1
Hírlevél II. évfolyam, 2013. november 25.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Magyarország megerősítette elkötelezettségét a Déli Áramlat mellett A földgáztárolók felkészültek a télre Nem kevesli a gázkészleteket a MEKH
2-4 4-5 5
A cégcsoport hírei Tájékoztató a paksi bővítésről: cél a 30 százalékos beszállítói arány Napi.hu a paksi bővítésről Alapításának 20 éves évfordulóját ünnepli az Atomix Kft. Az atomerőmű kiemelten kezeli a szűrővizsgálatokat Új alállomást épített a MAVIR Debrecen mellett
6-7 7-8 8 8-9 9-10
Alternatív energia itthon és külföldön Bővül a megújuló energia használata Dél-Dunántúlon Biomasszára állítják át a tatabányai távfűtést Két magyar bioetanol-gyárat építhet a China New Energy Oktatócsomag a tudatos energiafogyasztás népszerűsítéséért
10-11 11-12 12 12-13
A hazai energiaszektor hírei Energetikai törvények módosulhatnak Uniós jogszabályokról egyeztetett a MEKH Hibás adatok miatt büntetné a szolgáltatókat a MEKH Van élet a rezsicsökkentés után is az áramszolgáltatóknál Hat bányászati koncessziós pályázatról döntenek Tisztaszén-technológiával hasznosítanák a szénvagyont Kovács Pál póttag lesz az ACER-ben
13-14 14 14-15 15-16 16 17 17-18
Külföldi energiaszektor Erősebbé válhat a japán partnerség Nonprofit finn atomerőmű Újabb reaktor épülhet Bulgáriában A franciák megtartják az atomerőműveket? Megkezdték a fűtőelemek kiemelését Fukusimában Megkezdődött a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése Új hőerőmű épül Szerbiában EU: gázszállítási szerződés Ukrajnának? Nemzetközi nukleáris veszélyhelyzet-kezelési gyakorlat Marokkóban
18-19 19 20 20-21 21 22 22-23 23 24 Hírek röviden 25 Atomenergiáról mindenkinek, Miskolcon - Takarékosabb közvilágítás lesz Szekszárdon Geotermikus energia a zalaegerszegi ipari parkhoz - Leskunyhók fotózáshoz az atomerőmű körül
2
Hírek az MVM-ről Magyarország megerősítette elkötelezettségét a Déli Áramlat mellett 2013. november 18.,19.
(logó: naturalgaseurope.com)
A Déli Áramlat gázvezeték európai szakaszával megteremti a hiányzó összeköttetéseket az országok között és hozzájárul az egész közép-európai régió ellátásbiztonságának erősítéséhez. A magyar kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a beruházásnak, hiszen annak - az energiapiacok fellendítésén túl - a megtermelt GDP és a foglalkoztatás növelése révén fontos szerepe lehet a gazdasági válság hatásainak enyhítésében is - fejtette ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a „South Stream: The Evolution of a Pipeline” budapesti konferenciát megnyitó beszédében.
(fotó: Németh Lászlóné, kormany.hu)
A kormany.hu beszámolója szerint - melyet pl. Energiainfó, a figyelo.hu, az OrientPress is közreadott - a korlátozott infrastrukturális összeköttetések miatt más közép-európai országokhoz hasonlóan Magyarországnak is nagy kockázatot jelentenek a földgázszállítás időszakos fennakadásai. A kormány ezért határozottan állást foglal a nemzeti mozgásteret korlátozó helyzet változtatása mellett. Az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia minden olyan kezdeményezést támogat, amely hozzájárul a szállítási források és útvonalak számának bővítéséhez. „A Déli Áramlat kiépítésének terve egyedülálló a számos, hasonló célokat kitűző ötlet között az erőteljes politikai támogatást és a résztvevő vállalatok elkötelezettségét tekintve is. Örömmel állapítom meg, hogy a gázvezeték magyarországi szakaszának előkészítése jó ütemben halad. A projektet a magyar kormány a kivitelezés felgyorsítása érdekében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította” - mondta Németh Lászlóné. Hangsúlyozta, hogy Oroszország az energiaügyekben továbbra is kiemelt stratégiai partner, Magyarország arányait
3
tekintve az orosz földgáz legnagyobb felvevőpiaca Közép-Európában. A földgáz tiszta hagyományos energiaforrásként a klímaváltozás elleni küzdelem jelentős eszköze lesz a következő évtizedekben. A tárcavezető közös munkát sürgetett a projekt megvalósítása előtt álló akadályok mielőbbi elhárítása, a mindenkinek elfogadható, az uniós energiapolitikához illeszkedő megoldás kidolgozása és egy szoros, tartós partnerség kialakítása érdekében. Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió mielőbb kapcsolódjon be az Oroszországgal haladéktalanul lefolytatandó energetikai egyeztetésekbe - írta a Napi Gazdaság. Mint mondta: Közép-Európának azonnali megoldásra van szüksége az ellátásbiztonság növelésére. A Világgazdaság tudósítása szerint az Európai Bizottság újratárgyaltatná a Déli Áramlat gázvezeték szerződéseit, mert azok több ponton is ütköznek az uniós szabályozással. Az EU legfőbb gondja az, hogy az irányelvek szerint a közösség területén minden vezetéknél biztosítani kell, hogy harmadik fél is hozzáférhessen a kapacitáshoz - tette hozzá a Magyar Nemzet. A budapesti konferencián elhangzott, hogy jövőre elindulhat az orosz gázt szállító Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése. A lap kérdésére Alekszandr Sziromjatyin, a Déli Áramlat beruházás helyettes vezetője elmondta: számolnak a magyar földalatti gáztárolók kapacitásaival is, de csak akkor, ha azokban részesedést szerezhetnek. Harmati György, az MVM stratégiai igazgatója bemutatta az MVM 2010-es stratégiai irányváltása óta elért gázpiaci eredményeket - tudósította a Portfóliót Patkó Gábor. A cég ettől kezdve fordult a gázpiaci felé, ahol az eddig zökkenőmentesnek bizonyuló E.ON gázüzletág átvételen keresztül nemrég a hazai piaci első számú szereplőjévé vált. A Déli Áramlat hazai szakaszáról kifejtette: 2015-ben elindulhatnak az építési munkálatok és 2017-re átadhatják a vezetéket. A költségbecslések 700 millió eurót mutatnak, ennél biztosabbat csak a konkrét műszaki tervek ismeretében lehet majd mondani. Harmati György hangsúlyozta, hogy az MVM és a Gazprom is megerősítette: érdekeltek a jövőbeni közös projektekben, a Déli Áramlat pedig egyértelműen segíti az MVM-et régiós tervei elérésében. A Déli Áramlat konferenciasorozat budapesti állomásán Szófia, Belgrád, Milánó és Ljubljana után ötödször találkoztak az érintett országok kormányzatainak,
4
energetikai szektorainak és tudományos életének képviselői. A találkozón felszólalt Anatolij Janovszkij orosz energiaügyi miniszterhelyettes, a záróbeszédet a korábbi spanyol miniszterelnök, José María Aznar tartotta. (További információk a Déli Áramlatról a külföldi hírek között) A földgáztárolók felkészültek a télre 2013. november 18.
(fotó: magyarfoldgaztarolo.hu)
Jelenleg csaknem hárommilliárd köbméter földgáz van az öt magyarországi tárolóban, így elegendő földgáz áll rendelkezésre. A Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt. technikailag készen áll arra, hogy azt az igények szerint kitárolja a társaság közleményét szinte az összes hírműsor és gazdasági portál ismertette: Kossuth Rádió, m1 Híradó, Hír TV, Portfólió, napi.hu, mfor.hu stb., és olvasható a magyarfoldgaztarolo.hu honlapon is. A jelenlegi készletszint mellett körülbelül egy hónapra elegendő tartalékokkal rendelkezik az ország közölte Fritsch László, az MVM Csoporthoz tartozó MFGT Zrt. vezérigazgatója. Az egyetemes szolgáltatók részére szükséges gáz tárolását miniszteri rendelet szabályozza, ezért a lakossági fogyasztók és a közintézmények földgázellátása tárolói oldalról teljes mértékben szavatolt. A versenyszféra vállalkozásai ugyanakkor egyre kevesebb gázt tároltatnak, így akár egy elhúzódó hideg tél vagy egy bizonytalan import tartogathat számukra kockázatot - tette hozzá a cégvezető. Az utóbbi években a gázfogyasztás az energiahatékonyságot növelő beruházások, a takarékosság és az enyhébb idő miatt csökkent a korábbi időszakhoz képest, a csúcsfogyasztás a leghidegebb téli napokon éri el a 70 millió köbmétert, és ez is csak néhány napra. Az átlagos napi fogyasztás ennél mintegy tízmillió köbméterrel kevesebb, a jelenleg tárolt készlet a teljes éves fogyasztás csaknem 30 százalékát fedezi. Az MFGT tárolói teljes feltöltöttségnél naponta 50 millió köbmétert képesek kitárolni, ami egy hideg téli napon az ország földgázfogyasztásának 70 százalékát fedezi. A Magyar Földgáztároló Zrt. négy tárolója (zsanai, pusztaedericsi, hajdúszoboszlói, kardoskúti) összesen 4,4 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas, a stratégiai földgáztároló pedig még
5
tovább erősíti az ellátás biztonságát. kívül. Korábban a fejlesztési tárca is azt közölte, hogy megfelelő az egyetemes gázszolgáltatók felkészülése a téli időszakra a MEKH legutóbbi jelentése szerint. Holoda Attila, az Orbán-kormány volt helyettes államtitkára előzőleg a Népszavának azt mondta: a mintegy 4,2 milliárd kapacitású hazai tárolókban mindössze 1,7 milliárd köbméter gáz van, és napi 70 millió köbméteres gázfogyasztásnál a gázkivétel korlátai miatt csak napokig garantált az ország teljes körű ellátása, ha az orosz beszállítások korlátozása vagy leállítása miatt kiesik a napi 15-20 millió köbméteres, vezetéken érkező import.
Nem kevesli a gázkészleteket a MEKH 2013. november 22. A legfrissebb adatok szerint Magyarország a baumgarteni régión belül a legnagyobb betárolt gázmennyiséggel, 2,8 milliárd köbméter földgázzal rendelkezik - közölte a MEKH, amely a földgázellátás biztosítása érdekében folyamatosan vizsgálja a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők aktivitását, tevékenységét. Az AltEnerg megemlítette, hogy a MEKH a fűtési időszakban hetente készít előrejelzést az ukrán határ felől érkező földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges időjárási körülmények esetére is. Ha a fogyasztókat a magyar állam tulajdonában lévő gáztárolókban lévő készletből kell ellátni, a betárolt 2,8 milliárd köbméter földgáz több mint 40 napra elegendő lenne - így számolt a hivatal (2009-ben az ukrán-orosz gázvita miatt Magyarországon 14 napig szünetelt az orosz gázszállítás). A betárolt gázkészletek alapján Magyarország után Ausztria következik 2,7 milliárd köbméterrel, majd Csehország 2,5 milliárddal, a negyedik helyen Szlovákia áll 2,3 milliárd, az ötödiken pedig Lengyelország 1,8 milliárd köbméterrel a baumgarteni régión belül - közölte az adatokat a MEKH.
6
A cégcsoport hírei Tájékoztató a paksi bővítésről: cél a 30 százalékos beszállítói arány 2013. november 18.
(fotó: teol.hu)
Megbízhatóság, minőség és biztonság iránti elkötelezettség, magabiztos angol nyelvtudás kell ahhoz, hogy részt vállalhassanak a hazai cégek az új atomerőművi blokk(ok) létesítésében - mondta Nagy Sándor, az évszázad hazai beruházását bemutató program első állomásán, Pakson. A figyelo.hu, a napi.hu, a Magyar Nemzet Online, a Privátbankár/MTI és más portálok, lapok tudósítása szerint az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója jelezte: az angol nyelv ismerete azért fontos, mert bármilyen nemzetiségű lesz a blokk(ok) szállítója, a munkanyelv az angol lesz. Azért indítottak országos fórumsorozatot, hogy a követelményeket megismertessék azokkal a vállalkozásokkal, amelyek részt kívánnak venni a munkában. A nem nukleárisspecifikus feladatok legjelentősebbje az építés, amely a beruházásból 25 százalékos részarányt képvisel. Egy blokk építésén csúcsidőben 4-5 ezer embert dolgozhat. A most működő blokkok által biztosított kapacitás pótlására két, 1000-1600 MW teljesítményű blokk építésével számolnak. Fontos, hogy a leendő beszállítók elsajátítsák azt a gondolkodást, biztonsági kultúrát, ami garantálja, hogy az elvégzett feladat a terveknek és minden elvárásnak maradéktalanul megfelel - hangsúlyozta Nagy Sándor. A fejlesztési tárca helyettes államtitkára, Jenőfi György szerint a kormány feladata az is, hogy megteremtse a felkészüléshez szükséges infrastruktúrát, a minőségbiztosítás rendszerét. Hangsúlyozta: a kiemelt nemzeti beruházás egyes számítások szerint 1-1,5 százalékos GDP növekedést eredményez. Hajdú János, Paks polgármestere jelezte: eljött az ideje, hogy az önkormányzatokat, az egész kistérséget bevonják az előkészítésbe, hiszen a beruházás nagy szolgáltatásigénye érinti a környező településeket is - erre a Tolnai Népújság is utalt.
7
(fotó: Nagy Sándor, facebook.com)
Nagy Sándor elmondta azt is, hogy már dolgoznak a programon, amely tartalmazza a minőségirányítási követelményeket, a biztonsági kultúra kialakításához szükséges feltételeket és minden olyan, a nukleáris biztonsági szabályzattal összefüggő előírást, amelynek elsajátítása feltétele annak, hogy munkát kapjanak a vállalkozások. A felmérések szerint másfélszáz cég alkalmas erre, ami nem elegendő a kormányzati szándékhoz, hogy 30 százalék legyen a hazai részarány az építkezésnél. Barta E. Gyula, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ vezérigazgatója szerint klasztereket kell létrehozniuk a vállalkozóknak. Hozzátette, a következő uniós ciklus fejlesztési forrásait is be lehet, be kell vonni a felkészülésbe. A rendezvényen elhangzott, hogy az új blokk(ok) építéséhez a becslések szerint több tízezer tonna berendezés beszállítására, legyártására és szerelésére, több százezer tonna építőanyag felhasználására lesz szükség, és a kivitelezés alatt várhatóan több ezer ember helyszíni munkavégzését, elhelyezését kell biztosítani - írta honlapján az MVM. Az országos tájékoztató program első állomása Paks után Kalocsa volt, november végén pedig Veszprémben lesz a folytatás. A tájékoztató programsorozat várhatóan januárban folytatódik.
Napi.hu a paksi bővítésről 2013. november 19.
(fotó: napi.hu)
A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása szakértői becslések szerint harmadába kerül az atomerőművel megegyező teljesítményű gázturbinás erőmű, és hatodába egy új szénerőmű felépítésének - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Napi Gazdasággal. Leszák Tamás cikkében felidézte, hogy a társaság a minap nyújtotta be az atomerőmű kettes blokkjának húszéves üzemidő-hosszabbítási kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az összeállítás kitért arra is, hogy a rendszerirányító MAVIR előrejelzése és más
8
becslések alapján is az itthoni erőműpark 10 100 megawatt beépített teljesítménye (az öregedés okozta kapacitáskivonások miatt) 2020-ra 7250, 2030-ra pedig 4200 megawattra csökken. A nukleáris technológia alkalmazásával felmerülő rendszerszintű költségek megawattóránként 2-3 dollár körül alakulnak, ami a többi szabályozható teljesítményű technológiánál valamivel magasabb, de a változó teljesítményű megújulókhoz képest nagyságrendekkel alacsonyabb. Alapításának 20 éves évfordulóját ünnepli az Atomix Kft. 2013. november 23. (logó: atomix.hu)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában lévő cég, az Atomix stratégiai célkitűzése, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyeket a paksi atomerőmű nem tud, vagy nem akar piaci szereplőtől beszerezni. Két fő feladata a tűzoltás és a biztonsági szolgálat, mivel mindegyik alapfeltétele az üzemeltetési engedélynek, vagyis szerves része az atomerőmű létének - írta ismertetőjében a Tolnai Népújság Online. Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója a cég erényei között említette azt, hogy a gazdasági válság ellenére stabil, nem kényszerült létszámleépítésre, profilja szűkítésére, sőt, folyamatosan bővíti szolgáltatásait. Az alapításkori 30 fős kollektíva csaknem 800 főre duzzadt. Szücs Gábor, a kft. 2012 májusában kinevezett ügyvezetője ezt a kollektívát tekinti az Atomix legnagyobb értékének, illetve a minőségi munkát garantáló integrált irányítási rendszert. Az atomerőmű kiemelten kezeli a szűrővizsgálatokat 2013. november 18.
(fotó: google.hu)
Tolna megyében a legmagasabb az emlőrák-szűréseken való részvételi hajlandóság: 2008-ban még az országos átlag alatt (kb. 34 százalék felett) volt a részvétel, ami egy év múltán már jelentősen, csaknem 52 százalékra ugrott. Ez a szám 2010-re is tovább növekedett, tavaly pedig majdnem elérte a 70
9
százalékot. Mindez egyebek között annak köszönhető, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kiemelten kezeli a dolgozók vizsgálatát mondta a Magyar Nemzetnek Szalai Gábor klinikai főorvos, a Pécsi Tudományegyetem radiológusa. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2009 óta lehetővé teszi dolgozóinak a vizsgálatot, aminek köszönhetően három-négyezer ember vett részt az évente esedékes tüdő- és egyéb szűréseken. Így vizsgáltak meg négyszáz nőt. A gondos eljárásnak köszönhetően az erőmű dolgozói között jóval kevesebb emlőrákot találnak, évente egyet-kettőt, ami a statisztikailag „elvárt” megbetegedésnek fele-harmada. Szemléltetésképpen: országosan évente 5400-5500 új emlőrákos beteget fedeznek fel. Szalai Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy az első beteg, akit Pakson kiszűrtek, a mai napig az atomerőműnél dolgozik, ami bizonyítja, hogy a szűrés életet ment. Új alállomást épített a MAVIR Debrecen mellett 2013. november 22.
(fotó: privatbankar.hu/MTI)
Üzembe helyezték a MAVIR Zrt. új alállomását Debrecen-Józsa közelében, amely a 400 kilovoltos átviteli hálózat és a térség 120 kilovoltos elosztóhálózata közötti kapcsolatot biztosítja. Az eseményről a helyi Hajdú Online és HajdúPress portálon kívül a figyelo.hu, a napi.hu, a Privátbankár is beszámolt. A beruházás eredményeként javul a régió versenyképessége, hiszen a villamosenergia-ellátás biztonságának javulása mellett képesek lesznek kielégíteni a növekvő energiaigényeket is - hangoztatta az átadáskor Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, az MVM Csoport az elmúlt három évben sikeres növekedési pályára állt: portfóliójába bekerültek a hazai gáztározók és a gázellátási szerződések esetében a tárgyalási jog. A társaságcsoport árbevétele a 2010-es 550 milliárd forintról az idén év végére várhatóan 900 milliárdra emelkedik, míg 2014-ben 1300 milliárddal számolnak. Ezzel a legnagyobb árbevételű állami tulajdonú társasággá válnak, a régióban pedig a 20. pozícióba léphetnek előre - mondta Baji Csaba. Az elnökvezérigazgató szerint hosszú távú fejlesztéseik révén - aminek egyik állomása a józsai alállomás - a cég hozzájárul Magyarországon a befektetési környezet
10
javításához, így fejlesztésekhez, új munkahelyek létrejöttéhez, de még a rezsicsökkentésből is kivették részüket. Sótonyi Gábor, a MAVIR Zrt. vezérigazgatója közölte: összesen 7,8 milliárd forintból hozták létre az új alállomást, a költségek felét az Európai Fejlesztési Bank kedvezményes hitelkeretéből fedezték. Hozzátette, hogy a csúcstechnológiával ellátott létesítmény katalizátora lehet a térség gazdaságfejlesztésének. A beruházásnál nagy hangsúlyt kapott a környezettudatosság, a létesítmény semmilyen környezeti terhelést nem okoz. A szombathelyi alállomás típustervei alapján épült 400/120 kilovoltos új létesítménnyel lehetőség nyílik további távvezetékek bővítésére is, de a Debrecenben üzemelő 220/120 kilovoltos állomást is megtartják.
Alternatív energia itthon és külföldön Bővül a megújuló energia használata Dél-Dunántúlon 2013. november 19. A megújuló energiaforrások felhasználásának bővüléséről számoltak be a cégvezetők az európai uniós Vis Nova programban rendezett szekszárdi konferencián. A Pécsi Napilap Online, a pecsistop.hu/MTI beszámolója szerint a dunaföldvári Pannonia Ethanol Zrt. üzeme névleges kapacitásának 110 százalékán működik, így évente körülbelül 220 millió liter bioetanolt állít elő mondta Reng Zoltán, a cég vezérigazgatója. Az üzemnek - uniós előírás szerint 2018-ban kell elérnie azt, hogy 60 százalékkal alacsonyabb legyen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a fosszilis energiaforrások feldolgozásához képest. A Pannonia Ethanol már most közel áll ehhez és tervei is vannak arra, hogy két éven belül hogyan tudja a kibocsátást 70 százaléknál nagyobb arányban csökkenteni. A bioetanolt teljes egészében külföldön értékesítik, a melléktermékként gyártott állati takarmány iránt azonban óriási a hazai kereslet. Ennek az az oka, hogy nem tartalmaz antibiotikumot és génmódosítástól mentes magyar kukoricából készül. Szendefy Judit, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. tulajdonában lévő Biogáz Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a kft. biogázüzeme a cukorgyártás melléktermékének teljes mennyiségét feldogozza, így napi 240-260 ezer köbméter biogázt állít elő. Ezzel a cukorgyár energiafelhasználásának 80 százalékát tudják kiváltani. A cég tervei
11
szerint középtávon a kaposvári lesz az első "nulla energiafelhasználású" cukorgyár a világon, amely teljes mértékben zöldenergiával működik majd, így függetleníteni tudja magát a földgázár változatásától.
(fotó: kaposvarmost.hu)
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárának silóavató-ünnepségén Kaposváron. A Magyar Cukor Zrt. új silója 3 milliárd forintból épült és 60 ezer tonna cukor tárolására alkalmas - a kaposvarmost.hu portál fotógalériát tett közzé az eseményről.
Biomasszára állítják át a tatabányai távfűtést 2013. november 20. Csaknem ötmilliárd forintos fejlesztési program indul a tatabányai fűtőerőműben: 2015 végére földgáz helyett biomassza adja a meleget és a melegvizet a város 23 ezer lakásában, illetve intézményeiben. A Tisztajövő, a napi.hu, a hvg.hu, a Magyar Hírlap Online/MTI cikke szerint két meglévő kazánt átállítanak faaprítékos tüzelésre, valamint egy új, szintén aprítékkal működő kisebb kazánt építenek a nyári melegvíz-igény kiszolgálására. A beruházáshoz két pályázaton összesen másfél milliárd forintos támogatást nyert el a társaság. Maszlavér István, a fűtőerőmű ügyvezetője azt mondta: eddig évente 60 millió köbméter gázt tüzeltek el, a biomassza alapanyaggal szinte teljesen feloldható a gázfüggőség, ami várhatóan hat a távhőszolgáltatás árára is. Kamarás Zoltán, a másik ügyvezető tájékoztatása szerint a megújuló energiaforrással való tüzeléshez évente 150-170 ezer tonna faaprítékra lesz szükség, amelyet várhatóan a Vértesi Erdőgazdaságtól szereznek be. A társaság már kész tüzelőanyagot szállít az erőműbe és a közelben egy nagyobb tárolót is kialakítanak. A társaság szeptemberben jelentette be, hogy ország legnagyobb, tízezer köbméteres hőtárolóját építi meg egy olajtartály átalakításával. A tatabányai fűtőerőművet 2010 elején 3,6 milliárd forintért vásárolták meg az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A fűtőerőmű többségi, 51 százalékos tulajdona az önkormányzathoz került, míg az ELMIB Energetikai Zrt. 49 százalékos tulajdon mellett üzemelteti a száz főnek munkát adó társaságot.
12
Két magyar bioetanol-gyárat építhet a China New Energy 2013. november 20.
(fotó: chinanewenergy.co.uk)
A China New Energy Grouphoz tartozó China New Energy Kft. építheti fel és szállíthatja a gépeket, illetve technológiai berendezéseket két új, Magyarországon felépülő bioetanol-gyárhoz - adta hírül a társaság. A Napi Gazdaságban Körtési Zsolt jelezte, hogy az erről szóló szerződést már aláírták a két beruházóval, a Duna Fejlesztési Kft. érdekeltségi körébe tartozó Visontai Bioetanol Fejlesztő Kft.-vel, valamint a HBT Helvéciai Bioüzemanyag Termelő és Kereskedő Kft.-vel. A mintegy 13 milliárd forint értékű visontai beruházás a Mátrai Erőmű ipari parkjában valósul meg, ott évente 130-140 ezer tonna kukoricából 50-55 ezer tonna bioetanol készülhet. A technológia lehetővé teszi, hogy a keletkező melléktermékekből takarmányt állítsanak elő. Az üzem működtetéséhez szükséges áramot, gőzt és vizet a Mátrai Erőmű Zrt.-től vásárolják és az égethető melléktermékeket is ott semmisítik majd meg. Az üzem építése jövőre kezdődik és a tervek szerint 2016-ra készül el. A China New Energy a másik üzemet Helvécián épít fel: a két német és egy szabadegyházi székhelyű magyar cég tulajdonában lévő HBT Helvécia üzemének gyártókapacitása a tervek szerint a visontainak a duplája lesz, meghaladja majd az évi 100 ezer köbmétert. A heol.hu információi szerint a két gyár felépítése, illetve a technológia szállítása négy év alatt 72 millió euró árbevételt jelent majd a China New Energynek.
Oktatócsomag a tudatos energiafogyasztás népszerűsítéséért 2013. november 19.
(logó: zoldaramlat.shp.hu)
A tudatos és hatékony energiafogyasztás iskolai népszerűsítését szolgálja a "Zöld energiával a jövőért!" oktatócsomag, amelyet Budapesten mutatott be
13
a Nemzeti Együttműködési Alap - Új nemzedékek jövőjéért kollégiuma támogatásával. A Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány gondozásában készült anyagot azoknak a tanároknak ajánlják, akik a tantervnél többet szeretnének nyújtani 9-16 éves tanulóiknak. A ProfitLine cikke utalt arra is, hogy a diákok játékos formában ismerkedhetnek meg a fosszilis energiahordozók használatának korlátaival, a kimerülő készletekkel, az egyre dráguló költségekkel, az energiafüggőséggel, illetve az alternatív energiaforrások használatának lehetőségeivel. Az oktatócsomag kitér egyebek mellett a nukleáris alapú energiatermelésre is, a szakemberek szerint ugyanis a paksi atomerőmű sem hagyható figyelmen kívül, ha a környezetbarát energiatermelési formák megismertetése a cél: az atomerőmű ugyanis a hazai villamosenergia-termelés több mint 45 százalékát adja, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül.
A hazai energiaszektor hírei Energetikai törvények módosulhatnak 2013. november 20.
(fotó: Németh Lászlóné, kormany.hu)
Salátatörvényben módosítaná az összes fontosabb energetikai törvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Németh Lászlóné miniszter a minap nyújtotta be a javaslatot, amely a bányászati, az atom-, a villamos energia, a földgáz- és a víziközmű-törvény mellett az egyes közszolgáltatások ellátásáról, az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvényt sem hagyná változatlanul. A napi.hu kiemelte, hogy a javaslat gyakorlati problémákra tér ki: pontosítja, illetve kiegészítené a villamos energia törvényt; az eddigi pongyola fogalmazást korrigálva az új szabályozás szerint „a mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap”. Nemcsak az nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a fogyasztó hibájából nem valósul meg
14
a leolvasás, ugyanis a felhasználó és a szolgáltató ettől eltérő időpontban is megállapodhat az új megfogalmazás szerint. Emellett az atomenergiáról szóló 1996-os törvény is változhat. Ezek szerint, ha népszavazás nem is, a helyi közakarat megnyilvánulásának kifejeződését lehetővé tévő közmeghallgatás lehet az atomerőmű bővítése kapcsán. A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban, a létesítményre vonatkozó engedély kapcsán (például létesítés, bővítés) a döntés meghozatala előtt az atomenergiafelügyeleti szerv a nyilvánosság véleményének megismerésére közmeghallgatást tart. Emellett például az esetleges atomkárral, illetve annak megtérítésével kapcsolatos szabályozás is megújul több ponton.
Uniós jogszabályokról egyeztetett a MEKH 2013. november 19. Az Európai Bizottság várhatóan 2014-ben kiadja a termelők és fogyasztók hálózati csatlakozásáról szóló bizottsági rendeleteket, amelyekről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal iparági szereplőkkel egyeztetett. A rendeletek célja, hogy élénkítsék a versenyt az unió belső villamosenergiapiacán, javítsák az ellátásbiztonságot, elősegítve az Európai Unió 3. energiacsomagjában foglalt piacintegráció megvalósítását. Az egységes energiapiac fenntarthatóbbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a tagállamok villamosenergia-piacainak működését, és jó hatással van a villamos energia díjára. A megvalósításhoz szükséges kilenc jogszabály legkésőbb 2015ben lép hatályba. Betartásukat a MEKH felügyeli majd - a hivatal közleményét a Portfólió, a ProfitLine, az Energiainfó is ismertette.
Hibás adatok miatt büntetné a szolgáltatókat a MEKH 2013. november 18.
(logó: mekh.hu)
15
Szankcionálná a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az energiaszolgáltatók hibás adatszolgáltatását. A hivatal az elmúlt években többször is észlelt pontatlanságokat, miközben az adatok nagy szerepet játszanak a kormányzati döntések előkészítésében is - írta a Napi Gazdaságban Leszák Tamás. A magyarországi áramkereskedők január-augusztusi összesített bevétele (a nem lakossági szegmensben) 5,8 százalékkal, 297,9 milliárd forintra nőtt 2012 és 2013 első nyolc hónapja között. Az energiahivatal honlapján szereplő adatok alapján az évi 20 megawattóránál kevesebbet fogyasztó nem lakossági ügyfelek összes fogyasztása 700 ezerről 2,4 millió megawattóra közelébe emelkedett. A MEKH szerint a változások hátterében két nagy társaságcsoport, az E.ON és az RWE (ELMŰ, ÉMÁSZ, MÁSZ) hibás adatközlése áll, de a hiba kijavítása már folyik. A lap kérdésére a Magyar Energiakereskedők Szövetsége is kizárta, hogy a versenypiaci volumennövekedést a 20 megawattóra alatti éves fogyasztású, nem lakossági kategóriában az egyetemes szolgáltatásból való "átszerződéssel" lehet magyarázni, hiszen ugyanezen ügyfelek fogyasztása csupán 2,1 százalékkal csökkent az egyetemes szolgáltatásban. Van élet a rezsicsökkentés után is az áramszolgáltatóknál 2013. november 22.
(fotó: emasz.hu)
Az osztalék szempontjából fontos magyar számviteli mérlegben az Émász az első kilenc hónapban 4,5 milliárd forintot mutatott ki szeptember végén, ami egy részvényre vetítve 1475,5 forint. Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi eredménye után kifizetett 1400 forintos részvényenkénti osztalék (4,2 milliárd forint) akár a jelenlegi eredmény alapján is tartható - írta a Napi Gazdaság. Ugyanakkor ennél is nagyobb, 73 százalékos mértékben csökkent a szintén az RWE többségi tulajdonában lévő Elműnél a nettó profit. Az év első kilenc hónapjában 7,2 milliárd forintot ért el ugyanis ez utóbbi társaság. A két cég papírjainak jegyzését az utóbbi időben sokkal inkább egy esetleges állami kivásárlás, semmint az osztalékvárakozások mozgatják - jegyezte meg a lap,
16
amely kitért a legfrissebb tulajdonosi adatokra is: ezek szerint az államháztartás portfóliója 13 779 darab Elmű-részvénnyel gyarapodott a negyedévben, így részesedése 0,29 százalékról 0,5 százalékra bővült, miközben az MVM 15,63 százalékos tulajdona nem változott. Az Émász esetében a negyedév alatt 32 060 darabbal nőtt az állami tulajdon, amely így 1,64 százalékról 2,55 százalékra emelkedett, az MVM Zrt. 11,66 százalékos tulajdoni hányada itt sem változott. Mindezek valószínűsíthetően valamelyik állami intézmény tőzsdei vásárlásait jelentik, ám hogy ez mit takar, az nem nyilvános - mondta a lap kérdésére Milosovics Gábor, a két cég befektetési kapcsolattartója.
Hat bányászati koncessziós pályázatról döntenek 2013. november 18.,20.
(fotó: mbfh.hu)
A nemzeti fejlesztési miniszter bányászati területekre szóló koncessziós felhívásai négy szénhidrogén kutatási (Szegedi medence délkeleti és nyugati, Battonya-Pusztaföldvár északi és déli) és három geotermikus energia kutatási területre (Ferencszállás, Kecskemét, Jászberény) jelentek meg 2013 augusztusában. A kiírásokra beérkezett hat pályázat mindegyike formailag érvényes volt. A tervek szerint a koncessziós pályázatokat a benyújtástól számított kilencven napon belül elbírálják. Az érvényes pályázatok értékelését a nemzeti fejlesztési miniszter által létrehozott Minősítő Bizottság végzi. A koncesszió megadásáról a bizottság javaslata alapján a tárca vezetője dönt. A beérkezett pályázatok a Szegedi medence nyugati, Battonya-Pusztaföldvár északi és déli, valamint Jászberény területekre szóltak - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a kormány honlapján. A korábbiakkal szemben nem lesz kivétel, minden bányászati koncessziós szerződést nyilvános pályázatnak kell majd megelőznie a jövőben - ez is szerepel abban a módosító javaslatban, amelyet a fejlesztési miniszter nyújtott be.
17
Tisztaszén-technológiával hasznosítanák a szénvagyont 2013. november 19.
(fotó: napi.hu)
A kormány egyetértésével és támogatásával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szorgalmazza a mélyművelésű szénbányák újbóli megnyitását, a kinyert szén tisztaszén-technológiával történő felhasználását - jelentette ki Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő (Fidesz). Tavaly többször jártak az országban a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) célkitűzéseit támogató Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ), valamint a Chiyoda vállalat képviselői a tisztaszén-technológiával (CCT) kapcsolatos együttműködés kialakítása érdekében. A magyarországi tapasztalatok meghozták gyümölcsüket: a japán Új Energetikai és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet (NEDO) forrásokat különített el, hogy elkészíthessék a projekt megvalósíthatósági tanulmányát mondta Riz Gábor. A jövő februárig elkészülő előzetes megvalósíthatósági tanulmány arra ad majd választ, hogy a technológiát miként lehet a Borsodimedence szénvagyonára alkalmazni. Ha a számítások visszaigazolják a koncepció életképességét, 2014. márciusa után megkezdődhet az előkészítő kutatás és elkészülhet a megvalósíthatósági tanulmány - erről a Portfólió, a napi.hu, a hirado.hu/MTI is beszámolt.
Kovács Pál póttag lesz az ACER-ben 2013. november 19.
(fotó: Kovács Pál, kormany.hu)
Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Agency for the Cooperation of Energy Regulators - ACER) igazgatási tanácsa póttagjaként teljesít újabb, az uniós energiapiacokat érintő feladatokat - közölte a fejlesztési tárca. Az államtitkár négyéves megbízatása 2014. január 28-tól kezdődik. Az államtitkár szerint a
18
feladat Magyarországnak a régiós és az uniós energiapiacok összekapcsolása érdekében kifejtett erőfeszítéseinek elismerését is jelenti. A póttagsággal Magyarországnak a közvetlen véleménynyilvánításon túl továbbra is lehetősége nyílik az energiaszabályozáshoz kapcsolódó kérdések közös, uniós szintű megoldásában való tevékeny részvételre. A ljubljanai székhelyű ügynökség összehangolja a nemzeti energiaszabályozó hatóságok feladatait a versenyképes, fenntartható, biztonságos és átlátható belső energiapiac kiépítésére - a kormany.hu honlapján megjelent hírt a Tőzsdefórum is átvette.
Külföldi energiaszektor Erősebbé válhat a japán partnerség 2013. november 22.
(fotó: kormany.hu)
Az eddiginél szorosabb energetikai, kereskedelmi és turisztikai együttműködés várható Japánnal Orbán Viktor látogatása után. A két miniszterelnök Tokióban a Japán és Magyarország közötti új partnerségéről írt alá közös nyilatkozatot. A Magyar Nemzetnek írt cikkében Sitkey Levente kitért arra, hogy Orbán Viktor és meghívója, Abe Sindzo a dokumentumban megerősítette egyebek között Japán együttműködését a V4-ekkel, valamint azt, hogy japán vállalatok befektetései pozitív hatással vannak mindkét ország gazdasági növekedésére. Japán azt tervezi, hogy részt vesz a paksi atomerőmű bővítésében, ezért is különösen érdekes számára a magyar energiaszektor. Ez a téma már fél évvel ezelőtt, a japán miniszterelnök varsói látogatásakor is kiemelt szerepet kapott. Abe Sindzo akkor a visegrádi csoport találkozóján vett részt és tárgyalt Orbán Viktorral a nyugati sajtóban „Abenomics” névre keresztelt gazdasági megújítási terveiről. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztés Japán számára a legérdekesebb terület, emellett elégedettek a nálunk működő japán cégek a helyi munkaerő képzettségével, az egyetemeken folyó kutatások eredményeivel. Ezt jelzi a minap aláírt megállapodás a Takata nevű céggel, amely Miskolc mellett fog gyárat létesíteni: légzsákokat gyárt vezető
19
autómárkák számára. A Takata egyúttal a Miskolci Egyetemmel is hosszú távú együttműködésre számít. A látogatás idején jelentették be, hogy egy japánmagyar vegyesvállalat kezdi meg működését, amely szintetikus gumit gyárt Tiszaújvárosban - az autógumikhoz használt gumialapanyag-gyártó üzem létesítéséről a MOL és a Japan Synthetic Rubber Corporation (JSR) kötött megállapodást.
Nonprofit finn atomerőmű 2013. november 18.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Fennovoima - tender helyett - egy tárgyalássorozat lezárásaként kívánja év végéig megbízni a Roszatomot, hogy építsen fel Pyhäjoki település mellett egy 1200 megawattos, nyomottvizes reaktort. A tender mellőzését az orosz társaság gyakorlatával és felkészültségével magyarázta Tiina Tigerstedt, a Fennovoima nemzetközi kommunikációjáért felelős igazgatója a Világgazdaságnak. Ám egyes finn aggályok szerint még a bizalom ellenére is kockázatos lehet tulajdonrészt adni a Roszatom leányvállalatának, a Rusatom Overseas-nek a Hanhikivi 1 atomerőműben. A tervek 34 százalékról szólnak, de mi lesz, ha még többet szerez a Rusatom? - tette fel a kérdést B. Horváth Lilla. Tiina Tigerstedt közölte: a cég kisebbségi tulajdonos marad, amit majd a részvényesi megállapodás is garantál. „Az atomerőmű nem lesz nyereségérdekelt, önköltségen kapnak tőle áramot a Fennovoima tulajdonosai, részvényesi arányaik szerint” - magyarázta. Az áramot a skandináv energiapiacon, a NordPoolon lehet értékesíteni - írta korábban az Atomenergiainfó. A beruházás leghamarabb 2015-ben indulna, 2024-ben adnák át, 6,5 milliárd eurós költségéből a Fennovoima 1,6 milliárdot állna, a fennmaradó részt a Roszatom finanszírozná. A Világgazdaság jelezte azt is, hogy 14 társaság kiszáll a Fennovoimából, mások pedig az eddiginél kisebb-nagyobb szeletet szeretnének. A közeljövőben újraosztják a Fennovoimán belüli tulajdoni arányokat. Minden részvényes elhatározása feltételesnek minősül, amíg le nem zárulnak a tárgyalások. A Fennovoima cégei már lekötötték az atomerőmű áramtermelésének 84 százalékát és megerősítették, hogy a Roszatomé lehet a társaság harmada.
20
Újabb reaktor épülhet Bulgáriában 2013. november 24. A bolgár kormány év végéig dönt kozloduji atomerőművének egy újabb, harmadik reaktorral történő bővítéséről, amerikai technológiával. Dragomir Sztojev bolgár energiaügyi miniszter azután nyilatkozott erről, hogy a napokban az Egyesült Államokban tárgyalt. Bulgária az amerikai Westinghouse céget kérte fel: tegyen ajánlatot a harmadik energiablokk megépítésének költségére, miután a balkáni ország kormánya elvetette egy új atomerőmű tervét a Duna melletti Belenében két, egyenként ezer megawatt teljesítményű reaktorral. Az ország azért mondott le a belenei atomerőműről, mert nem tudott megállapodni az orosz féllel a kivitelezés finanszírozásáról és nem talált nyugati befektetőt sem. Az amerikai útjáról visszatért bolgár energiaügyi miniszter szerint a kozloduji atomerőmű újabb reaktorának építése 2016-ban kezdődik és csaknem négy évig tart. Dragomir Sztojev hozzátette: a török állami Eximbank kész a költségek mintegy 70 százalékának finanszírozására. (figyelo.hu, napi.hu, hirado.hu/MTI) A franciák megtartják az atomerőműveket? 2013. november 17.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Nem készül további atomerőművek bezárására a francia kormány, csak a legrégebbi, az 1978 óta működő fessenheimi reaktorokat állítja le 3 éven belül - Arnaud Montebourg ipari miniszter Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatát az Atomenergiainfó idézte, megjegyezve, hogy ez ellentmond Francois Hollande tavalyi választási ígéreteinek: az államfő akkor azt hangoztatta, hogy 2025-re az energiamixben 50 százalékra csökkenti az atomenergia részesedését, amely ma eléri a 75 százalékot. Az állami ellenőrzés alatt álló EDF társaság 58 reaktorával ma a világ legnagyobb atomerőműüzemeltetője. Montebourg szerint az atomenergia olyan versenyelőnyt jelent a francia iparnak, amelyről nem lehet lemondani és hasonlóképpen vélekedtek orosz szakértők is. Gyenyisz Gyomin, a BFA bank elemzőrészlegének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomerőművek nemcsak viszonylag olcsó
21
energiát termelnek, hanem az áram exportjával jelentős bevételt is hoznak Franciaországnak. Egyébként Hollande választási ígéretének betartását az alternatív, megújuló energiaforrások használatának nehézségei is akadályozzák.
Megkezdték a fűtőelemek kiemelését Fukusimában 2013. november 18.
(fotó:japandailypress.com)
Megkezdték az elhasznált fűtőelemek kiemelését a Fukusima-1 atomerőmű 4es reaktorának pihentető medencéjéből - közölte a TEPCO. A művelet az egyik első, egyben legveszélyesebb lépés a létesítmény mintegy 40 évesre tervezett, 10 milliárd dollárba kerülő bontásában. A 4-es reaktor pihentető medencéjébe egy 5,5 méter magas, 2,1 méter átmérőjű, henger formájú nehézacél kamrát eresztettek le, amelybe egyenként helyezik majd át az 1533 fűtőelemet - köztük 202 felhasználatlan egységet. Szakértők szerint a fűtőelemek közül több megsérülhetett a 2011 márciusában történt földrengés és szökőár miatt. A kiemelést távvezérlésű daruval felszerelt, kifejezetten erre a műveletre kifejlesztett szerkezettel hajtják végre. A fűtőelemeket áthelyezik a közös tároló medencébe, amelynek 100 méterre fekvő épülete sértetlenül maradt. Az áthelyezett fűtőelemeket a tervek szerint legalább tíz évig ott tárolják. A TEPCO szóvivője elmondta: a biztonság érdekében nagyon lassan kezdik meg a kiemelést, először a felhasználatlan egységekkel kezdik és később nyúlnak a nagyobb radioaktivitású fűtőelemekhez. A műveletet várhatóan 2014 végére fejezik be, és ha minden jól sikerül, a cég hasonló munkálatokba kezd az erőmű 1-es és 3-as reaktorának pihentető medencéiben is. (hvg.hu, metropol.hu, hirado.hu/MTI)
(fotó: nukinfo.reak.bme.hu/TEPCO)
A Nukinfó fotókkal és ábrákkal illusztrált beszámolót közölt a kiemelésről.
22
Megkezdődött a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése 2013. november 24.
(fotó:tanjug.rs)
Két gázcső összehegesztésével a vajdasági Sajkás és Újvidék közelében hivatalosan is megkezdődött a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése, bár a munkálatok teljes erővel majd csak jövő februárban indulnak. A tanjug.rs szerbiai portál tudósításából kitűnt, hogy Tomiszlav Nikolics szerb elnök Belgrádból videókonferencián adott jelet a hegesztés megkezdésére. Pável Perszidszki, a Déli Áramlat szerbiai szakaszának műszaki igazgatója korábban azt mondta, hogy minden készen áll az építkezés megkezdéséhez. A két összehegesztett gázcső egyikére szerb, másikára orosz zászlót terítettek. Az egyik hegesztő szerb, a másik orosz munkás volt. A Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése a legnagyobb külföldi beruházás az országban, a befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. A 421 kilométeres szakasz kiépítése 1,9 milliárd euróba kerül. Az ottani szakaszt a Déli Áramlat Szerbia vegyesvállalat építi, amelyben a Srbijagasnak 49 százaléka, míg a Gazpromnak 51 százaléka van. Az építési munkálatok két évig tartanak, a gázvezeték a tervek szerint 2016-ban lesz üzemképes. A belgrádi ünnepségen a szerbiai államvezetés mellett magas rangú orosz politikusok és a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller is részt vett. Az illetékes miniszterek három energiaügyi szerződést írtak alá - erről itthon a hirado.hu/MTI számolt be. Új hőerőmű épül Szerbiában 2013. november 18.
(fotó: ekapija.com/te-ko.rs)
Több mint húsz év után új hőerőműblokkot építenek Szerbiában, miután a kormány jóváhagyta a kostoláci erőmű bővítését - a Politika szerbiai napilap online felületét itthon a hvg.hu, a napi.hu, a hirado.hu/MTI idézte. A 350
23
megawatt teljesítményű blokk megépítése mellett a helyi szénfejtő bánya kapacitását is növelik, évi 9 millióról 12 millióra. A bővítés a kostoláci erőmű korszerűsítésének második fázisában lesz, amelynek összértéke 715,6 millió euró. A szerbiai villamos művek (EPS) egy kínai partnerrel végzi az építést, az új blokkot 2019 végéig helyezik üzembe. A Politika szerint jelentős projektről van szó, amely Szerbia energetikai stratégiájának egyik fő pontját jelenti, illetve növeli az ellátás biztonságát. A kostoláci erőmű teljes korszerűsítésének 85 százalékát 1,06 milliárd dolláros kínai kölcsönből valósítják meg, a fennmaradó összeget pedig az EPS-nek és magának az erőműnek kell állnia. A beruházástól azt remélik, hogy Szerbia a térség jelentős áramexportőrévé válhat. EU: gázszállítási szerződés Ukrajnának? 2013. november 19.
(fotó: wsj.com)
Az Európai Unió lehetővé akarja tenni Ukrajnának, hogy Európából szerezze be importgáz-szükségletét Oroszország helyett - a Wall Street Journal értesülését a napi.hu adta közre. Ezzel könnyítenék meg a döntést, hogy az ukránok az orosz-kazah-belorusz vámunió helyett az EU-val kössenek szabadkereskedelmi megállapodást. A gázmegállapodással Ukrajna jelentős mennyiségű energiahordozóhoz juthatna az oroszok kínálta árnál olcsóbban, a fordított szállítások technikai részleteiről szóló egyezményt pedig még a vilniusi csúcs előtt aláírhatnák. Az Európai Bizottság elnöke a múlt havi EU-csúcson állítólag félrehívta a szlovák kormányfőt, hogy gyorsabb munkára biztassa. A nyugat-keleti gázexport főcsővezetője ugyanis az Eustream, Szlovákia gázszállító cége lenne. Ha létrejönne az EU-ukrán szándéknyilatkozat, az kötelezné az Eustreamot a technikai feltételek megteremtésére. Partnere az Ukrtransgaz lenne. Uniós tisztviselők szerint a szlovák cég decembertőlfebruárig várna vételi ajánlatokat a szomszéd ország vásárlóitól. Ha megfelelő a kereslet és adott a pénzügyi háttér, akkor nekilátnának az előkészületeknek, és jövő szeptembertől szállítanák a gázt kelet felé. Ukrajna idén 2,5 milliárd köbméter gázt vásárol Európából lengyel és magyar közvetítéssel - idézte a napi.hu Eduard Sztavitszkij ukrán energiaügyi minisztert. Ezeken az útvonalakon évi 6-7 milliárd köbméterre növelhető az export.
24
Nemzetközi nukleáris veszélyhelyzet-kezelési gyakorlat Marokkóban 2013. november 19.
(fotó: iaea.org)
A „Bab Al Maghrib" gyakorlaton nemzetközi szervezetek, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és tagországai, továbbá Marokkó azt tesztelték, hogy egy piszkosbomba robbantására hogyan reagálnának a résztvevők. A merényletet elszenvedő országként Marokkó kétnapos veszélyhelyzeti gyakorlatot szervezett - tudósított az Energiainfó. A „Bab Al Maghrib” a ConvEx-3 NAÜ gyakorlatsorozat része. ConvEx-3 gyakorlatokra 3-5 évente kerül sor, mostanáig atomerőművekben történt balesetek szimulálásán alapult. A forgatókönyv idén eltért ettől: a piszkosbomba robbanásának súlyosak a radiológiai következményei, valamint további támadások is elképzelhetők. A “Bab Al Maghrib” fedőnevű gyakorlat az első, amely ezt a forgatókönyvet ennyire széles nemzetközi részvétellel valósította meg: csaknem 60 ország és mintegy 10 nemzetközi szervezet tesztelte a nemzeti és nemzetközi képességeket, amelyek egy ilyen radiológiai veszélyhelyzetben bevethetők. Nemzeti szinten a veszélyhelyzetekre kidolgozott eljárásokra és tervekre alapoznak, nemzetközi szinten pedig a kétoldalú együttműködések a meghatározók, valamint a NAÜ szakmai kiadványai, kézikönyvei nyújtanak segítséget. Mindemellett az ügynökség olyan veszélyhelyzeti honlapot működtet, amely alkalmas az információk megosztására. A nemzetközi gyakorlaton Magyarországot az Országos Atomenergia Hivatal képviselte. Az OAH részvételének általános célja annak igazolása, hogy a hivatal Balesetelhárítási Szervezete egy távoli nukleáris veszélyhelyzet esetén is képes teljesíteni a jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben rögzített feladatait, megbirkózik a közvetlenül és közvetetten jelentkező kihívásokkal. A gyakorlaton az Európai Bizottság is részt vett.
25
Hírek röviden 2013. november 12. „Atomenergiáról mindenkinek” - az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Miskolci Egyetemmel közösen november 29-én ismeretterjesztő konferenciát szervez. A 13-dik tanácskozás helyszíne a Miskolci Egyetem. (oah.hu) 2013. november 19. Csaknem 900 millió forintos közvilágítás-korszerűsítés kezdődhet Szekszárdon és négy környező településen az Új Széchenyi Terv 85 százalékos támogatásával. A tolnai megyeszékhelyen a tervek szerint 2014 nyarára fejeződik be a korszerűsítés, amelytől 40 százalékos megtakarítást várnak, az az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása pedig 315 tonnával mérséklődhet évente. (napi.hu/MTI) 2013. november 23. Geotermikus energiával fűtött, elsősorban termálvízre alapozott közműrendszert hoznak létre Zalaegerszegen, az északi ipari park üzemeinek fűtésére. Ezen a területen mezőgazdasági ipari parkot is létrehoznának. (vjm.hu/MTI) 2013. november 19.
(fotó: mno.hu)
Vincze Bálint, a paksi atomerőmű grafikusa, tipográfusa természetfotóiból adott közre 24 képet a Magyar Nemzet Online - a Lánchíd Rádió pedig interjút készített vele abból az alkalomból, hogy nemrég albumban is megjelentek a képei, amelyeket sokszor az atomerőmű közelében lévő leskunyhóiból készít.
Összeállította: László Judit
