Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 43. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Fókuszban a határ menti együttműködés Tizennegyedik ülését tartotta október 26-án Pozsonyban a Magyar-Szlovák Katasztrófavédelmi Állandó Vegyes Bizottság. A polgári és a tűzoltósági főfelügyelőből és a nemzetközi főosztály vezetőjéből álló magyar delegációt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, Dr. Bakondi György tű. altábornagy, míg a házigazdákét Szakállos László, a szlovák katasztrófavédelem igazgatója vezette. A találkozón a 2010 óta eltelt időszak történéseit, az előző ülésen elfogadott munkaterv alapján elvégzett feladatokat értékelték, valamint megvitatták és elfogadták a jövő évi munkatervet. A magyar és a szlovák fél egyetértett abban, hogy a két évvel ezelőtt megfogalmazott célok többsége megvalósult, majd a közeljövő terveit vették számba. Megállapodás született arról, hogy 2013-ban két közös gyakorlatot tartanak. A magyar katasztrófavédelem az elképzelések szerint egy Duna menti létesítmény vagy vízi jármű oltására alapozott gyakorlatot, míg északi szomszédunk egy dunai olajszennyezést szimulálót szervez. A találkozón döntés született arról is, hogy szintén a következő időszakban a határon átnyúló együttműködés kapcsán érintett partnerszervezetek kidolgozzák a határon átnyúló tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások részletszabályait, és ugyanebben a témában módszertani útmutató is készül. Emellett várható a tavaszi és őszi szabadtéri tüzek megelőzése és a védekezés során való együttműködés feltételeinek tető alá hozása. A tárgyaláson terítékre került a határhoz közeli, tömeges sérülésekkel járó balesetek kezelése, nevezetesen az, hogy ilyen esetekben a két ország összehangolja orvosi kapacitásait, akár úgy is, hogy a sérülteket a baleset helyszínéhez közelebb lévő kórházba viszik, függetlenül attól, hogy a sebesült szlovák vagy magyar állampolgár. A felek megerősítették azt a korábban már megfogalmazott szándékot, hogy együtt indulnak azokon az uniós pályázatokon, amelyeknél arra lehetőség van, így is növelve a siker lehetőségét. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1387 Hajrá! Hajrá! Hajrá! Csapatzászlót kapott és esküt tett a HUSZÁR Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezet és tíz megye mentőcsoportja az október huszonötödikén a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban megtartott ünnepségen. A csapatok tíz-tíz fővel képviseltették magukat. A zászlókra az országos főigazgató és a küldő megye kormányhivatalának vezetője kötött szalagot. A jelentés beadása és a Himnusz elhangzása után Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott köszöntőt. Mint fogalmazott, fontos pillanat
jött el, hiszen az eddig felkészített tíz megyei mentőcsapat után újabb tíz járta végig az utat, tesz esküt és kap csapatzászlót. A tábornok kijelentette, a hivatásos katasztrófavédelem a civil szervezetekkel együtt képes megelőzni a bajt, ha pedig mégis bekövetkezett, akkor a veszélybe kerültek mentésére tud sietni. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató az ünnepségre elhozta a belügyminiszter személyes üdvözletét. Elmondta, Pintér Sándor azért nem tudott megjelenni a rendezvényen, mert a két hete halálra gázolt rendőr hadnagy, Kenéz Imre temetésén vett részt Szegeden. A hősi halált halt rendőrmotoros emlékének a csapatzászlóadományozási ünnepség résztvevői egyperces néma főhajtással adóztak. Ez az eset, vagy az újabb megtalált világháborús bomba, a veszélyesáru-szállítmányok, a veszélyes üzemek, a löszfalcsúszás, mind-mind olyan naponta jelentkező veszélyek, amelyek az ország normális működését kockáztatják – mondta Bakondi György, kezelésükben érdemes támaszkodni az önkéntes szervezetekre. Azokra, akik nem pénzért, hanem szabadidejükben, lelkesedésből vállalták, hogy segíteni indulnak, ha kell. Az altábornagy külön kiemelte a HUSZÁR mentőcsapatot, amely alig egy hete szerzett közepes városi kutató-mentő minősítést az ENSZ INSARAG irányelvei alapján, nemzetközi minősítő szakemberek előtt. Teljesítményükre, hangsúlyozta Bakondi György, a világ is felfigyel, annál is inkább, mert az ENSZ INSARAG Irányító Csoportjának elnöke a sikeres minősítés bejelentésekor azt mondta, bármikor szívesen dolgozna együtt a huszárosokkal. A BácsKiskun, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyét képviselő csapattagok előtt a főigazgató úgy fogalmazott, a nemzeti minősítés megszerzését követően is törekedniük kell a fejlődésre. A BM OKF vezetője után Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott emelkedett szólásra. Ő mondandóját a hatékonyság fogalma köré építette fel, úgy vélte, ez a szó sokszor felülír mindent, főleg akkor, amikor valahol baj van. A hatékony fellépésben egyértelmű felelőssége van a katasztrófavédelem rendszerében a hivatásos szervnek. Emlékeztetett a védelemigazgatásban végbement változásokra, arra, hogy a megyei védelmi bizottságok irányítása immár a közigazgatási hivatalok vezetőjének dolga, így lehet a leggyorsabban megszervezni a segítséget, hiszen nincs idő tétovázni. Ebben a berendezkedésben „nagy pluszt” jelentenek az önkéntes szervezetek, mutatott rá Tarnai Richárd. Hogy konkrétan mit, az minden résztvevő esetében más, de az elköteleződés, az odaadás mindenütt egyforma. A kormánymegbízott kijelentette, az önkéntesek munkájáért köszönet és főhajtás jár. Ugyanakkor hozzátette, a korábbi külön-külön való munkát felváltotta az egyértelmű felelősség, hierarchia, a veszélyhelyzetben megjelenő állami irányítással. A beszédeket követően a mentőcsapatok polgári védelmi esküt tettek, amelynek szövegét Kovács Ferenc, a HUSZÁR tagja olvasta elő. Az ünnepség következő momentumaként a HUSZÁR, a Petőfi, a Mátra, a Turul, a Palóc, a Pilis, a Somogy, a Gemenc, az Őrség, a Bakony és a Zala Mentőcsoport átvette az országos katasztrófavédelmi főigazgató által adományozott csapatzászlót. A zászlóra szalagot Bakondi György és az érintett megye kormánymegbízottja, vagy a kormányhivatal egyik vezetője kötött. A lobogókat ezután a történelmi egyházak képviselői áldották meg, oltalmat kérve az alattuk dolgozókra. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1385
Akár egy cseppet a tengerből… Október 25-én ünnepélyesen átadták a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ kutatóintézetének mintegy ötven millió forintból felújított laboratóriumát. Az intézményben ezentúl egy gázkromatográffal összekapcsolt tömegspektrométert is használnak majd, amellyel kimutathatóak az illékony szénhidrogének. A Katasztrófavédelmi Kutatóintézet fejlesztésének programja 2011-ben indult, az elmúlt egy esztendőben mintegy ötvenmillió forintból újult meg a laboratórium. Az összegből jutott a berendezések felfrissítésére, felújítására, az elhasználódott eszközök pótlására, a hiányzók vagy már vizsgálatok elvégzésére alkalmatlan darabok helyett újak beszerzésére, de a legnagyobb tételt a gázkromatográffal összekapcsolt tömegspektrométer és a kiszolgáló berendezések jelentették. Minderről a kutatóintézet vezetője, Szabó Attila tű. alezredes beszélt az ünnepélyes szalagátvágást megelőzően. Az alezredes úgy fogalmazott, a cél a kutatóintézet tevékenységi körét növelni, bevételi forrásainak lehetőségét bővíteni. A korábban említett berendezést például az országos tűzoltósági főfelügyelőség javaslatára szerezték be, megteremtve ezzel a tűzoltói helyszíni szemlék során begyűjtött minták elemzésének, közelebbről a mintákban lévő gyúlékony anyag meghatározásának lehetőségét. A laboratórium munkájához egy vegyész kolléga is csatlakozott, ő kezeli egyebek mellett a spektrométert. A készülék rendkívüli tudását Szabó Attila egy adattal illusztrálta: a gép képes 10-12 g/liter koncentrációban felismerni bizonyos vegyületeket. Ez akkora mennyiség, mintha egyetlen csepp benzint 220 versenyuszodányi vízbe öntenénk. Az intelligens berendezéshez mintavételi rendszer társul, a cél az, mondta az intézet vezetője, hogy ellentétben más laborok egy-két hónapos átfutási idejével, itt legfeljebb hét nap alatt tudjanak valamilyen választ adni például a tűzvizsgálók megkeresésére. A tervekben az szerepel, folytatta az alezredes, hogy évente három-ötszáz mintát dolgoznak fel. Szabó Attila végezetül köszönetet mondott mindazoknak, akik szerepet játszottak a laboratórium felújításában, a munkafeltételek javításában, az új eszközök, berendezések beszerzésében. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató az átadást jelképező nemzetiszínű szalag átvágása előtt úgy fogalmazott, szerinte az intézet alapítása után bizonyos idővel a kezdeti lelkesedés mintha megtorpant volna, az eszközöket hagyták elöregedni, nem volt fejlesztés. Ezért az elmúlt két év átszervezései során úgy gondolta, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell. A főigazgató kijelentette, 2013-ban a katasztrófavédelmi tevékenységben a hangsúly a megelőzésre kerül, így például megalakul majd az Országos Tűzmegelőzési Bizottság, fajsúlyossá válik a polgári védelem hatósági munkája. A laboratóriumra és annak analitikai potenciáljára nagy szükség lett volna például a vörösiszap összetételének meghatározásakor, mondta a tábornok, végül azonban a Magyar Tudományos Akadémia intézetétől kért a katasztrófavédelem segítséget. Bakondi György emlékeztetett arra, hogy az egységes iparbiztonsági hatóság létrejöttével, a veszélyes áruk szállításának és a veszélyes üzemeknek a fokozottabb ellenőrzésével még inkább szükség van gyors vizsgálati eredményekre. A főigazgató kijelentette, lát távlatokat a kutatóintézetben, és erre további erőforrásokat is biztosítani szándékozik. Mint fogalmazott, egy közbiztonsági feladatokat ellátó szervezetnek, mint amilyen a katasztrófavédelem is, szüksége van kutatóintézeti háttérre. Hozzátette, természetesen együtt gondolkodást vár az intézettől, jövő év első negyedévében például a fejlesztés, a kutatás irányait illetően. Ezt követően az országos katasztrófavédelmi főigazgató átvágta a nemzetiszín szalagot, ezzel jelképesen átadta a felújított laboratóriumot. Természetesen nem maradt el a szokásos bejárás sem, a főigazgató az intézet, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ vezetőivel és a labor
munkatársaival együtt megtekintette a berendezéseket, érdeklődött a műszerek funkciójáról, az általuk elvégezhető vizsgálatokról. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1384 Pihenőre mennek tavaink viharjelzői November elejétől szünetelnek Magyarország tavainak viharjelző rendszerei. Az utóbbi két év fejlesztéseinek is köszönhetően az idei szezonban nem volt olyan baleset, ami a rendszer nem megfelelő működésére lett volna visszavezethető. A rendszer fejlesztése nem áll meg, az áprilisban induló szezon kezdetére két új állomás áll üzembe, több régebbi pedig megújulva várja a 2013-as strandszezont. A viharjelző rendszerek felügyeletét ellátó központban Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgatóhelyettese értékelte az Országos Meteorológiai Szolgálattal szoros együttműködésben üzemeltetett rendszer 2012-es működési tapasztalatait. A tábornok elmondta, hogy a mögöttünk hagyott szezonban több, a tavainkon vagy azok közvetlen környezetében tartózkodó állampolgárok biztonságát szolgáló lépés valósult meg. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az elmúlt két évben a viharjelző rendszerek fejlesztésére 230 millió forintot fordított a katasztrófavédelem, 110 millió forinttal többet, mint az azt megelőző nyolc évben összesen. Az egyik legjelentősebb fejlődés a Tisza-tó környékén mutatkozott, hiszen az idén beüzemelt három állomással együtt immár öt helyen működött viharjelzés. Sikeresnek bizonyult az is, hogy Siófokon, Gárdonyban és Szolnokon a vízirendészeti őrsökön vízirendészeti ügyeleti monitoring rendszert telepítettek, így ezek az ügyeletek azonnal megkapták az aktuális viharjelzési információkat, és szolgálatukat is ezek birtokában tudták megszervezni. A főigazgató-helyettes szavaiból kiderült, hogy megvizsgálják, szükség lehet-e további állomások telepítésére, ha igen, ezek hol legyenek, ám most a hangsúly a régebb óta működő állomások – a Balaton keleti medencéjében – korszerűsítésére kerül. A legsürgősebb ugyanis a balatoni jelzés fokozatos átállítása a jelenlegi villanócsöves megoldásról LED technológiára. Azt, hogy az utóbbival felszerelt viharjelzők a korábbinál jobban láthatóbbak, üzemidejük hosszabb, működtetésük pedig kevésbé költséges, a készülő két új állomás tesztüzeme igazolta – hangsúlyozta Tollár Tibor. A tábornok elmondta azt is, hogy 2012-ben a korábbinál hangsúlyosabb volt a lakosság kiadványokon, illetve a strandok jól látható pontjain elhelyezett információs táblákon keresztül történő tájékoztatása, hiszen mint mondta, nem elég, ha a rendszer jól működik, az embereknek pontosan tudniuk kell, melyik jelzés mit jelent, és azt is, melyik fokozatnál mi a teendője. Ezt segítette az az okostelefonra kifejlesztett androidos alkalmazás is, amelyet a katasztrófavédelem a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülettel közösen fejlesztett ki. Ez azok – például nádasban lévő horgászok – számára is azonnali informálódási lehetőséget jelent, akik olyan helyen tartózkodnak, ahol amúgy nem látnák a viherjelzőt. Az alkalmazás a viharjelzés fokozatai mellett az éppen aktuális szélerőről, a segélyhívó telefonszámokról is információt nyújt. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1388 Idén is a Millenárisba várták a közigazgatás iránt érdeklődő fiatalokat Harmadszor rendezték meg Regeneráció – Kormányzati Karrier Expót, amelynek fő célja, hogy a közigazgatást működésének bemutatásával vonzóvá tegyék a fiatalok számára. Október 27-én a Millenáris Parkba várták tehát a felsőfokú tanulmányaik
befejezése előtt álló vagy frissen végzett hallgatókat, a felsőoktatásban tanulókat. Az expóra kilátogatók a minisztériumok és háttérintézményeik mellett közelebbről megismerhették a katasztrófavédelem felépítését és működését is. A Regeneráció – Kormányzati Karrier Expón nyolc minisztérium több mint hetven standdal várta az érdeklődőket, az ide látogatók betekintést nyerhettek az államtitkárságok és kiválasztott háttérintézményeik belső világába. A rendezvény vendégeit – az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is – önálló standdal várták a központi kormányhivatalok (KSH, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), valamint a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program. Utóbbi 2010-ben indult útnak, annak keretében eddig 270 fiatal kapott lehetőséget arra, hogy egyéves hazai és külföldi szakmai gyakorlat során szerezzen tapasztalatot a közigazgatásban. A nap folyamán kerekasztal-beszélgetések is zajlottak, ezeken mutatták be az érdeklődőknek a tárcák kiemelt projektjeit és feladatait. Az egyik ilyen beszélgetés során közelebbről megismerhették a január óta működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzéseit. Folyamatos volt az érdeklődés a Belügyminisztérium standjánál is, ahol a katasztrófavédelem tevékenységéről és a karrierlehetőségekről is sokan kérdezősködtek. A karrier expo célja az, hogy a közszféra folyamatos, jól képzett utánpótlással bírjon, az hosszú távú alternatívát jelentsen a fiatalok számára. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1389
Tűzoltósági területen történt Szakmai nappal a még jobb tűzoltósági munkáért A hatósági, az iparbiztonsági és a polgári védelmi után a tűzoltósági szakterület is megtartotta szakmai napját, amelyen a főfelügyelők és a felügyelők a most időszerű kérdések és feladatok mellett tájékoztatást kaptak a helyszíni bírságolás menetéről, a szabálysértési eljárásról és a tűzvédelmi bírságról, megismerhették a főügyeleti tevékenység és a műveletirányítás tapasztalatait, valamint részleteiben is megtudhatták, milyen változások történtek a tűzvizsgálat terén. Az értekezletet megnyitó főigazgató, Dr. Bakondi György tű. altábornagy elsőként a katasztrófavédelem rendszerének átalakításáról, annak okairól beszélt. Mint azt hangsúlyozta, az új rendszer kiépítését nem „elméleti okoskodás”, hanem az elmúlt tíz év működési tapasztalatainak a számbavétele, valamint egyes konkrét esetek tanulságainak levonása előzte meg. A kiindulási pontot pedig a katasztrófavédelem alaprendeltetésének, a tágabb értelemben vett közbiztonságnak az értelmezése jelentette – szögezte le a tábornok. Mindezek után lehetett meghatározni az átalakítás célját, nevezetesen az állampolgárok objektív és szubjektív biztonságának legalább az európai átlagra történő erősítését. Ezután több olyan konkrét esetet, veszélyhelyzetet, az azok kezelése során szerzett tapasztalatokat elemezte a főigazgató, amelyek egyértelművé tették, hogy mely területeken kell alapvető átalakításokat végrehajtani. Számtalan tanulsággal szolgált például a 2010-es borsodi árvízi védekezés, amely legalábbis kaotikusnak volt mondható – jelentette ki a katasztrófavédelem vezetője, aki ezután pontról pontra végigment a hiányosságokon. Bakondi György kitért a megelőző munka elmaradására, a polgári védelmi szervezetek, a szükséges felszerelések és a logisztikai támogatás és az
egységes irányítás hiányára, a szervezetlenségre, valamint ezek következményeire. Mindez megmutatta – folytatta a főigazgató, hogy alapjaiban kell megváltoztatni a védelmi igazgatás addigi rendszerét, valós kockázatokra alapozó elemzésekre és veszélyhelyzeti tervekre van szükség, és át kell szervezni a logisztikai rendszert is. A polgári védelem után az iparbiztonság területébe avatta be a tábornok a megjelenteket. Beszélt a januárban megalakított egységes iparbiztonsági hatóság előzményeiről, illetve arról a felismerésről, hogy e szakterület munkája nem merülhet ki a SEVESO hatálya alá tartozó veszélyes üzemek és a közúti veszélyesáruszállítás ellenőrzésében, az állampolgárok biztonsága jóval szélesebb körű felügyelettel, sokkal erősebb hatósági jogosítványokkal garantálható csupán. Kontroll alatt kell tartani a veszélyes áruk vízi és vasúti úton történő szállítását, a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek lehető legteljesebb körét, és természetesen a kritikusinfrastruktúra-elemeket is. Bakondi György ezt követően tért ki részletesen a tűzvédelemben már lezajlott és a még soron következő változásokra. Ezúttal is egyértelművé tette, miért volt elkerülhetetlen a hivatásos tűzoltóságok állami irányításba vétele. Az elvi problémák mellett felszínre kerültek a 112 hivatásos önkormányzati tűzoltóság különbözőségéből adódott és az eltérő források miatt keletkezett visszásságok, de gondok mutatkoztak a tiszti utánpótlás és a képzések terén is. A főigazgató a tragikus kimenetelű West Balkán tragédia kapcsán a hatósági munka hibáira és hiányosságaira világított rá, mint mondta, a három fiatal halálával végződött eset a rendszer szinte valamennyi problémáját felvonultatta még úgy is, hogy tűz sem keletkezett a szórakozóhelyen. A tűzmegelőzés fontosságára tért ki ezután a tábornok, pozitív példaként említve azt a tavasszal Nógrád megyében kipróbált módszert, amellyel a szabadtéri tüzek számát az előző év hasonló időszakában mért felére sikerült leszorítani, miközben országosan a helyzet jelentősen romlott, tízszer annyi esethez vonultak a tűzoltók, mint 2011 tavaszán. A felvázolt példa is azt bizonyítja, vannak olyan hatékony megelőzési módszerek, amelyekkel az esetek, ily módon a beavatkozások számát csökkenteni, végső soron tehát a károkat minimalizálni lehet – emlékeztetett a tábornok. A katasztrófavédelem vezetője ezt követően az áprilisi, majd az október elején végrehajtott strukturális átalakítás okait tette egyértelművé a jelenlévők számára, különös hangsúlyt helyezve a közelmúlt változásaira, így a hatósági szakterület megerősítésére, illetve a hatósági szintek átcsoportosítására (az esetek többségében első fokon most már a kirendeltségek járnak el, ezekben az ügyekben a megyei igazgatóság a másodfok). A hatékonyság, a feladatok megfelelő helyen történő kezelése érdekében a korábbinál jobban el kellett választani egymástól a parancsnoki – ide tartoznak a mai értekezleten jelenlévő főfelügyelők és felügyelők is – és a hatósági területet – tette világossá Bakondi György, aki ezután a következő év kulcsfeladatait ismertette a szakmai nap résztvevőivel. Végezetül leszögezte: számít arra, hogy ez a csapat rövid időn belül „rátalál feladataira”, az ehhez szükséges támogatást számukra a katasztrófavédelem vezetése megadja. A katasztrófavédelem vezetőjének szavait szakmai helyettese, Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok egészítette ki, amikor a közelmúlt főigazgatói és főigazgató-helyettesi szemléin tapasztaltakról, például a hatósági és a szakmai munka időnkénti keveredéséről beszélt. Ezt követően a főigazgató-helyettes a közigazgatási eljárási törvény alapos elsajátítását javasolta a szakmai nap résztvevői számára, majd az egyes hatásköri változásokat részletezte számukra. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1383
A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél A héten 73 ember részvételével folytatódott robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzése.
a
kárelhárítás irányításában résztvevők
Október 22-én és 23-án a tűzoltósági főosztály kijelölt munkatársai részt vettek az október 23-i állami ünnepség biztosítására létrehozott Operatív Törzs feladatainak ellátásában. Október 25-én a tűzoltósági főosztály vezetője részt vett azon a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tartott egyeztetésen, amelyen az autópályákon bekövetkezett balesetek, káresetek felszámolásának gyorsítását célzó jogszabályok módosításáról tárgyaltak. Október 25-én a tűzvédelmi főosztály vezetői és munkatársa a Kossuth térrel kapcsolatos kiemelt beruházás megvalósításával kapcsolatos egyeztetésen vettek részt. A tűzvédelmi főosztály munkatársa október 20-26. között a svédországi Revinge-ben tartózkodott, itt rendezték meg a modulok alaptanfolyamát (Modules Basic Course). A kurzus célja, hogy a résztvevők az EU polgári védelmi mechanizmus keretei között fejlesszék a katasztrófák során nemzetközi segítségnyújtás keretében felajánlott csapatok tevékenységéhez kapcsolódó műveleti és adminisztrációs területeken szükséges ismereteiket és tudásukat. Október 26. és november 4. között a tűzvédelmi főosztály munkatársa a CTIF Erdőtűzvédelmi Bizottság Szalonikiben zajló ülésén és az azt megelőző szakmai munkaműhelyen tartózkodik. A rendezvény egyik fő témája az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése. A következő hét eseményei A héten 47 ember részvételével folytatódik robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzése.
a
kárelhárítás
irányításában
résztvevők
A beavatkozás-elemzési munkacsoport október 30-án az új országos tűzvédelmi szabályzat megalkotásával kapcsolatban egyeztet. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 255 tűzesethez vonultak és 297 műszaki mentésnél avatkoztak be, 15 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor.
A polgári védelem területén történt A polgári védelem is a hatósági munka terén erősít A hatósági és az iparbiztonsági után a polgári védelem szakmai napjára került sor október 24-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A programban az aktuális kérdések mellett terítékre kerültek a múlt heti ENSZ INSARAG minősítő gyakorlat tapasztalatai, a közösségi szolgálat részletkérdései, de a változatos témák között szerepelt a hatósági koordináció és a helyszíni bírságolás rendszere is. Első napirendi pontként az országos katasztrófavédelmi főigazgató adott átfogó ismertetést mindazon okokról, amelyek a katasztrófavédelem teljes átalakításához vezettek.
A példáknál a hangsúlyt Dr. Bakondi György tű. altábornagy ezúttal a polgári védelmi szakmai vonatkozásaira helyezte. Részletesen beszélt a 2010-es borsodi árvízről, a védekezés során tapasztalt hiányosságokról, végezetül kijelentette, ezek nyomán született meg a döntés, amely szerint a polgári védelem új rendszerét kell megteremteni ahhoz, hogy az képes legyen a huszonegyedik századi veszélyekhez igazodó módszerekkel, hatósági jogosultságokkal felvértezve dolgozni. A tábornok szólt a védelmi igazgatásban végbement átalakulásról, a katasztrófaveszély időszakának bevezetéséről, a kockázatelemzésről, a települések besorolásáról, a közbiztonsági referensekről. Velük kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy felkészítésük, műveleti gyakoroltatásuk, szakmai felügyeletük a polgári védelmi felügyelők dolga. Ezen kívül beszélt egy, az iparbiztonsági mintájára létrehozandó polgári védelmi adatbázisról. A főigazgató tájékoztatást adott arról is, milyen törekvések vannak a polgári védelmi hatósági jogkörök erősítésére. Itt példaként hozta a vízelvezetők, veszélyes fák ellenőrzését. Mint Bakondi György fogalmazott, ezeket utóellenőrzések, és rossz esetben akár szankciók is követhetik. Ezen kívül a BM OKF vezetője külön foglalkozott a parancsnoki és a hatósági tevékenység elválasztásával, mint mondta, a kirendeltségi és megyei hatóságok lesznek ezentúl a hatósági munka fő letéteményesei, működésük egységes elvek mentén történik. Bakondi György a közeljövő feladatairól szólva elmondta, hogy a kéményseprőipari tevékenység katasztrófavédelmi hatósági felügyelet alá helyezése egy sor új teendőt hoz magával, így a közszolgáltatási szerződések kontrollját, a kéményseprőipari szolgáltatást nyújtó cégeket felügyeletét. Új feladatokat jelent majd az Országgyűlés elé kerülő és jövő januártól hatályba lépő, a kritikus infrastruktúrák beazonosítását és hatósági felügyeletét szabályozó törvény is. Ez egy olyan jogszabály, tette hozzá a tábornok, amely szükségessé tette a hatósági terület megerősítését. A főigazgató beszélt arról is, hogy napirenden van a helyszíni szemlék egységesítése, negyedévente készülnek majd veszélyhelyzeti prognózisok és ugyanilyen gyakorisággal megvizsgálják azt is, mennyire váltak be az addig alkalmazott módszerek. A nap második előadója Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő volt, aki kijelentette, a szakmai nap célja azoknak a kérdéseknek a megválaszolása, amelyek az október elsejei változások után nyitva maradtak. Gyakorlati tanácsokat adott a jelenlévőknek, például arra, hogyan kell megszervezni egy többnapos beavatkozást, de beszélt a megelőzés hatósági feladatairól, a tervezés fontosságáról is. A tábornok elmondta, a most nagyjából százezer főt számláló polgári védelmi szervezetek száma várhatóan tovább nő, hiszen még csak most fognak bővülni az üzemi pv szervezetek, de újabb országos rendeltetésű szervezetek is létrejönnek, például a légi felderítés, a gépesített műszaki mentés területén. A szakmai napon résztvevő Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes a megjelenteket a hatósági munka alapos végzésére intette, és kiindulási alapként figyelmükbe ajánlotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt. A megyei főfelügyelőktől azt kérte, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a megyéjükben tartott rendezvényekre, tudjanak mindegyikről, és történjen meg azok ellenőrzése is. A főigazgatóhelyettes kijelentette, a műveletértékelésnek, -elemzésnek nemcsak a tűzesetekre, hanem az iparbiztonsági és polgári védelmi beavatkozásokra is ki kell terjedniük. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1382 A következő hét eseményei A héten Budapest főváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye soros védelmi bizottsági ülésén vesz részt az országos polgári védelmi főfelügyelő, illetve a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetője. A budapesti rendes ülésen a Fővárosi Csatornázási Művek beszámol a főváros aktuális és várható árvízvédelmi helyzetéről, szó lesz a Budapest Főváros Védelmi Bizottság Veszélyhelyzet-kezelő Központ kialakításáról, a jövő évre tervezett fő feladatokról,
valamint a téli időjárásra való felkészülés helyzetéről. Ez utóbbi téma napirendre kerül BorsodAbaúj-Zemplén megye bizottsági ülésén is, ahol a katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője beszámol a 2012-ben bekövetkezett eseményekről és a 2012. év során végrehajtott, illetve a folyamatban lévő, védelmi igazgatási szempontból különösen jelentős feladatokról is. Október 30-án a „Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásának kulcskérdései” című szakmai konferencián a katasztrófavédelem vizek kártétele elleni védekezésben betöltött szerepéről és a feladatokról tart előadást a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetője. A konferencia célja arra rávilágítani, hogy a keretirányelv végrehajtása a társadalom, a gazdaság valamennyi szereplőjét érinti. A rendezvényen tárgyalják a korábban megfogalmazott célok megvalósításának általános európai helyzetét, a magyarországi kulcsszereplők szempontjait, az akadályokat, a már meglévő és a még készülő stratégiákat.
Az iparbiztonsági területen történt Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések és események Október 22. és 27. között közúton 18 igazgatóság 40 helyszínen vizsgálódott, 712 járművet ellenőriztek. Az ADR hatálya alá tartozó 83 ellenőrzött gépjármű közül öt volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést hat igazgatóság egy-egy helyszínen végzett. Hatósági eljárás megindítására két telephelyi ellenőrzés és öt közúti szállítás esetében volt szükség. Ugyanebben az időszakban vasúton nyolc igazgatóság tíz helyszínen tartott ellenőrzést, amely 135 vasúti járművet érintett, közülük 47 tartozott a RID hatálya alá. Hatósági eljárás egy vasúti szállítás esetében indult. Az elmúlt héten vízi úton három igazgatóság hét helyszínen ellenőrzött, összesen 27 vízi járművet vizsgáltak meg. Az ADN hatálya alá 15 tartozott, amelyek közül egynél tártak fel szabálytalanságot. Az esettel kapcsolatban hatósági eljárás indult. Október 26-án a szakterület képviselői részt vettek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban megtartott Komplex Ellenőrzési és Bírságolási Útmutató kidolgozásával kapcsolatos egyeztetésen. Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések Az elmúlt héten a megyei igazgatóságok öt, a katasztrófavédelmi kirendeltségek pedig négy telephelyen tartottak helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából. Október 24-én a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság időszakos hatósági ellenőrzést tartott egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem peremartoni gyártelepen, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig egy vajtai telephelyen. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem budapesti telephelyén tartott ellenőrzést. Október 25-én a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy zalaegerszegi telephelyen, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig egy peremartoni telephelyen ellenőrzött belsővédelmiterv-gyakorlatot. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegen, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig Ercsin és Ráckeresztúron tartott külsővédelmiterv-gyakorlatot. Ezen a napon a nukleárisbaleset-elhárítási
osztály a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék laboratóriumában a neutronok detektálása és méréstechnikai jellemzői témájú elméleti és gyakorlati továbbképzésen vett részt. Október 26-án a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság komplex iparbiztonsági ellenőrzés keretében időszakos hatósági ellenőrzést tartott egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem zsanai telephelyén, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig biztonsági dokumentáció felülvizsgálata érdekében helyszíni szemlét tartott egy küszöbérték alatti üzem Aba-belsőkajtori telephelyén. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tiszaújvárosi telephelyen belsővédelmiterv-gyakorlatot ellenőrzött. Ezzel a gyakorlattal egyidőben Tiszapalkonya és Oszlár településeken külsővédelmiterv-gyakorlat zajlott. A miskolci kirendeltség egy sajóbábonyi telephelyen belsővédelmiterv- gyakorlatot ellenőrzött. Kritikusinfrastruktúra-védelemről A BM OKF a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok tapasztalatai alapján elkészítette a kiemelt és védett villamosenergia-felhasználók besorolása és a Rotációs Kikapcsolási Rend (RKR) megvalósulása érdekében tavaly kiadott főigazgatói intézkedés besorolási szempontrendszerének módosítását, amely az alapvető és létfontosságú felhasználók kijelölési eljárását tartalmazza. Ezt több, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-vel és az elosztói engedélyesek képviselőivel folytatott egyeztetés előzte meg. Október 26-án a szakterület képviselője részt vett a Belügyminisztériumban megrendezett, a biztonság és migráció területére vonatkozó szakpolitikai stratégia kidolgozásával kapcsolatos projekt megbeszélésen. Október 21-24. között Szófiában rendezték meg az informatikai biztonsággal és bűnözéssel foglalkozó második kelet-európai regionális fórum 2012. című rendezvényt, amelyen a szakterület munkatársa a magyar szabályozásról és sajátosságokról tartott előadást. A következő hét eseményei Október 29-én a műszaki főosztály és az informatikai főosztály szakemberei a katasztrófavédelmi mobil labor és a KML-ADR gépjárművek infokommunikációs felszereltségéről egyeztetnek. Október 30-án a szakterület képviselői a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület szakmai fórumán a „Vasúti veszélyes áruszállítás tendenciái és ellenőrzési lehetőségei” című előadással vesznek részt.
A főügyelet területén történt A hét eseményei Október 25-én az országos tűzoltósági szakmai napon a főosztályvezető a főügyeleti tevékenység és a műveletirányítás tapasztalatairól tartott előadást.
Október 25-én a tömeges bejelentések jobb kezelése érdekében hajtott végre gyakorlatot a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A gyakorlat célja az volt, hogy az érintett kollégák megismerjék az előre láthatóan, vagy hirtelen megnövekedő bejelentések kezelésének metodikáját, azt, miként kell a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletét ilyen helyzetben megerősíteni, milyen a megyei műveletirányítási ügyelet tömeges bejelentéseket kezelő tevékenysége, miként valósul meg a „túlcsorgatás”, emellett tesztelték a telefonközpont hangbemondását és az informatikai hálózat teherbírását is. A gyakorlat végrehajtásában részt vett az informatikai főosztály, valamint a Pest Megyei és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy-egy munkatársa.
A katasztrófavédelem szervezeti hírei Gyűjtik az érmeket a magyar tűzoltók Ausztráliában Kiválóan szerepel a magyar tűzoltók hét főből álló csapata a Sydney-ben zajló XII. Tűzoltó Világjátékokon (World Firefighter Games). A tíz napon át tartó viadalon Magyarországot a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) négy, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy, és két létesítményi tűzoltóság egy-egy tűzoltója képviseli. A tűzoltó olimpia első napján az 5000 méteres evezős ergométeres váltóversenyen aratott győzelmet az egy ausztrál tűzoltóval kiegészült Bauer – Kanyó - Királyi váltó. A következő napon a kajakversenyeké volt a főszerep. A tűzoltók versenyét egyszerre bonyolították le az új-dél walesi kajakosok évadnyitó versenyével, ahol Dr. Kanyó Ferenc egyéniben, 10 kilométeren első, Bauer Márton pedig harmadik helyezést ért el. Ugyanezen a távon a Bauer Kanyó kajak kettes aratott fölényes győzelmet. A hétfői nap az uszodában telt, tűzoltóink itt folytatták az éremgyűjtést. Dr. Kanyó Ferenc korcsoportjában két arany- és öt ezüstérmet nyert a különböző versenyszámokban (200, 400, valamint 800 méter gyors, 200 méter vegyes, 100 méter hát, 100 méter pillangó, 4 X 50 méteres gyorsváltó). Bauer Márton korcsoportjában három arany- (200 méter vegyes, 100 méter pillangó, 50 méter hát), két ezüst(100 méter hát, 4 X 50 méter gyorsváltó) és két bronzéremmel (100 méter mell, 100 méter gyors) végzett. Értékes helyezéseket szerzett Királyi Balázs is, ő 100 méter gyorson 4., 200 méter gyorson pedig 5. helyezést szerzett. Balázs József lépcsőfutásban a 4. helyezést érte el korosztályában a 80 emeletes Sydney Towerben megrendezett versenyen, míg atlétikában, a 100 méteres síkfutásban 3. lett. Egy nemzetközi csapat tagjaként aranyérmet szerzett a 4 X 100 méteres váltófutásban. Rehák Zsolt tenisz egyéni versenyszámban 3. helyezést, Fekecs József súlylökésben 3., gerelyhajításban 2. helyezést, Stipka István súlylökésben 2. helyezést ért el az atlétikai versenyek során. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1380 Tűzoltó történelem – zászlókkal elmesélve A Katasztrófavédelem Központi Múzeumában október 24-én nyílik a „Ritkaságok raktárunk rejtekéből – A zászlók” című kiállítás. Ezen a múzeum jogelődjének megalakulása óta összegyűjtött zászlók tekinthetőek meg, köztük a legrégebbi, az 1866ból származó soproni egyleti lobogó is.
A zászlók a történelem során mindig az együvé tartozás, egy közösség összetartó erejének szimbólumaként jelentek meg. A zászló színével és ábrájával eszmeiséget fejez ki. Eredete, megszületése nemzetség, államiság kifejezéséhez köthető, de jelképezhet egyházat, települést, intézményt. A tűzoltózászlók motívuma mindig az eszme melletti elkötelezettséget, a szervezethez való tartozást fejezik ki. A tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak képi, vagy szoborként való ábrázolásakor a zászló szinte elmaradhatatlan kellék. A szervezett tűzoltóságok kialakulása előtt az adott település címere volt a lakóközösség összetartozásának a jelképe, kifejezve azt az eszmeiséget is, amelyet később a tűzoltók zászlaikkal jelenítettek meg. Zászlóra a legkisebb tűzoltótestületek is igyekeztek szert tenni, ennek érdekében sok esetben gyűjtést rendeztek a szükséges pénz előteremtéséért, adományokat fogadtak el, esetleg adományozót találtak. A tűzoltózászlókon rendszerint megjelenik a település tűzoltó egyletének az emblémája, benne az elmaradhatatlan kellékek – a sisak, a balta, a kötél, a létra, a tömlő, a kürt. A címer fölé kerül a tűzoltó testület megnevezése, alá a helység neve, és az esemény, vagy évforduló évszáma. Legtöbbször Szent Flóriánt is ábrázolják a lobogón: általában az egyik kezében zászlóval, a másikban egy rocskával, amiből vizet önt egy égő háztetőre, esetenként a halálára utaló motívumként bal lábán malomkővel örökítik meg, alatta félkörben felirat szerepel, például „Szent Flórián könyörögj értünk”. A tűzoltózászló szalagjának egyik ágán jelmondat, a szalagág végén tűzoltómotívumba foglalt sisak, balta vagy egyéb tűzoltó eszköz látható. A másik ágán általában a zászlóanya, vagy adományozó neve, a végén a címer szerepel. A zászlószalagok esztétikus kézműves munkák. A tűzoltóknál gyakorlattá vált, hogy a társtestületek is adományoznak egymásnak zászlószalagot. A zászló ünnepélyes felavatásakor vagy felszentelésekor a zászlórúdba az adományozók díszes, általában pajzsszerű fejjel ellátott zászlószögeket vernek, amelyen sokszor az adományozó neve mellett az adományozott összeg is szerepel. A tűzoltózászlók megrendelésre készültek, neves zászlókészítő cégek és más műhelyek a tűzoltó folyóiratokban hirdették magukat. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma – a korábbi Tűzoltó Múzeum – alapítását követő gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy félszáz zászló, zászlórúd és szép számú zászlószalag került az intézmény tulajdonába. A zászlók közül a legrégibb a Soproni Tűzoltó Egylet zászlaja 1866-ból. A korabeli zászlók szinte mindegyike kivételes mestermunka, amelyekhez selyembrokátot, bársonyt, rojtokat és bojtokat használtak, arannyal hímezték. Az állami tűzoltóság megalakulása (1948) utáni zászlók egyszerűbbé, egységessé váltak, de szerepük, funkciójuk változatlan maradt. A zászlók többségét sajnos kikezdte az idő vasfoga, sok a raktárban várja sorsa jobbra fordulását. Szerencsére mintegy harmadukat sikerült restauráltatni, ezeket a féltve őrzött, értékes ritkaságokat ismerhetik meg a mai naptól az érdeklődők. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1381
