Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 52. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei 2011-ben A katasztrófavédelmi szervek számára a hazai és nemzetközi kihívásokon kívül komoly változásokat is hozott 2011. Az év elején Magyarország első alkalommal láthatta el az Európai Unió soros elnöki tisztségét, így az EU katasztrófavédelmi szervezeteit is a hazai szakemberek irányították. Az elmúlt év során számos alkalommal kellett nemzetközi szinten helyt állnia ezeknek a szervezeteknek és szakembereknek. Az év során folyamatosan zajlottak hazánk legsúlyosabb ipari katasztrófájának, a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófának a helyreállítási és újjáépítési munkálatai. Már a nyár végére elkészültek az új lakóparkok Devecseren és Kolontáron, amelyeket ezt követően a tulajdonosok birtokba is vehettek. A védekezésről, a helyreállításról és a kártalanításról, amelynek összege meghaladja a 35 milliárd forintot, folyamatosan tájékoztattuk a közvéleményt. A katasztrófa évfordulóján, október 4-én a belügyminiszter ünnepélyes keretek között adta át a helyreállított településrészeket és az emlékparkot a helyi lakosságnak. A 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyét sújtó árvíz elleni védekezés tapasztalatai alapján az elmúlt évben több mint 7 milliárd forintból megvalósult a Sajó völgyének hosszú távú árvízvédelmét biztosító beruházás. Szeptemberben az Országgyűlés elfogadta az új katasztrófavédelmi törvényt, amely alapját képezi a 2012. január elsején megalakuló integrált, egységes katasztrófavédelmi szervezet működésének. A kormány intézkedett a 2004 és 2007 között ki nem fizetett tűzoltói túlmunkadíjak rendezéséről, amelynek lebonyolítását a BM OKF végezte. Októberre be is fejeződtek a kifizetések, ezek összege meghaladta a 6 milliárd forintot. Az év során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal közösen két alkalommal is országos kommunikációs gyakorlatot tartottunk annak érdekében, hogy megismertessük a lakosságot a katasztrófavédelmi tájékoztatás és riasztás új csatornáival. Az EU elnökséggel járó katasztrófavédelmi feladatok, programok A BM OKF megkezdte a januári árvízkezelési elnökségi munkaműhely megszervezését, ennek finanszírozásához pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottság felé. A munkaműhely alkalmas arra, hogy a tagállamok megoszthassák egymással árvízkezelési tapasztalataikat, azonosítsák a legjobb tagállami gyakorlatokat, meghatározhassák a hiányosságokat. Mindennek alapján kidolgozhatóak az uniós integrált árvízkezelési rendszer keretei. A nyitó plenáris ülésen az árvízkezelés területén nagy tapasztalattal rendelkező magyar és külföldi szakértők (Németország, Románia, Lengyelország és Svédország) tartanak előadásokat, majd négy tematikus munkacsoportban vitatják meg az árvízkezelés különböző kérdéseit. Az utolsó nap záró plenáris ülésén pedig a munkacsoportokban elért eredmények bemutatása és összegzése történik. Ezen
eredmények képezik az alapját a magyar elnökség alatt a PROCIV (polgári védelmi tanácsi munkacsoport) elé kerülő integrált árvízkezelési tanácsi következtetések tervezetének. A magyar elnökség idején a BM OKF feladata, hogy az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve figyelemmel kísérje a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás koordinációját. A Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmusról szóló tanácsi határozat értelmében a Lisszaboni szerződés hatálybalépése óta a harmadik országban bekövetkezett veszélyhelyzet esetén az EU Kül- és Biztonságpolitikai főképviselőjének feladata az uniós szintű politikai és stratégiai koordináció. Az operatív koordinációért az Európai Bizottság Monitoring és Információs Központja (EU MIC) felel. A főképviselő, a Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöksége – katasztrófavédelmi területen a BM OKF elnökletével – folyamatosan együttműködik. Az EU soros elnökséggel összefüggő rendezvények tűzvédelmi, katasztrófavédelmi biztosítására a biztosítási feladatokat ellátó szervezetek tevékenységének összehangolására Biztosítási Tervet készítettünk. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=305 Aktiválták az EU Polgári Védelmi Mechanizmusát a líbiai válság miatt Az februárban Líbiában kialakult válsághelyzet következtében több mint ötezer EU-s állampolgár rekedt az országban. 2011. február 23-án 16.45 órakor a Magyar Köztársaság külügyminisztere az EU Polgári Védelmi Mechanizmus aktiválásáról döntött a konzuli segítségnyújtás támogatására, az EU-s állampolgárok hazaszállítása érdekében. A Mechanizmus aktiválását az a tagállamok által jelzett igény indokolta, hogy a Benghazi (1014 km-re Tripolitól, Líbia) területén tartózkodó EU-s állampolgárok hazaszállításához további kapacitásokra van szükség, az ugyanis csak tengeri úton oldható meg. Légi szállításra jelenleg a líbiai repterek nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak. Az elnökség a Mechanizmus aktiválásával jelezte a tagállamoknak, hogy az ügyeletén, az EU Monitoring és Információs Központján (MIC) keresztül bocsássák rendelkezésre az evakuációhoz szükséges tagállami szállítási kapacitásaikat. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azonnal reagált a kialakult helyzetre, a Brüsszelben tartózkodó katasztrófavédelmi tiszttel megerősítette a MIC-et és az aktiválásról haladéktalanul tájékoztatta a Belügyminisztériumot, a Külügyminisztériumot, az EU, NATO illetve ENSZ-képviseletekre kihelyezett szakdiplomatákat, illetve a Tripoli Magyar Nagykövetséget. Ezalatt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megkezdte a hazaszállítás műveleti tervezését, továbbá információt gyűjtött és műholdas felvételeket kért az EU-tól és a NATO-tól a művelet sikeres végrehajtása érdekében. A helyzetre kidolgozott műveleti terv koordinálása az uniós intézményekkel folyamatos annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok hazaszállítása a lehető leghamarabb, biztonságosan megtörténjen. Három polgári védelmi műveleti tiszt indult Máltára március 2-án hajnalban. A BM OKF-től Jackovics Péter pv. őrnagy és Garaguly István pv. százados, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól Radics Balázs pv. hadnagy azért utazott a szigetországba, hogy támogatást nyújtson a Líbiában rekedt uniós állampolgárok kimenekítésén dolgozó, a brit képviseleten működő nemzetközi csoportnak. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=390 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=403
Ma átáll a MAL Zrt. a száraz technológiára Sikeresen lezajlott a technológiaváltást megelőző próbaüzem, így a gyár február 28-án megkezdte az átállást a száraztechnológiára. A gyárban már közel két héttel ezelőtt beépítettek egy úgynevezett nyomószűrőt, amelynek segítségével a keletkező vörösiszap szárazanyag-tartalma 50 százalék feletti. A korábbi nedves eljárással ez 15 százalékos volt. A szűrő üzembe helyezése zajlik a mai napon. A technológiaváltás több lépcsőben történik. Az első lépésben a szűrésre szolgáló épület déli oldalánál a dobszűrőn átszűrt vörösiszapot gipsszel semlegesítik. A második lépcsőben a szűrést már kamrás nyomószűrővel végzik, majd tehergépjárművel hordják ki a keletkező "földnedves" anyagot a tárolóba. A harmadik nyomószűrő beszerelését követően, mintegy két hónap múlva már a gipszezés is elhagyható. A legfontosabb, hogy a tározókban többé nem gyűlik össze víz. A száraz vörösiszapot kezelő új épületrész egy közel 1100 négyzetméteres üzemcsarnok, ahová a három szűrőt beépítik. Az épület kivitelezése jó ütemben, azaz a tervek szerint halad. A technológiaváltás a gyárnak 550 millió forintba kerül. A Mal Zrt. több mint 30 milliárd forint árbevételt ért el 2010-ben. 2009ben 28,3 milliárd forint nettó árbevételt realizált, és ebből 23 milliárdot tett ki az export. Mérleg szerinti eredménye ugyanebben az évben 363 millió forintos veszteséget mutatott. Az ajkai timföldgyár katasztrófa utáni működésével közvetlenül 1280, közvetve 6000 munkahelyet sikerült megőrizni. Magyarország mélyművelésű bányáinak felét a Mal Zrt. működteti, és külszíni fejtéseket is fenntart. A gyár Veszprém megye 100 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalatainak listáján a 4. helyen áll. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=397 Ünneplés a polgári védelem napján A Polgári Védelem Világnapja alkalmából hagyományosan koszorúzási ünnepséget tartottak a légoltalom és a polgári védelem hősi halottjai emlékét őrző márványtáblánál a BM OKF épületében, majd ünnepi állománygyűlés következett, ahol közel száz kolléga vehetett át elismerést. A Himnusz elhangzását követően Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, főfelügyelő mondott köszöntő beszédet, amelyben a polgári védelem történetét, annak gyökereit idézte fel, majd emlékeztetett arra, hogy ma Magyarországnak a NATO tagjaként nem elsősorban a háborús fenyegetettséggel kell szembenéznie. Mint mondta, számunkra a kor kihívását inkább a katasztrófák jelentik. Ezt követően az ezredes beszélt az országot a II. világháború során ért légitámadásokról, az áldozatokról és a károkról. „Egy 1946-os összesítés szerint a mai Magyarország területén mintegy 20 ezer ember vesztette életét a bombatámadások következtében. Összességében ez a szám – összevetve a német, francia, olasz veszteségekkel – a magyar légoltalom sok tízezer beosztottjának hatékony és áldozatos munkáját, a szakszerű mentést, kárfelszámolást, a sérültek ellátását és a helyreállítást bizonyítja.” A polgári védelmi főfelügyelő beszédét a világégést személyesen is megélt Márai Sándor félelemről szóló szavaival zárta. Az ünnepi beszéd után az OKF vezetői, Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató, Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes, Dr. Tollár Tibor gazdasági főigazgató-helyettes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség részéről Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, elnök, valamint Talabér Zoltán, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi
Szövetségének elnöke, és Zentai Ferenc, a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára helyezte el a kegyelet koszorúit a polgári védelem hőseinek emléket állító márványtáblánál. A koszorúzást követő ünnepi állománygyűlésen a Himnusz elhangzása után a Központi Tűzoltózenekar Szent Flórián Rézfúvós Kvintettje adott ünnepi műsort. Beszédet ezúttal is Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, polgári védelmi főfelügyelő mondott. Emlékeztetett arra, hogy március elsején nemcsak a polgári védelem ünnepli világnapját, hanem ez az a nap is, amikor elkészül a magyarországi folyók tavaszi árvízi előrejelzése, vagyis nagyjából sejthető lesz, mennyi munka vár a védekezőkre. Az ezredes beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet a világnap alkalmából minden évben üzenetet bocsát ki, az idei a nők szerepéről szól a polgári védelemben. Dr. Tóth Ferenc a magyar nőket szerepük alapján három csoportba osztotta. Az elsőbe a szervezet aktív tagjaiként dolgozó hölgyeket sorolta, a másodikba azokat, akiknek valamelyik családtagjuk, szerettük dolgozik a testületnél. Mint fogalmazott, e két csoport érdemei lényegesen nem különböznek egymástól. A harmadik csoportba egyetlen nőt osztott be, Shakespeare Titániáját a Szentivánéji álomból, aki pusztulást, „vad erők” pusztítását kérte az őt megcsúfoló embernépre. „De Titániának mi is üzenünk. Még pedig annyit, hogy nem fogjuk hagyni! Mert nem akarjuk hagyni! Legjobbjaink nem azért küzdöttek egy ezredéven át, hogy ne legyen éltető hazánk! Pontos és megbízható szakértelemmel, felkészülten várni fogjuk a vaderőt, együtt szembe szállunk vele, és együtt megvédjük tőle otthonainkat.” A főfelügyelőt követően a Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnöke, Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes emelkedett szólásra. Mint mondta, 2011 az önkéntesek éve, ezért adatott meg neki a lehetőség, hogy a világnapon a BM OKF állománya előtt méltathassa az ünnepet. Ebből az alkalomból az MPVSZ teljes tagsága nevében köszöntötte a hivatásos katasztrófavédelemben dolgozókat. Emlékeztetett arra, hogy a világban sokan szenvednek, nélkülöznek katasztrófák, fegyveres konfliktusok miatt, ám mindig akadnak olyanok, akik segíteni szándékoznak az életben maradás jegyében. Ilyen szervezet az MPVSZ is, amely március elsején, ünnepli születésnapját, az idén éppen a huszadikat. Annak idején tizenhárman ültek össze, hogy létrehozzák a szövetséget, de – mondta Endrődi István – közülük mára már csak hatan vannak közöttünk. Az elmúlt két évtizedben az MPVSZ sokat fejlődött, elmondható, hogy minden megyében van tagszervezete, tagjainak száma meghaladja az ötezret. Részt vesznek a települési polgári védelmi szervezetek, a polgármesterek, a felnőtt lakosság, és az ifjúság felkészítésében is. Ez utóbbi területén az országos elnök nagy sikerként említette, hogy az idén először a szövetség szervezi a felmenő rendszerű ifjúsági katasztrófavédelmi versenyt. Ezen kívül élénk nemzetközi kapcsolatokat ápolnak, áprilisra negyven ország civil polgári védelmi szervezeteinek részvételével konferenciát terveznek. Köszöntője után az MPVSZ országos elnöke a szövetség emléktárgyát adta át Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgatónak. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=398 Következmények, tanulságok, együttműködés - Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián A vörösiszap-katasztrófa következményeiről és tapasztalatairól rendezett konferenciát a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tudományos Akadémia március 1-jén az Akadémia Dísztermében. A rendezvényen a két intézmény között együttműködési megállapodások születtek meg. A BM OKF és az MTA első embere a lakosság élet- és vagyonbiztonságát erősítő intézkedések összehangolását, illetve a szakmai, tudományos munka fejlesztését célzó együttműködést, míg az országos katasztrófavédelem főigazgató-helyettese az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete
igazgatójával a földrengésekből adódó katasztrófák hatékony elhárítását célzó megállapodást írt alá. A Pintér Sándor belügyminiszter fővédnöksége mellett megrendezett konferencián elsőként Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke idézte fel a tavaly októberben bekövetkezett, az eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófa során történteket. Mint mondta, az megmutatta, hogy a természet erői a megfelelő gondoskodás hiánya esetén olyan katasztrófát okozhatnak, amely megindultságot és félelmet vált ki, egyben saját felelősségünkre hívja fel a figyelmet. Az iszapkatasztrófa azonban az összefogásra való képességünket is megmutatta – tette hozzá az elnök, aki ezen a fórumon is kifejezte köszönetét mindazoknak – a katasztrófavédelem, a honvédség, a rendőrség munkatársainak –, akik részt vettek a mentésben, illetve azt követően a károk felszámolásában. A konferenciát Dr. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára 2010. október 4-ének felidézésével nyitotta meg. Mint mondta, pápai születésűként gyakran járt Ajka térségében, és mindig félelemmel töltötte el a tározók látványa, így a katasztrófa hírét hallva rögtön érezte: nagy a baj. Személyes gondolatait követően az államtitkár a kormány intézkedéseiről, illetve a nemzeti összefogásról beszélt. A katasztrófavédelem és a tudomány együttműködéséről a BM OKF főigazgatója, Dr. Bakondi György tű. altábornagy tartott előadást. A tábornok a katasztrófa két fontos üzenetére hívta fel a figyelmet. Arra, hogy az ország segít az érintetteknek az élet helyreállításában, illetve arra, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy ilyen eset ne fordulhasson ismét elő. Ennek érdekében már számos példa és előzmény nélküli intézkedést tett a kabinet – hangsúlyozta a főigazgató. Az októberi katasztrófa kezelésére nem volt kidolgozott protokoll, ma viszont már van, és ebben a tudománynak komoly szerepe volt. Bakondi György ezután a veszélyhelyzet különböző időszakairól, azok sajátosságairól beszélt a hallgatóságnak. Szólt a mentésről, amely még akkor is egy anarchikus helyzet, ha mindenre felkészültek az abban részt vevők. Az októberi katasztrófa megmutatta, hogy a bevetett erők – tűzoltók, polgári védelmisek, rendőrök, honvédek, mentők – képesek csapatban dolgozni, holott az elmúlt években ez nem volt jellemző – szögezte le Bakondi György. A BM OKF és az MTA közötti együttműködési megállapodások aláírását követő szakmai előadások sorát Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a BM OKF főigazgató-helyettese nyitotta meg. Prezentációja szemléletesen idézte fel azt a 40 percet, ami alatt a MAL Zrt. X-es tározójából kiszabadult vörösiszap elöntötte előbb Kolontár, majd Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A tábornok elmondta, ezzel a helyzettel szembesült, amikor nem sokkal a tragédia után a helyszínre érkezett. A főigazgató-helyettes beszélt a vörösiszap hatásairól és a pusztításról, amelyet okozott. Ezt követően a katasztrófavédelem elsődleges feladatait ismertette a konferencia résztvevőivel: beszélt az elsőként kiérkezett tűzoltók, a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok, illetve a szinte azonnal megalakított Helyszíni Operatív Törzs munkájáról, valamint a feladatok koordinálására kialakított Neo Pvir információs rendszerről. A konferencia eredményeit összegezve Dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára is felhívta a figyelmet a megelőzés fontosságára, majd röviden szólt azokról az érdekekről, amelyek mentén kialakulhatott olyan helyzet, amely végső soron a katasztrófához vezetett. Mint mondta, amellett, hogy a tanulságokból előremutató, tudományosan megalapozott intézkedések, törvények születnek, a közgondolkodásban, az oktatásban, hagyományos értékeink ápolásában is tovább kell lépni, hogy a nemes emberi értékeknek, az értelemnek primátusa legyen a nemtelen érdekek fölött. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=401
Magyar segítségnyújtás Japánnak Miután a földrengés sújtotta Japán az Európai Uniótól városi kutató-mentő csapatokat kért, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyolcfős csapat helyszínre küldését rendelte el. A szakemberek akár még a katasztrófa estéjén útnak indulhatnak a szigetországba. Magyar idő szerint március 11-én reggel 6:46-kor a Richter skála szerinti 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Japán északi részét, tízméteres hullámokkal lesújtó cunamit okozva. Az első földrengést számos súlyos utórengés is követte. Több száz halottról, sérültekről és számtalan összedőlt épületről jöttek információk. A Csendes-óceán térségében cunamiriadót rendeltek el. Japán aktiválta az uniós polgári védelmi együttműködési rendszert és városi kutató-mentő csapatokat kért. Tekintettel arra, hogy 2011. első félévében Magyarország az Európai Unió soros elnöke – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el az Európai Unió Polgári Védelmi szervezetének elnöki tisztségét –, azonnal megkezdődött a segítségnyújtáshoz szükséges szervező tevékenység. Az EU katasztrófavédelmi ügyelete, az EU Monitoring és Információs Központ (MIC) kárfelmérő és koordinációs csapatot küld a helyszínre. A magyar kormány döntése értelmében a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az EU MIC-en keresztül nyolcfős magyar műszaki kutató-mentő csapatot és az uniós kárfelmérő csapatba egy polgári védelmi tisztet ajánlott fel Japán megsegítésére. A csapat tagjai a műszaki mentéshez szükséges – 2 tonnás – felszerelést visznek magukkal, ami az emberek romok alóli mentéséhez szükséges. A konkrét felajánlást a japán kormány visszaigazolást követően veszi igénybe. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elrendelte szakértőinek és műszaki mentőcsapatának útba indításához a felkészülést. A csapat ma, a késő esti órákra eléri az indulási készenlétet, és az első lehetséges repülőgéppel a földrengés sújtotta térségbe utazik, ahol a japán hatóságok által kijelölt helyszínen haladéktalanul megkezdi tevékenységét. Az Európai Unió polgári védelmi (EU CP) csapata március 18-án (pénteken) indult Japánba. A 17 fős EU csoport helyettes vezetője Jackovics Péter pv. őrnagy, a BM OKF Műveleti Osztályának vezetője. A csapat feladata volt az Unióból a szigetországba érkező támogatások fogadását segíteni, valamint a segélyek szállításának nyomon követése a biztonságos gyűjtőpontokig az érintett területeken. A Brüsszelből induló csoport nyolc EU-s szakértőből, két radiológusból, egy MIC (Európai Unió Monitoring és Információs Központ) összekötőből és hat technikai támogatóból állt. A csapat a katasztrófa sújtott Japán fővárosában egyéni védőfelszereléseket, mérőműszereket, infokommunikációs eszközöket vittek magukkal. A csapat a teljes önfenntartáshoz szükséges logisztikát is biztosította maga számára. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=424 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=437
Megindult a viharjelzés tavainkon „Biztonságban Magyarország tavain (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó)” címmel rendezett sajtótájékoztatót a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület április 1-jén Siófokon. A rendezvényen került sor a tavak viharjelző rendszereinek országos indítására. A tájékoztatónak, amelyen a katasztrófavédelem, a rendőrség, a meteorológiai szolgálat, a közlekedési hatóság szakemberei, polgármesterek valamint a sajtó képviselői vettek részt, a Siófok nevű hajó adott otthont. Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy a hatóságok mindenkori célja, hogy növeljék az állampolgárok biztonságát. Ez az alapelv vezérli az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, amikor a kormány célkitűzéseinek megfelelően arra törekszik, hogy tavainkon a hazai lakosság és az idelátogató turisták biztonságban érezhessék magukat. Mint mondta, 2010 júniusától fokozott figyelmet fordítottak a rendszerek üzemeltetésére, fejlesztésére, valamint arra, hogy ne csak a Balatonon, a Velencei-tavon, hanem más állóvizeinken is legyen viharjelző berendezés. Korszerűsítették a lámparendszer központi vezérlőrendszerét, valamint az egyes viharjelző lámpák informatikai egységeit, lehetővé téve ezzel, hogy a közeljövőben a Balatonon három részre tagozódó viharjelzést lehessen kiadni, valamint a vihar elvonulását követően akár településenként is visszavonható legyen a jelzés. Szintén a közeljövőben várható olyan elektronikus információs táblák elhelyezése – mondta, amelyeken a viharjelzők állapotát, a követendő magatartási szabályokat folyamatosan, a nap 24 órájában meg lehet jeleníteni. 2010-ben két új viharjelző állomás létesült a Balaton körül: Örvényesen (ahol egyúttal meteorológiai szonda is települt), valamint Balatonszabadi-Sóstón. Három állomást pedig a jobb láthatóság és a nagyobb biztonság érdekében áthelyeztek közvetlenül a Balaton partjára (Siófok, Balatonlelle, Balatonfüred). Mobil viharjelző állomást adtak át a fonyódi gyerektábornak, valamint Balatonkenese strandjának. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=465 Két évtizede először – felkészítés az árvízvédelmi komplex csoportok parancsnokainak A katasztrófavédelem hazai rendszeréről, az ország ár- és belvízi veszélyeztetettségéről, a polgári védelmi szervezetek felkészítéséről, mozgósításáról kaptak átfogó elméleti, illetve a leggyakoribb árvízvédelmi módozatokról gyakorlati ismereteket az ország árvízvédelmi komplex csoportjainak parancsnokai, valamint a megyei polgár védelmi felügyelők április 14-én. Mivel a komplex csoportok ötvenfősek, a felkészítésen részt vett körülbelül száz parancsnok jóvoltából a tudnivalók több mint ötezer emberhez jutottak el. A felkészítés elnökségében helyet foglalt Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató, Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes, Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, polgári védelmi főfelügyelő, Szarka Zsolt pv. alezredes, főosztályvezető, valamint Körössy Tibor osztályvezető. A nap nyitó előadását Dr. Bakondi György főigazgató tartotta. Először is emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a polgári védelem magyarországi rendszere két nyomásnak volt kitéve, a május-júniusi árvíznek, illetve a vörösiszapkatasztrófának. Az első nyilván nem volt példátlan, a második azonban tökéletesen váratlanul érkezett. A tábornok
elmondta, a korábbi években a kormányok az árvizeknél a katonaságot vetették be, ám ez nem olyan egyszerű, mióta hivatásos katonaság van, és nincsenek tartalékosok. Tavaly június 4-én, amikor egyetlen éjszaka alatt kellett megerősíteni a Hernád gátját, éppen ezért nem a honvédségi, hanem a rendvédelmi erőkhöz kellett nyúlni: kilencezer rendőr, vámos, tűzoltó, polgári védelmis, büntetés-végrehajtásban dolgozó kollégát „dobtak át” Borsodba. Ők megfeszített munkával 60-90 centiméteres töltésmagasítást készítettek, amivel megvédték a Hernád völgyét. Dr. Bakondi György emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy hiányoztak a tervek az átcsoportosításhoz, megoldatlan volt egyebek között a logisztika, a felkészítés, a híradó-rendszer kialakítása. Ennek orvoslására a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, a vámhatóság, a büntetés-végrehajtás első számú vezetői közösen kidolgozták az Országos Bevetés-irányítási Tervet (méghozzá a Magyarországon előfordulható legrosszabb szcenárióra készülve). Ezen kívül a katasztrófavédelem hivatásos tagjai most már riadócsomagot tartanak készenlétben, amely néhány napra elegendő élelmiszert, tiszta ruhát, tisztálkodó szert tartalmaz, tehát bárhová küldik őket, el tudják látni magukat. Előadását követően a főigazgató emléktárgyat adott át a március 23-án Dombrád térségében megtartott gyakorlaton résztvevő két komplex csoport parancsnokának: Csiszár Zoltán Miklósnak, a hajdúnánási, illetve Teski Attilának, a dombrádi komplex csoport parancsnokának. Teski Attila egészségügyi okokból nem tudott jelen lenni, az elismerést helyette Simon Csaba vette át. A BM OKF polgári védelmi főfelügyelője a gyakorlat értékelése során elmondta, hogy rendkívül fontos és nagy jelentőségű az állampolgári kötelezettség alapján résztvevők tevékenysége a katasztrófák elleni védekezésben. Dr. Tóth Ferenc úgy fogalmazott: a sikeres napon az ország valamennyi árvízvédelmi komplex csoportjának parancsnoka olyan felkészítést kapott, amire gyakorlatilag húsz éve nem került sor Magyarországon. A megszerzett ismereteket a komplex csoportok parancsnokai saját megyéjükben csoportjuk teljes állományának át fogják adni, és így nem kevesebb mint ötezer ember felkészítésére kerül sor. A főfelügyelő az értékelésben külön kiemelte a parancsnokok fegyelmezett, példamutató hozzáállását, mindezt úgy minősítette, hogy az megalapozza egy elkövetkezendő védekezés sikerét. Ez a nagyszabású felkészítés azért is volt fontos, mondta az ezredes, mert bármilyen katasztrófával csak úgy vehetjük fel sikeresen a harcot, hogy azzal szemben az első pillanattól kezdve jelentős erőt vagyunk képesek alkalmazni. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=498 Új vízszállító gépjárművek tizenegy tűzoltóságnak Közel egymilliárd forint értékben vettek át hét, illetve kilenc köbméteres vízszállító gépjárműveket a belügyminisztertől tizenegy hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokai április 26-án a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A szerátadási ünnepségen elsőként Pintér Sándor belügyminiszter mondott köszöntőt. A tárca vezetője ünnepnapnak nevezte az átadás napját, mert az új eszközök által ismét fejlődött az állampolgárok személyes és vagyonbiztonsága, az összesen tizenegy darab hét és kilenc köbméteres vízszállító munkába állításával gyorsabb, biztonságosabb lesz a tűzoltás. Pintér Sándor emlékeztetett arra, hogy még az 1998-2002-es ciklusban született meg a szerződés a biztosítók szövetségével arról, hogy a hozzájuk a biztosításból befolyó pénz egy meghatározott részét a tűzoltóságnak technikai fejlesztésre átadják. A belügyminiszter elmondta, az elosztásnál szempont volt, hogy azok a tűzoltóságok kapjanak gépjárművet, amelyek az elmúlt időszakban a legtöbbet nyújtották. Példaként az ajkaiakat említette, akik a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófánál mutattak komoly teljesítményt. A tárcavezető kijelentette, a folyamat nem áll le, még az idén hat vadonatúj és kilenc felújított gépjármű kerül új gazdájához. Pintér Sándor elismerően szólt a gépjárműveket gyártó BM HEROS Zrt-ről, amely nemcsak megfelelő színvonalú tűzoltószereket gyárt, hanem ezt úgy is teszi, hogy abba magyar munkaerőt von be.
A köszöntő után a belügyminiszter átadta az emléklapokat és a jelképes indítókulcsokat az érintett tűzoltóságok parancsnokainak. A nagykanizsai és a zalaegerszegi hivatásos önkormányzati tűzoltóság egy-egy 9000 literes, Ajka, Baja, Balatonfűzfő, Debrecen, Hatvan, Mezőkövesd, Nyergesújfalu, Pápa tűzoltósága, valamint a Miskolc Műszaki Mentőbázis pedig egy-egy 6800 literes vízszállítóval lett gazdagabb. A tűzvédelmi bírságból, a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásából, és az önkormányzatok által előteremtett pályázati önrészekből beszerzett vízszállítók összértéke körülbelül 920 millió forint. Ezt követően az ünnepség résztvevői megtekintették az OKF épülete előtt felsorakoztatott járműveket. Pintér Sándor belügyminiszter minden vízszállítónál elbeszélgetett a kezelőszemélyzettel, és élénken érdeklődött a technikai, műszaki megoldások iránt. A szemlét követő fogadáson Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott pohárköszöntőt. A tábornok úgy fogalmazott: az átadott szerekkel a tűzbiztonság, a vagyonbiztonság, általában pedig a közbiztonság erősödik, ami a kormányzat eltökélt célja, és mindannyiunk érdeke is. Végezetül kijelentette, remélhetőleg minél kevesebbszer kell majd használni a vízszállítókat, de ha mégis kell, akkor a megfelelő szaktudással és vezetettséggel kell munkába küldeni a rajtuk szolgáló tűzoltókat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=510 Hős tűzoltókra emlékeztek a BM OKF-en A tűzoltóság hősi halottainak emlékére koszorúzási ünnepséget tartott a BM OKF május 3-án a főigazgatóság épületének VI. emeletén elhelyezett márványtáblánál. Az országos katasztrófavédelem vezetői mellett a tűzoltószövetségek és a szakszervezetek képviselői helyezték el koszorújukat. A Himnusz hangjait követően Bérczi László tű. ezredes, a BM OKF tűzoltósági főfelügyelője mondott ünnepi beszédet, amelyben személyes emlékei mellett a hivatás veszélyeiről is szólt. Az általa közvetlenül megélt tragédiák közül kettőt idézett fel: 1994-ben kárelhárítás közben két kollégát sodort le a viharos erejű szél egy több emeletes ház tetejéről, életüket nem tudták megmenteni. 2006-ban pedig a Műegyetem lőterének oltásakor halt meg három tűzoltó. Mindkét esetben gyászolt a tűzoltóság nagy családja – mondta Bérczi László, hozzátéve, hogy gyászolt az egész társadalom is, hiszen az általuk legjobban megbecsült szervezet veszítette el bajtársait. „Igen! Ez egy ilyen hivatás. Minden egyes beavatkozásunkban ott lehet a veszély. Hiszen oda vonulunk, oda megyünk be, ahonnan minden más ember menekül.” – emlékeztetett az ezredes, majd a szakmai munkáról szólva kijelentette: biztosítjuk a jelenkor kihívásainak megfelelő gépjárműveket, eszközöket, felszereléseket. „Tudom azt, hogy nincs két egyforma beavatkozás, nincs két egyforma káreset, és jelenleg azt kell mondanunk, hogy beavatkozásaink során bárhol, bármikor, bármivel találkozhatunk. De hiszem és vallom, hogy ha a beavatkozó tűzoltók megfelelő szakmai tudással, eszközökkel és gyakorlattal rendelkeznek, akkor nagy esélyünk van a biztonságos feladat végrehajtásra.” Beszéde végén a hősi halottak előtt fejet hajtva az ezredes annak a reményének adott hangot, hogy a világ hősi halott tűzoltóinak képzeletbeli márványtáblájára nem kerül több név. A beszéd elhangzása után Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató, Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy és Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok, az OKF főigazgató-helyettesei, valamint Dobson Tibor tű. dandártábornok, hivatalvezető koszorúzott. Ezt követően a MTSZ nevében Kelemen Zsolt alelnök, a HÖTOSZ nevében Miskey Tamás tű. alezredes, a
LÖTOSZ képviseletében Balog László, a LTSZ-től pedig Udvardi Sándor helyezett el koszorút. A szakszervezetek koszorúját Árok Kornél, a HTFSZ elnöke és Korom Ildikó, a BRDSZ tűzoltó tagozatának titkára helyezte el. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=525 Tanpályára mennek a tűzoltók Negyvenfős csoportokban összesen mintegy hatszáz tűzoltó kap gázszakmai ismereteket május 18. és június 22. között az E.ON-tól. A gázszolgáltató és a BM OKF közötti együttműködési megállapodás alapján szervezett továbbképzésen a résztvevők megismerik a hazánkban alkalmazott gázelosztó rendszert, a földgáz égéselméletét, a leggyakrabban üzemzavarokhoz vezető problémákat, illetve a gázelosztó-hálózat elemeit, valamint az egyes beavatkozásokhoz szükséges kárelhárítási módszereket. Az utóbbi években megnőtt a gázszolgáltatókat is érintő, tűzoltói beavatkozást igénylő káresemények száma: 2010-ben 282 esetben riasztották a tűzoltókat gázszolgáltatót is érintő káreseményhez. Az ilyen balesetek mind a lakosság, mind a beavatkozók biztonságát súlyosan veszélyeztetik, ezért fontos, hogy a helyszínen beavatkozó állomány a lehető legfelkészültebb legyen a speciális területen történő mentésre és kárelhárításra. Ebből kiindulva a BM OKF és az E.ON Hungária Zrt. között létrejött együttműködési megállapodás keretében május 18. és június 22. között a katasztrófavédelem és a tűzoltóságok állományából, az ország teljes területéről mintegy 600 fő továbbképzése történik meg. Az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. felajánlotta, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szolgálatparancsnokait, az önkéntes tűzoltóságok rajparancsnokait, valamint a BM OKF, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai állományát az E.ON nagykanizsai tanpályáján speciális elméleti és gyakorlati képzésben részesíti a gáziparban előforduló balesetekre való felkészülés céljából. A résztvevők megismerik a hazánkban alkalmazott gázelosztó rendszert, a földgáz égéselméletét, a leggyakrabban üzemzavarokhoz vezető problémákat. Az elméleti képzést követően a gyakorlatban is megismerhetik a gázelosztó-hálózat elemeit, valamint az egyes beavatkozásokhoz szükséges kárelhárítási módszereket. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=561 A katasztrófavédelmi ifjúsági verseny országos döntője Az általános iskolások között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csengeri Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói, a középiskolásoknál pedig a hevesi Eötvös József Középiskola nyerte a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny május 13-14-én Nagykőrösön, a Cifra-parkban megtartott országos döntőjét. A verseny fővédnöke Dr. Pintér Sándor belügyminiszter volt. Az ünnepélyes eredményhirdetésen a dobogós csapatoknak Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese és Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnöke adta az elismeréseket. Az országos döntő szervezésben ezúttal a – BM OKF iránymutatásával, egyetértésével és támogatásával – a Magyar Polgári Védelmi Szövetség vállalt oroszlánrészt. Az
országos döntőn a megyei (fővárosi) versenyeken győztes csapatok, a szlovák társszervezet által benevezett dunaszerdahelyi együttes és a házigazda nagykőrösiek két csapata vett részt. A veszélyhelyzetekre való felkészülés komplex jellegét szem előtt tartva a rendezők a hagyományos tűzmegelőzési, tűzoltási, polgári védelmi feladatok mellett helyt adtak a közlekedésbiztonságnak, az önmentési képesség növelésének, a biztonság komplex értelmezésének. A komplexitás igényét, szemléletét tükrözték, és nem mellékesen rendvédelmi szakmák népszerűsítését is szolgálták a bemutató technikai állomások, hiszen képviseltette magát az ORFK bűnmegelőzési szakterülete, a HM toborzóirodája, volt fegyveres bemutató, a fiatalok megismerkedhettek a tűzoltó technikával, kipróbálhatták a tálcatűz-oltást, bepillantást nyerhettek VFCS életébe, ismereteket szerezhettek veszélyesanyag-szállításról, az ár- és belvízvédelemről, megtekinthették a katasztrófavédelmi felderítő helikopter-modell bemutatóját, megnézhették, milyen a vízi mentés, és bemutatkoztak a mentőkutyák is. Ezek között több olyan állomás is volt, ahol az indulók versenyen kívül próbára tehették felkészültségüket, ügyességüket. Így például az árvízvédelmi állomáson homokzsákokat töltöttek, szakemberek irányítása mellett nyúlgátat építettek, egy másik állomásnál tálcatüzet oltottak stb. A bemutató állomásokon jól szereplő csapatok különdíjat kaptak. A középiskolások versenyében a hevesi Eötvös József Középiskola nyerte az országos döntőt 220 ponttal. A képzeletbeli dobogó második fokára a kiskunhalasi II. Rákóczi Szakközépiskola és Kollégium csapata (206 pont), a harmadikra pedig a győri Jedlik Ányos Gépipari- és Informatikai Középiskola és Kollégium csapata állhatott. Az első helyezett csapatok egy évig birtokolják az MPVSZ által felajánlott vándorserleget és a BM OKF felajánlásának köszönhetően 5 napos üdülési jogot nyertek a balatonföldvári Hotel Jogarban. Ugyancsak az OKF jóvoltából a második és harmadik helyezést elért csapatok 3-3 napot üdülhetnek a Hotel Jogarban. Mindezeken túl sok volt a különdíj és végső soron az országos döntőben szereplő minden csapat kapott valamilyen díjat, elismerést. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=552 Budapesten üléseznek az uniós katasztrófavédelmi főigazgatók Május 23. és 25. között Budapesten üléseznek az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és a tagjelölt államok katasztrófavédelmi főigazgatói. A tegnapi kolontári látogatás után ma megkezdték a napirenden lévő témák tárgyalását. A BM OKF és az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatósága által szervezett ülés célja áttekinteni az uniós katasztrófavédelem előtt álló aktuális feladatokat, illetve előkészíteni az uniós katasztrófavédelem jogi alapjainak felülvizsgálatát. Az Európai Unió huszonhat tagországát, az Európai Unió Bizottságát, az EU Tanács Főtitkárságát, az Európai Gazdasági Térséget, valamint a tagjelölt államokat képviselő mintegy kilencven külföldi szakértőt először házigazdaként Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató köszöntötte. A tábornok az uniós elnökségi tisztet az ország és a katasztrófavédelem számára egyaránt történelmi lehetőségnek nevezte, és kijelentette: Magyarország tisztelettel és ügygonddal végzi a soros elnökség munkáját. „Európa mi vagyunk, és ha közös európai célokért dolgozunk, azzal a nemzeti célok megvalósítását is segítjük” – fogalmazott a főigazgató. Bakondi György a külföldi kollégák előtt szólt a hazai rendszerben a tavalyi választásokat követően végbement változásokról, valamint a katasztrófavédelmi törvény küszöbönálló átalakításáról. Elmondta, hogy az új jogszabály a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakításában, a lakosságvédelemben, -tájékoztatásban, a polgári védelem szerepében,
valamint a tűzvédelmi rendszer korrekciójának területén hoz majd változásokat. Az altábornagy párhuzamot vont a hazai és az uniós folyamatok között, hiszen az EU-ban összevonták a polgári védelmet a humanitárius segítségnyújtásért felelős főigazgatósággal, létrehozva az EU Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságot (DG ECHO). Mint fogalmazott, a főigazgatók mostani, 26. ülése lehetőséget ad arra, hogy a szakterület legmagasabb szintű nemzeti vezetői mondjanak véleményt az uniós katasztrófavédelmi együttműködés helyzetéről, a továbbhaladás irányáról. Bakondi György a magyar álláspontot úgy foglalta össze, hogy a gyorsabb, hatékonyabb reagálás, a jobb együttműködés érdekében bizonyos változtatásokra szükség van, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós polgári védelmi rendszer alapvetően jól működik, az elmúlt tíz évben sokat fejlődött. „Politikai oldalról a magyar elnökség prioritásai, az integrált árvízkezelési koncepció kidolgozása, a kockázatfelmérés és -feltérképezés továbbfejlesztése, valamint a kritikusinfrastruktúra-védelem nemzetközi együttműködési dimenziójának továbbfejlesztése jelentős építőelemekkel bővítette az európai katasztrófavédelmet.” A magyar főigazgatót követően Peter Zangl, a DG ECHO főigazgatója mondott megnyitó beszédet. Elmondta, a szervezet azt az időszakát éli, amikor tisztázni kell, mit akarunk, hová tartunk, az eszközöket a változásokhoz szükséges alakítani, és év végéig javaslatot kell készíteni az uniós polgári védelmi és pénzügyi jogi szabályozás megújítására. Hozzátette, a mostani ülés két napja alatt a katasztrófa-reagálás, a megelőzés, a felkészülés fejlesztésének lehetőségei körül várható vita, a főigazgatók a kulcsfontosságú, életbe léptetendő változtatásokról értekeznek majd. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=573 Véget ért a MAL állami felügyelete Június végével megszűnt a MAL Zrt. állami felügyelete, a céget a továbbiakban a tulajdonosok irányítják. Erről a Miniszterelnökség június 27-én megtartott sajtótájékoztatóján a kormánybiztos számolt be. Előzmény nélküli volt a MAL állami felügyelet alá vonása, amelynek megkezdésekor 18 felügyelő dolgozott a vállalatnál. A cég tevékenységét valamennyi állami hatóság ellenőrizte, az elvégzett munkáról hetente számolt be a miniszterelnöknek a kormánybiztos. Az elmúlt hónapokban a biztonságot szolgáló intézkedések történtek: kettős gátrendszer épült, amely a térség nyugalmát teljes mértékben biztosítja. A termelést nagyon gyorsan újra kellett indítani, hiszen amellett, hogy a gyár a beszállítókkal együtt 6000 embernek ad munkát, ez a lépés a berendezések állapota miatt sem tűrt halasztást. Az állami felügyelet ideje alatt több technikai újítás történt. Ma már a csurgalékvizek automatikus semlegesítés után kerülnek ki, de ami a legfontosabb, február végén a gyár átállt a száraz technológiára, megkapta az egységes környezethasználati engedélyt, és korszerűbb gyártásfelügyeleti rendszer épült ki. Emellett lezárták és megerősítették a X-es tározót, és stabilizálták a IX-est is. Mindez igen komoly logisztikai, közlekedési és szervezési feladatot jelentett, csak ezeknél 340 ezer köbméter anyagot mozgattak meg 34 ezer tehergépjármű segítségével. A sikeresnek minősíthető állami felügyelet idején több mint 26 folyóméternyi ügyirat keletkezett. Az iratokat a gyárból július 1-jén elhozták, miután június 30-án az állami felügyeletben részt vevő munkatársak befejezték a MAL Zrt-nél tevékenységüket. A kormánybiztosi munka hivatalos átadás-átvétellel, és a kormánybiztos, illetve a MAL Zrt. vezérigazgatójának hivatalos összegző nyilatkozatával zárult. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=656
Hazaérkezett Ciprusról az MVM szakértője Július 24. reggel 6:15-kor landolt Budapesten a repülőgépe a nemzetközi segítségnyújtás keretében Cipruson tartózkodó szakértőnek. Németh Imre, az EU Veszélyhelyzeti Központja által összeállított csapat egyetlen magyar tagja az MVM GTER karbantartási osztályvezetője, az erőművi berendezések üzemeltetésének, tervezésének, valamint a veszélyhelyzetek elhárításának szakértője. A repülőtéren a BM OKF részéről Dobson Tibor hivatalvezető és Jambrik Rudolf a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója fogadta. A Limasszol melletti haditengerészeti bázison bekövetkezett robbanás miatt meghibásodott Vassilikos erőmű újraindításában segédkezett. Kintléte alatt folyamatos helyszíni bejárásokon és felméréseken vett részt. Az EU szakértői munka célja a tüzelőanyag tartályok beépített tűzvédelmének helyreállítása, és az 5-ös blokk üzembe helyezése. A szakértő csoport javasolta az EU MIC részére az erőmű ciprusi hadsereg tűzszerészei általi átvizsgálását, mivel a robbanás miatt az egész területen még éppen maradt lőszerek, gyutacsok és bombák maradtak, amely miatt az épületek nagy részébe balesetveszélyes belépni. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=691 Útnak indult a magyar mentőcsapat Moldáviába Rendőri felvezetéssel indult el Szolnokról augusztus 26-án a 20 főből álló hazai mentőcsapat a NATO CODRII 2011 elnevezésű nemzetközi gyakorlatra. A 34 ország részvételével zajló gyakorlatnak Moldávia ad otthont augusztus 27-e és szeptember 1-je között a főváros, Kisinyov térségében. A hazánkat képviselő katasztrófavédelmi csapat 9 óra körül érkezett Szolnokra, ahol megtartották a felmálházott gépjárművek utolsó ellenőrző szemléjét, majd azokat menetirányba állították és felsorakoztak. A mentőcsoportot Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóhelyettese indította útnak. A tábornok beszédében említést tett a gyakorlatot megelőző előkészületekről, a felkészülésről, továbbá méltatta a csapat szakértelmét és a veszélyhelyzetek gyakorlati kezelésében megszerzett jártasságát. Röviden felvázolta a gyakorlat menetét, majd kitért annak céljára, és ismertette a magyar mentőcsapat összetételét. A főigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a gyakorlaton való részvétel javítja hazánk nemzetközi megítélését, továbbá jó alkalom nemzetközi kitekintésre és tapasztalatszerzésre. Az egyes szakalegységek a kárterületi együttműködés és a szakfeladatok begyakorlása során a valós helyzetek kezelésére készülnek fel – mondta Hoffmann Imre, majd hozzátette, a gyakorlat elősegíti a katasztrófák határokon átnyúló következményeinek eredményes kezelését, a lakosság biztonságának nemzetközi szintű megteremtését. Az indulási parancsot a csapatvezető, Jackovics Péter pv. őrnagy, a BM OKF Műveleti Osztályának vezetője adta ki, majd rendőri felvezetéssel elindultak Moldávia felé. A Moldáviában megrendezendő nemzetközi gyakorlatra tartó magyar mentőcsapat a moldáv határtól mintegy 20 kilométerre – még Románia területén – a helyi
hatóságoktól azt a jelzést kapta, hogy a Suceava megyei Cornu Luncii településen nagy kiterjedésű tűz van. A mentőcsapat vezetője, Jackovics Péter pv. őrnagy a román hatóságok engedélyét kérte a beavatkozáshoz, amelyet a katasztrófavédelmi főigazgató megadott. Ezt követően a csapat megkezdte a hat lakóház oltásához szükséges víztáplálást, ugyanis a terjedő tűz oltását nehezítette, hogy a településen nem volt tűzcsap, a román tűzoltó egységek pedig nem rendelkeztek vízszállító gépjárművel. A víztápláláson túl a szentesi tűzoltók az oltásban is részt vettek. A káreset lényegesen meghaladta román beavatkozó erők kapacitását, ezért a magyar tűzoltó alegység két – egyenként 80 négyzetméteres – földszintes lakóépület oltását önállóan végezte. A magyar gépjárműfecskendő a rendelkezésre álló 4000 liter oltóvízét elhasználta, ezért a magyar mentőcsapat műszaki mentő alegysége (Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet, FKMRSZ) is bekapcsolódott a munkába. Az FKRMSZ az ásott kutakból búvárszivattyú segítségével táplálta meg a szentesi lánglovagok szerét. A rendkívül erős szél miatt a tűz már a magyar egység megérkezése előtt gyorsan terjedt, ezért a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (Nógrád MKI) meteorológiai állomást telepített és folyamatos méréseket végzett, a kapott eredményekről folyamatosan tájékoztatta a román VFCS munkatársait. A magyar tűzoltó egység hozta ki az épületből a tüzet okozó túlhevült két gázpalackot is. Az oltási és mentési munkálatok során az FKRMSZ egészségügyi részlege három sérültet látott el és adott át a helyi mentőszolgálatnak. Így a teljes magyar csapat részt vett a munkálatokban, ezért Flutur Gheorghe, a megyei közgyűlés elnöke, és Burlui Ion tű. ezredes, a megyei katasztrófavédelmi főfelügyelő is köszönetét fejezte ki. A 2 és fél órás beavatkozást követően a mentőcsapat folytatta útját és a kétnapos – több mint 1000 kilométeres – út után megérkezett a moldáviai Kisinyovba, (Chisinau) a NATO CODRII gyakorlat helyszínére. Záróünnepséggel ért véget szeptember 1-jén a moldáv főváros, Kisinyov körzetében megrendezett NATO CODRII 2011 gyakorlat, amelyen a húszfős magyar mentőcsapat összesen 17 órát dolgozott, többnyire más nemzetek csapataival együttműködve. A nemzetközi gyakorlat kétnapos törzsvezetési, majd azt követően kétnapos terepgyakorlatból épült fel. A magyar katasztrófavédelmi mentőcsapat a terepgyakorlaton összesen 17 órát dolgozott, szimulációs műszaki mentések során 25 „sérültet” mentett ki és 11 „elhunytat” emelt ki a feltételezett földrengés miatt romba dőlt épületek alól. A mentőcsapat egyes alegységei öt összetett kárterületen végeztek mentéseket. A magyar tűzoltó, veszélyhelyzeti felderítő és városi kutató-mentő egységek összevontan és megosztva is más nemzetek csapataival együtt tettek eleget a feladatoknak: Belgium, Bulgária, Észtország, Moldávia, Románia és Ukrajna mentőcsapataival dolgoztak. NATO CODRII 2011 nemzetközi gyakorlat záróünnepségén jelen volt Vladimir Filat miniszterelnök. A magyar mentőcsapat holnap, szeptember 2-án reggel indul haza, és a romániai Beszterce érintésével érkezik a magyar-román határhoz. A Magyarországra érkezés – ártándi határátlépéssel – szombaton délután várható. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=727 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=731 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=739
Megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat Megjelent a Magyar Közlöny - 2011. évi 103. számában - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). A szabályzatot a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet tartalmazza, mely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A tűzvédelmet érintő európai szabványok hazai átvétele, az elmúlt években bekövetkezett műszaki fejlődés, valamint a korábbi - 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett - Országos Tűzvédelmi Szabályzat megjelenése óta eltelt idő alatt sok szakmai és formai kérdés vetődött fel. Az alkalmazás során mind tervezői, mind hatósági oldalról szükségessé vált a korábbi tűzvédelmi szabályozások felülvizsgálata. A jogszabályalkotás során alapvető célkitűzés volt - a tűzvédelmi érdekek érvényesítése mellett- a műszaki követelményrendszer általános használhatóságának, rugalmasságának javítása. Az új OTSZ a biztonság megtartása mellett nagyobb teret enged a tervezői szabadságnak, s beépíti a korábbi szabályozás során felmerült valamennyi szakmai tapasztalatot. Megjelenésével a tűzvédelmi műszaki előírások összhangba kerültek a konszenzuson alapuló, megfelelő biztonsági szintet garantáló szabványokban foglalt előírásokkal, ezzel feloldva az eltérő szabályozásból adódó összeférhetetlenséget. A régi és az új szabályzás közötti különbségek ismertetése, az egységes értelmezés érdekében a BM OKF az ország tűzmegelőzési területén dolgozók részére továbbképzés - sorozatot tart, majd ezt követően a tűzmegelőzési területen tevékenykedő szakemberek számára konferenciákat szervez. A konferenciasorozat első állomása a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetséggel közös szervezésű, 2011. szeptember 15-16-án, a Hotel Silvanus Visegrádban - megtartott Országos Tűzvédelmi Konferencia. A főigazgatóság az új jogszabály hatályba lépése előtt, 2011. szeptember 26-29. között regionális továbbképzéseket is szervezet a szakterületen dolgozó kollégák részére. A továbbképzést megelőzően lehetőség van rá, hogy a megyei igazgatóságok, tűzoltóságok a jogszabállyal kapcsolatban felmerült kérdéseiket, észrevételeiket szeptember közepéig eljuttassák a főigazgatóság részére, ezzel is segítve a továbbképzések eredményességét. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=749 Útnak indult a magyar mentőcsapat a Carpathex-re A BM OKF székháza elől indult Lengyelországba szeptember 12-én reggel az „EU CARPATHEX 2011” nemzetközi gyakorlaton résztvevő magyar katasztrófavédelmi mentőcsapat. A huszonhárom fős magyar különítmény gépjárműveit már jóval hét óra előtt felsorakoztatták a székház parkolóban. Az útra kész katasztrófavédelmi mentőcsapat előtt Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, a BM OKF polgári védelmi főfelügyelője tett jelentést Dr. Hoffmann Imre, tű vezérőrnagynak, a BM OKF főigazgató-helyettesének. A tábornok az indulókat köszöntve elmondta, hogy az Európai Unió fontosnak tartja a nemzetközi gyakorlatok megrendezését, hiszen e kontinenst is sújtják a természeti csapások, itt is megjelennek az új típusú fenyegetések, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetek, amelyeket együttes erővel le kell tudni győzni. Az idei gyakorlatnak Lengyelország ad otthont szeptember 12-e és szeptember 16-a között a déllengyelországi Nowa Deba-i katonai bázison. Ezt a környéket tavaly a bekövetkezett hatalmas árvíz teljesen elárasztotta. A tábornok szólt arról az előkészítő munkáról, amelyet az indulásig el kellett végezni, és ismertette a gyakorlat legfontosabb céljait: a résztvevő országok csapatai
begyakorolják a nemzetközi mentés során szükséges együttműködést, a városi kutatás-mentést, fejlesszék a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris felderítő képességeiket. A gyakorlaton négy ország csapata vesz részt közel ezer fővel. A magyar mentőcsapat tűzoltó, veszélyhelyzeti felderítő és városi kutató-mentő alegységekből állt össze. Hoffman Imre kitért arra is, miért van különös jelentősége ennek a kora őszi nemzetközi gyakorlatnak. Mint mondta, az EU CARPATHEX 2011 gyakorlat több szempontból is fontos hazánk és a szakma számára. Javul Magyarország nemzetközi megítélése a gyakorlaton való részvétellel, a vezetői és a végrehajtói állomány pedig nemzetközi kitekintést és tapasztalatot szerez. Az egyes szakalegységek a kárterületi együttműködéssel és a szakfeladatok begyakorlásával felkészülnek a valós helyzetek kezelésére. A gyakorlat hozzájárul a katasztrófák határokon átnyúló következményeinek eredményes kezeléséhez, a lakosság biztonságának nemzetközi szintű megteremtéséhez. Jackovics Péter pv. őrnagy, a BM OKF Műveleti Osztályának vezetője – az utazó magyar csapat vezetője – parancsára ültek gépkocsiba a gyakorlat résztvevői, és konvojuk rendőri felvezetéssel indult a több száz kilométeres útra. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=756 Az Országgyűlés megszavazta az új katasztrófavédelmi törvényt Kétharmados többséggel megszavazta az új katasztrófavédelmi törvényt szeptember 19én este a parlament. A szabályozás 2012. január elsején lépett hatályba. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény – összhangban Magyarország új Alaptörvényével – a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát. Újra létrejönnek az állami tűzoltóságok A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az önkormányzat intézményeként működik, ami magával hozza az intézményi függőséget. Az újonnan elfogadott törvénnyel azonban a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megszűnik, helyébe az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lép. A törvény a tűzvédelem állami kézbe helyezésével számos problémát old meg, elősegíti a helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer létrejöttét. Az állami tűzoltóság a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erőés eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tűzvédelmet eredményez, és az anyagi források ésszerű felhasználását teszi lehetővé. A megelőzés fontossága Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. Ez a megelőző időszak lehetőséget biztosít arra, hogy egy előre kidolgozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében. A polgári védelmi kötelezettség Az új katasztrófavédelmi törvény meghatározza az Alaptörvényben is nevesített polgári védelmi kötelezettséget is, kiegészíti a „katasztrófavédelmi feladatok” ellátásával, lefekteti – a többi között a személyesen teljesítendő, illetve vagyoni szolgáltatás területén is – e kötelezettség részletszabályait. Képzett közbiztonsági referens
A 2010. május-júniusi árvizek során bebizonyosodott: a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy a védekezésért helyi szinten felelős személyek rendelkezzenek alapvető katasztrófavédelmi ismeretekkel. A helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása valósul meg a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével. A közbiztonsági referensek közvetlenül segítenék az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi ismeretekkel is. Iparbiztonság és katasztrófavédelmi bírság A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében a törvény bevezeti a kisebb súlyú jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság jogintézményét. A bírság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését. A katasztrófavédelem 2007 óta rendelkezik hatósági jogosítványokkal a közúti veszélyesáruszállítás ellenőrzésére vonatkozóan, január elsejétől ez a jogkör a vízi, légi és vasúti szállításra is kiterjed majd. A törvény szerint az új típusú veszélyhelyzeti irányítási rendszerben megalakuló egységes iparbiztonsági hatósága megelőzési munka keretében szigorú hatósági felügyeletet lát majd el, amelyben jelentős szerepet kap a szankciók körének bővítése a veszélyes áruk szállítása terén. A törvény megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyesáru-szállítás szabályainak megszegése esetén bírságot szabhasson ki. A törvény alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői, valamint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi szervének. A hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=768 Megemlékezés a vörösiszap-katasztrófa évfordulóján A vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulóján a Belügyminisztérium, a BM OKF és a helyi önkormányzatok szervezésében megemlékezéseket tartottak. Kolontáron felavatták az emlékhelyet, Devecserben átadták az elbontott házak helyén kialakított a nyolchektáros emlékparkot. A devecseri és kolontári megemlékezéseken azok a szervek, szervezetek vezetői, képviselői vettek részt, amelyek fontos állami feladatokat teljesítettek a kármentesítésben, helyreállításban, újjáépítésben. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Hende Csaba honvédelmi miniszter és Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke is. Dr. Pintér Sándor belügyminisztert, a vele együtt érkező Dr. Bakondi György tű. altábornagyot, országos katasztrófavédelmi főigazgatót a Kolontári Polgármesteri Hivatalnál Dobson Tibor tű. dandártábornok, a BM OKF hivatalvezetője, Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs parancsnoka, valamint Tili Károly, Kolontár polgármestere fogadta. A belügyi tárca vezetője, az államtitkárok és az országos főhivatalok vezetői a helyreállítás, újjáépítés eredményeit a polgármesteri hivatalnak azon termében tekintették át, ahol egy évvel ezelőtt a katasztrófát követően a helyi védelmi bizottság tartotta üléseit.
A megbeszélést követően a miniszter és kísérete megtekintette a kolontári templomdomb melletti emlékhelyet, az ott felállított lélekharangot, amelyet meg is kondítottak az áldozatok emlékére. Az ötszáz négyzetméteres emlékhelyet a falu a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen építette fel, az áldozatok előtt erdélyi fafaragók által készített életfával tisztelegnek. A lélekharang a vörösiszap-katasztrófát bemutató tanösvény egyik állomása. A létesítmény egy fogadóépülettel és több úgynevezett stációval – köztük egy károsodott állapotában meghagyott pajtában berendezett, a katasztrófa képeit bemutató galériával – szolgál mementóként az utókornak. Az alapinformációkat többnyelvű kisfilm és interaktív, audiovizuális eszközök szolgáltatják majd az érdeklődőknek. A további állomások egyebek mellett „az emlékezés”, „az ember és környezete kapcsolata”, a „személyes felelősségünk”, „az elkerülhető természeti károk” témakörét dolgozzák fel. A megemlékezésen Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet, majd a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a kolontári áldozatoknak emléket állító életfát. Elhelyezték az emlékezés virágait a kormány, a minisztériumok, a parlamenti képviselők, az önkormányzatok képviselői, és sok helybéli is hozott virágot, gyújtott mécsest az elhunytakért. A fegyveres és rendvédelmi szervezetek egyetlen hatalmas koszorúval emlékeztek az áldozatokra, amelyet többek között Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója is kísért. A megemlékezések rendezvénysorozata a devecseri posta új épületében folytatódott, ahol Pintér Sándor belügyminiszter a posta átadására készített emléklapot adott fel a Postamúzeum címére. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=790 Lépcsőfutó bajnokság a SOTE-n Október 8-án az idén is megrendezték a tűzoltók a Lépcsőfutó Országos Bajnokságot, változatlan helyszínen, a SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében. Párosban két pécsi tűzoltó, egyéniben pedig egy tiszaújvárosi lánglovag szerezte meg az abszolút elsőséget. A 2011-es megmérettetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és a Budapesti Tűzoltó Szövetség közös szervezésében tartották. Tűzoltók számára lépcsőfutó versenyt 2000-ben rendeztek először Budapesten, mintegy válogatóversenyként a Pozsonyi Nemzetközi Lépcsőfutó Verseny versenycsapatának összeállításához. A viadal országos szintre 2006-ban emelkedett az OKF rendezésében. A bajnokság célja egyrészt, hogy versenyszerű keretek közötti mérjék fel a kollégák speciális tűzoltói beavatkozások során fellépő fizikai igénybevételét, másrészt, hogy ezt be is tudják mutatni a civil társadalom számára. A szabályok szerint a tűzoltóknak egyénileg vagy párban kell felfutniuk a 23. emeletre, teljes védőfelszerelésben, légzőkészülék használatával, ezek összsúlya nagyjából 25 kilogramm. A párok közötti megengedett maximális távolság egy lépcsőforduló lehet. A versenyek történetének legjobb ideje 2 perc 23 másodperc, amit egy budapesti tűzoltó tart. Egyébként ez a versenyforma a tűzoltók körében nemcsak itthon, hanem külföldön is rendkívül népszerű. Nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket értek el a magyar tűzoltók lépcsőfutásban, a többi között a Rendőr-Tűzoltó Világjátékok keretében születtek egyéni győzelmek a több mint 43 emeletes barcelonai felhőkarcolóban. A fővárosi tűzoltók páros versenyben kétszer végeztek az első helyen a Pozsonyi Nemzetközi Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyen, valamint a pécsi kollégák is kiemelkedő sikereket arattak a varsói lépcsőfutó versenyen.
Az idei versenyen győzteseket önkéntes, létesítményi, hivatásos és abszolút kategóriákban hirdettek, helyezetteket pedig 18-29 éves, 30-39 éves és 40 év feletti korcsoportban. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=795 Az önkéntes mentőszervezeteké lett egy napra Szolnok Az Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezetek I. Országos Seregszemléje zajlott október 15-én Szolnokon. Ez az önkéntes mentőszervezetek első országos szintű találkozója, amelynek célja a lakosság és a tanulóifjúság megszólítása, a speciális mentési tevékenységet végző önkéntesek munkájának bemutatása, valamint a kapcsolatok kiépítése. A rendezvényre előzetesen 34 önkéntes mentőszervezet – 320 fővel – jelezte részvételi szándékát. A rendezvény abból a szempontból is fontos, hogy az Európai Unió 2011-et az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének nyilvánította. A seregszemlére összegyűlt mentőszervezetek, a meghívott vendégek, az együttműködő partnerek, a szakmai szövetségek, a karitatív szervezetek, a megyei hivatalok vezetői a szolnoki Tiszai hajósok terén gyülekeztek. A felhívó jelet követően Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, a BM OKF polgári védelmi főfelügyelője adott be jelentést Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgatónak, aki a Himnusz hangjait követően beszédet mondott. Először köszöntötte a szép számban megjelent mentőszervezeteket, hangsúlyozva, hogy első ízben jött létre ilyen seregszemle, soha azelőtt Magyarországon ilyen nem volt. A rendezvényt az új katasztrófavédelmi rendszer kiépítése egyik fontos lépéseként jelölte meg. A törekvés az, hogy a katasztrófák megelőzhetőek legyenek, szükség esetén azonban fontos, hogy gyorsan érkezzen a segítség. A tábornok emlékeztetett arra, hogy a tavalyi évben bőven kijutott a tennivalóból, rekordméretű belvíz, elhúzódó árvíz pusztított, és nem szabad elfeledkezni a vörösiszapkatasztrófáról sem. Bakondi György a rendezvényt, és annak helyszínét szimbolikusnak nevezte, hiszen Szolnoknak 2000-2001-ben árvízzel és ciánszennyezéssel kellett megküzdenie. De szimbolikus az önkéntesek esküje és a csapatzászló is, mert az a hűséget, a becsületet, a közösséghez tartozást, a bátorságot jelképezi. Mint ahogyan az is, hogy a ma rendszerbe álló Tisza Mentőcsoportot az önkormányzattal együtt hozta létre a katasztrófavédelem, és a megyei közigazgatási hivatalok és a katasztrófavédelem vezetői is jelen vannak, ez ugyanis azt mutatja, hogy az állam anyagi forrást szán az önkéntes szervezetek működésére. A főigazgató szimbolikusnak nevezte, hogy eljött Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány is, ez erősíti azt a tudatot, hogy a katasztrófavédelem a közbiztonság szerves része. A tábornok a nap üzenetét úgy fogalmazta meg: a rendezvény minden megyét arra bátorít, hogy a Tisza Mentőcsoporthoz hasonló szervezeteket alakítsanak, készítsenek és szereljenek fel, hogy a baj órájában ne kelljen kapkodni. A főigazgató beszélt arról is, hogy a január elsején hatályba lépő új katasztrófavédelmi törvény átalakítja az irányítás rendszerét is. „Akkor vagyunk sikeresek, ha képesek vagyunk csapatban dolgozni, ez jól megmutatkozott a tavalyi vörösiszap-katasztrófánál is.” A megnyitó után elkezdődtek a programok: lezajlott a Tisza Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlata, a speciális mentőszervezetek pedig dinamikus bemutatókon prezentálták felkészültségüket, felszereléseiket. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=801
Befejeződött a tűzoltói túlmunkadíjak kifizetése Majdnem nyolcezer tűzoltó jutott hozzá a 2004 május elseje és 2007 vége közötti időszakban felhalmozódott túlmunkadíjához és annak késedelmi kamatához, fejenként átlagosan félmillió forinthoz. Az érintett tűzoltóságok a mai napig kötelesek a vonatkozó kormányrendelet értelmében a BM OKF felé elszámolni a kifizetésekről. A Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, újabb kormányzati ígéret teljesült a tűzoltók túlmunkadíjának kifizetésével. Majd emlékeztetett arra, hogy ez a tartozás hazánk 2004 május elsejével történt uniós csatlakozása és 2007 vége között halmozódott fel, hiszen miközben a tagállamok tűzoltói számára érvényes szolgálati idő heti 48 óra volt, addig a magyar tűzoltók heti 54 órát dolgoztak, és bár a keletkezett különbözetet a munkaügyi bíróságok megítélték a pert kezdeményező tűzoltóknak, a hivatalban lévő kormány azokat nem fizette ki a jogosultaknak. Kontrát Károly ezt súlyos mulasztásnak és pazarlásnak minősítette, majd hozzátette: a jelenlegi kormány hivatalba lépését követően tárgyalásokat kezdett az érintettekkel, és megegyezés született a túlórapénzek számításának módjáról. A kifizetések teljesítéséhez szükséges 7 milliárd forintot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság augusztusban megkapta, azonnal megkezdte a támogatási szerződések megkötését az érintett tűzoltóságokkal, és rövidesen az utalások is megindultak – tájékoztatott az államtitkár. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, az OKF főigazgatója elmondta, elsőként az állami tűzoltóságoknál Repülőtér, Országház, Katasztrófavédelmi Oktatási Központ – dolgozók, összesen 164-en jutottak hozzá jogos járandóságukhoz, a 95 hivatásos önkormányzati tűzoltóság állománya a támogatási szerződések megkötését követően. A túlmunkadíjak kifizetéséről szóló kormányrendelet értelmében október 20-ig kell a tűzoltóságoknak a kifizetésekkel elszámolniuk. A tábornok elmondta, 5675 tiszthelyettes, 1366 zászlós és 948 tiszt jutott az elmúlt hetekben elmaradt távolléti díjához, átlagosan több mint fél millió forinthoz fejenként. A tiszteknek átlagosan mintegy egymillió forintot utaltak, a zászlósok átlagosan mintegy 650 ezer, a tiszthelyettesek pedig átlagosan 530 ezer forintot kaptak. A legmagasabb kifizetett összeg 2 millió 865 ezer volt, ezt egy tiszt vehette fel, a legkevesebb pénz – 538 forint – pedig egy zászlós számlájára érkezett. A főigazgató tájékoztatójából kiderült, 170 olyan eset van, amely azért okoz gondot, mert a pénzre jogosult már nem tartozik a tűzoltóság kötelékébe, nyugdíjba vonult vagy kilépett a szervezettől, de van olyan is, aki időközben elhunyt. Ezen érintettek felkutatása, vagy az örökösökkel való egyeztetés folyamatban van. Azok az önkormányzatok is megkapták a tűzoltói túlmunkadíjakat, amelyek azt a tárcával kötött megállapodás értelmében megelőlegezték tűzoltóiknak, ez összesen 443 millió forintot tesz ki. A jogosultak közül 3340-en ma már nyugállományban vannak, ők szintén megkapták a nekik járó összeget, ami egyben a nyugdíjalapjukat is emeli. Végezetül a tábornok elmondta, a korábban megindított hatezer peres ügy harmada már megszűnt, és a kifizetéseknek köszönhetően várhatóan a többi aktát is le lehet zárni a közeljövőben, ugyanúgy, mint azt a 154 panaszt, amelyben többnyire a számítás módját kifogásolták. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=809
Az országos döntő ünnepélyes megnyitója, első versenynap A BM OKF szervezésében november 3-án megkezdődött Baján a VIII. Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedő és a IV. Országos Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport Szakmai Vetélkedő országos döntője. A versenyen résztvevő csapatok vezetőinek, valamint a pályabíróknak tartott technikai értekezlettel, sorsolással, munkavédelmi oktatással kezdődött a kétnapos megmérettetés Baján. Harmadikán reggel a résztvevők tűzoltó szerei, speciális gépjárművei rendezett konvojban, rendőrségi felvezetéssel indultak el a szálláshelyről, tettek egy tiszteletkört a városban és érkeztek a Szentháromság térre, az ünnepélyes megnyitó színhelyére. A jelentés beadása, az elöljáró köszöntése és a Himnusz elhangzása után a gépjárművek előtt felsorakozott versenyzőket Fülep Zoltán, a BM OKF Tűzoltósági Főosztályának vezetője, a verseny vezetőbírója köszöntötte, majd Zsigó Róbert országgyűlési képviselő, Baja polgármestere kapott szót. A város első embere kifejtette, hogy az emberek, a lakosság szempontjából a legfontosabb a biztonság. „Önök ezért dolgoznak, tanulnak, felkészülnek, és az országrészi versenyeken elért sikereik igazolják, hogy nem is eredménytelenül. Akik ide, Felső-Bácska fővárosába eljutottak – már győztesek, de az igazi győztesei, nyertesei e felkészülésnek, munkának az emberek, mi magyarok vagyunk, mivel ez jelentős hozzájárulás a mindennapi biztonságunkhoz.” Ezt követően Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a BM OKF főigazgató-helyettese tartotta meg megnyitó beszédét. A tábornok annak a meggyőződésének adott hangot, amely szerint Baja jó házigazdája lesz a versenynek. A főigazgató-helyettes rövid visszatekintést adott a szakmai vetélkedők eddigi történetéről. Elmondta, miként változtak a versenyfeltételek, a követelmények, hogy most már teljesen életszerű, a mindennapi munka során is valószínűsíthető feladatokat kell megoldani az indulóknak. „Amikor mi a szakmai versenyeket előkészítettük, nem az volt a célunk, hogy normaidőre teljesített ún. „iskolaszerelési” feladatok végrehajtását lássuk. Hanem az, hogy e nemes vetélkedés résztvevői a tűzoltói mindennapokban bekövetkező eseményekhez hasonló, gyakorlatias, komplex feladatrendszereket hajtsanak végre. Vagyis olyan feladatokat, amelyeket tűzoltáskor, műszaki mentéskor hajtanak végre.” A tűzoltók vetélkedőjének gyakorlati része egy időben, három helyszínen, az országrészi selejtezőkön legjobb eredményt elérő hivatásos és önkéntes tűzoltóságok, valamint a meghívott létesítményi tűzoltóságok részvételével zajlik. A hivatásosok között ezúttal is esélyesként indultak a legutóbbi, tavalyelőtti országos verseny győztesei, a szentesi lánglovagok. Az önkéntesek mezőnyében a startnál talán az okozott némi meglepetést, hogy ezúttal nem jutottak a nagydöntőben a bátaszéki önkéntes tűzoltók, akik az utolsó előtti, tehát négy évvel ezelőtti megmérettetésen majdnem minden versenyszámban elsők lettek, vagy dobogós helyezést értek el. A veszélyhelyzeti felderítők versenyén az országrészi selejtezők győztesei vettek részt, így a Fejér, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Csongrád, valamint a Somogy megyei veszélyhelyzeti felderítő csoportok szálltak harcba az elsőségért. Az első napon a csapatban végrehajtandó feladatokra került sor, a második napon az egyéni versenyszámot teljesítik majd. Ennek megfelelően először két helyszínen zajlottak az események: az egyiknél sugárfelderítést kellett végrehajtani, a másiknál komplex feladat várta a versenyzőket. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok versenyét Szentes, a veszélyhelyzeti felderítő csoportok viadalát pedig a Csongrád megyei együttes nyerte a VIII. Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedő és a IV. Országos VFCS Szakmai Vetélkedő országos döntőjén Baján.
A Csongrád Megyei VFCS másodszor győzött, a szentesi tűzoltók pedig már negyedszer hódították el az elsőséget, és az ezzel járó vándorkupát. Amennyiben ötödször is sikerül majd nyerniük, a kupa végleg náluk marad. A verseny záróünnepségén beszédet mondó Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, katasztrófavédelmi főigazgató-helyettes úgy fogalmazott, a két napon a versenyzők helytállásukat, felkészültségüket bizonyították, és amikor ő megtekintette a helyszíneket, kétségkívül felkészült, a szakmát szerető kollégákat látott, olyanokat, akik ismerik, és jól kezelik a rájuk bízott eszközöket, felszereléseket. A tábornok emlékeztetett arra, hogy az emberek azt várják a tűzoltóktól, a veszélyhelyzeti felderítőktől, hogy a baj órájában pontosan ott legyenek a kárhelyen, a parancsnokok pontos, fontos döntéseket hozzanak, utasításokat osszanak, a beosztottak pedig ezeket jól hajtsák végre. A főigazgató-helyettes hozzátette, nem szabad elfeledkezni arról, milyen társadalmi megbecsültség övezi a tűzoltók munkáját, ezt az elismerést az elődök harcolták ki, a maiaknak pedig meg kell őrizniük. Hoffmann Imre a versenyzők elé példaként a szentesieket állította, akiknek teljesítménye bizonyítja, hogy fontosnak tartják a versenyt, komolyan készülnek is rá. Ugyanakkor, tette hozzá a tábornok, a szervezők is készülnek, hiszen igyekeztek, és ezen túl is igyekeznek új tartalommal megtölteni a versenyt, életszerű, komplex feladatok elé állítva a csapatokat. Végezetül kijelentette, a most szerzett tapasztalatokat a versenyzők hasznosítsák és gyakorolják mindennapi munkájukban. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=828 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=832 Pszichológusok is segítik az egyiptomi buszbalesetben érintetteket Rendőrségi szakemberekből és katasztrófavédelmi pszichológusból álló ötfős delegáció indult útnak november 7-én kora este az egyiptomi Hurghadára, ahol egy magyar turistákat szállító autóbusz közúti balesetet szenvedett. A szakemberek a baleset okainak és körülményeinek tisztázása mellett pszichológiai támogatást nyújtanak a kint lévő magyaroknak. A Magyarországra hazatérő 147 turistát, valamint az eléjük a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező hozzátartozókat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság négy pszichológusa várta, hogy számukra a trauma feldolgozásában segítséget nyújtsanak. A kora esti órákban pedig útnak indult Hurghadára az a rendőrségi szakemberekből és katasztrófavédelmi pszichológusból álló ötfős delegáció, amely a helyszínen működik közre a baleset okainak és körülményeinek feltárásában. Munkájukkal elő kívánják segíteni a tényfeltárást, emellett feladatuk a helyszínen történő tájékozódás és a támogató jellegű segítségnyújtás is. A katasztrófavédelem pszichológusa a sérülteknek és a kiutazó hozzátartozóknak krízisintervenciós tevékenység keretében nyújt támogatást, ezzel segítve az érintetteknek feldolgozni a történteket. A delegációnak közlekedési szakember, igazságügyi biológus, igazságügyi orvos, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezető pszichológusa a tagja. Dr. Kovács Péter tű. alezredes, pszichológus ma reggel már meg is kezdte munkáját a hurghadai Nile kórházban, ahol 14 sérültet ápoltak. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=834
Éjjeli szektorpróba és gyakorlat a metróban Nagyszabású szektorpróbát és gyakorlatot tartott november 17-ről 18-ra virradó éjjel a katasztrófavédelem – ezen belül a Főváros Polgári Védelmi Igazgatóság –, a BKV, valamint a metró polgári védelmi parancsnoksága a budapesti metró kelet-nyugati, 2-es vonalán. A szektorpróba egy a föld alatt zajló speciális gyakorlat. Budapest főpolgármesterének intézkedése értelmében a metró különböző védelmi szektoraiban hatévente szektorpróbát és polgári védelmi gyakorlatot kell tartani. A sajtó képviselőinek jelenlétében bonyolított gyakorlat vezetője Lisztes István pv. alezredes, az FPVI igazgató-helyettese volt, a lebonyolításért Szkotniczky Gergely pv. hadnagy, az FPVI Lakosságvédelmi és Hatósági Osztályának megbízott vezetője felelt, aki egyben magyarázta is, mi történik. A feltételezett helyzet szerint Budapest XI. kerületében, a Kelenföldi pályaudvaron vasúti tartálybaleset történt, tolatás közben, viszonylag nagy sebességgel haladó, klórt és benzint szállító tartályvagonok ütköztek és sérültek. Veszélyes anyag került a környezetbe és sorozatos robbanások történtek. A klór jelenléte miatt a veszélyeztetett területen a lakosság elzárkózását rendelték el a megfelelő felszereltségű és minőségű óvóhelyeken, főként a metróban és a lakóépületek magasabb emeletein. Intézkedések történtek a metró ún. védelmi üzemmódjának biztosítása érdekében is. A metróállomások környékén tartózkodókat, a környéken dolgozókat, a pályaudvaron várakozó utasokat, a közeli házak földszinti és első emeleti lakosait saját érdekükben a Déli pályaudvari és a Széll Kálmán téri metróállomásokra telepítették. A szektorpróba részleteiről Vajda Zoltán, a Metró Felújítási és Üzemviteli Főmérnökség főmérnöke, a metró polgári védelmi parancsnokságának törzsparancsnoka és Lisztes István pv. alezredes, az FPVI igazgató-helyettese adott tájékoztatást. Ezen jelen volt Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a BM OKF főigazgató-helyettese és Dr. Várszegi Gyula, a BKV Zrt. igazgatóságának elnöke is. A Budapesten lévő háromezer óvóhely 490 ezer ember befogadására alkalmas. Ezek közül messze a legnagyobb és legfontosabb a budapesti metróhálózat. A létesítményrendszer húsz kilométeres szakaszon polgári védelmi óvóhelyként is használható, mintegy 220 ezer embernek három napon át nyújthat menedéket. A kettes metrót három, a hármast pedig kilenc szektorra osztották fel, ezek mindegyike önellátó egységet képez, saját energiaforrással, levegőkeringetéssel és vízellátással. A védelmi rendszereket úgy alakították ki a hidegháború idején, hogy szükség esetén védelmet biztosítsanak a nukleáris robbanásból származó nyomásterhelés, a sugárzás ellen, biztosítsák a füstgázokkal, a hőterheléssel, a vegyi és biológiai harci anyagokkal szembeni oltalmat. A külvilágtól, az esetleges szennyeződésektől vagy más hatásoktól többtonnás acélkapuk választják el a föld alá menekülőket. Éjfél után nem sokkal különvonattal indultak a gyakorlaton részt vevők a helyszínül szolgáló Batthyány téri állomásra. Itt a szektorvonali végelzáró kapu nyomásálló, gázzáró szerkezetének a zárását mutatták be a metró dolgozói. A következő helyszínen, a Széll Kálmán téri állomáson először a felszínről érkező „veszélyeztetett lakosság, a betelepülők” fogadásával, a „tömeg” kontrolálásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, a betelepültek kezelésével kapcsolatos lakosságvédelmi tevékenység egy-egy jellegzetes mozzanatát mutatták be rendezők. Egy-egy polgári védelmi munkatárs kíséretében húszas-harmincas csoportok érkeztek le a mozgólépcsőn, lent a fogadták őket és „kiszűrték” a „sérülteket”. Az ellátásra szorultakat a Magyar Vöröskereszt által működtettet egészségügyi ellátó pontra kísérték. A „lakosok” nagyon szervezetten érkeztek a regisztráló állomásokhoz, ahol fontosabb adataik mellett speciális igényeiket is – egészségügyi problémák, gyógyszerszükséglet – feljegyezték.
Eközben a hangszórókon folyamatosan a „befogadott lakosságot” informáló közlemények szóltak: miként haladjanak a sínek között, hol ülhetnek le, hova helyezzék személyes holmijaikat, hol lehet egészségügyi ellátást igénybe venni, milyen viselkedési szabályok érvényesek a föld alatti óvóhelyen. Regisztrálás után az érkezők – továbbra is szervezetten – a Széll Kálmán téri állomás egyik alagútjába mentek és ültek le a sínekre, majd amikor újabb csoportok érkeztek, beljebb vonultak, hogy másnak is jusson hely. Mindeközben a felszínen, a Széll Kálmán téren a FPVI Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálata folyamatos méréseket végzett. Ugyancsak e csoport feladata volt a felderítés során „talált” „sérültek” vegyi mentesítése a „vegyi mentesítő ponton”, majd védett helyre juttatásuk. A sajtó munkatársai megtekinthették a szükségenergia-ellátás biztosító dízel géptermet. A szektorparancsnok külön parancsára történt meg az átkapcsolás a külső hálózatról a saját belső energiaellátó rendszerre. A teljes elzárkózásos üzemmódra való átálláskor már – az addig még nyitott ún. légkibocsátó hermetikus szelepét is bezárták, leálltak a szűrt-szellőzők, az összes vizesblokk visszakeringtetéses üzemmódban működött. A betelepített lakosság elhelyezését követően az állomásparancsnokság munkájával ismerkedhettek a gyakorlat szemlélői. A gyakorlat és szektorpróba végén a betelepítetteket a szomszédos Batthyány téri állomásra szállították, a feltételezés szerint ugyanis ott már nem állt fenn környezeti veszélyeztetettség. A szektorpróba befejezését a lejtaknakapu megnyitása jelezte. Távozás előtt Szkotniczky Gergely összegezte a történteket. A gyakorlatot Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy is pozitívan értékelte: „Ma éjjel egy komplex gyakorlaton láthattuk a fővárosi polgári védelem, a BKV polgári védelmi szakalegységeinek és az együttműködő szervezetek munkáját. A feltételezett veszélyhelyzetben kipróbálták, megfelelően üzemeltették a műszaki berendezéseket, szektorelemeket, speciális elzáró kapukat, a végelzáró kapukat és szerkezeteket, és ezek kifogástalanul működtek. Imitálták azt a veszélyhelyzetet, amikor több száz állampolgárt kell biztonságba helyezni és ellátni. A műszaki személyzet, a felderítést, a mentést, a mentesítést, a sebesültek ellátását végzők közötti operatív kapcsolat begyakorlottan, olajozottan működött. A gyakorlat, a szektorpróba előtt kitűzött célokat teljesítették a végrehajtók” – zárta a gyakorlatot a tábornok. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=848 Egy napra az egész ország katasztrófavédelmi gyakorlat szereplőjévé válik Sajtótájékoztatón jelentette be a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője, hogy november 21-én több elemből álló országos katasztrófariasztási gyakorlatra kerül sor. Ennek részeként a közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erővel bíró médiumok közleményben riasztják a lakosságot, az embereknek azonban nem lesz tennivalójuk. Emellett országszerte megszólalnak a lakossági riasztó eszközök is. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a két hatóság májusban már végrehajtott egy sikeres kommunikációs gyakorlatot, a jövő hétfői azonban ennél is összetettebb lesz, hiszen országos értesítési és törzsvezetési, valamint polgári védelmi mozgósítási gyakorlat kapcsolódik hozzá. Előbbi keretében értesítik a központi, területi, helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos tűzoltóságok állományát, nagyjából 10 ezer embert. A védelmi igazgatás teljes rendszerében, központi, területi és helyi szinten pedig aktivizálják az operatív törzseket, amelyek egy beállított helyzet
alapján törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre. Készenlétbe helyezik a BM OKF Veszélyhelyzeti Központjában a Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzsét, amely mellett részlegesen működni kezdenek a Fővárosi Védelmi Bizottság, a megyei védelmi bizottságok, a helyi védelmi bizottságok operatív törzsei is – tájékoztatott a főigazgató. Mindezzel egy időben a médiaszolgáltatók tesztelik a médiatörvényben a katasztrófavédelmi szervek részére biztosított kommunikációs csatornákat és a vezetési törzs által kiadott, valós helyzetet imitáló tesztüzeneteket, ún. közérdekű közleményeket tesznek közzé. A májusihoz hasonlóan ez a katasztrófariasztási gyakorlat is a médiatörvény rendelkezésein alapul, vagyis a katasztrófavédelem a lakosság tájékoztatása érdekében két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt ad ki a médiaszolgáltatók útján. Miután a riasztás során közzétett üzenet csupán próbája egy lehetséges, valós veszély esetén kiadandó közleménynek, az abban megadott helyszínek fiktívek, az ismertetett szituációk a Csillagok háborúja című film helyszínein zajlanak, ezzel is kizárva az esetleges pánik lehetőségét. Reggeltől estig öt közlemény hangzik majd el, azokat 12 alkalommal teszik közzé a közszolgálati, illetve a csatlakozott kereskedelmi és közösségi médiaszolgáltatók(rádiók és televíziók)a számukra meghatározott időn belül. A tábornok elmondta azt is, hogy gyakorlat harmadik elemeként országos polgári védelmi mozgósítási gyakorlat is lesz – ilyenre évtizedek óta nem került sor –, amelynek keretében mozgósítják a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott gyorsreagálású szervezeteket, hozzávetőleg 15 ezer embert, akik egy részének dolga az lesz, hogy működésbe hozza a lakossági riasztó eszközöket, többek között a MOLARI rendszert és nagyjából2500szirénát. A mozgósításban résztvevők számára ezen a napon több helyen lehetőséget biztosítanak önkéntes véradásra. Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy a riasztás napján valódi óvintézkedésekre nem kerül sor, annak célja az, hogy a lakosság megismerje annak menetét, és a jövőben ne fordulhasson elő még egyszer az, ami tavaly Kolontáron megtörtént. Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kommunikációs gyakorlatról szólva arról beszélt, hogy katasztrófahelyzetben kiemelt szerepe van a médiának, az abban dolgozóknak, az ismert hangoknak. Ezt felismerve a jogalkotó a médiatörvény révén is szorosabbá tette a médiahatóság és a katasztrófavédelem együttműködését. Az elnök elmondta, hogy a mostani gyakorlatban a májusinál is többen vállaltak szerepet, a közszolgálatiak mellett a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiumok is közzéteszik a katasztrófavédelemtől kapott közleményeket, így a lakosság legnagyobb részét elérik az üzenetek. Eltérés lesz a tavaszi gyakorlathoz képest az is, hogy ezúttal nemcsak azt ellenőrzi a NMHH, hogy eljut-e az üzenet a médiumokhoz, hanem az adások nézettségét is mérik. Az elnök a tervekről is szólt, amikor elmondta, hogy hasonló üzeneteket szeretnének belátható időn belül a mobiltelefonokra és a rádiók kijelzőire is eljuttatni. Sikeresen lezajlott november 21-én, hétfőn az országos értesítési és törzsvezetési, valamint országos lakossági riasztó és tájékoztató próbával egybekötött országos polgári védelmi mozgósítási gyakorlat. A katasztrófavédelem állományát hajnalban riasztották, az operatív törzsek koordinációs feladatokat láttak el, a kommunikációs gyakorlatban részt vevő médiumok közérdekű közleményeket tettek közzé, kora este pedig megszólaltak a szirénák. A gyakorlat első lépéseként riasztották a központi, területi és helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos tűzoltóságok állományát, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzse és a területi operatív törzsek készenléti formában koordinálták a mozgósítás, a morgatópróba, valamint az önkéntes véradás feladatait. Az országos lakossági riasztó és tájékoztatási gyakorlat során a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság öt közérdekű közleményt juttatott el a lakossághoz a médiaszolgáltatókon keresztül. Meghatározott időpontokban – 8 óra 30, 10 óra 30, 16 óra 30, 17 óra 30, illetve 19 óra – huszonegy, a médiatörvény alapján, illetve együttműködőként résztvevő közszolgálati, közösségi, valamint jelentős befolyással bíró médium tette közzé az
üzeneteket, de rajtuk kívül több orgánum önkéntesen leadta a katasztrófavédelem által készített, fiktív helyszínekre kidolgozott közleményeket. Az üzenetek 12 alkalommal kerültek adásba azonnal, vagy az előírt két órán belül. Köszönhetően annak, hogy a katasztrófariasztásról időben értesült mindenki, a gyakorlat során nem érkezett pánikot vagy félreértést tükröző lakossági bejelentés. Az országos polgári védelmi mozgósítási gyakorlat keretében riasztották a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott gyorsreagálású szervezeteket, összesen közel 14 ezer embert. Döntő többségük – 12 ezer ember – be is érkezett a megalakítási helyre. Este hatkor országszerte megszólaltak a lakossági riasztó eszközök, ezeket a mozgósított erők egy része hozta működésbe. A morgatópróba során majdnem 2200 sziréna szólalt meg. A gyakorlat ideje alatt országosan véradásra volt lehetőség. A katasztrófavédelem szervezésében összesen 62 helyen működtek véradópontok. Ezeken 1500 állampolgár jelent meg önkéntesen, az általuk adott vérrel akár 4500 ember életét lehet megmenteni. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=840 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=851 Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek képviselői az OKF-en Az új katasztrófavédelmi törvény kiterjesztette a felügyelet hatályát egy eddig nem ellenőrzött területre is: a küszöbérték alatti üzemek körére. A jogszabály szerint küszöbérték alatti üzemnek minősül egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol a Seveso-II szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen. Az ilyen cégek üzemeltetői részére tartottak az új katasztrófavédelmi törvényből adódó feladataikról, kötelezettségeikről szakmai értekezletet november 18-án a BM OKF-en. Az értekezletet megnyitó Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató az üzemek megjelent képviselői előtt úgy fogalmazott, az iparbiztonság kérdése az utóbbi időben a társadalom érdeklődésének előterébe került, és egyes történések kormányzati lépések meghozatalához vezettek. A tábornok több példát is felsorolt. Szólt a panelprogramról, amelynek kezeléséből a korábbi években a tűzoltóság kikerült. Ugyancsak komoly veszélyt jelentett a Balatonfűzfőn, egy veszélyeshulladék-lerakóban keletkezett tűz, amely során több halálos mérgezést okozni képes gáz is a levegőbe került. A lerakó felett kialakuló kétszer másfél kilométer kiterjedésű, ötven méter vastag „felhő” több települést is veszélyeztetett. A hatósági eljárások liberalizálására, az ebből bekövetkezhető tragédiákra a főigazgató a West Balkánban történteket hozta például, de szólt arról is, hogy a tíz halottat és 260 sérültet követelő vörösiszap-katasztrófában sokszor emlegetett óriási zagytározók esetében az engedélyező hatóság a jegyző volt – ami nyilvánvalóan egy tarthatatlan állapot. Ezen kívül Bakondi György beszélt a pb-gáz szállításának, töltésének felülvizsgálatára a rendőrséggel és az adóhatósággal közösen lefolytatott országos ellenőrzésről, amelynek során minden negyedik górcső alá vont vállalkozásnál találtak valamilyen hiányosságot. Mindezek vezettek ahhoz, mondta a főigazgató, hogy január elsejével a katasztrófavédelmen belül létrejön az egységes iparbiztonsági hatóság, amely három területet felügyel majd: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket, a veszélyes áruk szállítását, valamint a kritikus infrastruktúra elemeit. A tábornok szólt az új katasztrófavédelmi törvény hozta változások között a tűzvédelemben, a polgári védelemben, valamint a védelmi igazgatásnál várható legfontosabb átalakulásokról is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=850
Befejeződött az áramszolgáltatói tanpályákon zajló továbbképzés Az áramszolgáltatói tanpályákon december 7-én befejeződött a tűzoltók speciális továbbképzése. A foglakozásokon résztvevők betekintést nyertek az áramszolgáltatók, az egész hálózat üzemirányítási rendszerébe, és bővítették eddigi tudásukat az üzemzavar esetén alkalmazható beavatkozások lehetőségei kapcsán is. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal folytatott együttműködés részeként az áramszolgáltatók felajánlották, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szolgálatparancsnokait, az önkéntesek rajparancsnokait, az OKF, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok kijelölt szakmai állományát az E.ON hajdúszoboszlói, szigetvári és az ELMŰ budapesti tanpályáján speciális elméleti és gyakorlati képzésben részesítik. Az elektromos áram jelenlétében történő beavatkozásra való felkészülés céljából november 18-tól a mai napig tartó foglalkozásokon a katasztrófavédelem 507 munkatársa vett részt. A tanfolyamok előadói átfogó képet adtak az áramszolgáltatás rendszerének, hálózatának működéséről, a beavatkozások lehetőségeiről, ezen belül az üzemzavar esetén alkalmazható fogásokról, a szerelők készenlétéről, az előadások kitértek a mentést és a tűzvédelmet érintő fontosabb kérdésekre is. Az oktatók elemezték azokat a helyzeteket, amelyekkel a tűzoltók találkozhatnak a helyszíneken, és a veszélyhelyzetek felszámolásának lehetőségeire minden esetben megfelelő instrukcióval szolgáltak. A gyakorlati bemutatók szemléltették a kis-, közép- és nagyfeszültségű berendezések, rendszerek közötti szemmel látható különbségeket, képet kapott az állomány arról is, hogy milyen speciális veszélyek és beavatkozási lehetőségek vannak az elektromos áram jelenlétében történő munkavégzés során. A képzésen bemutatták azokat a közterületeken kiépített elektromos rendszereket, felszereléseket, berendezéseket, amelyekkel a tűzoltók a leggyakrabban találkozhatnak, valamint ismertették a biztonsági szabályokat. Az elsajátított ismeretanyag és a rendelkezésre bocsátott oktatási segédletek a tűzoltóságok beavatkozó állományának a továbbképzésénél is felhasználhatóak. A mostani képzés még hatékonyabbá tette az áramszolgáltatók szakembereivel folytatott együttműködést. A továbbképzésen résztvevők értékelése szerint megfelelő elméleti képzést kaptak, új ismeretekkel gazdagodtak. Javaslatuk, hogy az éves gyakorlattervben – pl. szituációs gyakorlatok alkalmával – ilyen jellegű gyakorlati helyszínek is szerepeljenek http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=864 Megalakult a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) székházában december 9-én tartották meg a Tűzvédelmi Tagozat alakuló ülését. A Tűzvédelmi Tagozat alakuló ülésén Bérczi László tű. ezredes, a BM OKF tűzoltósági főfelügyelője és Csuba Bendegúz tű. ezredes, a BM OKF Tűzvédelmi Főosztályának vezetője is részt vett. Az új szervezeti egység létrehozásának indoklásaként Bérczi Lászlóelmondta az alakuló ülésen, hogy az új katasztrófavédelmi törvény szabálysértési hatósági jogkörökkel ruházta fel a katasztrófavédelmi szerveket, és a tűzvédelmi tevékenységet is a korábbinál lényegesen magasabb szintre emelte. A törvény módosította a tervező- és szakértő mérnökök és az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi törvényt. A módosítás értelmében a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a jelenleg meglévő szakmai tagozatai mellett tűzvédelmi tagozatot is létrehoz. A civil szférában is elnyerheti méltó
helyét a tűzvédelmi szakma azzal, hogy a kamarákon belül a tűzvédelmi tagozatok alakulnak. Ezzel egy új szakma, mégpedig a tűzvédelmi tervező szakma is létrejön. A tűzvédelmi tervezés mostantól olyan tevékenységgé válik, amelyet – a többi tervezőhöz hasonlóan – csak megfelelő végzettséggel és gyakorlattal lehet végezni. Lényegében lezárul az a korszak, amikor bárki, bármilyen felkészületlenül – a tűzvédelmi szakhatóság folyamatos konzultációjával – készíthetett és készített is tűzvédelmi tervdokumentációt. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy ezeknek az új jogszabályi követelményekhez kell igazodniuk, elkészítésükhöz magas színvonalú mérnöki munkára van szükség. Valamennyi tervezőnek folyamatosan képeznie kell magát, maradéktalanul el kell sajátítani a korszerű mérnöki módszereket. A Tűzvédelmi Tagozat megalapításával kapcsolatos előkészítő feladatok végrehajtásáról az Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége október 12-i ülésén döntött. Az MMK székházában december 9-én délután megtartott alakuló ülésen pedig a jelenlévő kamarai tagok – egyebek mellett a tagozat ügyrendjének elfogadásával és a tagozat vezetőségének megválasztásával – létrehozták a tagozatot. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=868 Hivatásos „manók” a MikulásGyárban December 17-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság önkéntes segítői is részt vettek a MikulásGyár munkájában: az érkező adományok feldolgozásában, válogatásában és csomagolásában nyújtottak segítséget. A katasztrófavédelemben dolgozók már december elejétől elkezdték gyűjteni a MikulásGyárba szánt adományokat, és Mógor Judit tű. alezredes, lakosságvédelmi főosztályvezető tájékoztatása szerint körülbelül nyolcvankilónyi cukrot, lisztet, tésztát, rizst, több tucatnyi készétel-konzervet, ezen kívül olajat, lekvárt, tartós tejet, teát, karácsonyi édességet, valamint tisztítószert gyűjtöttek össze, de adtak ruhaneműt, társasjátékot, plüssállatokat és könyvet is. A mostani szombatot pedig több mint huszonöten azzal töltötték, hogy az érkező adományokat feldolgozzák, válogassák, csomagolják. Természetesen a MikulásGyár környékén kialakuló sűrű forgalom (az adni akaró felnőttek és gyerekek folyamatosan érkeztek, felpakolva mindenféle ajándéknak valóval) kiváló alkalmat adott a lakosságfelkészítésre: jó néhányan betértek a katasztrófavédelem sátrába, ahol a kicsik (persze a nagyobbak is) tűzoltós, katasztrófavédelmes témájú kifestőket színezhettek ki, a tévében megnézhették Trombit és a tűzmanót, és hozzájuthattak a Biztonságos ünnepeket elnevezésű kiadványhoz, amelyben felkészítő-foglalkoztató lapokat találtak a téli szünidőre. Ebben a biztonságos karácsonyra és szilveszterre szóló jó tanácsokat olvashatnak, és megtudhatják, mi a teendő, ha már megtörtént a baj. A katasztrófavédelem sátrát látogatásával megtisztelte a Magyar Vöröskereszt elnöke, Habsburg György is. Nem csak a Gyárban és a sátorban zajlottak azonban az események, műsort adott a Központi Tűzoltózenekar, az érdeklődők megtekinthették a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság néhány érdekes eszközét, felszerelését, valamint a XIII. Kerületi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó- és Sport Egyesület korhű kocsifecskendőjét. Az adományok szétosztását a Magyar Vöröskereszt több száz önkéntese végzi, Európa egyik legnagyobb karitatív akciójával rászoruló gyerekeken, nagycsaládokon segítenek. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=879
A szilveszteri ügyeletesek és tűzoltók köszöntése Szilveszter délutánján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői a fővárosban és több megyei ügyeleten köszöntötték a szolgálatban lévő kollégákat. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató Benkovics Zoltán pv. dandártábornok, Pest megyei katasztrófavédelmi igazgató és Varga Ferenc tű. ezredes, fővárosi tűzoltóparancsnok társaságábanlátogatott el a BM OKF Főügyletére, a PMKI Ügyeletére. A főigazgatót és kíséretét Dr. Hesz József tű. alezredes,főosztályvezető fogadta, majd a főügyeleti helyiségben Hák Viktor tű. őrnagy, vezető ügyeletes tett jelentést az elöljárónak. A tábornok elbeszélgetett a szilveszteri ügyeletesekkel, megkérdezte, pályafutásuk során hányadik szilveszteri műszakot teljesítenek, a kollégák pedig beszámoltak az elöljárónak a nap fontosabb, illetve rendkívüli eseményeiről, a sajtó munkatársait pedig tájékozatták szolgálatukról. Dr. Bakondi György köszönetet mondott az ügyeleteseknek munkájukért, és balesetektől, veszélyhelyzetektől mentes szilvesztert, jó egészséget, örömökben, sikerekben gazdag új esztendőt kívánt nekik, valamint a katasztrófavédelem valamennyi dolgozójának. A BM OKF központjából a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságra, a Józsefvárosi Tűzőrségre vezetett Dr. Bakondi György és Varga Ferenc útja. Az FTP udvarán a Józsefvárosi Tűzőrség „B” szolgálati csoportjának a szerkocsik előtt felsorakozott legénysége várta az elöljárókat. Az FTP Hírközpontjában Neubauer István tű. százados, ügyeletes tiszt tett jelentést a tábornoknak. A hírközpontban újdonság, hogy ott teljesít már szolgálatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Ügyeleti Alosztályának egyik munkatársa is. A Hírközpont gyakorlótermében Dr. Bakondi György az itt dolgozó ügyeletesekkel és a sajtó munkatársaival alkoholmentes pezsgővel koccintott. Pohárköszöntőjében szólt a katasztrófavédelmi rendszer megújításának objektív szükségszerűségéről, azokról a korszakos változásokról, amelyek éjfél után lépnek életbe. Kifejtette, hogy a megújuló, integrált katasztrófavédelmi rendszer egységes irányítást, ésszerűbb, áttekinthetőbb szervezetiszervezési struktúrát, hatékonyabb munkát, végső soron nagyobb biztonságot eredményez. Ugyanezen a délutánon és estén Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes a Jász-Nagykun-Szolnok, Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes a Nógrád, Bérczi László tű. dandártábornok, tűzoltósági főfelügyelő a Fejér, Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, polgári védelmi főfelügyelő a Bács-Kiskun, Dobson Tibor tű. dandártábornok, hivatalvezető a Komárom-Esztergom, Bittman Tibor tű. ezredes, a Humán Szolgálat vezetője a Veszprém, illetve Mecsei Judit tű. ezredes, az Ellenőrzési Szolgálat vezetője a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon tett látogatást és köszöntötte a katasztrófavédelem ottani munkatársait az újesztendő alkalmából. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=890
2011 tűzoltási és műszaki mentési beavatkozásai számokban A tűzoltók az elmúlt év során 38 ezer 406 tűzesetről kaptak bejelentést. Ezekből a jelzésekből 9970 téves jelzés volt, valamint 15 ezer 367 szabad területen, 10 ezer 147 létesítményekben és 2 ezer 922 a közlekedés területén keletkezett tűzeset. A tűzesetek mellett 31 ezer 243 alkalommal kaptak riasztást műszaki mentésekhez, amelyekből 3 ezer 28 bizonyult tévesnek. Technikai jellegű eset 6 ezer 648, vegyi jellegű 954, egyéb kategóriába sorolható 20 ezer 613 volt. Az elmúlt év során hét százalékkal, 876-ra nőtt azoknak a beavatkozásoknak a száma, amely során elhunyt személyt találtak vagy az esemény következtében vesztette valaki az életét. Tűzesetek során 120 alkalommal, műszaki mentéseknél 756 alkalommal fordult elő ilyen helyzet. A sérültek száma 20 százalékkal, 4 ezer 787-re csökkent a 2010-es évhez képest, így tűzesetnél 783, műszaki mentésnél 4 ezer 4 ember szenvedett sérüléseket 2011-ben. Tavaly összesen 1486 tűzvizsgálati eljárás indult, amelyeket jellemzően bűncselekmény megalapozott gyanúja, súlyos, életveszélyes sérülés vagy haláleset indokolt.
