HÍRLEVÉL Tisztelt Partnerünk! Jelen hírlevelünk elektronikus megjelentetésével kívánunk ismételten hozzájárulni ahhoz, hogy megfelelő betekintést kapjanak a 2011. év második felében végbement adótörvény változásokba. Tájékoztatónkban az alábbi adónemek területéről a következő témákat érintettük részletesen: I. Az adózás rendje (pl. változott az alvállalkozók köztartozás vizsgálata) II. Foglalkoztatás, munkaügy (pl. munkaerő-kölcsönzés szabályainak változása; bérkommandó; egyszerűsített foglalkoztatás bővülése) III. Személyi jövedelemadó (pl. üdülési csekk eltörlése, bővülő amnesztiaszabály) IV. Társasági adó (sport támogatási kedvezmények) V. Általános forgalmi adó (EU Tanácsa 282/2011/EU számú Végrehajtási rendeletének pontosításai) VI. Illetékek (pl. ingatlanvagyonnal rendelkező társaság illetékkötelezettségének pontosítása) VII. A népegészségügyi termékadó (2011. 09. 01-től bevezetett chips adó részletezése) VIII. A regisztrációs adó IX. A jövedéki adó 1. sz. melléklet: LOGIKAI LÉPÉSEK / TEENDŐK A TÁRSASÁGI ADÓTÖRVÉNY SZERINTI INGATLANNAL RENDELKEZŐ TÁRSASÁGOK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 2. sz. melléklet: AZ ÁTALAKULÁS FOLYAMATA 3. sz. melléklet: NORMÁL VÉGELSZÁMOLÁS MENETE 4. sz. melléklet: NORMÁL FELSZÁMOLÁS MENETE A Hírlevéllel kapcsolatban felmerült bármely kérdésük esetén a Bergmann Iroda munkatársai szíves rendelkezésükre állnak. Budapest, 2011. október
Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter
I. AZ ADÓZÁS RENDJE 2011. július 15-től hatályos változások •
•
A közbeszerzési eljárásban résztvevőknek történő – havonta nettó módon számított 200.000,- forintot meghaladó - kifizetéseknél a 2008. szeptember 30-át követően keletkezett tartozások tekintetében nem kell vizsgálni, hogy az alvállalkozónak van-e köztartozása. Ez a könnyítés egy korábbi időszakban már hatályban volt, de a válság elhúzódása miatt újból hatályba léptették. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet azon adózók is benyújthatnak, amelyekben az állam – közvetlenül vagy közvetve - többségi befolyással rendelkezik. 2011. július 27-től hatályos változások
•
Szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat július óta lehet Magyarországon létrehozni, amelyekről az Adóhatóság nyilvántartást vezet, vagyis a honlapján közzéteszi a társaság és a hozzájuk kapcsolódó projekttársaságok nevét, adószámát a nyilvántartásba vétel dátumát, valamint a nyilvántartásból való törlés időpontját. 2011. augusztus 1-től hatályos változások
•
A személyesen közreműködő tag esetében az iskolaszövetkezet köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni: a munkáltató adószámát a tag adóazonosító jelét és TAJ számát nappali tagozatos tanuló tag esetén pedig a diákigazolvány azonosító számát II. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAÜGY 2011. 07. hónap végétől hatályos Mt. változás: - Kollektív szerződés legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthat. - Rövidebb teljes munkaidő esetén – a jogszabályi feltételek teljesülése mellett – a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhat a teljes munkaidő heti mértékének legfeljebb negyvennégy órára történő emelésében, maximum egy éves határozott időtartamra. Az a munkavállaló, akinek a teljes munkaideje heti negyven óránál hosszabb, a fenti időtartam alatt védelmet élvez a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondás, valamint a csoportos létszámleépítés körébe eső megszüntetésről szóló tájékoztatással szemben. - Amennyiben a munkavállaló (betegség, elháríthatatlan akadály miatt) szabadságát nem lehetett az esedékesség évében kiadni, úgy azt az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül (korábbi 30 helyett) még jogszerűen ki lehet adni. Feltétel: az akadályoztatás időtartama az egybefüggő 183 napot elérje. - A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkavállalót megillető szabadságot kettőnél több részletben is kiadhatja. (korábban erre csak a munkavállaló kérésére volt lehetőség) - A gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság miatt szünetelő munkaviszonynak már nem az első évére, hanem csak az első hat hónapjára jár rendes szabadság. - A felek megállapodása alapján a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság esetén is pénzben kerülhet megválásra a szabadság.
- A fizetés nélküli szabadság megszakítását a munkavállaló köteles előzetesen közölni a munkáltatóval (alakiság nincs kikötve), aki őt köteles a jogszabályban meghatározott időn belül - függően az igénybevett fizetés nélküli szabadság mértékétől, 30-60 nap elteltével – tovább foglalkoztatni. - A munkáltató egyoldalúan előírhatja, hogy a napi beosztáson ill. a munkaidő-kereten felül végzett munka ellenértékeként nem pótlék, hanem legalább a végzett munka időtartamának megfelelő szabadidő jár. Korábban erre kizárólag munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása esetén volt lehetőség. - A munkáltató rendes felmondását már vezető állású (nő) munkavállalók esetén is köteles megindokolni, terhességük kezdetétől a szülési szabadságuk végéig. - Az Mt. módosítása keretében a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos fogalmak konkrétan meghatározásra kerültek. (pl: „kölcsönzött munkavállaló” és a „kikölcsönzés”). A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény módosítása a 2011. évi CV. Törvény alapján - harmadik országbeli munkavállalók magyarországi alkalmazása egyes munkakörökben (miniszteri rendeletben határozzák meg a tételes munkaköröket a munkaerőpiac aktuális helyzetének megfelelően) csak előzetes munkavállalási engedély birtokában vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (azaz EU Kék Kártya) birtokában szabad. 2011. 12. 01-jétől lép hatályba: - A munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának lehetősége a belföldi társaságokon túl – meghatározott feltételek fennállása mellett – megnyílt az EGT-államok vállalkozásai számára is. - A kölcsönzött munkavállalók védettsége erősödött: kölcsönzés esetén a terhes és szoptatós nőkre, valamint a fiatal munkavállalókra is vonatkoznak a kölcsönvevőnél irányadó szabályok. - Az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatással kapcsolatban számos új, garanciális szabály került a törvénybe. így pl. az, hogy a fiatal munkavállaló feletti munkáltatói jogkört kizárólag az iskolaszövetkezet alkalmazottja gyakorolhatja. A táppénz ellátások változása 2011.05.01-től: - A Munka Törvénykönyv 137§ (1) bekezdése értelmében a kismamákat a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenség első napjától táppénz illeti meg. Tehát első 15 napos – munkáltató által fizetett – betegszabadság helyett a változás napjától táppénzt kell számfejteni a munkavállalónak. - A 2011. május 1-jétől bekövetkező keresőképtelenség esetén változik a napi táppénz maximum mértéke, ami a mindenkori minimálbérhez van igazítva. A táppénz összege folyamatos, legalább 2. évi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetén, vagy kórházi ellátás tartama alatt 50%-a. Az 1 napra járó táppénz összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200%-ának a 30-ad részét azaz 5 200.-Ft-ot. A munkavállalónak betegszabadsága idejére – első 15 nap – a távolléti díj 70 %-a jár. A táppénz ellátások változása 2011.07.01-től: - Megszűnik a passzív táppénz néven ismert ellátás, amit a biztosítási jogviszony utolsó napjától számított három napig lehetett igénybe venni, maximum 30 napig. Az indoklás szerint gyakran nem valódi betegség miatt veszik igénybe, hanem inkább a munkanélküliség elől menedéket ellátó „szociális ellátásként”.
- Soron kívüli ellátásra lesznek jogosultak a keresőképtelen állományban lévők, mivel az indoklás szerint egy-egy felülvizsgálatra (CT, stb.) várakozás feleslegesen hosszabbít(hat)ja a keresőképtelen állomány, táppénz idejét. 2012. január 1-jétől, büntethető lesz a táppénzcsalás - A Büntetőtörvénykönyv szigorítása eredményeképp a szociális támogatásokkal, társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos visszaélések büntethetőek lesznek. Akár 2 év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki jogosulatlanul vesz igénybe állami ellátásokat. A visszaélést elkövető orvos is felelősségre vonható - Egy új szigorítás is életbe lép: az az orvos, aki a keresőképtelenséget jogosulatlanul állapítja meg, köteles lesz maga is a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások visszafizetésére. Elektronikus igénylés - A pénzbeli ellátások iránti igény elektronikus úton is benyújtható. A jövőben a foglalkoztatók (vagy nevükben a számviteli szolgáltatók) a pénzbeli ellátások iránti kérelmeket, hasonlóan az adóbevallásokhoz, elektronikus úton nyújthatják be az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, annak honlapján közzétett program segítségével. Bérkommandó - A kormány 2012.01.01-től rendelettel határozná meg, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket mennyivel kell emelniük a munkaadóknak, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen. A korábbi kommunikáció szerint 2011-ben is létezik már ez a testület, amely a havi 08-as bevallások alapján vizsgálja, hogy mely munkáltató nem tett eleget az idei „ajánlás”-nak. A tervezett jogkövetkezmények szigorát jelzi az is, hogy azok a cégek, ahol ez megállapításra kerül azok elveszítik a közbeszerzéseken való indulás jogát. A munkabéremelést nem teljesítő cég "a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet". Álláskeresési támogatás -
2011.09.01-től álláskeresési támogatásra az jogosult, aki, az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel (járulékfizetéssel járó jogviszonnyal) rendelkezik és regisztráltatja magát a lakóhelye szerinti munkaügyi központban. Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalap (pl.: munkabér) havi átlagos összegének 60%a, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napi összegénél. Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 napra csökken. Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása 2011.08.01-től Bővült a mezőgazdasági idénymunka köre és változott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazható munkavállalók – 6 havi átlagos létszámhoz kötött - száma. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén már nem kell alkalmazni az Mt-nek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezését. Nem kell alkalmazni továbbá a betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó Mt. előírásokat sem, illetve a munkaidő-beosztás az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a
munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet egyenlőtlen munkaidő-beosztást és nem kell alkalmaznia a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat. Amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, úgy a munkáltatónak nem kell munkaidőnyilvántartást sem vezetnie. III. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1. Üdülési csekk (hatályos 2011 október 1. napjától) 2011. október 1-jével megszűntek az üdülési csekkre vonatkozó kedvező adózási szabályok, ezen időpontot követően kiosztott csekkek ugyanis a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként kezelendők, azaz a korábbi 1.19-szeres költség helyett 2.06-szoros költséggel adható a juttatást. 2. Bővülő és 2012. december 31-ig meghosszabbított amnesztiaszabály Névtelenséget ígérő szabály: A jövedelmek hazautalása során a magánszemélyek névtelenek maradhatnak, az utalásokról csak a bankoknak kell összesítő adatot szolgáltatniuk. A 10 százalékos speciális adót a bank vonja le és utalja el a NAV célszámlájára, a magánszemély azonosítói nélkül. Az adó megfizetéséről a bank igazolást ad az érintett magánszemélynek. Új mentesség: külföldi vagyon „belföldiesítése” 2012. június 30-ig:
• • • •
A belföldi magánszemélyek vagy azok társaságai adómentesen szerezhetik az alábbi belföldi „kedvezményezett eszközt” ellenőrzött külföldi társaságtól: a belföldi ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga és bérleti jog, jármű, légi jármű, vízi jármű, részesedés (tagi, részvényesi jogviszony, kivéve a tőzsdére bevezetett értékpapírnak minősülő részesedést). A fenti eszközszerzés kedvezményei:
• • •
a kedvezményezett eszközzel kapcsolatban semmilyen közteher fizetési kötelezettség, illetve adózási jogkövetkezmény nem állapítható meg a fizetett ellenérték az eszközt megszerző belföldi cég vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségének, ráfordításának minősül magyar magánszemély vevő számára 2013. január 31-ig adómentesen juttatható vissza az ellenérték, amelyet a külföldi társaság számára fizetett. 3. Üzletrész, vagyoni betét, részvény szokásos piaci értékének pontosítása Szokásos piaci érték = részesedésre jutó saját tőke + jóváhagyott osztalék IV. TÁRSASÁGI ADÓ A sport támogatása 2011. július 1-től azok a vállalkozások, amelyek az öt látvány-csapatsport valamelyikét támogatják, társasági adó kedvezményt vehetnek igénybe: A társasági adó összegéből levonható kedvezmény – az országos sportági szakszövetség által kiállított igazolás birtokában - legfeljebb a tárgyévi fizetendő adó 70%-áig vehető igénybe,
valamint az igénybe nem vett kedvezmény összege a következő három évben még érvényesíthető. Látvány-csapatsportok: labdarúgás kézilabda kosárlabda vízilabda jégkorong
Támogatható szervezetek: országos sportági szakszövetség amatőr sportszervezet (sportiskolát is magában foglalja) hivatásos sportszervezet közhasznú alapítványok sportköztestületek
Támogatás formája:
visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás véglegesen átadott pénzeszköz térítés nélkül átadott eszköz térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
A támogatott szervezetek a törvényben meghatározott feltételekkel és feladatokra vehetik igénybe a támogatást! Amennyiben a szervezet nem jogosult a támogatás igénybevételére, úgy a támogatásról igazolást a szakszövetség nem állít ki és ezáltal az adókedvezmény nem érvényesíthető! Kérjük, hogy a juttatás folyósítása előtt nyilatkoztassák a szervezetek képviselőit. Egyidejűleg a támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, így az adózás előtti eredményt nem növeli a juttatás összege. Az adóalap-kedvezmény a támogatott nyilatkozata nélkül is igénybe vehető. Szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) A 2011.július 27-től hatályos törvény három új gazdasági társaságot határoz meg a társasági adó alanyaként:
Szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás Szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság Szabályozott ingatlanbefektetési társaság
A megállapított társasági adóalapot alap esetben nem terheli adófizetési kötelezettség, kivétel: • •
•
Ha az elővállalkozást anélkül törli az adóhatóság a nyilvántartásból, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné. (Ebben az esetben az elővállalkozás kétszeres mértékben köteles az adót megállapítani) Ha a projekttársaság azelőtt kerül ki a törvény hatálya alól, mielőtt az adóhatóság az elővállalkozást szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba veszi. (Ebben az esetben az elővállalkozás szintén kétszeres mértékben köteles a projekttársaság által meg nem fizetett adót megállapítani) Ha bármelyik szabályozott ingatlanbefektetési társaság egy kapcsolt vállalkozásával olyan ellenértékű szerződést köt, amely nem tekinthető szokásos piaci árnak és ezáltal a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok adózás előtti eredménye kisebb lesz, úgy kötelesek lesznek a piaci ár különbözete után adózni.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságról: Cégforma: nyilvánosan működő részvénytársaság Tevékenység: saját tulajdonú ingatlan adásvétele, bérbeadása, üzemeltetése, ingatlankezelés, vagyonkezelés Induló tőke: legalább tízmilliárd forint Részvényesek: max. 10%-os részvénytulajdonnal rendelkezhet benne biztosító és hitelintézet Egyéb feltétel: az eredményének legalább 90%-át kifizeti osztalékként Mentességek: társasági adó, helyi iparűzési adó (a kivételek részletezve az adóknál) V. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A hatályban lévő Áfa törvényünk az Európai Unióban közösen alkalmazott HÉA irányelven alapul. Az EU Tanácsa – 282/2011/EU számmal - Végrehajtási rendeletet léptetett életbe 2011. július 1-től, melynek célja az egységes alkalmazás biztosítása, valamint az elmúlt években felmerült problémák kezelése. Mivel e Rendelet közvetlenül alkalmazandó Uniós jogszabály, az Áfa szabályok oly módon változtak, hogy a hatályos Áfa törvényünk maga nem változott. Az alábbiakban foglaljuk össze a főbb témaköröket: 1. Gazdasági célú letelepedettség Az Áfa tv. főszabálya alá eső (2011-es Hírlevél VIII.5.2 pontja) szolgáltatások teljesítési helyét a megrendelő székhelye, illetve telephelye (illetőség) alapján kell megállapítani. •
•
•
•
Új székhely fogalom: o Létesítő okirat szerinti székhely o Ahol az ügyvezetés üléseinek helye van o Ahol meghozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket o Döntő érv, ha az előbbi 3 feltétel nem egy irányba mutat, akkor az a hely számít, ahonnan ténylegesen vezetik a vállalkozást. o Pf. cím nem számít székhelynek Állandó telephely fogalmának pontosítása: o Hármas feltétel: konkrét földrajzi helyen, huzamosabb ideig gazdasági tevékenység folytatása, ahol a személyi és tárgyi feltételek fennállnak o Pontosítás: A személyi és tárgyi feltételeknek együttesen és állandó jelleggel kell fennállniuk o Önmagában egy adószám megléte még nem jelent állandó telephelyet! Az előbbiek közül melyik a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett hely? o A megrendelő fenti helye adja a teljesítés helyét, azaz, hogy hol kell az adót fizetni o Olyan székhely vagy állandó telephely, amely alkalmas az adott szolgáltatás fogadására és hasznosítására o Amennyiben a megrendelő az érintett telephelytől eltérő országbeli adószámot ad meg, akkor azt kell érintettnek tekinteni o Új szabály!: Több érintett állandó telephely esetén a székhelyet kell ilyennek tekinteni! o Új szabály!: Amennyiben a nyújtónak a teljesítés helye szerinti országban székhelye van, akkor azt kell legközvetlenebbül érintettként figyelembe venni! Tehát pl. Magyar nyújtó külföldi telephelye útján nyújtott magyar teljesítési helyű szolgáltatásáról csak Áfás számlát bocsáthat ki! o Figyelem! EU Bírósági ítélet mondta ki, hogy Építőipari tevékenység esetében a külföldi munkavégzés helyén a fővállalkozónak is keletkezik telephelye! Megrendelő illetőségének ellenőrzése: o Új előírás: A nyújtó köteles meggyőződni a megrendelő által közölt adatok valódiságáról, ezzel csökkentve az Áfa nélküli számlázás kockázatát o Javasolt nyilatkozat beszerzése, hogy melyik a szolgáltatásban érintet telephely
o
Ellenőrizni érdemes többek között az alábbiakat, hogy azok összhangban vannak-e a bekért nyilatkozattal: Szerződésben, megrendelőben szereplő információk (pl. a telephelyet jelölik-e meg, mint a szolgáltatás igénybevevőjét) Ki és honnan fizet a szolgáltatásért (Pl. van-e magyar bankszámla, bármely magyar adat megadva, magyar telephely fizet-e, stb.)
2. A szolgáltatás igénybevevőjének státusza •
•
Megrendelő jogállása: o Ha a megrendelő adóalany, a szolgáltatás igénybevétele után az adót ő fizeti, tehát AKK-s számla bocsátható ki részére o Közösségi adóalany: van közösségi adószáma, vagy ha rendelkeznie kellene vele, de nincs, akkor igazolja, hogy az adószám megkérése folyamatban van o Nem közösségi adóalany: aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat o Az adóalanyiságról meg kell győződni, ezzel csökkentve az Áfa nélküli számlázás kockázatát o Adatok ellenőrzése: Közösségi adóalany esetén: • EU adószám érvényességét ellenőrizni és dokumentálni kell (pl. számla mögé kinyomtatva lefűzni) Nem közösségi adóalany esetén: • Adott ország Adóhatóságától igazolás beszerzése az adóalanyiságról, gazdasági tevékenység végzéséről, vagy • Illetőség-igazolás bekérése, vagy • Jogállás igazolására kapott egyedi azonosító szám (pl. adószám, egyéb azonosító jel) bekérése és ellenőrzése (pl. Adóhatósági honlapon), ezek dokumentálása Megrendelő minősége: o Főszabály szerint, ha a megrendelő nem adóalany, akkor a nyújtó fizeti az Áfát o Törvényi vélelem, hogy az adóalany mindig adóalanyi minőségében jár el a megrendelő a szolgáltatást saját, vagy alkalmazottai o Kivétel: magánszükségletére veszi igénybe o Amennyiben a szolgáltatást részben saját célra veszik igénybe, akkor teljesítési hely megállapítása szempontjából adóalanyi minőségnek tekintendő
FIGYELEM! Az előző pontokban körülírt ellenőrzés és dokumentálás kiemelten fontos az adóhiány keletkezésének elkerülésében! Fokozottan Kérjük Kedves Ügyfeleinket, hogy a július 1-jét követően teljesült ügyletek esetében az ellenőrzési és dokumentálási kötelezettségünknek tegyenek eleget oly módon, hogy az említett dokumentumok (igazolások, nyilatkozatok) egy esetleges ellenőrzés alkalmával rendelkezés álljanak és a teljesítés idejében érvényes körülményeket támasszák alá! A dokumentumok megléte a jóhiszeműséget igazolja, mely mentesíthet a szankciók alól! 3. Egyéb értelmező rendelkezések • •
Szálláshely, hotelszolgáltatás közvetítése: a Rendelet értelmében nem kell minden országba bejelentkezni, ahova közvetítenek, ha kizárólag a jutalék számlázása történik Közlekedési eszköz bérbeadása: o Közlekedési eszköz különösen: gépkocsi, motorkerékpár, bicikli, tricikli, pótkocsik, vasúti kocsi, repülő, hajó, betegszállító jármű, mezőgazdasági vontató, stb. o Bérbeadás időtartamának figyelembe vétele: Alapvetően a szerződés alapján, a vis maior miatti időtúllépés az időtartamot nem érinti Ugyanazon eszköz folyamatos használatának időtartamait össze kell adni!
A hosszú távú bérbeadást megelőző rövid távú bérbeadás időtartama nem kérdőjelezhető meg A határozatlan idejű szerződést hosszú távúnak kell tekinteni o Rövid távú bérbeadás esetén ott kell adózni, ahol az eszköz tényleges birtokbaadása történik o Hosszú távú bérbeadás esetén az igénybevevő adózik Oktatási, kulturális, művészeti, sport, tudományos szolgáltatások: o Ha „komplex” szolgáltatás valósul meg, nyújtó aktív részt vevője a szervezésnek, akkor a főszabály érvényesül, az adót az igénybevevő fizeti o Belépős értékesítés: kizárólag a részvételi jog megszerzése (nevesített esetek: színház, cirkusz, vásár, vidámpark, koncert, kiállítás, kulturális esemény, sportesemények, konferencia, szeminárium) Opció: Ellenérték fejében történő átengedése önálló ügyletnek minősül, főszabály szerint általános kulccsal adózik, függetlenül pl. az alapügylet adómentességétől. Nem minősül elektronikus szolgáltatásnak: o Rádió, Tv műsor o Távközlési szolgáltatás o Ha csak a megrendelés vagy feldolgozás történik elektronikusan o CD-ROM, Floppy és más hasonló adathordozó értékesítése o E-mailben történő tanácsadás o Oktatás, ha csak a tananyagot küldik elektronikusan o Offline adattárolás o Internethez történő hozzáférés biztosítása
•
• •
4. A pénzügyileg nem rendezett beszerzések Áfájának visszaigénylése Az Európai Bíróság 2011. július 28-án kihirdetett döntésében kimondta, hogy az Áfa törvényünkben szereplő, a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó Áfa visszaigénylését kizáró szabálya nincs összhangban a közösségi joggal. Ennek következtében a vitatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, valamint rendelkeztek a visszatartott Áfa visszaigénylés eljárási rendjéről az alábbiak szerint: •
•
•
•
Mely összeget érint a rendelkezés? o 2011. szeptember 27-ét megelőzően utoljára esedékes bevallásban o Pénzügyileg rendezetlen tételként szerepeltetett összeg o Ha valaki a ki nem fizetettség okán nem érte el a rá irányadó visszaigénylési határt, az visszaigényelheti a teljes negatív összeget Milyen módon lehet érvényesíteni a visszaigénylést? o Soron következő bevallásban Havi, negyedéves bevallók a 2011.10.20-ai bevallásban Éves bevallók a 2012.02.25-ei bevallásban Kiutalási határidő: esedékességtől számított 30 nap, 500 eFt felett 45 nap o Külön kérelemre Havi, negyedéves és éves bevalló is benyújthatja, ha megfelel az első pontban foglalt feltételeknek Benyújtás határideje: 2011.10.20, ezt követően kérelem nem lehet beadni Ha az adózónak a visszaigénylési joga korábban is megnyílt volna, csak nem élt vele, akkor a kérelmet hivatalból elutasítják Fontos: az ily módon kikért Áfát a soron következő bevallásban csökkentő tételként már nem lehet elszámolni! Kiutalási határidő: esedékességtől számított 30 nap, 1 mFt felett 45 nap Mi történik, ha 2011.10.20-ig nem történik visszaigénylés? o A vállalkozás akkor sem veszíti a ki nem fizetett beszerzések Áfáját o A negatív Áfa egy későbbi bevallásban csökkentő tételként elszámolható, vagy az általános törvényi feltételek mellett igényelhető vissza Hatósági kontroll o A jogosulatlan igénylések megakadályozása érdekében a NAV a bevallásokat, kérelmeket fokozottan ellenőrzi!
A fokozott ellenőrzés kiterjed többek között az: adatok helytállóságára, valóságtartalmára, bizonylatok tartalmi hitelességére, stb. o Figyelem! Várhatóan meg fog nőni azon revíziók száma is, ahol kezesi felelősségre vonhatják a beszerző adóalanyt az adó összegének erejéig! Mikor merülhet ez fel? Ha a számla - részben, vagy egészben – nem került kifizetésre pénzzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel. Megoldás: Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy az eladó fél befizeti az Áfát, érdemes kompenzáció, beszámítás esetén az Áfa összegét közvetlenül az adóhivatalnak utalni az eladó adószámának közleményben való feltüntetésével. Korábbi jogkövetkezmények alóli mentesülés o Kérelem nyújtható be a korábban meghozott határozatok a ki nem fizetettségre alapozott adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatára o Kérelem határideje: 2011.10.20. o A megfizetettségi szabály alkalmazásával megállapított adókülönbözet visszarendezésére nincs lehetőség o
•
VI. ILLETÉKEK Az alábbi rendelkezéseket az Itv. 99/C. §-a alapján a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott, vagy más módon az adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, melyben a hatálybalépést követően az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki, illetve jogerősen még nem bírált el. Vagyoni betéttel kapcsolatos változások Visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére vonatkozik, amelyiknek a cégjegyzékben feltüntetett főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakóépület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Fontos megemlíteni, hogy az illetéktörvény szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság nem ugyanaz, mint a társasági adótörvény szerinti ingatlannal rendelkező társaság (jelen hírlevél 1. számú melléklet). Az illetéktörvény szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság az olyan gazdálkodó szervezet, mely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os - közvetett, vagy közvetlen részesedéssel rendelkezik. Illetéket csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve a magánszemély esetén közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75%-át. A szerzést követő 30 napon belül bejelentési kötelezettség azt terheli, akinek szerzésével az illetékkötelezettséget keletkeztető 75%-os részesedési arány túllépési feltétele teljesül. Irodánk új szolgáltatásként (Nettó 30.000 Ft + áfa) vállalja a vagyoni betét visszteher mellett történő megszerzésének a 11VBBA nyomtatványon történő lejelentését. Gépjárművel kapcsolatos változások Nem kell a visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés átvezetésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, amíg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri, vagy a járművet belföldön nem értékesíti. Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati, vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi
tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével. A tulajdonjog-szerzés és a vagyoni értékű jog egyidejűleg történő alapítása abban az esetben vélelmezhető, ha a nevezett jogosultságokat megalapozó okiratok egy napon keletkeztek. Ajándékozással, örökléssel kapcsolatos változások Egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozási illetékmentesség alkalmazása esetén az állami hatóság fizetési meghagyást nem bocsát ki a továbbiakban, a döntését csak az ügyiratra jegyzi fel – a bejelentési kötelezettség továbbra is fennáll. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása kikerült az illeték tárgyi hatálya alól – a továbbiakban a praxis jog öröklését külön nem kell bejelenteni. Szabályozott ingatlanbefektetési társaság (Új fogalom) Nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőtől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, fejlessze, és az ingatlanhasznosításból és fejlesztésből realizált jövedelem 90%-át a részvényeseknek fizesse ki osztalék formájában. Új illetékkedvezmények - ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, vagy elővállalkozása ingatlan tulajdonjogát, vagyoni értékű jogát, vagyoni értékű jogát, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétjét szerzi meg, akkor az illeték mértéke 2% - ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága és az elővállalkozás projekttársasága ingatlan tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogát szerzi meg, akkor az illeték mértéke 2% Az otthonvédelemmel kapcsolatos új illetékmentességek Ajándékozással kapcsolatban: - a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezésére alapján elengedett követelés - a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik - a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés az adott feltételek teljesülése esetén Visszterhes vagyonátruházással kapcsolatban: - a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény által rögzített vételi jog érvényesítésével történik VII. A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (2011. évi CIII. tv.) Adó alanya
Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő adóalany. Az adókötelezettség csak akkor áll fenn a termék értékesítése esetén, ha azokat előrecsomagolták. Első belföldi értékesítésen azt az értékesítést kell érteni, amely az Áfa törvény teljesítési hely szabályai alapján először történik belföldön. Az ingyenes átadásokat nem terheli adó. Adókötelezettség Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott: -
előrecsomagolt gyümölcs és zöldséglevek, valamint vizek (VTSZ 2009, 2202), üdítőitalok, energiaitalok, ha a termék gyümölcstartalma 25% alatti, illetve a hozzáadott cukor, és/vagy hozzáadott koffein mennyisége a törvény szerinti határértéket meghaladja, előrecsomagolt cukoráruk (VTSZ 1704, kenyér, cukrászsütemény, kalács, pékáruk VTSZ 1905, fagylalt, jégkrém VTSZ 2105), ha a cukortartalmuk meghaladja a törvényben rögzített határértéket, előrecsomagolt csipszek (VTSZ 2005 20 20), pékáru kivételével a VTSZ 1905 alá tartozó termékek, sózott gyümölcs, dió, mogyoró és egyéb növényi rész (VTSZ 2008), ha sótartalmuk meghaladja a törvényben rögzített határértéket, előrecsomagolt ételízesítők (VTSZ 2103, 2104, mustár, ketchup és gyermektápszerek kivételével), ha sótartalmuk meghaladja a törvényben rögzített határértéket. Adó alapja Az adó alapja az adóalany által értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét. Adó mértéke Az adó mértéke - üdítőital esetén 5 Ft/liter - energiaital esetén 250 Ft/liter - előrecsomagolt cukrozott készítmény esetén 100 Ft/kilogramm - sós snack esetén 200 Ft/kilogramm - ételízesítő esetén 500 Ft/kilogramm Adómentességek Mentes az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany:
-
ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít, ha az értékesítés teljesítési helye ugyan Magyarország, de az értékesítés Áfa törvény szerinti adómentes termékexportot, vagy közösség más tagállamába irányuló adómentes értékesítést valósít meg, ha a vevő a vásárláskor nyilatkozik az adófizetésre kötelezettnek, hogy a vásárolt terméket adómentes termékexport, vagy adómentes közösségi értékesítés keretében kívánja értékesíteni. Adó megállapítása Az adó alanya az adó megállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. VIII. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ A módosító törvény hatálybalépését követően, azaz 2011. július 22-e után indult eljárásokban az alábbi táblázatban szereplő tételeket kell alkalmazni.
Az adó összegét a hengerűrtartalom, motor típusa (otto/dízel), környezetvédelmi osztály és a forgalomba helyezéstől eltelt idő (használt autóknál) függvényében határozzák meg. Változik az adó összegének meghatározása a forgalomba helyezéstől számított időtartam figyelembevételével. I. II. A Melléklet I. része szerinti adótétel csökkenés A gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt mértéke hónapok száma 2-ig 0,06 3-4 0,10 5-6 0,14 7-12 0,20 13-24 0,31 25-36 0,41 37-48 0,49 49-60 0,56 61-72 0,62 73-84 0,68 85-96 0,72 97-108 0,76 109-120 0,79 121-132 0,82 133-144 0,85 145-156 0,87 157-168 0,89 1690,90 A módosítás értelmében az egyébként fizetendő regisztrációs adó 50%-át nem kell megfizetni azon, külföldi rendszámmal ellátott gépjármű után, amely 2011. június 15-én az adózó tulajdonában állt, feltéve, hogy a regisztrációs adó-megállapítási eljárást az adózó a módosítást követően, de legkésőbb 2011. december 31-ig megkezdi. IX. A JÖVEDÉKI ADÓ Jövedéki adó: jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány – után fizetendő. -
Az új szabályozás szerint a bioüzemanyagok közül az E85 esetében csökkent a jövedéki adókedvezmény.
-
Az adójegyre vonatkozó szabályok egy új bekezdéssel egészültek ki. Vis maior helyzetben a vámhatóság kérelemre engedélyezheti a referencia-idõszakban az általános szabályban meghatározottnál több- – kizárólag a vis maior által érintett mennyiségű, fajtájú és kiskereskedelmi eladási árú –adójegy megrendelését és kiadását.”
-
A Jöt. 110. § (10) bekezdése hatályát veszti, mellyel eltörölték a vendéglátóiparban a havi standolási kötelezettséget. További hasznos információkat talál a www.vam.hu, valamint a www.jovedekiado.hu weboldalakon. Ez utóbbin előzetes regisztrációt követően közvetlenül a törvény is letölthető.
1. sz. melléklet LOGIKAI LÉPÉSEK / TEENDŐK A TÁRSASÁGI ADÓTÖRVÉNY SZERINTI INGATLANNAL RENDELKEZŐ TÁRSASÁGOK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. Van-e ingatlan a Társaságban? – ha nincs, a cég nem minősül ingatlannal rendelkező társaságnak. 2. Van-e olyan tagja a Társaságnak, aki nem az alábbi országban / országokban rendelkezik külföldi illetőséggel? Albánia
Horvátország
Olaszország
Ausztria
Indonézia
Oroszország
Belgium
Japán
Portugália
Belorusz Köztársaság
Korea
Románia
Brazília
Kuvait
Spanyolország
Bulgária
Lengyelország
Svájc
Ciprus
Luxemburg
Szerbia
Csehország
Macedónia
Szingapúr
Dánia
Malajzia
Szlovákia
Dél-afrikai Köztársaság
Marokkó
Thaiföld
Egyesült Királyság
Moldova
Törökország
Franciaország
Mongólia
Tunézia
Görögország
Montenegró
Uruguay
Hollandia
Németország
USA
Norvégia Ha nincs olyan tagja, aki a felsoroltakon kívül más országban / országokban rendelkezik külföldi illetőséggel – a cég nem minősül ingatlannal rendelkező társaságnak. 3. Ha van ingatlan a Társaságban és van olyan tagja, aki a 2. pontban felsorolt országokon felül más országban rendelkezik külföldi illetőséggel: Meg kell vizsgálni, hogy a kapcsolt vállalkozások (csoport) beszámolóiban együttesen kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének összegéből hány százalék a belföldön fekvő ingatlan értéke – ha 75%-ot nem érte el a hányados, a cég nem minősül ingatlannal rendelkező társaságnak. 4. Amennyiben az első 2 kérdésre igen volt a válasz, és a 3. pontban számított hányados több mint 75% - a cég ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Amennyiben az ingatlannal rendelkező társaság tagja jövedelemre tesz szert – az adót november 20-ig be kell vallania, meg kell fizetnie, így a külföldi tagnak rendelkezni kell adóazonosító jellel, vagy adószámmal. Társaságok esetén alkalmazandó szabályok: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint adóalanynak minősül az a külföldi, illetve az üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű személy, amely ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Az adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik.
Az adóalap meghatározása (Tao. 15./A §): Az adóalap a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. Amennyiben az ellenérték / szerzési érték nem Ft-ban keletkezik, illetve ha az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem Ft-ban történik, azt az MNB hivatalos - a szerződés megkötése / jegyzett tőke leszállításakor a cégbejegyzés napján - érvényes devizaárfolyamán kell átszámítani. A társasági adó mértéke: a realizált nyereség 19 %-a. Magánszemélyek esetén alkalmazandó szabályok: Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. A jövedelem megállapítására az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A személyi jövedelemadó mértéke: - 2010-es jövedelem 25 %-a - 2011-es jövedelem 16 %-a
2. sz. melléklet AZ ÁTALAKULÁS FOLYAMATA
Első döntés: - milyen társasággá alakul át, - az átalakuló társaságnak kik lesznek a tagjai, - milyen időpontra (fordulónapra) kell a vagyonmérleg-tervezeteket elkészíteni, stb.
A meghatározott fordulónapra az átalakuló és az átalakulással létrejövő társaságok tekintetében vagyonmérleg-tervezetek, társasági szerződés, stb. elkészítése
A vagyonmérleg-tervezetek könyvvizsgálata
A fordulónapot követő 3 hónapon belül második döntés - a társasági szerződés tervezetéről, - a vagyonmérleg-tervezetekről, - a kilépő tagokat megillető vagyonról, stb.
A második döntést követő 8 napon belül átalakulási közlemény közzétételének kezdeményezése
A társasági szerződés elfogadását (második döntés) követő 60 napon belül az átalakulás bejelentése a jogelőd társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságon, az átalakuláshoz szükséges dokumentumok benyújtása
Az átalakulás napját követő 90 napon belül elkészítendő: -
az átalakulás napjával a számviteli tv. szerinti beszámoló adóbevallás ( változás bejelentés 15, adóbevallás 30 napon belül), végleges vagyonmérleg, vagyonleltár, könyvvizsgálat, letétbehelyezés
3. sz. melléklet NORMÁL VÉGELSZÁMOLÁS MENETE
Határozathozatal -a végelszámolás kezdő időpontjáról - a végelszámoló személyéről - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról. (Ctv.98.§(1).bek.)
A végelszámolás alatt –a végelszámolás kezdő időpontjától számítva- a cég nevét a „végelszámolás alatt” („v.a.) toldattal kell használni. (Ctv.5.§.)
A végelszámolónak tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. (Ctv.55. § (1))
Cégbíróság a Cégközlönyben közzé teszi a végelszámolás kezdetét. Ctv.20.§(5)bek. f) pontja értelmében
A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított 15 napon belül köteles a végelszámolás megindításáról közvetlenül értesíteni a Ctv. 102.§.(3) bekezdésében meghatározott főbb hatóságokat, szerveket. Pl. NAV, a cég ingatlanának fekvése szerinti ingatlanügyi hatóságot; ha a cég engedélyköteles tevékenységet végez, az engedélyező hatóságot; az állami munka-erő piaci szervezetet; a cég bankszámláit vezető pénzintézetet stb.
Végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a tevékenységet lezáró bevallás benyújtása. (Art. 33.§.(6) bek.)
A végelszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül (Ctv.98.§.(3) bek.) a társaság korábbi vezető tisztségviselője elkészíti a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a sztv. szerinti tevékenységet lezáró beszámolót, melyet a beszámoló mérlegfordulónapját követő 150 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni (a könyvvizsgálói záradékkal együtt).
Végelszámolási nyitómérleg készítése a tevékenységet lezáró beszámoló és leltár alapján. (Ctv.107.§(1) bek.)
A végelszámolás lefolytatása keretében a hitelezői igények bejelentésének határideje a végelszámolás cégbírósági közzétételétől számított 40 nap. (Ctv.106.§.(1).bek.)
A hitelezői igénybejelentés határidő elteltét követő 15 napon belül össze kell állítani az elismert és vitatott hitelezői igények jegyzékét, majd ezt követő 15 napon belül (azaz a hitelezői igénybejelentés utolsó napjától számított 30 napon belül) kell ezen jegyzéket benyújtani a cégbíróságra. ( Ctv.106.§. (2)bek.)
A korrigált végelszámolási nyitómérleg összeállításának végső határideje a hitelezői igénybejelentés végső határidejétől számított 75 nap, melyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt. (Ctv.107.§.(1)bek.)
A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdésében meghatározott üzleti évenként a gazdálkodóra előírt számviteli beszámolót köteles készíteni a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet mérleg-fordulónapon hatályos előírásai szerint. Adózási kötelezettségének az Art. szerint kell eleget tenni.
A végelszámoló döntése alapján a végelszámolás befejező időpontjának meghatározása
Záró beszámoló, adóbevallások, vagyonfelosztási javaslat, zárójelentés összeállításának határideje a végelszámolás befejező időpontját követő 60 napon belül. ( 72/2006. Korm rend.7.§.(6) bek, ill. Art.33.§.(6).bek.)
Esetleges hatósági vizsgálatok lezártát követően (de mindenképp hatósági nyilatkozatok után) a cégbíróság törli a céget
Vagyonkiadás Törvények: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet A végelszámolás számviteli feladatairól
4. sz. melléklet NORMÁL FELSZÁMOLÁS MENETE
A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy a büntető ügyben eljáró bíróság kérelmére kezdeményezhető.
A felszámolást a felszámolandó cég székhelye szerinti illetékes bíróság végzéssel rendeli el.
A felszámolást kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés cégközlönyben való közzétételének napja. Ettől a naptól kezdve az adós cég nevét „f.a” toldattal kell használni. A bíróság a végzésben kijelöli a felszámolót.
A hitelezők a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül jelenthetik be követelésüket, de max. 180 napon belül. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Csődtörvény 37§(1) bek.
A felszámolás alatt lévő gazdálkodó vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záró leltárt és tevékenységet lezáró beszámolót, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül letétbe helyezni, közzétenni, a felszámolónak és a NAV-nak átadadni.
A felszámolási eljárás lefolytatása
A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni hitelezői választmány megalakítása céljából
Egyezség a felszámolás során: A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós bármikor egyezséget köthetnek. Tv.41.§.(1) bek.
A felszámolási eljárás befejezése
A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek, melyre a hitelezők 30 napon belül írásban kifogásolt emelhetnek. A bíróság tárgyalás keretében a kifogásnak helyt ad, vagy elutasítja. Tv. 56.§.
Kielégítési sorrend, a fennmaradó vagyon kiosztása. Csődtörvény 57.§.(1) bek.
Törvények: 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 225/2000. (XII.19.) Korm. rendelet A felszámolás számviteli feladatairól
