Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 4. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Az emlékezés négy darabja A magyar és amerikai tűzoltók bajtársi kapcsolata jelképéül Dan Daly nyugalmazott New York-i tűzoltóparancsnok kezdeményezésére az ottani tűzoltók négy, a World Trade Center ikertornyaiból származó acéldarabot adományoztak Budapest, Hatvan, Kecskemét és Kiskunfélegyháza tűzoltóságának. Az acéldarabokat Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet adta át az országos katasztrófavédelmi főigazgatónak, illetve a tűzoltóparancsnokoknak. A ceremónián először az Egyesült Államok nagykövete emelkedett szólásra. Eleni Tsakopoulos Kounalakis úgy fogalmazott, az acéldarabok segítenek abban, hogy a magyar tűzoltók a továbbiakban is ápolhassák szeptember 11-e, valamint az azon a napon életét vesztett 343 tűzoltó és mentős bajtárs emlékét. A diplomata beszédében kiemelte Dr. Kutalik Tamásnak, az IBSSA igazgatójának a fémdarabok célba juttatásában vállalt szerepét, illetve azt, hogy segített erős köteléket kiépíteni a magyar tűzoltók és Dan Daly egykori New York-i tűzoltóparancsnok között. A nagykövet elmondta, a parancsnok az elmúlt több mint tíz évben beutazta a világot, mindenhol szemtanúként beszélt az átéltekről, hiszen a mentés közben ő maga is ötven munkatársát, köztük egyik legjobb barátját vesztette el. Történetével a bátorság, az önzetlenség, a szükséges döntések meghozatalának fontosságát jelképezi. Eleni Tsakopoulos Kounalakis Dan Dalyről szólva arról is beszélt, hogy a parancsnok elismeréssel adózik a magyarországi megemlékezéseknek, köztük a Kiskunfélegyháza-Kecskemét között szeptember 11-én hagyományosan megrendezett emlékfutásnak, illetve a hatvani fáklyás felvonulásnak. A diplomata hozzátette, a Magyar Vöröskereszttel közösen a nagykövetség évente véradást szervez a terrortámadás áldozatainak emlékére. Végezetül a nagykövet idézte Dan Daly szavait, aki a négy magyar tűzoltóságnak címzett levelében úgy fogalmaz: „Szeptember 11-e után a „Sosem felejtünk” kifejezés a New York-i tűzoltók mantrája lett. Sosem felejtünk. Sosem felejtjük el azokat, akik elvesztették életüket, és azokat sem, akik elvették azt. Sosem felejtünk el ébernek maradni a terrorizmus elleni harcban.” Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató az összes magyar tűzoltó nevében nagy megtiszteltetésnek nevezte az adományozást, mint mondta, az acéldarabok fontos szimbólumok, a terror elleni harcban való összefogás, a magyar és az amerikai tűzoltók közti kapcsolat szimbóluma. A tábornok emlékeztetett arra, hogy 2001. szeptember 11-én Magyarország egyik fontos szövetségesét érte aljas támadás, és Budapest városi kutató-mentő csapatok formájában azonnal felajánlotta a segítségét, illetve minden lehető módon kifejezte szolidaritását az amerikai néppel. Mindezeken felül az ország az elsők között csatlakozik a terrorizmus elleni harchoz, lett légyen az bármilyen színtéren. A főigazgató úgy fogalmazott, az amerikai kollégák példája a magyar tűzoltókat is helytállásra, bátorságra, becsületre ösztönzi, akik büszkék tengerentúli társaik hősiességére. Bakondi
György hangsúlyozta, a hazai tűzoltók is megteszik mindazt, amit a lakosság biztonsága megkíván, erre ékes példa volt a vörösiszap-katasztrófa, amikor a tűzoltók bátran belegázoltak a vörös áradatba. A beszédek után Eleni Tsakopoulos Kounalakis jelképesen átadta a WTC-ből származó maradványokat Varga Ferenc tű. ezredes, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatónak, Dr. Zólyomi Géza tű. alezredesnek, Hatvan, Fekete Dezső tű. alezredesnek, Kecskemét, illetve Leiz Gábor tű. századosnak, Kiskunfélegyháza hivatásos tűzoltósága parancsnokának. Az acéldarabok eredetileg egy darabot alkottak, és az ikertornyok egyik tartógerendájának részét képezték, amely sokáig a John F. Kennedy Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában volt, később a New York-i tűzoltó akadémiára került, végül négy darabra vágták, hogy Magyarországra küldhessék. A darabok felhasználásával, mondta a nagykövet, köztéri szobrok készülnek, ahogy történt az az Egyesült Államok számos településén is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=921 A katasztrófavédelem egészét kell ismerniük a benne dolgozóknak A tematikus értekezletek sora január 23-án a tűzvédelem és az iparbiztonság kérdéseit taglaló szakmai nappal folytatódott, amelyen a BM OKF vezetőin kívül a megyei igazgatók és helyetteseik, valamint a megyei és fővárosi tűzoltósági, illetve iparbiztonsági főfelügyelők vettek részt. A szokásoknak megfelelően a hétfői tematikus értekezletet is Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató nyitotta meg, aki elsőként az iparbiztonság tevékenységére, annak fontosságára hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Mint mondta, nem előzmények nélkül való, hogy a katasztrófavédelem feladatai között ilyenek is vannak, hiszen 2000 óta foglalkozik az OKF a SEVESO hatálya alá tartozó alsóés felsőküszöbértékű üzemek engedélyezésével. Újdonságot az jelent, hogy januártól megszűnt a szakhatósági tevékenység e területen, valamint jelentősen nőtt az OKF által ellenőrzött veszélyes üzemek száma. Ez év elejétől valamennyi veszélyes anyaggal dolgozó üzem a katasztrófavédelem látókörében van – szögezte le a tábornok, majd hozzátette: ebben a munkában az is segíti az OKF-et, hogy most már katasztrófavédelmi bírságot lehet kiszabni egyes működési anomáliák megszüntetése érdekében. A hatáskörök bővülésének következménye a megnövekedett felelősség – figyelmeztetett Bakondi György, majd felvázolta, mi minden vezetett el a mostani helyzethez, vagyis oda, hogy a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek teljes köre mellett a veszélyesáruszállítás egészét – a közúti mellett a vasúti, légi és vízi szállítást is – felügyeli a katasztrófavédelem. A főigazgató ezután az OKF supervisori hatósági tevékenyégéről szólt, hiszen mint kijelentette, nem fordulhat elő, hogy a „sok hatóság között elvesszen az ügy”. Az pedig csak akkor garantálható, ha van egy, a sok hatóság közreműködésével zajló ellenőrzéseket irányító szervezet. Ugyanilyen funkciót tölt be a katasztrófavédelem a kritikus infrastruktúrák esetében is – egészítette ki az elhangzottakat a tábornok. Az iparbiztonság feladatainak, hatásköreinek bővítésével jelentős közbiztonsági feladatot kapott a katasztrófavédelem – szögezte le Bakondi György, hozzátéve, ezekkel a jogkörökkel élni kell, hiszen azok mindegyike a lakosság védelmét szolgálja. A tűzvédelemről szólva a tábornok előrebocsátotta, hogy az 1996-ban kialakított struktúra sok problémát teremtett, nehezen áttekinthető, furcsa megoldásokkal. A létesítményi tűzoltóságok leépültek, az eddigi köztestületiek (ma önkormányzatiak) pedig a kapott állami támogatást nagyrészt bérfizetésre fordították. A januártól hatályos változásokat követően tiszta helyzet alakult ki – mondta el a főigazgató, hiszen a műszaki mentés és a tűzoltás, valamint a más típusú tűzoltóságok szakmai irányítása és ellenőrzése a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok
feladata. Tevékenységük azonban túlmegy ezen, hiszen polgári védelmi feladatokat is végeznek, szükség esetén a mozgósítás és a lakosság tájékoztatása is ezen a szinten történik. A tűzoltóparancsnok munkáját a polgári védelmi feladatokért felelős helyettes mellett műszaki biztonsági tiszt is segíti, aki a beavatkozások műszaki feltételeit köteles megteremteni és felügyelni. A közbiztonságot javító munkát végző önkéntes egyesületek támogatására nagy hangsúlyt kíván a katasztrófavédelem helyezni – jelentette ki Bakondi György. A főigazgatói bevezető után az országos tűzoltósági főfelügyelő, Bérczi László tű. dandártábornok vezette fel a hatósági munka, a mentő-tűzvédelem, illetve a tűzvizsgálat témakörét taglaló szakmai előadást. Mint mondta, ezeknek szoros együttműködésben, egymást segítve kell működniük. A főfelügyelő is kitért a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok kibővült feladataira, amelyek elvégzéséhez ma már a szükséges jogosítványok is megvannak. A tematikus értekezlet iparbiztonsági részét Kossa György tű. ezredes, országos iparbiztonsági főfelügyelő előadása indította. A főfelügyelő legelőször az egységes iparbiztonsági tevékenység fogalmát tisztázta, majd a különböző szintű kockázatokat vette sorra. A makroszintű kockázatok között konkrét példát felhasználva ismertette a társadalmi, természeti, gazdasági kockázatokat, majd áttérve a mikroszintű kockázatokra, azokat ágazgatok, szektorok, urbanizáció szerint foglalta csoportokba. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=917 Átvették kinevezésüket a Katasztrófavédelmi Intézet vezetői és oktatói A január elseje óta működő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a BM OKF szakmai támogatásával létrejött Katasztrófavédelmi Intézet vezetői és oktatói január 24-én vehették át megbízási és kinevezési okmányukat Dr. Bakondi György tű. altábornagytól, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első emberétől. Az intézet vezetői teendőinek ellátására Dr. Bleszity János ny. tű. vezérőrnagy kapott megbízást, az oktatási igazgatóhelyettes Dr. habil. Grósz Zoltán egyetemi docens, az iparbiztonsági tanszék vezetője prof. Dr. Solymosi József egyetemi tanár lesz, míg a katasztrófavédelmi műveleti tanszéket Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes irányítja. A hosszú távú képzési igények kielégítése érdekében az intézet önálló katasztrófavédelmi szak létesítését és indítását készíti elő, amely várhatóan a 2013-2014-es tanévben kezdheti meg működését. Az intézet létrehozása kapcsán a BM OKF főigazgatója a hivatásos katasztrófavédelmi szervektől, a volt Rendőrtiszti Főiskoláról és a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemről a Katasztrófavédelmi Intézet állományába kerülő vezetőknek és oktatóknak január 24-én adta át megbízási és kinevezési okmányukat. Az intézet 18 fővel kezdi meg a munkát, az oktatók közül kilencen rendelkeznek tudományos fokozattal, egyikük a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A tervek szerint az intézetben a több lépcsőben történő megalakulás végére huszonöten dolgoznak majd. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=920 Nyílt nap a nemzeti Közszolgálati Egyetemen Nyílt napot tartottak január 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az egész napos rendezvénysorozaton az egyetem karai, a Közigazgatás-tudományi (NKE-KTK), a Hadtudományi és Honvédtisztképző (NKE-HHK), valamint a Rendészettudományi Kar (NKE-RTK) mutatkozott be. Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg a sok száz érdeklődőt vonzó nyílt napot. Idézte a tanintézet létrehozásáról
szóló törvény preambulumát, amely szerint a magyar felsőoktatási rendszer részeként a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést folytató Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének célja a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. Az új egyetem első embere bemutatta a tanintézet és karok vezetőit. Röviden szólt a BM OKF szakmai támogatásával létrejött Katasztrófavédelmi Intézetről. Ennek kapcsán Patyi András külön is köszöntötte Dobson Tibor tű. dandártábornokot, a BM OKF hivatalvezetőjét, aki Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója nevében és megbízásából vett részt a nyílt nap rendezvényein. A rektori köszöntőt kivetítőn láthatták a különböző karok bemutatkozásául szolgáló termekben, amelyekben aztán a felvételi rendszerről, a követelményekről és a feltételekről, az itt elsajátítható szakmákról kaphattak részletes tájékoztatót az érdeklődő fiatalok. A Katasztrófavédelmi Intézet munkatársai az általuk berendezett bemutatóteremben a tűzvédelemmel, polgári védelemmel, iparbiztonsággal kapcsolatos tárlat segítségével mutatták be a katasztrófavédelem tevékenységét. Az érdeklődő diákokkal, leendő hallgatókkal az intézet tanárai ismertették a katasztrófavédelem alapvető tudnivalóit, tájékoztatták őket a katasztrófavédelemben dolgozók munkájáról – békeidőben és minősített időszakban egyaránt –, a szakma sajátosságait, egyes felszereléseit. A nagy érdeklődéssel kísért bemutatók, tájékoztatók során a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola katasztrófavédelmi szakirányon tanuló diákjai is bemutatták dolgozataikat, beszélgettek azokkal a felvételizőkkel, érdeklődőkkel, akik a Katasztrófavédelmi Intézet diákjaként szeretnék folytatni tanulmányikat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=924 Hatékony ellenőrzésre, „élő” polgári védelmi szervezetekre van szükség A polgári védelem és az ellenőrzés témakörét dolgozta fel a január 27-én megtartott módszertani vezetői értekezlet, amelyen BM Országos Katasztrófavédelem szakterületi vezetői a megyékben dolgozó kollégáknak igyekeztek mindazt az információt megadni, amely munkájukat a továbbiakban segíti. Erre azért is nagy szükség van, szögezte le az értekezletet megnyitó Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató, mert a szervezetben heterogén tapasztalatokkal rendelkező vezetők dolgoznak, miközben az ő felkészültségükön is múlik a katasztrófavédelem sikere. Éppen ezért fontos, hogy mindannyian egyformán értsék a célokat, és azt, hogy merre halad a katasztrófavédelem. Az is előfeltétele a sikernek, szögezte le a tábornok, hogy valamennyi pozícióban a megfelelő ember dolgozzon. A jelenlegi vezetői állományra ez minden bizonnyal érvényes, vélte a főigazgató, hiszen komoly kiválasztási folyamat eredménye volt kinevezésük, sokan közülük már bizonyítottak szakterületükön. A nap két témája közül elsőként az ellenőrzés szerepéről, annak új elemeiről beszélt Bakondi György, majd kijelentette: az ellenőrzés nem lehet öncélú és sablonos, annak alfája és ómegája a parancsnoki gondolkodás és helyzetértékelés. Az ellenőrzés lényege: reális következtetésekre jutni, ezek pedig csak akkor születhetnek meg, ha az ellenőrzési terv valóban az igazgató gondolkodásmódját tükrözi. Az országos szervezet e tekintetben önálló munkát vár a területi szintektől, de időről időre természetesen megnézi, miként is folyik ez a tevékenység – mondta a főigazgató. Az ellenőrzés lényegének a tábornok a parancsnoki gondolkodásmód mellett az elemzést és értékelést nevezte, mint mondta, minden egyéb technika. A hatékony ellenőrzési munkához a megyék megfelelő apparátussal rendelkeznek, az ellenőr az igazgató közvetlen irányításával végzi munkáját. Ennek az elemző, értékelő munkának a kiindulópontját egyrészt
a Határidős Jelentések Táblázata (HJT) alapján megszülető jelentések, másrészt a megtörtént eseményekről, beavatkozásokról készített napi jelentés képezik. Az ezekben található információk vezetnek a beosztottakat érintő következtetésekhez, és annak is ki kell derülni e dokumentumokból, hogy hol kell beavatkozni a működés hatékonyabbá tétele érdekében – tette világossá az értekezlet résztvevői számára a szakterület rendeltetését Bakondi György. Ezt követően a már meglévő ellenőrzési formák mellé új elemként bekerülő irányítószervi ellenőrzésről, valamint a felülellenőrzésről szólt a főigazgató. Előbbi esetén az irányítószerv valamelyik szakterülete az alárendelt szervezet adott szakterületét vizsgálja. A felülellenőrzésnél az alsóbb szint által végrehajtott ellenőrzést ugyanazon a területen, de immár magasabb szinten megismétlik. A szakterület kizárólag a hierarchiának megfelelően dolgozhat, példának okáért a megyei igazgatóság a kirendeltséget vizsgálja, a tűzoltó-parancsnokságokat már nem. Ezt a munkát a tűzoltó-parancsnokság irányító szerve, a kirendeltség végzi. A megyei igazgatóság csak akkor ellenőriz valamelyik hivatásos tűzoltóságnál (HTP), ha arról akar meggyőződni, valóban érvényesül az ott folyó napi munka során az adott HTP felügyeletét ellátó kirendeltség akarata. A megfelelő hierarchia betartása nélkül éppen úgy nincs hatékonyság, mint a szolgálati út be nem tartása esetén – jelentette ki a tábornok. Utóbbi nem mást jelent, mint azt, hogy ennyi feladat mellett senki nem dolgozhat más helyett. A nap másik témája, a polgári védelem kapcsán Bakondi György elöljáróban elmondta, tekintettel a szakterület lakosságvédelmi tevékenységére, az meghatározó eleme a katasztrófavédelemnek, katasztrófa idején pedig egyenesen determináns. Az iparbiztonság szerepe a megelőzés időszakában is meghatározó – figyelmeztetett a tábornok, hiszen a hatósági szigor, az egységesség, a supervisor hatósági munka rendkívül fontos. A polgári védelemben dolgozóknak nyitott szemmel kell járniuk, amennyiben bárhol rendellenességet észlelnek, intézkedést kell kezdeményezniük, akár több hatóságot is bevonva a munkába. Tekintélyes, komoly vezetést vár a főigazgató megyei igazgatóktól és a helyettesektől. A tábornok ezt követően arról beszélt, hogy élő, riasztható és mozgósítható, eszközökkel ellátott köteles és önkéntes polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni, az abban érintetteket rendszeres gyakorlatokon kell felkészíteni minden olyan helyzetre, amelyben a katasztrófavédelemnek, a lakosságnak szüksége lehet rájuk. Nem kevés, 110-120 ezer emberről van szó, ha őket nem vagyunk képesek felkészíteni, akkor nem tudunk megfelelően reagálni a katasztrófahelyzetekre. Példaként az önkéntes mentőszervezetekről, azon belül is a hivatásos állomány tagjaiból most megalakuló HUNOR kutató- és mentőszervezetről ejtett szót. Mint mondta, egy olyan nagy létszámú szervezetnek, mint amilyen a katasztrófavédelem, kell legyen egy itthon és külföldön egyaránt bevethető, profi szakemberekből verbuvált mentőcsapata. A módszertani értekezlet első részében a polgári védelem számos témája került terítékre. Elsőként Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tartott előadást. Felidézte a polgári védelem múltját, a légoltalom kialakulását, szólt arról, hogyan definiálja az 1949-ben kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló jegyzőkönyv magát a polgári védelmet, milyen emberbaráti feladatokat társít hozzá. A tábornok beszélt arról is, hogyan alakult át a tevékenység a háborús eseményekre való felkészülésből a katasztrófák általi veszélyeztetettségre való felkészüléssé. Az országos főfelügyelő kijelentette, az ország biztonsága három pillérre, az állam, a katasztrófavédelem, és az állampolgárok hármasára épül. Ismertette a védelmi rendszer működését, kiemelve a megelőzés fontosságát, azt, hogy a katasztrófák bekövetkezési valószínűségét lehetőség szerint nullára kell csökkenteni. Tóth Ferenc hangsúlyosan szólt a kockázatelemzésről, amelyet normatív és szociológiai szempontok alapján kell végrehajtani. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy a katasztrófavédelemben dolgozók mindig nyitott szemmel járjanak, vegyék észre, ha valahol veszély leselkedik, és tegyenek javító intézkedéseket. Az ellenőrzési szakterület előadásainak sorát Mecsei Judit tű. ezredes, a BM OKF Ellenőrzési Szolgálatának vezetője nyitotta meg, aki a tervezési és értékelési feladatokról beszélt. A
tervezésnél elmondta, a munkaprogram szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni az integrációt, a szervezeti átalakítást, az új vezetési rendszert, a vagyonátadást, illetve az új gazdálkodási rendszert. Az ellenőrzések típusainak bemutatásakor az ezredes elmondta, új elemként jelentkezik a visszatérő ellenőrzés, ekkor nagyon rövid időn belül visszatérnek a helyszínre, hogy megvizsgálják, az adott szervezeti egységnél nekiláttak-e a hiba kijavításának, a hiányosság pótlásának. A másik új fogalom a felülellenőrzés, ami gyakorlatilag egy már elvégzett ellenőrzés ismételt végrehajtása – magasabb szervezeti szintű ellenőrzési szolgálat által. Mecsei Judit végül a munka értékeléséről, minősítéséről beszélt, majd ismertette az aktuális feladatokat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=925
Tűzoltósági területen történt A tűzvizsgálati helyszínelés sajátosságaival ismerkedtek a szakemberek Január 16. és 27. között a tűzvizsgálói végzettséggel nem rendelkező megyei tűzoltósági főfelügyelők és a tűzvizsgálatot végzők számára tartottak tűzvizsgálói alaptanfolyamot a KOKon. A képzés keretében a hallgatók megismerkedtek és elsajátították a tűzvizsgálat alapját, megismerkedtek a helyszínelés sajátosságaival, a statisztikai adatszolgáltatás folyamatával, elvárásaival, továbbá a beavatkozás-elemzéssel, tanulmány készítéssel kapcsolatos tudnivalókkal. A hét további jelentős eseményei az Országos Tűzoltósági Főfelügyelőségnél A tűzoltósági főfelügyelőség szakemberei január 24-én találkoztak a Magyar Mérnöki Kamara vezetőivel. A megbeszélés célja a kapcsolatok erősítése, és a jövőbeni sikeres együttműködés volt. A Tűzvédelmi Főosztály szakemberei január 24. és 26. között a rendészeti szakvizsgára felkészítő képzésen vettek részt. A sportrendezvények minősítőbizottsági ülését január 26-án tartották, ahol a Tűzvédelmi Főosztály vezetője és helyettese vett részt. Ugyanezen a napon zajlott a Magyar Mérnöki Kamara villámvédelmi létesítési tanfolyam akkreditációs bizottsági ülése is. A két megye által a héten kezdeményezett három másodfokú tűzvizsgálati eljárást – Heves megyéből kettő, Baranya megyéből egy – a BM OKF folytatja le. A Tűzoltósági Főfelügyelőség megtette tűzvédelmi szempontok szerinti javaslatait az Országos Balesetmegelőzési Stratégia kapcsán. A héten két építész tűzvédelmi szakértő tett sikeres vizsgát. A következő hét eseményei A tűzoltósági főfelügyelők országos továbbképzését tartják január 31-én a BM OKF földszinti tanácstermében. Ugyanezen a napon ülésezik a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület is. Február első napján találkoznak a Tűzvédelmi Főosztály vezetői az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezetőivel. A megbeszélés célja a már meglévő kapcsolatok erősítése a további sikeres együttműködés érdekében.
Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 293 tűzesethez vonultak és 268 műszaki mentésnél avatkoztak be. Tűzvizsgálati eljárás megindítására 28 esetben volt szükség, más-más okokból: bűncselekmény megalapozott gyanúja, máshol pedig súlyos, életveszélyes sérülés, vagy haláleset indokolta az eljárás megindítását. A hét legjelentősebb beavatkozása Január 25-én az esti órákban a főváros II. kerületében lévő Budai Irgalmas Rend Kórház udvarán egy 5,5 köbméteres, cseppfolyós oxigént tartalmazó tartály biztonsági szelepe meghibásodott, az oxigén nagy nyomással áramlott ki a tartályból a szabadba. A helyszínre érkező tűzoltók a kiáramló oxigént porlasztott vízsugárral közömbösítették. A területet a robbanásveszély elkerülése érdekében lezárták. A kórházból embereket nem kellett kitelepíteni, közvetlen életveszély nem állt fenn, azonban a betegek oxigénellátását néhány napig máshonnan biztosították.
A polgári védelem területén történt Rajtra készen az önkéntes mentőszervezetek Megkezdődött a területi (megyei) rendeltetésű polgári védelmi szervezetek és az önkéntes mentőszervezetek Nemzeti Minősítési Rendszerének kialakítása. Az első félévi minősítésben érintett hét megye (Baranya, Békés, Győr-Moson-Sopron, Jász-NagykunSzolnok, Pest, Somogy, Zala) és a főváros polgári védelmi főfelügyelői, a területi rendeltetésű mentőszervezetek és önkéntes mentőszervezetek képviselői részvételével zajlott január 25-én az ezzel kapcsolatos nyitó munkaműhely. Jackovics Péter tű. alezredes, a BM OKF Műveleti Osztályának vezetője úttörő feladatnak nevezte a csapatok előtt álló munkát, amely példaként szolgálhat a területi polgári védelmi szervezetek, az azokba integrálandó önkéntes mentőszervezetek és szakértők széles közössége számára. A jelenlévők beszámoltak felkészültségükről, szakmai múltjukról. Az önkéntesek képviselői kifejtették: rajtra készek, napi kapcsolatban dolgoznak a területi hivatásos katasztrófavédelemi szervvel, és készítik szakmai ismertető anyagukat. Ez utóbbiak tematikáját, tartalmi, formai követelményeit részletesen elemezték a munkaműhelyen. Ugyancsak megvitatták a „Városi kutató és mentő, műszaki mentő képességek” és az „Árvízvédekezések és vízi-mentési képességek” irányelveivel kapcsolatos teendőket. Jackovics Péter ezek kapcsán azt hangsúlyozta, nincs „kedvenc” a csapatok között, mindenkinek teljesítenie kell a jogszabályban rögzített követelményeket. A Nemzeti Minősítő Rendszer „élő anyag”, amelyet évente kiadnak, a szakma igényei szerint újítják meg. Távlati cél az ötévenkénti újraminősítés is. Az alezredes szavaiból az is kiderült, hogy az Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezetek II. Országos Seregszemléje 2012. április 20-án lesz Győrben. A lebonyolításhoz a csapatok aktív hozzájárulását kérte.
A Nemzeti Minősítési Rendszer keretében régiós szinten összevont terepgyakorlatokon minősítik majd a területi polgári védelmi szervezeteket, a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezetet (FKRMSZ), a Körös, a Tisza, a Moson, a Somogy, a Mecsek mentőcsoportot és az önkéntes mentőszervezetet: a Zalaegerszegi Különleges Mentőket, a Pest Megyei KutatóMentő Szolgálatot és a Rescue24 Tűzoltó és Kutató Mentő Nemzetközi Csoportot. A jelenlévők szinte észrevételeire és kérdéseire Jackovics Péter válaszolt, hozzátéve, az OKF szándéka valamennyi problémára megtalálni a megfelelő megoldást. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=922 Felkészülés a nemzetközi minősítésre A hazai és a nemzetközi segítségnyújtás érdekében megalakuló HUNOR Mentőszervezet 2012-ben esedékes nemzetközi minősítésre történő felkészítésével kapcsolatban szervezett megbeszélést a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelősége, amelyen az OKF feladatban érintett szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai vettek részt. A megbeszélésen elsőként Jackovics Péter tű. alezredes, a BM OKF Műveleti Osztályának vezetője vázolta fel vitaindító helyzetjelentését, valamint a megoldandó feladatokat. Mint kiderült, az INSARAG-mentor január közepén tett látogatásakor megfogalmazott észrevételek és javaslatok megvalósítása igencsak sok tennivalóval jár. PerAnders Berthlin, az ENSZ OCHA (Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája) tanácsadója akkor tájékozódott a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és szervezeti feltételekről, az OKF képviselőivel megvitatta az INSARAG minősítési és felkészülési ütemtervet, értékelte a látottakat és hallottakat, a felkészülés akkori állapotát. A mostani értekezleten Jackovics Péter emlékeztetett ara, hogy Per-Anders Berthlin egyedi és nagyszerű kezdeményezésnek tekinti a tervezett nemzeti minősítés bevezetését és azt, hogy az önkéntes mentőszervezetek átesnek ezen a megmérettetésen. Nagyon jó véleménnyel volt az ENSZ OCHA tanácsadója a már meglévő technikai eszközökről, berendezésekről, de felhívta figyelmet, hogy az INSARAG minősítés szempontjából annak van igazi jelentősége, hogy a szükséges eszközöket miként tudja a mentőszervezet akár a bolygó túloldalára eljuttatni, és képes azokat ott használni. Külön felhívta Per-Anders Berthlin a figyelmet a nemzetközi légi szállítás beléptetési, vámolási nehézségeire. Ezek kapcsán Bujdosó János tű. ezredes, a Gazdasági Ellátó Központ (GEK) igazgató-helyettese a mostani megbeszélésen azt javasolta, hogy már a felkészülés idején meg kell kötni a szerződést egy légi árufuvarozással foglalkozó vállalattal, mert csak rutinos, profi ügyintézéssel lehet elkerülni a kellemetlenségeket és időveszteséget. Dr. Demény Ádám tű. alezredes, a GEK igazgatója fontosnak nevezte, hogy az anyagi ráfordításokat igénylő kérdésekben – pl. a bevetési ruhák, egyéb felszerelések kiválasztása – minél előbb szülessen végleges döntés, hiszen a késlekedés a most még meglévő források elvesztésével járhat. A döntően jelentős anyagi forrásokat igénylő feladatokon túl Jackovics Péter arra kérte az érintetteket, hogy segítsék a HUNOR és HUSZÁR mentőszervezet bemutatkozójának – ún. portfoliójának – az elkészítését, a minősítő gyakorlat forgatókönyvének elkészítését, a HUNOR állományának toborzását, a hazai, nemzetközi kiképzők kiválasztását, a felkészítés megszervezését, az új INSARAG Irányelv és Módszertan magyar fordítását. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=919 A hét jelentős eseményei a Polgári Védelmi Főfelügyelőségnél
A Magyar Honvédség Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központban (MH GAVIK) január 25-én került sor a Magyar Honvédség Atom-, Biológiai-, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer (MH ABV RIÉR) 2012. évi rendszergyakorlata indító tervezői konferenciájára, amelyen a BM OKF képviseletében az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség két szakembere vett részt. A rendszergyakorlat júniusban lesz, amelyen a 2011. július elsején hatályba lépett új NATO eljárásrendet gyakorolják. A héten Mogyorósbánya (Komárom-Esztergom megye) településről érkezett vis maior igény, amely pince- és partfal omlás miatt keletkezett károk megszüntetésének támogatására irányul. A következő hét eseményei Január 31-én rendezi meg az OKF a területi szervek állományába tartozó polgári védelmi főfelügyelők országos értekezletét. A 2012. január 1-től a megyei védelmi bizottságok elnöki tisztségét a kormányhivatal-vezetők látják el, ezért számukra felkészítést tart a BM OKF február 1-jén.
Az iparbiztonsági területen történt Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések Január 23. és 27. között közúton 11 igazgatóság 13 helyszínen végzett ellenőrzést, amelyek során összesen 127 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 25 ellenőrzött gépjármű közül kettő volt szabálytalan. A közúton ellenőrzött járművekkel kapcsolatban hatósági eljárás indult. Telephelyen ellenőrzést 10 igazgatóság 14 esetben végzett. Hatósági eljárás megindítására négy telephelyi ellenőrzés kapcsán került sor. A január 23. és 27. közötti időszakban vasúton öt igazgatóság hat helyszínen végzett ellenőrzést, amelyek során 48 vasúti járművet vizsgáltak meg. A RID hatálya alá tartozó 30 vasúti jármű közül három volt szabálytalan. A három vasúti szállítás kapcsán hatósági eljárás megindítására került sor. Telephelyi ellenőrzést két igazgatóság két esetben végzett, ezek nyomán hatósági eljárás indult. A január 23. és 27. közötti időszakban vízi úton két igazgatóság két helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során négy vízi járművet ellenőriztek. Az ADN hatálya alá tartozó két vízi jármű közül egy volt szabálytalan. Mindezek mellett az igazgatóságok összesen kilenc, üzemazonosítást célzó helyszíni szemlét folytattak le. Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések A január 23. és 29. közötti időszakban két helyszíni szemle zajlott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek területén, amelyek során a biztonsági dokumentáció valóságtartalmát, illetve veszélyes anyag kikerülésével járó eseményt vizsgáltak ki. Az esemény nem minősült jelentéskötelesnek, így hatósági intézkedésre nem volt szükség. A következő hét eseményei Az iparbiztonsági szakterület képviselői február 1-jén részt vesznek a Vidékfejlesztési Minisztériumban tartandó Magyar-Szlovák Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Együttműködési Vegyesbizottság keretében működő Környezetbiztonsági Munkacsoport ülésén, amelyen a veszélyes üzemekkel és veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tapasztalatok és kihívások kérdéseiről adnak rövid tájékoztatást.
Egyéb események Nincs gáz 78 lakásban Szombathelyen Január 27-én pénteken egy 78 lakásos szombathelyi társasházban gázszivárgás miatt el kellett zárni a gázt, később pedig a vizet is. Szombaton a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon összeült a helyi védelmi bizottság, ahol az a döntés született, hogy a lakóknak el kell hagyniuk otthonukat. Az ülést követően a lakók tájékoztatást kaptak, majd megkezdődött a kijelölt befogadó helyekre történő kiköltöztetésük. Az igazgatóság vizsgálatot indít annak megállapítása érdekében, hogyan fordulhatott elő ilyen helyzet, kik és mennyiben felelősek, melyek azok a szükséges intézkedések, amelyeket meg kell tenni azért, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. A kilencemeletes tömbház lakói a munkálatok bejezését követően térhetnek vissza otthonukba, az épületben addig állandó hatósági felügyelet működik.
Veszélyhelyzeti felderítők továbbképzése Az újonnan létrehozandó Katasztrófavédelmi Mobil Laboroknak (KML) a szakmai és hatósági feladatokra való felkészítése érdekében a BM OKF Humán Szolgálatának Oktatási Osztálya tanfolyamot szervezett, amelynek helyszíne a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli bázisa. A katasztrófavédelmi törvényben megjelent szakmai és hatósági feladatokra történő felkészítés keretében megújul a veszélyhelyzeti felderítést végzők felkészítése, képzése is. Ők azok, akik veszélyhelyzet esetén az első számú beavatkozók – tűzoltók, rendőrök, mentők – számára a döntés-előkészítéshez szükséges felderítési adatokat képesek szolgáltatni. Ezért munkájuk éppen úgy pótolhatatlan a lakosságvédelem szempontjából, mint a beavatkozások biztonságos munkafeltételeinek megteremtésében. A veszélyhelyzeti felderítés olyan speciális szakértelmet és képzettséget igénylő tevékenység, amelynek megszerzéséhez megfelelő logisztikai és laboratóriumi háttérre van szükség. Éppen ezért január 16-án megkezdődött a megalakuló Katasztrófavédelmi Mobil Laborokban dolgozó szakemberek öthetes alapképzése. A felkészítésben résztvevő állomány komplex, átfogó oktatás során speciális vegyi, biológiai és radioaktív anyagokkal kapcsolatos ismereteken kívül egészségügyi, járványügyi, pszichológiai, híradó-technikai, térképészeti és GPS használati oktatásban részesül a polgári védelmi főfelügyelőség irányítása mellett. A teljes felkészítés során négy képzési forma jelenik meg: alapkiképzés, átképzés, az oktatók kiképzése és továbbképzés. A tanfolyamot elméleti és gyakorlati vizsga zárja. A gyakorlati vizsgán a végzősök szolgálati beosztásuknak megfelelően veszélyhelyzeti szituációkban hajtanak végre speciális feladatokat, így készülve fel az éles bevetésekre, amelyek során elsősorban a lakosság és a környezet megóvása a tét. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=918
A megyei főügyeleti osztályvezetők felkészítése Január 25-én és 26-án zajlott az április elsejével megalakuló megyei főügyeleti osztályok kijelölt vezetőinek a megyei műveletirányítási rendszer kialakításához szükséges ismeretekre történő felkészítése. A felkészítésre a Főügyeleti Főosztály szervezésében a KOK péceli objektumában került sor. A megnyitón Dr. Hesz József tű. alezredes, főügyeleti főosztályvezető köszöntötte a berendelt állományt, majd röviden vázolta a megyei műveletirányítási rendszer kialakításának főbb lépéseit és tájékoztatta az osztályvezetőket a rájuk váró feladatokról. Ezt követően a főosztályvezető és Dobos Gábor tű. alezredes, főügyeleti főosztályvezető-helyettes az ügyeleti rendszer aktuális feladatairól beszélt, illetve a szolgálatszervezés kérdéseivel kapcsolatos információkat osztotta meg a képzésen résztvevőkkel. Véghelyi Róbert tű. főhadnagy, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) Ügyeleti Osztályának vezetője a műveletirányítás alapjairól, His Imre tű. hadnagy a döntéstámogatási szoftverről és a KAP online rendszer kezelésről, Dr. Mógor Judit tű. alezredes a Lakosságvédelmi Főosztály vezetője a védelmi igazgatás megváltozott rendszeréről, Jackovics Péter tű. alezredes, a Műveleti Osztály vezetője a VFCS-k utódairól, a Katasztrófavédelmi Mobil Laborokról, majd zárásként Palik Edina tű. hadnagy, az Ügykezelési és Adatvédelmi Osztály munkatársa a minősített iratok kezeléséről és azok biztonságáról tartott előadást. A továbbképzés második napján a leendő osztályvezetők látogatást tettek az FKI Hírközpontjában. A tervek szerint márciusban egy-egy szolgálati napot is töltenek majd itt, hogy megismerjék a műveletirányítás részleteit is. Ezt követően Pécelen folytatódott a továbbképzés. Nagy Gábor tű. őrnagy, a Felügyeleti Ellenőrzési Osztály vezetője a megyei műveletirányító tervekről, az április 1-től megalakuló Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatokról és a tervezett gyakorlatokról tartott előadást. A képzés következő részében az iparbiztonság, ezen belül a veszélyes üzemek és szállítmányok kérdései kerültek napirendre. A témáról Dr. Vass Gyula tű. ezredes, az Iparbiztonsági Főosztály vezetője és munkatársa, Kozma Sándor tű. alezredes, osztályvezető tartott előadást. A nap zárásaként a sajtótájékoztatás rendjéről és a sajtókapcsolatokról a BM OKF szóvivője, Petróczi Tímea tű. őrnagy tájékoztatta a megjelenteket. A továbbképzés zárásaként konzultációra volt lehetőség, amelynek keretében aktuális problémákat beszéltek meg a résztvevők. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=923 Nincsenek bajban a magyarok Romániában A Romániában kialakult hóvihar következtében az ország 21 megyéjének 545 településén hullott jelentős mennyiségű hó, 21 települést elzárt a havazás a külvilágtól. A magyar katasztrófavédelem a Külügyminisztériummal együtt folyamatosan figyelemmel kíséri a szomszédos országban kialakult helyzetet, jelenlegi információnk szerint nincs a Havasalföld térségében bajba jutott magyar állampolgár. Magyarország bukaresti konzulja a rendkívüli időjárási helyzet negszűnéséig várja magyar állampolgárok esetleges jelzéseit. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint Magyarországon is az idei tél eddigi leghidegebb időszaka következik a jövő héten. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet elérheti a -15 fokot, és a nappali maximum hőmérséklet is fagypont alatt marad. Jelentősebb havazásra a hét végén nem kell számítani, ugyanakkor február első napjaiban a hóval borított területeken éjszakénként akár -18 fok is lehet.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felhívja a lakosság figyelmét a fokozott elővigyázatosságra és biztonsági rendszabályok betartására: a szabadtéren tartózkodás, sportolás, túrázás téli során csak a kijelölt helyen tartózkodjanak, rétegesen öltözködjenek, gyermekeket ne hagyjanak felügyelet nélkül; fokozott óvatossággal járjanak el a befagyott, vagy befagyottnak látszó természetes vizeken; ha hosszabb útra indulnak, figyeljenek a megfelelő öltözködésre, vigyenek magukkal takarót, meleg italt, elemlámpát, feltöltött telefont; figyeljenek a megváltozott útviszonyokra, vezessenek az időjárásnak és látási viszonyoknak megfelelően; hajléktalan embertársaink számára nyújtsunk segítséget, a szabadban éjszakázó emberek hollétét jelezzék a Menhely Alapítvány, vagy más karitatív szervezetek számára; figyeljenek az egyedül, illetve nehéz anyagi körülmények között élőkre; ellenőrizzék a fűtési rendszerek megfelelő működését a szén-monoxid mérgezések megelőzése érdekében. A hideg időjárás veszélyeiről és a követendő biztonsági rendszabályokról szóló részletes tájékoztatót találnak a BM OKF honlapján, a www.katasztrofavedelem.hu oldalon. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=926
