1
Hírlevél II. évfolyam, 2013. június 3.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Története legsikeresebb évét zárta az MVM Csoport Együttműködés az MVM és a Vagyonkezelő között Az MVM Macedóniában
2-3 4 5
A cégcsoport hírei Megkezdte munkáját a NAÜ delegációja Eszmecsere a radioaktív hulladékokról Áramimportra szorulunk A britek is beszállnának a paksi bővítésbe
5-6 7 7-8 8-9
Alternatív energia itthon és külföldön Idén biztosan nem lesz METÁR a rezsicsökkentés miatt Németország ellenzi a kínai napelemek dömpingvámját 68 ezer elektromos töltőhelyet kellene létesíteni Magyarországon Nem voltak népszerűek az izraeli villanyautók
9 10 10-11 11
A hazai energiaszektor hírei Ajánlások Magyarországnak az Európai Uniótól Vegyes kép az energiacégeknél - Jön az újabb rezsicsökkentés Ismét pert nyertek a szolgáltatók Így változtak az energiaárak - Magyarország drága Bővíti ügyfélszolgálatát az EDF Démász Közművásárlás Nógrádban Új hőerőmű Dunaújvárosban? Bíróságra menne a makói gázkincs kutatója
12 12-13 14 15-16 16 17 17 18
Külföldi energiaszektor Sokat megérne Temelín Moszkvának Nem lesz semmi a baltikumi erőműből? Értékelik Finnország ambiciózus nukleáris programját Tovább dolgoztatnák a britek a wylfai atomreaktort NAÜ: Fukusima most stabil - ENSZ: kicsi az egészségügyi kockázat Dél-Koreában reaktorokat állítottak le Újabb szereplővel bővül a Nabucco konzorcium Az E.ON felülvizsgálja Gazprom-szerződését
19 20 21 21 22 23 23-24 24
Egyéb Nevet és gyűrűt kapott a MAVIR műfészeklakója
24 Hírek röviden 25 Járási hivatalok vezetői az atomerőműben - Megállapodás nukleáris anyagok illegális kereskedelmének megelőzéséről - Örökös Tag és Örökös Bajnok az ASE-ben - Rajzpályázat nyerteseinek kirándulása az atomerőmű jóvoltából
2
Hírek az MVM-ről Története legsikeresebb évét zárta az MVM Csoport 2013.május 30.
(logó: mvm.hu)
Ötvenéves történetének legeredményesebb évét zárta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A társaságcsoport konszolidált árbevétele az előző évinél több mint 100 milliárd forinttal magasabb, csaknem 770 milliárd forint, adózás előtti eredménye minden eddiginél magasabb, 97,26 milliárd forint volt. Az MVM Csoport kimagasló árbevétele mellett adózott eredménye 73,5 milliárd forintra bővült 2012-ben - idézte a Baji Csaba elnök-vezérigazgató budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott adatokat a vg.hu, a hirado.hu, a Privátbankár, a hvg.hu/MTI. A kiugróan magas eredményhez több egyszeri tétel is hozzájárult (összesen csaknem 30 milliárd forint), köztük a mintegy 12 milliárd forint szénipari szerkezetátalakítási támogatás. A közgyűlés döntése szerint az MVM Zrt. részvényenként 400 forint, összesen 10,02 milliárd forint osztalékot fizet - 24 milliárd forint adóbefizetése mellett ezzel is hozzájárul a költségvetés bevételeihez. Az adózott eredmény fennmaradó része eredménytartalékba kerül, azt az MVM Zrt. a tervezett fejlesztések finanszírozására fordíthatja.
A cég honlapján felidézte: alaptevékenységéhez szervesen kapcsolódó új területekre is belépett - ilyen a gázkereskedelem és gázinfrastruktúra, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kiépítése és működtetése. Baji Csaba elnökvezérigazgató közölte: „A kormányzati energiapolitikával és a Nemzeti Energiastratégiával összhangban fontos lépéseket tettünk Magyarország energiabiztonságának megszilárdítása, a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja erősítése felé. A nehéz világgazdasági környezet és a kedvezőtlen piaci viszonyok ellenére az MVM Csoport története legjobb évét zárta.” (mvm.hu)
3
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kiemelkedő biztonsági eredmények mellett 15 793 GWh termelési és 184,24 milliárd forintos értékesítési rekordot ért el. Az 1. blokk megkapta a húsz éves továbbüzemeltetéséhez szükséges engedélyt, a 2. blokk üzemidejének meghosszabbítására pedig az engedélykérelmet még az idén beadják. A tavaly alakult MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. mindent megtesz, hogy év végéig kiírható legyen a nemzetközi tender az új blokk(ok)ra. A pályázaton várhatóan öt nyomott vizes reaktortípus szállítója indul, az elbírálás szempontjai közül a nukleáris biztonság lesz a legfontosabb. A kormányzat támogatásával az MVM Zrt. és a Gazprom végső beruházási döntést hozott a Déli Áramlat földgázvezeték 229 km-es magyarországi szakaszának megépítéséről. Tavaly ősszel intenzívvé váltak a tárgyalások az E.ON magyarországi gázipari érdekeltségeinek megvásárlásáról, a márciusi megállapodás után a tranzakció 2013 második felében zárulhat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő augusztus 31-ig biztosítja - az MVM Zrt. saját erőn és hitelfelvételen felüli - szükséges forrásokat a tranzakció finanszírozáshoz. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. megkezdte a regionális ellátásbiztonságot erősítő, az észak-déli gázfolyosó fontos elemét képező magyar-szlovák földgázvezeték hazai szakaszának megépítését, az MVM NET Zrt. pedig átvette a kormányzati infokommunikációt bonyolító Nemzeti Távközlési Gerinchálózat üzemeltetését. Az igazgatósági tagok ismét Baji Csabát választották elnöknek. Dr. Bánfi László lemondott igazgatósági tagságáról, helyére Nagy Sándort, az MVM Zrt. termelési és műszaki vezérigazgató-helyettesét választotta a közgyűlés. A Felügyelő Bizottság új tagja Halász Linda és Vargáné Stöckler Ágnes, a munkavállalói érdekképviselet delegáltja. Új tag lett Dr. Berencsi Tamás is, aki a mandátuma lejártával távozó Dr. Szalai Krisztinát váltja. (mvm.hu) A rezsicsökkentés további lépéseiben az MVM rendelkezésre áll - mondta a sajtótájékoztatón Baji Csaba elnök-vezérigazgató, aki szerint a társaság azt is tudomásul venné, ha az általa (energiahivatali meghatározással) érvényesített nagykereskedelmi árak csökkentése kerülne szóba. Emellett a gáznagykereskedő leendő tulajdonosaként az MVM a gázbeszerzési szerződésekben is lát hosszabb távon lehetőséget arra, hogy kedvezőbb lakossági árak alakuljanak ki - tudósított a napi.hu portál.
4
Együttműködés az MVM és a Vagyonkezelő között 2013. május 29.,30.
(fotó: mnv.hu)
A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében megállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és négy állami gazdasági társaság: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt. és a Hungaroring Sport Zrt. A részletekről az Orientpress, a Tőzsdefórum azt írta, hogy a társaságoknak lehetőségük nyílik a döntéshozatali, vállalatirányítási rendszereik folyamatos fejlesztésére, valamint a társadalmi szerepvállalás koordinálására. Az együttműködéssel az MNV célja a nemzeti vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás. A szándéknyilatkozat hangsúlyozza a közös beszerzések, a közös értékesítési akciók fontosságát. Márciustól működik az MNV beszerzési csoportja, amely a többségi állami tulajdonú társaságok, illetve a vagyonkezelő közös stratégiai beszerzéseit szervezi. A közös beszerzések célja, hogy a nemzeti társaságok az MNV koordinációjával nyílt közbeszerzési eljárásokkal, majd egyes esetekben a beérkező érvényes árajánlatok további versenyeztetésével a lehető legolcsóbban jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz. A beszerzési érték nagysága miatt kedvezőbb árat érhetnek el, mintha a társaságok egyenként kérnének árajánlatokat. A közös beszerzések további előnye, hogy a megkötött szerződések egységesek és könnyen áttekinthetők. Az eddigi közös közbeszerzési eljárásokon több mint 1 milliárd forint megtakarítást sikerült elérni, ezért az MNV arra törekszik, hogy a legtöbb területen közös beszerzéssel jussanak az állami társaságok szolgáltatásokhoz idézte a közlemény Márton Pétert, a vagyonkezelő vezérigazgatóját. Az együttműködés célja az is, hogy a társaságok megismerjék egymás jó gyakorlatait a felelős gazdálkodásban, és kialakíthassák a jövőbeni együttműködési lehetőségeket. Az MNV a kezelésébe tartozó gazdasági társaságok felső- illetve humánpolitikai vezetőinek Tudásklubot indított. Célja a vállalatok közötti tudásmegosztás, a társaságok hatékonyságának növelése, szakmai hálózat létrehozása, ezen keresztül a nemzeti vagyon gyarapítása. (hrportal.hu)
5
Az MVM Macedóniában 2018. május 28.,29.
(fotó: kormany.hu)
Hatpontos magyar-macedón gazdasági együttműködési akciótervben állapodott meg Szkopjéban Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára Valon Szaracsini macedón gazdasági miniszterrel. Az akcióterv része az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Mepso nevű macedón villamosenergiavállalat stratégiai együttműködésének kialakítása. Ez biztosítja az MVM részvételét a macedón villamosenergia-hálózat felújításában, valamint a Macedóniát a szomszédos országokkal összekötő hálózatok kiépítésében - erről számolt be egyebek mellett az m1 Híradója, a tv2 Tények, a Kossuth Rádió Krónika műsora és a Gazdasági Rádió is. Utóbbiban Szijjártó Péter elmondta: az MVM delegációja is részt vett a tárgyalásokon, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok keretében a vállalatközi együttműködést is erősíteni tudják. „Mi azt gondoljuk, hogy a külkereskedelmi forgalmat viszonylag rövid időn belül jelentősen növelni tudjuk, főleg akkor, ha az MVM nagy projektekben kap részvételi lehetőséget a Macedón Köztársaságban. Jelenleg az albán és a macedón villamosenergia-hálózat összekötéséről tárgyalnak a cégek, ez 40-45 milliós projekt összességében” - tette hozzá az államtitkár.
A cégcsoport hírei Megkezdte munkáját a NAÜ delegációja 2013. május 27.
(fotó: oah.hu)
Magyarország kérésére a nukleáris tevékenység és a hozzá kapcsolódó anyagok fizikai védelmét vizsgálja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Az úgynevezett IPPAS-vizsgálat elindításakor megtartott sajtótájékoztatón Denis Flory, a NAÜ főigazgató-helyettese elmondta: Magyarország a szervezet legelső
6
tagállama, amely - 1997 után - másodszor is kéri a NAÜ konzultatív segítségét, amit példamutató üzenetnek nevezett - erről számolt be egyebek között a Figyelő, a HVG, a Napi Gazdaság Online. Horváth Kristóf, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a vizsgálat "nem valaminek a kezdete és nem valaminek a vége", a nukleáris létesítmények fizikai védelme folyamatos fejlesztést igényel. Az amerikai, német, francia, szlovén, ausztrál és brit szakértőkből álló delegáció május 27-től június 7-ig vizsgálja a magyar nukleáris intézményrendszer védelmét a szabályozók és a létesítmények szintjén. A vizsgálat első hetében a hazai hatóságok beszámolóit hallgatják meg, illetve ellátogatnak a magyarországi atomlétesítményekbe. Ezt követően bizalmas jelentésben fogalmazzák meg javaslataikat. Néhány év múlva pedig felülvizsgálati látogatásra térhetnek vissza.
(fotó: Denis Flory, iaea.org)
Denis Flory a távirati irodának adott interjúban elmondta: a mostani vizsgálat sokkal szélesebb területet fed le, mint az 1997-es, így az atomlétesítményekről, a nukleáris anyagokról, a tárolásról, illetve a szállításról szól majd. Emlékeztetett: a nukleáris "biztonság" alapvetően azt jelenti, hogy miként lehet megvédeni az embert és a környezetet az olyan balesetekkel szemben, amelyek radioaktív szennyezést okozhatnak. A mostani vizsgálat tárgyát képező nukleáris "védelem" ellenben arról szól, hogy hogyan lehet megvédeni az embert és a környezetet az olyan szennyezésektől, amelyeket az ember idéz elő szándékosan. Ide tartozik a radioaktív anyagok lopása elleni védelem is. Horváth Kristóf azt hangsúlyozta: Magyarország nem igazán célország, de nem lehet eltekinteni a védelem fontosságától. Az OAH azonosította a legnagyobb magyar-, európai-, és világszintű veszélyforrásokat, amelyeket szigorúan bizalmasan kezel. Egy ilyen veszélyvizsgálat az alapja bármilyen védelmi rendszer kidolgozásának - tette hozzá.
7
Eszmecsere a radioaktív hulladékokról 2013. május 29.
(fotó: hirhatar.hu/rhk.hu)
Bátaapátiba, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.-hez látogatott harmincnégy ország 55 képviselője - ők nemzetközi munkaértekezleten a radioaktív hulladéktárolók biztonsági értékeléséről tanácskoztak Magyarországon. Kereki Ferenc, az RHK ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a 430 lakosú település egy nemzeti probléma megoldását vállalta. Ismertette a kis- és közepes aktivitású hulladékok számára épített tároló paramétereit a tárolók létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok iránt érdeklődőknek. Előbb-utóbb minden országnak szembe kell néznie ezzel a problémával, akkor is, ha nincs nukleáris programja, hiszen az iparban és az egészségügyben is keletkezik radioaktív hulladék - mutatott rá Ormai Péter, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Disponet hálózatának tudományos titkára. Egyébként éppen a tároló decemberi megnyitása adott aktualitást annak, hogy Magyarország legyen a konferencia házigazdája. Valószínűleg a nagy érdeklődés is ennek köszönhető, a mostani munkaértekezletre ugyanis majdnem kétszer annyian érkeztek, mint máskor. (Tőzsdefórum, Hírhatár/MTI)
Áramimportra szorulunk 2013. május 29.
(fotó: mavir.hu)
A hazai fogyasztás egyharmadát fedezte áprilisban import áram - derült ki a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító adataiból, amelyeket a Magyar Nemzet ismertetett. A havi átlagfogyasztáson belül az import aránya korábban Magyarországon még sosem lépte át a 30 százalékot. Tavaly áprilisban 28,74 százalék volt ez az arány, ami több mint 5 százalékponttal elmarad az idén mért 33,87 százaléktól. Ennél is nagyobb volt a növekedés mértéke februárban: a 2012-es 6,02 százalék helyett 2013-ban 18,23 százalékát
8
importáltuk az elfogyasztott mennyiségnek. Most áprilisban akadt azonban olyan rövid időszak is, amikor az import részaránya elérte a teljes fogyasztás 46 százalékát. Összehasonlításképpen: a legnagyobb hazai termelőegység, a paksi atomerőmű 2012-ben átlagosan a villamosenergia-igény 45 százalékát fedezte. Idén eddig összességében 22,74 százalékot tett ki a fogyasztáson belül a külföldön előállított áram, míg tavaly az év egészében átlagosan 18,8 százalékot. A MAVIR azt is közölte, hogy az európai összekapcsolt villamosenergia-rendszer tagjaként a magyar rendszerben is az észak-déli energiaáramlás jellemző. Az év első négy hónapjának adatai alapján a szlovák határmetszéken szállították a legtöbb áramot hazánkba. Az import mértékét az áram régión belüli kereskedelmi ára határozza meg, amit összetett tényezők alakítanak: meghatározó a felhasznált tüzelőanyagok tőzsdei ára, a szén-dioxid-kvóta ára, a devizaárfolyamok és olyan, előre nehezen jelezhető tényezők, mint például az időjárás. A rendszerirányító által felvázolt tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy a külföldről behozott áram egyre olcsóbb az itthon, gázzal fűtött erőművek által megtermelthez képest - írta cikkében Dékány Lóránt. A földgáz és a villamos energia ára ugyanis az elmúlt években ellentétes irányba mozgott, vagyis a termelőknek drága fűtőanyagból kellene olcsó áramot előállítaniuk. Nem véletlen, hogy az ország leghatékonyabb, ám gázalapú erőművei (a gönyűi, a százhalombattai és a bakonyi) alig termelnek áramot. Ugyanezen okból tavaly leállt a Tisza II. és a Dunamenti Erőmű egy régebbi, rossz hatásfokú blokkja.
A britek is beszállnának a paksi bővítésbe 2013. május 28.,27.
(fotó: Edward Davey, hirado.hu)
A britek is beszállnának a paksi atomerőmű bővítésébe - erről Edward Davey brit miniszter nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában, melyet a hirado.hu, a nol.hu is idézett. Az Egyesült Királyságban jelenleg zajlik az elektromos áram piacának reformja, hogy az alacsony kibocsátású energia megfizethető legyen és a nap-, szél-, biomassza- és vízenergia is előtérbe
9
kerülhessen, de az atomenergiának is teret adnának. Az utóbbinak megfizethetőnek is kell lennie, hogy méltányosnak találják a fogyasztók és az ipar. A hvg.hu portál kérdésre, hogy miként kívánja elérni Nagy-Britannia és Magyarország szorosabb együttműködését az energiapolitikában, azt válaszolta: nekik és a magyaroknak is van a nukleáris megújulással kapcsolatosan olyan tudásuk, amit megoszthatnak egymással.
Alternatív energia itthon és külföldön Idén biztosan nem lesz METÁR a rezsicsökkentés miatt 2013. május 28.,31.
(fotó: napi.hu)
Nem vezetik be 2013-ban a megújuló energia támogatási rendszerét, vagyis a METÁR-t, ami a jelenlegi kötelező áramátvételi támogatást váltaná fel. Az EnergiaFocus értesüléseit - melyet a napi.hu is ismertetett - kormányzati források is megerősítették. A késleltetés oka a portál szerint a rezsicsökkentés, ehhez ugyanis az kellett, hogy a háztartások villanyszámlájából a nem lakossági fogyasztók tarifájába kerüljön át a megújuló energia támogatása. Vagyis ha a zöldenergia-termelés újabb ösztönzést kapna, akkor több milliárd forintos terhet róna a magyarországi vállalkozásokra vagy emelést jelentene a lakossági áramárban. Ez utóbbi pedig elképzelhetetlen, már csak azért is, mert a fejlesztési miniszter nemrég megerősítette: ősszel legalább 10 százalékkal csökken tovább a gáz-, a távhő- és az áram díja a lakosság számára. A megújulók részaránya az energiafelhasználáson belül a 2004-es 4,2 százalékhoz képest a tavalyra tervezett 7,4 százalékot felülmúlva, 2012-ben már meghaladta a 9 százalékot is - közölte egy budapesti konferencián Horváth Attila Imre helyettes államtitkár. A korábbiakban rögzített 2020-as 14,65 százalékos részarány elérésének célja változatlan, az elérés módját viszont pontosítják. (kormany.hu)
10
Németország ellenzi a kínai napelemek dömpingvámját 2013. május 27.
(fotó: Merkel és Li Ko-csiang, rechargenews.com)
A német kormány ellenzi, hogy az Európai Bizottság büntető vámokat vessen ki a Kínából származó napelemekre. A hvg.hu és a Gazdasági Rádió/MTI szerint Berlin erről már hivatalosan is tájékoztatta a testületet. Előzőleg Günther Oettinger energiaügyi biztos is arról beszélt, hogy még semmi nem dőlt el, a végső döntés június elején várható. Az Európai Bizottság 37-től 68 százalékig terjedő vámmal sújtaná a kínai napelemek importját, mert a dömpingáron érkező kínai termékek lehetetlen helyzetbe hozták az európai gyártókat. A témáról szó volt Angela Merkel német kancellár és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök legutóbbi megbeszélésein is: mindketten tárgyalásos rendezést szorgalmaztak a Peking és Brüsszel között fenyegető kereskedelmi vita elsimítására.
68 ezer elektromos töltőhelyet kellene létesíteni Magyarországon 2013. június 1.
(fotó: tozsdeforum.hu)
A következő évtizedekben hatalmas változások lesznek a járművek üzemanyag-felhasználásában - jelentette ki Glattfelder Béla, a Magyar Szolár Szövetség elnöke (európai parlamenti képviselő) a Sáregres-Rétimajorban megrendezett emlékkonferencián és elektromosautós-találkozón. Szerinte 2050-re a járművek 15 százaléka használ majd fosszilis és bioüzemanyagot, 1515 százalékuk lesz hibrid vagy hidrogén meghajtású, míg az elektromos vagy plug-in hibrid autók aránya megközelíti a 60 százalékot. A Nemzetközi Energia Ügynökség azzal számol, hogy több elektromos és hibrid autót adnak majd el, mint amennyi hagyományos meghajtású járművet értékesítenek ma a világon, eközben a járműértékesítés háromszorosára nő. Glattfelder Béla elmondta, hogy az elektromos közlekedés térnyerésében nagy szerepe lehet a megújuló
11
energiáknak, amelyek "jól tárolhatók lesznek" a különböző elektromos hajtású járművekben - idézte őt a Figyelő Online, a Tőzsdefórum. Az unió szeretné elérni, hogy 2020-ig jelentősen növekedjen Európában az elektromos töltőhelyek száma. Magyarországon a mostani húszegynéhány állomás helyett 2020-ig 68 ezer töltőhelyet kellene létesíteni, amelyből hétezernek teljesen nyilvánosnak kellene lenni. Glattfelder Béla szerint a hálózat kiépítésének költségeit nagyáruházak, parkolótársaságok, munkahelyek, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák, valamint állami, önkormányzati intézmények viselhetnék írta a vg.hu portál.
Nem voltak népszerűek az izraeli villanyautók 2013. május 27.
(fotó: timesofisrael.com)
Csődeljárást kért maga ellen az elektromos autókat forgalmazó és üzemeltető izraeli vállalkozás. A Better Place ötéves fennállása alatt több mint nyolcszáz millió dollárt élt fel, de mindössze kétezer autót adott el és nem sikerült újabb befektetőket találnia. A Better Place-nek évente több mint százezer RenaultNissan elektromos autót kellett volna eladnia Izraelben, mert vezetői úgy kalkuláltak, hogy az alacsonyabb fenntartási költségek, a benzinüzeműhöz hasonló gyorsulás és sebesség, valamint a környezetvédelmi előnyük miatt egyre többen választják az elektromos járműveket, de reményük nem igazolódott be. Országos elemtöltő rendszert is terveztek. Az autók elemeinek tulajdonosa a Better Place volt, így a csőd és a töltőállomások várható bezárása után a megvásárolt elektromos autók használhatatlanná és értéktelenné válnak. A vállalkozás kudarcát a Globes izraeli gazdasági lap szerint főleg az okozta, hogy az elektromos autók még nem versenyképesek. A cikket több izraeli - köztük a timesofisrael.com - és magyarországi - például a Tőzsdefórum/MTI - is ismertette.
12
A hazai energiaszektor hírei Ajánlások Magyarországnak az Európai Uniótól 2013. május 29.,31.
(logó: ec.europa.eu)
Hét területen fogalmaz meg ajánlásokat Magyarországnak az Európai Bizottság az energiaszektorral kapcsolatosan Brüsszel azt szeretné, ha Magyarországon fokozatosan megszűnnének a hatóságilag szabályozott energiaárak, miközben biztosítaná az ország a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét. A bizottság azt szeretné, ha a kormány további lépéseket tenne az energiahivatal függetlenségének növelése érdekében - közölte a hirado.hu, az Index.
A KSH a beruházásokról közölt idei negyedéves adatokat - ezek kapcsán Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője figyelmeztető jelnek tartotta, hogy a „különadókkal sújtott” energiaipar beruházásai több mint 30 százalékkal csökkentek. (vg.hu)
Vegyes kép az energiacégeknél - Jön az újabb rezsicsökkentés 2013. május 30. A nemzetközi tulajdonban levő energiacégek küszködtek tavaly - a Napi Gazdaság sorolta adataikat: a Tigáz Zrt. konszolidált árbevétele például 8, a GDF Suez Energia Magyarország Zrt.-é csaknem 25 százalékkal csökkent, míg a felerészben fővárosi tulajdonú Főgáz Zrt. több mint 3 százalékkal növelte forgalmát. A Tigáz üzemi szinten és mérleg szerint is veszteséggel zárt tavaly, előbbi a 2011-es 4,4 milliárd forint nyereség után 37,4, utóbbi pedig a 2,5 milliárdos tavalyelőtti veszteség után 39,1 milliárd forint negatívumot jelent. A vállalat tavalyi eredménye után sem fizetett osztalékot. A GDF Suez mintegy kétmilliárd forinttal, 4,4 milliárdra növelte üzemi veszteségét, 2011-es, ötmilliárd forintos mérleg szerinti nyeresége pedig 5,7 milliárdos veszteségbe fordult. A társaság - eredménytartaléka terhére - 11,7 milliárd forint osztalékot fizet. Osztalékra a Főtáv részvényesei is számíthatnak (a fővárosi
13
önkormányzat, illetve az RWE Gas International B.V.): a 2011-es 8,3 milliárd forint után most kevesebbet, 7,1 milliárd forintot fizet ki. Padlóra küldheti a kormány a közműszolgáltatókat, ha rájuk erőlteti a lakossági tarifa további, akár 30 százalékos csökkentését - írta a Heti Világgazdaság. Az egyetemes szolgáltatók (a GDF Suez, E.ON, Főgáz, Tigáz mint gázkereskedők, az ELMŰ-ÉMÁSZ, az EDF Démász és az E.ON leánya pedig áramcégként) a vállalkozásokon igyekeznek megkeresni, amit a lakosságnak nyomott áron eladott energia miatt veszítenek. Vagyis az lenne végső csapás nekik, ha a szabadpiaci árakba is beavatkozna a kormányzat. A lakossági szolgáltatás ugyanis minden cégcsoportnál évek óta masszívan veszteséges, s a vállalkozásoknak értékesített gáz és áram is egyre kevesebbet hoz a konyhára. A francia hátterű GDF például tavaly már szabadpiaci kereskedelemben is 173 millió forint veszteséget produkált. Az erőltetett rezsicsökkentés aligha növeli a versenyzők számát a lakossági energiapiacon, ahol lényegében a Magyar Telekom maradt az egyedüli alternatív gáz- és áramszolgáltató. Ám a hetilap információi szerint április elején hosszan tárgyaltak a cég vezetői arról, hogy fenntartsák-e a veszteséges üzletágat. Végül fél év „türelmi időt” szavaztak meg maguknak. A Figyelő hetilap szintén e témáról készített összeállításában azt is megjegyezte, hogy az energiaszektor osztalék-kifizetése az elmúlt években sem volt kiugróan magas. Ahogyan erre Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezetője felhívta a figyelmet, a villamosenergia-elosztók saját tőkére vetített osztalékhozama az elmúlt három évben átlagosan nagyjából 5 százalék körül alakult. Ilyet a vizsgált időszakban banki kamatokkal is el lehetett volna érni. A gázelosztók esetében még kedvezőtlenebb a helyzet: az öt piaci szereplőből három már nem is fizetett osztalékot a tulajdonosoknak 2009 és 2011 között.
14
Ismét pert nyertek a szolgáltatók 2013. május 30. A Népszabadság értesülései szerint a bíróság másodfokon is a Főgáznak adott igazat abban a perben, amelyet az energiaszolgáltatók indítottak a Magyar Energia Hivatal év eleji energiadíj-határozatai ellen. Marnitz István cikkében felidézte, hogy az elsőfokú, az állam számára kedvezőtlen ítéleteket Orbán Viktor márciusi parlamenti felszólalásában botrányosnak nevezte. A lap úgy tudja, a Fővárosi Törvényszék döntése szerint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak egy következő eljárásban kell a díjakról döntenie, az azóta született törvények alapján viszont már nem határozattal, hanem rendelettel. Ez azért fontos, mert a rendeletet nem kell adatokkal alátámasztania, és azt a bíróságon sem lehet megtámadni. A vesztes elsőfokú per után hozott törvények értelmében az új árak kihirdetéséig a jelenlegiek maradnak érvényben. Információk szerint hasonló ítélet született május 22-én az E.ON gázszolgáltatói által indított hasonló perben is, legutóbb pedig a Főgáz mellett az áttételesen magyar magántulajdonú Magáz keresetének is helyt adtak. Mivel a Tigáz - a kormányfő parlamenti felszólalását követő elsőfokú tárgyaláson - visszalépett a keresettől, már csak a GDF Suez másodfokú pere van hátra, amely szakértők szerint hasonló végkimenetelű lehet. Horváth Andrea, a MEKH kommunikációs munkatársa az ítéletek tartalmáról - azok írásos kézhezvétele előtt - nem kívánt nyilatkozni. Márciusban a közigazgatási bíróság hasonló döntést hozott az áramszolgáltatók beadványára is. Mivel ez a döntés jogerős volt, a MEKH a lap szerint hamarosan megjelenteti az új, január 1-jétől visszamenőleg érvényes áramtarifákat. Ez azonban - piaci szakértők várakozásai szerint - nem hoz változást a jelenlegi villamosenergia-árakban. Az energiacégek a 10 százalékos lakossági tarifacsökkentés csak egy kisebb - gázszolgáltatók esetében az ár egy, az áramszolgáltatóknál legfeljebb öt százalékára rúgó - tételét támadták, azzal az indokkal, hogy a hivatal határozata nem felelt meg az akkor hatályos törvényeknek.
15
Így változtak az energiaárak - Magyarország drága 2013. május 27.
(grafika: portfolio.hu)
Az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 6,6 százalékkal nőttek a háztartási villamosenergia-árak 2011 és 2012 második fele között - az Eurostat jelentéséből a Portfólió készített összeállítást, megjegyezve, hogy Magyarországon az árváltozások elmaradnak az európai átlagtól, vásárlóerőparitáson számolva azonban továbbra is a legdrágább országok között vagyunk. Az ármozgás -5 és +21 százalékos tartományban mozgott. Nemzeti valutában kifejezve Cipruson volt a legmagasabb árnövekedés: 21 százalékos, majd Görögország (15), Olaszország, Írország és Portugália következett (11 és 10-10 százalékkal). Csökkenést összesen három országból jelentettek: Svédországban 5, Magyarországon 2, míg a finneknél 1 százalékkal mérséklődtek az árak. Euróban kifejezve Bulgária számít a legolcsóbbnak (9,6 euró 100 kilowatt/óráért), majd Románia (10,8 euró) és Észtország (11,6 euró). Euróban legdrágább Dánia (29,7) és Ciprus (29,1 euróval). A 27 uniós országban az átlagos áramár 19,7 euró volt (100 kilowatt/óra). Magyarország a közép-alsó mezőnyben helyezkedik el 15,6 eurós árszinttel. A vásárlóerő-paritáson számolt árak más képet mutatnak. A legalacsonyabb relatív ár a finneknél van (12,7 PPS 100 kilowatt/óráért), szorosan követi őket a francia és a luxembourgi árszínvonal (13 és 14 PPS). A ciprusi háztartások viselik a legnagyobb terhet, de Magyarországon is a felső hányadba tartozó 25,5 PPS értéket számítottak ki, ám a németek (25,9), a lengyelek (25,9) és a portugálok is (25,7) hasonló relatív terheket viselnek. A gázárak változásában is széles a skála. Nemzeti valutában mérve a letteknél volt a legjelentősebb áremelkedés (21 százalék), szorosan követi őket Észtország (19 százalék) és Bulgária (18
16
százalékkal). Az egyetlen csökkenést Szlovéniában mérték, 8 százalékosat. Magyarországon 8,6 százalékkal nőttek a gázárak, ami az EU-27 átlagához (10,3 százalék) viszonyítva kedvezőnek tűnik. A vásárlóerő-paritást vizsgálva Luxembourg van a legkedvezőbb helyzetben, pusztán 4,9 PPS-t ér náluk 100 kilowatt/órányi gáz. Magyarország viszont a legrosszabbak közé tartozik 10,4es PPS árszínvonalával, aminél csak Bulgária (12,3), Görögország (11,3) és Portugália (10,6) mutat rosszabb értéket.
Bővíti ügyfélszolgálatát az EDF Démász 2013. május 29.
(fotó: szeged.hu)
A jogszabálynak megfelelően októberig jelentősen bővíti ügyfélszolgálati hálózatát az EDF Démász Zrt. - közölte Szécsényi Ferencné, az EDF Démász üzleti szolgáltatások központ vezetője Szegeden. A helyi portálok (szeged.ma, szeged24.hu) beszámolója szerint a 775 ezer lakossági és vállalati ügyfelet, mintegy kétmillió embert kiszolgáló cég jelenleg öt állandó ügyfélszolgálati irodát és tizennégy fiókirodát működtet - mondta a szakember a cég telefonos ügykapcsolati központját az újságíróknak bemutató nyílt napon. Októberig további tizenhárom fiókirodával és tizennyolc panaszfelvételi ponttal bővíti ügyfélszolgálati hálózatát az EDF Démász, amely tárgyalásokat folytat a GDF Suez és a Tigáz gázszolgáltatókkal, valamint az Alföldvíz Zrt. és a Bácsvíz Zrt.-vel, hogy együttműködve hatékony ügyfélszolgálati rendszert alakítsanak ki.
17
Közművásárlás Nógrádban 2013. május 30.
(fotó: ervtr.hu)
Eladja a Salgótarján és Környéke Vízművekben lévő üzletrészét a társulásban érintett harminc önkormányzat az állami Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt-nek, amely ajánlatot tett a városi tulajdonban lévő Salgótarjáni Csatornaművek Kft.-re is. A csatornaművek, a francia tulajdonú Veolia leányvállalatának kivásárlására aláírt szerződéssel a nógrádi megyeszékhely önkormányzata egyszemélyes tulajdonosa lett a helyi csatornahálózatnak, valamint a környező településeket kiszolgáló közműrendszernek. Az ÉRV 250 millió forintot ajánlott fel a csatornahálózatért, és ugyanekkora összegen tett ajánlatot a többségi salgótarjáni tulajdonban lévő, harminc önkormányzat vagyonát képező vízmű-társulásra is. Az üzemeltetést júniustól kapta meg az ÉRV. (Tőzsdefórum, Magyar Nemzet Online/MTI) Új hőerőmű Dunaújvárosban? 2013. május 29.
(fotó: erőmű Sprembergben, wikipedia.org)
A Prinzhorn Holding a következő években 150 millió eurós beruházással új hőerőművet épít Dunaújvárosban - a Világgazdaság Online beszámolójában arra is kitért, hogy az osztrák családi tulajdonban lévő vállalkozás a németországi Sprembergben minap adott át egy 110 megawatt előállítására képes erőművet, ehhez hasonlót építene hazánkban is: a Hamburger Hungária dunaújvárosi üzemében szilárd tüzelőanyaggal működő integrált erőművet hozna létre. A beruházás legfőbb célja, hogy alacsony költségek mellett lássák el energiával a dunaújvárosi üzemeket. A tervek szerint az erőmű a régióból származó biomasszát, szenet és a Hamburger Hungária papírgyártásból származó hulladékát használja majd. A beruházás jóvoltából az üzem saját hőés energiaellátását képes majd egyre nagyobb mértékben fedezni.
18
Bíróságra menne a makói gázkincs kutatója 2013. május 27.
(fotó: napi.hu)
„Miután többévi kutatás után 2012-ben nem kaptunk koncessziót a további munkálatokra, megérett bennünk az elhatározás, hogy bíróság elé visszük az ügyünket” - Szabó Györgyöt, a makói földgázmezőn aktív TXM Kft. ügyvezető igazgatóját a Napi Gazdaság idézte. Ma Magyarországon a szakhatóság tiltja a rétegrepesztést, amelyet 1957 óta alkalmaznak a világban, így jelenleg a cégnek sincs engedélye. Az előzetes környezeti hatástanulmány jóval 2010 előtt született, a bányatelken aktív kutatás folyt, aztán 2012-ben váratlanul megváltozott a helyzet, és nincs koncesszió - fejtette ki az igazgató. A szakember szerint kormányzati koordinációs probléma állhat a háttérben. A rétegrepesztéshez használt víz kapcsán a hatóság részéről az a kifogás is elhangzott, hogy rákkeltő anyagot tartalmaz, de ha így is lenne, akkor ez az ÁNTSZ hatáskörébe tartozna - vélekedett Szabó György. A társaság éppen a minap közölte, hogy aktivizálja magát és a makói nem konvencionális gázmezőn szerbiai partnere, a Gazprom érdekeltségébe tartozó Naftna Industrija Srbije (NIS) kezd fúrásokba. Heteken belül megjelenhet több új, magyarországi bányászati pályázati kiírás, miután a fejlesztési minisztérium aláírta a dokumentumokat - közölte Tamaga Ferenc, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese. A hét (négy szénhidrogén és három geotermikus) pályázati kiírást Brüsszelbe is el kell küldeni, az uniós publikációra körülbelül nyolc hetet kell várni - tette hozzá. A közeljövőben várható hét kiírás után rövidesen újabb előkészített területek kerülhetnek sorra. Azt is jelezte, hogy jövőben felgyorsul a koncesszió kiadása, évi 10-15 újabb kiírás megjelenésére lehet számítani. Magyarországon két és fél éve nem adtak ki új bányászati kutatási koncessziót - jegyzete meg a napi.hu portál.
19
Külföldi energiaszektor Sokat megérne Temelín Moszkvának 2013. május 27.,28.,31.
(fotó: Medvegyev és Necas, rus.ruvr.ru)
Akár 6 milliárd eurós megbízást is kaphatnak cseh cégek, ha az orosz-cseh konzorcium nyeri el a temelíni atomerőmű bővítésére kiírt pályázatot közölte az orosz kormányfő, miután az Moszkvában tárgyalt a cseh miniszterelnökkel. Erről egyebek között az orosz rbc.ru, a rus.ruvr.ru portál is beszámolt, itthon pedig az Energiainfó/MTI. Dmitrij Medvegyev remélte, hogy mint cseh kollégája, Petr Necas ígéretet tett rá, - Prágában objektív döntést hoznak arról, melyik céget bízzák meg a két új atomerőmű blokk építésével. A mintegy 250 milliárd korona értékű megbízásért már csak a Mir-1200 oroszcseh konzorcium, valamint a japán-amerikai Westinghouse csoport versenyez. Mindkét cég a legmagasabb politikai szinten lobbizik a sikerért. Petr Necas cseh kormányfő az orosz miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után hangsúlyozta: Csehország érdekelt a Barátság kőolajvezeték működtetésében és teljes kapacitásának kihasználásában. Az Rbk orosz gazdasági hírügynökség emlékeztetett arra, hogy tavaly gondok voltak a szállítással a Barátság kőolajvezetéken, mert a cseh és a szlovák határon eldugult a vezeték. Emellett Prága és Moszkva között vita alakult ki az orosz kőolaj áráról, így a Barátság vezeték nem maximális teljesítménnyel működött 2012-ben. Közben néhány csehországi képviselő olyan - a kormányt is megosztó véleményeket hangoztat, amelyek szerint az alacsony energiaárak és az észak-amerikai palagáz-forradalom hatásai alááshatják a 8-12 milliárd eurósra becsült atomerőmű-építési tervet. A vészharangot meghúzók szerint el kellene halasztani, vagy akár törölni kellene a gazdaságtalannak ígérkező temelíni beruházást. Nemrég a Nemzetközi Energia Ügynökség is kijelentette: az észak-amerikai palaolaj- és palagáz-forradalom sokkhatásként éri a nemzetközi energiapiacokat. (vg.hu)
20
Nem lesz semmi a baltikumi erőműből? 2013. május 31.
(fotó: baltic-course.com)
A balti államok hét éve készülnek arra, hogy közös nukleáris erőművet építenek, de az észt energetikai vállalat, az Eesti Energia projektmenedzsere, Andres Tropp szerint a projektnek nincs realitása - a Baltic Business News cikkét a Napi Gazdaság közölte. (Andres Tropp pesszimizmusáról a minap a baltic-course.com portál is beszámolt). Az észt gazdasági minisztérium mostanáig támogatta az erőmű megépítését. Egy litván üzleti lap korábban arról cikkezett, hogy ha az észtek kilépnének a konzorciumból, a lengyelek foglalhatnák el a helyüket. A litván politikusok igyekeznek meggyőzni Varsót, hogy térjen vissza a projektbe, amelyből korábban kilépett. Az új erőmű az EU követelésére 2009-ben bezárt atomerőmű, Ignalina helyén épülne. A lengyelek korai kiválása után tavaly sikerült elfogadni egy közös stratégiai tervet, amely szerint a vállalkozásból 38 százalékot vállalna Litvánia, 22 százalékot Észtország, 20 százalékot Lettország, a maradék 20 százalék pedig a kivitelezőre, a japán−amerikai Hitachi stratégiai befektetőre jutna. Legkorábban 2015-ben kezdtek volna hozzá az építéshez. Lengyelország a kiválás óta saját területén szándékozik nukleáris erőművet építeni, azonban e program népszerűsége is évről évre zuhan. Ezért elméletileg nem zárható ki, hogy visszatér a közös baltikumi projekthez, annak ellenére, hogy ez szögesen ellentétes lenne a varsói kormány energetikai programjával. A tavaly év végén hivatalba lépett kormány miniszterelnöke, Algirdas Butkevicius első intézkedései egyikeként felfüggesztette a saját erőmű tervét, majd idén áprilisban újraindította azt, azzal a feltétellel, hogy a költségeit csökkenteni kell - írta a Business New Europe.
21
Értékelik Finnország ambiciózus nukleáris programját 2013. május 29.
(fotó: Olkiluoto-3, bbc.co.uk)
A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint Finnország nukleáris programja 2025-re duplájára növelheti az atomenergiával termel villamos energia részarányát. Ha minden tervezett nukleáris projekt megvalósul, 7 üzemelő blokk lesz az országban, ezzel 2020-ra 30%-ra, majd 2025-re 60%-ra emelkedhet a nukleáris energiával termelt áram aránya - írta a NucNet, ennek nyomán pedig az Energiainfó. A jelentés ugyanakkor felszólítja Finnországot, hogy továbbra is figyeljen az ellátásbiztonságra. A kormánynak le kell vonnia a tapasztalatokat az Olkiluoto-3 reaktor építésének csúszásából - ezt várhatóan 2016 előtt nem is adják át. Szintén fontos, hogy megfelelő kapacitás álljon rendelkezésre a radioaktív hulladékok számára és legyen elegendő nukleáris szakember. Fontosnak tartja a jelentés azt a döntést, hogy a profitokra kivetett adókat az új reaktorokra is alkalmaznák-e, figyelembe véve a klímavédelmi célok teljesítését, hiszen ez a legalacsonyabb szén-dioxid kibocsátású technológia. Tovább dolgoztatnák a britek a wylfai atomreaktort 2013. május 28.
(fotó: magnoxsites.co.uk)
Meghosszabbíthatják a legrégebbi nagy-britanniai blokk üzemidejét. A 42 éves wylfai egyes reaktort jövőre állítanák le, de üzemeltetője, a Magnox azt szeretné, ha 2015 decemberéig működhetne. Így kihasználhatnák a maradék fűtőanyag teljes energiatermelő kapacitását. A wylfai 2-es reaktort már több mint egy éve lekapcsolták, és az üzemanyagot onnan is az egyes blokkba helyezik át. Az erőmű telephelyén a tervek szerint új energiablokkokat építhet az ezzel megbízott brit társaság, a Horizon új tulajdonosa, a japán Hitachi - írta a HVG Online.
22
NAÜ: Fukusima most stabil - ENSZ: kicsi az egészségügyi kockázat 2013. május 28.,31.
(fotó: rt.com)
A fukusimai atomerőműben az üzemanyag és az üzemanyag-törmelék hűtése viszonylag stabil, de a fenntartható állapothoz még számos kihívással kell megbirkózni - állapította meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amelyre az Energiainfó hivatkozott. A jelentés szerint a telephelyen gyűjtött szennyezett víz akadályozza a helyzet stabilizálását, ezért ennek felszámolása az egyik legsürgetőbb kérdés. A munkát hátráltató egyéb tényezőkre is felhívta a NAÜ a figyelmet: a legfontosabb a bizonytalan sugárzási helyzet a reaktortartályokon és a konténmenten belül. Az üzemanyag-törmelék állapotát és helyét mindenképpen meg kell határozni az eltávolítási technológia kidolgozásához. A törmelék eltávolítása pedig a leszerelés előfeltétele. A NAÜ szerint a hulladékkezelés szempontjából kritikus kérdés, hogy minden szennyezett anyagot eltávolítanak-e az erőműből, egyes hulladéktároló létesítmények maradnak-e a telephelyen, amelyet használnak-e még energiatermelésre? A leszerelés hatalmas emberi és pénzügyi erőforrást igényel, nagyon sok hulladékkal jár, emellett kezelni kell a már ideiglenesen a telephelyen tárolt hulladékot is. Ehhez megfelelő, hosszú távon alkalmas tárolókat kell létesíteni. A terv szerint három fázisban zajlik majd a leszerelés, az utolsónak 40 év a határideje. De a végső fázis is csak 10 év múlva kezdődhet, amikor már sikerül az üzemanyagot teljesen eltávolítani. Az első fázis két évig tart, ekkor kezdik meg az üzemanyag eltávolítását a kiégett üzemanyagot pihentető medencékből. A 2011-ben három blokkban is megsérült a reaktorzóna és az üzemanyag. A negyedikben karbantartás volt, de a hidrogénrobbanás súlyosan károsította az épületet. Nem volt közvetlen egészségügyi következménye a sugárzásnak a fukusimai baleset után, és nem valószínű az sem, hogy a jövőben hatása legyen a lakosságra vagy a munkások túlnyomó többségére - állapította meg egy ENSZtanulmány, amelyet Bécsben ismertettek. Összességében a japán lakosság sugárzásnak való kitettsége alacsony, illetve nagyon alacsony volt, ennek megfelelően alacsony egészségügyi kockázatot jelent későbbi életükre - közölte az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága. (hirado.hu, metropol.hu, Origó/MTI)
23
Dél-Koreában reaktorokat állítottak le 2013. május 28.
(fotó: Kori erőmű, reuters.com)
Azonnali hatállyal leállított a dél-koreai nukleáris hatóság két atomerőművet, mert kiderült, hogy 2008-ban úgy vettek egy alvállalkozótól erőművekhez szükséges kábeleket 5,5 millió dollárért, hogy azt később hamis dokumentumokkal igazolták. Összesen 3 reaktorblokkot érint a leállás, de a jelek szerint a Kori közelében épült erőmű két blokkja és a Wolsongban épült hasonló erőmű egy termelő reaktora mellett az üzembe helyezésre váró negyedik atomreaktort is érinti a botrány - a Reuters cikkét a hvg.hu ismertette. A kormány arra figyelmeztetett, hogy példa nélküli áramhiány alakulhat ki. Az ázsiai ország erősen függ az import olajtól, a gáztól és a széntől is, ezeket az utóbbi évtizedben épített 23 reaktorával próbálja kompenzálni. A leállás legalább 4 hónapig tart majd, mert a nukleáris hatóság teljes körű vizsgálatot rendelt el, amelyhez nemzetközi minősítő cégeket is meghívnak. A dél-koreai elnök bejelentette, hogy alapos vizsgálatokat rendeltek el.
Újabb szereplővel bővül a Nabucco konzorcium 2013. május 28.
(fotó: napi.hu)
Az OMV eladja a Nabucco West konzorciumban lévő részesedésének kilenc százalékát a GDF Suez francia cégnek. Az osztrák társaság közleménye szerint melyet a figyelo.hu, a napi.hu, a vg.hu, a Privátbankár is ismertetett - a tranzakció azt követően jön létre, hogy az OMV átvette a Nabucco Westből kiszálló RWE német energiatársaság részvényeit. Az adásvétel véglegesítését 2013 második félévére tervezik, és még függ bizonyos feltételektől. A vételárról nem közölnek információkat. Az OMV április közepén vásárolta meg az RWE-től 17 százalékos részesedését. Az új partner belépése az OMV szerint "egyértelmű
24
jele a Nabucco széles európai támogatottságának". A Shah Deniz II azeri gázmező konzorciuma várhatóan június végén dönt arról, hogy a Nabucco West vagy a TAP (Trans-Adriatic Pipeline) gázvezeték szállítja-e az első körben rendelkezésre álló, évi 10 milliárd köbméter azerbajdzsáni földgázt. Az E.ON felülvizsgálja Gazprom-szerződését 2013. június 2. A WirtschaftsWoche című lap a német vállalattól származó információkra hivatkozva írta hétvégi számában, hogy az E.ON akár teljes egészében felmondhatja hosszú távú szállítási szerződését. A cég szerint az orosz földgáz túl drága, inkább a nyugat-európai azonnali (spot) piacról vásárolna a jövőben. A társaság szóvivője szerint az is elképzelhető, hogy más, versenyképesebb árat kínáló orosz forrásból szereznék be a földgázt, de további részletet nem árult el. (Figyelő Online, vg.hu, Portfólió/MTI)
Egyéb Nevet és gyűrűt kapott a MAVIR műfészeklakója 2013. május 28.,29.
(fotó: metropol.hu/MTI)
Bíborkának nevezték el és meggyűrűzték azt a kerecsensólymot, amely a MAVIR műfészkében kelt ki márciusban. Védőzsákba rakták és 25 méter magasból eresztették le a speciális védőruhába öltözött szakemberek - írta a Metropol, a hvg.hu, az Orientpress. A MAVIR honlapján megemlítette azt is, hogy a nevet a program rajongói választották ki a cég Facebook-oldalán. A gyűrűzés elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatók nyilvántartsák, és pontos képet kapjanak a fokozottan védett madárpopuláció viselkedéséről és ellenőrizhessék a fióka állapotát. Bíborka életét nézők ezrei kísérhették figyelemmel az interneten több mint 100 országban. (mavir.hu, kerecsensolyom.mme.hu)
25
Hírek röviden 2013. május 31.
(fotó: paksihirnok.hu)
A környező járási hivatalok, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetőit fogadták a paksi atomerőmű vezetői. Tájékoztatták őket az erőmű nemzetgazdasági szerepéről, biztonsági mutatóiról. A járási hivatalok első emberei a védelmi bizottságok vezetői is, így a találkozó fontos terepe volt a közös gondolkodásnak - mondta Hamvas István vezérigazgató. (Paksi Hírnök) 2013. május 31.
(fotó: kormany.hu)
Megállapodást kötött a Belügyminisztérium és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma a nukleáris és más radioaktív anyagok jogellenes kereskedelmének megelőzéséről - a Terrorelhárítási Központ egy sugárdetektáló berendezéssel ellátott buszt kapott. (kormany.hu) 2013. május 30.
(fotó: paksihirnok.hu)
Atomerőmű SE közgyűlésén az ASE Örökös Tagja lett Patkós István, az egyesület korábbi labdarúgója, vezetőedzője, az ASE Örökös Bajnoka címet Ács Péter, az NB I-es sakkcsapat tagja, olimpiai ezüstérmes kapta. A díjakat Kovács Antal, az ASE elnöke adta át. (paksihirnok.hu) 2013. június 2.
(fotó: teol.hu)
Százötvennél is több pályamunka érkezett a Regionális Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. rajzpályázatára. A cég PR menedzsere, Kozmann György adta át az ajándékokat. A pályázat győztesének osztálya az atomerőmű jóvoltából a fővárosi állatkertet látogathatja meg. (teol.hu)
26
Összeállította: László Judit
