Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 41. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten A főigazgatóságon is járt az ENSZ különmegbízottja A két évvel ezelőtti kolontári vörösiszap-katasztrófa részleteiről, a mentésről, a környezeti kárelhárításról és az azóta született jogszabály-módosításokról tájékozódott magyarországi látogatása során az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának különmegbízottja, Calin Georgescu. A veszélyes anyagok és hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának emberi jogi hatásaival foglalkozó diplomata október 8-án a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójával is tárgyalt. Calin Georgescu neves román környezetvédelmi szakember, korábban miniszterelnök-jelölt volt, aki hazájában évtizedek óta vezeti a fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzeti intézetet. Az ENSZ különmegbízottja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon hétfőn több mint két órás szakmai háttérbeszélgetésen kapott részletes tájékoztatást Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgatótól a vörösiszap-katasztrófa mentési, stabilizálási, mentesítési és helyreállítási műveleteiről, a MAL állami felügyeletéről, a kártalanítási eljárásokról és a térség általános rehabilitációjáról. A jelentéstevő magyarországi látogatásának elsődleges célja az, hogy áttekintse a magyar kormánynak az egészséges környezet biztosítása érdekében, ezen belül a mérgező és veszélyes termékek és hulladékok kezelésében kifejtett tevékenységét, az ezen a téren elért eredményeket és természetesen a nehézségeket is. A cél ugyanis az, hogy csökkenjen, illetve megszűnjön az ilyen tevékenységek emberi jogok érvényesítésére gyakorolt kedvezőtlen hatása, vagyis ne sérüljön az emberek élethez, az egészséghez, valamint a biztonságos és egészséges környezethez való joga. Calin Georgescu kérdései arra irányultak, hogy rendelkezett-e a MAL katasztrófakockázatkezelési tervvel, vajon a baleset oka tisztán emberi mulasztás volt vagy egyéb szempontok is közrejátszottak, valamint hogy volt-e a helyi lakosságnak menekülési lehetősége. A jelentéstevő az iránt is érdeklődött, hogy vannak-e az ország más pontjain is a kolontárihoz hasonló tározók, és jelentenek-e ezek bármilyen kockázatot. Bakondi György elmondta, hogy a katasztrófa idején érvényben lévő, az EU veszélyes anyagokról szóló irányelveknek megfelelő magyar jogszabályok szerint a vörösiszap nem minősült veszélyes anyagnak, ezért a gyár nem volt köteles katasztrófakockázat-elemzést készíteni. A tábornok tájékoztatott arról is, hogy a baleset pontos okait ma még nem lehet meghatározni, így azt sem, milyen mértékben és kiket terhel a történtekért a felelősség. A vállalat vezetése ellen jelenleg büntetőeljárás zajlik, annak lezárulta előtt nem lehet erről felelősen nyilatkozni – szögezte le. A többi magyarországi vörösiszap-tározónál már nem folyik aktív termelés – folytatta a főigazgató, ezek rekultivációja folyamatban van, de a két évvel ezelőtti tragédia óta folyamatosan ellenőrzik őket, így sem a lakosságra, sem a környezetre nem jelentenek veszélyt. Bakondi György a vörösiszapkatasztrófa kapcsán kifejtette, álláspontja szerint a korábban eljáró hatóságoknak fel kellett volna ismerniük, hogy a MAL technológiája elavult.
A megbeszélést követően Calin Georgescu a főigazgatóság által szervezett helyszíni bejáráson vett részt az érintett településeken, Ajkán, Kolontáron és Devecseren. Itt tartózkodása további részében pedig a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint az Országos Atomenergia Hivatal és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviselőivel, a bíróságok képviselőivel, valamint az ügyben érintett parlamenti képviselőkkel, civil szervezetekkel, a magánszféra és az áldozatok képviselőivel is találkozik. A magyarországi látogatás eredményeit a jelentéstevő az ENSZ Emberi Jogi Tanács 2013 szeptemberi ülésszakán mutatja be. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1345 Lezuhant egy helikopter Dóc térségében A légi jármű balesete szerencsére csak a gyakorlat forgatókönyvíróinak képzeletében történt meg, október kilencedikén a Csongrád megyei településen mindössze együttműködésüket bizonyították a Magyar Honvédség, a megyei katasztrófavédelem és a mentőszolgálat erői. A feltételezés szerint a helikopter több személlyel a fedélzetén zuhant le. A jármű légi kutatását azért kezdte meg a Magyar Honvédség, mert már jó ideje nem érkezett felőle hír. Elsőként meg kellett erősíteni, hogy a gép tényleg szerencsétlenül járt, illetve a keresésnek is neki kellett fogni. Utóbbi eredménnyel is járt: a kutató egység megtalálta a lezuhant gépet. Azonnal megkezdték a gépen tartózkodók mentését, illetve életbe lépett az ilyen helyzetre vonatkozó tervrendszer is. Ennek eredményeként az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezete és a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság erői is megindultak a káresethez. A helyszínre érve kiderült, hogy a szerencsétlenül járt helikopteren kívül még két gépjármű is érintett a balesetben, egy ember „elhunyt” és összesen tizenhárom sérült mentését, ellátását kellett megoldaniuk a kiérkező erőknek. Az eset helyszínén a vonatkozó eljárásrend szerint a katasztrófavédelem szakembere vette át az irányítást. A mentőerőknek – negyvenöt főt és sok technikai eszközt felvonultatva – körülbelül másfél órára volt szükségük ahhoz, hogy a sérülteket biztonságba helyezzék. Ezzel párhuzamosan a polgári védelmi szakterület megszervezte a kárhelyre történő beléptetés rendszerét, a sajtó munkatársainak fogadását, és a beavatkozó állomány esetlegesen szükségessé váló ellátását is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1347 Postabiztonságért Érem kitüntetést vett át a főigazgató A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának főigazgatója, Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy a Magyar Posta Zrt. és a főigazgatóság között megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott feladatok eredményes végrehajtása érdekében végzett kiemelkedő munkájáért kapta meg október 9-én az elismerést. A kitüntetést Geszti László, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója és dr. Károlyi László biztonsági főigazgató adta át az altábornagynak. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1349
Igazgatóhelyettesi értekezlet Balatonföldváron Kétnapos szakmai értekezleten vettek részt a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok szakmai igazgatóhelyettesei. Az országos értekezlet október 9-én és 10-én zajlott a balatonföldvári Jogar Hotelben. A keddi nap Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok előadásával indult. Az országos polgári védelmi főfelügyelő az általa irányított szakterület aktuális feladatait vázolta fel, majd értékelte a szeptember 25-én Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megtartott árvízvédelmi gyakorlat tapasztalatait. A főfelügyelő kitért a polgári védelmi szervezetek megalakításának helyzetére, a soron következő feladatokra, köztük a közigazgatás közeljövőben történő átalakításából következőkre. Az értekezlet további részében a közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos kérdések kerültek terítékre, megvitatták az egyes megyék elképzeléseit is. Az országos értekezlet délutáni első előadója Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgatóhelyettes volt, aki a legfontosabb feladatokkal, a megyei igazgatóhelyettesekkel szembeni elvárásokkal, a szakmai irányítás tartalmával és felelősségével ismertette meg a jelenlévőket. Ezután Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő adott tájékoztatást a mentő tűzvédelem helyzetéről, az aktuális feladatokról. Elemezte az önkéntes tűzoltó egyesületek helyzetét, azt, hogy mennyire fontos a folyamatos igénybevételük, valamint szólt azokról a tervekről, amelyek az egyesületek működési körülményeit javíthatják már a közeljövőben. Mint mondta, a legfőbb cél a „fehér foltok” számának csökkentése. A nap zárásaként Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő ismertette a szakterülettel kapcsolatos aktuális tudnivalókat. Külön foglalkozott a létfontosságú rendszerek jogi szabályozásának helyzetével és az abból adódó további feladatokkal. Az értekezlet első napja konzultációval ért véget, amelynek során az igazgatóhelyettesek több témában is elmondták véleményüket, illetve feltették kérdéseiket. Az országos értekezlet második napja Dobos Gábor tű. alezredes, a főügyeleti főosztály helyettes vezetőjének előadásával indult, aki a megyei műveletirányítás működésének tapasztalataival ismertette meg a jelenlévőket. Bár a három ütemben történt rendszerbeállítás óta rövid idő telt el, a működés pár hónapja alapján már lehet értékelni, sőt, bizonyos tendenciák is mutatkoznak már – szögezte le az alezredes. Külön téma volt az egységes 112-es segélyhívó szám bevezetése, annak ütemterve. Dr. Mógor Judit tű. alezredes, a hatósági-koordinációs és műveletelemzési főosztály vezetője az újonnan létrehozott és a főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység felépítéséről, a vele szemben támasztott elvárásokról és feladatokról tartott előadást. Az országos értekezlet konzultációval, illetve Góra Zoltán értékelésével fejeződött be. A főigazgató-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon fontos az országos főfelügyelőkkel történő közvetlen kapcsolattartás, és elmondta azt is, tervei szerint hasonló rendezvényre a továbbiakban negyedévente sor kerül. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1353 Műveletirányításról nemzetközi fórumon Neves hazai és külföldi szakemberek részvételével rendezték meg a GDI Fórum 2012 – XVII. ESRI Magyarország Felhasználói Konferenciát Budapesten, amelyen kiemelt előadóként részt vett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Informatikai Főosztályának vezetője is, aki a katasztrófavédelemben idén bevezetett műveletirányítási rendszert mutatta be.
Tanka László tű. ezredes „Pajzs mögött az ország” című előadásában a katasztrófavédelemnél 2012-ben három lépcsőben bevezetett műveletirányítási rendszer informatikai kulisszatitkait osztotta meg a konferencia magyar és külföldi hallgatóságával. A szakemberek egy szimulációs program segítségével a rendszer szinte valós idejű működését is megtekinthették, láthatták azt, mi mindent mutat a katasztrófavédelem műveletirányítójának monitorján a jelzés pillanatában megjelenő térkép, milyen bontásban, milyen adatok kerülnek fel a káresetről készülő adatlapra, illetve azt, hogy miként dobja fel automatikusan a program az éppen szabad és bevethető erők és eszközök teljes kínálatát. Az ezredes elmondta azt is, hogy a főügyelet követni tudja, hogy az országban mely eszközök vannak bevetésen, melyik jármű tart éppen az állomáshelye felé – ezek rádión keresztül akár riaszthatók is –, melyek tartózkodnak a tűzoltóparancsnokságukon, de az is látszik, hogy melyik járművek nem indíthatóak műszaki hiba miatt. Mindezek az adatok az esemény végeztével sem vesznek el – folytatta Tanka László, valamennyi az adattárba kerül, vagyis utóbb visszakereshetőek, akár újra lehet velük dolgozni. Hozzátette, a program azt is megmutatja, hogy az egyes kárhelyszíneken milyen korú és nemű emberek tartózkodnak, mely szerek vannak ahhoz a legközelebb, de a térkép a gyorsan elérhető kórházakat, rendőrségi objektumokat is feltünteti. Ezt követően előadást tartott László Péter tű. hadnagy, a BM OKF Térinformatikai és Távközlési Osztály munkatársa is, aki a főosztályvezető által ismertetett rendszer térinformatikai hátterét, illetve az abban használt ESRI megoldásokat mutatta be. Részletesen beszélt azokról a hálózati elemzésekről – például a távolságmátrixról –, amelyek segítségével meg lehet határozni a beavatkozás során használható erők és eszközök adott eseménytől való távolságát. László Péter a jelenleg zajló fejlesztésekre, például a különböző adatbázisok összekapcsolásának lehetőségeire is kitért, mint mondta, ezek segítségével lényegesen fel lehet gyorsítani az elemzések elkészítését, az adatok társszervekkel való megosztását, mindez szintén a beavatkozások hatékonyságát javítja. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1360 Gyakorlat a Honvédkórházban A harctéri életmentő katonák egészségügyi szakkiképzését bemutató elméleti és valós helyzeteket imitáló gyakorlati bemutató zajlott október 12-én a MH Honvédkórház Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Központjában. A MH Honvédkórház parancsnoka és védelemegészségügyi helyettese meghívására részt vett ezen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezető főorvosa vezető pszichológusa is. A rendezvényen Dr. Szomolányi Gábor és Kovács Péter tű. alezredesek mellett megjelent a Belügyminisztérium vezető főorvosa, valamint a TEK, a büntetés-végrehajtás, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Rendőrfőkapitányság orvosa is. Bánsági László mk. ezredes, a MH Honvédkórház Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Központ parancsnoka bemutatta a szakkiképzési anyagokat és a központ tantermeit. Az eseményt záró konzultáció során a
jelenlévők az elsősegélynyújtási képzés fontosságáról beszéltek, egyben javaslatot tettek a rendvédelmi szerveknek a honvédséggel és az Országos Mentőszolgálattal közös képzéseinek megszervezésére. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1362 Szolnokon lesz az első logisztikai szolgáltató központ Közel egy éves előkészítő munka után a múlt héten aláírt szerződéssel megjelent a polgári logisztika a katasztrófavédelmi logisztika rendszerében, és Szolnokon létrejöhet az első logisztikai szolgáltató központ (LSZK). További három ilyen rendszerbe lépésével kiválthatóak lesznek a korszerűtlen megyei raktárak. A Szolnokra tervezett központ megalakításáról szóló szerződést Dr. Demény Ádám tű. ezredes, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (BM OKF GEK) igazgatója és Karmazin György, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezető igazgatója írta alá. A polgári és a katasztrófavédelmi logisztika összekapcsolódását mindketten újszerűnek és példaértékűnek értékelték. A döntés, amely szerint négy logisztikai szolgáltató központból álló területi logisztikai raktárrendszer jöjjön létre, tavaly decemberben született meg. Az akkor meghatározott ütemtervet tartva ez év elején kezdődött meg a kidolgozói munka, márciusra pedig elkészült a központról létrehozásáról szóló szerződés tervezete és a hozzá kapcsolódó anyagellátás új rendszere. A logisztikai központoknak a katasztrófa-elhárítási feladatokat támogató logisztika rendszerébe történő bevonása több okból is hasznos. Egyfelől ki lehet váltani a meglévő korszerűtlen, drágán üzemeltethető megyei raktárakat, másfelől megoldást jelenthetnek a jelenlegi raktárakban tárolt inkurrens, rosszul strukturált készletek hatékonyabb kezelésében is. Ezen felül a központok bevonásával egy logisztikai szolgáltatáscsomag – készletezési, egységrakomány-képzési, nyilvántartási, karbantartási funkciók, kiszállítási feladatok – „vásárolható meg” szerződéses jogviszony alapján. Az elképzelések szerint a szolnoki központban elsősorban az árvízi védekezéshez használható készleteket, technikai eszközöket tárol majd a BM OKF GEK. Az új és a meglévő készletek együttesen lehetővé teszik a Tisza vonalán, illetve a Körösök irányában a gyors reagálást és az anyagok igény szerinti szállítását. Az új rendszerrel kapcsolatos elvárás a rugalmas hozzáférés és az állandó rendelkezésre állás. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1363
Tűzoltósági területen történt Szakmai kérdésekről Velencén A Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének kétnapos szakmai rendezvénye kezdődött meg október 10-én Velencén,. Az első nap programjába bekapcsolódott az országos tűzoltósági főfelügyelő is, aki a megjelenteket a katasztrófavédelem szervezeti változásairól, a hatékonyabb munkavégzést szolgáló átalakításokról adott tájékoztatást. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot képviselő Bérczi László tű. dandártábornok az általános tájékoztató után azokra a kérdésekre válaszolt, amelyeket a létesítményi tűzoltó parancsnokságok parancsnokai a
főigazgatóságon szeptember 13-án megtartott szakmai konzultáción tettek fel. Ezt követően a tábornok kiért arra is, hogy melyek azok a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos szabályozók, amelyeket a közeljövőben várhatóan módosítani kell. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1352 Tisztességes versenyben az ország legjobbjai A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzoltósági Főfelügyelősége október 10-én országos tűzmegelőzési szakmai versenyt tartott, amelyre a korábbi megyei (fővárosi) versenyek első három helyezettjei kvalifikálták magukat. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben tehát ismét országos szinten mérhették össze tudásukat a katasztrófavédelem hatósági szakterületén dolgozók. Az 1980-as, 90-es években nagy sikerrel zajlottak a tűzvédelmi hatósági szakterületen dolgozó kollégák országos megmérettetései. Ezek a versenyek remek alkalmat nyújtottak arra, hogy az ország különböző pontjain dolgozó szakemberek személyesen is megismerjék egymást, ezzel is erősítve a szakmai együttműködést, továbbá a bevált és alkalmazott szakmai gyakorlatokat megismertessék egymással, így segítve az országos szintű, egységes joggyakorlat kialakítását. Ennek a hagyománynak a „felélesztése” a mostani szakmai vetélkedő, amelyet Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő nyitott meg. Beszéde elején gratulált a jelenlévőknek, hiszen mint mondta, akik az országos versenyen részt vehetnek, már megyéjükben bizonyították: ők a legjobbak. A főfelügyelő elmondta, a mostani vetélkedő kérdéssora precíz előkészület, alapos csapatmunka eredménye. A jövőben pedig a hatósági munka tevékenységkörének bővülésével a verseny témaköre is szélesebb spektrumon mozog majd. Ezt követően Érces Ferenc tű. ezredes, a BM OKF Tűzvédelmi Főosztályának vezetője ismertette a tudáspróba részleteit. Az országos verseny három fordulóból áll: egy gyakorlati, egy kifejtős, valamint egy tesztsor segítségével mérik a résztvevők szakmai ismereteit, felkészültségét. Az egésznapos verseny zárásakor, az eredményhirdetésen elsőként Bérczi László gratulált a győzteseknek. Az egyéni verseny első három helyezettje oklevelet és tárgyjutalmat vehetett át, míg a csapatverseny legjobbjai oklevelet kaptak. Az egyéni verseny győztese Nagy Zsolt tű. őrnagy (Monori Katasztrófavédelmi Kirendeltség), a második helyen Schreiner Ákos tű. hadnagy (Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség), míg a harmadik helyen Kristó Gábor tű. alezredes (Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség) végzett. Az első helyezett csapatot a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság delegálta, amely vándorserleget is hazavihetett. A csapatverseny második helyezettje a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, a harmadik pedig a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság lett. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1354 Magyar versenyzőkkel kezdődik a tűzoltó olimpia Összesen hét tűzoltó képviseli hazánkat a tíz napon át tartó tűzoltó olimpián. A világ tűzoltói idén októberben mérhetik össze erejüket az ausztráliai Sidney-ben megrendezett World Firefighter Games versenysorozaton. Magyarországot a mostani játékokon a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) négy, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy és két létesítményi tűzoltóság egy-egy tűzoltója képviseli.
A magyar versenyzők – dr. Kanyó Ferenc tű. alezredes, Balázs József, tű. alezredes, Bauer Márton tű. főhadnagy és Rehák Zsolt, tű. hadnagy a Fővárosi, Stipka István, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságról, Fekecs József a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kecskemét Létesítményi Tűzoltóparancsnokságtól és Királyi Balázs a FER-től – az idei versenyen olyan versenyszámokban mérettetnek meg, mint az úszás, futás, kajakozás, tenisz és az evezés. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője, Kanyó Ferenc ezeken túl rajthoz áll abban a lépcsőfutó versenyszámban is, ahol teljes védőfelszerelésben, légzőkészülékben kell felfutni nyolcvan emelet magasságba. Az világ tűzoltói több mint hatvan sportág négyszáz versenyszámában állnak rajthoz. Ezt a nagyszabású rendezvényt 1990 óta kétévente rendezi meg az új-zélandi székhelyű nemzetközi szövetség. A megmérettetésen minden alkalommal több, mint nyolcezer tűzoltó vesz részt. A tűzoltó olimpia a nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan látványos megnyitó ünnepséggel kezdődik. Ezután több mint tíz napon keresztül zajlik a világ minden tájáról érkező önkéntes, hivatásos, létesítményi, és katonai tűzoltók küzdelme. A játékokon a magyar tűzoltók a 90-es évek közepe óta vesznek részt. A fővárosi tűzoltók eddig valamennyi olimpián részt vettek, és mindig nagy sikerekkel tértek haza. Két évvel ezelőtt a dél-koreai Daegu városában hatfős csapat képviselte Magyarországot, négy arany, hét ezüst és öt bronzérem büszke birtokosaként tértek haza. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1365 A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Október 9-én a tűzvédelmi főosztály helyettes vezetője részt vett a Sportrendezvényeket Minősítő Bizottság ülésén az Országos Rendőr-főkapitányságon. Október 10-én az országos tűzoltósági főfelügyelő a Katasztrófavédelem és a Polgárőrség együttműködésének tapasztalatiról és lehetőségeiről tartott előadást Siófokon az Országos Polgárőrség rendezvényén. Az elmúlt héten 75 fő részvételével elkezdődött a Magyar Honvédséggel és a Készenléti Rendőrséggel közösen szervezett tűzszerészeti képzés. Október 10-én a tűzoltósági főosztály vezetője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban vett részt az Operatív Törzs egyeztető ülésén, amelynek témája az október 23-ai állami ünnepség biztosítása volt. Október 11-én a tűzvédelmi főosztály kijelölt munkatársa és az iparbiztonsági főosztály vezetője, a tűzvédelmi és iparbiztonsági hatósági jogkörökkel kapcsolatos egyeztetésen vett részt a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalban, a bányászati hatóság kijelölt képviselőivel. A tűzvédelmi főosztályon a héten két építési termék (kandallók, hőszigetelő anyagok és rendszerek) forgalmazó vállalkozással történt egyeztetést a termékek jogszabályoknak megfelelő forgalmazásának feltételeiről. A következő hét eseményei Október 16-án a tűzvédelmi főosztály kijelölt állománya részt vesz és előadást tart a hatósági osztályvezetők részére szervezett Hatósági Koordinációs Szakmai Napon.
Október 18-án a gázvezetékek átvágása miatt bekövetkező káresetek kezelése, csökkentése céljából a főigazgató-helyettes és a tűzvédelmi főosztály helyettes vezetője részt vesznek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba összehívott egyeztetésen. Október 18-án tartja az országos tűzoltósági főfelügyelőség a Tűzvizsgáló Helyszínelők I. Országos Versenyét, ahol az igazgatóságok és kirendeltségek tűzvizsgálati tevékenységet végző állománya adhat számot elméleti és gyakorlati tudásáról, szakmai felkészültségéről. Október 18-án és 19-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Magyar Tűzvédelmi Szövetséggel, valamint a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatával közösen „Mérnöki módszerek elmélet és gyakorlat” címmel tűzvédelmi konferenciát szervez Hajdúszoboszlón. A konferencián részt vesz a tűzvédelmi főosztály vezetője, aki az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat kidolgozásáról tart előadást, továbbá a hatósági-koordinációs és művelet-elemzési főosztály helyettes vezetője, aki a tűzoltó készülék szekcióban tart előadást. A héten újabb 75 fő részvételével folytatódik a Magyar Honvédséggel és a Készenléti Rendőrséggel közösen szervezett tűzszerészeti képzés. Október 19-én a Tűzoltósági Főosztály osztályvezetője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban vesz részt az Operatív Törzsegyeztető ülésén, amelynek témája az október 23-ai állami ünnepség biztosítása lesz. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 288 tűzesethez vonultak és 368 műszaki mentésnél avatkoztak be, 17 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor.
A polgári védelem területén történt Polgári védelmi szakemberek nemzetközi konferenciája Második konferenciáját tertotta október 10-től az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fóruma (EVCPF), amely a Magyar Polgári Védelmi Szövetség kezdeményezése nyomán tavaly április végén alakult meg. A fórum a különböző országokban működő polgári védelmi civil szervezeteket fogja össze, célja pedig a katasztrófákra történő felkészüléssel, azok kezelésével és a következmények felszámolásával összefüggő önkéntes polgári védelmi feladatok végrehajtása kapcsán összegyűlt tapasztalatok cseréjének megszervezése. A konferencián 12 európai ország 17 civil szervezetének képviselői vesznek részt. A résztvevő szervezetek egyben a fórum tagszervezeteivé is válnak. Kilenc európai ország, az osztrák, a horvát, a cseh, a finn, a magyar, az ír, az olasz, a szlovák és a szlovén kormányzati szervezetek képviselői megfigyelőként is jelen vannak a rendezvényen. A most megrendezett rendezvény kimondott célja a regionális partnerségi együttműködések kialakítása a nyugat-balkáni, a mediterrán és az északi országok azon önkéntes polgári védelmi szervezeteivel, amelyek segíthetik a fórum tevékenységét. Az ugyanis azt kívánja elérni, hogy azokban az országokban, ahol még nem működik önkéntes polgári védelmi szervezet, elősegítse ezek
létrehozását, hozzájárulva az EU katasztrófákkal kapcsolatos stratégiai döntéseinek végrehajtásához. A fórum tevékenységét Koordinációs Tanács irányítja, magyar elnökkel és főtitkárral az élen. A Koordinációs Tanács tagjai: az osztrák, a horvát, a szlovák a svéd és az angol tagszervezetek képviselői. A fórum munkájában résztvevőket Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fóruma elnöke üdvözölte, egyben megköszönte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a rendezvény megszervezéséhez nyújtott támogatását. Ezt követően Claus Sorensennek, az EU ECHOfőigazgatójának üzenetét tolmácsolta, aki mint azt Endrődi István idézte, nagy támogatója a fórum tevékenységének. A tanácskozás következő részében Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője engedett betekintést a hazai és külföldi vendégeknek a magyar katasztrófavédelem, ezen belül a polgári védelem közelmúltban végrehajtott változásaiba. Mint mondta, az ez év elején hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény az addig eltelt 12 év polgári veszélyhelyzetei és egyéb kritikus pillanatai, valamint a hatósági munka során szerzett tapasztalatokból kiindulva született meg, tehát nem elsősorban elméleti síkon, sokkal inkább a valós élet felől közelíti a katasztrófavédelem rendszerét. Ennek köszönhetően minőségi változáson ment keresztül a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében folytatott hatósági munka és a lakosság tájékoztatásának és felkészítésének módja. Erre azért volt szükség, mert valamennyi társadalomnak az az érdeke, hogy célirányos prevenció révén megelőzze a katasztrófahelyzeteket – szögezte le a tábornok. Ahhoz, hogy az átalakított katasztrófavédelem igazán hatékonyan végezhesse a közbiztonságot szolgáló munkáját, a rendszer állami szereplői mellett az önkormányzatok és az állampolgárok más minőségű részvételére is szükség van – jelentette ki Bakondi György. Az elmúlt időszak fejlesztései és átalakításai révén, valamint a több évtizedes hagyományok felhasználásával sikerült életszerűbbé tenni a magyar polgári védelem rendszerét – összegzett a főigazgató, aki ezután bemutatta a konferencián jelenlévőknek a hivatásos katasztrófavédelem másik két szakmai pillérét, a tűzoltóság és az iparbiztonsági szakterület tevékenységét, valamint szólt a 2012-ben kialakított megyei szintű bevetésirányítás rendszeréről is. Bakondi György röviden kitért a hazai polgári védelmi szolgálat felépítésére, beszélt a két, ENSZ INSARAG minősítés előtt álló mentőszervezetről, a Hunorról és a Huszárról is, amelyek meghatározó szereplői a magyar polgári védelemnek. Végezetül arra hívta fel a főigazgató a fórum résztvevőinek a figyelmét, hogy a határokon kitekintve a legfontosabb az, hogy a szomszédos országok képesek legyenek szükséghelyzetben egymásnak gyors segítséget nyújtani. És éppen ez a feladat teszi különösen fontossá a mostanihoz hasonló közös munkát – zárta beszédét Bakondi György. A polgári védelem rendszerében lezajlott változások részleteiről, a civil társadalom és a katasztrófavédelem főbb kapcsolódási pontjairól már Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tájékoztatta a konferenciára egybegyűlteket. Mint mondta, igazán hatékony munkát az állampolgárokkal együtt lehet végezni, ezért is volt fontos a védelmi igazgatás, a kockázatbecslés és a veszélyhelyzeti tervezés mellett a lakosság tájékoztatásának rendjét is átalakítani. A változtatások indokaként a főfelügyelő is kiemelten szólt a megelőzés fontosságáról, a felkészülés időszakáról. A tábornok részletesen kitért a köteles és az önkéntes alapú polgári védelmi szolgálatra és a valamennyi megyében létrejött önkéntes mentőszervezetek szerepére. A cél az, hogy minden magyar családnak legyen olyan tagja, aki felkészültségének köszönhetően képes akár katasztrófa-, akár veszélyhelyzetben megfelelően reagálni – jelentette ki Tóth Ferenc. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1350
Heves, Borsod és Nógrád mentőcsapata vizsgázott Három megye mentőcsoportja kezdte meg október 11-én 36 órán át tartó minősítő gyakorlatát. A Heves megyei Mátra, a Borsod-AbaújZemplén megyei Bükk, valamint a Nógrád megyei Palóc mentőcsoport igyekszik a mostani, remények szerint sikeres megmérettetéssel megszerezni a jogot arra, hogy speciális katasztrófavédelmi beavatkozásokat hajtson végre a későbbiekben. A minősítés éjfélkor kezdődött meg a mentőcsapatok riasztásával. Ezt követően a kijelölt gyülekezési helyen kellett sorakozniuk: a Mátra mentőcsoport az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségen, a Bükk mentőcsoport a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon, a Palóc mentőcsoport pedig a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon gyülekezett. A gyakorlat helyszínére már együtt érkezett az összesen 150 önkéntes, akiknek elsőként a tábor építésével és a vezetési pont felállításával kellett megbirkózniuk. Ezt követően kerülhetett sor a hivatalos megnyitóra, amelyen a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Csontos Ambrus tű. mk. ezredes köszöntötte a csapatokat, a BM OKF Műveletirányítási Főosztályának vezetőjét, az érintett megyei igazgatóságok irányítóit és a gyakorlatra meghívottakat. Jackovics Péter tű. alezredes pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani gyakorlat annyiban egyedülálló, hogy elsőként egyszerre három mentőcsapat szerezheti meg a nemzeti minősítését. A gyakorlat első napjára összeállított feladatokat az egykori Verpeléti honvédségi laktanya területén teljesítették a mentőcsapatok. A nyitó helyszínen egy hatalmas erejű vihar okozta károk következményeit kellett felszámolniuk, illetve eltűnt embereket kellett felkutatniuk és menteniük. A megmérettetés során volt kutyás kutatás és felderítés, rom- és területkutatás, de speciális mentést is végre kellett hajtaniuk a csapatoknak, amikor elzárt helyiségből hoztak ki bent rekedteket födém- és faláttörés, illetve alpintechnika alkalmazásával. Megmutatták azt is, miként tudnak kidőlt fákat eltávolítani, területet megtisztítani, de bizonyítaniuk kellett, hogy képesek összetört autóból menteni, valamint épületek ideiglenes megtámasztását is el tudják végezni. A minősítő gyakorlaton természetesen voltak előre nem látható feladatok is, amelyeket a mentőcsoportok reagálási képességének tesztelésére iktattak a programba a minősítők. Másnap a mentőcsapatok a Tisza-tó térségében folytatatták a gyakorlatot, ahol arról kell számot adniuk, mennyire felkészültek a vízből mentésre és a vizek kártételei elleni védekezésre. Az október 11-én Verpeléten megoldott feladatok után másnap újabbakkal találta magát szembe a Mátra, a Bükk és a Palóc mentőcsoport. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád önkéntesei pénteken már a Tisza-tó térségében, a Laskó- patak torkolatánál igyekeztek megfelelni a nemzeti minősítés követelményeinek. A Mátra, a Bükk és a Palóc mentőcsoport reggel hat órakor rendőri felvezetéssel indult Verpelétről, a nemzeti minősítő gyakorlat első helyszínéről a Tisza-tóhoz, pontosabban a Laskó-patak torkolatához. Ezúttal is a tábor és a vezetési pont kiépítésével indítottak a csapatok, ezt követhették csak a vizek kártételei elleni védekezésre és a vízből mentésre való felkészültségüket felmérő próbatételek.
Az első helyszínen a feltételezés szerint egy a gáton közlekedő jármű vezetője elveszítette uralmát a személygépkocsi fölött és a hídról a vízbe zuhant. A bajt tetézte, hogy a kocsi sofőrje nem tudott úszni, szerencsére azonban fel tudott mászni a gépjármű tetejére. A mentés így sem volt egyszerű, hiszen a víznek ezen a részén nem lehet csónakkal kikötni, ezért a sérültet speciális mentéssel, úgynevezett alpintechnikával, vagyis kötelek segítségével kellett kimenteni a hídra. A személygépkocsit pedig búvárok segítségével emelte ki a patakból az autómentő. A gyakorlat második helyszínén árvízi védekezést kellett bemutatniuk a mentőcsapatoknak. A feltételezés ezúttal az volt, hogy jelentősen megemelkedett a Laskó-patak vízszintje, ezért folyamatos védekezésre volt szükség. A mentőcsoportok nyúlgátat és hullámverés elleni védművet építettek, valamint bordás megtámasztást végeztek. Jackovics Péter tű alezredes, a minősítő bizottság vezetője a 36 órás gyakorlatot megfelelőre értékelte, így Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád mentőcsapata is megszerezte a nemzeti minősítést, így most már ők is végezhetnek Magyarországon belül a minősítésnek megfelelő tevékenységeket, akár zárt kárterületen is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1358 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1361 A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél Október 10-11-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egyeztetést tartott valamennyi rendvédelmi szerv képviselője, a megbeszélés tárgya a NATO jelkészletekre vonatkozó normáinak megfelelő, egységes hazai, a rendvédelmi szervek által használható alapjel-készlet létrehozásának megvitatása volt. A BM OKF-et az országos polgári védelmi főfelügyelőség munkatársa képviselte. Az elmúlt héten hat települési önkormányzat nyújtott be vis maior támogatás iránti igényt mindösszesen 88.835.500 forint értékben. A támogatás az önkormányzatok védekezési többletkiadásaira, valamint a kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyreállítására használható fel. A következő hét eseményei Az egy éve tartó, teljes körű szakmai felkészülés után elérkezett az idő, hogy a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezetek megmérettessék magukat az ENSZ INSARAG minősítő gyakorlaton. A terep- és törzsvezetési gyakorlat célja az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelv és Módszertan INSARAG Külső Minősítés (IEC) által előírt minősítési követelmények végrehajtása. Ennek megfelelően a budapesti, debreceni és hajdúszoboszlói, előre beállított helyszíneken szerepjátékosok közreműködésével, az INSARAG irányelvnek megfelelő beépített akadályokkal szemléltetik a mentőcsoportok egy esetleges földrengés kárhelyszínét és az ott zajló mentési munkálatokat. A gyakorlat feltevése szerint ugyanis az alföldi területet a Richter skála szerinti 7,5 erősségű földrengés rázta meg. Több épület összedőlt, az infrastruktúra megsemmisült, emberek szorultak romok alá és járművekbe. A település messze esik a hazai bevetési központtól, így a LEMA a külföldi csapatok közül a magyar HUNOR HUSZÁR csapatokat irányítja a helyszínre. A Magyar Honvéd Vezérkar Főnök meghívására a szakterület képviselői részt vesznek október 15-19. között az „ALAPOS-BÁZIS 2012” gyakorlaton és annak tervezésében. A gyakorlat célja a Magyar Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere jóváhagyott koncepciójának
tesztelése: az abban meghatározott vezetési pontok rendszerének gyakoroltatása, a működőképesség kialakítása, a kulcs-hiányosságok beazonosítása, a vezetés hatékonyságának emelése. A gyakorlat során cél továbbá a tapasztalatok gyűjtése és feldolgozása az együttműködésre vonatkozóan más központi államigazgatási szervekkel és egyéb hatóságokkal, valamint a rendvédelmi szervek és a honvédség között a rendkívüli jogrend bevezetésekor a lakosság biztonságának és anyagi javainak védelme érdekében.
Az iparbiztonsági területen történt Bepillantás a villamosenergia-iparba Munkaértekezlet zajlott a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR Zrt.), a BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség képviselői és a megyei iparbiztonsági főfelügyelők részvételével október 9-én a MAVIR Zrt. székházában. A munkaértekezlet célja egymás kölcsönös tájékoztatás és a hatékony együttműködés kialakítása volt annak érdekében, hogy az alapvető és létfontosságú villamosenergia-felhasználók besorolása minél eredményesebben valósulhasson meg, valamint a rotációs kikapcsolási rendet (RKR) határidőre, gördülékenyen meg lehessen újítani. Kovács Gábor, a MAVIR Zrt. átviteli vezérigazgatóhelyettese köszöntőjében általános tájékoztatót adott a cég tevékenységéről és működéséről, ennek keretében bemutatta a vállalat három fő feladatát – a rendszerirányítási, az átviteli és a piacműködtetési területet. Kapás Mihály, az országos diszpécserszolgálat osztályvezetője röviden ismertette a rendszerirányítás feladatát, működését és a beavatkozás lehetőségeit annak érdekében, hogy az országos energiarendszer teljesítmény-egyensúlya fenntartható legyen. Almási Kristóf, a hálózati operatív szolgálat osztályvezetője a fogyasztókat érintő korlátozó eszközökről beszélt. Dr. Bognár Balázs tű. alezredes, a BM OKF Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Főosztály vezetője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény tervezetét októberben tárgyalja az Országgyűlés. Ehhez kapcsolódóan a BM OKF – a belügyi szervekkel egyeztetetten – elkészítette a törvény végrehajtási kormányrendeletét, amelyet a kabinet novemberben tárgyal. Elmondta továbbá, hogy az alapvető és létfontosságú villamosenergiafelhasználók besorolási szempontrendszere megújult, és hamarosan megszületik a BM OKF főigazgatójának ehhez kapcsolódó módosított intézkedése is. Az előadások után a résztvevők munkaülés keretében megvitatták az aktuális feladatokat, majd megtekintették a rendszerirányítói vezérlőtermet. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a találkozó nagyban segíti a védett villamosenergia-fogyasztók kijelölésével kapcsolatos feladatok végrehajtását. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1356 RID ügyintézők képzése RID tanfolyam zajlott Pécelen október 9-11. között, amelyen a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére képeznek szakembereket. A tanfolyamot azok a kollégák végzik el, akik már rendelkeznek „veszélyesáru-ügyintéző” OKJ képesítéssel és a megyei igazgatóságok, kirendeltségek iparbiztonsági hatósági tevékenységében vesznek részt. A háromnapos tanfolyam külső akkreditált szervezet bevonásával zajlott. A hallgatók a már korábban megszerzett alapismereteiket a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó speciális
ismeretekkel bővítették. Ennek során a vasúti fuvarozási alágazatra érvényes nemzetközi szabályozással, a balesetek, rendkívüli események okaival, az általános megelőzési és biztonsági intézkedésekkel ismerkedtek meg, de szó esett a küldemények és a vasúti kocsik, szállítóeszközök jelöléséről, bárcázásáról is. Ezen kívül a tanfolyam résztvevői foglalkoztak a szállítási módokkal és a szükséges okmányok tartalmi elemeivel is. A megszerzett tudásról a szakemberek az október 16-án megtartandó vizsgán adtak számot. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1357 Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések és események Október 8. és 12. között közúton 15 igazgatóság 41 helyszínen vizsgálódott, 801 járművet ellenőriztek. Az ADR hatálya alá tartozó 61 ellenőrzött gépjármű közül hat volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést négy igazgatóság egy-egy helyszínen végzett. Hatósági eljárás megindítására hat közúti ellenőrzés esetében volt szükség. Ugyanebben az időszakban vasúton 12 igazgatóság 17 helyszínen tartott ellenőrzést, ez 250 vasúti járművet érintett, közülük 163 tartozott a RID hatálya alá. Telephelyi ellenőrzést egy igazgatóság egy helyszínen végzett. Hatósági eljárás két esetben indult. Az elmúlt héten vízi úton két igazgatóság öt helyszínen ellenőrzött, összesen 36 vízi járművet vizsgáltak meg. Az ADN hatálya alá tartozó kilenc ellenőrzött járműnél egy esetében tapasztaltak szabálytalanságot vagy hiányosságot. A szállítás kapcsán hatósági eljárás indult. Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések Október 8. és 12. között az igazgatóságok hét telephelyen, valamint a kirendeltségek 14 telephelyen tartottak helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából, valamint az igazgatóságok további öt telephelyen hajtottak végre supervisori iparbiztonsági ellenőrzést. Október 8-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni szemlét tartott biztonsági dokumentáció felülvizsgálata céljából egy nyíregyházi telephelyen, mint küszöbérték alatti üzemben. Október 9-én a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni szemlét tartott biztonsági dokumentáció felülvizsgálata céljából egy szekszárdi telephelyén, mint felső küszöbértékű üzemben. Október 10-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az egy tiszavasvári telephelyen, mint alsó küszöbértékű üzemében, valamint a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy enyingi telephelyen, mint alsó küszöbértékű üzemében időszakos hatósági ellenőrzést tartott. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy peremartoni telephelyen, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy debreceni és a Komárom Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tatabányai telephelyen belső védelmi terv gyakorlatot ellenőrzött. A veszélyes üzemek szakterület szervezésében október 10-én és 11-én került sor a BM OKF Iparbiztonsági Információs Központjában a területi szervek veszélyes üzemek szakreferenseinek a hatósági döntéstámogató szoftver használatának elsajátítása érdekében megtartott szakmai továbbképzés második ütemére. Október 11-én a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy dunaföldvári telephelyen, mint alsó küszöbértékű üzemében időszakos hatósági ellenőrzést tartott. A Fejér Megyei
Katasztrófavédelmi Katasztrófavédelmi Katasztrófavédelmi Katasztrófavédelmi ellenőrzött.
Igazgatóság egy rácalmási telephelyen, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei igazgatóság egy kazincbarcikai telephelyen, valamint a Tolna Megyei Igazgatóság egy dunaföldvári telephelyen és a Veszprém Megyei Igazgatóság egy csajági telephelyen belső védelmi terv gyakorlatot A következő hét eseményei
Október 16-án a hatósági osztályvezetői értekezleten és 17-én az iparbiztonsági szakmai napon a főosztály vezetője előadást tart az iparbiztonsági hatósági tevékenység aktualitásairól. A veszélyes üzemek szakterület szervezésében október 17-én és 18-án kerül sor a BM OKF Iparbiztonsági Információs Központjában a területi szervek veszélyes üzemek szakreferenseinek a hatósági döntéstámogató szoftver használatának elsajátítása érdekében megtartásra kerülő szakmai továbbképzés következő ütemére.
A főügyelet területén történt Október 09-én a Központi Főügyelet, mint a Kutatás-Mentést Koordináló Központ tagja, részt vett a bajba jutott légijárművek megsegítését szolgáló gyakorlaton. Október 10-én a főosztályvezető-helyettes előadást tartott Balatonföldváron, az igazgatóhelyettesi értekezleten, a műveletirányítás működésének tapasztalatairól. Október 10-én sor került az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fórumának II. konferenciájára, melynek keretében a konferencia résztvevői látogatást tettek a BM OKF Központi Főügyeletén. A következő hét eseményei Október 15-én a HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek ENSZ INSARAG minősítése zajlik, amely során a BM OKF Központi Főügyelet végrehajtja az érintett állomány berendelését.
A katasztrófavédelem szervezeti hírei Műszaki-biztonsági tisztek és egészségvédelmi megbízottak továbbképzése A Baranya, Tolna és Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon szolgálatot teljesítő műszaki-biztonsági tisztek és egészségvédelmi megbízottak munkavédelmi továbbképzése zajlott október 9-én Kaposvárott. Az egészségvédelmi megbízottak helyi szerveknél részmunkaidőben foglalkoztatott emberek, feladatuk az igazgatóság, a kirendeltség, valamint a munkavédelmi felügyelő és a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy közötti információáramlás, adatcsere elősegítése, a munkavédelmi szakterület feladatainak végrehajtása érdekében a szakképesítéshez nem kötött munkavédelmi, egészségvédelmi tevékenységek ellátása.
A továbbképzést a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte és Dr. Horváth Jenő tű. ezredes, megyei igazgató nyitotta meg. A Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ megalakulásáról Dr. Szomolányi Gábor tű. alezredes,a BM OKF vezető főorvosa tartott tájékoztatót. A főigazgatóság közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője szakterülete aktualitásait ismertette, a munkavédelmi ellenőrzések és az egyéni védőeszközök juttatásának tapasztalatairól a munkabiztonsági főfelügyelő beszélt. A kollégáknak lehetőségük nyílt emellett konzultáció keretében eszmét, tapasztalatot cserélni az aktuális egészségügyi és munkavédelmi kérdésekről. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1346 Egységes ruházat a rendvédelmi szerveknél Miniszteri utasítás alapján egységessé válik a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó hivatásos állomány egyenruházata. A szervenként eltérő ruházati szabályozást egy BM rendelet váltotta fel, ez szabályozza a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem hivatásos állományának egyenruházattal történő ellátását. A ruhaváltás tavaly kezdődött el és fokozatosan történik meg. A rendőrségnél használt gyakorlóruházat alapján 2010-ben rendszeresítették a 10M egységes rendészeti gyakorló öltözetet és bakancsot. Az egyenruházat egységesítésével a tárca szándéka az volt, hogy az állomány ellátása megbízhatóbbá, a készletgazdálkodás pedig hatékonyabbá váljon. Az öltözetet és a lábbelit fogvatartottak készítik, a hivatásos állományúak azt természetbeni juttatásként kapják meg, az utánpótlási ellátmánykeret felének a terhére. Természetesen a rendőrségnél rendszeresített bevetési ruházatot valamennyi érintett szerv a saját speciális igényeihez és sajátosságaihoz igazította. A beavatkozó tűzoltók gyakorló zubbonyának és nadrágjának gyártásakor például figyelemmel voltak arra, hogy munkájuk nagyfokú mozgásszabadságot igényel, ezért gyakorló öltözetükből a protectorokat kihagyták. A tavalyi évben valamennyi rendészeti szervnél rendszeresített 10M egységes rendészeti gyakorló öltözetet – gyakorló zubbony, nadrág, dzseki, bakancs, szövet sapka (pilotka) – a katasztrófavédelem hivatásos állományú tagjai 2011-ben és 2012-ben kapták meg. A ruházat kiegészítője jelenleg a galléros (fehér és sötétkék) rövid ujjú póló, amelyet jövő évben a rendészeti környakas (sötétkék) póló vált fel. A nyolcórás irodai és a 24 órás ügyeleti állomány számára elrendelt szolgálati öltözet a 10M egységes rendészeti ruházat. A tűzoltói, műszaki mentési feladatokat ellátó beavatkozó állomány laktanyán belül és a bevetési ruha alatt a fekete szolgálati öltözetet viselheti, egyéb, külső területen végzett szolgálati feladatok, ellenőrzések során a 10M gyakorlóruházatot köteles hordani. A tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közvetlenül részt vevő beavatkozó állomány a 10M egységes rendészeti öltözethez tépőzáras, acélbetétes félcipőt viselhet. A mostani váltással párhuzamosan zajlik az új, 12M rendészeti szolgálati öltözet kifejlesztése. Az öltözet csapatpróbájában 24 hivatásos kolléga vesz részt. A 12M rendészeti szolgálati öltözettel csak a nyolcórás irodai és a 24 órás ügyeleti feladatokat ellátó állományt látják el. Azok az irodai és ügyeleti munkát végző kollégák, akik 2011-ben megkapták a 10M egységes rendészeti gyakorló ruházatot, ez év végéig megkapják a 12M ruházat téli változatát. Ennek része a szolgálati félcipő, szolgálati téli nadrág, hosszú ujjú ing/blúz, pulóver, hímzett
névkitűző és hímzett váll-lap. A 12M rendészeti szolgálati öltözet nyári változatát a rendszeresítés után, várhatóan 2013-ban kapja meg az arra jogosult. A tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közvetlenül részt vevő beavatkozó tűzoltói állomány a szürke színű társasági öltözetet a lecserélt ékítményekkel (katasztrófavédelem karjelvény, piros paroli és váll-lap) 2014. december 31-ig viselheti. A katasztrófavédelem tiszti állományának ünnepi viselete nem változik, továbbra is a sötétkék társasági ruházatot köteles hordani. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1348 Tudományos konferencián a katasztrófavédelmi díj pályaművei A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete szervezésében október 10én bonyolították le a „Katasztrófavédelmi Díj 2012.” című tudományos konferenciát. A rendezvényen résztvevők megismerhették az első kategóriára beküldött pályaműveket, november elején pedig kihirdetik az első díjazottakat is. A rendezvényt az egyetem vezetése nevében a konferencia elnöke, Dr. habil Kovács Gábor r. ezredes, egyetemi docens, oktatási rektorhelyettes nyitotta meg. A konferencián részt vettek a katasztrófavédelmi díjat alapító szervezetek képviselői, a Magyar Tudományos Akadémia részéről Dr. Szépvölgyi János, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont igazgatója, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól Dr. Gubicza József tű. alezredes, a Oktatásszervezési és Kiképzési Főosztály vezetője, Prof. Dr. Solymosi József ny. ezredes, egyetemi tanár, a Somos Alapítvány alapítója, egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete Iparbiztonsági Tanszékének vezetője. A konferenciát szervező intézmény képviseletében Prof. Dr. Bleszity János ny. tű. vezérőrnagy, a Katasztrófavédelmi Intézet igazgatója volt jelen. A katasztrófavédelmi díj létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást a négy alapító szervezet július végén írta alá azzal a céllal, hogy a nemzeti értékeinket képező természeti és épített környezet megóvásában aktívan tevékenykedő és kiemelkedő eredményt elérő természetes és jogi személyek munkáját elismerje és támogassa. A díj odaítélésével kapcsolatos eljárás lebonyolításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete gondoskodik. A tudományos konferencia célja a díj első kategóriájában kiírt pályázati felhívás nyomán beérkezett, és két független bíráló által előzetesen elbírált pályaművek bemutatása és zsűri általi értékelése volt. A rendezvény levezető elnöke és a pályaműveket bíráló zsűri elnöke Prof. Dr. Solymosi József tájékoztatta a résztvevőket a pályázat kiírásának, a pályázatok beérkezésének, előzetes bírálatának eredményéről, majd felkérte a pályázókat, hogy előadás keretében mutassák be pályaművüket. Ezek előzetes bírálatát Dr. habil. Grósz Zoltán ny. ezredes, a Katasztrófavédelmi Intézet igazgató-helyettese és Dr. Vass Gyula tű. ezredes, a BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztályának vezetője végezte. Dr. Katona Tamás Jánosnak, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Informatikai Kar tudományos főmunkatársának „a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága a földrengésveszély újraértékelésétől a célzott biztonsági felülvizsgálatig” című előadását Ragács Nikoletta, a közszolgálati egyetem katasztrófavédelmi szakos hallgatójának „a globális klímaváltozás humánegészségügyi aspektusai, különös tekintettel a járványügyi kockázati tényezőkre” című előadása követte. A harmadik pályaművet, „a problémák a robbanóanyagok tárolásából származó kockázatok elemzésében” című tanulmányt Prof. Dr. Szakál Béla főiskolai tanár és Cimer Zsolt főiskolai adjunktus, a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar munkatársa mutatta be.
A díj odaítéléséről az öttagú zsűri javaslata alapján az alapító felek által létrehozott kuratórium dönt majd. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, november 3-án kerül sor. A díj az MTA által kiállított oklevél és az OKF által elkészített bronz plakett, valamint a Somos Alapítvány által adott esetben megítélt pénzjutalom, amelyet a díjazott oktatási intézményben folytatott tanulmányokra, kutatásra vagy külföldi tanulmányút költségeinek fedezésére fordíthat. A tudományos konferenciát a levezető elnök zárta azzal, hogy az első alkalommal megrendezett tudományos konferencián elért eredmények, a bemutatott tudományos dolgozatok a tudományos közélet, a katasztrófavédelmi igazgatás és a felsőoktatás javára szolgálhatnak. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1351 Középiskolások a közösségi szolgálatban A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi Oktatási Központja adott otthont október 10-én a fővárosi közösségi szolgálat programja ünnepélyes nyitórendezvényének. Olyan középiskolások vettek ezen részt, akik az érettségi feltételét képező ötvenórás feladatot a katasztrófavédelemnél készülnek teljesíteni. A rendezvényen 135 Óbuda-békásmegyeri középiskolás diák jelent meg, ők az érettségi feltételeként előírt közösségi szolgálatukat a katasztrófavédelem szervezeti egységeinél kívánják teljesíteni. A közösségi szolgálat olyan munkavégzést jelent, amelyet az egyén a helyi közösség érdekében végez. Célja a szociális érzékenység kialakítása és erősítése a tanulókban, hogy felnőttként felelősségteljes magtartást tanúsítsanak a természeti, az épített és a társadalmi környezetükkel szemben. Az ez év szeptember 1-jével hatályba lépett jogszabályok alapján a 2016. január 1. után érettségizetteknek ötven órányi közösségi szolgálatot kell teljesíteniük tanulóéveik során. A katasztrófavédelem kiemelt célja a gyermekek és a fiatalok katasztrófavédelmi felkészítése, ennek érdekében országszerte, így a fővárosban is lehetőséget biztosít arra, hogy a kirendeltségeken, tűzoltó-parancsnokságokon és katasztrófavédelmi őrsökön teljesítsék a közösségi szolgálatot – hangzott el Varga Ferenc tűzoltó ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának megnyitó beszédében. – A szolgálat során a fiatalok megismerhetik a szervezet feladatrendszerét, ugyanakkor kialakulhat bennük a biztonság, a katasztrófák megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés melletti elköteleződés is. A katasztrófavédelem mindezt úgy kívánja elérni, hogy a jelentkező fiatalokat bevonja a szervezet mindennapi tevékenységébe, közreműködhetnek a megelőzési és felkészülési feladatokban, a felvilágosító tevékenységben, de a tanulók kiterjedt káresemények során részt vehetnek a beavatkozások háttértámogatásában is. A közösségi szolgálat keretében a diákok bekapcsolódhatnak a tűzvédelem, a polgári védelem, illetve az iparbiztonság szakterületének munkájába is – tette hozzá az igazgató. A rendezvényen megjelent Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, valamint Menczer Erzsébet országgyűlési képviselő, a kerületi oktatási bizottság elnöke, aki beszédében arra bíztatta a fiatalokat, hogy igyekezzenek hasznos közösségi szolgálati programokon részt venni. Az ünnepség keretében Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának elismerő okleveleit vehették át a kerületi középiskolák igazgatói és a kerületi közbiztonsági referens. Az okleveleket Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő adta át Kocsisné Hódosi Eszternek, a
Kerék Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának, Gyimesi Róbertnek, az Árpád Gimnázium igazgatójának, dr. Gabai Jánosnak, az Óbudai Gimnázium igazgatójának, Papp Györgynek, a Veres Péter Gimnázium igazgatójának és dr. Böjtös Zoltánnak, a III. Kerületi Önkormányzat közbiztonsági referensének. Az első közösségi szolgálati foglalkozáson a diákok négy helyszínen ismerkedhettek meg a katasztrófavédelem tűzoltó egységeinek felszerelésével, feladatrendszerével. Láthattak tűzoltószer- és látványos alpintechnikai bemutatót, és megtekinthették a fiatalok a katasztrófavédelmi műveleti labor gépjárművét is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1355 Gyászol a rendvédelem A katasztrófavédelem vezetése és teljes személyi állománya megdöbbenéssel és mély megrendüléssel értesült arról, hogy szolgálatteljesítés közben életét vesztette a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság motoros járőrvezetője. A katasztrófavédelem egész személyi állománya osztozik a család fájdalmában és a rendőrségnél dolgozó kollégákkal együtt gyászolja az elhunyt törzszászlóst. Október 12-én a katasztrófavédelem valamennyi épületére kitűzték a fekete zászlót, így is tisztelegve a rendőr helytállása előtt. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1359 Generációk találkozása A rendvédelmi és rendészeti szervek dolgozói, nyugdíjasai és hozzátartozóik részvételével zajlott október 13-án az idei Generációk Országos Találkozója. A Dr. Pintér Sándor belügyminiszter fővédnöksége alatt szervezett, most már hagyományosnak számító rendezvényen az önkéntes segítők köszöntésén túl elismerések átadására is sor került. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete is részt vett a találkozón, amelyen két tűzoltó, a nyíregyházi Kozák Attila tű. őrnagy, tűzoltóparancsnok és Mihály János nyá. tű. ezredes, a Fejér Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke is elismerést vehetett át. A program résztvevői számára a szervezők az eseményen számos lehetőséget biztosítottak a sportolásra, emellett főzőversenyen vagy akár egészségügyi tanácsadáson is részt vehettek. Az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Kiképző Központjában megtartott rendezvényen a fellépők sorában a tánccsoportok és zenekarok mellett jelen volt a Készenléti Rendőrség Zenekara is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1364
