéscsabai Építôipari Innovációs Központ átadása

8


HU01-05-09 Szolnoki Ipari Park infrastrukturális fejlesztése: a munkák befejezôdtek, a mûszaki és az ünnepélyes átadás augusztus 30-31-én megtörtént. A HU0105-10 Termálgyûrû a Dél-Alföldön c. programban Mórahalmon a fürdô ünnepélyes átadása július 2-án megtörtént, jelenleg a próbaüzem folyik. Az önkormányzat a fürdô felújítására 557.000 euró Phare támogatást kapott, amely 24.000 euró kormányzati társfinanszírozással egészült ki.

A békéscsabai Építôipari Innovációs Központ fôbejárata

hírlevél Területfejlesztési INTERJÚ TARTALOM DR. RÉPÁSSY HELGÁVAL, AZ MTRFH TERÜLETFEJLESZTÉSI ELNÖKHELYETTESÉVEL INTERJÚ

Recommend Documents