Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL
2013. 17. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Az erdőtüzek többsége megelőzhető Nyolc ország részvételével, az Amerikai Egyesült Államok szakembereinek közreműködésével kezdődött meg április 22-én az erdőtüzek megelőzését célzó egyhetes amerikai-magyar tréningprogram, amelynek a balatonőszödi kormányüdülő ad otthont. Az erdőtüzek megelőzéséhez integrált stratégiára, fejlesztésekre, együttműködésre, jogszabályi változásokra, anyagi támogatásra van szükség – jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Vegetációtüzek kezelése és megelőzése című amerikai-magyar tréningprogram megnyitóján. Illés Zoltán hozzátette, a tűzesetek megelőzését az erdőgazdálkodás részeként kell kezelni. Az államtitkár beszédében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban pusztító erdőtüzek jelentős károkat okoznak Európa-szerte, kihatnak az emberek hétköznapjaira, egészségére, a gazdaságra, a turizmusra és veszélyeztetik a természet sokszínűségét. Példaként említette a tavalyi bugaci erdőtüzet, amely 1100 hektáron pusztított, a lángok hatalmas károkat okoztak az állat- és növényvilágban, összesen 50-60 ezer élőhelyet tettek tönkre. A klímaváltozás, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás növeli az erdőtüzek kockázatát és azok intenzitását. Más természeti katasztrófákkal szemben az ilyen jellegű tüzekre részben fel lehet készülni, ezért kiemelt figyelmet kell szentelni a megelőzésnek – jelentette ki Illés Zoltán. A hatékony megelőzésre hívta fel a figyelmet a következőként felszólaló Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója is, mint mondta, ehhez nagyon nagy szükség van arra, hogy a vegetációtüzek kezelésében hatáskörrel és eszközökkel rendelkező szakemberek együttműködjenek. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a szabadtéri tüzek aránya kiemelten magas Magyarországon. Tavaly az összes tűzeset valamivel kevesebb, mint fele vegetációtűz, erdőtűz volt. A legtöbb erdőtűz Borsod megyében, a nyári tüzek nagy része pedig az Alföldön pusztított 2012-ben – tette hozzá. Egy hektár erdőterület pusztulása milliókban mérhető kárt okoz, a helyreállítás 6-12 évig, míg az ökoszisztéma regenerálódása akár 50-100 évig is eltarthat. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató előadásában kitért arra is, hogy a hatékony megelőzés érdekében készül az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amelyben olyan új elemek jelennek meg, mint az irányított égetés és az előzetes bejelentési kötelezettség.
A prevenció a célja a tavaly megalakult Országos Tűzmegelőzési Bizottságnak is – tájékoztatott az altábornagy, majd arról beszélt, hogy a tűzoltás és a műveletirányítás eszköztára és módszerei is bővülni fognak hazánkban. Nagyobb teret kap a légi felderítés és a légi tűzoltási módok alkalmazása, de a nehéz terepviszonyok leküzdése érdekében akár speciális lánctalpas járművek bevetése is elképzelhető. Bakondi György végezetül a regionális együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, utalt arra, hogy tavaly 120 olyan tűzeset történt, amelynek során a lángok átlépték az államhatárokat, és a szomszédos ország tűzoltóival közösen kellett végezni a mentést. Fontos tehát, hogy a nemzetközi tapasztalatok hasznosuljanak, ezt a célt szolgálja a ma megnyitott tréning is, amely nagy valószínűséggel hozzájárul az egységes gyakorlat kialakításához. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1782 Rengeteg bejelentés kisebb károkról A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kedden reggeltől részleges operatív törzset működtetett az éjszakai földrengés által leginkább érintett Tenk településen. A megye tizenegy településéről összesen csaknem hatszáz káresetről érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez. A károk felmérése érdekében megalakított törzs a megyei katasztrófavédelem igazgatóhelyettese irányította, abban részt vett a polgári védelmi főfelügyelő és a kirendeltségek polgári védelmi felügyelői, valamint az érintett katasztrófavédelmi megbízottak. A cél az volt, hogy a lehető leggyorsabban felmérjék, melyek azok az ingatlanok, amelyek a földmozgás miatt életveszélyessé váltak, és amelyeknél azonnali tűzoltói beavatkozásra van szükség. A települést körzetekre bontották, majd két-két fős csoportokban vizsgálták meg a kárt szenvedett települések összes épületét. Számtalan lakóingatlanban keletkezett kisebb mértékű kár, a tűzoltók majdnem húsz helyen vissza is bontották a sérült kéményeket. Ezzel párhuzamosan Átányban is vizsgálták a szakemberek a károsodott épületeket. A legsúlyosabb esemény ezen a településen történt, a családsegítő hivatal épületében keletkezett nagyobb kár. Az épület ugyan nem vált életveszélyessé, de a hivatali munkára jelenleg alkalmatlan. Éppen ezért a település polgármestere gondoskodott arról, hogy az intézmény a felújítás ideje alatt egy másik önkormányzati épületben működjön. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1784 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1788 Hatósági továbbképzés-sorozat zajlott A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági-koordinációs és Műveletelemzési Főosztály hat helyszínen tartotta meg első féléves regionális hatósági továbbképzés-sorozatát, amelyen a helyi és területi szervek hatósági tevékenységet végző állománya vett részt. A továbbképzések házigazdája egy-egy katasztrófavédelmi igazgatóság volt. A képzéseket minden alkalommal a házigazda igazgatóság vezetője nyitotta meg, az igazgatók kiemelték a hatósági szakterület jelentőségét és felelősségét, amely abban áll, hogy az ezen területen dolgozóknak tűzvédelmi, iparbiztonsági és polgári védelmi hatósági, szakhatósági feladatokat egyaránt végezniük kell. A továbbképzésen az integrált katasztrófavédelmi hatósági feladatok ellátásáról, a hatósági koordináció helyi és területi megvalósításáról Dr. Mógor Judit tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági-koordinációs és Műveletelemzési Főosztály vezetője tartott előadást.
A továbbképzésekhez egy esetben online video kapcsolaton keresztül, a többi alkalommal személyesen csatlakozott Varga Illés Levente, a Belügyminisztérium Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer projektmenedzsere, aki az elektronikus építésügyi ügyintézésről, a szakhatósági eljárások sajátosságairól tartott előadást. A képzés további részében Angyal István tűzoltó alezredes, hatósági-koordinációs és műveletelemzési főosztályvezetőhelyettes és His Imre tűzoltó főhadnagy, a fejlesztési osztály vezetője a hatósági adatszolgáltatási rendszer gyakorlati alkalmazásáról, a legfrissebb fejlesztésekről, és a tervezett változásokról tartott elméleti és gyakorlati előadásokat. A szakmai nap végén a megyei hatósági osztályvezetők mutatták be röviden saját megyéjük sajátosságait, a tevékenységük során felmerült olyan jó és rossz gyakorlati tapasztalatokat, amelyek mindenki számára hasznos információt hordozhatnak. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1786 Az ár- és belvízhelyzet mellett a földrengés is téma volt A február óta tartó ár- és belvízi helyzetről, az eddig megtett intézkedésekről, valamint a várható eseményekről számolt be április 23-án közös sajtótájékoztatóján az Országos Vízügyi és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója. Az eredetileg napirendre tűzött téma mellett természetesen elhangzottak az éjszakai földrengéssel kapcsolatos legfrissebb információk is. Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elsőként arról tájékoztatott, hogy bár a tiszai árhullám levonulóban van, a folyó Szolnoknál már tetőzött, hosszan, akár két-három hétig tartó apadásra kell készülni, ami különösen a Tisza középső és felső szakaszán rendkívüli terhelést jelent a töltésekre. Átázhat, rosszabb esetben egyes helyeken átszakadhat, ezért a vízügy a legmagasabb árvízvédelmi készültségi fokozat mellett 24 órás figyelőszolgálatot működtet. A főigazgató elmondta azt is, hogy jelenleg a Dráva és a Mura vízszintje emelkedik, most elsőfokú a készültség, de miután állami és önkormányzati védvonalak is vannak a két folyó mentén, a katasztrófavédelem és a vízügy folyamatosan egyeztet a tennivalókról, és a vízkárelhárítási terveket is ellenőrizték. Utóbbiak tekintetében az önkormányzatokat a szükséges tennivalók megtételében a katasztrófavédelem kiemelten segíti. Molnár Béla ezt követően arról tájékoztatott, hogy jelenleg a magyarországi folyószakaszok 1578 kilométeres hosszán van árvízvédelmi készültség, 473 kilométeren a legmagasabb fokozat van érvényben. A kedvező időjárásnak és a belvízelvezetőkön korábban elvégzett karbantartási munkálatoknak köszönhetően sokat javult ugyanakkor a belvízi helyzet, jelenleg 89 ezer hektárnyi földet borít víz – zárta tájékoztatóját a főigazgató. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója először az elmúlt hetek jelentősebb eseményeiről beszélt, elmondta, február végén az Ipoly áradása adott munkát, márciusban pedig a Zagyva, a Baranya-csatorna és a Kapos áradása okozott gondot, 13 ezer homokzsákot kellett a védekezéshez felhasználni. Áprilisban először a Zala megyei Kerka, majd Veszprém megyében a Marcal lépett ki a medréből, utóbbi mellett több mint 500 méteres jászolgátat kellett építeni, 30 ezer homokzsákot építettek be. Az ország keleti részében áradó folyók, a Körösök és a HortobágyBerettyó Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tettek szükségessé
védekezési munkálatokat – emlékeztetett az altábornagy. Most pedig a Dráva és a Mura emelkedő vízszintje miatt kell a megfelelő előkészületeket megtenni – tette hozzá. A legnehezebb napokban a folyók 2777 kilométeres hosszán kellett valamilyen árvízvédelmi fokozatot érvényben tartani, a belvízi helyzet mélypontja pedig az volt, amikor egyidőben 216 hektár állt víz alatt. Február vége óta összesen 189 embernek kellett ár-, vagy belvíz miatt elhagynia otthonát, a katasztrófavédelem ebben az időszakban több mint 2500 emberrel és 614 eszközzel dolgozott az ár- és belvízi helyzet kezelésén, a munkálatokban a speciális mentőszervezetek is részt vettek. A sajtótájékoztató végén Bakondi György az éjszakai földrengéssel kapcsolatos legfrissebb információkról számolt be, szavaiból kiderült, hogy a reggel hét óra óta tartó helyszíni szemle eddigi adatai azt mutatják, bár jelentős károk sehol nem keletkeztek, Tenken több száz, míg Átány településen körülbelül száz ingatlan sérült meg. Jellemzően a tetőcserepekben és a kéményekben okozott károkat a földmozgás. A főigazgató kitért arra is, hogy a leginkább érintett térségben a gáttesteket is megvizsgálták, ezek szerencsére nem sérültek meg. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1787 A hóhelyzetben a tűzoltók példaértékű munkát végeztek A tűzoltók „hó- és árvízhelyzeti” munkája, az őrsprogram helyzete, a műveletirányítás átalakítása, valamint a 112-es általános segélyhívószám bevezetése szerepelt a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület április 23-i ülésének napirendjén. Az ülést megnyitó Pesztenlehrer Lajos ny. tű. ezredes, elnök először a közelmúlt „időjárási eseményeiről”, különös tekintettel az abban végzett tűzoltói munkáról beszélt. Kijelentette, több forrásból tájékozódott, és egyöntetű a vélemény, hogy a tűzoltók teljesítménye a március közepén érkező havazás, hófúvás idején példaértékű volt, késedelem nélkül avatkoztak be, indultak segíteni. Hozzátette, bár a helyzet kezelését érték kritikák, a beavatkozó erőkről mindenki elismerően szólt. Az ülésen résztvevő Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő ehhez hozzátette, a szakterület kritikai megjegyzéseket és köszönőleveleket egyaránt kapott, vagyis a megítélés vegyes képet mutat, azonban ő is hangsúlyozta, a helyszíni mentéssel kapcsolatban nem érkezett kifogás. A tábornok arról is beszélt, hogy megfontolás tárgyává kell tenni, hogyan lehet még rugalmasabban, gyorsabban reagálni, átcsoportosítani az erőket, eszközöket. Bérczi László a tanácsadó testület tagjai előtt is külön köszönetet mondott a hóhelyzetben önként segíteni indulóknak. Dr. Szöllősi Sándor ny. tű. ezredes úgy vélte, jobban ki kellett volna használni a közszolgálati média adta lehetőségeket, illetve hasznos lenne egységesíteni az irányítást hasonló helyzetek esetén. Mint hozzátette, ki kellene mondani, akár konkrét személy, beosztás megnevezésével, hogy ilyenkor általában, illetve a beavatkozásoknál „ki a főnök”. Az önkéntes tűzoltóságokat képviselő Vabrik Zoltán saját tapasztalatai alapján azt fűzte hozzá, hogy leginkább a külföldi autósok akadályozták a mentést, mert olykor nem tudták, mit kellene tenniük. A testület úgy döntött, hogy a márciusi történések értékelését levélben küldi meg az országos katasztrófavédelmi főigazgatónak. Az ülés első hivatalos napirendjét az országos tűzoltósági főfelügyelő adta elő. Bérczi László a katasztrófavédelmi őrsök létrehozásának helyzetéről és elhelyezési körülményeiről írott anyagát egészítette ki szóban. Beszélt arról, hogy az idén tizenöt őrs átadása szerepel a tervekben. Mint mondta, kizárólag az őrsprogram nem elegendő ahhoz, hogy a célzott huszonöt perc alatt mindenhová odaérjen a tűzoltói segítség, ezért fontos szerepük van az önkormányzati tűzoltóságoknak és az önkéntes egyesületeknek is. A tábornok kitért a finanszírozási tervekre, a képzés helyzetére, a technikai fejlesztési pályázatokra is.
Pesztenlehrer Lajos az elhangzottakhoz hozzáfűzte, az őrsök esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyakorlatok szervezésére, a felettes hivatásos parancsnoksággal való kapcsolattartásra, az információáramlásra, és az egység jövője szempontjából szerinte jelentősége van annak is, mennyire agilis ember áll az őrs élén. A Tűzvédelmi Tanácsadó Testület ezután elnöke tolmácsolásában meghallgatta a Mihály János ny. tű. ezredes által a tűzoltóversenyekről készített anyag kivonatos összesítését. Következő napirendi pontként a műveletirányításról, a 112-es egységes segélyhívószám bevezetéséről a testület titkára, a BM OKF Főügyeleti Főosztályának vezetője, Dr. Hesz József tű. ezredes beszélt. Elmondta, hogyan alakult át az elmúlt körülbelül egy évben a segélyhívások fogadása, a műveletirányítás. Szólt a Pajzs-rendszer létrejöttéről, annak jövőjéről az egységes 112-es segélyhívó bevezetése után, valamint bemutatta, hogyan zajlik majd egy hívás fogadása az erre hivatott központok létrejöttét követően. Az ezredes a megoldandó problémák kapcsán elmondta, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban negyvenórás műveletirányítási tanfolyam indult. A napirendi pont tárgyalása során szó esett a tűzjelző központokról és az önkéntes tűzoltó egyesületek riasztásáról is. Az ülés végén a tanácsadó testület jelenlévő tagjai ellátogattak a BM OKF és Pest megye főügyeletére is. A grémium következő ülését szeptemberben tartja, fő témája a létesítményi tűzoltóságok helyzete lesz, ennek megfelelően az ülésnek a győri Audi gyár ad majd helyet. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1789 Nehéz terepen is jó hangulatban futottak Remek időjárás, páratlanul szép természeti környezet, közel ötszáz versenyző – így lehetne jellemezni a tegnap Hollókőn megrendezett BM Terepfutó Bajnokságot és a vele egy időben megtartott BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2013. évi Országos Terepfutó Bajnokságát. Az egy időben, egy helyszínen megtartott két bajnokságnak a Nógrád megyei Hollókő adott otthont. A verseny délelőtt tíz órakor ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét, annak helyszíne a páratlanul szép Hollókői vár környéke volt. Ez volt az első alkalom, amikor a katasztrófavédelem szervezhetett belügyi országos bajnokságot. A világörökségi listán szereplő Nógrád megyei palóc faluban, Hollókőn közel ötszáz versenyző mérhette össze erejét és kitartását. A verseny egyik célja az volt, hogy a Belügyminisztériumban és annak szerveinél dolgozók számára sportolási, versenyzési lehetőséget teremtsen, egészséges versenyszellem alakuljon ki, egyben segítse a sportbaráti kapcsolatok létrejöttét, megerősítését. Cél volt továbbá a különböző kategóriákban eldönteni az országos – egyéni, és szervezeti egységek közötti – BM bajnoki címeket. A futást népszerűsítő viadal arra is lehetőséget nyújtott, hogy a hivatásos, kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói állomány egészség iránti érdeklődését felkeltse. A bajnokságot a Magyar Atlétikai Szövetség szabályai szerint sík és dombos terepen, erdei, füves úton rendezték meg. A pálya embert próbáló kihívást jelentett minden induló számára, és a Szár-hegyen elhelyezkedő vár szépsége is emlékezetessé tette a versenyen való részvételt. Az idei bajnokság fővédnöke Dr. Pintér Sándor belügyminiszter volt, a védnöki tisztet Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, Vincze P. Márton, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Kiképzőközpont igazgatója és Simon Géza nyugállományú rendőr ezredes, a Magyar Rendészeti Sportszövetség ügyvezető elnöke vállalta. A versenyt az ORFK Rendészeti Szervek Kiképzőközpont megbízásából a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és
az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület rendezte. Az eseményen részt vett Dr. Kontrát Károly parlamenti államtitkár, illetve Dr. Tollár Tibor tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese. A bajnokságon ötven szervezet vett részt, a megyei és fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságokon kívül az országos, a budapesti, a repülőtéri, valamint a megyei rendőrfőkapitányságok, a büntetés-végrehajtás több intézete, a Készenléti Rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, a Terrorelhárítási Központ, a három rendészeti szakközépiskola, a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség és az Információs Hivatal. A verseny korosztályos egyéni, csapat és szervek közötti összesített pontversenyben dőlt el. A helyezéseket egyéni verseny esetén a különböző kategóriákban az egyéni befutási sorrend alapján, míg csapatverseny esetén a csapattagok egyéni versenyszámokban elért pontszámai összeadásával döntötték el. A verseny ideje alatt a Katasztrófavédelem Központi Zenekara több alkalommal adott rövid műsort, illetve meghívott vendégként ott volt a salgótarjáni fiatalokból álló Fontos zenekar és a Hollókői Hagyományőrző Egyesület is. A verseny és az eredményhirdetés közötti szünetben különböző programokat tekinthettek meg a résztvevők, láthatták a Cserhát Mentőkutyás Egyesület kutyás-, Nógrád megye hivatásos tűzoltóinak látványos műszaki mentési bemutatóját, a Palóc Mentőcsoport felszereléseinek kiállítását, illetve megtekinthették a megyei katasztrófavédelem készenléti gépjárműveit és azok felszereléseit, technikai eszközeit. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1790 Tűz, ütközés, olajszivárgás és sérültek a kikötői balesetben A Szlovák-Magyar Katasztrófavédelmi Állandó Vegyes Bizottság idei évre meghatározott munkatervének megfelelően április huszonnegyedikén közös tűzoltási gyakorlatot tartottak a két ország egységei a gönyűi kikötőben. Magyar részről a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a győri hivatásos tűzoltóparancsnokság, Szlovákia képviseletében pedig a Transpetrol Slovakia, a Bősi Önkéntes Tűzoltótestület, a Somorjai Önkéntes Tűzoltótestület, valamint a Bősi Központi Mentőszolgálat vett részt a gyakorlaton. A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőben felsorakozott résztvevőket a házigazda Sallai Péter tű. ezredes, Győr-Moson-Sopron megyei katasztrófavédelmi igazgató köszöntötte. Mint mondta, mindaz, ami történni fog, szoros összefoglalása azoknak a feladatoknak, lépéseknek, amelyek hasonló éles helyzetben várnának a beavatkozókra, és amelyekre olyankor több órájuk lenne. Az ezredes úgy fogalmazott, a gyakorlatban alkalmazott fogások a későbbiekben mankót jelenthetnek mindenki számára, támpontot, hogy hasonló esetben hogyan, kiket kell megkeresni. Sallai Péter arra buzdított mindenkit, hogy keresse meg a másik ország szakemberei között a saját beosztásához illő kollégákat, építsen ki velük élő kapcsolatot. Mindez, tette hozzá az igazgató, nagyban javíthatja a beavatkozások hatékonyságát. A gyakorlaton részt vett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében a tűzoltósági főosztály vezetője, Fülep Zoltán tű. ezredes és a nemzetközi főosztály irányítója, Dr. Nyikos Attila tű. ezredes. Szlovákiából Nagy Béla ezredes, a Dunaszerdahelyi Tűzoltási és Műszaki Mentő Szolgálat igazgatója, Czajlik Jenő, az önkéntes tűzoltóság dunaszerdahelyi járási vezetője, Szlezák János, a Transpetrol Rt. biztonsági szakosztályának vezetője, Josef Palus, a Falk Rt. képviselője vett részt az eseményen.
A gyakorlaton résztvevő Bősi Központi Mentőszolgálat kétszáz főt számol, fő profiljuk az eltűntek után való kutatás, a műszaki mentés, szennyezések eltávolítása, ehhez búvár, alpin, műszaki mentő egységekkel rendelkeznek. Évente nagyjából négyszáz akcióban vesznek részt, tizenhét nemzetközi bevetés van a hátuk mögött. Az idén száznegyven éves Somorjai Önkéntes Tűzoltótestületnek száztíz tagja van, közülük negyvennégyen vonulnak. A szervezet szertárát három éve újították fel, és frissült a bevethető felszerelések arzenálja is. A Bősi Önkéntes Tűzoltótestület alig fiatalabb az előzőnél, tagságuk százhuszonnyolc főt számlál. A testület – amelynek egyebek mellett tűzoltási, műszaki mentési, árvízi feladatokat ellátó bevetési egysége van – gondoskodik a bősi erőmű védelméről is. Jó kapcsolatokat ápolnak a Győr-Moson-Sopron megyei Enese és Kimle tűzoltó egyesületével. Az elmúlt egy évben több mint száz olyan határ menti tűzeset volt, amelynél valamelyik szomszédos ország erőivel közösen kellett a magyar egységeknek beavatkozniuk. A szerdai gyakorlat azt a célt szolgálta, hogy elősegítse a magyar és szlovák mentőszervezetek együttműködését, feltérképezze annak további lehetőségeit, a két ország beavatkozói elméleti, szerelési ismereteiket különleges feltételek között alkalmazzák, gyakorolják a legcélszerűbb oltási eljárások, eszközök, oltóanyagok alkalmazását. Legutóbb hasonló gyakorlat a megyében 2011 szeptemberében Vámosszabadi határátkelőnél volt, akkor egy magyar, szlovák és lengyel munkásokat szállító autóbusz és veszélyes anyagot szállító tehergépjármű ütközése utáni helyzetet oldották meg közösen a két ország beavatkozói. A mostani feltételezés szerint a kikötő területén egy úszó platformról karbantartási munkálatokat végeztek. A tevékenység tűzveszélyes volt, illetve szabálytalan is, emiatt tűz ütött ki az úszó szigeten, amely ráadásul el is szabadult. A kikötő menti folyószakaszon dolgozó kitűzőhajóról (a vízügyi igazgatóságok ilyen hajók segítségével végzik egyebek mellett a hajóutak felmérését, tűzik ki a jelzéseket, amelyek mutatják az éppen hajózható utat) észrevették a történteket, a bajba jutottak segítségére siettek, egyúttal jelezték is a tüzet a 105-ös hívószámon. A segíteni igyekvő kitűzőhajó azonban váratlanul erős sodrásba került és a hídfőállásnak ütközött, többen megsérültek és üzemanyag került a Dunába. A megyei katasztrófavédelem műveletirányítása riasztotta a fokozatnak megfelelő erőket és eszközöket, illetve a központi főügyeleten keresztül a nemzetközi együttműködés alapján segítséget kért a határ menti szlovák erőktől. A riasztással egyidejűleg értesítést kapott a rendőrség vízi szolgálata, a mentőszolgálat, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság. A „baleset” helyszínére elsőként a győri tűzoltók érkeztek ki, és egyszerre több dolgot is csináltak: vízre bocsátották a rohamcsónakot, amelyből felderítést végeztek, illetve telepítették az emelőkosaras szert. Utóbbi segítségével a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a magasból tekintette át a helyszínt. A győri egység eközben egy porral oltóval próbálta eloltani a hídfőálláson kigyulladt tüzet, de ez kevésnek bizonyult, a tűz visszagyulladt, ezért a rocsóval visszamentek a partra, egy szivattyút telepítettek, amellyel végül sikeresen megfékezték a platformon lévő tüzet. A szlovák mentőcsapatok érkező rocsója a sérültek mentését kezdte meg, először a hídfőálláson bajba került embert vették fel, de a szomszédok voltak azok is, akik a kitűzőhajó sérült személyzetét partra szállították. Eközben a parton egy másik győri egység sugarat szerelt, amellyel a vízügyesek hajója felé lőttek, ugyancsak a kitűzőhajó tüzét támadta vízágyúval egy szlovák fecskendő is. Újabb rocsó érkezett, ennek szlovák legénysége felitató hurkokat fektetett a vízre, ezzel terelték a hajóból kifolyó olajat a szlovák Transpetrol szeparátora felé. A szeparátor egy olyan berendezés, amely kémiai átalakítás nélkül, fizikai elven működve, gravitációs alapon képes a szennyező anyagot eltávolítani a vízből. Ehhez egy szivattyút kellő mélységben telepítenek, ami a szeparátorhoz továbbítja a szennyezett vizet, az eszköz négy kamrájában történik az
elválasztás, a folyamat végén a tiszta víz visszakerül a folyóba, az olajat pedig egy tartályban gyűjtik össze. Ilyen berendezésből egyébként Szlovákiában ez az egy áll rendelkezésre. A kikötői helyzetet bonyolította, hogy a platformon veszélyes anyagot tartalmazó hordót találtak, ami felborult. Ezért a megyei katasztrófavédelmi mobil labor a hídfőállásra indult rocsóval, megfelelő kategóriájú vegyi védelmi öltözetben, ahol egyrészt iparbiztonsági ellenőrzést hajtott végre, másrészt vizsgálta a baleset körülményeit. A veszélyes anyag az UN 3066-os számot viselte, amely egyebek mellett a festékeket, lakkokat, zománcokat, kencéket, polírozó anyagokat, folyékony lakkbázisokat, festék segédanyagokat (például hígítókat, oldószereket) takarja. Ezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat tűzvizsgálati helyszíni szemlét tartott. A gyakorlatot, a látottakat először a szlovák fél részéről Nagy Béla ezredes értékelte, aki úgy fogalmazott, országa egységei a rájuk eső feladatokat nagy szaktudással, az elvártak szerint, a szabályok betartásával hajtották végre. Külön köszönetet mondott a bősi és somorjai önkénteseknek. A Győr-Moson-Sopron megyei egységek szereplését Sallai Péter igazgató minősítette. Mint mondta, a gyakorlat célkitűzései megvalósultak, a magyar tűzoltók saját feladataikat maradéktalanul végrehajtották, megtalálták az operatív tevékenységhez szükséges kapcsolatokat a szlovák kollégákkal. Végezetül általános értékelést Fülep Zoltán ezredes adott, aki emlékeztetett arra, Magyarországnak hét szomszédja van, elengedhetetlen tehát, hogy megteremtődjenek a kapcsolatok, a beavatkozó erők megismerjék egymást, alkalmasint szakmai barátságok szövődjenek. A látottakról elmondta, az egységek a rájuk bízott feladatokat magas szinten hajtották végre, a szlovák erőkkel hatékony együttműködés valósult meg. A főosztályvezető a magyar-szlovák nemzetközi tűzoltási gyakorlatot megfelelőre értékelte. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1791 Magyar megfigyelők a lengyel INSARAG gyakorlaton A HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet hat tagja és a HUSZÁR Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezet vezetője vett részt a lengyelországi „POLEX 2013” terepgyakorlaton, Zaganban. A terepgyakorlaton hat ország hét csapata, Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország, Románia, Csehország, Németország (ISAR és THW) ENSZ INSARAG (Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport) minősítésén már átesett „nehéz” vagy „közepes” kategóriájú vagy minősítésre váró egységei vannak jelen. Magyarországot megfigyelőként a nehéz kategóriájú ENSZ INSARAG minősítésű HUNOR mentőszervezetből Jackovics Péter tű. alezredes, Szalóki Péter tű. főtörzszászlós, Sáfár László tű. zászlós, Pinkóczi Tamás tű. főtörzsőrmester, Ilovszki-Horváth Soma tű. törzsőrmester és Ábrahám Márton logisztikus, a közepes kategóriában minősített HUSZÁR Mentőszervezetet pedig Jambrik Rudolf tű. ezredes képviseli a gyakorlaton. Az Alsó-Sziléziában április 23-26. közötti gyakorlat célja a minősített városi kutató- és mentőcsapatok (USAR) kárterületi koordinációjának és együttműködésének gyakorlása. A folyamatosan zajló terepgyakorlaton a résztvevő csapatok gyakorolják a fogadó központ (RC)
a helyszíni műveletirányítási és koordinációs központ (OSOCC) működtetését, a nemzetközi és a helyi erők ENSZ INSARAG Irányelv szerinti együttműködését. A magyar delegáció kedden este érkezett meg. Szerdán először megismerkedtek a gyakorlat részleteivel, a fontos biztonsági és egyéb tudnivalókkal, majd délután és késő este is alkalmuk nyílt megtekinteni a helyszínen folyó munkákat. Az Alsó-Sziléziában lebonyolított háromnapos gyakorlaton külön vizsgálták a városi kutató és mentőcsapatok (USAR) kárterületi koordinációját és együttműködését. Első alkalommal tesztelték a szektorális szintű kárhelyi irányítást, vagyis azt a helyzetet, amikor több nemzetközi mentőcsapat tevékenységét egy kárhelyparancsnokság fogja össze. A gyakorlat ideje alatt két szektorban végeztek a mentőcsapatok kutatást és mentést. Az egyes szektorok műveletirányítását a külföldi csapatok erre kijelölt vezetői végezték, ők koordinálták a nemzetközi csapatok kárterületi együttműködését. A táborban felállított helyszíni műveletirányítási és koordinációs központ (OSOCC) működtetését két kárterületi szektorparancsnokság támogatta. Az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvének átdolgozását támogató nemzetközi műveleti munkacsoport (OWG) a „POLEX 2013” gyakorlat keretében vezette be a kárterületi felderítés új módszerét. A kárterületi felderítés alapját az határozta meg, hogy a kárterületen vagy a szektorban mennyi épület és mennyire vált romossá, hányan sérültek meg, illetve hogy milyenek a romok alatt rekedtek túlélési esélyei. Az elgondolás alapját a 2010-es Haiti földrengés tapasztalatai adták, ahol teljes városrészek váltak a földdé egyenlővé, a célirányos felderítést követően haladéktalanul fel kellett kutatni a gyorsan menthető embereket, ehhez fontos volt a nehéz és közepes felszereltségű USAR csapatok képesség szerinti hatékony elosztása a kárterületen. A nemzetközi megfigyelő csoport tagjai részt vehettek egy reggeli légi felderítésen is. Az együttműködő lengyel rendőrség MI-8 típusú helikoptének a fedélzetéről szemlélhették meg a nemzetközi tábort és a kárhelyeket, a rutinos pilóták többször körbejárták a kárterületeket és így átfogó képet kaptak a szervezetek logisztikájáról is. A légi mentésben merőben új, úgynevezett gyorskimentési technológiát és az ahhoz kapcsolódó technikai megoldásokat is bemutattak, ennek lényege, hogy landolás nélkül egyszerre akár öt embert is biztonságosan lehet evakuálni a kritikus területről. Amúgy a mentési, kutatási feladatokat mindenben a hazai technológiával és technikával megegyező módon hajtják végre. Az említett csoportos kimenekítésen kívül a magyar eszköztár minden tekintetben kompatibilis a lengyel szervezetével, így a kiképzés is megegyező modul szerint történik. A forgószárnyas légi jármű mérete természetesen eltér a hazai alkalmazásban résztvevő közepes, általános célú MI2 típustól, utóbbinak megvan az az előnye, hogy gyorsabb, mozgékonyabb és gazdaságosabb. A helikopter több célú alkalmazása miatt került előtérbe, hiszen képes a kimentést egy megerősített csörlővel, a saját fejlesztésű gyorsmenekítési eljárással és a hagyományos alpintechnikai beavatkozással is kivitelezni. A gyakorlaton résztvevő országok egymás mellett felállított táborhelyeit bejárva meg lehetett tekinteni, ki és milyen szabályok szerint építi ki azt. Néhol a legmodernebb technikákat vonultatták fel közel háromezer négyzetméteren, másutt harmad ekkora terület is elég volt hasonló létszámú mentőerő kiszolgálásához. Feladatát valamennyi csapat el tudta látni, legfeljebb a komfortérzet volt más, a tényleges mentési feladatokat szinte azonos eszközökkel hajtották végre. A magyarok könnyen megtalálták a közös hangot a lengyel légimentő egységgel, ami a munkavégzés gördülékenysége és a színvonal miatt fontos. A több ország csapatainak részvételével megrendezett gyakorlatra az eltérő gazdasági fejlettségű országok csapatai eltérő eszközökkel, eltérő fejlettségű tábori elhelyezéssel érkeztek. A keleti országok döntően még mindig a hidegháborús tábori eszközeiket fejlesztik,
amelyek látszólag mai is tökéletesen kiszolgálják őket. A Nyugat-európai csapatok ugyanakkor többnyire a legújabb eszközökkel, professzionális színvonalú tábori elhelyezési eszközeikkel próbálják a csapat részére a lehetőségekhez mérten a legmagasabb komfortérzetet biztosítani. A magyar csapat betekinthetett a különböző nemzetek USAR csapatainak báziskialakítási rendjébe, valamint technikai hátterébe, különös figyelemmel az egészségügyi sátrak felszereltségére és az ellátó személyzetre. Az orvosi sátrak technikailag jól felszereltek, az ott szolgálatot teljesítők a nap bármely időszakában magas színvonalú ellátásban tudják részesíteni a romok alól kimentetteket, vagy a mentés során megsérült embereket. Az orvosi felszereléseik nemzetközi jelzésrendszerrel ellátottak, így szükség esetén bármelyik mentőcsapat egészségügyesei használni tudják azokat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1792 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1793 Flórián napjától tábornok irányítja a fővárosi katasztrófavédelmet A Rendőrség és a Tűzoltóság Napja alkalmából tábornoki előléptetéseket és kinevezéseket adott át a köztársasági elnök április huszonhatodikán. A Sándorpalotában vehette át dandártábornoki kinevezését Varga Ferenc tűzoltó ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke – a belügyminiszter javaslatára, a Rendőrség Napja alkalmából – április 24-i hatállyal előléptette nyugállományú rendőr vezérőrnaggyá Dr. Felkai László ny. r. dandártábornokot, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárát, Dr. Dános Valér ny. r. dandártábornokot, a BM Oktatási Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság főigazgatóját. Az államfő dandártábornokká nevezte ki Dr. Kovács Gábor r. ezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettesét, Zsombok György r. ezredest, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgató-helyettesét, Bucsek Gábor r. ezredest, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda parancsnokát. A köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára, a Tűzoltóság Napja alkalmából május negyediki hatállyal tűzoltó dandártábornokká nevezte ki Varga Ferenc tű. ezredest, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját. Varga Ferenc családjából hozta a hivatás iránti érdeklődést, apai nagyapja önkéntes tűzoltó volt egy Fejér megyei faluban, az édesapja azonban már a fővárosban szolgált. A frissen kinevezett tábornok érettségi után szerelt fel az óbudai tűzoltósághoz, kisebb kitérőktől eltekintve a III. kerületi parancsnokságon végigjárta a ranglétrát, annak éléről került a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság vezetői beosztásába. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megalakulása, 2012. január elseje óta vezeti. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Tűzvédelmi Szakán 1989-ben tűzvédelmi mérnöki diplomát szerzett, amelyhez később társult az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezői diplomája. 2011-óta végzi a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MSc Védelmi Igazgatási Szakát. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1794 Magyarország szolgálatában a biztonságért – Szolgálunk és védünk A Rendőrség és a Tűzoltóság Napja alkalmából rendeztek miniszteri ünnepséget április 26-án a Belügyminisztériumban. A két szervezet Szent Györgyöt, illetve Szent Flóriánt választotta védőszentté, így minden év tavaszán megemlékeznek arról, hogy nem
foglalkozást, hanem hivatást választottak azok, akik e szervezetek valamelyikében teljesítenek szolgálatot. Az ünnepi rendezvényen Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára mondott megnyitó beszédet. Az államtitkár hangsúlyozta, egy társadalom életében kiemelt jelentőséggel bír a biztonság, nemzeti érdek, hogy rend legyen a hazánkban. Ezek megteremtésében és fenntartásában a rendőrségnek és a katasztrófavédelemnek jelentős szerep jut. Ezúttal újra együtt ünnepel e két szervezet, hiszen a szolgálat – amit az állomány tagjai energiát nem kímélve teljesítenek – egymáshoz kapcsolja őket, az állomány tagjai összefogva segítenek a bajbajutottakon is. Készenlétük a nap 24 órájában folyamatos. Éppen ezért is választották a szervezetek azt a két szentet – Szent Györgyöt és Szent Flóriánt – védőszentjükké, akikre a küzdelem és az áldozatok védelme volt jellemző. Akik ma itt vannak, mondta az államtitkár, méltán lehetnek büszkék, mindannyian példaként szolgálnak a szervezetek teljes személyi állományának. Az államtitkár beszédében megemlítette, hogy mind a katasztrófavédelem, mind pedig a rendőrség reagálóképessége javult az utóbbi időben, hiszen mindkét szervezet új, modernebb technikákkal végezheti munkáját. A katasztrófavédelem az új, magyar gyártású járművek mellett új védőruhákat is kapott. Három év alatt a jelenlegi védőruhákat teljes mértékben felváltja majd az új. A rendőrség tavalyi átszervezése nyomán lényegesebb nagyobb a rend hazánkban – tette hozzá. Mind a katasztrófavédelem, mind pedig a rendőrség jobban teljesít, a szervezetek határozottan lépnek fel a közrendért és a biztonságért, teszik ezt összefogva. Mindezekért tisztelet és köszönet illeti a szervezeteknél dolgozókat, az ország rájuk mindig számíthat, hiszen esküjükhöz hűen a hazájukat szolgálják. A köszöntő szavakat ünnepi műsor követte, amelyen a Készenléti Rendőrség Zenekara és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara szólaltatott meg egy-egy Brahms-, illetve Kodálydarabot. Ezt követően Pintér Sándor belügyminiszter elismeréseket adott át rendőröknek és tűzoltóknak, majd pohárköszöntőjében emlékeztetett arra, egy évvel ezelőtt elmondta, nehéz év áll mögöttünk, és remélte, hogy a jövő év könnyebb lesz. Azonban – tette hozzá –, ez év, ha lehet, még emberpróbálóbb lett. Megköszönte, hogy mindkét szervezet kiemelkedően teljesített számos nehéz helyzetben, ezek során kiválóra vizsgázott. A belügyminiszter leszögezte, bízik abban, hogy a jövőben is jó színvonalon, együttesen teljesítik majd feladataikat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1795 Múltról és jelenről ünnepélyes hangulatban Tűzoltónapi ünnepség zajlott április 26-án a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. Az ünnepségen most először adták át Az év tisztje, Az év zászlósa és Az év tiszthelyettese díjakat, de a hagyományos elismeréseket is a rendezvényen vehették át az arra érdemesek a katasztrófavédelem főigazgatójától. A felhívójel és a Himnusz után az ünnepség résztvevői egyperces néma főhajtással tisztelegtek az április tizenhetedikén, az Egyesült Államok Texas államában, West városában történt műtrágyagyári robbanásban meghalt áldozatok emléke előtt. Ezt követően Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő mondott Flórián-napi köszöntőt. Mint fogalmazott, miután harmadszor érte ez a megtiszteltetés, felmerült benne a kérdés, hogy beszédében
inkább a múlttal vagy inkább a jelennel, a nagy elődökkel és vívmányokkal, esetleg a jelen kihívásaival és a megoldásokkal foglalkozzon. A döntés végül megszületett, és mivel Szent Flórián alakja, illetve gróf Széchenyi Ödön munkássága a tűzoltók előtt ismert, a tábornok inkább a ma lánglovagjaival foglalkozott, hiszen, mint mondta, május negyedike a jelenkor tűzoltóiról, az ő munkájukról, megbecsülésükről szól. Emlékeztetett arra, hogy a szolgálati törvény Szent Flórián több mint 1700 évvel ezelőtti halála napjához köti a tűzoltók hivatalos ünnepnapját, ám a tűzoltónap rangját nem a róla szóló jogszabály adja meg, hanem az, akikről szól, azok az emberek, akik önzetlenül, akár saját egészségüket, testi épségüket is kockára téve mentik, védik az életet, az anyagi javakat a tűz és az elemek pusztításától. Szent Flóriánt azonban semmiképpen sem szabad kihagyni a beszédekből, hiszen alakja példaként szolgál a jelenkor tűzoltói számára, hiszen „az önzetlen segíteni akarás, a hősies bátorság, a bajtársiasság jellemezte, mindezt egy szóval ma hivatástudatnak nevezzük” – mondta Bérczi László. A hivatás gyakorlóit méltán övezi a társadalom elismertsége, ugyanakkor valamennyiük felelőssége, hogy megtartsák és erősítsék a társadalom bizalmát, amely nélkül elképzelhetetlen a tűzoltói feladatok végrehajtása, tette hozzá a főfelügyelő. Mindehhez alapos felkészültségre, folyamatos önképzésre van szükség, hiszen az ipar, a technika, az infrastruktúra fejlődik, azzal lépést kell tartani, a természet, a környezet kihívásaira válaszokat kell találni. Azonban, tette hozzá Bérczi László, van, amit nem lehet megtanulni: a tűzoltói hivatás szeretetét és tiszteletét, a szakma iránti alázatot. Márpedig ezek a tulajdonságok a legfontosabb, ezek nélkül a legjobban felkészült ember sem lesz igazi tűzoltó, hangsúlyozta a tábornok. Az elmúlt 143 év alatt a tűzoltók munkája rengeteget változott, egyre több a feladatuk. Az országos főfelügyelő egy mondást idézett, amely szerint „amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak föl, az optimisták pedig vitorlákat bontanak.” Az elmúlt csaknem három év változásainak szelét a szakterület vitorlába fogta, fogalmazott a szónok, hiszen ezen idő alatt a megelőző és a mentő tűzvédelem területén egyaránt megteremtették a szükséges jogszabályi hátteret, megkezdték a technikai és az elhelyezési körülmények javítását, ennek következtében ma már egy új, hatékonyabb rendszer működik A tűzoltók társadalma tulajdonképpen egy nagy család, mindegy, hogy tagjai hol dolgoznak a világon, jelentette ki Bérczi László, és egy család életében bizony vannak jó és szomorú napok is. Ilyen szomorú napok azok, amelyeken a hősi halott bajtársakra emlékeznek a tűzoltók, azokra, akik életüket adták, mert tették, amit megfogadtak. Ők tetteikkel tanítottak a többieknek hűséget, hivatástudatot, önzetlenséget, akaratot. Az elhunytak dicsősége mellett gondolni kell az élőkre is, a mindennapi hősökre, vagyis „a családokra, gyermekekre, azokra, akik mindennap izgulnak a tűzoltóért, hazavárják az apát, a társat, a gyermeket, akik gondoskodnak a megnyugtató háttérről, és aki elviselik egy nehéz szolgálat hazacipelt terheit”, mondta a tábornok. Az ünnepi köszöntő után a Katasztrófavédelem Központi Zenekara kvintettjének műsorát hallgathatták meg a rendezvény résztvevői. Ezt követően a megjelentek megtekintették Az év tisztje, Az év zászlósa és Az év tiszthelyettese címet elnyerőkről készített filmet, és az érintettek átvették a díjat Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgatótól. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a szakmai feladatok végrehajtásában kiemelkedő, és huzamosabb időn át magas színvonalon nyújtott teljesítmény elismeréséként Az év tisztje címet adományozta tűzoltósági kategóriában Csordás János tűzoltó alezredesnek, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főelőadójának, iparbiztonsági kategóriában Cséplő Zoltán tűzoltó alezredesnek, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság fővárosi iparbiztonsági főfelügyelőjének, funkcionális kategóriában pedig
Halász Imre tűzoltó őrnagynak, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műszaki Osztálya vezetőjének. Az év zászlósa címet adományozta tűzoltósági kategóriában Székely Csaba tűzoltó főtörzszászlósnak, a Kecskeméti Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság szerparancsnokának, polgári védelmi kategóriában Kormos László tűzoltó törzszászlósnak, az egri hivatásos tűzoltó-parancsnokság referensének, ügyeletesi feladatokat ellátó kategóriában Antal József tűzoltó zászlósnak a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Főügyeleti Osztály referensének. Az év tiszthelyettese címet adományozta tűzoltósági kategóriában Bukta Tamás tűzoltó főtörzsőrmesternek, a mezőkövesdi hivatásos tűzoltó-parancsnokság különlegesszerkezelőjének. Ezután a tábornok további elismeréseket adott át, összesen százhúsz kolléga teljesítményét honorálták valamilyen formában. Az ünnepség az épület aulájában kialakított emlékhelyen folytatódott, ahol a főigazgatóság, a tűzoltó szövetségek és a szakszervezet, valamint a BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőségének vezetői helyeztek el koszorút. Az ünnepséget követően Bakondi György főigazgató mondott pohárköszöntőt. Az altábornagy elsőként gratulált mindazoknak, akik ma valamilyen elismerésben részesültek, és azoknak is, akik ilyet majd megyéjükben vesznek át. A főigazgató köszönetét fejezte ki az állomány többi tagjának is, akik tisztességgel teszik a dolgukat a mindennapokban, vagy éppen veszélyhelyzetben, legyenek hivatásosok vagy éppen önkéntesek. Ezután Bakondi György sem mulasztott el megemlékezni a dicsőséges elődökről és azokról sem, akik akár itthon, akár más országban áldozták életüket mások mentése közben. Végezetül a tábornok annak a reményének adott hangot, hogy az elkövetkező esztendőben minél kevesebb veszélyhelyzet lesz, javulnak ugyanakkor a technikai és egyéb feltételek, valamint az állomány képzettsége. Mindennek nyomán ugyanis, mint mondta, javul a közbiztonság. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1796 Megosztozott az elsőségen Kelet és Nyugat A közös rendőr- és tűzoltónapi majális keretében zajlott a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny idei döntője. A végső megmérettetésen az általános iskolások között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csapat, a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola egysége végzett az élen, a középiskolásoknál pedig Veszprém megyei elsőség született a tapolcai Batsányi János Gimnázium és Kollégium versenyzőinek jóvoltából. A 2013-as versenyt a Magyar Polgári Védelmi Szövetség hirdette meg a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fővédnöksége mellett. A rendezésben együttműködő partner volt a Magyar Tűzoltó Szövetség, a Magyar Polgárőr Szövetség, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület, valamint a Magyar Vöröskereszt. Az egész évben zajló megmérettetésen a szövetségek, szervezetek, egyesületek, általános iskolák és középiskolák 5-13. évfolyamos diákjaiból szerveződött csapatok vettek részt, összesen több ezer gyermeket mozgatott meg a verseny, a felkészülés. A legjobb megyei csapatok részvételével zajló országos döntő megnyitóján először Endrődi István ny. pv. ezredes, az MPVSZ elnöke köszöntötte a megjelent versenyzőket, felkészítőket. Mint fogalmazott, a viadal jól szolgálja a felkészülést, a katasztrófák megelőzését, elhárítását. Az elnök jó hangulatú, sportszerű versenyzést kívánt mindenkinek.
Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő összetett, jól előkészített versenynek nevezte a kezdődő viadalt, amelynek valamennyi résztvevője máris nyertesnek nevezheti magát, nagy siker, hogy a csapatok eljutottak az országos döntőig. A mostani a huszadik verseny, mondta a tábornok, ami azt jelenti, hogy a jelenlévő fiatalok még nem is éltek, amikor az első versenyt megrendezték. Ez egy hosszú múltra visszatekintő viadal, amelynek remélhetőleg hosszú jövője is lesz, fogalmazott Tóth Ferenc. A cél, tette, hozzá, hogy a most versenyző gyerekekkel együtt lehessen a későbbiekben biztonságosabbá tenni az országot. A biztonság, mondta a főfelügyelő, nemcsak azt jelenti, hogy mindenkinek joga van a biztonsághoz, hanem azt is, hogy azt bizony az állam egyedül nem tudja megteremteni, ahhoz mindenkinek tevékenyen hozzá kell járulnia. A legjobb védekezés a megelőzés, hangsúlyozta a tábornok, a kockázatokat csökkenteni, még inkább kizárni kell. Előfordulhat azonban, hogy mégis védekezésre van szükség, ami akkor jó, ha általa a kár nem lesz nagyobb, mintha semmit se csináltunk volna. A versenyen való részvétel felelősségvállalást is jelent, minden csapattag a saját szintjén már most felelős a környezetéért, és ez a felelősség úgy nő, ahogy egyre nagyobbak lesznek. A másik, amit a viadal jelent, az elkötelezettség, erről a fiatalok az állomásokon adnak számot. Az első hagyományos módon az elméleti versenyszám volt, polgári védelmi, iparbiztonsági, tűzvédelmi, tűzmegelőzési tesztet töltöttek ki a csapatok, mindhárom szakterületről tíztíz kérdést kaptak, mindegyik helyes válaszért egy pont járt. Azt a versenyzők maguk döntötték el, milyen sorrendben oldják meg a teszteket. Az időre azonban figyelniük kellett, tíz perc állt a rendelkezésükre. A második állomáson az activityből ismert módszerekkel, vagyis körülírással, mutogatással, rajzzal kellett iparbiztonsághoz kapcsolódó fogalmakat, tárgyakat bemutatni. Minden csapattagnak kellett egy feladatot vállalnia, a többieknek pedig két percük volt arra, hogy kitalálják, vajon mi szerepel a papíron. Ezt az állomást tekintette meg a majális helyszíneit felkereső Pintér Sándor belügyminiszter az őt kísérő katasztrófavédelmi, rendőri, belügyi vezetők társaságában. A harmadik feladatban elsősegélyt nyújtottak a csapatok, sérülteket láttak el, illetve mentettek ki „szennyezett” terepről. Itt két versenyző egyszerhasználatos vegyi védelmi védőruhát öltött magára fel (az öltözésben és vetkőzésben a többiek segíthettek) és hordágyon kiszállította a sérültet, őt a feltételezett szennyezés által nem érintett csapattag látta el. A gyorsaság ezen az állomáson is pontokat ért. Az általános és középiskolás csapatok ugyanazzal a sérüléssel szembesültek: az egyik bajba jutottat horzsolásokkal, de eszméletlenül találták meg, a másiknak pedig a horzsolásokon kívül bokaficama is volt. A negyedik állomáson az derült ki, a versenyzők össze tudnak-e állítani egy olyan túlélőcsomagot, amelyet kimenekítéskor, kitelepítéskor vinnének magukkal. Emellett arról is számot kellett adniuk, mi a teendő, mielőtt elhagyják a lakásukat. A dolgot nehezítette, hogy úgynevezett mocsárjárással kellett eljutniuk a csapatoknak a kipakolt tárgyakig, vagyis deszkalapokat rakosgatva haladtak a cél felé. Ott aztán az általános iskolásoknak harminc, a középiskolásoknak pedig negyven tárgyból kellett kiválasztaniuk azt a húszat, amelyik bekerülhetett a csomagba. Az ötödik, iparbiztonsági állomáson az általános iskolásoknak fejenként egy piktogramról kellett megmondaniuk, milyen veszélyt ábrázolnak, a középiskolásoknak emellett még azt is, olyankor mi a követendő magatartási szabály. Ezen kívül egy UN számot kellett kikeresniük a wax-katalógusból, és el kellett mondaniuk, mit kell tudni róla. Ráadásként egy veszélyességi
bárcát is össze kellett állítaniuk, de nem szétszabdalt papírokat kellett összerendezni, hanem kilenc jó nagy kockából alkották meg a képet. A hatodik, ár- és belvíz, helyi vízkárelhárítás elnevezésű állomás azt a célt szolgálta, hogy a csapatok elsajátítsák és gyakorolják, hogyan kell ideiglenes védművet készíteni, mi a homokzsáktöltés és -elhelyezés csínja-bínja. Itt a versenyzőknek nyúlgátat kellett építeni, és az sem volt mindegy, hogy mindezzel mennyi idő alatt végeztek. A következő feladat a fiatalok térképismereti, helymeghatározási jártasságát tesztelte, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Ugyanis itt kettévált a csapat, az egyik része tesztkérdésekre válaszolt, illetve méréseket végzett egy térképen. Itt döntő volt, milyen szakszerűen használják a gyerekek a tájolót, ismerik-e a térképi jeleket. A csapat másik fele pedig tájolóval felszerelkezve igyekezett meghatározott helyre eljutni. Ők pontot ahhoz mérten kaptak, hogy hány méteres pontossággal találtak oda a célba. Az utolsó, nyolcadik feladat a tűzoltás világába vitte a csapatokat, hiszen szabályos alapvezetéket kellett szerelniük, amit azután a helyszínen lévő tűzoltófecskendőhöz (ez esetben álruhás tűzcsaphoz) kellett csatlakoztatniuk. Ha ez megvolt, a célvonalnál elhelyezett bóját kellett megérinteniük a sugárcsővel, természetesen mindezt időre. Emellett az ítészek arra is kíváncsiak voltak, mennyire ismerik a tűzoltói szakfelszereléseket. További három állomást is berendeztek a versenyzők számára. Itt tulajdonképpen nem kellett különös dolgot tenniük, az volt a lényeg, hogy mindannyian felkeressék ezeket a helyeket és megismerkedjenek az ott bemutatkozó szervezetekkel. Ennek megfelelően a kilencedik állomáson az alig féléves, gyáli székhelyű Katasztrófavédelmi Speciális Mentő és Tűzoltó Egyesület tagjaival találkozhattak. Megtudhatták, mire valók a kiállított, alig több mint egykilós drón repülők, és megismerhették Carment, Cindyt és Darlát, a három keresőkutya hölgyet. A tizedik állomáson a Magyar Polgárőr Szövetség képviselői várták a gyerekeket, itt nagy sikert arattak az úgynevezett részegszemüvegek. Kiderült, hogy ezeket viselve nem is olyan egyszerű szlalomban megkerülni három bóját meg egy nagy fát. A telepített sebességmérő segítségével pedig azt is megtudhatták a szerencsét próbálók, milyen gyors futásra képesek. Az utolsó, tizenegyedik állomáson a Vizek Őre Vízi-mentő Egylet aprócska feladatokkal várta a csapatokat: először egy „négy álláshelyes” síléccel, összehangolt mozgással kellett egy labirintus végébe eljutniuk az oda elhelyezett mentőövért, majd a szűk helyen ügyesen megfordulni, visszamenni az elejére, végezetül a karikát rádobni egy dobra. Emellett szakszerű segítséggel megtudhatták, hogyan kell gerincsérült embert hordágyra helyezni. A baleset- és óvásmentes versenyen végül az általános iskolások között a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola csapata végzett az élen, megelőzve a kiskunmajsai Arany János Általános Iskola, valamint a Békésszentandrási Hunyai János Katolikus Általános Iskola csapatát. A középiskolásoknál a tapolcai Batsányi János Gimnázium és Kollégium diákjai bizonyultak a legjobbnak, második helyen a Diósdi Eötvös József Általános Művelődési Központ Középiskolája csapata végzett, harmadikok pedig a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium versenyzői lettek. Az első három helyezett díjait Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője adta át, a nyertes csapatok pedig az Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnökétől vehették át a vándorserleget. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1797
Sikerrel zárult a közös nemzeti minősítő gyakorlat A Fejér Önkéntes Mentőszervezet és a TURUL Mentőcsoport a hétvégén harminchat órán át, így vasárnapra virradó éjszaka is, több helyszínen egy-egy feltételezett szituáció alapján védekezési, mentési és kutatási feladatokat végzett. Fejér megyében a több órán át tartó, intenzív felhőszakadás miatt Székesfehérvár csapadékvíz-elvezető csatornái megteltek. A Malomcsatorna kiöntéssel fenyegette a közeli lakóházakat. Ez a feltételezett esemény fogadta a mentőszervezet tagjait szombaton este. A lajoskomáromi, a fehérvárcsurgói, a csókakői és a vértesboglári önkéntes tűzoltók, valamint a Fehérvári Tűzoltó Egyesület egész éjszaka nyúlgátat épített a Malom-csatorna partján, és ezzel sikerült megmenteni az ingatlanokat a vízelöntéstől. Vasárnap hajnalban az újabb feltételezés alapján egy középiskolás baráti társaság kutatásában vettek részt a baracsi és a mezőfalvi önkéntes tűzoltók, valamint a polgárőrök. A fiatalok kirándulás közben tévedtek el városhoz közeli Pentelei erdőben. A feladatot nehezítette, hogy a három diák elszakadt egymástól, és a sötétben megsérültek. A Fejér Önkéntes Mentőszervezet a fiatalokat két órán belül megtalálta, és a mentőkkel elsősegélyben részesítették őket. A Fejér megyében kialakult árvízi helyzet miatt további erőket kellett bevonni a védekezésbe, ezért a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási központján keresztül kérte a TURUL Mentőcsoport mozgósítását. A TURUL Mentőcsoport három műszaki mentő, valamint az egészségügyi komponense éjszaka a védekezési szakaszon őrző szolgálatot látott el kétórás váltásokkal, négy-négy fővel. Emellett az operatív törzsben is egy-egy fő felügyelte kétórás váltásokkal a kárterületi tevékenységet. Reggel 6 órakor az igazgatóság műveletirányítása jelezte az operatív törzsnek, hogy a Fejér Önkéntes Mentőszervezet kérése az, vonuljon Székesfehérvárra, a Bregyó Szabadidőközpontban felállított műveleti bázisra. A csoport tagjait az operatív törzs ügyeletese ébresztette, majd gyors táborbontás és reggeli következett, hogy 7 óra 30 perckor útnak indulhassanak. A TURUL tíz gépjárműből álló menetoszlopa 9 óra 20 percre megérkezett Székesfehérvárra, ahol a két mentőszervezet összekötőtisztje egyeztette a két szervezet felszereléseit, azt, hogy a tagok milyen szakképzettséggel rendelkeznek, valamint azt is, hogy hol lenne szükség a TURUL segítségére. Ezalatt a csoport komponensei felállították a műveleti bázist több napig elhúzódó védekezésre készülve. Mindeközben, tehát vasárnap reggel a Fejér Önkéntes Mentőszervezet alpintechnikában képzett tagjai két sziklamászót mentettek a csókakői várnál. Mindketten végtagsérüléseket szenvedtek, egyiküket hordágyon, kötélpályán engedték le a turistaúton várakozó orvoshoz, a másik sérültet a csókakői önkéntes tűzoltók hozták le a meredek domboldalról. A kötéltechnikai feladat szakszerű végrehajtását Meiczinger Máté, a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat kötéltechnikai szakértője minősítette. A sziklamentéssel egy időben a fehérvárcsurgói víztározó zsiliprendszerének alsó eleme az erősödő víznyomástól megrongálódott. A hibás elemet a Fejér Önkéntes Mentőszervezet rácalmási búvárai kicserélték, miközben a Fehérvárcsurgói Önkéntes Tűzoltó egyesület tagjai a területet lezárták. A vasárnapi feladatok végrehajtása alatt az Albatrosz Repülő Egyesület a Fejér Önkéntes Mentőszervezet tagjaként légi felderítést végzett az ár- és belvízzel elöntött területek nagyságának felmérése érdekében Székesfehérvár és
Fehérvárcsurgó környékén, a csókakői várnál pedig a sziklafalon rekedt sérültek pontos helyét igyekeztek meghatározni. A gyakorlat végrehajtását a minősítő bizottság ellenőrizte, amelynek elnöke Jackovics Péter tű. alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műveletirányítási Főosztályának vezetője, tagjai Jambrik Rudolf tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltségvezetője, Vizi Ottó tű. alezredes, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője és Beke Zoltán tű. alezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője. A minősítésben részt vett Ökrös Árpád tű. őrnagy, a BM OKF Műveletirányítási Főosztálya és Garaguly István tű. százados, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ munkatársa. Dr. Nyikos Attila tű. ezredes, a BM OKF Nemzetközi Főosztályának vezetője megfigyelőként vett részt a gyakorlaton. A rendezvény zárásán Magosi Lajos tű. ezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója megköszönte mindkét mentőcsapatnak az együttműködést. Mint mondta, az nagyban segíti az erők többszörözését. Erdélyi István tű. ezredes, a KomáromEsztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese az önkéntes szerepvállalás jelentőségét hangsúlyozta. A nemzeti minősítő bizottság elnöke, Jackovics Péter tű. alezredes a minősítő gyakorlatot megfeleltre értékelte. A TURUL árvízi védekezésben, a Fejér mentőszervezet árvízi védekezésben, búvár- és vízimentésben, valamint kötéltechnikai mentésben a minősítését sikeresen megszerezte. A szervezetek a jövőben a katasztrófavédelem önkéntes mentőcsoportjaként olyan esetekben is bevethetőek, ahol a lakosság élet- és vagyonbiztonsága érdekében a speciális képességekkel rendelkező tagoknak, mint például a búvároknak a segítsége szükséges. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1798 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1800 A Városliget a rendőrségé és a katasztrófavédelemé volt Rengeteg érdeklődőt vonzott a harmadik Rendőr és Tűzoltónap, amelynek ezúttal is a Városliget adott otthont. A rendezvényre kilátogatók megtekinthették a két szervezet gépjárműveinek felvonulását, majd ki-ki érdeklődése szerint betekinthetett a rendőrök és a katasztrófavédelem munkájába, hiszen az egésznapos majálison számos bemutató várt felnőttet és gyereket egyaránt. Az egésznapos rendezvény a rendőr- és tűzoltó gépjárművek felvonulásával indult, a menet a Flórián tértől indult, a Hősök terétől pedig már zenekari kíséret mellett haladva jutott el a Városligetbe. A két szervezet vezetői előtt Derzsy Péter r. ezredes, Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettese pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy a mai ünnepnap a pillanatnyi pihenésé, a majális megrendezésével a két szervezet ablakot kíván nyitni a civilszféra felé, lehetőséget teremteni arra, hogy az emberek betekinthessenek a rendőrök és a tűzoltók mindennapi munkájába, „élethivatásába”. Mindez módot ad arra, hogy közelebb kerüljenek a két szervezet tevékenységéhez. Fontos ugyanis, hogy az információáramlás meglegyen az állampolgárok és a rendőrség, valamint a katasztrófavédelem között – jelentette ki az ezredes. A katasztrófavédelem nevében Palotai Gábor tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-
helyettese mondott pohárköszöntőt. Emlékeztetett arra, hogy a magyar tűzoltók 1991 óta ünneplik meg Szent Flórián napját, és ez a harmadik olyan alkalom, amikor a rendőrség és a katasztrófavédelem együtt tartja majálisát. Most már joggal sikeresnek mondható hagyományt teremtett ezzel a két szervezet, folytatta az ezredes, ami azért fontos, mert a rendőrök és a katasztrófavédelem szakemberei együtt dolgoznak a bajban, együtt végzik a lakosság biztonságát, a közbiztonságot célzó munkájukat, legyen tehát az ünnep is közös. A Katasztrófavédelem Központi Zenekarának térzenei előadása után a harmadik Rendőr- és Tűzoltónap hivatalosan Dr. Tóth Tamás r. dandártábornok, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője beszédével vette kezdetét. A budapesti főkapitány is azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az emberek betekintést nyerjenek a két szervezet mindennapjaiba. Ezután arról beszélt, hogy az elmúlt időben mennyi minden történt annak érdekében, hogy javuljon a közbiztonság és az emberek biztonságérzete. Bővült az állomány, több rendőr van az utcákon, a rendőrség megbecsültsége javul. Tóth Tamás örömét fejezte ki amiatt, hogy az esemény sok fiatalt, gyereket vonzott a ligetbe, hiszen így lehetőség van a jövő generációt is megszólítani, sokak számára talán meghatározó lesznek a mai napon látottak – tette hozzá a tábornok. Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója megnyitójában Szent Flóriánra, a tűzoltók védőszentjére emlékezett, aki a ma tűzoltói számára is példaértékű erényeket hordozott. A tábornok felhívta a figyelmet arra, hogy bár a köztudatban a tűzoltókat a tűzzel hősiesen megküzdő emberekként tartják számon, ők ma már ennél sokkal több mindent tesznek, műszaki mentésnél, összeomlott épületeknél, vízkároknál is teszik a dolgukat, de a lakosságvédelem terén is vannak feladataik. A sor pedig napról napra hosszabb – folytatta –, hiszen a gazdasági, technikai fejlődés új és újabb feladatokat ró rájuk, például az iparbiztonság terén. Sokoldalú tudásra, valamint széleskörű együttműködésekre van tehát szükség – jelentette ki Varga Ferenc –, ezt mutatja az is, hogy számos önkéntes egyesület a közös ünnepen is részt vesz. Az igazgató is fontosnak tartotta szót ejteni az utánpótlásról, a kilátogató fiatalok mellett azokra is felhívta a figyelmet, akik a majálissal egy időben nem nagy távolságra az Országos Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny feladataival küzdenek meg éppen. A színes programban szerepelt gyermekműsor, valamint a fővárosi tűzoltók mentési bemutatója, amelynek nézői láthatták, miként is zajlik a roncsvágás, amelyben kereső kutyák és mentősök is részt vesznek, de aki könnyedebb programra vágyott, az megnézhette a mazsorettek produkcióját, majd meghallgathatta a Flórián Band műsorát. A számtalan helyszín egyike volt a játéksziget, ahol kicsik és nagyok egyaránt szórakozhattak, de közelről meg lehetett nézni a BM Heros Zrt. által kiállított tűzoltó gépjárműveket és a tűzoltók védőfelszereléseit is. Volt még tálcatűzoltás, az erre felállított fóliasátorban pedig ki lehetett próbálni, milyen nehéz is tájékozódni a füstben. Az egészen kicsik felülhettek és körbeutazhatták a ligetet tűzoltóautón, és mindezt meg is örökíthették fotón, akár tűzoltó védőruhában is. A kalandváron különleges alpintechnikai bemutató zajlott, majd a tűzoltószínpadon a Napvirág zenekar szórakoztatta a gyerekeket. Volt a nap folyamán honvédségi tűzszerész bemutató, de bűvészműsort is megtekinthettek az érdeklődők. Délután az Apacuka zenekar adott műsort a gyerekeknek, az egésznapos programot pedig a Tűz’S Víz zenekar koncertje zárta. A szervezők a városligeti Nagyréten, az úgynevezett„Rendőrréten” is színes programokkal várták a látogatókat: délelőtt a NAV Bevetési Főigazgatóság Merkúr Kommandó, a Budapesti
Rendőr-főkapitányság bűnügyi kutyavezető alosztály, valamint a ShaoKing, a magyar Shaolin Kung-Fu bajnokainak bemutatóját tekinthették meg, ezt követte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tonfa bemutatója. A legkisebbeknek mesés előadással készültek a rendezők, a zenéről pedig Tóth Vera gondoskodott. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Rendészeti Szervek kutyás és intézkedéstaktikai, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának intézkedéstaktikai és közelharc bemutatója után a III. Országos Szakmai Közlekedésrendészeti Verseny eredményhirdetése zárta a műsorok sorát. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1799
A tűzoltósági területen történt A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél A tűzvédelmi főosztály és a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa vett részt a XXI. Dunagáz szakmai nap elnevezésű konferencián. A rendezvény célja az volt, hogy ezzel is felhívják a lakosság figyelmét a földgázfelhasználó készülékek időszakos biztonsági ellenőrzési kötelezettségére, az égéstermék-elvezetővel rendelkező készülékek szakszerűtlen alkalmazásával kapcsolatos balesetek megelőzésének módozataira. A tűzoltósági főosztály vezetője az Állami Autópálya-kezelő Zrt. képviselőivel egyeztetett, a megbeszélésen áttekintették az autópályán keletkező káresetekkel kapcsolatos feladat- és felelősségi köröket. A tűzoltósági főosztály, az országos polgári védelmi főfelügyelőség, a központi főügyeleti főosztály, valamint a szóvivő a MÁV Zrt. képviselőivel lebonyolított egyeztetésen vett részt. A megbeszélésen résztvevők áttekintették a két szervezet között meglévő együttműködési megállapodást, valamint tárgyaltak annak fejlesztési lehetőségeiről. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 564 tűzesethez vonultak és 319 műszaki mentésnél avatkoztak be, 19 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor.
A polgári védelem területén történt A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél Az országos polgári védelmi főfelügyelő a Magyar Rádióban a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap munkatársaival egyeztetett arról, hogy az NMHH által működtetett Országos Légiriasztási Rendszer (OLGI) a jövőben miképpen alkalmazható a lakosság katasztrófa-riasztására, illetve arról, milyen fejlesztési és felhasználási lehetőségek vannak. A közszolgálati és kereskedelmi médiaszolgáltatók, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság között megkötött együttműködési megállapodás alapján kiadott közérdekű közlemények alkalmazásának, továbbá a Marathon Terra kommunikációs rendszer adatainak egyeztetése céljából zajlott megbeszélés a médiaszolgáltatók részvételével.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ünnepélyes keretek között adta át a Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározót. A rendezvényen Dr. Áder János köztársasági elnök mondott beszédet, majd a pusztataskonyi híd ünnepélyes névadására került sor. Az ünnepi eseményen a BM OKF képviseletében az országos polgári védelmi főfelügyelő vett részt. A következő hét eseményei A Nemzeti Közszolgálati Egyetem első alkalommal hajtja végre a „VADVÍZ 2013” Egyetemi Közös Közszolgálati Gyakorlatot. A gyakorlat tárgya: a közszolgálati szervezetek komplex közszolgálati-, honvédelmi-, és rendvédelmi feladatainak megszervezése, végrehajtása és annak irányítása árvízvédelmi helyzetben hazai területen, rendészeti feladatok ellátása, valamint honi területen kívüli békefenntartói feladatokra történő felkészülés végrehajtása. A gyakorlaton értékelőként vesz részt az országos polgári védelmi főfelügyelő.
Az iparbiztonsági területen történt Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület Az április 22. és 26. közötti időszakban az igazgatóságok öt telephelyen tartottak helyszíni szemlét biztonsági dokumentáció valóságtartalmának vizsgálata céljából, hat telephelyen üzemazonosítás céljából, két telephelyen pedig iparbiztonsági felügyeleti ellenőrzés zajlott. Az igazgatóságok öt telephelyen hajtottak végre hatósági felügyeleti ellenőrzést és nyolc telephelyen tartottak egyéb ellenőrzést. A veszélyes üzemek szakterület képviselője részt vett a Nitrogénművek Zrt. és az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége által szervezett, nitrát típusú műtrágyákkal kapcsolatos konferencián. A veszélyes üzemek szakterület szakmai egyeztetést tartott a MOL Nyrt. képviselőivel és szakértőivel a csővezetékes szállítással és más aktuális témákkal kapcsolatban. A nukleárisbaleset-elhárítási szakterület kijelölt állománya közreműködött a mobil bevetési egység használatát oktató képzésen a Nemzetközi Rendészeti Akadémián. Veszélyesáru-szállítás szakterület Az elmúlt héten közúton összesen 13 igazgatóság 46 helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során összesen 495 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 76 ellenőrzött gépjármű közül nyolc volt szabálytalan. 14 igazgatóság 30 telephelyi ellenőrzést tartott. A közúton ellenőrzött szabálytalan járművekkel kapcsolatban két hatósági eljárás megindítására, a telephelyi ellenőrzések során pedig négyre került sor. Vasúton kilenc igazgatóság tíz helyszínen vizsgálódott, összesen 178 vasúti járművet ellenőriztek, amelyek közül 102 tartozott a RID hatálya alá. Ezek közül kettő volt szabálytalan, esetükben hatósági eljárás indult. Telephelyen egy igazgatóság végzett ellenőrzést. Vízi úton három igazgatóság egy-egy helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során nyolc vízi járművet vizsgáltak meg, amelyek közül négy tartozott az ADN hatálya alá.
Kritikusinfrastruktúra-védelmi szakterület A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Kiberbiztonság – közszolgálat, jelen és jövő” címmel tudományos konferenciát szervezett, amelyen a szakterület vezetője előadást tartott. A következő hét eseményei Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület A hét során a veszélyes üzemek főosztály több munkatársa is részt vesz a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség (CTIF) Veszélyes Anyag Bizottságának soron következő ülésén. Kritikusinfrastruktúra-védelmi szakterület A szakterület képviselői a héten a Krízis Munkabizottság éves értekezletére hivatalosak, ahol az új Rotációs Kikapcsolási Rendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat vitatják meg. A héten az országos iparbiztonsági főfelügyelő részt vesz az EU-USA-Kanada IV. kritikusinfrastruktúra-védelmi szakértői találkozón.
A főügyelet területén történt A következő hét eseményei A héten a központi főügyelet kommunikációs gyakorlatot hajt végre a Marathon Terra rendszeren, ezen részt vesznek a társszervek, a közszolgáltatók, a védelmi igazgatás szereplői és az együttműködő médiaszolgáltatók. A hét során a Csongrád, Somogy és Veszprém megyei főügyeleti osztályvezetők beszámolnak tevékenységükről a központi főügyeleti főosztályon.
További információkért és hírekért kattintson az alábbi címekre További hírek Megyei hírek
