Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL
2013. 3. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Minden út járható az országban Hétfő reggelre szinte az egész országban nagy mennyiségű hó esett, a közlekedésben több helyen voltak fennakadások, de kora délutánra valamennyi út járhatóvá vált. Erről, illetve a december elseje óta a téli időjárással összefüggő beavatkozásokról a téli felkészülés koordinációjáért felelős kormánymegbízott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával együtt tájékoztatta a sajtó képviselőit. A nagy mennyiségben lehullott hó miatt a tűzoltóknak hétfő délig országszerte 130 esetben kellett műszaki mentésnél beavatkozniuk, a fővárosban tizenháromszor vonultak árokba fordult, vagy a hóban elakadt járműhöz – tájékoztatott Dr. Bakondi György tű. altábornagy. Kifejezetten az időjáráshoz köthető komolyabb baleset Veszprém és Pápa között történt, ott egy autóbusz borult fel, ketten súlyosan megsérültek – mondta el a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője. A legsúlyosabb helyzet Zala és Vas megyében alakult ki, ott sem a leesett csapadék mennyisége, hanem amiatt, hogy a kamionokat nem engedik be Szlovéniába az ottani hó-helyzet miatt. Ennek következtében több határátkelőhelyen torlódás alakult ki, amelyet úgy sikerült megszüntetni, hogy a szállító járműveket várakozó helyekre terelték, a sofőrök ellátását a helyi védelmi bizottságok megszervezték – derült ki a kormánymegbízott tájékoztatójából, aki elmondta azt is, hogy minden, a közlekedés zavartalanná tételéhez szükséges eszköz a beavatkozók rendelkezésére áll. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára mindezt azzal egészítette ki, hogy a Magyar Közútkezelő 341, az Állami Autópálya Kezelő pedig 126 gépjárművel reggel óta folyamatosan dolgozik az utak megtisztításán és síkosságmentesítésén, ennek köszönhetően az ország valamennyi települése megközelíthető, a helyzet folyamatosan javul. Mint mondta, legalább száz kilométerenként találkozni lehet a járművek valamelyikével, a „kint dolgozó munkatársak megfelelően helyt állnak”. Az út megtisztításához hosszabb időre csak azokon a helyeken lehet szükség, ahol jelentősebb havazás, esetleg hófúvás nehezíti a helyzetet – szögezte le az államtitkár. Felhívta ugyanakkor
arra is a figyelmet, hogy rendkívül sokat számít: megfelelő műszaki állapotban lévő autókkal indulnak-e útnak az állampolgárok, illetve hogy jól választják-e meg a sebességet, hiszen egy elakadt jármű is hatalmas fennakadást képes okozni, különösen igaz ez a kamionokra. Ehhez kapcsolódóan Bakondi György arra kérte az útnak indulókat, hogy kísérjék figyelemmel az előrejelzéseket és a közleményeket, emellett vegyék fontolóra, hogy a mostani időjárásban feltétlenül szükséges-e elindulniuk. A december 1. és január 14. közötti időszakkal kapcsolatos tájékoztatójában a kormánymegbízott elmondta, hogy 16 megyében alakult ki összefüggő hótakaró, 65 helyen pedig hófúvás miatt kellett a mentőerőknek beavatkozni. Közel 1600 embert kellett megmenteni, melyből 450-et a kihűlés veszélye fenyegetett. 144-en szenvedtek szén-monoxid mérgezést, hat emberen már nem lehetett segíteni. Az említett másfél hónapban három olyan település volt az országban, amelyet ha csak rövid ideig, de sem közúton, sem vasúton nem lehetett megközelíteni, ezeken ötszáz ember él. Ezen kívül 21 út és egy vasúti vonal vált átmeneti időre járhatatlanná. A hivatásos katasztrófavédelmi erők, a rendőrség, az önkormányzati és önkéntes tűzoltók, a polgári védelmi szervezetek, valamint a mentők, a közútkezelők, a polgárőrség és a karitatív szervezetek az elmúlt másfél hónapban több mint 22 ezer szakemberrel és közel 12 ezer eszközzel vettek részt a téli időjárással összefüggő káresetek felszámolásában – tájékoztatott Bakondi György. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1525 Összeült a Kirendeltségvezetők Fóruma A testület előtt január 14-én a különlegesszer-kezelők képzési rendszeréről, az új fejlesztésű bevetési védőruháról, az országos szolgálatszervezési programról, a katasztrófavédelmi adatszolgáltatás informatikai támogatásáról, valamint a katasztrófavédelmi megbízotti rendszerről esett szó. Az első napirend előadója Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója egyebek mellett szólt az alap- és továbbképzések előzményeiről, ismertette, mely tanfolyamok nem kötöttek alaptanfolyamhoz, és részletezte azokat a gépcsaládokat, géptípusokat, amelyekhez különleges felkészítésre van szükség. Az ezredes beszélt arról is, milyen képzésekre érkezett igény a tűzoltóságoktól, hozzátéve, hogy kapacitásbeli problémával küszködnek. Az előadásban szó esett arról, hogy a technikai mellett gépkezelői állománytáblát is létre kellene hozni, ez tervezhetővé tenné a kezelők beosztását. Papp Antal szerint a képzésre érkezőket előzetesen kompetenciavizsgálatnak kellene alávetni, mert a műszaki kérdések iránt érdeklődő, motivált és elhivatott tűzoltók hatékonyabban sajátítják el a különleges szerek kezelését. Az igazgató hasznosnak ítélné a gépjármű-technikai vezénylési rendszer bevezetését is, hiszen az oktatáshoz kicsi a gépparkjuk, a különféle szereket vezénylés segítségével tudnák az oktatási központhoz irányítani. Mindezek mellett szó esett az úgynevezett mentori rendszer kialakításáról, ennek lényege, hogy területi, helyi szinten lennének megfelelő műszaki jártassággal rendelkező kollégák, akik a képzést követően gondoskodnának arról, hogy a tanfolyamok végeztével a szerkezelők ne felejtsék el a tanultakat. Az ezredes szólt arról is, hogy egyfajta kétéves képzési ciklust szeretnének kialakítani. Az elhangzottakhoz a kirendeltségvezetők több megjegyzést is fűztek. A gépkezelői állománytábla bevezetését jó ötletnek tartották, ugyanakkor szükségesnek ítélnék az irányítói tevékenységet végző tűzoltók bizonyos szintű kiképzését a különleges szerek használatára, szerintük ugyanis jelenleg túlságosan kiszolgáltatottak a kezelőknek. Egyebek mellett
elhangzott az is, hogy meg kellene fontolni az alapképzés meghosszabbítását, amelynek a végén olyan tűzoltók kerülnének a rendszerbe, akik „mindenhez értenek”, vagyis bármelyik beosztást el tudják látni. Érkezett olyan vélemény is, amely szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gépjárművezetők képzésére. A felvetésekre adott válaszból kiderült, sem anyagi, sem technikai lehetőség nincs arra, hogy minden tűzoltót mindenféle különleges szer és eszköz kezelésére ki lehessen képezni, ráadásul az öt hónapos alapképzésből három hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy „tűzoltót faragjanak” a résztvevőkből, tehát idő sem lenne minderre. Az elhangzottakhoz Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató hozzáfűzte, a gépkezelői állománytábla létrehozása megvalósításra érdemes gondolat, a mentori hálózatról azonban úgy vélte, ezt a szerepet az igazgatóságok műszaki osztályvezetőinek, műszaki biztonsági tisztjeinek kell betölteniük. A kétéves ciklikus képzés központilag nem megoldható, tette hozzá a tábornok, inkább igazgatósági, kirendeltségi szinten látszik elképzelhetőnek. A Kirendeltségvezetők Fórumának második napirendi pontja az új fejlesztésű R13 tűzoltó bevetési védőruha bemutatása volt. Hrabovszky Pál tű. alezredes, a Műszaki Főosztály vezetője részletesen bemutatta a védőruhát, amelynek anyaga, felépítése is teljesen új, nagyobb szakítószilárdságú, UV-védelemmel ellátott. Az alezredes külön-külön beszélt a ruha külső, lángálló alapanyagból készült rétegéről, a belső, test felöli rétegről, amely lángálló, hőszigetelő, a bélés körülbelül egyharmadával könnyebb a korábbiaknál. A közbülső réteg jelenti az új fejlesztés lényegét, egy EOliner többrétegű membrán gondoskodik a lángállóságról, vízzáróságról. A főosztályvezető megmutatta az öltözet különlegességeit, így az úgynevezett társmentő hevedert, valamint azt, hogyan lehet egyetlen rántással feltépni a kabát zipzárját, ha gyorsan ki kell belőle bújni. A jelenlévő kirendeltségvezetők ezek után lehetőséget kaptak arra, hogy közelebbről is megvizsgálják a szóban forgó védőruhát. Bakondi György végezetül kijelentette, döntése értelmében a vonulós szolgálatot ellátók ruhájának hátán a „TŰZOLTÓSÁG”, míg minden más esetben a „KATASZTRÓFAVÉDELEM” felirat szerepel majd. Tanka László tű. ezredes, az Informatikai Főosztály vezetője az országos szolgálatszervezési programról, valamint a katasztrófavédelmi adatszolgáltatás informatikai támogatásáról adott tájékoztatást. A szolgálatszervezési program, mondta a főosztályvezető, képes lesz egyebek mellett a túlórák, túlszolgálatok, szabadságok, valamint a vezénylések nyilvántartására, elszámolására. A projekt célja a többi között a vezénylések szervezésének, tervezésének segítése, országos szintű szolgálat-összeállítási rendszer létrehozása, de emellett például javítja a szerek kezelését, szervezhetőségét, nyilvántartja a hivatali és váltásos rendszerben dolgozók adatait. Tanka László bemutatta az alkalmazás környezetét, a jogosultságok hierarchiáját, illetve szólt a még megoldandó feladatokról. A katasztrófavédelmi adatbázisról szólva a főosztályvezető az alkalmazás céljának, környezetének, megvalósításának ismertetését követően úgy fogalmazott, az eredmény az lesz, hogy – nyilván a rendszer feltöltése után – minden adat elérhetővé válik. Ez pedig, tette hozzá Bakondi György, igen nagy fegyvertény, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, amikor baj van, éppen a szükséges adatokhoz a legnehezebb hozzájutni. A főigazgató úgy fogalmazott, az adatbázis a katasztrófavédelmi intézkedések célirányosságát, hatékonyságát a korábbinál jóval magasabb minőségi szintre emeli. Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes egyebek mellett a szén-monoxidmérgezésekkel, a szabadtéri tüzekkel kapcsolatban arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a tűzmegelőzési bizottságoknak e két témában kampányt kell indítaniuk, hiszen a fűtési szezon még tart, a vegetációtüzek pedig a megfigyelések alapján már februárban jelentkezhetnek. Mindemellett a tábornok a prognózisokkal kapcsolatban elmondta, azokra támaszkodni kell, már most el kell gondolkodni például a vegetációtüzek megelőzésén, vagy azon, kik vonhatóak be ebbe a munkába.
Bittmann Tibor tű. ezredes, humánszolgálat-vezető a katasztrófavédelmi megbízotti rendszerről ejtett szót. Emlékeztetett arra, milyen átalakításon esett át a közigazgatás rendszere, azt összehasonlította az önkormányzatisággal, hozzátéve, a katasztrófavédelemnek is idomulnia kellett mindehhez – így született meg a katasztrófavédelmi megbízotti poszt. Az ezredes beszélt arról is, hogy a 198 járásból 153-ba már kinevezték a megbízottat, 45 esetében megbízással látja el a feladatot általában a szomszédos járás megbízottja. A szolgálatvezető felidézte, milyen feladataik vannak a katasztrófavédelmi megbízottaknak, akiknek, mint mondta, annak ellenére a hivatásos tűzoltóparancsnok az elsőszámú vezetője, hogy meglehetősen összetett rendszerben végzik munkájukat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1526 Idén is Dr. Balogh Imre Emlékpályázat A szakterület fejlődését, fejlesztését elősegítő, főleg a tűzvédelmi prevencióra vagy az elhárításra fókuszáló pályaművek elkészítése érdekében hirdette meg idei Dr. Balogh Imre Emlékpályázatát a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A tizenharmadik alkalommal kiírt pályázatra hivatásos tűzoltók, civil szakemberek, valamint olyan leendő tűzoltók jelentkezhetnek május 3-ig, akik most folytatják ez irányú tanulmányaikat. A pályázat célja hagyományosan az, hogy a tűzvédelemben dolgozók közösségét olyan aktuális témák igényes feldolgozására, megoldására inspirálja, amelyek elősegítik a terület fejlődését. A főigazgatóság ezúttal a katasztrófavédelem jelenlegi munkáját segítő témákat is a leendő pályázók figyelmébe ajánl, így a tűzmegelőzés, tűzoltás, műszaki mentés témája mellett a műszaki-technikai fejlesztéshez, a meglévő javító, karbantartó rendszer működéséhez, az informatika vívmányainak alkalmazhatóságához, a humánerőforrásgazdálkodáshoz, vagy a tűzoltó szakmához kapcsolódó más aktuális kérdéseket is ki lehet fejteni. Ilyen lehet például a prognózis-készítést és az alkalmazott gyakorlatok beválásának vizsgálatát módszertani ötletekkel segítő dolgozat, a kéményseprő-ipari közszolgáltatások jogszabályokon alapuló hatósági végrehajtásának gyakorlatát taglaló munka, vagy éppen a szén-monoxid-mérgezések visszaszorítását támogató tanulmány elkészítése, vagy a káreseti helyszíni szemle módszertana. Dr. Balogh Imréné és a BM OKF között 2000. június 23-án született megállapodás a pályázat évenkénti kiírásáról. A jeligés pályaműveket az idei évben is bírálóbizottság értékeli, a díjat – egy vésetlen emlékgyűrűt – június 5-én adják át a nyertesnek. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1527 Sok volt hétfőn a baleset, de erősítésre nem volt szükség Vasárnapról hétfőre virradóra megérkezett az idei év első komolyabb havazása, amely számos feladatot adott a katasztrófavédelemnek, a készenléti szolgálatoknak, a közútkezelőknek és más együttműködőknek, valamint helyenként jelentős fennakadásokat eredményezett a közlekedésben. A katasztrófavédelem ennek ellenére normál készenléti rendben végezte feladatát. A havazás és az ebből fakadó balesetek elsősorban a Dunántúl nyugati és északi részén, valamint a fővárosban és az agglomerációban okoztak fennakadásokat. A főváros közlekedését hétfőn a reggeli órákban több, kisebb baleset bénította meg. Jellemzően árokba csúszott, az úton keresztbefordult és koccanásos balesetben sérült autókhoz, kamionokhoz és buszokhoz riasztották a katasztrófavédelem tűzoltó
egységeit. A tegnapi napon több mint kétszáz olyan eset történt az országban, ahol műszaki mentésre volt szükség. Ez egy átlagos naphoz képest négy-ötszörös növekedést jelent. Ennek ellenére sem volt szükség a katasztrófavédelem készenléti egységeinek és műveletirányítási központjainak a megerősítésére, a beosztott állomány meg tudott birkózni a kialakult helyzettel. Hétfőn összesen százharminchárom ember szorult valamilyen segítségre, közülük nyolcat a kihűlés veszélye fenyegetett. Százhuszonöten a síkos úton, illetve közúti és egyéb balesetekben szenvedtek különböző sérüléseket. A legsúlyosabb baleset Veszprém megyében, a 83. számú főúton történt Veszprém és Pápa között, Farkasgyepü közelében, ahol egy menetrendszerinti buszjárat borult fel. A tizenöt utas közül egy súlyos, három könnyű sérülést szenvedett. A tegnapi napon komolyabb fennakadás Zala és Vas megyében volt, ennek nemcsak a havazás volt az oka, hanem az is, hogy szlovén és horvát oldalon hét határátkelőt lezártak a teherforgalom elől. A korlátozás miatt a magyar oldalon átmenetileg 950 kamionnak kellett ideiglenesen várakoznia. A letenyei határátkelő reggel 8 óra 20 perctől délután 14 óráig, a szlovén határátkelők délelőtt fél 9-től fél 12-ig voltak a kamionforgalom elől lezárva. Somogy megyében, Nagyatádon és Somogyszobon az áramszolgáltatásban voltak zavarok, miután egy fa elektromos vezetékre dőlt. A körülbelül egyórás áramhiány mintegy ezer embert érintett. Az ország különböző pontjain akadtak el kamionok a havas utakon, Fejér megyében a reggeli órákban több ilyen eset is volt, de a móri bekötőnél egy utasok nélküli autóbusz is az árokba csúszott. Egy Polgárdinál közlekedő busz a megállónak ütközött, daruval kellett visszahúzni az útra. A Magyaralmás és Söréd között elakadt kamionok miatt teljes útzár alakult ki a főúton. Az alcsúti arborétumnál egy elektronikai alkatrészeket szállító nyerges vontató hátuljával az út menti árokba csúszott és fennakadt, a jármű eleje elzárta a főút kétharmadát. A kamiont a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányításával a tűzoltók daru csörlőjével húzták vissza az útra. A teherjárművek mellett személyszállító járműveket is menteniük kellett a tűzoltóknak szorult helyzetükből. Vas megyében a kamionsofőrök ideiglenes elhelyezésén túl is sok munkája volt a katasztrófavédelemnek, délután a hó mellett a lefagyott utak okoztak problémát a közlekedőknek. Rábagyarmaton például a közútkezelő érdesítő anyagot szállító járműve csúszott az árokba, a mentési munkálatokat a Körmendi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka irányította, nyolc önkéntes tűzoltó is részt vett a beavatkozásban. A hivatásos katasztrófavédelmi erők, a rendőrség, az önkormányzati és önkéntes tűzoltók, a polgári védelmi szervezetek, valamint a mentők, a közútkezelők, a polgárőrség és a karitatív szervezetek tegnap összesen 2266 szakemberrel és 1152 eszközzel vettek részt a téli időjárással összefüggő káresetek felszámolásában. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1528 Régiós védelmi igazgatási felkészítés Szekszárdon Regionális védelmi igazgatási felkészítést tartott január 15-én a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, amelyen Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Zala és Tolna megye igazgató-helyettesei, polgári védelmi főfelügyelői és felügyelői, a kirendeltségvezetők, a tűzoltóparancsnokok, a katasztrófavédelmi megbízottak és a megyei védelmi bizottság titkárai vettek részt. Wéber Antal tű. ezredes, megyei igazgató köszöntése után a közigazgatási rendszer idei változásaiból következő fontosabb feladatokról Dr. Tóth Ferenc
tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos polgári védelmi főfelügyelője és Harmati István, a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetője tartott előadást. Az országos főfelügyelő elsőként az elmúlt évben elvégzett munkát értékelte, a két legkiemelkedőbb feladatnak a települések újrasorolását, illetve a polgári védelem átszervezését, használhatóvá, alkalmazhatóvá tételét nevezve. A települések kategorizálása a valós veszélyek alapján történt meg, egy elavult, 1995-ös rendszert írva felül – jelentette ki a tábornok. A besorolás során az elmúlt több mint tíz év eseményeit, a természeti eredetű veszélyforrásokat, az ipari fejlődést, valamint a civilizációs hatásokat és azok következményeit befolyásoló változásokat vették alapul. A polgári védelem átszervezését célzó munkából az országos és megyei önkéntes mentőcsapatok megszervezését emelte ki a főfelügyelő. Tóth Ferenc ezen a fórumon is a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet, a jól végzett munkát egy jéghegyhez hasonlította, amelynek a felszínéből csupán a tíz százaléka látszik. A „maradék” a katasztrófavédelem esetében a megelőzés – fejtette ki –, majd elmondta, ennek jegyében tavaly a szervezet országosan mintegy 17 ezer ellenőrzést végzett el, sok más mellett vizsgálta a települések vízelvezető árkait és a közterületen lévő fákat. Ezeknek a megelőző intézkedéseknek köszönhetően a tavalyi évben lényegesen kevesebb vihar utáni beavatkozásra volt szükség, mint azt megelőzően. A tábornok emlékeztetett arra is, hogy egy adott káresemény elhárítása, és az azt követő helyreállítás száztízszer annyi pénzt emészt fel, mint amennyit a megelőzésre kell fordítani. A közigazgatás január elsejei átalakítása során a járási hivatalok mindegyikébe katasztrófavédelmi megbízottat jelölt ki a katasztrófavédelem, szakmailag ők támogatják majd a járási hivatal vezetőjének munkáját. Éppen ezért az előadás további részében a tábornok az ő helyüket, szerepüket és feladataikat taglalta. Harmati István főosztályvezető azokat a teendőket ismertette, amelyek a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásáról szóló BM rendelet hatályba lépéséből fakadóan a katasztrófavédelmi kirendeltségekre, hivatásos tűzoltó-parancsnokságokra, valamint a katasztrófavédelmi megbízottakra várnak. Az értekezlet konzultációval, valamint konkrét feladatok meghatározásával zárult. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1529 Már pályázhatnak az érdeklődők az ócsai szociális házakra Január 15-től lehet benyújtani a pályázatokat arra a nyolcvan családi házra, amely a Pest megyei Ócsa külterületén épül. A dokumentumok beadására egy hónap áll rendelkezésre, azokat két példányban, elektronikus úton és hagyományos módon, postán is be kell küldeni. Az ötven darab 50, a húsz darab 60, valamint a tíz darab 70 négyzetméteres ház új bérlőit az erre létrehozott bizottság március 25-ig jelöli ki. A pályázatokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak címezve elektronikus úton és papíron is be kell nyújtani. Jelentkezni a www.ocsalakaspalyazat.hu címen található adatlapot kitöltve lehet, a kinyomtatott pályázatokat pedig – természetesen aláírva – ajánlott postai küldeményként a szeretetszolgálat címére kell küldeni (1255 Budapest, Pf.: 1). A beérkezés határideje február 15., a pályázatok elbírálásának határideje március 25. A beérkezett pályázatokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezeli. Pályázatot az nyújthat be, akinek jelenlegi ingatlana olyan 2011. október 1-je és 2012. november 30-a között kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlan, amelyre a bank 2009.
december 30-át megelőzően megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jelzálogjogot jegyzett be; a kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlan tulajdonjogát elvesztette vagy a pályázati döntés meghozataláig várhatóan el fogja veszíteni; a kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlanának a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke Budapesten vagy megyei jogú városban a huszonötmillió forintot, más településen a húszmillió forintot nem haladta meg; 2012. december 1-jén, vagy ha a kényszerértékesítés már megtörtént, a kényszerértékesítés időpontjában az árverezésre kijelölt lakóingatlan lakott és ezt a lakcímnyilvántartás adatai alátámasztják; más lakhatást biztosító használati joga a pályázat benyújtásának időpontjában nincs; a háztartásában a pályázat benyújtásának időpontjában legalább egy családi pótlékra jogosító, vagy családi pótlékra nem jogosító, de nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató és a 25. életévét még be nem töltött gyermek van, illetve a részbeni önfenntartás érdekében vállalja a kertművelést, és a közösségi normák betartását. A pályázat indulásának apropóján az épülő lakóparkban tartott sajtótájékoztatón Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociálpolitikáért felelős államtitkára először felidézte az előzményeket, a deviza- és forinthitelesek megsegítését célzó otthonvédelmi akciótervet. Beszélt arról, hogy a lakópark házaiba költözők önmaguk fenntartásában is részt kell vegyenek, amire képesek is, hiszen mielőtt bedőlt volna a hitelük, házat építettek, gyarapodni igyekeztek. Az államtitkár a leendő bérlők kiválasztásáról elmondta, abba bevonják a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely környezettanulmányokat készít, részt vesz a döntések előkészítésében és meghozatalában. A nyolcvan család kiválasztását egy öttagú bizottság végzi majd, amelybe két-két tagot delegál Ócsa városa és a szeretetszolgálat, az ötödiket pedig a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. adja. Soltész Miklós elmondta azt is, hogy az 50, 60 és 70 négyzetméteres házak bérleti díját úgy kalkulálták, hogy az kifizethető legyen, a legkisebb esetében nem éri el a 17, a legnagyobbnál pedig a 22 ezer forintot. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke úgy fogalmazott, örömmel vesznek részt a programban, hiszen olyanokkal fognak foglalkozni, akik bajba kerültek, és akiknek a jövője nem lehet számukra közömbös. Mint mondta, arra számítanak, hogy több száz jelentkező hátterét kell megvizsgálniuk, munkájuk során támaszkodni fognak a hajléktalan-ellátásban szerzett tapasztalataikra. A szeretetszolgálat elnöke hangsúlyozta, a lakópark esetében fontos, hogy a majdan ott élőkből közösség formálódjék, tehát oda olyan embereket igyekeznek kiválasztani, akik tudatosan keresik a kapcsolatot másokkal. Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára szót ejtett a projekt főbb sarokpontjairól és ismertette a készenlét pillanatnyi állapotát. Elmondta, hogy az ivóvízhálózat elkészült és csatlakozott az ócsaihoz, a szennyvízhálózattal is rákapcsolódtak már a város rendszeréhez. Itt fejlesztés is történt, ami megoldotta a településen korábban meglévő „szagos” problémát. A közvilágítás több mint hatvan százalékban elkészült, azonban az úthálózat építését a hideg miatt fel kellett függeszteni, ezen a téren Szaló Péter némi késéssel számol. A házak, hangsúlyozta a helyettes államtitkár, február 28-ra műszakilag elkészülnek, most már mindenhol állnak a kémények, kész a külső hőszigetelés, a homlokzati nyílászárókat beszerelték, tehát lehet belül is dolgozni, most húzzák fel a válaszfalakat, zajlik a festés, a hidegburkolás. Mint mondta, ügyeltek arra is, hogy olcsón, fával is lehessen fűteni, ezért úgynevezett vízteres kandallókat építettek be a házakba, amelyek képesek azokat befűteni. A minisztérium képviselője emlékeztetett arra, hogy a munkát közfoglalkoztatásban dolgozó szakmunkások végzik. A házakat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. kezeli. Csillag Tamás, a társaság vezérigazgatója arról beszélt, milyen feladatok előtt állnak. Az ő dolguk sok egyéb mellett a bérleti szerződések megkötése, a bérlőkkel kapcsolatos ügyek kezelése, a műszaki üzemeltetés, a hibajavítás, és természetesen a bérleti díj beszedése is. Csillag Tamás úgy fogalmazott, a hozzájuk tartozó többi ingatlan kezelése során szerzett tapasztalatot hasznosítják majd az
ócsai házak esetében is, de itt figyelemmel kell lenniük arra, hogy egy lakóközösség jön létre, tehát úgy kell a munkájukat végezni, hogy az a bérlőknek és a vagyonkezelőnek is jó legyen. Bukodi Károly, Ócsa polgármestere az egészségügy, az oktatás, valamint a közlekedés kérdését vizsgálta abból a szempontból, hogy az hogyan alakul a lakópark benépesülésével. Az egészségügyről szólva kijelentette, ott semmi probléma nincs, hiszen a közelmúltban adták át a több százmillió forintból létrehozott új egészségházat, amely minden igényt kielégít. Az oktatás terén sincs aggódnivaló, mert uniós pályázatból épül a bölcsőde, amely április-májusra elkészül. Ekkor belevágnak az óvoda bővítésébe is, amit három csoportszobával egészítenek ki. Az általános iskolában van még hely, tette hozzá a polgármester, és a városban középiskola is található, amely hatosztályos, négyosztályos gimnázium és kereskedelmi szakközépiskolaként működik. Fejtörést okoz azonban a közlekedés megoldása, mondta Bukodi Károly, hiszen a lakópark meglehetősen távol, négy-öt kilométerre helyezkedik el magától a településről. Több lehetőség is adódik, bővíthető lenne például a helyi buszjárat, amely jelenleg napi háromszor, reggel hétkor, délután kettőkor és négykor közlekedik. A másik lehetőséget a Volánbusz jelentené, ahol járatbővítést terveznek. De szóba került a falugondnoki hálózat létrehozása is, ebben az esetben egy kisbusszal oldanák meg a lakóparkban élők közlekedését. Ez azért is előnyös lenne, mert egy embernek munkalehetőséget biztosítana. Az Ócsai Szociális Családiház-építési Program első ütemében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság október harmadikán kötötte meg a vállalkozási szerződést a közbeszerzési eljárás nyertesével, a VeszprémBer Zrt.-vel, az építési területet október ötödikén a műszaki ellenőrként közreműködő Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel együtt a munkálatok elkezdésére átadta. Az építkezés október tizenkilencedikén kezdődött meg, a munkálatok irányítását, ellenőrzését a BM OKF által létrehozott Irányító Törzs heti kihelyezett kooperációs értekezleten, illetve egyéb problémák esetében soron kívül intézi. Benkovics Zoltán tű. dandártábornok, az Ingatlangazdálkodási, Beruházás-szervezési és Projektelszámolási Főosztály vezetője elmondta, a munkálatok zökkenőmentesen zajlanak, a felügyeleti tevékenységben jól hasznosítják a devecseri és kolontári lakópark építése során szerzett tapasztalatokat. Az építkezés március végéig teljesen befejeződik, így semmi akadálya az áprilisi költözésnek. A közmunkaprogramról a tábornok elmondta, a legtöbb szerződésest foglalkoztató napon több mint kétszáz közmunkás dolgozott az építkezésen, a munkák megkezdése óta összesen több mint harmincnégyezer órányi közmunkát teljesítettek. Figyelemreméltó, tette hozzá Benkovics Zoltán, hogy többen voltak olyanok is, akik szerződésük lejártakor saját maguk kérték továbbfoglalkoztatásukat, és ezt a javaslatot a kivitelező is támogatta. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1530 Általános kérdések a végrehajtás szemszögéből A Tűzoltóparancsnokok Tanácsa január 16-án tartotta soros értekezletét. A grémium elé javarészt azok a témák kerültek, amelyekről már a kirendeltségvezetők is tárgyaltak, ezek mellett a parancsnokok tájékoztatást kaptak a szabadtéri tüzek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzésével kapcsolatos feladataikról, valamint a hatósági eljárási cselekmények helyi szintű végrehajtásának aktuális kérdéseiről. A tanács munkájában részt vett az országos katasztrófavédelmi főigazgató. A tanács előtt elsőként Tanka László tű. ezredes, az informatikai főosztály vezetője beszélt, aki a kirendeltségvezetőkhöz hasonlóan a tűzoltóparancsnokoknak is bemutatta azt az
országos szolgálatszervezési programot, amely képes lesz egyebek mellett a túlórák, túlszolgálatok, szabadságok, az átvezénylés nyilvántartására, elszámolására, segíti a vezénylések szervezését, az országos szintű szolgálat-összeállítási rendszer létrehozását. A főosztályvezető részletesen bemutatta, milyen műveletekre alkalmas a program. Második napirendi pontként e grémium is megismerhette az új, magyar fejlesztésű tűzoltó bevetési védőruhát. A témát felvezető Hrabovszky Pál tű. alezredes, a műszaki főosztály vezetője a parancsnokoknak is beszélt a felhasznált anyagokról, az öltözéken alkalmazott új megoldásokról. A személyi védelem után a felkészítés került terítékre, Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója a különlegesszer-kezelők képzési rendszerével, az abban tervezett változtatásokkal, a területen jelentkező feladatokkal és azok megoldásával ismertette meg a Tűzoltóparancsnokok Tanácsának tagjait. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő a szabadtéri tüzek megelőzésének feladatait ismertette, illetve arról beszélt, hogyan tudnak ebben a parancsnokok részt venni. A statisztikákból kiderült, hogy tavaly több mint kilencvenötezer hektár égett le, az esetek negyven százalékában ugyanott keletkezett a tűz, mint a megelőző években. A tüzek 42 százaléka egy hektárnál nagyobb területen pusztított, és közel kétharmadukat bizonyítottan emberi tevékenység okozta. A szándékosságot az esetek harminc százalékában állapították meg. A tábornok elmondta, míg 2012 első felében leginkább Pest megyében és az attól keletre és északra lévő területeken keletkeztek szabadtéri tüzek, addig a második félévben már a délebbi vidékeken is. Ez azért fontos, hangsúlyozta Bérczi László, mert ennek alapján lehet eldönteni a megyei tűzmegelőzési bizottságoknál, hogy hová koncentrálják a megelőzést célzó munkát. A főfelügyelő mindezek mellett beszélt arról is, hogy a prevenció milyen mértékben tudja csökkenteni a vegetációtüzek számát, de hozzátette, szükség van a hatóságok közös fellépésére is. Bérczi László elmondta azt is, hogy az erdőtüzek oltásához megfelelő eszköz is kell, változás várható az erre szánt szereknél is. A tábornok kijelentette, az önkormányzatoknak feladatuk van a kerti hulladék elszállításának megoldásában, az ilyen hulladékok égetésének szabályozásában, és mint mondta, figyelőszolgálatok létrehozását kellene kezdeményezni a helyhatóságoknál, amelybe az önkéntes tűzoltó egyesületeket, a közmunkásokat, a mezőőri szolgálatot, illetve a polgárőrséget is be lehetne vonni. A kéményseprő-ipari szolgáltatások felügyeletéről szólva Bérczi László a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokra vonatkozó feladatok között említette azt az esetet, amikor a közszolgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságot arról, hogy adott ingatlan esetén nem tudja elvégezni a munkát, de a közérdekű bejelentések vizsgálata és az utóellenőrzés is ad feladatot a hivatásos tűzoltóknak. Ebbe a készenléti szolgálatot ellátók, a katasztrófavédelmi megbízottak, illetve az őrsök is bevonhatók. A téma fontosságát hangsúlyozandó a főfelügyelő elmondta, az idén eddig már huszonhárom ember sérült meg, és hárman vesztették életüket szén-monoxid-mérgezésben tűzoltói beavatkozást igénylő esetek során. Dr. Mógor Judit tű. alezredes, a BM OKF Hatósági-koordinációs és Műveletelemzési Főosztály vezetője a hatósági eljárási cselekmények helyi szintű végrehajtásának aktuális kérdéseit taglalta. Beszélt arról, hogy a hatósági munka hatékonyságának növelése érdekében milyen pontosítások mentek végbe a szabályozási környezetben és fejlesztések a szervezetben, illetve szólt a koordinált munkavégzés biztosítását segítő lépésekről. A főosztályvezető külön kitért arra, hogy a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok állományát milyen eljárásokba lehet bevonni. Elmondta, hogy a kirendeltségek hatósági osztálya viszi az ügyet, meghatározza a teendőket, biztosítja valamennyi szükséges információt, előkészített iratmintát ad, és bevonhatja a tűzoltóságok, az őrsök állományát, illetve a katasztrófavédelmi megbízottakat. Mógor Judit példákat is mondott arra, hogy hol lehet teendője a hivatásos tűzoltóságoknak, így például a belterületi vízelvezetők, nem karbantartott fák, fasorok
ellenőrzésénél, a lakossági riasztóeszközök felülvizsgálatánál, az ár- és belvízvédelmi létesítmények állapotának felmérésénél, vagy például akkor, amikor azt vizsgálják, hogy megfelelően vannak-e kialakítva bizonyos helyeken a tűzoltósági felvonulási területek. A Tűzoltóparancsnokok Tanácsa előtt zárásként Bittmann Tibor tű. ezredes, humánszolgálat-vezető ismertette a katasztrófavédelmi megbízottak rendszerének tapasztalatait. A Kirendeltségvezetők Fórumához hasonlóan e grémium tagjainak is lehetőségük volt minden egyes napirendi ponthoz megjegyzést fűzni, kérdést feltenni, és a parancsnokok éltek is a lehetőséggel, a gyakorlatból, a mindennapi munkából vett esetekhez kértek tanácsot, azok alapján kérdezték az előadókat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1531 Mit mutat a térkép? Az Országos Meteorológiai Szolgálat január 17-re hófúvásra és havazásra adott ki különböző szintű figyelmeztetéseket az ország nyugati megyéire. A ma kora délután a szolgálat honlapján látható, a holnapra szóló figyelmeztető előrejelzést mutató térképből kiolvasható, hogy Nyugat-Magyarország nagy részén közepes vagy erős hófúvásra, havazásra kell számítani, narancs és piros riasztás várható, a délkeleti megyékben pedig némi ónos eső nehezítheti az ott élők dolgát, erre a szolgálat sárga riasztást ad ki, ha kell. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján részletesen magyarázza az általa készített térképeken megjelenő jelzéseket. Mint írják, figyelmeztető előrejelzést és riasztást heves zivatar, felhőszakadás, széllökés, ónos eső és hófúvás esetén ad ki a szolgálat. Első lépcsőben készítenek egy figyelmeztető előrejelzést szöveges és térképes formában az adott, valamint az azt követő napra, amely tartalmazza, hol, mikor várható veszélyes időjárási esemény. A második lépcső akkor következik, amikor a meteorológus úgy véli, az időjárás tényleg a várakozásoknak megfelelően alakul, ekkor adják ki térképes formában a riasztást, általában fél-három órával az előtt, hogy bekövetkezne. A meteorológiai szolgálat a figyelmeztetések és a riasztások során három veszélyességi szintet különböztet meg. Azokat a területeket, ahol nem várható veszélyes jelenség, a térképen zöld színnel jelölik. A citromsárgával jelzett első szintnél az időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől. A második szint színe a narancssárga, ekkor már olyan, veszélyt hordozó időjárási jelenséggel számolnak, amely káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat. Ebben az esetben már fokozott figyelemmel kell lenni az időjárás alakulására, érdemes folyamatosan nézni, hallgatni a mértékadó híradásokat, a hatóságok utasításait. A legmagasabb, harmadik szintet a térképen pirossal jelzik, ekkor már veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek várhatóak, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. Piros riasztás idején a korábbinál is jobban kell saját biztonságunkra, értékeinkre figyelnünk, biztonságos helyen kell tartózkodnunk, betartva a hatóságok utasításait és figyelemmel kísérve a legfrissebb meteorológiai információkat. Hófúvás, hóátfúvás akkor alakul ki, amikor a hó szerkezete laza, azt az erős vagy viharos szél sodorni tudja. Az erre a jelenségre vonatkozó skála szerint sárga jelzéskor a friss hóval fedett területeken az erős széllökések alacsony hótorlaszokat emelhetnek. Narancs riasztáskor a 60 km/h sebességet meghaladó viharos széllökések hótorlaszokat is kialakíthatnak, amelyek magassága akár a fél métert is meghaladhatja. A hófúvásra kiadott piros jelzés esetében a szél
sebessége meghaladja a 72 km/h-t, a széllökések pedig jellemzően magas, fél méternél nagyobb hótorlaszokat emelnek. Havazás esetén sárga jelzéskor arra kell számítani, hogy 24 óra leforgása alatt legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan tíz centiméternél több friss hó hullik. A veszélyjelzés második szintjén már legalább húsz centiméternyi friss havat várnak a meteorológusok, piros riasztáskor pedig még ennél is többet, legalább harminc centiméternyit prognosztizálnak. Az, hogy milyen vastag rétegben marad meg a fehér lepel, több dologtól függ, így például a felszín állapotától, a szélviszonyoktól, attól, milyen meleg a levegő a talaj közelében. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ismertetéséből kiderül, jelzéseiket alacsonyabb területekre készítik, hegyvidékeken az előre jelzettnél általában nagyobb hóra kell számítani. Ónos esőre kiadott első szintű veszélyjelzésnél egy millimétert el nem érő vastagságú csapadékot várnak, ami rárakódik a tereptárgyakra, de ha enyhül az idő, gyorsan el is olvad. Narancs riasztáskor már egy milliméternél több ónos eső esik, több óráig is eltarthat, és amire ráhullik, ott néhány milliméteres réteget képez. Piros jelzés esetén fél centimétert meghaladó ónos eső várható, és legalább ilyen vastag jégbevonat borít majd mindent. A riasztások érvényességi időtartama a veszélyes időjárási eseménytől függően 3–6, vagy akár 6–12 óra is lehet. Az esetek többségében ennyi idő után módosítják, vagy feloldják a riasztást. Forrás: http://met.hu/idojaras/veszelyjelzes/omsz_veszelyjelzo_rendszere/ http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1532 Továbbra is fókuszban az iparbiztonsági képzések 2013-ban is folytatódik az iparbiztonsági szakterületen szolgálatot ellátók felkészítése. A megyei, fővárosi és kirendeltségi szinten iparbiztonsági hatósági tevékenységet folytató vezetők és ügyintézők veszélyesáru-szállítás közúti (ADR) ismereteit átfogó „Veszélyes áru ügyintéző” (OKJ-s) tanfolyam hétfőn kezdődött. A veszélyes árut szállító járművek katasztrófavédelmi ellenőrzéséhez speciális szakmai ismeteretekre van szükség, ezért a katasztrófavédelem kiemelt feladatként kezeli a veszélyesáru-szállítás ellenőrzését végző állomány egységes képzését. Az oktatásigazgatási és kiképzési főosztály a tavalyi évben ezen a szakterületen 222 ember képzését készítette elő és szervezte meg, a tanfolyamok az idei évben is folytatódnak. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában január 14-én 25 fő részvételével kétszer négynapos, OKJ képesítést adó veszélyesáru-ügyintézői kurzus indult, ami február 25én írásbeli, majd február 26-án szóbeli hatósági vizsgáztatással zárul. Tavasszal további központi tanfolyamokra kerül sor. Képzés indul a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi, és légi szállítására vonatkozó jogszabályi előírások hatósági munka során történő alkalmazását segítendő. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1534
Főigazgatói emléktárgy az államtitkárnak Katasztrófavédelmi emlékplakettet adományozott Fodor Lajos ny. vezérezredesnek, a Honvédelmi Minisztérium január végén távozó közigazgatási államtitkárának az országos katasztrófavédelmi főigazgató. Dr. Bakondi György tű. altábornagy hivatalában látta vendégül Fodor Lajost. A nyugállományú vezérezredest a főigazgató közvetlen szavakkal köszöntötte, majd egy olyan emlékplakettet nyújtott át az államtitkárnak, amelyet különleges alkalmakkor adományoz. A bronz alapú ötvözetből készült, antikolt ezüsttel bevont plasztika mellett egy kitűző is található, az emléklapon pedig ez a szöveg olvasható: „a katasztrófavédelemmel történő együttműködés terén kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként”. Fodor Lajos a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész szakán tanult 1966–1970 között. Hivatásos katonai szolgálatát 1970-ben kezdte meg az akkori Magyar Néphadsereg 14. gépesített lövészezredénél Nagykanizsán, mint szakaszparancsnok. 1971-től századparancsnok, majd egy évre rá hadműveleti főtiszt. 1973-tól Nagyatádon zászlóaljparancsnok a 63. gépesített lövészezrednél, 1979-ben ugyanott ezredtörzsfőnöknek nevezték ki, majd 1981. és 1983. között parancsnok-helyettesként, 1983-tól pedig ezredparancsnokként teljesített szolgálatot. 1985-től két éven át Lentiben, a 26. gépesített lövészezred parancsnoka, majd dandárparancsnok. Budapestre 1989-ben helyezték át, a Kiképzési Főcsoportfőnökségen először gépesített lövész- és harckocsizó főnök-helyettes, majd 1990-től gépesített lövész- és harckocsizó főnök. Szolgálatát 1991-től Székesfehérváron folytatta a Magyar Néphadsereg 5. hadsereg-parancsnokságán, a hadseregparancsnok helyetteseként. Az újonnan alakult Magyar Honvédségben a szárazföldi csapatok parancsnokának helyettese volt. 1992 májusában vezérőrnaggyá nevezték ki. 1993 márciusától 1994-ig a Magyar Honvédség Katonai Felderítő Hivatalának hivatalvezetője (egyben vezérkarifőnök-helyettes). 1996-tól 1999 februárjáig a vezérkari főnök első helyettese, ez idő alatt nevezték ki altábornaggyá. Ezután a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai helyettes államtitkáraként dolgozott, majd a köztársasági elnök 1999. augusztus elsejével kinevezte a Magyar Honvédség parancsnokává, valamint a Honvéd Vezérkar vezérkari főnökévé az akkor már vezérezredesi rendfokozatú Fodor Lajost. 20032007. között diplomáciai szolgálatot látott el, az akkori Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt Ausztráliában és Új-Zélandon. 2010 júniusától a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, ezt a posztot 2013. január végéig tölti be. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1535 EDUCATIO 2013 Tizenharmadik alkalommal tartották meg a Hungexpo területén az EDUCATIO Oktatási Szakkiállítást, amelynek ez évi jelmondata: „Gondolkodom, tehát itt vagyok!”. A kiállításon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem három kara mellett az önálló Katasztrófavédelmi Intézet is bemutatkozott. Nagy érdeklődés kísérte az új katasztrófavédelmi alapszakot, ahol a hallgatók a 2013/2014es tanévtől kezdhetik meg tanulmányaikat. A képzés három
szakirányon - katasztrófavédelmi és műveleti, tűzvédelmi és mentésirányítási, valamint iparbiztonsági - kezdődik. A fiatalok érdeklődése kísérte a védelmi igazgatási mesterszakot (MSc) is, az erre jelentkezők katasztrófavédelmi szakirányon kezdhetik meg tanulmányaikat. Ennek elvégzése biztosítja az alapszakon végzettek továbbtanulását, illetve a továbbiakban az egyetem doktori iskoláin a szakirányú képzésbe történő bekapcsolódást, a PhD cím megszerzését. A rendezvényen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében megjelent Bittmann Tibor tű. ezredes, a humánszolgálat vezetője, és Dr. Gubicza József tű. alezredes, az oktatásigazgatási és kiképzési főosztály irányítója, akik Dr. Kovács Gábor r. ezredes, oktatási rektor-helyettes kíséretében megtekintették a közszolgálati egyetem kiállítási standját. A Katasztrófavédelmi Intézet, valamint az alapképzési és mesterképzési szakok részletes bemutatkozására az egyetem nyílt napján, január 25-én, a Hungária körúti kampuszon lesz lehetőség. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1536 Főigazgatói látogatás Dunántúlon A pénteki rendkívüli időjárás során kialakult helyzetet tekintette át és értékelte Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a Dunántúlon. Ellátogatott január 19-én a Győr-Moson-Sopron, a Vas és a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra. Január 17-én rendkívüli időjárási helyzet alakult ki a Dunántúlon, az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadfokú (piros) riasztást adott ki Győr-Moson-Sopron megye mosonmagyaróvári, csornai, kapuvári, valamint a Sopron-fertődi járás területére, míg a győri, téti és pannonhalmi járás területén másodfokú (narancssárga) riasztás volt érvényben. A kialakult helyzetet Bakondi György és Sallai Péter tű. ezredes, megyei igazgató, valamint Sümegi Péter, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója értékelte, majd sajtótájékoztatón adtak tájékoztatást a helyzet kezelése érdekében tett lépésekről. A védelmi igazgatási rendszer átalakításának köszönhetően a téli időjárás során sem történt súlyos baleset az elmúlt napokban. A rendőrség, a mentők, a közút, valamint a karitatív szervek nagy erőkkel vettek részt a mentési munkálatokban. Az úttesten elakadva forgalmi akadályt képező, illetve a hó fogságában rekedt járműveket a tűzoltók a helyszínre érve kivontatták, valamint több esetben daruval is beavatkoztak – hangzott el a sajtótájékoztatón. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron megyei igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy a teljes eszköz- és személyi állomány bevonásával végzik a munkálatokat az utakon, ahol kellett, az eszközöket is átcsoportosították a gördülékenyebb munka érdekében. Összességében elmondható, hogy a munkálatokat tervszerűen hajtották végre a beavatkozó állományok – szögezte le Bakondi György főigazgató. A főigazgató ezt követően Vas megyébe utazott, ahol január 17-én kezdődött rendkívül erős havazás. Pénteken a már kialakult közlekedési problémákat erős szél és hófúvás is nehezítette. A megyében több helyen utakat zárt el a hó és települések váltak megközelíthetetlenné. Az elmúlt három napban kialakult helyzetet értékelő sajtótájékoztatón Dr. Bakondi György, kormánybiztos, Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a Vas Megyei Védelmi Bizottság elnöke, Dr. Takács Árpád tű. ezredes, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Dr. Tiborcz János rendőr dandártábornok, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, valamint Horváth László, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója értékelte. A főigazgató kiemelte a rendkívüli helyzet kezelése során a társszervek
együttműködésének, és a lakosság folyamatos tájékoztatásának jelentőségét. Hangsúlyozta, az operatív törzs, illetve a veszélyhelyzet-kezelési központok legfontosabb feladata a katasztrófaveszély időszakában jelentkező intézkedések koordinálása volt. Lakosságvédelmi, forgalomszervezési feladatokat hajtottak végre, és kiemelt jelentőséggel bírt a létfontosságú fogyasztók működésének folyamatos biztosítása a megközelíthetetlen településeken is. Takács Árpád részletesen ismertette a három nap alatt végrehajtott intézkedéseket. Mint mondta, jelenleg kilenc megközelíthetetlen település található Vas megyében – ezek száma a sajtótájékoztatót követően nyolcra csökkent –, felszabadításukon folyamatosan dolgoznak. Az ezredes tájékoztatott arról is, hogy a megyei katasztrófavédelem koordinálja a kenyérellátmány szállítását, a dialízises betegek kezelésre történő elszállítását, valamint menti az úton elakadt járműveket és embereket. Ez idáig közel 250 gépjárművet szabadítottak ki a hó fogságából, és közel 150 ember életét mentették meg. Tiborcz János rendőr dandártábornok köszönetet mondott a példás együttműködésért a mentésben résztvevőknek, társszerveknek és az önkéntes segítőknek. Elmondta, hogy a mentések komoly erőket vettek igénybe, és a rendőrség is megerősített szolgálatot látott el az elmúlt pár napban. Több évtizede nem volt ilyen jelentős mértékű havazás Vas megyében – mondta Harangozó Bertalan kormánymegbízott. Az új védelmi igazgatási rendszer arról tett tanúbizonyságot, hogy a törvényi, jogszabályi keretek előírásai szerint, hatékonyan volt képes működni. Hangsúlyozta továbbá, a hét védelmi bizottság közül öt ülésezett a rendkívüli helyzet kezelése érdekében. Kiemelte, hogy a lakosság megértette a rendvédelmi szervek üzenetét, és a közlekedést – lehetőség szerint – igyekeztek visszaszorítani. Horváth László, a közútkezelő igazgatója végezetül elmondta, hogy 50 saját és 100 bérelt gépjármű állt a rendelkezésükre a megye útjainak tisztítására Folyamatosan dolgoznak az utakon, és előreláthatóan órákon belül elérhetőek lesznek a jelenleg még megközelíthetetlen települések is, ebben az önkéntesek is segítenek. A hét folyamán Zala megyét is több hullámban érte jelentős havazás, amely a péntekre felerősödő és viharossá váló szél miatt jelentős fennakadásokat okozott a megye közlekedésében, s ennek következtében több főút és mellékút vált járhatatlanná a szél által emelt hófalak miatt. Az időjárás okozta rendkívüli helyzetet éppen ezért itt is áttekintette és értékelte Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, akit Zala megyében tett látogatása során Rigó Csaba kormánymegbízott, a Zala Megyei Védelmi Bizottság elnöke és Egri Gyula tűzoltó alezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója fogadott. A rendkívüli időjárási helyzettel kapcsolatos intézkedésekről velük együtt Dr. Fülöp Valter r. ezredes, Zala megye rendőrfőkapitánya és Mórocz József, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója tájékoztatta a megyei sajtó képviselőit. Bakondi György elmondta, hogy 17-én a meteorológiai szolgálat által kiadott piros riasztást követően azonnal kiadták a kritikus infrastruktúra védelmére vonatkozó haladéktalan intézkedéseket, kiemelt figyelemmel a közlekedés biztonságára és a lakosság ellátására. Mint mondta, példás együttműködést tapasztalt a rendőrség, a közútkezelő és a katasztrófavédelem között. Ennek köszönhető, hogy egyetlen a hótól ideiglenesen elzárt településen sem volt fennakadás a lakosság ellátásban. Zala megyében is mindenütt gondoskodtak az elakadt járművek kimentéséről, az úton rekedtek elszállásolásáról és ellátásukról. A katasztrófavédelem több mint ötszáz elakadt járművet mentett a kritikus időszakban, közel ezer tűzoltó dolgozott ebben az időszakban. Mindez azt igazolja, hogy az új védelmi igazgatási rendszer kiállta a próbát. Rigó Csaba elmondta, hogy törvényjavaslattal kíván élni az utak felszabadításának prioritási sorrendjét illetően, hiszen ezt a lakosság biztonságára és a gazdaság működőképességének zavartalanságát előtérbe helyezve kell végezni. Egri Gyula a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által megtett intézkedéseket foglalta össze, különös figyelemmel a határforgalom korlátozásával kapcsolatos feladatokra, valamint a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok által
végrehajtott mentésekre. Fülöp Valter és Mórocz József szintén a katasztrófavédelemmel való folyamatos, összehangolt együttműködést emelte ki, mint mondták, ennek is köszönhető, hogy a kialakult helyzethez képest kevés baleset történt. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1538 Tájékoztató a hétvégi téli időjárás tapasztalatairól A téli időjárás és az annak következtében történt balesetek miatt az ország számos pontján a hétvégén fokozottan szükség volt a katasztrófavédelem, a készenléti szolgálatok és az együttműködő szervezetek, valamint a karitatív szervezetek szakembereinek a segítségére. Péntek hajnalban a meteorológiai előrejelzések alapján a legmagasabb fokozatú, piros riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a Dunántúl öt megyéjének egyes kistérségeire. Ez alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság figyelmeztető közleményt adott ki a lakosság azonnali és hiteles tájékoztatása érdekében a médiaszolgáltatók részére. A Somogy, Vas, Zala, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye összesen huszonhat kistérségére kiadott piros riasztást a hófúvások fokozott veszélye miatt adták ki. A rendkívüli időjárás miatt pénteken az érintett térségben négyszázharminc jármű akadt el, fő- és alsóbbrendű utakat kellett lezárni, huszonkilenc település volt nehezen megközelíthető vagy elzárt. A horvát, a szlovén és az osztrák határszakaszokon átmenetileg korlátozták a teherforgalmat. Országosan közel négyszáz műszaki mentést hajtottak végre a katasztrófavédelem tűzoltó egységei, ami egy átlagos nap nyolc- tízszeresét jelenti. Az érintett megyékben a megyei műveletirányítási központokat megerősítették, a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok valamennyi tartalék gépjárművüket rendszerbe állították a kialakult helyzet lehető leggyorsabb kezelése érdekében. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon aktivizálták a veszélyhelyzeti központot és megnövelt létszámmal működtek a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok is. Jellemzően elakadt és árokba csúszott járművekhez riasztották a tűzoltókat, de sok kisebb baleset is történt. A piros riasztás által érintett megyékben a megyei és helyi védelmi bizottságok is összeültek, hogy a térségben kialakult helyzet megoldásához szükséges intézkedéseket megtegyék. A havazás és a hófúvás miatt több útszakaszt le kellett zárni a nyugati megyékben. Három megye hét oktatási intézményében volt érvényben oktatási szünet a rendkívüli hóesés miatt. A hófúvás miatt az érintett megyékre és a kistérségekre kiadott piros riasztást este fél tíz után visszavonták. Szombat délutánra az ország valamennyi települése újra megközelíthetővé vált, és a fő közlekedési utakat is járhatóvá tették a közútkezelők. A havazás és a hófúvás miatt kialakult helyzetben leginkább érintett Vas és Győr-Moson-Sopron megyében továbbra is megerősített szolgálat volt. A határforgalom-korlátozások fokozatos feloldásáról értesítettük az érintett országok nemzetközi kapcsolati pontjait. Szombaton mintegy százötven műszaki mentést végeztek el a katasztrófavédelem tűzoltó egységei, továbbra is elakadt, árokba csúszott és balesetet szenvedett járműveket kellett elsősorban kiszabadítani. Az Országos Meteorológiai Szolgálat délelőtt a sárga és narancs riasztásokat is visszavonta Magyarország valamennyi kistérségére. Vasárnapra a Dunántúl rendkívüli időjárás által érintett megyéi fokozatosan csökkentették a készenlétüket, a közútkezelők pedig szinte valamennyi lezárt útszakaszt járhatóvá tették. A tűzoltó egységek közel hetven műszaki mentésnél avatkoztak be országszerte. A havazás és a hófúvás miatt kialakult helyzet vasárnapra normalizálódott, köszönhetően az összehangolt, gyors és hatékony intézkedéseknek, beavatkozásoknak.
A hivatásos katasztrófavédelmi erők, a rendőrség, az önkormányzati és önkéntes tűzoltók, a polgári védelmi szervezetek, valamint a mentők, a közútkezelők, a polgárőrség és a karitatív szervezetek az elmúlt három nap során összesen 6003 szakemberrel és 3330 eszközzel vettek részt a téli időjárással összefüggő káresetek felszámolásában. Pénteken, szombaton és vasárnap összesen kétszázhatvan embert sikerült a téli időjárás káros következményeitől megmenteni, közülük huszonhatot a kihűléstől. Kétszázhét ember szenvedett különböző sérüléseket a síkos úton, illetve közúti és egyéb balesetekben, húsz ember pedig szén-monoxid-mérgezést szenvedett. Orvosi ellátásra hét embert szállítottak a mentők kórházba. A horvát, szlovén és osztrák határszakaszokon több helyen korlátozták a teherforgalmat annak érdekében, hogy közlekedésükkel ne terheljék térség úthálózatát, és ne növeljék az elakadt járművek számát. Ahogy a helyzet normalizálódott, ezek a korlátozások fokozatosan megszűntek. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=555
A tűzoltósági területen történt A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél A tűzvédelmi főosztály teljes állománya részt vett a hatósági adatszolgáltatási rendszert bemutató továbbképzésen. Az országos tűzoltósági főfelügyelőség kijelölt állománya a tűzmegelőzési térkép bemutatóján vett részt. A tűzoltósági főosztály helyettes vezetője, a központi főügyeleti főosztály, a humánszolgálat, valamint a fejlesztési osztály munkatársa a szolgálat-összeállító program fejlesztésével kapcsolatban a fejlesztő cég képviselőivel egyeztetett. A tűzvédelmi főosztály vezetői és munkatársai a füstkötényfal feletti tárolásról szóló megbeszélésen voltak jelen az Ingatlan Kerekasztal képviselőivel együtt. Az építési termékek, épületszerkezetek teljesítményének igazolásával kapcsolatos jogszabályok módosításáról szóló uniós jogszabály bevezetéséről tartott egyeztetésen vettek részt a tűzvédelmi főosztály munkatársai és annak vezetője. A megbeszélésen a Belügyminisztérium Országos Főépítészi Iroda főosztályvezető-helyettese és munkatársai is jelen voltak. A következő hét eseményei A héten a KAP-online gyakorlatmoduljának fejlesztésével kapcsolatos egyeztetésen vesznek részt az iparbiztonsági és a polgári védelmi főfelügyelőség, a tűzoltósági főosztály, valamint a fejlesztési osztály munkatársai. A hét folyamán egyeztetést tart az Országos Tűzmegelőzési Bizottság szabadtéri tűzesetek megelőzésével, továbbá a szén-monoxid-mérgezések megelőzésével foglalkozó munkabizottsága is.
Felügyelő bizottsági ülést tart január 25-én a BM Heros Zrt., amelyen az országos tűzoltósági főfelügyelő is részt vesz. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 199 tűzesethez vonultak és 1191 műszaki mentésnél avatkoztak be, 15 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor.
A polgári védelem területén történt A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél Január 9-én járt le az önkéntes mentőszervezeteknek szóló pályázatok beérkezésének határideje. A határidő lejártáig 45 szervezet nyújtott küldte be pályázatát. A 2012. évi támogatás célja segítséget nyújtani a mentőszervezetek feladatainak végrehajtásához kapcsolódó technikai- és védőeszköz-ellátáshoz, a gépjárművek és technikai eszközök javításához, felújításához, valamint a mentőszervezetek állományának oktatásához, képzéséhez. A beérkezett pályázatokat a BM OKF szakértőiből, a Polgári Védelmi Tanácsadó Testület és a Magyar Tűzoltó Szövetség elnökségi tagjaiból álló bírálóbizottság értékelte. Elkészült a HUNOR és HUSZÁR mentőszervezet téli időjárás idejére szoló beavatkozási útmutatója. A szabályzat a megfelelő öltözködést, felszerelést, a magatartási és eljárási szabályokat fogja össze és mutatja be.
Az iparbiztonsági területen történt Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület A szakterület vezetője előadást tartott a veszélyességi övezetben történő fejlesztésekkel kapcsolatos hatósági feladatokról, valamint a főosztályvezető-helyettes a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló kormányrendelet módosításával kapcsolatos egyeztető tárgyaláson vett részt a NFM-ben. A főosztály munkatársai részt vettek a hatósági adatszolgáltatási rendszer alkalmazására történő felkészítésen. Az elmúlt hét során a megyei igazgatóságok országszerte tizenegy helyszíni szemlét tartottak biztonsági dokumentáció felülvizsgálata céljából veszélyes üzemekben, továbbá sor került egy iparbiztonsági felügyeleti ellenőrzésre is. Veszélyesáru-szállítás szakterület Az elmúlt héten közúton összesen 17 igazgatóság 35 helyszínen végzett ellenőrzést, amelyek során összesen 334 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 57 ellenőrzött gépjármű közül három volt szabálytalan. Nyolc igazgatóság 13 telephelyi ellenőrzést tartott, ezek során összesen két ADR hatálya alá tartozó járművet vizsgáltak meg. Egy esetben helyszíni intézkedésre, négy közúti szállítás és egy telephelyi ellenőrzés kapcsán pedig hatósági eljárás megindítására került sor.
Vasúton kilenc igazgatóság kilenc helyszínen vizsgálódott, összesen 86 vasúti járművet ellenőriztek. Ezek közül nyolcvan tartozott a RID hatálya alá, amelyből kettő volt szabálytalan, esetükben hatósági eljárás indult. Ezeken túl három igazgatóság egy-egy RID telephelyi ellenőrzést is tartott. Vízi úton két igazgatóság összesen öt helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során 12 vízi járművet vizsgáltak meg. Ezek közül öt tartozott az ADN hatálya alá, kettőnél találtak olyan szabálytalanságot, amely hatósági eljárás megindítását indokolta. ADN telephelyen egy igazgatóság vizsgálódott. Az érintett társszervek képviselőinek részvételével zajlott a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál január 14-én az az értekezlet, amelynek a Komplex Ellenőrzési és Bírságolási Útmutató kidolgozása volt a témája. A következő hét eseményei A január 14-17. és január 21-24. között megrendezendő veszélyesáru-szállítási ügyintézői tanfolyamon részt vesz a szakterület két munkatársa. A hét folyamán a szakterület képviselői részt vesznek a polgári célú pirotechnikai termékek használatát szabályozó kormányrendelet módisítását célzó előterjesztésen.
Hatósági-koordinációs és művelet-elemzési szakterület A hét jelentős eseményei Január 14-én a Hatósági Adatszolgáltatási Rendszer (HADAR) alkalmazásával kapcsolatban tartott felkészítést a szakterület. A továbbképzésen száztizen vettek részt, ők előadások révén ismerkedhettek meg a HADAR alapvető fogalomrendszerével, a program használatával, valamint az adatbázisból kinyerhető adatok modellezésével. A főosztályvezető a SEERISK projekttel kapcsolatos egyeztetést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja képviselőinek részvételével. Szó esett a projekt jelenlegi szakaszával kapcsolatos feladatokról, emellett szakmai szempontból értékelték a kockázatelemzési módszertant és a külföldi projektpartnerek megoldási javaslatait összegző tanulmányt.
