Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 42. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Megszerezték a magyar mentőcsapatok az ENSZ minősítést Véget ért a HUNOR hivatásos, illetve a HUSZÁR önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezet ENSZ INSARAG irányelvek szerinti minősítése. Mindkét csapat teljesítette az előírt követelményeket, így a HUNOR a nehéz, a HUSZÁR a közepes kategóriájú városi kutató-mentő képességéről kapott tanúsítványt. A most megszerzett minősítés öt évig érvényes. Több mint egyéves felkészülési, felkészítési, csapatépítési folyamatot zár le eredményesen a világszervezet által kiadott minősítés. Az idén júliusban megalakult HUNOR Magyarország hivatalos mentőcsapata, amely a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányításával működik. Tagjai hivatásos tűzoltók, akik valamennyien sokéves műszaki mentési tapasztalattal, speciális szakképzettségekkel rendelkeznek. A HUSZÁR önkéntesekből álló mentőszervezet, amelynek tagjai szintén speciális, a katasztrófahelyzetek felszámolása során jól alkalmazható szaktudással és tapasztalatokkal bírnak. A HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet vezetői több hónapon át kaptak elméleti és gyakorlati képzést, hogy képesek legyenek csapataikat az INSARAG irányelvek szerint irányítani a kárterületen. Ezt követte a csapatok összekovácsolását és együttműködését segítő két gyakorlat, amelyeket a zsámbéki bázison hajtottak végre az elmúlt hetekben. Október 15-én vette kezdetét az INSARAG nemzetközi minősítő terep- és törzsvezetési gyakorlat, ahol a HUNOR mentőszervezet 98 fővel, 16 tonnányi eszközzel és felszereléssel, a HUSZÁR pedig 57 fővel, valamint 12 tonnányi eszközzel és felszereléssel vett részt. A harminchat órás megmérettetésen mindkét csapat a megcélzott kategóriának megfelelő eszközökkel, folyamatosan végzett felderítési, kutatási, mentési, egészségügyi feladatokat, felállították és működtették a kárhelyszíni műveleti parancsnokságot, a saját táborukat, minden szempontból önellátásra rendezkedtek be. A gyakorlat lezárása után Tony Frisch nagykövet, az ENSZ INSARAG Irányító Csoportjának elnöke a BM OKF főigazgató-helyettesével tartott közös sajtótájékoztatón fontos lépésnek nevezte a magyar csapatok sikeres minősítését. Tony Frisch köszönetet mondott a résztvevőknek, méltatta szakmai tudásukat, elkötelezettségüket, megköszönte mindazon résztvevők munkáját, akik a színfalak előtt és mögött dolgoztak a minősítés sikeréért. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nevében Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes köszöntötte a minősítőket. A tábornok emlékeztetett arra, milyen nehéz volt a felkészülés folyamata, de végül sikerült venni az akadályokat. Hozzátette, a magyarok sok mindenben élen járnak, egyedülálló módon a minősítésnek egyszerre két mentőszervezettel vágott neki az ország, úgy, hogy az INSARAG irányelvek a felkészülési folyamat közepén változtak meg, és immár az új előírásoknak kellett eleget tenni. A minősítő gyakorlat lezárásával nem fejeződik be a humanitárius feladatokra történő felkészülés folyamata, hiszen az önkéntes mentőszervezetek további nemzeti minősítések előtt
állnak. A tervek szerint a HUNOR létszáma 2013-ra eléri a kétszázat, de további jelentkezőket fogad a HUSZÁR mentőcsapat is. 2014 végéig még 150 embert képeznek ki humanitárius, kutató-mentő feladatok ellátására. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1375 Ünnepség a Belügyminisztériumban Nemzeti ünnepünk, október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 56., valamint a köztársaság kikiáltásának 23. évfordulója tiszteletére rendeztek ünnepélyt a Belügyminisztériumban, amelyen jelen volt Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója is. A rendezvényen résztvevők a Duna Szimfonikus Zenekar előadásában hallgathatták meg a Himnuszt, majd ünnepi műsor következett. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című verse után a Duna Művészegyüttes adta elő az East zenéjére koreografált 1956 táncjátékot, majd Brahms: V. magyar tánc című műve hangzott el. A műsort követően Kontrát Károly parlamenti államtitkár mondott ünnepi beszédet, amelyben úgy fogalmazott: Magyarország '56-ja örök szimbóluma lesz a diktatúrák, az elnyomás elleni szabadságharcnak itthon és világszerte. 1956-ban nemcsak a diktatúra, hanem a hazugság és a félelem ellen is fellázadt az ország; ez becsületbeli ügy volt, amiért semmilyen áldozat nem volt elég nagy – tette hozzá. Köszönettel tartozunk, mert '56 hozta el azt a szabadságot, ami gyermekeink számára már természetes – folytatta az államtitkár, aki október 23-át a szabadság napjának nevezte, „amely előtt úgy tiszteleghetünk, ha élni is tudunk ezzel". Az ünnepi beszéd elhangzása után Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter elismeréseket adott át. Kiemelkedő helytállása, bátor magatartása elismeréséül Bátorságért Érdemjelet adományozott, egyben jutalomban részesítette Baka Csaba tű. zászlóst, a Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság különlegesszer-kezelőjét és Szilvássy Gergely Józsefet, a BM Heros autószerelőjét. A zászlós egy sínpályáról, a közelgő vonat elől rántott el egy zavart állapotban lévő, fekvő férfit. Ezzel megmentette életét, valamint megelőzött egy esetleges vészfékezésből adódó kisiklást, illetve a vasúti megállóban várakozók tragédiáját. Az autószerelő két kislányt mentett ki a Dunából, miután azok elmerültek a vízben. Pintér Sándor kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül soron kívül tűzoltó ezredessé léptette elő Dr. Hesz József tű. alezredest, a BM OKF Főügyeleti Főosztály vezetőjét, Palotai Zsolt Gábor tű. alezredest, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettesét, valamint Tóth Ibolya tű. alezredest, a BM OKF Költségvetési Főosztálya vezetőjét. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1372 A hatósági területen dolgozók szakmai napja A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság októberben négy értekezletből álló sorozatot rendez, amelynek első része, a hatósági koordinációs szakmai nap október 16án zajlott. Az eseményen sok más mellett szó esett arról, miért kell ezt a területet megerősíteni, illetve arról, milyen új feladatok várnak az ebben dolgozókra. A rendezvényt Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója nyitotta meg, aki az értekezlet céljának azt nevezte, hogy a résztvevők együtt áttekintsék a hatósági kérdések fontos aspektusait, az elmúlt időszak tapasztalatait, valamint a soron következő feladatokat. A tábornok emlékeztetett arra, hogy az
október 1-jével életbe lépett átszervezés, a finomítás egyik legfontosabb célja éppen a hatósági szakterület megerősítése volt. A jövő év elejétől kezdve pedig a járások székhelyein is katasztrófavédelmi szervezeti egységet működtetni kell. Negyvenhárom olyan település van, ahol jelenleg nincs katasztrófavédelmi szervezeti egység, ezeken a helyeken a katasztrófavédelmi megbízottak a rendőrőrsön látják majd el védelmi igazgatási feladatukat, foglalkoznak a közbiztonsági referensekkel, közreműködnek az elsőfokú katasztrófavédelmi hatóság munkájában. Elhangzott az is, hogy az elsőfokú hatóság szerepkörét iparbiztonsági kérdésekben hamarosan a kirendeltségek töltik be. Az ehhez szükséges szervezeti és személyi feltételeket is biztosítani kell – szögezte le a főigazgató. A tábornok külön hangsúlyt fektetett megnyitójában arra a momentumra, hogy új hatáskörök kerülnek a katasztrófavédelemhez, például a kéményseprői tevékenység hatósági ellenőrzése, illetve a kritikus infrastruktúra elemeinek felügyelet alatt tartása. Ezt követően a hamarosan megalakuló Országos Tűzmegelőzési Bizottságról is szólt. Ennek megalakítása álláspontja szerint azért fontos, hogy a katasztrófavédelem az eddiginél tudatosabb tűzmegelőzési munkát végezzen, hiszen csak határozottabb lépésekkel lehet javítani a közbiztonságot, ami pedig mint hangsúlyozta, mindannyiunk érdeke. Ezt követően a helyszíni szemle tudnivalóiról beszélt a katasztrófavédelem vezetője. Mint mondta, ezeket nem a hatósági osztályoknak kell elvégezniük, ám munkájukat ezen szemlék adatai alapján végzik, továbbá minősítik a megelőzés milyenségét és a műveleti beavatkozást. Bakondi György fontos feladatnak nevezte az egyes szakterületek által végrehajtott helyszíni szemlék gyakorlatának egységesítését is. A katasztrófavédelem helyszíni bírságolási jogköre kapcsán pedig leszögezte, a témagazda a megerősített hatósági osztály. Az elkövetkező év egyik legfontosabb céljának az integrált hatósági munka erősítését jelölte meg a tábornok, mint mondta, a hangsúlyos megelőzési munka mellett meg kell szólítani a társadalom minél szélesebb körét is, illetve indokolt esetben továbbra is élni kell a supervisori hatósági jogkörrel. Végezetül Bakondi György arra hívta fel az értekezleten jelenlévők figyelmét, hogy munkájukhoz nagyfokú tudatosságra, szakértelemre van szükség. A megnyitó után Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes azt hangsúlyozta, a katasztrófavédelem szervezetét érintő változásokat az eddig összegyűjtött tapasztalatok tették elengedhetetlenné. Emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelem integrált hatósági tevékenysége mindhárom szakmai területet – iparbiztonság, polgári védelem, tűzoltósági – magába foglalja. A hangsúly minden esetben az eredményességen van, ezt a módosított és az új belső szabályzók segítik. A megnyitó beszédek után Dr. Mógor Judit tű. alezredes, a hatósági-koordinációs és műveletelemzési főosztály vezetője mutatta be az újonnan megalakult főosztályt, a szakterületet, az elvárásokat, a feladatokat – az integrált hatósági tevékenységet. A tűzvédelmi hatósági tevékenység aktuális helyzetéről tartott prezentációját Érces Ferenc tű. ezredes, a tűzvédelmi főosztály vezetője statisztikai adatokkal kezdte: ismertette, miként alakult a szakhatósági és az építésügyi ügyek, a tűzvédelmi hatósági ellenőrzések száma az elmúlt öt évben. A katasztrófavédelem hatósági tevékenységét, mint mondta, öt dolog kell hogy jellemezze: szakmaiság, egységesség, határozottság, kiszámíthatóság és állandóság. Ezt követően Harmati István, a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetője a supervisori ellenőrzések tapasztalatait ismertette. Ezekkel is a kockázatok csökkentése, illetve megszüntetése, vagyis a közbiztonság javítása volt a cél – szögezte le. Dr. Vass Gyula tű. ezredes, a veszélyes üzemek főosztály vezetője az iparbiztonság aktuális helyzetéről tartott előadást. Ismertette az iparbiztonsági szakterület veszélyes üzemek, nukleárisbaleset-elhárítási, veszélyesáru-szállítási, illetve kritikusinfrastruktúra-védelmi területet érintő hatósági feladatait és tevékenységét. Dr. Mógor Judit a hatósági és műveleti területek összekapcsolt rendszerének kialakításával kapcsolatos előadásában megosztotta a hallgatósággal a műveletelemzéshez kapcsolódó elvárásokat, feladatokat, az időszakos és átfogó prognóziskészítés és beválásvizsgálatok, az
adatok és tendenciák elemzésének lényegi pontjait, majd Angyal István tű. alezredes, főosztályvezető-helyettes elemezte a közigazgatási hatósági eljárás egyes kérdéseit. A szakmai nap zárásaként a helyszíni bírságolás rendszeréről Kompolti János r. százados, a Budapesti Rendőr-főkapitányságról érkezett vendégelőadó tartott tájékoztatást, majd Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes szavai zárták az egésznapos rendezvényt. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1367
Tűzoltósági területen történt Fővárosi az ország legjobb tűzvizsgálója Október 18-án az országos döntőn összemérték tudásukat a katasztrófavédelmi igazgatóságok tűzvizsgálati területen dolgozó munkatársai. Az elméleti forduló után egy külső helyszínen valódi tűz után kellett megállapítaniuk, az honnan indult és mi okozta. Az első alkalommal megrendezett országos tűzvizsgálói szakmai vetélkedőt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozó Feigl Attila Orbán tű. hadnagy és Hajósi Péter tű. hadnagy párosa nyerte. Magyarországon az idén az év első kilenc hónapjában közel harmincezer tűzesetnél avatkoztak be a tűzoltók. Az adatok alapján kijelenthető, hogy az esetek három-négy százalékát követően indult tűzvizsgálati eljárás, ez évente 1400-1500 vizsgálatot jelent. Jogszabály határozza meg, hogy mely esetekben kell megindítani az eljárást: akkor, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, ha a tűzeset következtében haláleset történt, az esemény minősített fokozata hármas, vagy annál magasabb volt, de az előírások lehetőséget adnak arra is, hogy a hatóság vezetője döntsön úgy, hogy szakmai szempontból indokolt a vizsgálat. A statisztikák azt mutatják, hogy háromból két esetben bűncselekmény gyanúja miatt indul tűzvizsgálat. A megyei válogató versenyeken legjobb eredményt elért kollégák előbb elméleti tudásukról adtak számot, ennek során tesztet töltöttek ki, illetve egy tűzvizsgálati iratot értékeltek. Ezután a volt Hunyadi Laktanyában várta őket a gyakorlati rész. Két feladatot kellett megoldaniuk. Az egyiknél öt különböző, tűztől károsodott tárgyról (trafóról, konnektor-maradékról, elektromos elosztóról, trafótekercsről, elektromotorról) kellett eldönteniük, hogy azok okozták-e a tüzet, vagy csak megégtek benne, illetve a hatodik kiállított objektumról, egy korábban vételezett mintáról kellett eldönteniük, hogy a mintavétel megfelelő volt-e. A másik feladatnál előbb sorsot húztak, hiszen két különböző helyszínt rendeztek be a tűzoltósági főfelügyelőség munkatársai. A szerencsétől függően kapták a fali lámpa „balesete” miatt kiégett szobát, vagy azt a helyszínt, ahol egy szobai szemetesből indult a tűz. Feladatuk az volt, hogy tíz perc alatt helyszínrajzot, fényképeket készítsenek, illetve szóban – mintha diktafonra mondanák – ismertessenek minden, tűzvizsgálati szempontból fontos információt. Ez vonatkozott magára az épületre, a lépcsőházra, a tűz által érintett helyiségre, annak jellemzőire, a bent talált tárgyakra, állapotukra, arra, hogy megégtek-e, okozhatták-e a tüzet, de például arra is, hogy ha valamit egyértelműen kizártak az okok közül. A szakemberek a tűz terjedési irányát, sebességét is megbecsülték, de olvasniuk kellett olyan jelekből is, mint a felhevült, oltóvíztől a falról lerobbant vakolat, és rá kellett jönniük, mit jelent, ha egy kisszekrény polca belülről kormos. A verseny döntnökei minden szempontot figyelembe vettek a tűzvizsgáló páros értékelésénél, kezdve a védőfelszerelések használatánál, a külső környezet meghatározásánál, folytatva az égésnyomok felismerésével, meghatározásával, a mintavételezéssel, egészen megfogalmazások szakszerűségéig, az eszközhasználatig, vagy a tűzvédelmi szabálytalanságok felfedezéséig. Az első néhány páros munkáját a helyszínen kísérte figyelemmel Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A tábornok a sajtó nyilvánossága előtt
beszélt arról, hogy immár a tűzvédelem valamennyi szegmensének van saját versenye, hiszen szakmai és sportversenyen mérik össze tudásukat a vonulós tűzoltók, már lezajlott a megelőzős kollégák viadala, most pedig a tűzvizsgálatban résztvevők mérik össze felkészültségüket. Az első országos tűzvizsgálói szakmai vetélkedőn a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság versenyzői, Feigl Attila Orbán tű. hadnagy és Hajósi Péter tű. hadnagy győztek, ők birtokolják a következő bajnokságig a BM OKF főigazgatójának vándordíját. A második helyet a Nógrád, a harmadikat pedig a Csongrád megyei páros szerezte meg. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1374 A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Október 18-án az országos tűzoltósági főfelügyelő részt vett a Magyar Honvédség „ALAPOS BÁZIS 2012” MH Műveleti Vezetési Rendszer rendszergyakorlatán és a „FELTÖLTÉS 2012” szimulációs gyakorlatán, majd az azt követő értekezleten. Tovább folytatódott a kárelhárítás irányításában résztvevők robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzése, amelyen 75 fő vett részt. Október 16-án a tűzvédelmi főosztály munkatársai részt vettek a Ferencvárosi Stadion (kiemelt beruházás) megvalósításával kapcsolatos egyeztetésen. Október 18-án a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba összehívott egyeztetésen a főigazgatóhelyettes és a tűzvédelmi főosztály helyettes vezetője vett részt. Az értekezlet célja a gázvezetékek átvágása miatt bekövetkező káresetek kezelése és ezek számának csökkentése volt. Október 18. és 19. között a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, valamint a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata „Mérnöki módszerek elmélet és gyakorlat” címmel tartott tűzvédelmi konferenciát Hajdúszoboszlón. Ezen részt vett a tűzvédelmi főosztály vezetője, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kidolgozásáról tartott előadást. A héten a tűzvédelmi főosztályon egy tűzoltókészülékekre specializálódott tűzvédelmi szakértő tett sikeres vizsgát. A következő hét eseményei A tűzoltósági főosztály kijelölt munkatársai is részt vesznek az október 23-i állami ünnepség biztosítása érdekében létrehozott Operatív Törzs munkájában. Az országos tűzoltósági főfelügyelőség október 25-én tartja az országos tűzoltósági szakmai napot, amelyen a megyei igazgatóságok tűzoltósági főfelügyelői, illetve a kirendeltségek tűzoltósági felügyelői vesznek részt. Tájékoztatást kapnak a megváltozott szervezeti struktúrából adódó feladataikról, valamint választ kaphatnak a hivatásos, az önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságokkal kapcsolatos kérdéseikre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tartanak egyeztetést október 25-én azokról a jogszabály-módosítási lehetőségekről, amelyek révén felgyorsítható az autópályákon bekövetkezett balesetek, káresetek felszámolása. A megbeszélésen a tűzoltósági főosztály ezetője is részt vesz. Október 26-án tartják a Magyar-Szlovák Katasztrófavédelmi Állandó Vegyes Bizottság ülését, amelyen az országos tűzoltósági főfelügyelő is részt vesz. Tovább folytatódik a kárelhárítás irányításában résztvevők robbanótestekkel kapcsolatos továbbképzése a hét folyamán újabb 73 fő részvételével.
Október 25-én a Kossuth tér (kiemelt beruházás) átalakítása kapcsán zajlik egyeztetés, ezen a tűzvédelmi főosztály több munkatársa is részt vesz. Október 20. és 26. között a tűzvédelmi főosztály munkatársa is részt vesz a svédországi Revinge-ben szervezett Modulok Alaptanfolyamán (Modules Basic Course), amelynek célja, hogy a résztvevők az EU polgári védelmi mechanizmussal kapcsolatos ismereteit és tudását fejlesszék a katasztrófák során nemzetközi segítségnyújtás keretében felajánlott csapatok tevékenységéhez kapcsolódó műveleti és adminisztrációs területeken. Október 26. és november 4. között a CTIF Erdőtűzvédelmi Bizottsága tartja ülését a görögországi Szalonikiben, amelyen a tűzvédelmi főosztály munkatársa vesz részt. Az ülést szakmai munkaműhely előzi meg, amelynek egyik fő témája az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése lesz. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 280 tűzesethez vonultak és 237 műszaki mentésnél avatkoztak be, 15 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor.
A polgári védelem területén történt A minősítő gyakorlatról… A magyar katasztrófavédelem rendszerével, a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet létrejöttének folyamatával, a két csapat portfóliójával, a minősítő gyakorlat menetével ismerkedtek október 15-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon az ENSZ szakértői, minősítői és megfigyelői. A külföldi szakemberek a két csapat tevékenységét a ma esti riasztástól kezdve a harminchat órás minősítő gyakorlat végéig nyomon követik, és eldöntik, megkaphatja-e az ENSZ-től a HUNOR a nehéz, a HUSZÁR pedig a közepes városi kutató-mentőcsapat minősítést. A világ tizenöt országából érkezett, a nemzetközi segítségnyújtás, városi kutatás-mentés valamelyik területének elismert szakértőit elsőként Dr. Góra Zoltán, a BM OKF főigazgató-helyettese köszöntötte. A magyarországi katasztrófavédelmi rendszerről Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő adott áttekintést. A hajdúszoboszlói minősítő gyakorlatig vezető útról, az elmúlt hónapokban elvégzett munkáról Jackovics Péter tű. alezredes beszélt, a HUNOR parancsnoka. Visszaemlékeztetett arra, hogy 2004-2005ben Magyarország gyakorlatilag úttörő munkát végzett, amikor végigcsinálta az INSARAGkiképzés folyamatát, az elsők között alkalmazva az irányelvet. A HUSZÁR-ról szólva az alezredes hangsúlyozta, a benne lévő speciális mentőcsapatok mindegyike átesett a nemzeti minősítésen. Ezt követően a külföldi szakértők megismerkedtek a minősítő gyakorlat forgatókönyvével, a BM OKF főügyeletével, majd, immár két külön helyszínen a HUNOR és a HUSZÁR portfóliójának, csapatdokumentációjával. A riasztással, a felszerelések légi szállításra alkalmas csomagolásával, a katasztrófa sújtotta területre való utazással vett kezdetét a HUNOR és a HUSZÁR ENSZ INSARAG irányelvek szerinti minősítése. A mentőcsapatok tagjai este tizenegy órakor kapták a riasztást, ezt követően az előírt időn belül megérkeztek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági
Ellátó Központjának budapesti bázisára, ahol a hajnali órákra átestek a kötelező regisztráción, az orvosi vizsgálaton, részt vettek a munkavédelmi oktatáson, a felszerelésüket teherautóra rakták, és oszlopmenetben elindultak Debrecenbe a repülőtérre. A Hajdú-bihari légikikötőben találkoztak a helyi veszélyhelyzet-kezelési hatóság (LEMA) kiküldött képviselőjével, aki elmondta a csapatvezetőknek a legfontosabb tudnivalókat. Mindkét csapat felállított a repülőtéren egy fogadó-indító központot (RDC). A repülőtérről a megfigyelők és a HUNOR, valamint a HUSZÁR mentőszervezet összekötői, vezetői a Hajdúszoboszló tűzoltóságán berendezett LEMA-ba mentek. Itt a LEMA vezetője részletes tájékoztatást adott a katasztrófáról, az utána kialakult helyzetről és válaszolt a csapatvezetők kérdéseire. Beszámolt a közbiztonságról, az élelmiszer-beszerzési lehetőségről, arról, hogyan szerezhetnek a csapatok szállítóeszközt, üzemanyagot, embert a tábor védelmére, hol oldható meg a sérültek ellátása. A LEMA irányítója azt is elmondta, hogy sokan rekedtek a romok alatt, ők, amíg lehetett, mobilon jelezték, hogy nagyjából hol vannak. A HUNOR, valamint a HUSZÁR mentőszervezettől azt kérte, hogy egyebek mellett segítsenek távol tartani a kéretlenül érkezőket, netán a katasztrófaturistákat. Majd megérkeztek a táborhelyre és nekiláttak a tábor építésének. Már javában tartott a munka, amikor a HUNOR minősítők vezetőjének kezdeményezésére némi változás következett be a menetrendben és nem sokkal este hét óra előtt megkezdődött a kárterületen a felderítés. A földrengés sújtotta Hunoria kérésére útnak indított csapatok tehát egy olyan térségbe érkeztek, amelyet a Richter-skála szerinti 7,5-es erősségű rengés rázott meg, az infrastruktúra megsemmisült, sokan rekedtek a romok alatt, vagy járművekben. Több ezren maradtak fedél nélkül. Első este nemcsak a kárhelyszíni szituációkkal kellett megbirkózniuk, hanem a hirtelen feltámadó erős széllel és az azzal érkező heves esővel is. Ettől függetlenül természetesen egész éjjel és másnap is dolgoztak. A harminchat órás minősítő gyakorlaton nyolcóránkénti váltásokban, a kárterületeket egymásnak átadva végezték a feladatokat az egységek. A gyakorlat feltételezése szerint az első kárhelyszínen egy kiszolgáló épülettel rendelkező, többemeletes lakóház szenvedett károkat a rengéstől. A második kárhelyszín esetében egy összedőlt szállodához vezényelték a mentőcsapatot, ahol a terasz és a kerthelyiség erősen romosodott, az utcafront felőli oldal teljesen leomlott és a romok három embert maguk alá temettek. Egy összeomlott lakóházat szimulált a gyakorlat harmadik helyszíne, ahol a keresőkutyák több ember jelenlétét jelezték. A minősítő gyakorlat negyedik helyszíne egy vasúti pályaudvar, ahol a földrengés következtében egy veszélyes anyagot szállító vagon alá beszorult egy ember, ráadásul az állomás épülete is rájuk omlott. A következő, ötödik helyszín esetében közúti jármű került bajba, egy autóbuszt temettek maguk alá a romok. Közlekedési vonatkozása volt a hatodik helyszínnek is, ahol egy ház egy autóra omlott. A romok teljesen betemették a járművet, így azt kívülről észre sem lehetett venni. A hetedik, egyben utolsó kárhelyszínen egy összeomlott, többszintes lakóháznál kellett a mentőerőknek beavatkozniuk. A földrengés miatt a felső szintek egymásra zuhantak, az épületbe csak egy közműalagúton lehetett bejutni, ez azonban nem volt járható. Az ENSZ helyszínen tartózkodó minősítői a csapatok minden egyes megmozdulását figyelemmel kísérték,
a kutató, kereső műveleteknél már azt is értékelték, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a megfelelő felszerelések kerültek-e a helyszínre. Az ENSZ minősítői – a szokásos eljárásrendet követve – a gyakorlat félidejénél áttekintést készítettek, amelynek megállapításait Per-Anders Berthlin, az ENSZ OCHA tanácsadója, a magyar csapatok mentora tolmácsolta. Eszerint a minősítők semmilyen érdemi hiányosságot nem tapasztaltak. Kora este a minősítők a HUNOR mentőszervezettől tíz vizsgaelem bemutatását kérték. A ferde megtámasztást; az ablakok, ajtók merevítését, dúcolását; a daruzást; a szűk üregben felfelé irányuló tiszta és a piszkos áttörést; a betonoszlop átvágását; a pneumatikus emelést; a teleszkópos kamera használatát; a ferde kötélpálya kiépítését, használatát, valamint egy „sérült” kutya ellátását akarták látni. Ez utóbbi egyben a másik csapattal való együttműködés megfigyelését is szolgálta, hiszen hunoros kutyát „ért baleset”, őt a HUSZÁR állatorvosa látta el és a kutatási feladatnál huszáros eb helyettesítette a sérült fajtársat. Az INSARAG minősítő gyakorlaton a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének három harmadéves hallgatója is részt vett, ők minden lehetséges ponton bekapcsolódtak a munkába. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1366 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1368 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1370 Magyar-horvát közös gyakorlat Zalában A Mura nemzetközi együttműködési, és a Zala Mentőcsapat rendszerbeállító gyakorlatát tartották október 20-án Molnáriban, ahol különböző feladatok teljesítésével kellett az önkénteseknek bizonyítaniuk: külön-külön és együtt is képesek az árvíz elleni védekezés esetén szükséges teendőket ellátni. A gyakorlat megszervezésének hátterében az áll, hogy a Horvát– Magyar Katasztrófavédelmi Állandó Vegyes Bizottság 9. ülésén a felek abban állapodtak meg, hogy a két ország katasztrófavédelmi erői gyakorolják az árvíz elleni közös védekezést. Ezt kötötték össze a most megalakított Zala Mentőcsapat – mint területi rendeltetésű önkéntes polgári védelmi, árvízvédelmi szakalegység – rendszerbeállító, illetve Molnári település köteles polgári védelmi szervezeteinek gyakorlatával. A mostani gyakorlat különlegessége ezeken túl az volt, hogy emberemlékezet óta nem volt példa arra, a határon átnyúló segítségnyújtást az országhatár átlépésével, közös irányítás alatt gyakorolhassák a két szomszédos ország védekező erői. A gyakorlatot Rigó Csaba kormánymegbízott, a Zala Megyei Védelmi Bizottság elnöke, Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos polgári védelmi főfelügyelője és Ladislav Söke, Muraköz Megye Állami Védelmi és Mentési Hivatalának igazgatója nyitotta meg. Ezt követően a település közösségi házába meghívottak előadások révén ismerhették meg a védelmi igazgatás idei évben jelentősen átalakult rendszerét, továbbá az árvízi védekezés elemeit. A feltételezett helyzet szerint a tartós esőzések, valamint a Mura folyó magas vízállása miatt le kellett zárni a Molnári-főcsatorna zsilipjét, ennek következtében azonban a védett oldalon megjelent a belvíz, ami elöntéssel veszélyeztette a település Kossuth utcájában élők ingatlanait. Ezért a települési polgári védelmi parancsnokság kérésére a kihelyezett műveletirányító törzs közreműködésével a helyszínre rendelte a Nagykanizsai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság gépjárműfecskendő-kezelő állományát, hogy kezdje meg a szivattyúzást. Ezzel egy időben a települési polgári védelmi parancsnokság irányításával a riasztó tájékoztató szakalegység a településen található telepített motorszirénán megszólaltatta a katasztrófariadót, így riasztva a lakosságot, külön is értesítve a leginkább érintett Kossuth utcaiakat. Őket a kitelepítési és
befogadási szakalegység megelőző lakosságvédelmi intézkedés keretében kimenekítette és a településen kijelölt befogadó helyen, az általános iskolában elhelyezte. A gyakorlat további feltételezése szerint a Molnári szennyvíztelepről veszélyes anyag került a Molnári-főcsatornába, ezért a védett oldalon vízminőség-védelmi intézkedéseket kellett tenni a szennyező anyag Mura folyóba kerülésének megakadályozása érdekében. Mindezt a kihelyezett műveletirányító törzs közreműködésével a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségi kárelhárító csapata végezte. A feltételezés szerint mindezeken túl a Molnárit védő, állami tulajdonban lévő murai védvonal több helyen is megsérült, ezért a védműveket több ponton meg kellett magasítani és meg kellett támasztani. A védett oldalon buzgárok jelentek meg, ezért ezek ellen is megkezdték a védekezést. A töltéskorona nyúlgáttal történő magasítását, a töltés bordás megtámasztását, valamint a védett oldalon megjelenő buzgár elfogását a háromféle védekező csoport (a 16 fős települési műszaki mentő kézi szakalegység, a 46 fős Zala Mentőcsapat háromszor tizenegy fős árvízi védekezési komponense, valamint a 20 fős horvát segítő erő) végezte el. De még ezzel sem ért véget a feladatok sora, hiszen a feltételezett helyzet szerint Molnári polgári védelmi parancsnokságára bejelentés érkezett arról is, hogy egy ember eltűnt, utoljára a Mura folyó csónaklerakójánál látták. A kutatásban a Nagykanizsai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság egysége, a Zala Mentőcsapat vízből mentő komponense és a segítő erőként érkező horvát búvárcsoport vett részt. A gyakorlatot Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos polgári védelmi főfelügyelője, Egri Gyula tű. alezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Rigó Csaba kormánymegbízott, a Zala Megyei Védelmi Bizottság elnöke, Ladislav Söke, Muraköz Megye Állami Védelmi és Mentési Hivatal igazgatója összességében megfelelőre értékelte. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1379 A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél Október 15-19. között rendezték meg az „ALAPOS-BÁZIS 2012” gyakorlatot, amelynek előkészítésében részt vett az országos polgári védelmi főfelügyelőség is. A gyakorlat célja a Magyar Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere (a továbbiakban: MH MVR) jóváhagyott koncepciójának minden oldalú tesztelése: az abban meghatározott vezetési pontok rendszerének gyakoroltatása, a működőképesség kialakítása, a nagyobb hiányosságok feltárása, a vezetés hatékonyabbá tétele. A gyakorlat célja az államigazgatási szervekkel és egyéb hatóságokkal való együttműködést érintő tapasztalatgyűjtés, ezek feldolgozása, valamint ugyanennek vizsgálata a rendvédelmi szerveket és a honvédséget illetően, különös tekintettel a rendkívüli jogrend időszakára. A héten két települési önkormányzat nyújtott be vis maior támogatás iránti igényt, egy település pedig vis maior előleg kérelmet nyújtott be. A támogatás az önkormányzatok védekezési többletkiadásaira, valamint a kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyreállítására használható fel. A következő hét eseményei A BM OKF a már nyolc megyében megtartott polgári védelmi eskütételi ünnepségsorozata folytatásaként október 25-én tartja meg a HUSZÁR Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezet és tíz megyei önkéntes mentőszervezet eskütételi és csapatzászlóadományozási ünnepségét a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban. Az ünnepségen BácsKiskun, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye területi rendeltetésű polgári védelmi szervezetei, valamint a HUSZÁR Önkéntes
Katasztrófavédelmi Mentőszervezet tagjai tesznek ünnepélyes polgári védelmi esküt, és kapják meg a katasztrófavédelem jelmondatával ékesített csapatzászlót. Az esküt tevők létszáma 110 fő. Október 24-én tartja az országos polgári védelmi főfelügyelőség szakmai napját, amely során a polgári védelmi szakterület aktuális kérdései és jövőbeli elvárásai kerülnek terítékre. A rendezvényen bemutatják a HUNOR ENSZ INSARAG minősítő gyakorlatának tapasztalatait, a megyei mentőcsoportok műveleti alkalmazását a nemzeti minősítések tapasztalatai alapján, a Központi Veszélyelhárítási Tervet és az arra épülő feladatokat, valamint a szeptember 25-én Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végrehajtott árvízvédelmi törzsvezetési gyakorlat tapasztalatait, és végül a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél is eltölthető közösségi szolgálatot.
Az iparbiztonsági területen történt Iparbiztonsági értekezlet a főigazgatóságon A négy értekezletből álló sorozat második részeként az országos iparbiztonsági szakmai napot tartotta meg október 17-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A rendezvényen a katasztrófavédelem e szakterületével összefüggő lényeges kérdések kerültek terítékre. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató megnyitó beszéde elején kifejtette, az iparbiztonság a katasztrófavédelem rendszerén belül viszonylag kevés előzménnyel rendelkezik. A főigazgató ezután azokat a múltban bekövetkezett eseményeket és az ezek révén megszerzett tapasztalatokat ismertette a jelenlévőkkel, amelyek a jelenlegi helyzethez, vagyis oda vezettek, hogy napjainkra az iparbiztonsági szakterület kiemelkedően fontos szereppel bír. A tábornok kitért a veszélyes üzemek felügyeletének, a veszélyesáru-szállítás ellenőrzésének, a kritikus infrastruktúra elemei védelmének, illetve a nukleárisbaleset-elhárítás kérdésére, e szakterületek munkájának jelentőségére. Mint mondta, az év elején megalakított egységes iparbiztonsági hatóság mára lefedi az egész országot, végrehajtási szinten is jelen van, a katasztrófavédelem e jog- és hatáskörei folyamatosan bővülnek. A katasztrófavédelem vezetője példaként említette a helyszíni bírságolás jogkörét, hangsúlyozva, az a prevenció egyik eszköze. A tábornok külön felhívta a résztvevő iparbiztonsági főfelügyelők és felügyelők figyelmét a kritikus infrastruktúra elemeivel kapcsolatos feladatokra, hiszen ezen elemek működése alapvetően befolyásolja az emberek mindennapi életét és az anyagi javak biztonságát. Minden olyan intézkedést meg kell tehát tenni, ami ezeknek a létfontosságú infrastruktúráknak a védelmét szolgálja. A kritikus infrastruktúra elemeinek beazonosítása és kontrollja a katasztrófavédelem eddigi legnagyobb hatásköreként jelentkezik – tette hozzá a főigazgató. A precíz, sikeres munka érdekében az iparbiztonsági szakemberek további felkészítéseken, tanfolyamokon sajátíthatják el a szükséges speciális szaktudást, emellett egy folyamatosan bővülő eszközpark áll majd a szakemberek rendelkezésére. A katasztrófavédelem komolyan dolgozik a kritikusinfrastruktúra-elemek hatósági felügyeleti rendszerének kialakításán, szabályozásán és a végrehajtói állomány felkészítésén. Mindez azonban csak akkor működik majd valóban hatékonyan, ha a területen dolgozók az új jogköröket mindenkor tudatosan és következetesen alkalmazzák – zárta megnyitóját Bakondi György. A szakterület legfontosabb kérdéseiről bővebben Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes beszélt. Mint mondta, elengedhetetlen a munkavégzéshez szükséges
jogszabályok ismerete, de figyelemmel kell lenni az új belső szabályzókra és azok módosításaira is. A hatáskörök változása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy főszabályként az első fok a kirendeltség lesz. A tábornok megjegyezte, az iparbiztonsági szakterület komoly adatbázissal rendelkezik, ami adott esetben például a kárhelyparancsnok munkáját is segítheti egy-egy művelet során. Az iparbiztonsági szakterület aktualitásainak ismertetését Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő a résztvevőktől példamutató teljesítményt, a hatósági munkában pedig hatékony eljárást kért. A főfelügyelő a szükséges információk összegyűjtésének, a kapott adatok elemzésének a fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezek alapján lehet később megkérdőjelezhetetlen döntést hozni. A parancsnokoknak elengedhetetlenül el kell végezniük a kockázatok elemzését is ahhoz, hogy lehetőség szerint hiba nélkül tudjanak dolgozni. A tábornok ezután arról beszélt, hogy az iparbiztonsági szakterületnek civilizációs veszélyekkel, a természeti csapásokból fakadó kockázatokkal, valamint a terrorfenyegetésből adódó feladatokkal kell számolniuk. Külön szólt arról is, hogy a kritikusinfrastruktúra-elemek védelme során tizenkét szektort kell felügyelni. A feladat nagysága szükségessé teszi, hogy a jelenlegi öt mellett további iparbiztonsági információs központok jöjjenek létre a legveszélyeztetettebb helyszíneken, de korszerűbbek lesznek a katasztrófavédelmi mobil laborok járművei, és számos további fejlesztés szolgálja a pontos munkavégzést, a biztonságot. A szakterületre, ahogy a tábornok fogalmazott, különösen igaz az egész életen át tartó tanulás követelménye, hiszen új és új dolgok jelennek meg, ezeket az iparbiztonsági szakembereknek ismerniük kell. Kossa György előadása után Dr. Juhász István tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő-helyettes mutatkozott be, aki e hónaptól dolgozik a katasztrófavédelem szervezetében. A tábornok nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy komoly fejlődés előtt áll a szakterületet, és ehhez fegyelmezett munkára van szükség. A megjelent iparbiztonsági főfelügyelők és felügyelők a szakmai teszt kitöltése után Dr. Vass Gyula tű. ezredes, a veszélyes üzemek főosztály vezetőjének előadását hallgatták meg. Az ezredes a már végrehajtott feladatokat – jogszabályalkotás, az üzemazonosítás folyamata – ismertette. Utóbbi munka során a katasztrófavédelem közel ezerháromszáz ellenőrzést hajtott végre. 2012 első félévében a területi szervek több mint ezer üzemazonosítási hatósági szemlét, valamint 23 esetben supervisori ellenőrzést tartottak. A jövőbeni feladatok között említette a főosztályvezető az elsőfokú hatósági jogkör helyi szintre, katasztrófavédelmi kirendeltségekre, míg a másodfokú hatósági jogkör területi szintre, igazgatóságokra történő delegálását. Fontos feladatot jelent a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, illetve soron következő képzések megtartása. Taskó-Szilágyi Eszter tű. őrnagy, a nukleárisbaleset-elhárítási osztály vezetője a szakterület tevékenységét és a területi szervek kapcsolódó feladatait vázolta fel. Mint mondta, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok normál időszakban a megyei ügyeleteken, valamint a szakmai osztályokon keresztül napi rendszerességgel kísérik figyelemmel a megyékben telepített radiológiai mérőállomások által szolgáltatott háttérsugárzási adatokat. A rendezvény következő pontjában a veszélyesáru-szállítás ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat és a tevékenységhez kapcsolódó aktuális kérdéseket Kozma Sándor tű. alezredes, a veszélyes szállítmányok főosztály vezetője mutatta be. Mint mondta, az első kilenc hónapjában több mint húszezer közúti, közel 4500 vasúti, és több mint félezer vízi járművet ellenőrzött a katasztrófavédelem. Az iparbiztonsági szakterület nemzetközi tevékenységéről, valamint a kritikusinfrastruktúravédelem szabályozásának nemzetközi és hazai tapasztalatairól Dr. Görög Katalin tű. őrnagy, a kritikus infrastruktúra koordinációs főosztály helyettes vezetője beszélt. Előadásában ismertette a jogszabályi változásokat, majd arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy törekedni kell
minden veszéllyel szembeni védelemre, de különös tekintettel kell lenni a terrorizmusból fakadóakra. Németh Balázs Ákos tű. százados a kritikus infrastruktúra koordinációs főosztály munkatársa az iparbiztonsági infokommunikációs alkalmazásokat, valamint az Iparbiztonsági Információs Központot mutatta be. Előadásában részletesen kitért a különböző információs rendszerek, térképek és szoftverek ismertetésére. Az iparbiztonsági szakmai nap zárásaként a megjelentek az elhangzottakkal konzultáció keretében foglalkoztak tovább. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1369 A közutak és a Duna után a vasúton ellenőriztek Háromnapos, országos vasúti (DISASTER-RID) ellenőrzéssorozat zajlott a héten, amelynek során a katasztrófavédelem a társhatóságokkal együtt több mint 2500 vasúti járművet vizsgált meg, ezek közül több mint ezer a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozott. Az akció célja az illegális szállítmányok kiszűrése, illetve az egyéb szabálytalanságok felderítése volt. A katasztrófavédelem iparbiztonsági szakemberei a társhatóságokkal közösen összesen 2523 vasúti járművet vizsgáltak meg, ezek közül 1086 tartozott a RID (veszélyes áruk vasúton történő szállításának szabályai) hatálya alá. A katasztrófavédelem az ellenőrzések során harmincnégy esetben észlelt valamilyen hibát, míg a társszervek hat alkalommal tártak fel szabálytalanságot. Az október 16-18. között megtartott országos ellenőrzési akció célja az illegális nemzetközi és belföldi veszélyes szállítmányok felderítése, a rejtett vagy szabálytalan veszélyesáru-szállítás feltárása, valamint a szállítások alágazatonkénti nyomonkövetése volt. Különös figyelmet szenteltek a hatósági ellenőrök a Magyarország területére belépő szállítmányok ellenőrzésének. Az októberi vizsgálatsorozat során szerzett tapasztalatok ismét azt erősítették, hogy indokolt volt azoknak a jogszabályoknak a megalkotása, amelyek értelmében ez év januárjától a katasztrófavédelem önálló hatóságként jár el a vasúti veszélyesáru-szállítás ellenőrzései során is. A Disaster RID-akcióban műveleti területi szervként részt vett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Bács-Kiskun, a Győr-Moson-Sopron, a Békés, a Somogy és a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Az ellenőrzésekben más megyei katasztrófavédelemi igazgatóságok iparbiztonsági szakemberei is közreműködtek. A katasztrófavédelem mellett az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság hajtott végre ellenőrzéseket a DisasterRID akcióban. Annak érdekében, hogy az akciósorozat még hatékonyabb legyen, a hatóságok a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzését illetékességi területükön egy időben, közösen hajtották végre. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1378 Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések és események Október 15. és 19. között közúton tíz igazgatóság 15 helyszínen vizsgálódott, 239 járművet ellenőriztek. Az ADR hatálya alá tartozó 30 ellenőrzött gépjármű közül egy sem volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést négy igazgatóság négy helyszínen végzett. Hatósági eljárás megindítására egy telephelyi ellenőrzés esetében volt szükség. Ugyanebben az időszakban vasúton tíz igazgatóság 33 helyszínen tartott ellenőrzést, ez 2523 vasúti járművet érintett, közülük 1086 tartozott a RID hatálya alá. Telephelyi ellenőrzést öt igazgatóság 12 helyszínen végzett. Hatósági eljárás 26 vasúti szállítás esetében indult.
Az elmúlt héten vízi úton három igazgatóság öt helyszínen ellenőrzött, összesen 31 vízi járművet vizsgáltak meg. Az ADN hatálya alá tíz tartozott az ellenőrzött járművek közül. Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések Október 15. és 19. közötti időszakban a megyei igazgatóságok három, a katasztrófavédelmi kirendeltségek pedig 14 telephelyen tartottak helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából. Supervisori iparbiztonsági ellenőrzést az igazgatóságok három telephelyen hajtottak végre. Október 15-én a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság időszakos hatósági ellenőrzést tartott egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tartályparkjánál, valamint a vasúti, közúti töltő-lefejtő telephelyein Algyőn. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy balkányi, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig egy szelestei telephelyen tartott helyszíni szemlét, amelynek során a súlyoskáreseményelhárítási-terv valóságtartalmát ellenőrizték. Október 16-án a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság időszakos hatósági ellenőrzést tartott egy lakitelki, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy pusztaedericsi, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig egy budapesti felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelyén. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy békéscsabai, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy kazincbarcikai és egy bánhorváti telephelyen tartott helyszíni szemlét a súlyoskáreseményelhárítási-terv valóságtartalmának ellenőrzése céljából. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig Pilisvörösváron tartott külsővédelmitervgyakorlatot. Október 17-én Sajóbábonyban egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén tartott supervisori iparbiztonsági ellenőrzést a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei katasztrófavédelmi igazgató. Belsővédelmiterv-gyakorlatot a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy algyői ipartelep telephelyén, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig egy szajoli telephelyen ellenőrzött. A gyakorlatot mindkét helyszínen megfelelően hajtották végre. Ugyanezeken a településeken külsővédelmiterv-gyakorlatot is tartottak az érintett igazgatóságok. Október 17-én és 18-án került sor annak a szakmai továbbképzésnek a második ütemére a BM OKF Iparbiztonsági Információs Központjában, amelyen a területi szervek veszélyes üzemek szakreferensei a hatósági döntéstámogató szoftver használatát sajátíthatták el. Október 18-án a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság időszakos hatósági ellenőrzést tartott egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem gógánfai telephelyén, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig a súlyoskáreseményelhárítási-terv valóságtartalmának ellenőrzése céljából tartott helyszíni szemlét. A következő hét eseményei 2012. október- 24-én a főosztály elkészíti a katasztrófavédelmi törvény módosításának normaszövegét. A vonatkozó rész az iparbiztonsági tervezői tevékenység szabályozására, valamint az üzemeltetői felelősségi körben okozott balesetek felszámolásával kapcsolatos beavatkozási költségek megtérítésére tér ki.
A főügyelet területén történt Október 15-én a BM OKF Központi Főügyelet berendelte a HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek ENSZ INSARAG minősítésében érintett állományt, majd részt is vett az október 16. és 19. között zajló minősítő gyakorlaton.
A katasztrófavédelem szervezeti hírei Tábornok áll a Heves megyei katasztrófavédelem élén A Sándor-palotában vette át október 18-án dandártábornoki kinevezését Áder János köztársasági elnöktől Csontos Ambrus, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. A Sándor-palotában tartott ünnepi rendezvényen a tábornoki kinevezésekre váró tűzoltó- és rendőrtisztek, illetve családtagjaik mellett részt vett Dr. Pintér Sándor belügyminiszter, Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány, valamint további vezető tisztségviselők. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a belügyminiszter javaslatára 2012. október 23-i hatállyal tűzoltó dandártábornokká nevezte ki Csontos Ambrus tű. mk. ezredest, valamint rendőr dandártábornokká Dr. Kertész Rudolf, Sándor Miklós és Meichl Géza rendőr ezredeseket. Csontos Ambrus a tűzoltásban, a tűzvizsgálatban és a tűzvédelmi hatósági szakterületen széleskörű ismerettel és nagy gyakorlattal rendelkezik. Huszonöt éve áll a tűzoltóság és a katasztrófavédelem szolgálatában, szakmai tapasztalatait Heves megyében szerezte. Számos tűzesetnél és katasztrófahelyzetben látott el irányítói feladatokat. 2005 óta a Heves Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke, 2010 novemberétől a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1371 ’56 ötvenhatodik évfordulóján Ünnepi állománygyűlésen emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharcra a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A beszédet mondó főigazgató-helyettes 1956-os eseményeket a méltóság, az emberi méltóság visszaállítása forradalmának nevezte. A Himnusz elhangzása után előbb egy rövidfilmet tekintettek meg az ünnepség résztvevői, a korabeli képkockák alatt Márai Sándor: Mennyből az angyal című művét lehetett hallani Sinkovits Imre és Varga Miklós előadásában. Ezután a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának műsora következett. Az ünnepi állománygyűlésen a zeneművek elhangzását követően Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes mondott beszédet. A tábornok Gosztonyi Péter történész szavait idézte, aki szerint 1956 nemcsak harc volt, hanem az elmúlt évszázad legnagyobb boldogsága is, abban a tizenkét napban jó volt Magyarországon élni, jó volt magyarnak lenni. Góra Zoltán ehhez hozzáfűzte, az egy tucat nap alatt egy önérzetében megalázott, méltóságától megfosztott, mindennapjaiban megnyomorított
nemzet lázadt fel. „1956 nélkül ma Európa sem lenne az a szellemi, gazdasági és politikai közösség, amelyben Magyarországnak ismét helye van” – mondta a főigazgató-helyettes. A tábornok úgy fogalmazott, fejet kell hajtani a nemzeti egység, a mártírok emléke előtt, azok előtt, akik helyi forradalmi nemzeti tanácsok alakításával küzdöttek a szabadságért, a függetlenségért, vagyis tulajdonképpen a jövőért. 1956 a méltóság, az emberi méltóság visszaállításának forradalma volt, hangsúlyozta Góra Zoltán. A szónok párhuzamot vont az 1848-as és az 1956-os események között, hiszen mint mondta, mindkét esetben azt az üzenetet hordozták, hogy egy kis nép kezébe vette sorsát és áldozatok árán kivívta szabadságát. És noha mindkét forradalom elbukott, változásokat hozott a társadalomban, az intézményrendszerben, öntudatra ébresztett, erkölcsöt nemesített. 1956 üzenete az, mondta a tábornok, hogy a magyarság a vesztes háború, az évtizedes zsarnokság után is fel tudott emelkedni, és meg tudta teremteni a nemzet egységét, még ha csak rövid időre is. Az ünnepi beszédet követően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató belügyminiszteri és főigazgatói elismeréseket adott át több mint százhúsz kollégának, együttműködőnek. Ugyancsak az ünnepségen nyújtotta át a sajtó nívódíjakat is. A Szózattal véget érő állománygyűlés után a főigazgató mondott pohárköszöntőt. Bakondi György úgy fogalmazott, hogy nemcsak annyi elismerésre méltó kolléga van, akik a központi ünnepségen vették át jutalmukat, a megyei igazgatóságokon még sokan részesülnek elismerésben. A tábornok külön megköszönte a katasztrófavédelemmel együttműködő védelmi igazgatási vezetők, illetve a napi munkáról tudósító újságírók munkáját. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1376
