Hírlevél. A kis cégek 80 százalékánál a túlélésről

KEM KASZTERMENEDZSMENT KFT.

Hírlevél 2 0 1 6 .

É V F O L Y A M

I .

S Z Á M

J A N U Á R

A kis cégek 80 százalékánál a túlélésről fog szólni az év

Cím: 2800 Tatabánya, Réti út 160. Telefon: +3630/245-3416 E-mail: [email protected] Honlap: www.kemekklaszter.hu

A TARTALOMBÓL:

Vékony jégen táncolnak a magyar cégek

2

Óriási eladási hullám indulhat Magyarországon

2

Megéri teperni a NAV kegyeiért

5

Ettől félnek legjobban a magyar cégek

6

Növekedési korlátot jelenthet a munkaerőhiány

7

EU-pénzek: nem kell a hivatalokba szaladni az igazolásért

7

Idén félezermilliárd forint lesz elérhető

8

Fél éven belül újra megváltozik az adózás

9

Egyre több felhívás között válogathatnak a vállalkozások

9

Rávetették magukat a vállalkozások az uniós forrásokra

10

Egyre nagyobb a korrupció

11

Gazdasági pénzügyi továbbképzések

12

Építőipari továbbképzések

13

Pályázati lehetőségek

14

A cégvezetők jobban hisznek az ország általános gazdasági helyzetének javulásában, mint a saját vállalkozásuk fejlődésében. A makrogazdasági helyzet javul, de saját vállalkozásukat féltik a cégvezetők - derül ki az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda kutatásából. Az év végén mérséklődött a depresszió, de továbbra sincs „hurráoptimizmus”. A szeptemberi méréshez viszonyítva 2,3 százalékponttal javult az index értéke, de hiába éledezik a gazdaság, a kis- és középvállalkozások vezetőinek mintegy fele még nem látja, hogy tartós lehet-e ez a növekedési pálya. Az előző negyedévi 28 százalékhoz képest most a vállalkozások vezetőinek 40 százaléka gondolja úgy, hogy javulni fog a magyar gazdaság teljesítménye az elkövetkező félévben, de az előző 20 százalék helyett most 23 százalék szerint romlik majd a helyzet (37 százalék a változatlanságot feltételezi). Ezek az adatok az elmúlt két évet nézve jónak látszanak. Ugyanakkor a saját vállalkozásuk lehetőségeit tekintve már nem ilyen kedvező a kép. Egy negyedévvel ezelőtt ugyanis még a vállalkozások vezetőinek 28 százaléka mondta, hogy javulni fog cégének helyzete az elkövetkező félévben, sőt 8 százalék kifejezetten jelentős javulásra számított. A mostani adatok szerint viszont saját cégének növekedési lehetőségeiben a vezetőknek csak 26 százaléka bízik, míg jelentős javulást egyáltalában nem remél egyetlen egy vállalkozás vezetője sem.

A cégvezetők 23 százaléka számít arra, hogy javul az elkövetkező hat hónapban cégének likviditási helyzete. További 68 százalék ebben a tekintetben nem vár változást, és csupán 9 százalék jelzi azt, hogy romlik e tekintetben cégének helyzete. Ezzel együtt csupán 33 százalék mondta azt, hogy számít olyan váratlan nehézségre, amely megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez kilenc százalékponttal jobb adat, mint egy negyedévvel korábban. A váratlan gazdasági nehézségektől tartó vezetők 80 százaléka pedig még romló likviditási helyzetet is vizionál. Azaz számukra - a saját várakozásaikat tekintve - a túlélésről fog szólni az idei év.

A kivárást mutatja az is, hogy a magyar cégvezetők 73 százaléka nem tervez fejlesztést az elkövetkező félévben, sőt az 500 millió forint feletti árbevételű cégeknél 90 százalékban stagnálást jeleznek. Azaz továbbra sem Egyre erősebb az a tendencia, hogy a cégvezetők jobban látszik az erősödő magyar KKV-szektorral megtámogahisznek az ország általános gazdasági helyzetének javulá- tott, stabil gazdasági növekedés - írja az elemzés. sában, mint a saját vállalkozásuk fejlődésében, bővülésében. Ez pedig azért is lehet kifejezetten negatív folyamat, http://www.vg.hu/kkv/a-kis-cegek-80-szazalekanal-amert visszafogja a vállalkozások beruházási, létszámnö- tulelesrol-fog-szolni-az-ev-463491 velési terveit és kedvét - írják az elemzők.

A kkv-szektor erősítést érdemel A foglalkoztatás 73 százalékához hozzájáruló kis- és középvállalkozói szektor (kkv) versenyképessége, hatékonysága erősítést érdemel, a 2016-tól 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban olyan lehetőség áll előttük, amely korábban nem volt mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke az M1-en.

képviseletének vezetője emlékeztetett arra, hogy a korábbi uniós fejlesztési ciklusban, 2007-2013-ban a támogatás 16 százalékát fordította az ország gazdaságfejlesztésre, ezzel szemben a mostani 2014-2020-as időszakban 60 százalékot használnak fel erre a célra.

sára, további 16 százalékot a foglalkoztatás bővítésére, valamint 9 százalékát az innováció fejlesztésre fordít az ország. Vadász György hangsúlyozta: ezekkel a lehetőségekkel élni kell, mert velük hatékonyságot, versenyképességet, piacbővítést lehet elérni.

Hozzátette: a gazdaságfejlesztési források 16 százalékát kifejezetten a http://www.vg.hu/kkv/vadasz-a-kkvA kis- és középvállalkozások érdek- kis- és középvállalkozások támogatá- szektor-erositest-erdemel-463375

OLDAL 2

Vékony jégen táncolnak a magyar cégek A kkv-szektorban is az lesz az egyik legnagyobb kérdés, hogy képes lesz-e a kormány átlendíteni az országot az EU-s források átmeneti szűkülésén. A cégek gazdálkodási hangulata javult, de többségük még mindig pesszimista - olvasható egy új felmérésben. Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásában készített kkv konjunktúraindex értéke 49,3 pontra nőtt 2015 utolsó negyedévében, amely az előző negyedévhez képest javuló hangulatot mutat. Az 500 hazai cég vezetőjének válaszai alapján készített negyedéves felmérés szerint év végén mérséklődött a depresszió, de továbbra sincs hurráoptimizmus. A szeptemberi méréshez viszonyítva 2,3 százalékponttal javult az index értéke, de hiába éledezik a gazdaság, annak meghatározó szereplői a kis- és középvállalkozások vezetőinek mintegy fele még nem látja, hogy tartós lehet-e ez a növekedési pálya. A környezetben inkább bíznak, mint önmagukban A kkv-szektorban is - a 2016-os év külső gazdasági hatásait nem számítva - az lesz az egyik fő kérdés, hogy képes lesz-e a kormány mesterséges eszközökkel átlendíteni az országot az Európai Uniós források átmeneti szűkülésén, azaz a pályázati ciklus miatti visszaesés a beruházások területén hogyan lesz pótolható. Ez pedig nyilvánvalóan óvatosságra inti a vállalkozások vezetőit, még akkor is, ha nem elsősorban azokon a területeken működnek, amelyeket közvetlenül érintenek az EU-s pályázati források. Az előző negyedévi 28 százalékához képest most a vállalkozások vezetőinek 40 százaléka gondolja úgy, hogy javulni fog a magyar gazdaság teljesítménye az elkövetkező félévben, de az előző 20 százalék helyett most 23 százalék szerint romlik majd a helyzet (37 százalék a változatlanságot feltételezi). Ezek az adatok az elmúlt két évet nézve jónak látszanak. Ugyanakkor a saját vállalkozásuk lehetőségeit tekintve már nem ilyen kedvező a kép. Egy negyedévvel ezelőtt ugyanis még a vállalkozások vezetőinek 28 százaléka mondta, hogy javulni fog cégének helyzete az elkövetkező félévben, sőt 8 százalékuk kifejezetten jelentős javulásra számított. A mostani adatok szerint viszont saját cégének növekedési lehetőségeiben a vezetőknek csak 26 százaléka bízik, míg jelentős javulást egyáltalában nem remél egyetlen egy vállalkozás vezetője sem. A többség nem tervez bővítést sem A váratlan gazdasági nehézségektől tartó vezetők 80 százaléka romló likviditási helyzetet vizionál. Azaz számukra - a saját várakozásaikat tekintve - a túlélésről fog szólni az idei év (is). A "kivárást" mutatja az is, hogy a magyar cégvezetők 73 százaléka nem tervez fejlesztést az elkövetkező félévben, sőt az 500 millió forint feletti árbevételű cégeknél 90 százalékban stagnálást jeleznek. Azaz továbbra sem látszik az erősödő magyar kkv-szektorral megtámogatott, stabil gazdasági növekedés. Túlságosan rá vagyunk utalva az Európai Unióból érkező pénzekből generált beruházásokra, és az idetelepült multinacionális vállalatok fejlődésére. A stabilitáshoz szükség lenne erősebb magyar vállalkozói rétegre, de ez az elmúlt néhány évben sem teremtődött meg - állapítja meg a kutatás. http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/vekony_jegen_tancolnak_a_magyar_cegek.608275.html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kiemelt_cikkek

Óriási eladási hullám indulhat Magyarországon - sokan becsukhatják a boltot Számtalan hazai kis- és közepes vállalkozás élén égető kérdéssé vált a generációváltás. Mivel sok esetben az utódlás nem megoldható, a vállalatok garmadával kerülhetnek eladósorba. / Folyt. a köv. oldalon

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

I.

SZÁM

Fontos határkőhöz érkezett a kkv- szektor: a rendszerváltás környékén alapított vállalkozások vezetői nagy számban érkeznek a nyugdíjkor küszöbére. Sokuk már ötvenes éveik derekára érve feladná a naphosszat tartó vesződséget, de nem kis számban vannak olyanok, akik még 70 felett is kényszerűen a cégvezetői székhez láncolják magukat - mivel nincs kinek átadni az irányítást.

OLDAL 3

A harmadik fő nehézség, hogy a hazai cégszerkezet kitermelte a "one man show" és a "kulcsember" néven emlegetett jelenségeket. Magyarán: a kkv-knál gyakori, hogy minden döntési és kapcsolati szál az egyszemélyi tulajdonosnál, esetleg egy maroknyi csoportnál fut össze, távozásuk esetén pedig akár az ügyfelek is elhagyhatják a céget. Így még ha hajlana is egy utód a cég átvételére, távolról sem biztos, hogy a középvezetők vagy a piac elfogadják a személyét.

Statisztikák nem készültek arról, hogy hány kis-, és középvállalkozásnál nem megoldott a generációváltás, ugyanakkor a tanácsadás Kezdődhet az eladási hullám területén dolgozók tapasztalatai alapján a probléma a társaságok körülbelül 60 százalékát érintheti - becsülte lapunknak Menyhei Az A-terv persze mindig az, hogy a cégvezetőt az utóda váltsa a Ákos, a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja. vezetői székben. Ha az átadásra nincs mód - és ez a gyakoribb eset -, akkor jöhet a társaság értékesítése, azonban az körvonalazódik, Ez persze nem reprezentatív adat. Ám figyelembe véve, hogy 2013- hogy kevés lesz a tényleges cégeladás. ban a kkv-szektor regisztrált cégeinek száma 551 ezer volt, amely az összes Magyarországon bejegyzett cég 99,9 százalékát tette ki, ha A következő években számtalan hazai kkv kerül piacra. Mivel 2-3 év csak a vállalkozások 10 százalékánál nincs megoldva az utódlás, már múlva ezzel párhuzamosan a Jeremie kockázati tőkealapok is értéakkor is hatalmas cégtömeggel állunk szemben.Ez a kérdéskör nem kesíteni akarják a részesedéseiket a portfólió cégekben, a túlkínálat szektor specifikus, de az egyik leginkább "fertőzött terület" az agrár- miatt az árak a mélybe zuhanhatnak - vázolta Horgos. Az eladási ágazat - tapasztalja a szakember. trend pedig már megkezdődött. Úgy látja, bár vevők ugyan lennének - felmérések szerint a nagyvállalatok 40-50 százaléka tervez akvizíciókat a közeljövőben - a piacra kerülő vállalatok többsége kevéssé vonzó a vevőknek. Már most sok céget próbálnak meg eladni, az értékesítések csupán harmada sikeres - mondta Simonyi. A szakmai és pénzügyi befektetők ugyanis nem materiális javakat, hanem jövedelemtermelő képességet, piacot akarnak vásárolni. A fő szempont, hogy milyenek az eladósorba került társaság ügyfelei, ha itt nincs elegendő potenciál, akkor a befektető csak szemezgethet: például csak a céges csapatot vagy az adatbázist viheti el. Alapvetően tehát belső javak a mozgatórugók - hiszen gépekhez, vagy ingatlanokhoz a vevők más módon is hozzájuthatnak. Márpedig a hazai kkv-k értékét jellemzően az utóbbiak határozzák meg, s a tulajdonosok is ezek alapján húzzák - főként érzelmi alapon - magasra az árat, miközben a piac értékítélete szerint maga a cég csak ennek töredékét éri. Jelenleg csak a (feltörekvő) középvállalkozások lehetnek értékes felvásárlási célpontok, azonban sajnos ezeknek is csak a kisebb háA nyugat- európai országokban ugyancsak a gazdaság gerincét alkot- nyada felel meg azon kritériumoknak, amelyeket a felvásárlással ják a kkv-k, ám ott a családi vállalkozások rendszerint több nemze- foglalkozó hazai vagy külföldi vállalatok támasztanak - érvelt déket felölelő múlttal rendelkeznek. Nyugatabbra már az ötödik Menyhei. generációváltás megy végbe, a cégutódlásnak pedig megvan a kialakult metódusa. Ehhez képest idehaza a nyugdíjkor közelében lévő Trükközésen nevelkedett generáció vállalatvezetők felkészületlenül szembesülnek ezzel a problémakörA kkv-k értékelésénél kritikus kérdéskör a szabályos, transzparens rel. működés - márpedig a legtöbb hiányosság épp itt mutatkozik. A A cégátadás nehézségeinek számos vetülete van, s ennek csak az leggyakoribb probléma a bejelentett jövedelmekkel való ravaszkoegyik oldala a népességfogyás, illetve a fiatalok kivándorlása. A ta- dás. A bérköltséget nézve a bérjövedelmet idehaza munkavállalónnácsadók szerint ugyancsak tetten érhető a generációs szakadék: az ként 54-56 százalékos állami elvonás terheli, így a vállalkozások új vezetői nemzedék kevés motivációt érez arra, hogy egy kicsi, nagyobbik része inkább zsebbe is fizet. A csalás beépül a termékek hagyományos szisztémájú cégnél legyen röghöz kötve. Egy fiatal és szolgáltatások árszínvonalába is, mert a zsebbe fizetés miatt a menedzser szemszögéből sokkal trendibbnek tűnik egy multicég teljes költség nem vagy csak nehezen látható. londoni felhőkarcolójában dolgozni, mint egy Zala megyei lemezmegmunkáló üzem élén fáradozni napi 12 órát - példálózott Simonyi A másik problémakör a rekordmagas áfa, amely egyrészt csalásra, Tamás, a KPMG Corporate Finance közép-kelet-európai regionális másrészt pedig számla nélküli fizetésre ösztönöz. Sajnos a jelenlegi szabályozás nem biztosít kiutat ebből az ördögi körből - fejtegette vezetője. Menyhei. Gyakori jelenség, hogy nincs olyan kompetens személy, aki válthatná a cégvezetőt - ez főként akkor kezelhető nehezen, amikor különle- A hazai kkv-k számottevő részének ugyanis van takargatnivalója. Az ges szaktudásra és tapasztalatokra van szükség. Egy speciális környe- adómorál pedig nem az egyetlen gyenge pont, a sikkasztástól kezdve zetvédelmi technológiát, javarészt exportra szállító cég fejének még az ügyviteli és a kimutatás manipulációig a legkülönfélébb, gyakran külső menedzsmentet sem könnyű találni, mert kevés a szakember - hajmeresztő trükközési módokig terjedtek el - értékelt Simonyi. említett példát Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO magyarországi irodájának partnere. Már az emberek felének nincs gyereke

OLDAL 4

Mindez komoly leértékelődést is hozhat. Hiába akarnak a tulajdonosok rendet rakni, számtalan társaságnál egy korrigált pénzügyi terv elkészítése után végül azt látni, hogy a valójában nem is állít elő nyereséget a szervezet - mondta Horgos. S míg egy magyar vevő megértőbb lehet a szürke működéssel szemben, a nemzetközi befektetők "szuperérzékenyek" a szabálytalanságokra és könynyen elállhatnak a vételtől.

hez és a tárgyalásokhoz szükséges szakértelem, de a megfelelő vevő beazonosítása is nehézséget okoz. A cégvezetők többsége azonban továbbra is úgy gondolja, hogy egyedül is boldogul. Ráadásul a tanácsadás önmagában nem szül csodákat. Avállalkozásokat ugyanis két csoportra lehet osztani: egy részük kisebb módosításokkal, a jogi háttér és az adminisztráció rendezésével akvizícióra alkalmassá tehető. Másik részük azonbanvagy méreténél vagy a tulajdonos habitusánál fogva teljesen alkalmatlan arra, hogy felvásárolják. Mi lesz a végkifejlet? Nemzetközi szinten nézve a hazai vállalatfelvásárlási szegmens egy olcsó piac. Kicsi a tranzakcióméret és a hazai vevők kifejezetten alulárazzák a kkv-kat, a vétel ugyanis nem létkérdés - hívta fel a figyelmet Simonyi. Vannak olyan "sötét" területek, mint az építő- vagy az élelmiszeripar, amelyeket a vevők messze elkerülnek, másutt a 25 százalék körüli hozamelvárás számít átlagosnak (a befektetett tőke megtérülésével számítva). A bizonytalan hazai gazdasági és jogi környezet miatt ráadásul kockázati felárat kérnek, amely felnyomja a hozamelvárásokat. Ezt a szintet pedig csak kevés hazai kkv képes produkálni.

Távol a tőkepiactól Az érintett vállalati közeg nem a kockázati, és magántőke vadászterülete - hiszen az alapok a jövőbeni dinamikus növekedés reményében fektetnek be egy-egy cégbe. A "korosabb" kkv-k nagy részénél viszont nem a tőkeemelés, hanem inkább a tőke leszállítása válhat aktuálissá. Szintén nem igazán várható, hogy a "reprivatizáció" új terepe a Budapesti Értéktőzsde lesz, hiszen az ígéretes terjeszkedés reménye nélkül e vállalati kör döntő része csak jelentős diszkontok mellett lenne képes a börzére lépni. Ennél pedig még a cégértékesítés is vonzóbb üzlet lehet .

Ha pedig kiderül egy társaságról, hogy alapvetően veszteséges, akkor valószínűleg még a magyar ve- Horgos szerint egy cégeladásnál az áron felül vannak más szempontok is, amelyeket mérlegelnek a vőknek sem lesz vonzó. tulajdonosok - például akadnak vidéki vállalatvezetők, akik nem fogadnak el olyan ajánlatot, amely a Mekkora lesz a tanácsadás szerepe? cég megszűnésével járna, a tevékenység fennmaraA kkv-k 95 százaléka hallani sem akar arról, hogy dása fontos számukra, mert ők a környék legnaátvilágítást rendeljen egy tanácsadócégtől, ugyanis gyobb foglalkoztatói. Ám szociális érzékenység iderendszerint sokallja a mintegy 10 millió forintot vagy oda, a befektetők szemében e társaságok ettől felemésztő pluszkiadást - mondta Simonyi Tamás. még ugyanolyan keveset érhetnek, ha nem történt Ám a potenciális vevők amúgy is kérni fogják az meg egy tudatos felkészülés. önvizsgálatot, így a cégek csak saját értéküket tudnák növelni, amennyiben elébe mennének a szándé- A cégtranzakciók döntő részén az látszik, hogy a koknak. (A vevők nagyobb vesztenivalót éreznek az felvásárlók, a bekebelezett cég piaci konkurensei - e jelenség egyben a jövőt is előrevetíti. A KPMG és a eladóknál.) Primus Trust szakértői szerint az elöregedett meA jelenlegi jogi környezetben a jövedelemtermelő nedzsment miatt bajba kerülő szervezetek nagy képesség jelentős csökkenése nélkül a vállalkozások részét, nem vásárolják fel, legfeljebb feldarabolják. kifehérítése nem végezhető el. Ahol a kifehérítési folyamat vége kecsegtetőbbnek tűnik, nem nélkü- A M27 ABSOLVO szakértője szerint a cégek egy lözhető az adó és jogi tanácsadók segítsége.Emellett részét fogják csak eladni, ám lesznek olyanok, ahol a bizalmi vagyonkezelés 2014-ben bevezetett intéz- az utódlást vagy az értékesítést nem tudják megolményének is az egyik legtipikusabb alkalmazási terü- dani, így gyengül majd a piaci aktivitásuk és a versenytársaik benyomulnak majd a keletkező űrbe. lete a generációváltás elősegítése. A bizalmi vagyonkezelés rugalmas, feltételektől függő felosztási lehetőséget biztosít, ahol a vagyonrendelő meghatározhatja, hogy ki, mikor, milyen feltételektől függően, milyen formában részesedhet a rendelt vagyon hozamaiból vagy tőkerészéből ismertette Menyhei. Azt azonban még nem tudni, hányan szánják majd rá magukat a felkészülésre. Az eladósorba kerülő kkvk kisebb része fordulhat majd külső tanácsadóhoz, annak ellenére, hogy a sikeres dealhez már a cégeladási hullám fölcsapása előtt fontos megjelenni a piacon - figyelmeztetett Horgos. A felkészülési folyamat ugyanis hosszú - s nem csak a kifehérítés-

HÍRLEVÉL

E folyamatok koncentrációt és egyben piactisztulást is hoznak. A kevésbé értékes cégek tömeges eltűnése a GDP-re nem fog különösebben hatni, ám hogy milyen humán vagy szociális problémákat okoz majd a jelenség, azt még nem lehet felbecsülni. http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ oriasi_eladasi_hullam_indulhat_magyarorszagon_sokan_ becsukhatjak_a_boltot.607980.html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirle vel&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kepes_vezeto

2016.

ÉVFOLYAM

I.

SZÁM

OLDAL 5

Megéri teperni a NAV kegyeiért A megbízható adózói státusz megszerzése számos gyakorlati előnynyel jár, ezért érdemes mindent megtenni a pozitív NAV-minősítés eléréséért - hívja fel a vállalkozások figyelmét a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. Idén január 1-jétől újdonságként került be az adózás rendjéről szóló törvénybe a megbízható adózói státusz. Az első minősítést az adózó előélete és 2016. első negyedéves adatai alapján végzi majd el az adóhatóság és egy negyedéven keresztül lesz érvényes. A megbízható adózói státusz számos előnnyel jár. Esetükben például a kiszabható adóbírság és mulasztási bírság felső határa a felére csökken. Ugyancsak jelentős könnyebbséget jelenthet az adóhatósági ellenőrzések hosszának 180 napban való maximálása, amelyet még a kapcsolódó vizsgálatokkal és a felettes szervek általi hosszabbítással sem léphet túl a NAV. A likviditási nehézségeket is könnyebben vészelhetik át azok, akik pozitív státuszba kerülnek, hiszen az adóhatóság által nyilvántartott 10-500 ezer forint közötti tartozásra évente egy alkalommal automatikus pótlékmentes részletfizetés kérhető - véli Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

zete nem haladja meg tárgyévi adóteljesítményének 3 százalékát, valamint a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV nem indított ellene végrehajtási eljárást (ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását). További feltétel, hogy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, nem állt adószámfelfüggesztés, vagy adószámtörlés, illetve fokozott adóhatósági felügyelet alatt, nincs 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása, a rá kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg tárgyévi adóteljesítményének 1 százalékát, valamint nem minősül kockázatos adózónak. Nem kizáró ok, ha az adózó nem működött a tárgyévet megelőző öt évben, ebben az esetben az öt évre vonatkozó feltételeket a NAV a működés megkezdésétől, vagy áfaregisztráltak esetén az adóalanyiság kezdetétől vizsgálja. A megbízható adózói minősítésnek több olyan, múltra vonatkozó kritériuma is van, amely "adottságnak" tekinthető, azaz visszamenőleg nem lehet változtatni rajta, legfeljebb idővel kikerülhetnek a figyelési idősávból. Több olyan feltétel is van azonban a listán, amelyek a minősítés időpontjában fennálló állapothoz kötődnek, így esetükben még érdemes lépéseket tenni a megfelelés érdekében - hívja fel a figyelmet Szmicsek Sándor. A szakember szerint március végéig célszerű beszerezni a nemleges adóigazolásokat és rendbe tenni az adófolyószámlát. A NAV ugyanis nem állíthat ki nemleges adóigazolást, ha hiányzó vagy feldolgozatlan bevallást, hiányzó bejelentést, esetleg bármely adónemen adótartozást tart nyilván (esetleg téves adatok, le nem könyvelt befizetések/ átvezetések, stb. alapján).

Cash-flow szempontból még jelentősebb az a kedvezmény, hogy a jelenlegi 75 napos határidővel szemben 2017. január 1-jétől a megbízható adózók áfakiutalás iránti kérelmét az adóhatóság 45 napon belül, 2018. január 1-jétől pedig 30 napon belül teljesíti. A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót a NAV mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő kitűzésével szólítja fel a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Ez utóbbi alól azonban kivétel a A nemleges igazolás igénylése illetékfoglalkoztatotti bejelentés és az ekáer- mentes, és a felsorolt eltérések esetén a NAV nem tagadja meg a kiadását, habejelentés elmulasztása. nem hiánypótlásra szólítja fel az adózót. Megbízható adózó csak olyan cégbejegy- Ezzel "fájdalommentesen", még a minőzésre kötelezett vagy áfa-regisztrált sítési eljárás előtt pótolhatók az esetleadóalany lehet, amely legalább 3 éve ges hiányosságok, tisztázhatóak a félrefolyamatosan működik, vagy legalább 3 értések. A szakember megjegyezte: az éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül, adóigazolás személyes ügyintézés esetén a tárgyévben és az azt megelőző öt azonnal átvehető, míg elektronikusan évben megállapított összes adókülönbö- akár egy hét átfutási időt is igényelhet.

Annak érdekében, hogy ne kelljen minden negyedévben nemleges adóigazolást kérni, érdemes rendbe tenni az adófolyószámlát is, egyeztetni a társaság adóbevallásait, főkönyveit, kalkulációit és bérszámfejtését az adófolyószámlákon található előírásokkal és befizetésekkel. Szükség esetén kérelmezni kell az adófolyószámla valamely adónemén mutatkozó túlfizetés más adónemre történő átvezetését, érdemes intézkedéseket tenni az adó-visszaigénylés, valamint az esetleges önellenőrzések, bevalláspótlások, illetve az ezekhez szükséges dokumentációk összeállítása érdekében tanácsolja a Mazars szakértője. http://www.napi.hu/ado/ megeri_teperni_a_nav_kegyeiert.60912 3.html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_me dium=Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu _hirlevel_kiemelt_cikkek

OLDAL 6

Ettől félnek legjobban a magyar cégek Nagyon kevés figyelmet fordítanak a hazai kkv-k vezetői a korrupciós kockázatokra. A cégvezetők szemlélete ellentmondásos: míg úgy látják, Magyarországon az üzleti gyakorlat szerves része a korrupció, addig saját környezetükben nem tapasztalnak korrupciós problémákat derül ki az EY és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából.

A kutatás egyik fő üzenete, hogy a magyar cégvezetők, nem fordítanak figyelmet a korrupció elleni védekezésre, sőt nem is ismerik korrupciós kockázataikat. A kis-és középvállalatok a nagyvállalatokkal összehasonlítva még kevesebb figyelmet fordítanak a korrupciós rizikókra, pedig egy-egy visszaélés esetükben akár végzetes hatással is járhat a társaságukra - hívta fel a figyelmet Fábián Lívia, az EY Viszszaélés-kockázatkezelési üzletág szenior menedzsere.

Súlyos a lemaradás

Csupán a nagyvállalatok 30 százaléka rendelkezik saját etikai kódexszel, míg a kis- és középvállalatoknál pusztán 10 százalék ez az arány. Ezzel szemben az EY nemzetközi átlaga ezen a téren 77 százalék, ami súlyos lemaradást tükröz. A kutatásból az is kiderült, hogy a cégek 66 százalékánál nincs beszerzési szabályzat, a vállalatok ugyancsak 66 százaléka egyáltalán nem szokott pályáztatni, míg 69 százalékuk egyáltalán nem írat alá Van amitől félnek, de alig-alig szállítóival beszállítói audit hozzájárulást. lépnek Pedig a nemzetközi felmérés alapján számos olyan visszaélésmegelőzési kontroll áll rendelkezésre, amelynek bevezetése nagyobb költséggel jár, de számos olyan módszer is létezik, amely alacsony költséggel hatékonyan előzheti meg a visszaéléseket A hazai vállalatvezetők a legjobban mondta Fábián Lívia. a vállalati eszközök hűtlen kezelésétől, a készpénz, vagy tárgyi esz- A korrupciót a cégvezetők Maközök ellopásától tartanak, emel- gyarországon az üzleti élet szerves lett az információ-, és adatbizton- részének gondolják, ám - válaszaik ságot tartják kritikus pontnak. A szerint - saját környezetükben legjobban attól tartanak, hogy saját nem tapasztalnak korrupciós probalkalmazottaik szivárogtatják ki a lémákat. Ez az eredmény súlyos cég által tárolt bizalmas adatokat ellentmondást tükröz. és egy harmadik félnek adják át. Ám ez ellen sem védekeznek kel- http://www.napi.hu/ lően. magyar_vallalatok/ ettol_felnek_legjobban_a_magyar Az itthon működő cégek alig több, _cegek_sulyos_ellentmondasokat_ mint tizede (13 százaléka) fordít mutat_egy_felmeres.609206.html? figyelmet arra, hogy azonosítsa és utm_source=Napi.hu_hirlevel&ut ellenőrizze a magas korrupciós m_medium=Hirlevel&utm_campai kockázatokkal járó tevékenysége- gn=Napi.hu_hirlevel_kiemelt_cikk ket és kulcspozíciókat. ek A hazai cégek 81 százaléka nem méri fel rendszeresen kockázatait. Az effajta felmérést végzők körében, ugyanakkor a vállalatok 40 százalékánál a rizikófelmérés sem a visszaélésekre, sem a korrupciós kockázatokra nem terjed ki.

Mit tenne abban az esetben, ha cége árbevétele a harmadára csökkenne és egy közbeszerzési eljárás során kenőpénz felajánlására, vagy elfogadására nyílna lehetősége? A felmérés egyik szimulált esetére a megkérdezett menedzserek 6-17 százaléka felelte, hogy a lehetőséget nem utasítaná el - ismertette Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója. A hipotetikus kérdésnél a "pozitív" válaszadók közötti szórást az okozza, hogy e cégvezetők csak kisebb része adott egyértelműen igenlő választ a kérdésre, a többiek a mérlegelés és a válaszadás elutasítása között ingadoztak.

Az Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban című kutatás célja a korrupciós kockázatok felmérése, továbbá annak megismerése, hogy jelenleg a magyar vállalkozások vezetői milyen eszközökkel törekednek a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására. A felmérés során mintegy 300 cég felső vezetőit és tulajdonosait szondázták személyes lekérdezés alapján. Az érintett vállalatok legalább 50 főt foglalkoztatnak és legalább 250 milliód forintnál nagyobb árbevételt értek el. Az ágazatokat tekintve számos iparág képviseltette magát a kereskedelemtől a szolgáltatásokon át a logisztikáig.

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

I.

SZÁM

OLDAL 7

Növekedési korlátot jelenthet a munkaerőhiány A cégek idei növekedési kilátásait jelentősen korlátozhatja Székely Zsolt szerint a 2008-as hitelpiaci válság legnagyobb oka a nyakló nélküli hitelezés volt. Úgy látja, az MNB hitelprogramja haa munkaerőhiány – hangzott el a Világgazdaság évindító sonló helyzetet eredményezhet: valós teljesítménynövelés nélkül konferenciájának panelbeszélgetésén. juthatnak pénzhez vállalkozások. „Akkor kell felvenni a hitelt, ami„Az idei növekedési kilátásaink vonatkozásában elsősorban a mun- kor tényleg szükség van rá, és az olcsó hitelt is vissza kell fizetni” – kaerő-kínálat terén látni korlátokat”- mondta Sinkó Ottó, a Video- tette hozzá. „Mi elenyésző hitelforrást használunk, a működésből ton vezérigazgatója. „Eddig évente néhány szász fővel nőtt a létszá- eredő nyereséget forgatjuk vissza inkább” - mondta. Úgy véli, sok munk, ezt sokkal nehezebb lesz idén elérni.” Hozzátette: a munka- vállalkozás az EU-forrásokra ingyen pénzként tekint, és nem indoerőhiányt a demográfiai tényezők, illetve a kivándorlás okozza. „Az kolt beruházásokat valósít meg. előbbi befolyásolására korlátozottak a lehetőségek, rövidtávon az utóbbi tényezőre lehetünk hatással, azonban a béremelés nem elég a kivándorlás megállításához. Eddig is emeltük a béreket, messze az átlag felett, de ennek korlátozott a hatása, mert akkora a különbség a magyar és a nyugat-európai bérszínvonal között” – mondta a Videoton vezére. Székely Zsolt, a fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai szolgáltató Révész Csoport vezérigazgatója a kivándorlással kapcsolatban elmondta: a fuvarozási szakmában már 2013-ban volt egy válsághelyzet, amikor a liberalizáció miatt sok gépkocsivezető ment nyugatra. Ők aztán visszajöttek, most viszont ismét van egy elvándorlási hullán, de ez már heterogénebb, nemcsak a gépkocsivezetők mennek el. Szabó István, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese a munkaerőhiánnyal kapcsolatban kiemelte: az ügyfeleiknél mindig szóba kerül a szakképzett munkaerő hiánya, amely nemcsak a mérnöki állásoknál, hanem a szakmunkásoknál is jelentkezik. A munkaerőhiány kérdése pedig szempont lehet a hitelbírálatnál is. Arra a kérdésre, hogy hitelből lehet-e bővülni, Sinkó Ottó elmondta: nagyok a kétségei azzal kapcsolatban, hogy a hitelezés felpörgetése megoldást hoz-e a gazdaság élénkítésére. „Mi nem fogunk hitelt felvenni, régóta nincsenek hiteleink” – tette hozzá. Szerinte a növekedés forrásának a piacnak és a versenyképességnek kell lennie. Az EU-forrásokról szólva hozzátette: „gond az, ha azt gondoljuk, hogy az EU-forrás adja meg majd a versenyképességet”. A támogatásokra épített növekedést alapvetően hibás koncepciónak nevezte.

„A közbeszédben sokszor hallani, hogy a bankok nem hiteleznek eléggé, én nem így látom” – mondta a CIB Bank vezérigazgatóhelyettese a vállalatok hitelezésének kérdésében. „Továbbá sokan azt gondolják, hogy a hitelezés húzza a növekedést, azonban e kettőnek egymás mellett kell menniük” – szögezte le. http://www.vg.hu/gazdasag/novekedesi-korlatot-jelenthet-amunkaerohiany-464570

EU-pénzek: Nem kell a hivatalokba szaladni az igazolásért Az első negyedév végére ígéri a Miniszterelnökség a 2014–2020-as pályázati időszakot kiszolgáló informatikai rendszer teljes körű működését. Valójában már csak a nyilvánosságot kiszolgáló statisztikai lába nincs teljesen feltöltve az adatokkal a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszernek (FAIR), amely az Egységes Monitoring Információs Rendszert (EMIR) váltja fel az új programozási időszakban. Több kritika is érte a 2,4 milliárd forint uniós támogatásból kifejlesztett új rendszert a hibái és a lassú felállása miatt, ám ahogyan Dányi Gábor, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár lapunknak mondta, meghallgatták a kéréseket, a megoldási javaslatokat, amit jogosnak éreztek, azt beépítették vagy a közeljövőben megoldják. /Folyt. a köv. oldalon

OLDAL 8

Sokan már eleve azt sem értik, hogy miért kellett az ugyancsak milliárdokból kifejlesztett EMIR mellé egy másik rendszer, miért nem lehetett azon futtatni az új programozási időszakot is. Mint Dányi Gábor mondja, a technológiai fejlesztés mindenképp elkerülhetetlen volt. Arról pedig, hogy nem a régi bázist alakítják át, már 2010-ben megszületett a döntés. Ráadásul tudták, hogy 2015-ben a 2007–2013-as időszak zárása miatt nagy lesz az EMIR terhelése, és nem lett volna ésszerű egy teljes kihasználtsággal működő rendszert elkezdeni fejleszteni. A FAIR kialakítása végül 2012-ben indult, 2013 végére kész lett a váza és az új funkciók, majd ezt követően, 2014 folyamán kezdték feltölteni a többi között a pályázati adatlapokkal, a hiánypótlási dokumentumokkal, az adatlapkitöltő funkciókkal. Az egyik újítás, hogy a FAIR összeköttetésben áll néhány közhiteles adatbázissal – NAV, Cégbíróság, Földhivatal –, így ezek segítségével a pályázó automatikusan le tudja kérni a szükséges dokumentumokat. A kitöltőprogramok használatával is voltak problémák, az volt a kifogás, hogy túl sok kattintás kell az adatok rögzítéséhez. Dányi úgy véli, január végére sikerül megoldani a felesleges kattintások kérdését, mint ahogyan azt is, hogy miként férhetnek hozzá a pályázók a régebbi dokumentumaikhoz. http://www.vg.hu/gazdasag/eu-penzek-nem-kell-a-hivatalokba-szaladni-az-igazolasert-464290

Idén félezermilliárd forint lesz elérhető Ebben az évben közel 536 milliárd forint válik elérhetővé a Jeremie program folytatásának tekinthető Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pénzügyi eszközök elnevezésű prioritásán belül. Ebből 20 milliárd forint viszontgarancia, 91,1 milliárd kockázati tőke, 424,79 milliárd forint pedig különböző hitelek formájában juthat el a kedvezményezettekhez. Ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mondja, az európai szaknyelvben változott ugyan az elnevezés, változtak és változnak a szabályok, de a termékek megmaradtak. Ennek tükrében idén összesen 16 felhívást hirdetnek meg, 4 hitel-, 6 kombinálthitel-, 4 kockázatitőke- és 2 garanciaprogram várható. Ezek közös nevezője, hogy mindegyik visszatérítendő uniós támogatás.

Ugyanekkor, habár véget ért a 2007–2013-as programozási időszak, mégis fut az akkori Jeremie program. A 2015. december végi adatok szerint ugyanis a 129,3 milliárd forint rendelkezésre álló kockázatitőke-keretből – amely tartalmazza a magánbefektetők legalább 30 százalékos hozzájárulását is – 106 milliárd forint a leszerződött összeg (ebből 70 milliárd forint a Jeremie-forrás). A kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja a befektetési időszakot 2016. május 31-ig, ami biztosíték lehet a fennmaradó összeg kihelyezésére. Bár még nem jelentek meg az új, a 2014–2020-as időszak kockázati tőkéhez kapcsolódó felhívásai, azt már lehet tudni, hogy a pályázatok szeptemberre várhatóak, a kis- és középvállalkozások versenyképességéhez, a szellemi tulajdonhoz, az információtechnológiához kapcsolódnak. Változnak a felhasználás szabályai is, eddig öt évnél fiatalabb vállalkozások kaphattak kockázati tőkét, a jövőben ez a határ hét év lesz, az, hogy egy alapnak mekkora társfinanszírozást kell beletennie a projektbe, függ majd attól, hogy a támogatott cég a fejlődése mely ciklusában van. Minél fiatalabb, annál kockázatosabb, azaz annál magasabb lesz az EU részaránya.

is történt változás. Míg 2004–2013 között több pénzügyi vállalkozás is részt vett a pénzek vállalkozókhoz juttatásában, a jelenlegi időszakban az összes visszatérítendő hiteltermék a Magyar Fejlesztési Bank kezelése alatt áll. Mivel azonban az MFB-nek nincs fiókhálózata, más pénzintézetek infrastruktúráját használva fogja közvetíteni a pénzt. A partner kiválasztása folyamatban van, februárban zárul a közbeszerzési eljárás. A Jeremie az EU vállalkozásfejlesztési programja, amelyet az Európai Bizottság kezdeményezett, és az Európai Fejlesztési Bank, valamint annak kockázatitőke-társasága, az Európai Beruházási Alap finanszíroz. A program többféle vállalkozásfejlesztési eszközt fog össze, amelyeknek közös jellemzője, hogy visszatérítendő pénzforrásokra, visszaforgó pénzalapokra épülnek, a források felhasználása piaci szereplőkön, pénzügyi közvetítőkön keresztül történik. Magyarországon mikrohitel-, kezességvállalási és kockázatitőke-program indult az Jeremie-n belül. A teljes, 246 milliárdos keretből 2009 óta több mint 18 ezer ügylet zajlott le, amelyeknek nagy része hitel volt.

http://www.vg.hu/gazdasag/idenfelezermilliard-forint-lesz-elerhetoA hitelekre és a vissza nem téríten- 464294 dő uniós támogatásokkal kombinált hitelekre márciustól kezdenek megjelenni a pályázatok. Ez esetben

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

I.

SZÁM

OLDAL 9

Fél éven belül újra megváltozik az adózás Fél éven belül lezárul az adóhivatal átszervezése, bevezetik az új – a dolgozóknak régóta ígért – életpályamodellt, megújítják az adózás rendjéről szóló jogszabályokat, és kiterjesztik az elektronikus ügyintézést. Varga Mihálynemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új vezetőinek ünnepélyes kinevezésekor arról beszélt, hogy ügyfélbarát adóhatóságot alakítanak ki. Az adóhivatalnak a jövőben partnerként kell támogatnia a vállalatokat, vállalkozásokat és a magánszemélyeket, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban, könnyebben tehessenek eleget adófizetési kötelezettségüknek – mondta. Varga szerint az ország versenyképességének további növekedését veszélyeztette volna, ha nem alakítják át az adóhivatal szervezetét úgy, hogy jobban hozzá tudjon járulni a gazdaság fejlődéséhez, rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a gazdasági változásokhoz.

amelynek nincs elnöke, az új szervezetet az adóügyi államtitkár, Tállai András irányítja, munkáját négy helyettes államtitkár és két főigazgató segíti. Korábban hat elnökhelyettes és számos főigazgató dolgozott a hivatalnál, ahol az átszervezéssel megszüntették a regio-

kent a vezetők, a főosztályvezetők és az igazgatók száma is.

A régi NAV vezetői közül – mint arról már beszámoltunk – csupán a bűnügyi terület vezetőjét őrizte meg a miniszter az új szervezet élén: Sors László a bűnüldözési és a nyomozó hatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár lett, ő korábban is ezzel a területtel foglalkozott. Tamásné Czinege Csilla az adószakmai ügyekért, Molnár Tamás a vámszakmai és a nemzetközi ügyekért, Szeleczki Zsuzsanna Judit a hatósági és a felügyeleti feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár lett. A NAV központi irányítás főigazgatói posztjára Marsi Márta Erzsébetet nális igazgatóságokat. A megyei döntések nevezték ki. Mindannyian több mint húsz évet korrigálásáért egy központilag erre a célra dolgoztak a hivatalnál különböző vezető belétrehozott fellebbviteli igazgatósághoz lehet osztásokban. majd fordulni, ám az új igazgatóság feladata az is, hogy biztosítsa az egységességet a szerve- http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/fel-evenA NAV átszervezését tavaly kezdték el, kor- zeten belül. Az átszervezés nyomán számos belul-ujra-megvaltozik-az-adozas-rendjemányhivatal helyett központi hivatal lett, szervezeti egység megszűnt, radikálisan csök- 463405

Egyre több felhívás között válogathatnak a vállalkozások Folyamatosan jelennek meg az új pályá- Ugyancsak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs zati felhívások, akár naponta több is. Operatív Programon belül jelent meg a Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek Folyamatosan jelennek meg az új pályázati támogatása című felhívás. Olyan logisztikai felhívások január elején, akár naponta több is. vállalkozásoknak szól a pályázat, amelyek a Míg tavaly elvétve lehetett olyan kiírással már meglévő üzleti infrastrukturális kapacitátalálkozni, amely valóban vállalkozásoknak saikat akarják továbbfejleszteni. Érdekessége, szólt, mostanra egyre több ilyen van. Sőt, az hogy a felhívás szól a mikro-, kis- és középválegyik legnépszerűbb, a Mikro-, kis- és közép- lalkozásoknak, valamint azoknak a nagyvállavállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak latoknak is, amelyekben a projekt befejezési támogatása című felhívás keretösszegét 10 évét közvetlenül követő két teljes lezárt milliárd forintról 30 milliárdra emelték, hogy üzleti évben realizált nettó árbevétel legalább ki tudják elégíteni az igényeket, illetve aho- fele kis- és középvállalkozásoknak nyújtott gyan a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. logisztikai szolgáltatásból származik. A pénzfelhívja rá a figyelmet, bővült a szabad vállal- ügyi keret 4 milliárd forint, ebből 25–100 kozási zónák száma, ami jelen esetben azt millió forint között lehet igényelni. A támogaeredményezi, hogy az eddigi 1080 településen tott kérelmek várható száma 50-90 darab. túl további 122, szabad vállalkozási zónává minősített helyszínről lehet pályázni erre a A Vidékfejlesztési Proramban érhető el a kiírásra. Az 1-2 ezer nyertes cég 5–50 millió Mezőgazdasági termékek értéknövelése és forint közötti vissza nem térítendő támoga- erőforrás- hatékonyságának elősegítése a tást kaphat. Elvileg 2017 nyaráig lesz nyitva a feldolgozásban című pályázat, amelyen akár felhívás, de ennél biztosan hamarabb kimerül 500 millió forint támogatást is szerezhetnek a a támogatási keret. mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági

termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások. Ez esetben Pest megyében is lehet pályázni. http://www.vg.hu/gazdasag/egyre-tobb-felhivas -kozott-valogathatnak-a-vallalkozasok-463728

OLDAL 10

Rávetették magukat a vállalkozások az uniós forrásokra Felfüggeszti a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című pályázati felhívást a gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság. Eredetileg 2015. szeptember végétől 2017 szeptemberéig lett volna elérhető az 50 milliárd forintos keretösszegű pályázat, ám a benyújtott igények már most meghaladják a 230 milliárd forintot, amely négy és félszerese a meghirdetett összegnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint ez utóbbi szám az összes beérkezett igényt tartalmazza, előfordul azonban, hogy az adott pályázat nem jut el az értékelésig, mert már az úgynevezett befogadási kritériumoknak sem felel meg, de arra is van példa, hogy egy támogatást igénylő önmagát javítva új kérelmet ad be, azaz duplán jelenik meg az igénye. Így tehát a 230 milliárd forintnál várhatóan valamivel kisebb támogatási igény értékelését végzik majd el a szakemberek. Elnyerni pedig mindössze 50 milliárd forintot lehet majd. Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhető-e a felhívás pénzügyi keretének megemelése, azt a választ kaptuk, hogy keretemelésre, illetve a felhívás ismételt kiírására az irányító hatóság a szakpolitikai felelőssel, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal együttműködve tehet javaslatot a jóváhagyó Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságnak. Annyit tudunk, hogy a kormány a gazdaságfejlesztés egyik fő pilléreként határozta meg az innovációt és a kutatás-fejlesztést. A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 353 milliárd forintnyi támogatást használtak fel a pályázók a Magyarország versenyképességének erősítését célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok révén. A jelenlegi, 2014–2020-as fejlesztési ciklusban az említett összegnek több mint a kétszerese jut hasonló célokra. A 2730 milliárd forint keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban mintegy 750 milliárd forint az az összérték, amellyel a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő ráfordítások GDP-arányos mértéke 1,8 százalékra emelkedhet az időszak végére. A hamarosan bezáródó pályázat mellett 2015 decemberében két másik felhívás is megjelent, amelyekre a K+F szektor képviselői nyújthatják be ötleteiket. Az egyik az Innovációs ökoszisztéma építése (startup és spinoff), a másik a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése című pályázati felhívás. Hétfőtől pedig a Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés című konstrukcióra is benyújthatják a pályázataikat a vállalkozások. Így összesen kilenc felhívás jelent meg eddig a Ginop „Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció” prioritása keretében, több mint 251 milliárd forintos keretösszeggel. http://www.vg.hu/gazdasag/ravetettek-magukat-avallalkozasok-az-unios-forrasokra-463534 Erre adják a pénzt A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című pályázati felhívás 50 milliárdos keretéből a tervek szerint 50–1000 pályázó részesülhet 50– 1000 millió forint közötti támogatásban. Olyan kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatása a cél, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

I.

SZÁM

OLDAL 11

Egyre nagyobb a korrupció a sereghajtók között Magyarország A közpénzek átláthatatlan szétosztásának éve volt a tavalyi, miután a kormány mindent elkövet, hogy hatalom ellenőrizhetőségét csökkentse mondta Martin József Péter, a Transparecy International (TI) ügyvezető igazgatója a korrupciós érzékelési index (CPI) ismertetésekor.

tehetik meg, hiszen a kormány saját hatalma szolgálatába állította ezeket az intézményeket. Ez alól csak a bíróságok jelentenek kivételt. Emellett az is probléma, hogy a közérdekű adatok megismerhetősége is nehezebb.

üzletemberek különösen gyengének ítélték a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, ebben a tekintetben hazánk 140 országból a 119. helyen áll.

Magyarország továbbra is részben a magyar és uniós adófizetői pénzből épül a polgárok kárára, csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik. Tavaly már nem a Közgép, hanem Garancsi István cége, a Markit, Szijj László vállalata, a Duna Aszfalt és Mészáros Lőrinc cégei teljesítettek jobban. Martin József Péter szerint Magyarország a legközpontosítottabb ország az unióban, ahol a korrupció rendszerszintű, és legalizált.

Bár sok javulásról nem tudott beszámolni a TI, azt hangsúlyozták, hogy a kisebb "utcai" (kenőpénzes) korrupció visszaszorult. Bár az államot a hatalom foglyul ejtette, a bíróságok meg tudták őrizni függetlenségüket. Emellett az online pénztárgépek is tettek a gazdaság fehéredése érdekében.

Martin szerint az a tény, hogy Simicska Lajos szinte egyik hónapról a másikra vált a közbeszerzéseken gyakran nyertes vállalkozóból, veszMagyarország tavaly 51 pontot ért tessé, jól példázza, hogy az egész el a szervezet CPI-felmérésében, rendszer politika vezérelt. amellyel 3 pontot rontott tavalyi eredményén. Ezzel együtt az ország Egyre rosszabb az ország verhárom helyet rontott a világranglis- senyképessége tán is, a vizsgált 168 országból az Magyarország a Világgazdasági Fó50. helyet szerezte meg. rum felmérése szerint 140 országA visszaesés a régión belül a legin- ból a 63. helyen áll, holott 10 éve kább szembeötlő, hiszen Magyaror- még a 38., tizenöt éve pedig a 28. szág tavaly már csak Romániánál és helyet foglalta el. A megkérdezett Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte. Uniós szinten a 28 tagállamból Magyarország holtversenyben a 2224. helyen végzett - holott 2012ben még a 19. volt. Tavaly a románok és a bolgárok mellett csak a görögök és az olaszok voltak korruptabbak. A TI szerint a magyar kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy átláthatatlan legyen a közpénzek felhasználása. Akik korábban ellenőrizhették a hatalmat, azok már nem vagy nagyon nehezen

Vannak pozitívumok is

Skandinávia az élen A friss felmérés szerint Dániában a legjobb a helyzet (91 pont), majd Finnország (90 pont) és Svédország (89 pont) következik. A leggyengébb teljesítményt Dél-Szudán és Afganisztán érte el 8-8 ponttal, de Szudánban, Észak-Koreában és Szomáliában sincs sok ok az örömre. http://www.napi.hu/ magyar_gazdasag/ egyre_nagyobb_a_korrupcio_a_seregh ajtok_kozott_magyarorszag.609270 .html? utm-

OLDAL 12

Gazdasági-pénzügyi továbbképzések

Számvitel 2016. Helyszín: OKISZ Irodaház (1146 Budapest, Thököly út 58-60.) Időpont: 2016. február 10. (szerda), 9-16:30-ig, regisztráció 8:30-tól! Részvételi díj: 10 000 Ft + Áfa / fő TÉMAKÖRÖK: Aktuális számviteli feladatok 2016. – Számviteli törvény változásai 2016. – A számviteli törvény módosítása miatti aktualitások 2016. AJÁNLÓ: Ajánljuk rendezvényünket mindazoknak, akik szeretnék a 2016-ben hatályossá váló jogszabályokat, változásokat megismerni és mindemellett összegyűjteni vállalkozási szakon az ez évi kötelező krediteket, továbbá adószakértő, adótanácsadó, okleveles adószakértő és könyvvizsgáló krediteket gyűjteni. http://systemmedia.hu/rendezvenyek/8-kredit-szamvitel-2016-2/

Nemzetközi adótervezés, adóoptimalizálás 2016. – Offshore lehetőségek – Szigorítások – Adatszolgáltatás – Banktitok – Adójogi Konferencia Helyszín: Hotel Hungaria City Center**** (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) Időpont: 2016. február 17. (szerda), 10-13-ig, regisztráció 9-tól! Részvételi díj: 24 900 Ft + Áfa / fő AJÁNLÓ: Az EU Megtakarítási Irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamoknak, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámlaadataihoz. Az Irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki, így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával. 2017-től megszűnik ez a kiskapu: a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt a hazai adóhatóságaiknak megküldeni. TÉMAKÖRÖK: Megszűnik a banktitok?! - A nemzetközi adóügyi információcsere jelene és jövője - Az OECD modell egyezmény főbb pontjai Az érintettek köre - Az adatszolgáltatás tartalma, kivételek az adatszolgáltatás alól - A tényleges tulajdonos fogalma - Üzleti megoldások az automatikus információcsere világában - Cégépítés külföldön - A banktitok jelenlegi szabályai - Hol milyen feltételekkel lehet, érdemes céget alapítani - Struktúráljunk!!! - Mi a deoffshorizáció - Konzultáció http://systemmedia.hu/rendezvenyek/nemzetkoziadot erv ez es -a doop t i m al i z al a s-2 0 1 6 -of f sh o relehetosegek-szigoritasok-adatszolgaltatas-banktitokadojogi-konferencia/

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

I.

SZÁM

OLDAL 13

Építőipari továbbképzések

Elérési út

Témakör

Időpontok

Helyszín

Pont érték

2016/16

A FUGA Építészeti Központban megnyíló Építészeti Szakmai kiállítások előadásai

2016-02-02 2016-02-04 2016-02-05 2016-02-05 2016-02-08

Budapest V. kerület, Petőfi Sándor utca 5.

0,5 pont

2016/15

Az építési folyamat változásainak áttekintése

2016-02-04

Budapest V. kerület, Magyar utca 36.

2,5 pont

2016/5

Porták között: Vendégségben egy igazi Mágnásnál

2016-02-07

Budapest V. kerület, Királyi Pál u. 18.

1 pont

2016/3

Napelem és építészet

2016-02-17

Budapest V. kerület, Markó u. 18-20.

1 pont

2015/296

PORTÁK KÖZÖTT: A fény útja

2016-02-13 2016-02-20 2016-02-27

Budapest VI. kerület Operaház főbejárata előtt

1 pont

2015/295

Nemzetközi Minősített Passzívháztervező képzés

2016-02-05 2016-02-06 2016-02-26 2016-02-27

Budapest IX. kerület ,Canada Hotel, Soroksári út 132., B

2015/287

VII. MAKEOSZ Szakmai napok

2016-02-10 2016-02-10 2016-02-11 2016-02-11 2016-02-12

Tapolca, Hunguest Hotel Pelion

2015/286

Projektmenedzser előadássorozat 89. és 90. előadása

2016-02-26

Budapest XI. kerület , Műegyetem rkp. 3. II. em. 11.

0,5 pont

2015/285

Építésbiológia

2016-02-12

Budapest XI. kerület, Műegyetem rkp. 3. II. em. 11.

1 pont

2015/279

Sto-Ész-Nap (Építész Szakmai Nap)

2016-02-09

Dunaharaszti, Jedlik Ányos utca 17.

1,5 pont

2015/276

Kortárs belsőépítészeti design, innováció

2016-02-25

Budapest, 7.ker., Kazinczi u. 21. (Tesla)

1 pont naponta

1,5 pont modulonként

3 pont, (1 pont naponta)

Pályázati lehetőségek

GINOP-1.2.1-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Beadási határidő: 2017.07.10. Maximum igényelhető összeg: 500.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.07.09. Támogatás minimum összege: 50.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4471

GINOP-1.2.2-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Beadási határidő: 2017.07.10. Maximum igényelhető összeg: 50.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.07.09. Támogatás minimum összege: 5.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4470

GINOP-1.3.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Beadási határidő: 2017.06.22. Maximum igényelhető összeg: 20.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: 50% Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.06.22. Támogatás minimum összege: 1.500.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4463

GINOP-1.3.2-15 - Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása Beadási határidő: 2018.02.01. Maximum igényelhető összeg: 50.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: 75% Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2016.02.01. Támogatás minimum összege: 5.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/node/57163

GINOP-2.1.1-15 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Beadási határidő: 2017.09.29. Maximum igényelhető összeg: 1.000.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.09.30. Támogatás minimum összege: 50.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4500