Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 47. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Határon átnyúló beavatkozások, INSARAG-minősítés, közös pályázatok A címben szereplő témák is terítékre kerültek a Magyar-Román Katasztrófavédelmi Vegyes Bizottság hatodik ülésén. A november 19-én, Budapesten tartott találkozón a két fél áttekintette az idei esztendő elvégzett feladatait, és határozott arról, milyen teendőket lásson el közösen a két ország katasztrófavédelme 2013-ban. A román delegációt Ioan Bas dandártábornok, Románia Veszélyhelyzet-kezelési Főfelügyelőségének főigazgatója vezette, a küldöttségben helyet kapott a főfelügyelőség nemzetközi főosztályának vezetője, valamint a Bihor, a Temes, az Arad és a Szatmár megyei felügyelőség irányítója. A vendéglátó magyar tárgyalócsoportot Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója vezette, a delegációban a nemzetközi főosztályvezető mellett ott volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Hajdú-Bihar, a Csongrád, valamint a Békés Megyei Katasztrófavédelmi igazgató. A találkozó napirendjén a megújult magyar hivatásos katasztrófavédelmi rendszer eddigi működésének tapasztalatai, valamint a román katasztrófavédelem aktuális helyzete szerepelt. A felek értékelték a 2012-es munkatervet is, amelynek során megállapították, hogy az abban foglaltakat színvonalasan sikerült megvalósítani. A magyar és a román szakemberek mindezek mellett a határon átnyúló tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások lehetőségeiről, a megkötendő együttműködési megállapodásokról, az elkészítendő beavatkozási tervekről is szót ejtettek. A jövő évi munkaterv feladatai közé bekerült a megyei ügyeleti szolgálatok közötti kommunikációs vonalak ellenőrzése, az információcsere biztosítása; a már említett, határ közeli beavatkozások terveinek elkészítése; szakértői szintű megbeszélések szervezése a tűzvizsgálatok tapasztalatairól, valamint a veszélyes áruk közúti és vasúti szállítása ellenőrzéséről, illetve az is, hogy a határ két oldalán szolgálatot teljesítő mentőerők helyismeretet szerezzenek a másik országban. 2013-ra szóló terv az is, hogy Magyarország és Románia közösen indul az európai uniós pályázatokon. Emellett természetesen nem marad el az egymás gyakorlatain való részvétel sem. A román katasztrófavédelem vezetője köszönettel fogadta azt a magyar felajánlást, amely szerint hazai szakemberek segítenék a szomszédos ország mentőcsapatának ENSZ INSARAG szerinti minősítésre való felkészülését. Románia jövőre szeretne egy közepes városi kutató-mentő csapatot minősíttetni. A két delegáció megállapodott abban is, hogy a mentőcsapatok közös gyakorlatot is tartanak. A román fél különösen érdeklődött a BM OKF megváltozott hatáskörei iránt, Ioan Bas főigazgató kifejtette, személy szerint szívügyének tartja a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzését, fontosnak nevezte a hatósági megelőző tevékenységet, illetve az ilyen szállítmányok mozgásának követését. Beszélt arról is, hogy hazájában a témában jogszabály-változtatást kezdeményez.
A Magyar-Román Katasztrófavédelmi Vegyes Bizottság következő ülését jövő ősszel, Bukarestben tartja. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1429 KriminálExpo 2012 A Magyar Telekom konferencia-központjában zajlott november 19. és 21. között a KriminálExpo 2012. A 19. nemzetközi biztonsági és informatikai, bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási konferencia és szakkiállítás az idén a „Kommunikáció a biztonságos világért, kommunikáció a biztonságos Magyarországért” elnevezést viselte. A Legfőbb Ügyészség és az Ügyészek Országos Egyesülete által szervezett rendezvényen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság önálló standdal vett részt. A kiállítást megtekintő látogatók itt betekinthettek a katasztrófavédelem tevékenységébe, illetve az érdeklődők tájékoztató kiadványokat, szakmai folyóiratokat, valamint a szervezet 2011-es tevékenységét bemutató évkönyvet kaphattak. A tűzvédelmi és iparbiztonsági szakterületen dolgozó kollégák bemutatták a szervezet rendkívül szerteágazó tevékenységét és válaszoltak a felmerülő kérdésekre. A kommunikáció biztonsága elnevezésű szekció a kommunikáció biztonságának kérdéskörét járta körül az „informatikai iparág” kormányzati, üzleti és civil képviselőinek aspektusából. A Belügyminisztérium és az Országos Rendőrfőkapitányság közös szekciójában Németh Balázs tű. százados, a BM OKF Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Főosztályának munkatársa „Kibertér-biztonság vs. iparbiztonság”, illetve „Kritikus infrastruktúrák a kommunikáció védelme szempontjából” címmel tartott előadást. Ez utóbbinak különös aktualitást adott, hogy november 12-én fogadta el az Országgyűlés a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényt, amely megteremti a kritikus infrastruktúrák védelmének törvényi szintű hátterét. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1431 A nyolcvankétezres polgárőrség is segíti a katasztrófavédelem munkáját A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Polgárőr Szövetség közötti együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtásával, illetve az együttműködés további lehetőségeivel kapcsolatban megbeszélést tartott a szövetség és a BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelősége. A megbeszélésen a BM OKF részéről Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, Jackovics Péter tű. alezredes, az Országos Polgárőr Szövetségrészéről Kardos Pál, katasztrófavédelmi alelnök és Ikladi Endre, a Budapesti Polgárőrség szervezési alelnöke vett részt. A BM OKF stratégiai partnerként tekint a polgárőrökre, akik egy esetleges katasztrófa idején a hivatásos szervek munkáját támogatva a kárterület lezárásában, a közbiztonság megerősítésében, logisztikai feladatokban vállalhatnak szerepet. A két szervezet közös célja az emberi élet és a vagyoni elemek biztonságának fenntartása, a nemzetgazdasági erőforrások kritikus időszakban történő működtetésének garantálása.
A megbeszélés résztvevői több, a jövőre nézve fontos feladat végrehajtásában állapodtak meg. Így például abban a lassan aktuális kérdésben, hogy a rendkívüli hóhelyzet kezelésébe bevonhatóak lesznek a polgárőrök, de szó esett arról is, hogy az országosan nyolcvankétezer tagot számláló polgárőr szövetség megyei tagszervezeteinél katasztrófavédelmi referenseket jelölnek ki, akiknek a BM OKF felkészítést tart. Végül, de nem utolsó sorban a találkozón a katasztrófavédelem és a polgárőrség képviselői megegyeztek abban, hogy hamarosan közösen szerveznek egy gyakorlatot. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1435 Ünnepi rendezvény az Óbudai Egyetemen is A Magyar Tudomány Ünnepének tiszteletére az Óbudai Egyetem nemzetközi gépész és biztonságtechnikai szimpóziumot tart november végén. A többnapos rendezvény plenáris ülésén, november 21-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Dr. Bognár Balázs, a Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Főosztály vezetője az ipari kritikus infrastruktúrák védelméről beszélt az érdeklődőknek. Az alezredes előadásában egyebek mellett kitért a kritikus infrastruktúra fogalmára, nemzetközi és hazai példákkal illusztrálta, miért is van szükség erre a szakterületre. Áttekintette a nemzetközi szabályozás alakulását, különös tekintettel az Európai Unióban meglévő előírásokra, a tagállami kötelezettségekre. Dr. Bognár Balázs szót ejtett arról a munkáról is, amelyet idehaza végzett el a kritikusinfrastruktúra-védelmi tárcaközi szakmai munkacsoport. A 2010 november végén megalakult testület egyebek mellett kidolgozta a kritikus infrastruktúra azonosításához szükséges kritériumokat, később pontosította az ágazati, majd elfogadta a nemzeti horizontális kritériumokat is. A főosztályvezető az Óbudai Egyetemen összegyűlt hallgatóság előtt is bemutatta a szakterület jogszabályi hátterét, annak alakulását egészen a november 12-én a parlament által elfogadott, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényig. Bognár Balázs elmondta, Magyarországon tíz szektorban közel 35 ezer beazonosított kritikus infrastrukturális elem van, ezek huszonnyolc százaléka infokommunikációs rendszerekhez tartozik, huszonhárom százalékát pedig az energiaszektor teszi ki. Ezeket az elemeket a törvény előírásai szerint tizenhárom hónap alatt kell a katasztrófavédelemnek megvizsgálnia. A szimpózium plenáris ülésének további részében Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviseletében a közlekedési és logisztikai kritikus infrastruktúrák sebezhetőségének és sérülékenységének minőségi jellemzőiről értekezett. Őt Babos Tibor projektmenedzser követte, aki „Közös terek-kritikus infrastruktúrák” címmel tartott előadást. A házigazdákat képviselő Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar munkatársa a kritikus információs infrastruktúrák összetételéről, biztonsági kérdéseiről adott tájékoztatást. A rendezvény a továbbiakban szekcióülésekkel folytatódott. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1436 Vadonatúj vízszállítók kilenc tűzoltóságon Magyar fejlesztésű, hétezer liter víz szállítására alkalmas vízszállító járműveket adott át a belügyminiszter kilenc város tűzoltó-parancsnokságnak november 23-án. Az ünnepségen Pintér Sándor úgy fogalmazott: a cél az, hogy 2017-ig jelentősen csökkentsék a tűzoltóságnál rendszerben lévő szerek átlagéletkorát.
A Renault Kerax alvázra épített, hazai fejlesztésű felépítménnyel rendelkező AQUARIUS – X 7000 típusú vízszállítót a nyíregyházi, a hódmezővásárhelyi, a szigetvári, a kecskeméti, az egri, a kazincbarcikai, a szeghalmi, a gödöllői, valamint a salgótarjáni tűzoltók használják ezentúl. Az átadási ünnepségen beszédet mondó Dr. Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette, a katasztrófavédelem új, egységes rendszere azt is jelenti, hogy nem lehet az önkormányzatok gazdasági lehetőségeinek függvénye az, hogy az ország egyes területein milyen tűzbiztonsági szintet sikerül biztosítani. Ezért vált országos hatáskörű szervezetté a katasztrófavédelem, magával hozva az egységes technikát, az egységes felkészültséget, végső soron így garantálva az egységes biztonságot. A tárca vezetője beszélt arról is, hogy áttekintették a tűzoltószerek országos állapotát, életkorát, és bizony harminchat éves vízszállítót is találtak, nyilvánvaló volt tehát, hogy az üzembiztonság fenntartása érdekében lépni kell. E folyamat részeként veheti most át a kilenc tűzoltóság az új vízszállítót. Pintér Sándor fontosnak tartotta, hogy nem külföldi vételről van szó, hanem a BM HEROS készítette járművekről, amelyeknek az alváza ugyan Renault, de a felépítmény már hazai fejlesztés. A miniszter azt kérte a szerek új gazdáitól, hogy száz százalékig tanulják meg kezelni a járműveket, mert mint fogalmazott, minden technika annyit ér, amennyit a kezelője ki tud belőle hozni. Végezetül kijelentette, jövőre újabb szerek kerülnek a tűzoltóságokhoz, mert a cél, hogy 2017-re nemhogy harminc, hanem huszonéves járművek se legyenek rendszerben. A belügyminisztert követően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató emelkedett szólásra. A főigazgató örömteli eseménynek nevezte, hogy új szereket sikerült átadni több tűzoltóságnak. A tábornok szintén beszélt arról, hogy a parancsnokságok átvételénél a szervezet megvizsgálta, hogy az ingatlanok, szerek mennyire szolgálják a feladatok végrehajtását. Megállapíttatott, hogy a fecskendők átlagéletkora tizenöt-tizenhét év, felújításra pedig csak az év első tíz hónapjában a katasztrófavédelem tízszer annyit költött, mint korábban az önkormányzatok egy esztendő alatt. Bakondi György hozzátette, jelenleg harminckét típusú fecskendő van rendszerben, ilyen széles paletta pedig gazdaságtalan. Éppen ezért, fogalmazott a tábornok, három irányban indult el a munka: egyrészt felújítási programba kezdett a katasztrófavédelem, hogy a szerek élettartamát meg lehessen hosszabbítani, másrészt országos szervízhálózat jött létre, mellette mobil szervizautók álltak munkába, műszaki biztonsági tisztek tartják szemüket a gépjárműparkon, harmadrészt pedig a törekvés az, hogy magyar gyártású tűzoltófecskendők szolgáljanak a lehető legtöbb helyen, ezzel is az egységességet szolgálva. A köszöntőket követően a belügyminiszter és az országos katasztrófavédelmi főigazgató átadta a vízszállítókról szóló okleveleket és a jelképes indítókulcsokat a leendő használóknak. A fejlesztésben részesülő igazgatóságok nevében Lipták Attila tű. ezredes, Borsod-AbaújZemplén megyei katasztrófavédelmi igazgató mondott válaszbeszédet. Megköszönte mindazon szereplők hozzájárulását, akik lehetővé tették, hogy a tűzoltószakmai szempontokat is figyelembe vevő járművek kerüljenek a tűzoltóságokhoz. Mint mondta, minden parancsnokságon a technikai fejlesztés komoly léptékét jelentik az új vízszállítók. Kazincbarcikán például egy szolgálatban megöregedett, huszonhárom éves Rábát vált le az AQUARIUS-X 7000, szolgálva negyvenhat település nyolcvanezer lakosát. Az ezredes hozzátette, a kilenc új szer összesen 311 településen emeli magasabb szintre a biztonságot, és körülbelül 900 ezer emberhez jut el gyorsabban általuk a segítség. Lipták Attila ígéretet tett arra, hogy jó gazdaként bánnak majd a járművekkel, hogy azoknak is „legyen esélyük szolgálatban megöregedni”.
A rendezvény formális részének végeztével a résztvevők megtekintették az OKF épülete előtt felsorakozott eszközöket. Itt nemcsak a frissen átadott vízszállítók mutatkoztak be, hanem az ugyancsak a BM HEROS saját gyártású új, AQUADUX X 4000 tűzoltófecskendője, valamint olyan prototípus is, amely a katasztrófavédelmi mobil laboroknak szánnak, és jelenleg csapatpróbás tesztelése alatt áll. Pintér Sándor a katasztrófavédelem vezetőinek kíséretében végigjárta a kilenc vízszállítót, valamennyinél szót váltott a kezelőszemélyzettel. A szemlét követő fogadáson Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, gazdasági főigazgatóhelyettes mondott pohárköszöntőt. Ebben úgy fogalmazott, a régit újra cserélni mindig öröm, arra az ember mindig várakozással tekint, és ahogy közeleg az időpont, úgy látjuk egyre jobban a régi hibáit. Amikor azonban az új is ott van, önkéntelenül összehasonlítjuk, és általában az az érzésünk, hogy a régi jobban kézre állt, megszoktuk…lehet, hogy jobb volt? Aztán, folytatta a tábornok, összecsiszolódunk az újjal, és helyreáll a világ rendje. Megszoktuk, hogy a régit óvni kell, vigyázni kell rá, ha az új szerekkel is így bánnak majd a tűzoltók, mondta Tollár Tibor, akkor a most átadott járművek is sokáig szolgálhatnak. A szerátadáshoz kiadott tájékoztató szerint a gépjárműfelújítási program keretében az idén összesen 17 felújított gépjárművet vehettek át a tűzoltó-parancsnokságok és további 14 járművet vásárolt a szervezet. Ennek a beszerzésnek a része a most átadott kilenc vízszállító is. A szerek 7000 liter víz szállítására alkalmas, magyar gyártmányúak. A hazai fejlesztések eredményeként megtalálható bennük a CorAl (korrózióálló acél segédkeret és alumínium felépítményelemek) technológia, a továbbfejlesztett CERBERUS tűzoltás technikai felügyeleti rendszer, a HEROS gyorsbeavatkozó, valamint az egyedülálló univerzális légzőkészülék tartók. Előnyére változott a jármű súlyelosztása is, hiszen az új műanyag tartályoknak köszönhetően a súlypont 60 mm-el alacsonyabbra került, és közel kilencszáz kilogrammos súlycsökkenést is sikerült elérni. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1438
Tűzoltósági területen történt Átadták a felújított mezőtúri tűzoltólaktanyát Több mint ötvenmillió forintból újult meg kívül-belül a mezőtúri tűzoltólaktanya. A helyi önkormányzat 2010-ben nyerte el azt az 51 millió 700 ezer forintos pályázati támogatást, amelyből az átfogó rekonstrukció megvalósulhatott. A szerdai ünnepélyes átadáson a szalagot Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság főigazgatója Herczeg Zsolt polgármesterrel együtt vágta át, ez jól kifejezte azt a közös munkát, amelynek elején még önkormányzati beruházásként indult a folyamat, s amelynek végén a katasztrófavédelem tulajdonába került a patinás épület. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság még 2010-ben írt ki pályázatot tűzoltólaktanyák felújításának támogatására. Erre a felhívásra pályázott az akkori fenntartó, a mezőtúri önkormányzat. A pályázati anyag elkészítését és összeállítását a tűzoltóság vezetése saját feladataként magára vállalta. A bíráló a pályázatot támogatásra érdemesnek tartotta, a finanszírozási lehetőség azonban csak 2011-ben nyílt meg. Akkor már másodjára pályázott az önkormányzat, holott tudni lehetett, a katasztrófavédelem átszervezésével együttjáró új struktúrában állami tulajdonba kerül a tűzoltólaktanya.
Herczeg Zsolt polgármester ennek kapcsán az ünnepélyes átadáson többször is elmondta, a mezőtúriak biztonságát, a környéken élők védelmét szolgáló tűzoltók fontos szerepet töltöttek be a térségben, az önkormányzat egy pillanatig sem gondolkodott azon, hogy a pályázati önerőt az ügy mellé rendeli-e. A 80 százalékos központi támogatást így 20 százalékos önkormányzati forrás egészítette ki. A közbeszerzési eljárást a helyi önkormányzat bonyolította le, a beruházás koordinátora a BMSK Zrt. volt. A munkálatok elvégzésére a Szilasi és Társa Kft. kapott felkérést. Első ütemben közel 50 millió forintból megtörtént a külső nyílászárók cseréje. Ebbe beletartozott a hat nagy szertárkapu, illetve a teljes fűtésrekonstrukció is. A kivitelezési munkálatok elvégzésére alig több mint két hónap állt rendelkezésre, hiszen májusban kezdődtek és június végére be is fejeződtek. A 2012. július 12-én tartott műszaki átadásátvételen a jelenlevők megelégedéssel nyugtázták, hogy a beépített berendezéseknek, nyílászáróknak köszönhetően a több mint nyolcvanéves épület jóval komfortosabb, gazdaságosabb lett. Második ütemben a főépület külső homlokzatának helyreállítása történt meg. Az 1929-ben átadott épület helyi védettség alatt áll, ezért a felhasznált anyagokról és színekről csak az örökségvédelmi hivatal iránymutatása alapján születhetett döntés. A kivitelezés több mint egy hónapig tartott. A munkálatokat az őszi napsütéses idő is jótékonyan segítette, így a műszaki átadás 2012. október 30-án megtörténhetett. A két ütemben, összességében közel 51,7 millió forintból megújult épület régi patináját megőrizve ad otthont a Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltség, valamint a Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság munkatársainak. Az ünnepélyes átadásra érkező főigazgatót díszszemlével fogadták a mezőtúri kirendeltség előtt. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy mondhatni, haza érkezett, hiszen kisújszállási és karcagi gyökerei otthonossá tették számára ezt az országrészt. Erről maga az elöljáró beszélt a városházán tartott ünnepen, ahol kifejtette, bölcs döntés volt, hogy az állam és az önkormányzat összefogott a biztonságért. Elmondta, hogy eddig 500 milliót költött az állam a katasztrófavédelmi létesítmények felújítására, ennél valamivel többet fog a következő évben ugyanezen célokra fordítani. A tábornok szavaiból kiderült, csak a megyei műveletirányítási központok építészeti kialakítása 143 millió forintba került, 54 millió forint értékben pedig regionális egészségügyi központok jöttek létre Szegeden, Csornán, Debrecenben és Kaposváron. Új laktanyák épültek és épülnek: Balatonfüreden 316, Marcaliban 650, Monoron 490, Szarvason 440, Békéscsabán 274 millió forintot költöttek arra, hogy a tűzoltók méltó körülmények között dolgozhassanak. Az ország húsz pontján kezdtek laktanyafelújításba, 16 helyen már be is fejeződtek a munkálatok. Mindezzel párhuzamosan zajlik a "fehér foltok" felszámolását célzó őrsprogram is, amelynek befejezésekor, 2014 végén 65 település rendelkezik majd saját beavatkozó egységgel. A főigazgató beszélt arról is, hogy 3,2 milliárdos uniós projekt lehetősége előtt áll a szervezet, ez negyven tűzoltólaktanya energiakorszerűsítését oldja meg a jövőben. Az országos tendenciákról és a fejlesztésekről szólva Bakondi György azt hangsúlyozta, ahogyan az átszervezés minden lépése, ezek is a valós világ problémáira adott, átgondolt válaszok, amelyek garantálják a lakosság biztonságát. A West Balkán tragédiát, vörösiszapkatasztrófát, borsodi árvizet elriasztó példaként említette a főigazgató, igazolva, mihez vezet, ha nincs iparbiztonság, nem működnek a polgári védelem szervezetei, vagy hatósági munka hiányában elszabadul a pokol a tömegrendezvényeken. Az újjászerveződött katasztrófavédelem úgy végzi a munkáját, hogy ezek a tragédiák nem történhetnek meg többé folytatta a tábornok. A mezőtúri laktanyaátadás azért is fontos lépés, mert megerősíti azt a
kirendeltséget, amely egy kisebb országrész biztonságáért felel, és amely a hatósági munka színtere – hangsúlyozta a főigazgató. Itt dőlhet el a rábízott terület iparbiztonsága, polgári védelme és tűzbiztonsága is, ez az a szervezeti egység, amely elsőként jár el hatósági szinten. Liszkai Zoltán tűzoltó alezredes, a Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője köszönetet mondott a főigazgatói és a polgármesteri támogatásért. Megerősítette, a helyiek városszeretete olyan megtartó erő, amely ismét bizonyított, hiszen az 1929-ben átadott épületben mindig is tűzoltók dolgoztak, a mostani felújításból is kivették részüket, a szakmunkát pedig helyi vállalkozás végezte. Az avatás ceremóniáját a történelmi egyházak képviselői áldással zárták, a felújítás emlékére Takács Győző képzőművész-keramikus egy kisplasztikát készített, amellyel a beruházásban közreműködőket ajándékozta meg. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1434 A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Az elmúlt héten folytatódott a kárelhárítás irányításában résztvevők robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzése, amelyen negyvenhatan vettek részt. A tűzoltósági főosztály vezetőjének részvételével zajlott november 22-én a Műszaki Tanácsadó Testület ülése. A résztvevők áttekintették, hogy az idei évre kitűzött célok miként valósultak meg, valamint megkezdték a jövő évi munkaprogram összeállítását. A pirotechnikai tevékenység szabályainak módosításával kapcsolatos egyeztetésen vett részt a Belügyminisztériumban a tűzvédelmi főosztály vezetője és munkatársai. A főigazgató-helyettes és a tűzvédelmi főosztály vezetője megbeszélést tartott az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal képviselőivel november 20-án. Az egyeztetés témája az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai és a füstkötényfalakkal kapcsolatos szabályok voltak. A tűzvédelmi főosztály vezetője és kijelölt állománya az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat megalkotásáról egyeztetett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium munkatársaival. A következő hét eseményei A héten befejeződik a kárelhárítás irányításában résztvevők robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzése, amelynek utolsó képzési csoportjában tizenheten vesznek részt. A jövő évben megrendezendő Országos Kismotorfecskendő-szerelési bajnokság versenynaptárának összeállítására, valamint a versenyszabályzat módosításának előkészítésére kerül sor november 27-én a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központban tartja soron következő ülését a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület, amelyen az országos tűzoltósági főfelügyelő is részt vesz. A héten kezdődik a tűzoltásvezetők négyszer kétnapos országos továbbképzése, amelyen a tűzoltósági főfelügyelők, felügyelők, a BM KOK és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat kijelölt állománya vesz részt. A kétnapos képzéseket a BM KOK péceli épületében tartják majd.
A tűzvédelmi főosztály kijelölt ügyintézője Hajdúszoboszlón vesz részt az Országos Építésügyi Nyilvántartás, Építésügyi Hatósági Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) bemutatására és használatára vonatkozó képzésen. A főigazgató-helyettes és a tűzvédelmi főosztály vezetője november 28-án egyeztetést tart a Kéményseprők Országos Ipartestületének elnökével a BM OKF épületében. A tűzvédelmi főosztály helyettes vezetője és kijelölt ügyintézője előadást tart a hatósági osztályvezetők részére szervezett szakmai napon. Az előadók az építésügyi engedélyezési eljárásról, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos hatósági feladatokról adnak tájékoztatást. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 219 tűzesethez vonultak és 223 műszaki mentésnél avatkoztak be, 19 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor.
A polgári védelem területén történt Polgári védelmi munkaműhely Cipruson Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő ország a „Legjobb módszerek az önkéntesek segítségnyújtásával kapcsolatban a humanitárius és polgári védelmi beavatkozások területén” címmel szervezett munkaműhelyt. A Nicosiában november 15-16-án megtartott rendezvényen a tagországok és a csatlakozni kívánó országok képviselői vettek részt. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség és az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fórumának elnöke, valamint Tímár Tamás tű. százados, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság osztályvezetője, a HUNOR hivatásos katasztrófavédelmi mentőszervezet csapatvezető-helyettese képviselte. A résztvevők a munkaműhely első napján a ciprusi polgári védelem tevékenységéről, az ENSZ által irányított önkéntesek, a német polgári védelem (THW) önkénteseinek tevékenységéről, valamint két karitatív szervezet, a Vöröskereszt és a Vörösfélhold önkéntesei által végzett humanitárius feladatokról kaptak tájékoztatást. A tanácskozásra meghívottak ezt követően az önkéntesek bevetésének lehetőségeit vitatták meg, és terítékre kerültek a menedzselésükkel, szervezésükkel és képzésükkel kapcsolatos kérdések is. A kétfős magyar delegáció a képességek meghatározását, a nemzeti minősítés előírását, valamint a finanszírozás módját illetően fogalmazott meg javaslatokat. Emellett részletesen tájékoztatták a munkaműhelyre érkezetteket a magyarországi katasztrófavédelmet érintő jogszabályváltozásokról, a polgári védelmi feladatok megújításáról, és természetesen beszámoltak a HUNOR és a HUSZÁR kutató-mentőszervezetek ENSZ INSARAG irányelvek szerint végrehajtott minősítő vizsgájának sikeréről. A megfogalmazott javaslatokat a munkaműhely elfogadta, így azok beépülnek az EU DG ECHO (European Commission
Directorate General Humanitarian Aid and Civil Protection) számára megfogalmazandó javaslatcsomagba. A munkaműhely második napján elsőként Demetrius Theophylactou, az elnökséghez kapcsolódóan megalakult egyik munkacsoport elnöke tartott előadást a Ciprusi EU elnökséggel kapcsolatos polgári védelmi és humanitárius feladatokról. Eleni Mavrou, Ciprus Belügyminisztere a polgári védelmi tevékenységgel kapcsolatos elvárásait fogalmazta meg, külön kiemelve az önkéntesek helyét, szerepét ebben a rendszerben. A jelenlévők Claus Sorensentől, a DG ECHO főigazgatójától az EU Bizottságának az önkéntes segítségnyújtási hadtest létrehozásával kapcsolatos javaslatáról kaptak tájékoztatást. A munkaműhely Kristalina Georgieva, az EU nemzetközi együttműködési, humanitárius segítségnyújtási és veszélyhelyzeti reagálási biztosa tájékoztatójával és a felvetett témák megvitatásával záródott. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1428 Bővül a Fővárosi Vízművek polgári védelmi szervezete A bajba jutott lakosság alapvető szükségleteinek ellátását, a beavatkozást végző hivatásos szervek és mentőszervezetek munkáját az ivóvízellátás biztosításával támogató Fővárosi Vízművek szakmai vezetőivel folytatott stratégiai megbeszélést november 19-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műveletirányítási főosztályvezetője. Az új katasztrófavédelmi törvény hatálybalépésével kárterületen kizárólag nemzeti minősítést szerzett mentőcsoport végezhet mentést. Az önkéntes mentőszervezetek szakmai felkészültsége kiegészíti a katasztrófavédelem rendszerén belüli tűzoltó és polgári védelmi erőket, speciális szaktudásukkal erősítik a lakosság életének és anyagi javainak védelmét. A Fővárosi Vízművek az ivóvízellátás biztosításával segíti a bajbajutottak alapvető ellátását, illetve támogatja a hivatásos beavatkozó szervek és mentőszervezetek munkáját. E szakfeladat biztosítása érdekében a BM OKF Műveletirányítási főosztályvezetője stratégiai megbeszélést folytatott a Fővárosi Vízművek szakmai vezetőivel. A vízműveket Görög Viktor üzembiztonsági osztályvezető, helyettese, Kerényi Tibor, a Fővárosi Vízművek polgári védelmi törzsparancsoka, Szabó László projektmenedzser és Trinyik István vagyonvédelmi és polgári védelmi előadó képviselte. A megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy külföldi katasztrófák esetén a szervezet víztisztító, tároló, csomagoló képességeivel csatlakozhasson a humanitárius segítségnyújtási tevékenységhez. Jackovics Péter tű. alezredes, főosztályvezető elmondta, hogy ez a csatlakozás a Fővárosi Vízművek víztisztítási tevékenységének EU polgári védelmi modulként való regisztrálásával valósulhat meg. A modulként való regisztrálás előtt azonban több fontos feladatot kell végrehajtani, felmerült a már meglévő együttműködési megállapodás megújítása, a vízműveknél egy munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítása, illetve egy fővárosi polgári védelmi szervezet létrehozása. Utóbbi akkor lenne alkalmazható, ha Budapest területén zavar keletkezne az ivóvízellátásban. Mindezeken túl a vízművek kapacitása betagozódna a jelenleg megalakítás alatt álló országos rendeltetésű, központi polgári védelmi szervezet műszaki egységébe is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1430
Közös honvédelmi igazgatási és katasztrófavédelmi felkészítés A Nógrád megyei Bujákon tartotta közös továbbképzését a HM Védelmi Hivatal és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A felkészítésen a minisztériumok védelmi igazgatási szakemberei és a megyei, fővárosi védelmi bizottságok titkárai, titkárhelyettesei vettek részt. A továbbképzés kiemelt témaköre: a 2013-ban kialakítandó járások és ezzel párhuzamosan a járási (fővárosi, kerületi) kormányhivatalok és helyi védelmi bizottságok zökkenőmentes működése a megváltozott feladatrendszerben. A rendezvényen a házigazda HM Védelmi Hivatal főigazgatója, Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok értékelte, időarányosan hol tart a védelmi felkészítés feladatairól szóló kormányhatározatban foglaltak végrehajtása, különös tekintettel a katonai-rendvédelmi-civil együttműködésre. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Honvédség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kijelölt vezetőinek aláírását követően hatályba lépett Magyarország légiriasztásának új rendje. A katasztrófavédelem részéről Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő foglalta össze az idei év legfontosabb katasztrófavédelmi feladatait és a jövő év fő célkitűzéseit. A főfelügyelő példaértékűnek minősítette a megyei védelmi bizottságok titkárságán dolgozó honvédtisztek és tűzoltótisztek közösen végzett munkáját, mint mondta, az új járási rendszerben helyi szinten is erre számít a katasztrófavédelem. A védelmi igazgatás katasztrófavédelmi feladatai közül kiemelte a veszélyhelyzeti szintet el nem érő események során is beavatkozásra képes önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozását, felkészítését és mozgósításuk rendjének megújítását. Fontosnak nevezte, hogy a hangsúly fokozatosan áthelyeződik az önkéntes szervezetekre, ebben a folyamatban meghatározó volt a megyei mentőcsoportok létrehozása, valamint a HUNOR és a HUSZÁR Mentőszervezetek sikeres ENSZ minősítése. A katasztrófavédelem védelmi igazgatási adminisztratív feladataiba Harmati István főosztályvezető engedett betekintést, legkiemelkedőbbnek az önkéntes mentőszervezetek felszerelését, valamint a kormány védelmi felkészítési határozata alapján 13 millió forint polgári védelmi célú felhasználását minősítette. A szakmai felkészítés zárásaként Szarka Zsolt tű. alezredes tartott konzultációt arról, hol tart a jövő év júniusában megrendezendő ONER-3-2013 nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat előkészítése. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1432 A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél A Magyar Barlangi Mentőszolgálat november 24-én tartotta őszi gyakorlatát a solymári Ördöglyuk barlangban és a Julianna majori Sztirlich Pál Cserkészparkban, ahol az országos polgári védelmi főfelügyelőség főosztályvezető-helyettese, Keresztesy Árpád tett látogatást. A gyakorlat azt célozta, hogy a résztvevők felkészüljenek egy esetleges magyarországi barlangi mentésre. Kis csoportokban, váltott helyszíneken, forgószínpadszerűen hajtották végre a feladatokat, amit konzultáció és kiértékelés követett. Másnap bajba került siklóernyősök mentésének bemutatására, továbbá egészségügyi oktatásra került sor.
A következő hét eseményei A BM OKF a tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezi a katasztrófavédelmi és vízügyi igazgatók értekezletét. A november 27-i szakmai egyeztetésen áttekintik az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a BM OKF, illetve azok területi és helyi szerveinek aktuális feladatait. A rendezvényt Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, BM OKF főigazgató-helyettes, valamint Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója nyitja meg. Napirendre kerülnek a Dráva, Mura, Rába folyókon a közelmúltban levonult árhullám elleni védekezés tapasztalatai, de terítékre kerülnek a témával foglalkozó munkacsoport által elért részeredmények is. Szó lesz továbbá a belterületi vízelvezetők ellenőrzésének tapasztalatairól, az önkéntes polgári védelmi szervezetek alkalmazásának helyzetéről az árvízi védekezésben és a Felső-Tisza térségében folytatott árvízi fejlesztésekről is. A Magyar Katonai- és Katasztrófaorvostani Társaság november 28-án tartja XV. tudományos konferenciáját a katonaorvostan és a katasztrófa-orvostan aktuális kérdéseiről. A konferencián a műveletirányítási főosztály vezetője tart előadást a katasztrófavédelem megújított rendszeréről. A Polgári Védelmi Tanácsadó Testület november 30-án tartja következő ülését. A rendezvényen a testület elnöke az elmúlt időszak eseményeiről számol be, míg az országos polgári védelmi főfelügyelő a BM OKF idei polgári védelmi tevékenységéről, valamint a polgári védelmi hatósági tevékenységről tart előadást. Az ülésen napirendre kerülnek a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezetek INSARAG minősítésének tapasztalatai, valamint tájékoztatók hangzanak el többek között az EU Önkéntes Segítségnyújtási Hadtestével kapcsolatban, valamint a Logisztikai Tanácsadó Testület tevékenységéről.
Az iparbiztonsági területen történt Záporok, zivatarok – hatások a légkörben, a közutakon, a kritikus infrastruktúrában Nyilvános ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságának Felkészülés a klímaváltozásra albizottsága november huszadikán. A találkozó a Záporok, zivatarok, széllökések Magyarországon – a kárenyhítés lehetőségei címet viselte. A katasztrófavédelem részéről Dr. Bognár Balázs tű. alezredes, a BM OKF főosztályvezetője a káresemények kapcsán megjelenő új technikákról, technológiákról adott tájékoztatást. A délután első előadását Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának vezetője tartotta, aki a heves zivatarok és viharciklonok alakulásáról, és az éghajlatváltozás során jelentkező új viharjelzési feladatokról értekezett. A szakember a globális légköri áramlási rendszerről, az abban bekövetkező változásokról, a földi cirkuláció alaptípusairól beszélt. Elmondta, hogy a cirkuláció drasztikusan átalakul, ami az időjárásban is hasonló léptékű változást hoz, gyakoribbá válnak a veszélyes és szélsőséges időjárási jelenségek. Horváth Ákos szót ejtett a 2010-es magyar ciklonokról, Zsófiáról és Angéláról, és beszélt arról a kutatásról is, amely megállapította, hogy 2010 a mérések történetében a legcsapadékosabb, 2011 pedig a legkevésbé csapadékos esztendő volt Magyarországon. A
szakember részletesen bemutatta a multicellás viharokat, a zivatarláncokat, valamint a szupercellákat. Ez utóbbiakról elmondta, hogy az extrém szupercellás zivatarok aránya az utóbbi időben megnőtt. A teendőkről szólva kijelentette, fejleszteni kell a viharjelzési ágazatot, ami speciális szaktudást igényel és meglehetősen drága dolog, hiszen radarhálózatokról, műholdas technikáról is beszélünk. Fontosnak nevezte a kistérségi riasztórendszert, és emlékeztetett arra, hogy például a Balatonnál életbevágóan fontos a gyors és pontos előrejelzés. Összességében Horváth Ákos úgy fogalmazott, hogy a klímaváltozás nem egy lehetséges forgatókönyv, hanem egy gyorsuló, a légköri áramlási rendszerben megfigyelhető, előrehaladott folyamat. Az égi jelenségek után a második előadó témája erősen földközeli volt, hiszen Gáspár László, a győri Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára arról beszélt a hallgatóság előtt, milyen hatással van a rendkívüli tartósságú, intenzitású csapadék az utakra, és hogyan lehet ezekkel a hatásokkal szemben védekezni. Elsőként áttekintette azon útelemeket, amelyeket előadásában említ, majd esettanulmányokon keresztül mutatta be, mekkora károkat okozhat a víz a közúti pályában. Beszélt a 2010 májusi, az M1-es autópályán keletkezett közel tíz négyzetméteres kráterről. Ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy ötven órán keresztül volt teljes útzár, további százhúsz napig jelentős sebességkorlátozás, összességében a számítások szerint a nemzetgazdaságot az esettel kapcsolatban – mindent összeadva – körülbelül egymilliárd forintos veszteség érte. A másik példában azt világította meg, mi vezetett ahhoz, hogy tavaly májusban az M6-os sztráda leállósávja és rézsűje leszakadt. Gáspár László ezt követően ismertette az esőben és eső után jelentkező forgalombiztonsági kockázatokat, valamint a lehetséges megoldásokat. Utóbbiaknál szólt a tervezési és technológiai szabályok pontos megtartásáról, vagyis a jó minőségű munka alapvető fontosságáról, az úttest kopórétegének gondos kiválasztásáról, a különböző érdesítő rétegekről. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Főosztályának vezetője, Dr. Bognár Balázs tű. alezredes „Új technikák, technológiák megjelenése időjárási káresemények kapcsán” címet viselő előadásában elsőként a biztonság fogalmával foglalkozott, majd arról beszélt, miként változtak meg a Magyarországot érintő kockázatok az 1990-es évek elejének válságkezelésétől a jelenlegi polgári veszélyhelyzetek kezeléséig. Az alezredes szót ejtett az ország katasztrófa-veszélyeztetettségéről, arról, hogy végbement a települések ismételt besorolása, amely a kockázatok azonosításával kezdődött, majd a veszélyeztető tényezők elemzése és értékelése következett, és végül az osztályba sorolással fejeződött be. A főosztályvezető elmondta, az új rendszerben 3176 település került valamelyik osztályba, közülük 157 a legnagyobb kockázatokat jelentő egyes kategóriába. Sok egyéb mellett Bognár Balázs beszélt a katasztrófavédelem három szakterületéről, közülük is bővebben az iparbiztonságról. Az előadásban elhangzott, több mint nyolcszáz azoknak a veszélyes ipari üzemeknek a száma, amelyek hatósági felügyelet alatt vannak, és körülbelül nyolcezer, a SEVESO-II. irányelv szerint küszöb alattinak minősülő üzem van a katasztrófavédelem látókörében. Az iparbiztonság másik szegmenséről szólva főosztályvezető emlékeztetett arra, hogy egy négyéves európai uniós irányelv kötelezte Magyarországot a kritikus infrastruktúra felmérésére, hatósági felügyelet alá vonására. Ennek komoly jogszabályi háttere is van, hiszen az alaptörvény is lehetőséget ad veszélyhelyzet kihirdetésére akkor, ha kritikus infrastrukturális elem sérül. A témának aktualitás ad, folytatta Bognár Balázs, hogy az Országgyűlés november 12-én elfogadta a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényt, amely 2013. március elsején lép hatályba. A törvény nem kis feladatot ró a katasztrófavédelemre, hiszen 2014. január elsejéig tíz ágazat (energia, közlekedés, agrárgazdaság, egészségügy, pénzügy, ipar, infokommunikációs technológiák, víz, jogrend-kormányzat, közbiztonság-védelem) körülbelül 35 ezer elemét kell megvizsgálni. Legelőször, 2013. március elsejéig az energia- és a közlekedési szektor elemei kerülnek sorra. Előadásában ezek után az alezredes azokat az
adatbázisokat, rendszereket, szoftvereket mutatta be, amelyeket az iparbiztonsági szakterület használ, szólt egyebek mellett az Iparbiztonsági Információs Központról, a Monitoring és Lakossági Riasztórendszerről, a veszélyesáru-szállítás ellenőrzési szoftveréről, a hajókövető programról, „Dömi”-ről, a döntéstámogató térképről, valamint a katasztrófavédelemnél használatban lévő kommunikációs rendszerekről. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1433 Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések és események November 19. és 23. között közúton 17 igazgatóság 34 helyszínen vizsgálódott, 517 járművet ellenőriztek. Az ADR hatálya alá tartozó 76 ellenőrzött gépjármű közül négy volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést nyolc igazgatóság kilenc helyszínen végzett. Hatósági eljárás megindítására négy közúti szállítás nyomán volt szükség. Ugyanebben az időszakban vasúton 14 igazgatóság 24 helyszínen ellenőrzött, ez 404 vasúti járművet érintett, közülük 181 tartozott a RID hatálya alá. Öt igazgatóság összesen nyolc telephelyen vizsgálódott. Az elmúlt héten vízi úton három igazgatóság hét helyszínen ellenőrzött, összesen 21 vízi járművet vizsgáltak meg. Ezek közül nyolc tartozott az ADN hatálya alá. A hét jelentős eseményei az országos iparbiztonsági főfelügyelőségnél Az elmúlt héten a megyei igazgatóságok egy, a katasztrófavédelmi kirendeltségek hét telephelyen tartottak helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából. Egy igazgatóság és egy kirendeltség egy-egy telephelyen tartott supervisori iparbiztonsági ellenőrzést. Az előző hét során a katasztrófavédelmi szervek hat esetben biztonsági dokumentációt vizsgáltak felül, négy helyen belsővédelmiterv-gyakorlatot ellenőriztek és öt időszakos hatósági ellenőrzést hajtottak végre. A Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán a veszélyes üzemek főosztály képviselője november 19-én és 20-án újabb egyeztetésen vett részt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Országos Atomenergia Hivatal illetékeseivel együtt. Az olaszországi Ispra-ban rendezték meg a II. Kritikus Infrastruktúra Védelem (CIP) munkaműhelyt november 22-23-án, amelyen a BM OKF kritikus infrastruktúra koordinációs szakterületének képviselője is részt vett. A Magyar Közlönyben november 23-án megjelent a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény. A következő hét eseményei A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., illetve a BM OKF egyeztet a héten az üzemi EDR hálózat fejlesztéséről, a katasztrófavédelem számára szolgáltatandó adatokról, valamint a tájékoztatási rendszerről.
November 26. és december 7. között a katasztrófavédelmi mobil labor új technikai eszközeinek alkalmazása címmel zajlik a mentorok felkészítése az oktatásigazgatási és kiképzési főosztály szervezésében, amelyen a veszélyes üzemek főosztály kijelölt állománya is részt vesz. A Belügyminisztérium képviselőivel zajlik egyeztetés november 27-én a veszélyes áruk légi szállítására vonatkozó előírások elrendeléséről, valamint ezen előírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól szóló jogszabálytervezet kapcsán.
A főügyelet területén történt A hét eseményei A személyi állomány egyéni védőeszközzel történő ellátásáról szóló belső szabályozóval kapcsolatos megbeszélésen vett részt november 19-én a szakterület képviselője. A BM ügyeleti tevékenységét ellátó szervezeti egységként a Belügyminisztérium Terrorelhárítási Központ Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatósága tartott továbbképzést november 21. és 23. között a hivatásos katasztrófavédelmi és rendőrségi szervek ügyeleti szakterületét vezető állomány számára. A szakterület képviselői ezen résztvevőként, a főosztályvezető pedig előadóként volt jelen. A jövő hét eseményei A héten Marathon kommunikációs gyakorlatot hajt végre a Központi Főügyelet. A Tűzvédelmi Tanácsadó Testület november 28-i ülésén a szakterület vezetője a testület titkáraként vesz részt.
A katasztrófavédelem szervezeti hírei Tettre kész fiatalok a nemzeti minősítő gyakorlatokon A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján 2016-tól az érettségi egyik feltétele lesz ötven óra közösségi szolgálat elvégzése. A diákok ezt a katasztrófavédelemnél is teljesíthetik, az erről szóló szabályozás már megjelent, és tartalmazza a többi között a teljesíthető tevékenységi köröket, valamint a jelentkezés rendjét. Az elmúlt időszakban már számosan éltek is a lehetőséggel, több megyei mentőcsoport nemzeti minősítésén szerepjátékosként vettek részt középiskolások. A katasztrófavédelem várja a középiskolás tanulók jelentkezését, akiknek országszerte lehetőséget biztosít arra, hogy közösségi szolgálati kötelezettségüket a katasztrófavédelem szerveinél, a megyei igazgatóságokon, kirendeltségeken, tűzoltó-parancsnokságokon teljesítsék. A vállalt szolgálat során a diákok megismerhetik a szervezet feladatrendszerét, kialakul bennük a biztonság, a katasztrófák megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés
melletti elkötelezettség és felelősségérzet. A fővárosban már több mint száz diák csatlakozott a közösségi szolgálati programhoz, ők közreműködhetnek a megelőzési, felkészülési feladatokban, például iskolai tűzriadók megszervezésében, felvilágosító tevékenységben, de kiterjedt káresemények során részt vehetnek a beavatkozások háttértámogatásában is. Ezekre kiváló lehetőség a gyakorlatokon való részvétel, ahol a tanulók megismerkedhetnek a mentőcsoportok tevékenységével, speciális szaktudásával. Ezzel a lehetőséggel élve a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Zala, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyír és a Hajdú-Bihar megyei Hortobágy Mentőcsoport nemzeti minősítő gyakorlatán szabolcsi és Vas megyei diákok szerepjátékosként hozzájárultak ahhoz, hogy a gyakorlat még élethűbb legyen. Megtapasztalhatták az is, hogy egy feltételezett káreseménynél a hivatásos és az önkéntes szervek hogyan működnek együtt, hogyan végzik a mentést, a kárelhárítást, a beavatkozást. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1437 Megújult rendszer, megújult környezetben Január elsejével létrejött az új egységes, központi gazdálkodást folytató hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. A korábban önkormányzati tulajdonban lévő tűzoltó laktanyák fenntartását és üzemeltetését ettől kezdve a katasztrófavédelem végzi. Elsőként felmérte az átvett ingatlanállományt, ami rendkívül vegyes képet mutatott. Sok helyen a tűzoltók kimondottan rossz állapotú, karbantartatlan, a hivatáshoz méltatlan körülmények között teljesítettek nap mint nap szolgálatot. A tapasztaltak miatt azonnali lépések megtételére, valamint hosszútávú korszerűsítési és fejlesztési program kidolgozására volt szükség. Már az év elején megkezdődtek a legszükségesebb beruházások, illetve hosszabb időt, komolyabb forrásokat igénylő feladatok megalapozása. A tervek elkészítésekor fontos szempont volt az erők és eszközök megfelelő elosztása, az országban kialakult tűzvédelmi különbségek kiegyenlítése. Az önkormányzatoktól átvett, közel kétszáz helyrajzi számon szereplő, több mint kétszáz épület esetében meg kellett vizsgálni, hogy egyáltalán alkalmasak-e kiszolgálni a hivatásos katasztrófavédelmi szervek igényeit. A felmérések azt mutatták, hogy egyes esetekben elegendőnek bizonyult az épületek felújítása, de sok esetben a tűzoltó egységek új ingatlanban történő elhelyezése bizonyult a legjobb megoldásnak. Új laktanyák épültek és épülnek: Balatonfüreden 316, Marcaliban 650, Monoron 490, Szarvason 440, Békéscsabán 274 millió forintot költöttek arra, hogy a tűzoltók méltó körülmények között dolgozhassanak. Az ország 20 pontján kezdtek laktanyafelújításba, amelyből 16 helyen már be is fejeződtek a munkálatok. A kormány idei évben 500 millió forintot fordított az ingatlanok felújítására, és jövőre ennél is nagyobb összeget szán majd a katasztrófavédelem ugyanerre a célra A tervek szerint Pécsett, Kecskeméten és Sopronban is új, korszerű laktanya készülhet. Az ingatlanok átadása során nem csupán a katasztrófavédelemhez kerültek épületek. Korábban a katasztrófavédelem egyes szervezeti egységei a polgármesteri hivatalokban, illetve egyéb önkormányzati tulajdonú ingatlanokban működtek. Az egységes rendvédelmi szerv kialakításakor ezek az új és felújított épületekben kaptak helyet, az így felszabadult irodákat és épületrészeket pedig az önkormányzatok vehették birtokba és hasznosíthatják azokat a továbbiakban. Mindezzel párhuzamosan zajlik a "fehér foltok" felszámolását célzó őrsprogram is, amelynek befejezésekor, 2014 végén 65 település rendelkezik majd saját hivatásos beavatkozó egységgel. Az őrsprogram lényege, hogy nem önálló parancsnokságként, hanem egy meglévő parancsnokság részeként, annak székhelyétől távolabb, a működési területen belül, a „fehér folt”-okhoz lehető legközelebb állítanak szolgálatba egy gépjárműfecskendőt fél, illetve egy
raj kíséretében. Így nőhet azoknak a településeknek a száma, ahol beavatkozásra alkalmas erők vannak, így az itt élők a korábbinál jóval gyorsabban jutnak segítséghez baj esetén. Idén eddig 18 őrs kezdte meg működését: Solton, Törökbálinton, Zalakaroson, Budapesten öt helyszínen, Véménden, Csornán, Hajdúszoboszlón, Hevesen, Bajnán, Nyergesújfaluban, Záhonyban, Szentgotthárdon, Pannonhalmán és Ruzsán. Jövő év január elsejével pedig újabb hat településen kezdi meg működését katasztrófavédelmi őrs. Változott a bejelentések fogadásának rendje és technikai, informatikai háttere is. A katasztrófavédelem ügyeleti rendszerének jelentős átalakulása elsősorban a területi és helyi szintet érintette. Az egységes műveletirányítási rendszer kialakítása a mindennapi tűzoltói műveleti tevékenységet érinti leginkább, az átállás zökkenőmentes volt. A rendszer alkalmas az egységes európai segélyhívórendszer ki-, illetve átalakításával kapcsolatos feladatok végrehajtására is. A megyei műveletirányítási központoknak helyet adó helyiségek építészeti kialakítása 143 millió forintba került, és ami legalább ennyire fontos, a főügyelet és a műveletirányító ügyelet létszámgondjai is csökkentek. Az egészségügyi ellátás területén is országosan megoldandó problémák mutatkoztak. Az esetek többségében a szervezet számára nem igazán előnyös kényszermegoldások révén jutottak egészségügyi ellátáshoz a tűzoltók. Ezt a rendszert haladéktalanul fel kellett számolni, és egy új, kiszámítható, folyamatosan elérhető ellátást kellett megvalósítani. 54 millió forintot költött a szervezet arra, hogy regionális egészségügyi központok jöjjenek létre Budapesten, Szegeden, Csornán, Debrecenben és Kaposváron. Jelenleg összesen kilenc orvos és hét pszichológus végzi az állomány egészségi és pszichikai ellátását ezekben a központokban. Legutóbb a héten a mezőtúri tűzoltók vehették birtokba a teljesen felújított és korszerűsített laktanyájukat. A megvalósításhoz szükség volt az állam és az önkormányzat támogatására egyaránt. Az összefogás eredményeként, több mint 50 millió forintból kívül-belül megújult a mezőtúri tűzoltólaktanya. A helyi önkormányzat 2010-ben nyerte el azt az 51 millió 700 ezer forintos pályázati támogatást, amelyből az átfogó rekonstrukció megvalósulhatott. Nyáron a gyöngyösi kollégák is átvehették új épületüket, ahol a közműveket újították fel és a belső tereket alakították át. A beruházás során a katasztrófavédelmi kirendeltség és a hivatásos tűzoltó-parancsnokság összesen tizenhat helyiségét újították fel. A főigazgatóság folyamatosan keresi az ingatlanállomány hatékony fenntartását elősegítő megoldásokat és finanszírozási lehetőségeket. Hamarosan lezárul egy 3,2 milliárd forintos uniós projekt, amely 40 tűzoltólaktanya energiakorszerűsítését oldhatja meg a jövőben. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1439
